Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-12 / 266. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 november 12 Pártszervezeteink feladata az őszi-téli kulturális munkában A Központi Vezetőség márciusi határozatának legfontosabb megál­lapításai, tételei vonatkoztak kul­turális .életünkre is. Március óta már jóval több, mint egy félév telt el, s tényként álla­píthatjuk meg, hogy a hibáik kija­vítása e-féren is megindult. A kul­turális munka, megtisztulóban a jobboldali, káros nézetektől fellen­dülőbe« van. Mi *em bizonyítja ezt jobban annál, hogy a nyári kulturális mun­ka évek óta nem volt ilyen pezsgő és eleven, mint most. Többen jártak ez év nyarán moziba, több könyvet olvastak, nem szünetelt oly nagy mértékben a kulturcsoportck mun­kája—sőt a nyár folyamán alakult meg a szolnoki népi együttes, ma­gára talált a kulibur-agitációs mun­ka stb., stfo. Megpezsditően termé­Megyénk parasztságának már kö­zel a felé szövetkezeti parasztság s ennek nagyrésze — bizonyítva a szövetkezeti parasztság térhódítá­sát, fölényét — a legutóbbi időkben lépétt erre az útra. Ez a fölény a nagyüzemi gazdálkodás jobb lehe­tőségéi mellett alapvetően a terme­lés kultúrájának, az egyéni gazda­ságokénál sokkal magasabb szín­vonalában jelentkezik és kell hogy jelentkezzék. Az őszi-téli időszakot tehát a lehető legjobban ki kell használni arra, hogy bővítsük a dolgozó parasztság egésze mellett elsősorban a szö­vetkezeti parasztság termelési ismereteit, szakképzettségét. Erre szolgálnak a különböző tan­folyamok, szakkörök, előadások, szakkönyvek stb. Minderre meg­van a mód és lehetőség. Gazdagon felszerelt könyvtárak állnak a ren­delkezésre, de ezen kívül a Megyei Tanács még minden 1000 holdon felüli tsz-be biztosított egy szak­mai, ismeretterjesztő és szépirodal­mi könyvökből álló ' kiskönyvtárat. Érdemes ezeket a könyveket for­gatni, sokat lehet belőlük tanulni! Termelőszövetkezeti parasztsá­gunknak azonban nemcsak szak­mailag, hanem világnézetileg és az általános műveltség szempontjából is felette kell állnia egyénileg dolgo­zó parasztságunknak, hiszen ez is kell, hogy jellemezze az új, a szocia­lista embertípust. Biztosítani kell a számára ugyanakkor a kulturált és magas szísivonalú pihenési, szóra­kozási lehetőségeket, mozi, színház látogatást, könyvolvasást stb. Mert nogy szövetkezeti parasztságunk vágyik erre, azt mutatja elsősorban szövetkezeti városaink példája, ahol nagyihírű, pezsgő kulturális élet folyik s a szövetkezén dolgo­zókból alakult kulturcsoportjaink közül nem egy országos hírre tett szert. Igen fontos feladat az ifjúság igényeinek kielégítése. a DISZ kulturális munkájának kényén hatott tehát itt is a már­ciusi határozat. Köszönhető ez nagymértékben annak is, hogy pártszervezeteink és a taná­csok az eddiginél nagyobb se­gítséget adtak a kultúra mun­kásainak, jobban törődtek a népműveléssel. Fő feladat moost az őszi téli nagy kulturális idény előtt, illetve alatt az, hogy a nyári eredmények­re támaszkodva még erőtelje­sebb; még nagyobb fellendülést ér­jünk el a kulturális munkában, hogy a márciusi határozatok szel­lemében még nagyobb mértékben fokozzuk és elégítsük ki dolgozóink kulturális érdeklődését. Ha a feladatokat részletezzük, első helyein kell megemlítenünk a szövetkezeti, különösen fellendítése. — DISZ-szérvézetéink évek során éppen azért nem voltak a fiatalok számára elég vonzóak, mert éppen a kulturális (és sport) igények kielégítését vettük ki a ke­zeik közül. E téren persze ma már lényeges javulás állt be. mi sem bizonyítja ezt jobban a tavaszi - nyári ifjúsági kulturális seregszem­léknél. A tapasztalatokon okulva a DISZ megyebizottság most ismét egy nagyszabású kulturális és sport versenyt hirdet meg a fiatalok kö­zött. E verseny irányelvei, feltéte­lei igen sokoldalúak, kiválóan al­kalmasak arra, hogy minden fiatal részt vegyen benne s megtalálja mindkét téren (kuHur és sport), amire vágyik. Csábító feladat pl. részt venni a nagy dalos ver­senyeken (énekkarok, zeneka­rok), ahol a fő célkitűzés a vi­lághírű magyar zeneszerzők Bartók és Kodály műveinek a megszólaltatása, g, népi és mun­kásmozgalmi dalok tömegmé­retű felújítása, vagy részt vermi a tánc- és színját- szócsopcrtok erőpróbáján, de nem kevésbé a József Attila olvasómoz- salomban, amely a nagy proletár­költő neve alatt indul bevenni a tudás és műveltség bástyáit. De éppen ilyen szép és nagy fel­adat, az ifjúság szakképzettségé­nek, tudásának az emelése, hiszen az ifjúság a szocialista építőmunká­nak is a rohamcsapata, szükséges tehát, hogy ebben minél nagyobb szaktudással, politikai' képzettség­gel rendelkezzen. A KV. márciusi határozatának a kulturális munkára vonatkozó egyik legfontosabb tanúsága, hogy elhanyagoltok a munkásosztály kolláré­iig igényelnek kielégí­tését, kulturális rtévéiését. E téren még mai napig sincs lényegesebb változás, javulás, sem mennyiségben, sem minőségben.-------------------------—TTI II Jó formán egy tapodtat sem lép­tünk előre a-téren, hogy munkás­osztályunknak, az üzemi, gépállo­más! stb. dolgozóknak több szak­képzési- és művelődési, szórakozási lehetőséget teremtsünk a kultúra vonalán, de nem hívjuk fel eléggé a figyelmüket a már meglévő lehe­tőségekre sem — akár előadások­ról (szakmai, stb.), akár pl. a szín­házlátogatásról legyen is szó. Igen szomorú pl. az a tény, hogy a szín­házunk majd egy hónapig játszotta Jókai remekművét, az „Arany- embar’‘-í. mégis kevés üzemi, gyári munkás nézte azt meg. mert a szakszervezeti bizottságok, kultúr- felelősök nem foglalkoztáik kellő­képpen a közönség szervezéssel. De tartalmában sem kielégítő még az a kultúra, amely a mun­kásosztályhoz eljut — pé'da énre a Járműjavító úgynevezett ..helyi kultúrpolitikája“, amely meg min­dig el akar-ja zárni a dolgozókat, a kutturcsoportokat mai életünk szép és bonyolult problémáinak, feladatainak, a kultúra észközéivel való megmutatásától. Égetően szükséges, hegy párt- szervezeteink felfigyeljenek a munkásosztály kulturális hely­zetére, s népművelési szer­veink, szakszervezeteink egye­sített munkájukkal igyekezze­nek mind többet és jobbat adni nmnkássztályunknak. Számtalan mód és lehetőség van arra, hogy a kulturális munkát fo­kozzuk, minőségileg jaivíf-:uk. Döntő szerepe van étére« kul- turotthomainknak, melyek nagy ré­sze ma már megfelelő anyagi és személyi feltételekkel rendelkezik ehhez. Lehetősége van a kulturott- honnak arra, hogy dolgozóink szá­mára rendszeres, magasszínvonalú szakmai, vagy egyéb ismeretter­jesztő előadást tartson, tanfolya­mokat, szakköröket (mezőgazdasági, természettudományi, vagy egyéb művészeti stb.) indítson be, hogy megfelelő belső (klub)-életet ala­kítson ki. ahoi dolgozóink egyszerű beszélgetéssel, vagy játékkal (sakk, billiárd, ping-pong stb.) töltik e! az idejüket, vagy a kultúrotthon (és más szerv) kulturcscportjai (színjátszás stb.) nyújtanak szá­mlikra élvezetes szórakozást. Mindehhez azonban a helyi kul­turális szervek egybehangolt mun­kájára és pártszervezeteink mesz- sznmenő segítségére van szükség. Éppen ezért a leghelye­sebb, ha a párt segítségével az ille­tékes szervek egy hcszabb (egész télre szóló) tervet készítenek, amely figyelembe véve egyrészt a dolgo­zók igényeit, másrészt az előttünk álló feladatokat (pl. az állattenyész­tés megjavítása, a gépesítés növe­lése stb.) biztosítja a tervszerű, céltudatos munkát. Csak így. tervszerű munkával, a döntő feladatok helyes kiválasztá­sával s a pártszervezeteink még nagyobb segítségével érhetünk el döntő fordulatot kulturális téren is. Déncsö István. * 19 az új szövetkezel? parasztság bekapcsolását a kulturális munkába. fi Minisztertanács határozata a gépállomás! doíosznk bérezéséről, premizálásáról és a gépi munkadíjak módosításáról A Minisztertanács legutóbbi ülé­sen hóéétt határozata a traktorosok bérezését, természetbeni járandósá­gát. a vezető állású dolgozók, a mezőgazdászok és az adminisztra­tív alkalmazottak premizálását több évre szólóan rendezi. A határozat értelmében a gép­állomás a traktorosok részére pénz­ben és természetiben biztosított laért köteles fizetni. A felelős trak­torvezető pénzbeli bére, tízórás műszakonként, a traktor típusától ó a végzett munkától függően, általában 50—56 forint, a segéd- vezetőké 40—45 forint, természet­beni bérük 4—6 kilogram, illetve 3—4 kilogram kenyérgabona. A traktoros részére a termé­szetben biztosított bért — a trak­toros választása szerint — kenyér- gabonában, vagy állami szabad fel- vásárlási áron számítva, pénzben keit kiadni. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben dolgozó traktorosokat a termelőszövetkezetek — az eddigi munkaegység-kiegészítés helyett — az összes traktor- és motormun­káikért, a szállításokat is beleértve, kötelesek a rendeletben részletesen megái 1 api tott műnk aegy ség-j óvá­ííásban részesíteni. A traktorosok a munkaegységre járó jövedelem- részesedést a termelőszövetkezeti tagokhoz hasonló módon és időbén pénzben és természetben kapják meg. A határozat intézkedik a ter­melőszövetkezetekben és a termelő­szövetkezeteken kívül végzett mun­kák bére közötti aránytalanság csökkentéséről is. A határozat értelmében a több erőgéppel dolgozó traktoros bri­gádvezetők az eddiginél magasabb pénzbeli teljesítménybért kapnak. A belső üzemi szállítási (fu­varozási) munkák végzésére kije­lölt traktorosok bére gyakorlati tu­dásuktól és szakképzettségüktől függően havi 250 mumkaórás telje­sítés esetén 900—950 forint, a se­gédvezetőké egységesen 700 forint. A műhelymunkásak, szállító­eszköz-kezelők és a belső üzemi szállítást végző traktorosok az ál­lami gazdaságokban hasonló mun­kát végző dolgozókkal azonos mó­don és feltételek mellett, kenyér­gabona ellátásban részesülnek. A gépállomások vezető beosztású dolgozói t és termelőszövetkezeti me­zőgazdászait nemcsak a termelőszö­vetkezeti termésátlagok teljesíté­séért és túlteljesítéséért, hanem a termelőszövetkezetek állattenyész­tési és állati termékhozam terve főbb mutatóinak teljesítéséért, illet­ve túlteljesítéséért is premizálni kell. A termelőszövetkezetekhez be­osztott gépállómási mezőgazdászo­kat a termelési térvek túlteljesíté­séért és az állattenyésztési és az állati termőkhöz am tervének tel" jesítéséárt, illetve túlteljesítéséért a termelőszövetkezet premizálja. A termelőszövetkezeteknek a gépállo­más termelőszövetkezeti mezőgazdá­szai részére prémium címén — nagyságukhoz mérten — 60—120 munkaegységet kell jóváírni. Intéz­kedés történt a számviteli dolgozók premizálására is. A határozat a gépi nmnkadíjat is módosítja. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek részére a gépi munka alapja változatlan marad. A behordási és a trágyaszállítási munkáik díját a traktorosok részére a jóváírt munkaegység-részesedés figyelembevételével kell megszabni A termelőszövetkezeti csoportok ré­szére a gépi szántás alapdíja 51 búzakilogram. illetve 102 forint, a gépjavítás díja 15 búzakilogram illetve 30 forint. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére a gépi szántás aiapdíja 60 búzakilo­gram, illetve 120 forint, a vetés díja 19 búzakilogram, illetve 38 forint. Az állami vállalatok részére végzett gépi munka alapdíja 120 forint. A gépi munkadíjakat a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek, termelő­szövetkezeti csoportok és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok továbbra is szabad választásuk sze­rint természetben, vagy pénzben egyenlíthetik ki: — Természetben i fizetés esetén a szabad felvásár­lásfa megállapított kedvezmények bitzosítása mellett a szabad felvá­sárlási árat kéll elszámolni. (MTI.) A genfi értekedet megkezdte a leszerelés kérdésének vitáját A szovjet küldöttség javaslata Genf, november 10 (MTI.) A négy nagyhatalom külügymi­nisztere értekezletének határozata a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyverek eltiltásáról: A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, az Egyesült Király­ság és Franciaország kormánya az államok közti kapcsolatokban fenn­álló feszültség csökkentése, a köl­csönös bizalom megszilárdítása és az új háború veszélyének kiküszö­bölése érdekében szükségesnek tartja, hegy a fegyverzet csökken­tésére és az atomfegyverek eltiltá­sára vonatkozó nemzetközi egyez­mény mielőbbi megkötéséire töre­kedjék. A fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyverék eltiltásáról foly­tatott eszmecsere után a kővetke­zőkben állapodtak még: 1. Az Amerikai Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és Kína had­serege létszámának felső határát » hatalmak mindegyike számáfa 1 000 000—1 500 000 főben, az Egye­sült Királyság és Franciaország hadserege létszámának felső hatá­rát pedig mindkét országra nézve 650 000 főben határozzák meg, be­leértve, hegy a Kína esetében leszö­gezendő felső határt és a Kína fegyveres erőire vonatkozó más kérdéseket a Kínai Népköztársaság kormányával együttműködve kel! megvizsgálni. Az összes többi állam hadserege létszámának felső határa nem lépi majd túl a 150 000—200 000 tőt, és egy illetékes nemzetközi értekezlet egybehangzó határozatának tárgyát kell hogy képezze. 2. Az atomfegyverek és a hidro­génfegyverek teljes eltiltása a ha­gyományos típusú fegyverzetnek és a fegyveres erőknek a megegyezé­ses korlátozások 75 százalékos ará­nyában történt tényleges csökken­tése után lép hatályba. Az államok az alatt az idő alatt küszöbölik ki fegyverzetükből ezt a fegyvert és semmisítik azt meg, mialatt a fegyverzetet a megegye­zéses korlátozások utolsó 25 száza­lékos arányában csökkentik. Az összes atomanyagokat ezután már csak békés célokra használják fel. 3. A fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését célzó rendszabá­lyok végrehajtásával egyidöben és meg az atom- és hidrogént egy verek teljes eltiltásáról szóló egyezmény hatályba lépése előtt a négy nagy­hatalom ünnepélyesen kötelezi ma­gát arra, hogy nem alkalmazza a nukleáris fegyvert, amelynek hasz­nálatát magára nézve betiltottnak tekinti. E szabály alól az agresszió­val szembeni védekezés esetében kivétel fogadható el, amennyiben a Biztonsági Tanács így dönt. A három nyugati Genf, november 10. (MTI) Franciaország, az Egyesült Ki­rályság és az Amerikai Egyesült Államok leórmányának javaslata A négy külügyminiszter 1. megjegyzi, hogy az Egyesült Nemzetek Leszerelési Bizottságá­nak albizottságában helyetfoglaló képviselői, a leszerelés kielégítő rendszerének megvalósítására irá­nyuló erőfeszítéseik során a négy kormányfőnek Genf ben 1955. július 25-án adott irányelvét követték: 2. tudomást vesz arról a munká­ról, amelyet az albizottság a New Yorkban 1955. augusztus 29 és ok­tóber 7 között tartott ülésein a kor­mányfői értekezlet szellemében végzett, és elismerését nyilvánítja az albizottságnak erőfeszítéseiért: 3. kijelenti, hogy egyetért az alábbiakban: a) lemondanak a nukleáris fegy­vereknek és minden más fegyver­nek az ENSZ alapokmányával ösz- sze nem egyeztethető módon törté nő felhasználásáról, h) szükségesnek tartják a fegy- verzeték és a fegyveres erők korlá­tozásában és csökkentésében való megállapodást. c) szükségesnek tartják, hoay a nemzetek békés gazdasági fejlesz­tésének, jólétük fokozásának, vala­mint a kevésbé fejlett országok megsegítésének szolgálatába állít­sák azokat az anyagi erőforráso­kat. amelyeket a leszerelés terén hozott egyezmények alapján felsza badítanak. d) a felügyelet és ellenőrzés haté. kony rendszere a sarkköve bármi­lyen leszerelési programnak és kö vétkezésképpen szükséges, hogy létrehozzanak egy olyan szervet amelynek feladata a leszerelésre vönatkozó megáliavodásnak megfe­lelő intézkedések felügyelete és el­lenőrzése hatékony biztosítékok mellett, e) a nemzetközi ellenőrzés ható­4. Az atom- és hidrogénfegyve- lekfcel rendelkező államok a fegy­verzet csökkentését és az atomfegy­verek eltiltását célzó program vég­rehajtásának első intézkedéseként kötelezik magukat arra, hogy meg­szüntetik a kísérleteket az ilyen típusú fegyverekkel. ", A fegyverzet csökkentésére és az atomfegyverek eltiltására vo­natkozó intézkedések hatálybalép­tetése hatékony nemzetközi ellen­őrzés tárgyát képezi majd. A négy nagyhatalom külügymi­niszterei szükségesnek ismerték el, hogy erőfeszítéseiket olymódon ves­sék latba, hagy elérjék a szüksé­ges egyetértést a fentemlitett egyez­ménnyel kapcsolatos, még függőben lévő kérdésekben. Ezt az egyez­ményt az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének keretén belül meg kéll vizsgálni, A miniszterek attól a kívánság­tól áthatva, hogy csökkentsék a nemzetközi feszültséget, erődítsék a bizalmat az államok között és vé­get vessenek a fegyverkezési haj­szának, megállapodtak abban, hogy e célból elsősorhpn azokat a ponto­kat kell tanulmányozni, amelyek a következő javaslatokban szerepel­nek: (A) A Szovjetunió ez évi május 10-i javaslatában a fegyverzet csök­kentéséről, az atomfegyverek eltil­tásáról és egy új háború veszélyé­nek kiküszöböléséről; (B) Az Amerikai Egyesült Álla­mok elnökének július 21-i javasla­tában a légi ellenőrzés és a katonai értesülések kicserélése tárgyában: (C) Nagy-Briiannia kormányának a leszerelési problémával foglal­kozó javaslataiban, amelyeket jú­lius 21-én és augusztus 29-én ter­jesztett elő és (D) a francia kormány javasla­tában a leszerelés pénzügyi ellen­őrzéséről és a felszabadított pénz­ügyi források békés célokra való felhasználásáról Ezzel egyidejűleg a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya eltökélve, hogy nem en­gedi meg az atomfegyverek és hid­rogénfegyverek használatát, ame­lyek az emberek tömeges megsem­misítésének fegyverei, és hogy megszabadítja a népeket egy pusz­tító atomháború veszélyétől, ünne­pélyesen kijelenti: A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a fegyverzet csök­kentésére és az atomfegyverek el­tiltására vonatkozó nemzetközi megállapodás megkötését várva, kötelezi magái, hegy nem használ elsőként atom- és hidrogénfegyve­reket egyetlen ország ellen sem, és felhív minden államot, csatla­kozzék a jelen nyilatkozathoz. hatalom javaslata körén túl, vannak lehetőségek ezen ellenőrzés megkerülésére, valamint atom- és hidrogénfegyverek titok­ban történő gyártásának megszer­vezésére, még abban az esetben is, ha van formális egyezmény a nem­zetközi ellenőrzésről, f) szükséges, hogy minden egyes áUam, megfelelő eszmecserét foly­tatva a kormányok között, to­vábbra is végezzen tudományos kutatómunkát olyan módszerek lé­tesítésére, amelyek a tudományos ismeretek fejlesztése útján nyer­hetők és amelyek lehetővé tennék nukleáris fegyverek teljesen ha­tékony felügyeleti és ellenőrzési rendszerének létrehozását egy min­denféle fegyverzetre kiterjedő le­szerelési program részeként; 4. kijelenti azt a szándékát, hogy továbbra is igxjekszik megállapodá­sokra jutni egy átfogó leszerelési program tekintetében, amely e ő- mozdítja a nemzetközi békét és biz­tonságot oly módon, hogy a világ emberi és gazdasági erőforrásait a legkisebb mértékben állítsák a fegyverkezés szolgálatába­5. elismeri, hogy a fegyverzetek °-lügy"lete, ellenőrzése, korlátozása és csökkentése legjobban félelem­től és gyanakvástól mentes légkör­ben érhető el; 6. ennek megfelelően javasolja, hogy az érdekelt államok egy ilyen légkör kialakításához való hozzájá­rulásként. valamint egy nagyszahá. sú leszerelési program bevezetése­ként. a) annak érdekében, hogy lehető­vé tegyék váratlan támadás meg­hiúsítására, haladéktalanul egyez­zenek meg abban, hogy mihama­rabb átültetnek a gyakorlatba. I. egy tervet a katonai tervraj­zok kicserélésére és kölcsönös légi megfigyelés folytatására az Egye­sült Államok elnökének 1$55. jú- (Fölytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom