Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-12 / 266. szám

1855 november iß.

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

3

A szorgalom gyümölcse

— Zárszámadás előtt a nagykörűi Petőfi TSZ-ben —

AUg kapaszkodtam, föl az öreg Pintér Mihály szekerére, máris azt hallottam tőle, ' ogy igen jó a szövetkezet, ebben az évben alaposan megszedték masukat a tagok.

— Ámbár, ami igaz, az igaz — teszi hozzá a szekeresgazda — meg is dolgoztak érte becsülettel.

Mi tagadás, jól esik ilyesmit hallani mindjárt az első percben, hogy az ember betoppan a faluba.

A vezetők közül senkit sem találni az irodában, kint vannak a földeken. A párttitkárt, Surányi István elvtársat szerencsére köny- nyú meglelni, mindjárt a falu végében dolgozik, most szusszannak utolsót a vetési munkában. A vetéssel ugyan már korábban végeztek, de itt hever ez a darab töld kihasználatlanul, miért ne hasznosítsák. E%ért

terven felül is vetnek kenyérgabonát.

Vele együtt itt van még három szövetkezeti tag; Kálmán Imre, Bálint István, Majzik Béla. Néhány percre megállnak a fogatok. Betelepszünk a zsákokra, melyekben vetőmag dagad, s az Őszi verő- fényben beszélgetünk. Ugyan miről is folyhatna ilyenkor a szó? Egész esztendőben a munka folyt beszéd helyett, de most annál több szó esik az eredményekről, a zárszámadásról. Jogosan, mert az eredmények szépek.

De ezekről hadd beszéljenek csak maguk a tsz-tagok, mert aminek örülnék, azt jobban esik a saját szájukból hallani. Kálmán Imre térdei közé lógatja nagy kezét, aztán elégedetten összedörzsöli a tenyerét.

— Nekem idáig 661 munkaegységem van. A munkaegységekre egyenként negyvenöt forint jut. Számolja ki az elvtárs, mennyi lesz a jövedelmem. — De nem enged számolni, kiszámolta ő azt már jó- előre. Rá is vágja magától a választ — lesz az vagy harmincezer forint. A háztáji se kutya, abból is kerestem tizenegyezer forintot.

Szép summa, meg kell hagyni. De nem csak Kálmán Imrének áll ilyen jól a fejealja. Számos szövetkezeti tagnak 400 munkaegység felett van az évi teljesítménye, mint például Majzik Bélának. Neki is vagy húszezer forint üti a markát.

A párttitkár — alacsony, szőke ember, nem szeret fölöslegesen beszélni — nyugodtan kivárja, amíg társai elmondják a magukét és csak ezután szólal meg.

Arról beszél, hogy bizony semmi sem pottyant az égből, mindezért meg kellett dolgozni keményen, fegyelmezetten. Nem véletlen, hogy évről évre nagyobb a jövedelem. Megszűnt a kezdeti civakodás, a szövetkezet tagjai mégjobban megszerették egymást. Ma már mindenki elismeri, hogy a szövetkezetbén

a kommunisták képviselik a legnagyobb erőt.

Ha valamilyen munkának elérkezik a dandárja, a pártszervezet tagjai állnak ki egész mellel.

Ott volt az aratás. Gyorsan kellett betakarítani a gabonát, hogy ne legyen szemveszteség. A párt- szervezet mozgósította erőit, magukkal ragadták a pártonkívüli dolgozókat is — tíz nap alatt, szem- veszteség nélkül rendbe tették a 270 holdnyi gabonát. A gyors, határozott munkának köszönhetik, hogy búzából öt kiló jut munkaegységenként.

A cukorrépaszedésnél szintén szükség volt a kommunisták helytállására. Kellett a föld a vetés alá — nem lehetett halogatni a munkát. Nekivágtak a húszholdas táblának, hat nap alatt elvégezték rajta a munkát, s ma már zöldéi a vetés a cukorrépa helyén. De nem csak itt, hanem mind a 130 holdon kikelt már a búza, néhol akkora, hogy a fácán sem látszik ki belőle. Hoty időben földbe kerüljön a mag, ezért a taggyűlés a pártvezetöséget tette felelőssé, de a gyors munkát válamennyi kommunista kötelességének tartotta.

A szövetkezet egyéb termelési ágában is meghozta az eredményt a szorgalom. A jövedelem jelentős részét a gyümölcsös és a konyhakertészet biztosította.

Erről a szövetkezeti irodán szolgálnak felvilágosítással, ahöl most nagy a számolás, vitatkozás: javában dolgozik a zárszámadást előkészítő bizottság.

K. Tóth Mihály, aki tagja a bizottságnak, különben a konyhakertészetben dolgozik. Elmondja, hogy a nyolc hold vetemény 93 800 forintot jövedelmezett. Másfél holdon 226 mázsa paprika termett, paradicsomból pedig 229 mázsát szüreteltek ugyancsak másfél holdról. Kielégítő volt a káposzta terméshozama is.

A szövetkezet egyik kimsesbányája

a szőlővel vegyes gyümölcsös. Ebből egyelőre csak 4 hold a termő. Mégis, a gyümölcs és a bor együttvéve közel százezer forint tiszta jövedelmet biztosított, pedig a termés cgyrészét a dolgozók és családjuk fogyasztották el. Ha az újonnan telepített három hold gyümölcsös is termővé válik, még nagyobb lesz a haszon.

A számokat, adatokat papírról mutatja a könyvelő, Tóth András, meg a szárszámadást előkészítő bizottság másik két tagja, Papp János és Sáska József. Itt is mégerősítik, amit Kálmán Imre és a párttitkár mondott kint a határban: megközelítőleg negyvenöt forint jut munkaegységenként.

örvendetes élmény elnézni ezeket a számoló munkásemberekét. Gyűr kés ujjaik között nehézkesen forog a ceruza, hisz egész esztendőben a kapát, villát, gyeplőt fogták. De az eszük tiszta. Értenek aszúmhoz, a betűhöz, mintha gimnáziumban tanulták volna. Hogyne értenének hozzá, amikor urai, felelősei, haszonélvezői gazdaságuknak. Minden fillért, amit megkeresnek, maguk tartanak számon. Valamikor kalaplevéve álltak meg az irodaajtóban, amíg orruk elé lökték a sovány, néhány pengős bért. Ma itthon vannak az irodában. Falusi vendégszeretettel, hellyel kínálják a vendéget és százezrekben számolnak. Büszkén, magabiztosan beszélnek, s bár nem mondják ki, mégis bénne van minden szavukban. hogy a szorgalom gyümölcse az övék.

GERENCSÉR MIKLÓS

Egy előadd8 visszhangja

Október 25-én levelet kaptunk Kunstár Andor szolnoki géptervezőtől. A levélíró felháborodottan adott hangot a becsapott dolgo. zók nevében is, akik október 22-én megtekintették a „Két kicsiny fehér balettcipő címen hirdetett előadást. A feltűnő plakátok Mészáros Ági és Bilicsi Tivadar szereplését hirdették.

Az előadáson Mészáros Ági fellépése minden magyarázat nélkül elmaradt, a megjelent színészek egy órával későbben kezdték az előadást, amely igénytelen és nívótlan volt.

Kunstár Andor levelében többek között a

következőket irta: — „Megkérdezem a Népművelési Osztálytól, hogyan adhatott engedélyt olyan magánszemély által toborzott cirkusz megtartására, ami

— már nem elsöizben

— csak bosszúságot okoz.”

Mi a levelet megküldtük a Megyei Tanács Népművelési Osztályának. A Népművelési Osztály most válaszolt. Igazat ad Kuns- tár Andor felháborodott sorainak és megírja: a botrányos előadás miatt tiltakozott az Országos Filharmónia Központnál és egyidejűleg jelentést tett a Népművelési Minisztérium Művészeti Főosztályának. A Népművelési Osztály kérte a minisztériumot: indítson szigorú vizsgálatot az ügyben és az előadás rendezőit vonja szigorú felelősségre.

Egyetértünk mi is Kunstár Andorral és a Megyei Tanács Népművelési Osztályának válaszával. Éppen ideje lenne már, hogy a Népművelési Minisztérium pontot tegyen az ilyen botrányos, a vidéki közönségét lebecsülő alkalmi előadások vég're. A vidéki dolgozók joggal elvárják, hogy mindenkor nívós és igényes előadási kapjanak. Erre pedig vigyázni a végső fokon a Népművelési Minisztérium kötelesség .

Több mint három és félmillió

forint értékű új létesítményt kapott Jászapáti az 5 éves tervtél, ebben az összegben nerri szerepelnek azok a beruházások, amslyek a malomnál és a termelőszövetkezetekben történtek.

A három és félmillió nyomán gazdagabb és szebb lett a község. A helyi Vas- és Fémipari KTSZ új szerelőműhelyének építkezése, új gépekkel való felszerelése 450 OOO forintot igényelt. — A Földmúvesszövetkezet italbolt járnak és szállodájának létesítésére 260 OOO forintot fordítottak. Az új földművesszövetkezeti áruház létesítése —r amely vetekszik bármelyik városi üzlettel, olyan szép — csaknem egymillió forintba került.

A számok világosan elmondják, hogy a mi államunk milyen nagy gondoskodással, szeretettéi törődik a dolgozó emberrel. Parkosításra 83 000, az állami házak felújítására 100 OOO, a községi ivóvíz e 'áfásának megjavítására 180 000 forintot költöttek. JSz a törekvés még jobban kidomborodik azokban a számokban, amelyek azt mutatják: mennyit fordított Jászapáti arra, hogy gyermekeink, fiataljaink egészségben, erőben, tudásban gyarapodjanak. A napközi óvoda renoválása az új iskola és gimnázium építkezése 475 000 forintba került.

Már npmegészen két hónap választ el bennünket a második ötéves terv beindulásától. Az elmúlt 5 évre visszatekintve, biztosan nézünk a jövőbe: egyre szebb, jobb lesz az életünk. Ezt bizonyítják a jászapáti számok;

*

— Űj őszi és téli női divatcikkek kerültek ‘ forgalomba: új selymek, szövetek. Ezek közül biztosan nagy sikerre számíthat a 15-féle színű és mintájú újfajta női gyapjú sottis- szövet.

*

■— A sz-andaszöllősi önkéntes tűzoltók társadalmi munkával hozzáfogtak az új szertár építéséihez. Ez 6340 forintba kerül és ha elkészül,

helyet nyújt majd arra is, hogy az önkéntes tűzoltóknak legyen hol

tenulniofc, szóraikozniok.

*

— TÖBB MINT 10 ALÁÍRASSÁL a következő szövegű levelezőlapot kaptuk Jászdózsáról: „Pártunknak és kormányzatunknak meleg szeretettel köszönjük, hogy ma megnyithatjuk az új filmszínházat és itt dolgozóink művelődhetnek, szórakozhatnak.”

tEÜELe HÖ

Jó keresetet biztosít a selyemgubó termelés

A fegyvernek! tóldmuvesszövét- kezetnél átadták több — a selyemgubó termelésben élenjáró — termelőnek a dicsérő oklevelet és a pénzjutalmat.

Hubai József 10 holdas dolgozó, paraszt ért el legjobb eredményt, öt doboz petéből 193 kg, gubót termelt, melyért a beváltáskor 4785 forintot kapott. Kuczera Istvánne a föidmúvesszövétkezet ügyvezetője 400 forint jutalmat és dicsérő oklevelet adott át Hubai Józsefnek.

Kovács Mik'ós és Abrak Sándor a „Selvemgubótermelő mester“-i oklevelet kapta. Mindannyian megkötötték a jövőévre is a szerződést.

A fenti példákból is látható, hogy érdemes selyemgubót tenyészteni. Az I. és II. osztályú gubáért 32,50, a III. osztályúért 5 forintot fizet az átvevő váí'alat. A tenyésztéshez szükséges papírokat ingyen biztosítják.

Rontó Antal. Szolnok.

INK 1 R 1 Á K

Szülői és munkaadói értekezletet tartottak a 605. sz. Ipari Tanuló Intézetben

A napokban megbeszélésre jöttek össze az MTH 605. sz. iskolájában (Szolnok, Petőfi út 3. sz.) az ivari tanulók szülei és a munkaadók képviselői. Rácz Gyula elvtárs, az iskola igazgatója ismertette az időszerű feladatokat, a helyes tanulónevelést, valamint a munkaadók és a szülők közötti kapcsolat jelentőségét.

A jelenlevők megtekintették az iskola korszerű tantermeit. Mindannyian meggyőződhettünk arról, hogy államunk milyen sokat áldoz az ifjúság nevelésére. Cserébe azt kéri, hogy a fiatalok kellően sajátítsák el a különböző szakismereteket.

PALHUBER KÁLMÁN levelező Szolnok

cuHORKM ' ‘ SÁRI

l hovem5-t§

1ÓTB ISTVÁN i ,,

NEM OLYAN EGYSZERŰ

A gyű lés után hazafelé szede- lőzkcdtek a fiatalok. Zsibongva torlódtak az ajtó félé, hogy mielőbb kiérjenek. Juci valahogy a iegsúrű- jébe sodródott s ha akarta, ha nem, gyúródott kifelé. A tumultusban úgy érezte, mintha a mellét óvatosan megszorította volna valaki; Vére a fejébe szökött a dühtől, s villámló szemekkel készült bele- könyököini a mögötte botladozó Sáfrány Jancsi hasába. De az olyan közönyös arccal bámult el fölötte, hogy a mozdulatot visszaízerította.

Másik irányba kapta fejét s már meg is pillantotta a tettest. Kónya Jóska parázsló tekintete olyan nyíltan kutatgatta Juci gömbölyű formáit, hogy a közelállók is észrevették. Jelentőségteljes pillantá-o- kat váltottak egymással s nyakukat kinyújtva lestek h .tra Vadász Ferire, aki nyugodtan várt sorjára. A lányok fejüket összedugva kuncogtak.

Juci még akkor is paprikapiros volt, mikor az izgalomtól gyöngyöző homlokkal találkozott a kapuban Ferivel.

■— Te békanyúzó! — nézett fel rá alulról.

— Hát o=ztán miért? — kérdezte olyan nyugalommal a fiú, hogy az külön bosszantó volt.

— Mert itt is leghátulsó vagy.

— Hót még hol? — dörzsö’.őzött volna a lányka csípőjéhez, de az gyorsan kinerdült.

— Mindenütt... Mindenki hozzászólt. csak té nem. — Mintha semmihez nem lenne közöd.

— Nem mindenkinek van olyan kerepelő természete, mint neked — kedélyeskedett a fiú, de él is vö- rösödött... A vezétőség dolga.

hogy mivel mi vám. Nékem az a fontos, hogy a nap kiteljen ...

—■ Az igaz — vágott a lány gúnyos hangja. —• Neked csak szórakozás a csoport... Mellékkereset.

— Mi lelt? — Hát ezt honnan találod ki?

— Onnan, hogy apádnak megvan a kilenc hold. Otthon jól tartanak, ,a téejzben meg majdcsak összegyűlik néhány munkaegység ... Megélsz te anélkül is ... Legalább is úgy gondolod, míg a magad gazdája nem leszel.

Még sohasem gondolkozott Juci a most kimondott szavakon, de úgy érezte, világosan látja, honnan adódik Ferkó kényelmes természete. És ebben az új megvilágításban a fiú arcának nyugodt vonásai az el- puhultság jeleivé váltak, amit pedig biztonságérzetnek tulajdonított nála, lenézéssé mindennel szemben. ami erőfeszítést követelt.

De így még jobban szerette, Méginkább vágyott arra. hogy kimozdítsa lomhaságából. Megrázkódott. amint a fiú átkarolta derekát s csípőjén érezte meleg ujjasnak picurka moccanásait. Feri érezte, hogy ismét nyeregben van s forró száját a lány selymes nyakához nyomta. Orrát belefúrta a pezsdítő tapintató haj közé s mikor Juci odaadóan, szemét behunyva hajtotta vállára a fejét, megálltak. Megcsókolta.

Éppen a tanácsháza parkjánál jártak. Hűvös szellő csapott ki a lómbjavesztett fák alól, Érzett a

száraz vadgesztenyelevelek kesernyés illata. Hogy kerültek erre, ahol az első csókot váltották már majdnem egy éve? Maguk sem tudták. Azt sem ők döntötték el, hogy leültek „arra’1 a padra. Csak vitte őket a lábuk. Vagy tán nem is egészen az?

— Jucikám — súgta a fiú és csak úgy tüzelt a lehelete, ahogy nagy halogatás után keresztbe ült a pádon. Szorosan a lány mellé húzódott.

Mikor egészen besötétedett és elült minden zaj körülöttük, megszólalt remegő hangon.

— Mondanék valamit... hiszen már úgyis nemsokára;.. — és gombolni kezdte a lány vékony ruháját. Az engedte, csak még beljebb furakodobt a legény karjai közé. Azt sem bánta, hogy a fiú puha keze lassan becsúszott nyakánál a ruhája alá s inge vállpántja alatt kotorászott.

— Ne vacakolj...

Feri inkább bíztatást vélt kivenni a tiltakozásból s beljebb merészkedett. Sütött a lány rugalmas, síma bőre. Megremegett tenyerében pihegő melle.

— Nem! Nem!.;; Azt nem! — ugrott volna fel Juci a pádról, mikor a legény másik keze a combjára tapadt. De az már vagy hallotta. vagy se. Felállt és egyik lábát a lány térde közé feszítette.

Juci kétségbeesetten védekezett. Melléről pattogtak lefelé a gombok s a legény egyre vadabbul

markolás zta. Félelmetes volt, ahogy minden másról megfeledkezve taposott célja felé. Szeme gonoszul villogott s nagy komótos testével kegyetlenül gyűrte ijedt kis foglyát.

— Na! Mit tetteted magad? — jött belőle, mintha fuldokolna. Ha úgy lesz is, tőlem leszel férges... — állt, lihegett karját ernyedten leeresztve, mikor a lány viharos erővel eldobta magától.

Nézte, valósággal bambán leste, ahogy a lány reszketve szorongatta nyakánál a ruhát s zokogott, mint mikor a gerlice búg.

Akkor igazította meg a szoknyáját. mikor combján az este hidegét érezte.

— Jössz? — kérdezte bután a fiú s bánatosan veregette két térdénél a nadrágot, íred nem tudta, mit csináljon. A lányka csak sírt. Sírt végig, míg együtt mentek. A legközelebbi saroknál megállt. Szem- befordult vele. Vizsgálódva, mélyen. józanul nézett sokáig a szemébe.

— N^m tudom, találkozunk-e még? — mondotta egészen halkan, lassan. Eriggy — tolta el a fiút, aki igyekezett, hogy minél előbb megszabaduljon a lány végtelenül szemrehányó nézésétől.

Juci elnehezedett szívvel kísérte tekintetével. Megtudta, mit akar csak tőle. A nőt, akit kedve szerint használ, akit csak „kereplőnek“ tart, ha a munkáról van szó. Látta magát tíz év múlva Gyerekek körülötte. Keble már elemyedve s

az ura még a fejét is féirefonütja, mikor felkelnek. Ö lép le előre az ágyból, s az ember még ott marad kitakarva. Elhízott teste reng. amint forgolódik.

Csak ezért férjhez menni9 Hogy „kiteljen a nap1’ s mással nem törődni. Miért nincs ebben a fiúban egy kis törekvés? Csakugyan ezért-e, mert odahaza elkényeztették, meg volt mindene nem tanúit önállóságot? Ez nem lehet egészen így. hiszen mikor felvették éppen jó dolgos két kezét dicsérték, akik ajánlották. Csapnivalóul dolgozik? Azt se mondhatja senki. Ügy, mint az átlag. Hogy a méhek elpusztultak, abban csak annyit hibás, hogy az időjárásnak nem tudott parancsolni, s a váratlan hűvös idő elvitte a kis jószágokat.

De ő többet várt attól, akit férjének választ. Annyit, hegy egy kicsit „fel lehessen rá tekinteni.“ Aki őt is magasabbra ösztökéli. Mint villámfényben. úgy látta most maga előtt a fiút. Kása Lajcsi nincs olyan szép legény, mint ő. de mennyivel több erő, robbanékonyság. elevenség van benne. Hogy izzik a szeme valamennyinek, ha a fiatalok valami nagyot akarnak közösen. Feri tekintote bántóan nyugodt ilyenkor. Ügy ül köztük, mint egy testes élő teher a száguldani igyekvők nyalkán.

Mi lehet ennek az oka? Kérdezte tőle valaha komolyan ő is, aki közelebb áll hozzá9

Juci bizony keserveset szipogott, mikor megállt a kiskapu előtt. Ruháját megigazította, haját elsimította. Ne tudja meg senki, milyen borzasztó az első csalódás.

(Folytatása következik.)