Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-12 / 266. szám

Szűfwkmegyei r I A MEGYEI PÁRTBI iZ OTT S ÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 266. szám Ara 50 fillér 1955. november 12., szombat Köszöntjük a kisújszállási Ady Termelő- szövetkezet tagjait, akik 1600 kh búzavetésü­ket befejezték A­A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet az Úttörő TSZ vetési munkáját segíti A mezőhéki Táncsics TSZ tagjai búzavetési tervüket teljesítették. A nagy munka befejeztével Csótó István elvtárs. a szövetkezet elnö­ke közölte a mezőhéki tanács veze­tőivel. hogy segíteni akarják azo­kat. akik elmaradtak a vetéssel; Legjobban az Úttörő TSZ szorult rá segítségre. Odairányítottak te­hát két bár lovat. A két iga már napok óta dolgozik. Ezekben a napokban megyeszer- te számos közös gazdaság fejezi be a vetést. A tiszanüspöki új Élet TSZ. az Előre TSZ; a Béke TSZCS és a Kossuth TSZCS is teljesítet­te vetési tervét. Az egyénileg dol­gozó parasztok viszont elmaradtak. Tiszapüspöki és más község élen­járó jóldolgozó termelőszövetkeze­tei lehetőségeik figyelembevételé­vel kövessék a mezőhéki Táncsics TSZ példáját, segítsenek az elmara­dóknak, hogy megyénk mielőbb tel­jesítse vetési tervét. Miért nincs gazdája a mezőgazdasági versenynek? Ma. november 12-e van. A Héki Állami Gazdaság, a kunhegycsi Vö­rös Október TSZ. a Cibakházi Gép­állomás dolgozói még október el­ső napjaiban vállalást tettek No­vember 7-e tiszteletére az őszi me­zőgazdasági munkák, elsősorban a kenyérgabonavetés befejezésére. A versenyfelhívásokat annakidején a Szolnokmcgyei Néplap is közölte, s a versenyhez számos állami gaz­daság, gépállomás és termelőszö­vetkezet csatlakozott. A Bánhalmi, a Puszlakürti. a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság, a Mezőtúri Tan­gazdaság, mintegy 70 termelőszövet­kezet cs több gépállomás teljesí­tette is Ígéretét. Az Állami Gazdaságok Főigaz­gatósága és a MEDOSZ azonban a mai napig nem értékelte a ver­senyt. A Mezőgazdasági Igazgató­ság. valamint a Génállomási Igaz­gatóság nem sok gondot fordított a termelőszövetkezetek és a gép­állomások versenymozgalmára. Ar­ra hivatkoznak, hogy a kenyérga­bonavetés miatt nem értek rá a verscnyértékelésre. Holott éppen ez lett volna egyik legjobb módja a serkentésnek, az elmaradók bírála­tának. Jászdózsáu gyorsítsák meg a birtokbaadást és fejezzék be a búzavetést A jászdóz&ai Dózsa Népe Ter­melőszövetkezet tasiai már na­pokkal ezeSőtt teliesítettéik ke- nyérgabonavetéslervüket. sót 16 kát. holdat terven felül is el­vetettek; A Kossuth Termelőszö­vetkezeti csoport tagjai pedig egy két napon belül végeznek. Nem így a község egyénileg dolgozó parasztjai. Kevés van közöttük, aki már telies egészében elve­tett, s ezt a községi tanácsnál be­jelentette. Az idén is nagy kü­lönbségek voltak a termelőszö­vetkezet és az egyéni gazdák ga­bonatermésének eredményei kö­zött. Ha továbbra is késleked­nek a vetéssel, jövőre sem vár­hatnak nagyobb termést. Hozzá­járult a késedelemhez az is. hogy a birtokbaadás elég vontatottan történt. A községi tanács vezetői intéz­kedjenek a földek birtokbaadása érdekében, hogy a kenyérgabo- navetést az egyénileg dolgozó parasztok is a legrövidebb időn belül befejezzék; Csaknem félmillió forintos felújítás a karcagi kórháznál A (karcagi kónház az elmúlt év alatt sokat fejlődött. A sebészeten új műtőt kapott, amelyet külső fű­téssel látnak el. A mű tőszóba fa­lát a mennyezetig csempével borí­tották, a kórház a műtétekhez mo­dern altatógépet kapott. A kórter­mek régi padlóját a kórházi hi­giéniának megfelelő Metlachit la­pokkal cserélték fel. A szülészet szülő-szobájának fa­lát szintén csempézték és külső fű­téssel látták el. A belgyógyászat, a gyermek és a bőrosztály is új, tisztántartható padlózattal lett el­látva; A kórházi dolgozók munka utáni szórakozását a szép kultúrterem biztosítja, ahol rádió, sakk, könyv áll rendelkezésre. A jó egészségügyi, politikai, gaz­dasági és kuliummunka a vezetőket dicséri. Ezért névszerint is megem­lékezem róluk: dr. Zöld István igazgató. Balogh Imre,- K. Nagy István, Barabás Pál elvtáxsak. A jó munkának azonban van egy hiányossága is, amelyről nem aka­runk megfeledkezni. Ez pedig a szemészet kérdése . A kórháznak 3 éven át volt szemészeti osztálya, de két évvel ezelőtt megszüntették. Most az a helyzet, hogy hetenként egy nap van szemvizsgálat, erre Debrecenből jár szakorvos, de olyan szembetegségeket, amelyek kórházi kezelést igényelnek, nem tudnak gyógyítani. A karcagi kórház nagy környé­ket ölel fel, kívánatos lenne a szemosztály újbóli felállítása. Ha másképp nem lehetne meglodani. akkor egy olyan körzeti orvost kel­lene beállítani, aki szemész. Ha ez megvalósulna, akkor a karcagi kórház minden szükséges osztály- lyal rendelkezne és így jobban el tudná látni a feladatát. Kovács Ferenc, Karcag; A Mezőgazdasági Gépjavító egyenletesen és jó minőséggel dolgozik A napokban a kilencedik kijaví­tott traktort is elvitték a Mezőgaz­dasági Gépjavítóból. A kengyeli gépállomásról szerdán jöttek a gé­pekért s az átvevők — ami pedig ritkaság — meg voltak elégedve. Meg is mondták az igazgatónak: — Ilyen munkát várunk ma­guktól, akkor semmi hiba nem lesz. Hogy kifogástalan gépet kell ki­adni egy üzemből, az természetes. Itt azonban — legalábbis az utóbbi időkig — inkább a reklamációk voltak napirenden. A gépállomá­sok, állami gazdaságok nem sok bizalommal voltak a vállalat iránt s volt idő, mikor komoly nehézsé­get okozott az üzem munkával va­ló ellátása, az éves terv teljesítésé­hez szükséges szerződések megkö­tése, A munkahiány viszont kedvet­lenséghez vezetett, a dolgozók nem tudtak megfelelően keresni s visz- szaesett az egész üzem termelése. A ki nem használt kapacitás súlyos veszteségeket okozott pénzügyi vo­natkozásban is. Ma már a vállalat nem tartozik a gyenge üzemek sorába. Sőt a hasonló vállalatok közül negyedik az országban. Harmadik negyed­éves tervét 46 százalékkal túl­szárnyalta, a negyedik negyedévre már nem veszteséget, hanem nyereséget irányzott elő. A változás, a munka meg javu­lása nem véletlen. Komoly szerve­zés és műszaki intézkedés előzte meg. Az üzem vezetősége minde­nekelőtt kiutat keresett a munkát- lanságból s nem tűrte, hogy az em­berek és a gépek a téli és tavaszi gépjavítások után, tétlenségre le­gyenek kárhoztatva s elszéledje- n«*k. Ezért a nyáron szalmapréseket, bálázógépeket gyártott a Gépja­vító. A Pécsi Szénbányászati Tröszt részére három nagyteljesítményű bányaszellőzőberendezést készített. A munka állandó biztosításával, folyamatos termékkibocsájtással elérték a gazdasági egyensúlyt, az állandó foglalkoztatottságot s emellett megfelelően felkészültek a téli gépjavításra is. A munka nagyja most kezdődik s nagyarányú fejlődés előtt áll az üzem. A forgácsolórnühely mely egy műszakban dolgozott, már teljes három műszakban gyártja a szük­séges alkatrészeket. A vállalatot jelölték ki az országban a Csepel Diesel-motorok javítására. Beren­dezkednek a mezőgazdaság foko­zottabb segítésére is. Tavasztól megkezdik a termelőszövetkezetek­ben az önitatók és a fejőgépek be­szerelését, a primőr melegházak vasszerkezetének gyártását. Erre a célra külön szerelő és lakatosrész­leget hoznak létre újabb hatvan fizi­kai dolgozóval. A jövőévi tervek­ben szerepel továbbra is több me­zőgazdasági kisgép gyártása. így lehetővé válik a kampány- szerű munka kiküszöbölése. Az in­tézkedéseknek emellett komoly gazdasági eredménye is lesz.; i fizikai dolgosók létszáma másfélszeresen emelkedik, ugyanakkor a termelési érték, ter- mékkibocsájtás háromszorosa lesz az eddiginek. Tehát a műhelyek termelőberendezéseinek kihaszná­lása 50 százalékkal emelkedik majd s ugyanennyivel a termelé­kenység. Mindezt nyomon kíséri a gazda­ságos termelésre, az önköltség csökkentésére irányuló törekvés. S ennek már eddig is vannak ko­moly eredményei. A most kijaví­tott traktorokat átlag 4000 forint anyagköltség terheli, szemben az elmúlt évi 8000 forinttal. Az elv az, hogy minél kevesebb alkatrészt dobjanak el, minél többet felújít­sanak. A nagy fogaskerékszek­rényt hiba esetén eddig rendsze­rint eldobták, a javítás során újat szereltek be helyette. Ez maga 4000 forintba került. Most rájöttek arra, hogy nagyszerűen fel lehet újítani ezeket az alkatrészeket egyetlen persely behelyezésével s ez csak 300 forint költséggel jár. A csuklót, elsőtengelyt is rendszere­sen felújítják, csakúgy, mint a ki­kopott vagy lecsorbult lendkereket. Ezzel / tehermentesítik as alkatrész­gyártást s olcsóbbá teszik a javitási dijat. Komoly intézkedések történtek a műhelyenbelüli szervezettség meg­javítására is. Létesítettek előké­szítő helyet, ahol a traktort szét­szedik, s innen a diszpécserszolgá­lat útján adják ki felújítsára az alkatrészeket. Az előkészítőhelyről már a szükséges alkatrészekkel el­látva kerül ki a traktor az össze­szerelő szalagokra. Ezzel a módszerrel megszűnik az alkatrészre való várakozás, csök­ken az átfutási idő. Természetesen mindezek az intézkedéseit nagyban megkönnyítik a dolgozók helyzetéi is. Zavartalanul dolgozhatnak most mái'. Nem ritkaság az olyan cső port, mint a Balaskó lakatosbrigád, mely nem elégszik meg a 100 szá­zalékos teljesítmény eléréséhez szükséges munka biztosításával, hanem többet követel. Igyekeze­tüknek meg is van az eredménye. Másfélszeresen teljesítik normáju­kat s 2000 forint körül keresnek. Mindezek azt mutatják, hogy a Megyei Gépjavító a fejlődés útjára lépett s az eddigi rohammunka he­lyett egyenletesen s jó minőségben végzi el az erőgépek téli javítását. A tiszaszöllősi Szarvas Sándor TSZ visszaszerezte jóhírnevét Volt idő, amikor a fciszaszöllősi Szarvas Sándor Termelőszövetkeze­tet a tiszafüredi járás legjobb közös gazdaságai között emlegették. Ké­sőbb azonban nagyon megromlott a vezetés színvonala és a tagok éve­kig csak tibláboltak. A termelő- szövetkezet a járás leggyengébben működő közös gazdaságai közé ke­rült. Pár hónappal ezelőtt Toldi István elvtárs személyében veze­tésre termett ember került a szö­vetkezet élére. Hogy milyen jól irá­nyítja a közös gazdaságot, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a nyári hónapokban negyven új belépővel gazdago­dott a termelőszövetkezet. Most az őszi mezőgazdasági mun­kák idején meg különösen jól dol­goztak a Szarvas Sándor TSZ tag­jai és a régi jó hírüket végleg visz- szaszerezték. Mozgalmas napokat élünk új tsz-ünkben ern csak hallottuk, hanem rokonaink, ismerőseink életét figyel- getve, mindinkább láttuk, hogy a parasztember éle­te a termelőszövetkezet­ben mindinkább megvál­tozott. Nem kell bizony­talankodnia, nincs kitéve annyira az időjárás, sze­szélyeinek, s amint belép a tsz-be, lekerül a vállá­ról egy sereg, egyéni gaz­dálkodással járó gond. S talán az a legfontosabb, hogy a gazdálkodásban szerzett tapasztalatokat a többszáz holdas földtáblá­kon jobban fel tudja hasz­nálni az ember. Ki mihez ért, azzal foglalkozik. Aki szereti a jószágot, az a tsz-ben jószággbndozó le­het, aki viszont legszíve­sebben a növénytermesz­téssel foglalkozik, az a határban dolgozhat egész éven át; Jómagam is láttam, hogy a közösen gazdálko­dó tsz-tagok jövedelme fölözi az egyéniekét; S persze meg kell mondani az igazat, hogy az embert a jövedelem csábítja leg­inkább. így aztán jó két héttel ezelőtt Harcos TSZ néven ini • is termelőszö­vetkezetet alakítottunk. Azóta mozgalmas napokat élünk, s az elmúlt két hét eseményeiről, úgy vélem, érdemes beszélni. Aki még mindig egyénileg gazdálkodik, az el sem tudja képzelni, milyen jó­érzés tervezgetni, s a ter­veket sorra megvalósítani. Legelsősorban a közös jószágállornányt alapoz­zuk meg. Süldőket ve­szünk, s jövőre már hiz­lalunk. Télnek megyünk, de máris annyi elgondolá­sunk van, hogy nem leszünk pihenésre kárhoz­tatva. Napközben arról beszélgetünk egymás kö­zött, hol építjük meg az anyasertések kutricáit. A környéken lakó egyénileg dolgozó parasztok ugyan­csak érdeklődnek ter­veinkről, elgondolásaink­ról. Nagyon sok egyéni gazda már azt számolgat­ja, hogy hamarosan kö­zénk áll. Szinte nap, mint nap vannak új belépők. Jelenleg már huszonné­gyen vagyunk. Az embe­rek szinte megfiatalod­nak. Dögéi János elég idős ember, de olyan jól érzi magát a közösségben, hogy félnapra sem ma­radna el a termelőszövet­kezetből. Tréfálkozik, be­szélget, ahogy mondja, már csak azért is érde­mes szövetkezeti tagnak lenni, mert az ember so­ha nincs egyedül, s a jó­kedvű cimborák között még a munka is köny- nyebb, Seres József volt az, aki nagyon nehezen vált meg az egyéni gaz­dálkodástól. Most azon­ban már csak nevet ke- ményfejüségén. Ö volt az első, aki bevitte a lovát a közösbe, s mikor a ve­tést befejeztük, ő gyö­nyörködött legtovább a szépen elmunkált földe­ken. Igen, ezt nem hagy­hatom ki semmiképp: hogy mindössze két hét­tel ezelőtt kezdtük meg a közös munkát, de a vetési tervünket már teljesítet­tük. Minden segítséget megkaptunk. Vetőmagot, gépeket. Persze azt akar­juk, hogy mindenben az elsők között legyünk, mert csak így számítha­tunk nagy jövedelemre. A tagok szorgalmasan dolgoznak és ez lesz a leg­főbb biztosítéka, hogy ha­marosan nemcsak Török- szentmiklós város, hanem az egész megye megismer­kedik a mi közös gazdasá­gunkkal. Örömmel és bi­zakodva kezdtük az új és az első közös esztendőt. Én is csak azt mondha­tom, hogy kövessék pél­dánkat a még egyénileg dolgozó paraszttársaink. Nincs mitől félni. If j. Sa­mu Gábor, az egyik tag­társunk, a Jsz-be lépése előtt attól tartott legjob­ban, hogy ahol sok ember dolgozik együtt, ott ő nem találja fel magát. De bizony, már az első nap estéjén azzal állt elénk, hogy ezután minden nap kijár dolgozni; Tóth Péter elvtárs az elnökünk, öt arra mife­lénk mindenki ismeri. Tudják róla, hogy mun­kaszerető. rendkedvelő ember. Irányítása alatt jó úton halad a termelőszö­vetkezet a felemelkedés felé. SAMU ISTVÁN levelező Törökszen tm i klós . * Harcos TSZ Mint mindenütt, az idén náluk is elhúzódott a kapásnövények éré­si ideje. Ez erősen gátolta a búza magágyának készítését, a kenyér- gabona elvetését. Míg azonban egyes közös gazdaságokban sopán­kodtak, addig a Szarvas Sándor Termelőszövetkezetben arra hatá­rozták el magukat a tagok, hogy az időjárás-ckozta elmaradást a legrövidebb időn belül pótolják. Egyenként felkeresték az új be­lépőket és elmondták nekik, hogy a betakarítással, a gabona elvetésével már a jövő évi bő termést ^alapozzák meg. Kérték őket, vegyék ki részüket a kö­zös munkából, hogy mielőbb földbe terüljön a mag. Nem is akárhogyan, hanem a jól bevált agrotechnikai eljárá­sok alkalmazásával. Az új belépők értetlek a szóból és részt kértek az őszi kapásnövé­nyek betakarításából. így aztán fennakadás nélkül dolgozhattak, jó magágyat készítettek a traktoro­sok, a búzát pedig úgy, ahogy el­határozták — a termelőszövetkezet történetében először — teljes egé­szében keresztsorosan vetették. November 6-án teljesítették búzavetési tervüket. A haszon kettős. Megalapozták a jövőévi bő termést, s mivel a ka­pásnövényeket betakarították, ha­marább megtarthatják a zárszám­adást; A község egyénileg fjolgozö pa­rasztjai előtt pedig ezekben a na­pokban még többet nőtt a szövet­kezeti gazdálkodás tekintélye. Szá­mos gazdálkodó keresi fel a ter­melőszövetkezet vezetőségét és a belépés feltételeiről érdeklődik: Nap mint nap új belépők is van­nak: Ma délután avatják fal a törökszentmiklósi új gyógyszertárat és az úi gyógyszerraktári A Megyei Gyógyszertár Vállalat törökszentmiklósi énítkezései befe­jeződtek Törökszentmiklóson elké* szült az uj gyógyszertár és a Gyógyszertár Vállalat uj székha­za. valamint megyei raktára; Az uj gyógyszertár és a Gyógy­szertár Vállalat uj épületének fel­avatására ünnepélyes keretek kö­zött ma délután kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom