Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-29 / 280. szám

1955 november 29. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 5 dolgozók legjobbjait választották az Aprítógépgyár üzemi bizottságába | DÉLUTÁN I negyed négy. Az Aprítógépgyár gyönyörű kultúrter- mében egyre többen foglalnak he­lyet. Az emberek a nagy esemény- lói, az ÜB. választásáról beszélnek egymás közt. Jó a hangulat s fél­órával később már együtt van a szakszervezeti tagság 75 százaléka. Szudi elvtárs, az üzemi bizottság elnöke beszámolójában az elmúlt év munkájára emlékezik. Köszöne­tét mond az üzem dolgozóinak, az élenjáróknak, akik az első sorban harcoltak a termelés frontján és hozzásegítették a vállalatot ahhoz, hogy az első negyedévben élüzem lett és a negyedévi terveket sikerre vitte. A verseny és a munka meg­szervezése terén jó munkát vég­zett Jergel Zoltán, a lemezüzem művezetője. Öt a termelést irányító vezetők előtt példaként említette meg Szudi elvtárs. Jó bizalmi volt Szelei elvtárs, aki megértette, hogy feladata több a bélyeg eladásánál. Fontos feladatának tartotta, hogy dolgozótársai ügyes-bajos dolgait megfel'lően elintézze. Dicséretet kapnak a munkás-ellá­tási albizottságban működők, akik gondoskodtak az ebédlő gőzelszívó­jának mielőbbi beszerzéséről, a konyha jói qnűködéséröl és a téli felkézü’ésről. — A szakszervezet egyébként 45 dolgozót juttatott üdülési beutalóhoz ebben az év­ben- Többen ingyen üdülték közü­lük. A sport terén is jó eredménye­ket ért el az üzem. A vasas üze­mék között az Alkotmány-kupáért folyt ver-eny — első helyén végzett a gyár. Kétezer forintot juttattak az üzemi könyvtárnak új könyvek beszerzésére. | AZ ÜB. ELNÖK 1 bírál is be­számolójában. — Sokkal jobb eredményekrő' számolhatnék be — mondja — ha az üzem minden dolgozója szerve­zett munkás lenne és ha a tagdíj­fizetésekkel nem maradnának el egyesek. A művezetők és a bizal­miak a munkaverseny-szervezést nem tekintik a legfontosabb mun­kájuknak és ez különösen a jelen­legi tervlemarad-'sban érezteti ha­tását. A IV. negyedévi és ezzel az éves tervünk 3 százalékkal való túl­tel iesítése függ attól, hogy az üzem művezetői, szakszervezet' bizalmi­jai mennyire értik meg a verseny fontosságát. A beszámoló után sok-sok hozzá­szólás következett. Jergel elvtárs a szervezeti élettel foglalkozott. — A múltban üldözték a szerve­zett munkást. Ma teljes joggal, szabadon bírál, javasol s szavát meghallgatják. Ma — mondja Jer­gel elvtárs — szervezett dolgozónak lenni dicsőség és hatalmas kollek­tív erőt jelent. TASI ELVTARs} a kuiturmunka gyengeségeit abban látja, hogy az aktívák nem mernek bátran az üzem fiataljai közé menni. Azt mondják, hogy az Aprítógépgyár dolgozóinak 50 százaléka fiatal, ha­talmas erő ez együtt, csak nincs, aki jól összefogná őket. Gróf elvtárs. a vállalat igazga­tója arról beszélt hogy egyesek A mezőtúri könyvtárnak 5000 kö­tete van. Ez a szám igen szép, ha a2t számítjuk, hogy a múlt rendszer idején a dolgozók számára rém állt rendelkezésre olyan műv-lődési le­hetőség, mint amit most a könyv­tár nyújt. A szövetkezeti város dol­gozói étnek is ezzel a lehetőséggel, a könyvtárnak jelenleg 1500 olva­sója van. Ez azt bizonyítja, hogy dolgozó népünkben igen megnöve­kedett a po’itika, az irodalom iránti érdeklődés. Ha azonban a két számot, az 5000-et és az 1500-at összevetjük, akkor azt kell mondani, hogy a könyvtár ma már nem felel meg az igényeknek. Eszerint egy-egy tagra 3,3 könyv jut. A politikai könyvek terén nincsen hiba. mint­egy 2000 kötet van étből a könyv­tárban. De igen kevés a város szá­mára az a 3000 kötet, amely a szép- irodalmi művek számára marad. Ha így vesszük, akkor egy-egy ol­vasóra csak két szépirodalmi könyv jut. Azonban nemcsak kevés a szép- irodalmi mű, hanem rossz az elosz­tás is. Pl. Jókai műveiből olyan ke­vés van, hogy 70—80 centiméteres szakaszban elférnek. Ugyanakkor például egy irodalompolitikái mű­ből 14 kötet is van raktáron. Ezt az utóbbit nem lebecsülésképpen emnií- tem meg, hiszen egészen biztosan vannak Mezőtúron szép számmal olyanok, akiket érdekelnek az iro­dalom kérdései, de semmi esetre csak akikor érzik szakszervezeti tagnak magukat, amikor valami - yen segélyt, vagy egyebet oszt a szakszervezet. Sokat segítette a vállalat termelési munkáját az el­múlt időben az üzemi bizottság arra kéri az új ezetőséget, hogy tegyenek meg mindent az éves terv sike­réért. | JELÖLIK | az üzemi bizottság tagjait: Patti Sándor hegesztő szta­hanovista, Cseresznyést Béla esz­tergályos sztahanovista, Tasi Kál­mán lakatos sztahanovista, Lajos Gyuia hegesztő sztahanovista, Za­jék József esztergályos, a „Szakma kiváló do’eozója“, a legjobbak lesz­nek az ÜB. tagjai. Takács J„ Aprítógépgyár. sem annyian hogy egy műből 14 kötetnek kell lennie. Különösen hiány mutatkozik a könyvtá-ban az ifjúsági könyvek­ből. Ebből mindössze 200 van. va­lamennyi már ronggyá olvasva. Véleményem szerint felül kell vizsgálni a könyvtárban a köny­vek megoszlását, gyarapítani kell a könyvtár állományát, mert a tél előtt állunk, ilyenkor van leginkább módja arra a termelőszövetkezet1 tagoknak, hogy olvassanak. Az pe­dig igen fontos kérdés Mezőtúron, a termelőszövetkezeti városban, hogy a könyvtár be tudja tölteni hivatását: miné! szélesebb tudást nyújtson a város dolgozóinak. K. Tóth Lajos, Mezőtúr, Zninyd-u. 11. sz. Építkezési rointakönyv a tsz-eknek A termelőszövetkezetek házi erőkkel történő építkezéseinek elő­segítésére a Földművelésügyi Mi­nisztérium műszaki rajzokkal és tervekkel ellátott mintakönyvet bo­csátott ki. A mintakönyvben a ter­melőszövetkezetek válogathatnak a számukra legmegfelelőbb épület- típusok között. A könyvben meg­találhatók a sertésfiaztatók, barom­fiólak, silók, magtárak, brigádszál­lások stb. különböző típusai. A tervek készítésénél figyelembevet­ték a terme1 őszövetkezetekben megtalálható építőanyagokat, Kevés a könyv, rossz az elosztás a mezőtúri könyvtárban A Néplap olvasótáborának növeléséért November 16-án jelent meg az MDP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának és a Megye1 Tanács Végrehajtó Bizottságának felhívása mesvémk valamennyi pártszevveze- tóh-z. tömegszervezetéhez: „Szer­vezzünk miniéi több Szolnok megyei Néplap előfizetőt.’* Ebinek nyomán megyei viszonylatban megkezdődött az új előfizetők gyűjtése. Az első napokban a tiszafüredi és a szolnoki járás ért el igen jó eredményt; A tiszafüredi járásban mintegy 180 új előfizetővel növelték a Nép­lap olvasótáborát. A szolnoki járás közvetlenül nyomában halad s a legutóbbi eredmények alapján újabb 141 előfizetővel megszerezte az el­sőséget. A szolnoki járásban eddig 240 előfizetővel gyarapodott a Nép­lap olvasóinak sz-ma. Ha továbbra is így végzik a járá ban a népne­velők az előfizetők szervezését, biz­ton számíthatnak megyei viszony­latban az első helyre. Igen nagy a lemaradás a kun­szentmártoni. a törökszentmik ós’ jászapáti járásokban és újabban ez rapaszta’ható a jászberényi és kun­hegyest lírásokban is. Pedig a le­hetőség itt Is megvan új előfizetők szervezésére. Erre csak egy péld t mondunk el A kunmadaras! ter­mel őszöve tkezett'k népnevelői a tsz-tagok közül eddig huszonöt új előfizetőt szerveztek. Karcag ezidéig a városok között az eiső helyet fogla ta el szerve­zésben. az utóbbi időben azonban gy nrébb eredményeket értek el a városban. Igen keveset tették a város termelőszövetkezetei. Sú yo a lemaradás Jászberényben is. Alig egy-két új előfizetőről lehet beszá­molni. Hasonló a he vzet Török szentmik'óson. Mezőtúron. Turke- vén és Kisúiszál.áson. Hiba az. hogy a legtöbb járásban nem tör­tént szervezett intézkedés a Nép­lap olvasótáborának növelésére. — Sok alapszervezetben a népneve­lőkkel sem besz^'ték meg kel'ően e fontos feladat végrehajtását. December 15-ig még 18 nap van hátra. Ezenkívül fontos, hogy ezt az időt a pártszervezetek sokkal nagyobb mértékben kihasz­nálják a megyei párt-végrehajtó bizottság áltat megadott tervek teljesítésére. Fokozzák erőfeszítései­ké .és a népnevelők jó munkáján keresztül biztosítsák a tervpéldány- számok teljesítését. Az eredmények fokozásához igen nagy segítséget tudnak nyújtani a postahivatalok Ezért felhívunk minden postás dolgozót, hogy a hátralévő időben minél több új előfizetőt szervezze­nek a Szolnok megyei Néplap ol­vasó-táborába. A láp szervezésében résztvevő népnevelők, postás do’gozók vegye- nék példát a Tisza Cipőgyár nép­nevelőiről. akik lelkes munkájuk­kal egy hét alatt százn?gyvenegy Néplap és tizenkét Szabad Nép előfizetővel növelték a pártsajtó ol­vasóinak számát. A népnevelők munkáját itt a műszaki vezetők is segítették. A szolnoki városi párt- bizottság népnevelői az elmúlt hé­ten 83 Szolnok megyei Nép'ap és 14 Szabad Nép új előfizetőt szer­veztek. Kiváló eredményt ért el Farkas Illés elvtárs. aki egymaga 40 új előfizetővel növelte a párt­lapok olvasótáborát. Köszönetét mondunk Farkas U’és elvtársnak odaadó, lelkes munkájáért. A hátralevő 18 nap alatt fokozott jó munkával növel iék a népnevelők a Szolnok megyei Néplap olvasó­táborát. Keresők fel mindazokat a családokat, amelyek még nem olva­sói lapunknak. Meggyőző, agitációs érvekkel biztosítsák, hogy december 15-ig újabb százaik csatlakozzanak az elő­fizetők táborához. A postás dolgozók tegyenek mt? mindent annak érdekében, hogy az új előfizetők rendszeresen kézihez kapják a megrendelt lapokat. Le­gyenek harcos, segítő társai a párt- szervezetekn'k az újabb és újabb előfizetők szervezésében. BÍRÓSÁGI hírek Dénes András Ujszász. Vasut-u. 3. szám alatti lakos, a szolnoki 60. számú csemegebolt árukihordója 1954/55-ben rendszeresen dézsmá’ta a bolt árurak'árát és meg nem ha­tározható értékben babkávét, té1' szalámit, borsot, csokoládét, son­kát. málnaszörpöt, stb. lopott e; onnét. A lopott árut ismerőseinek adogatta el és az értük kapott pénzt salát cé’iaira ford-'totta. A Szolnok’ járásbíróság társadalmi tulajdon él­én ismételten elkövetett lopás bűn­tettében mondotta ki bűnösnek Dé­nes Andrést s ezért 1 évi és 8 hó­napi börtönre ítélte Azokat az or­gazdákat Etedig, akik ’uda-osan vá­sároltak a lopott árubó 200 forint- tót 1,3(10 forintig terjedő pénzbün tetéssel sújtotta. • Antal Lasz'ó Szolnok. Viola-u. 2. szám alatti lakos a Szolnoki Víz- é- Csatornaművek díjbeszedőié 1955 áprilisában és májusában összesen 4107 forintot sikkasztott el az ál- ta'a beszedett vízdijakból és tettét nyugta-hamisításokkal igyekezett palástolni. Az ily módon e'sikkasz- tott pénzt italoz’sra fordította. — A szolnoki járásbíróság társada’nr tulajdon elleni sikkasztás és ma­gánokirathamisítás bűntette miatt Antal Lász’ót 9 hónapi börtönre íté’te és kötelezte az okozott kár megtérítésére, * Juhász Józsefné Ujszász. Kiss Emő-u. 5. sz a atti lakos 1955 ja­nuártól szeptemberig 14 alkalom­mal. esetenként 1—3 zsák vágott baromfit és 3—6 kosr tojást vá­sárolt fel Ujsz^szom és azt Buda- oestre szállítva az ottani piacokon magasabb áron értéke'tette A szolnoki járásbíróság árdrágító üzérkedés bűntette miatt 1 évi bör­tönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. A Szovjet-Ukrajna Hetének kedves vendégei Az ukrán művészet több kiváló képviselője érkezett a napokban Budapestre, köztük: A. J. Jurovsz- kaja énekesnő, M. Sz. Grisko ope­raénekes és Borisz Goldsten hege­dűművész. Mihail SztyeDanovics Grisko 1901-ben született a délukrajnai Mariupolban. Apja mesterember volt, nem tudta taníttatni jiát. A ti­zenegyéves Mihail Grisko nyom- dásztanomc lett, majd egy fémjel­dolgozó gyárban esztergályos és la­katos szakmát tanult. A forradalom első napjaiban belépett a Vörös Gárdába, majd tengerész lett. 1923- ban leszerelt és esztergályosnak ment. Gyakran énekelt a munká­sok kulturestjein; felfigyeltek nem mindennapi zenei képességeire. A helyi szakszervezet az ogyesszai konzervatóriumba küldte tanulni. A fiatal énekes nagy lendülettel tanult: már mint a konzrevatórium másodéves növendéke, 1924-ben fel­lépett az Ogyesszai Operában, Csaj­kovszkij „Anyegin”-jének címsze­repében. A konzervatórium elvég­zése után a Harkovi Operaház tag­ja lett; többek között a „Sevillai borbély” és a „Rigoletto” címszere­peit énekelte. 1936 óta a Kievi Ope­raház tagja; ötvenkét szerepet éne­kel orosz, ukrán és európai klasszi­kusok, valamint szovjet zeneszer­zők operáiban. Leghíresebb alakí­tásai: Figaro, Anyegin, Bogdán Hmelnyickij és Amonasro. Aszód­iét kormány érdemeinek elismeré­séül Lenin-renddel tüntette ki; 1950-ben a Sztálin-díjasok sorába került. A fiatalabb nemzedékhez tarto­zik Anna Jőszifóvna Jurovszhaja énekesnő. Apja zongoraművész, anyja híres hangversenyénekesnő volt. Középiskolai és zenei tanul­mányainak végeztével 1944-ben meghívták szólóénekesnőnek a Lvovi Operába. Már első fellépései megérdemelt sikerrel jártak. Szép és erős, csengő lírai-drámai szop­ránja, előnyös színpadi megjelenése és átélt színpadi játéka hamarosan főszerepeket biztosított neki. Töké­letes technikával és ihletetten énekli az „Aida” címszerepét, az „Álarcosbál” Amáliáját és a „Tru­badúr” Leonóráját. Remekül meg­formált alakításai: Csajkovs^.ij „Pique Dame”-jának Lizája és „Anyegin”-jének Tatjánája, vala­mint Jaroszlavna szerepe Borodin „Igor herceg”-ében. 1953-ban, kievi vendégszereplése után az Ukrán SZSZK érdemes művésze címmel tüntették ki. Borisz Goldstejn 1922-ben született, Ogyesszábaru Apja számtantanár volt. A kis Buszja hatéves korában kezdett hegedülni, David Ojsztrah mester rének, Pjotr Sztóljarszkijnak veze­tésevei. Két év múlva felvették a moszkvai konzervatórium gyermek- csoportjába, ahol előbb A. Jampol- szkij, majd Lev Cejtlin professzor osztályában folytatta tanulmányait, 1935-ben — tizenhárom éves korá­ban — negyedik helyre került a varsói Wieniawski-versenyen. 1937- ben David Ojsztrahhal és a fiatal szovjet muzsikusok csoportjával együtt, részt vett a brüsszeli Ysaye- versenyen, ahol szovjet hegedűsök foglalták el az első öt helyet. Flesch Károly, a hires magyar pedagógus és hegedűs, az egyik londoni zenei lapban azt írta: „Goldstejn remek hegedűs, tehetsége igen korán ki­fejlődött. Egészen bámulatosan ját. szik”. A fiatal muzsikus szélesebbkörü hangversenyző pályafutása a har­mincas évek végén kezdődött meg. Goldstejn ma egyike a szovjet he­gedűiskola legkiválóbb képviselői­nek. Ma — holdfogyatkozás Ha délután 15 óra 31 perc kez­dettel részleges holdfogyatkozs lesz megfigyelhető, amely 20 óra 08 perckor végződik. A holdfogyatko­zások nem mindennapi égi jelensé­gek, s felkeltik az érdeklődők figyelmét. A mai kor embere már nem te­kinti a holdfogyatkozást titokzatos égi jelnek, hanem tudományos mód­szerekkel megfigyeli és felhasználja a természettudomány fejlesztésére. Régen a holdfogyatkozás baljós je­lenség volt. A történetírás megem­lékezik arról, hogy pé dá.ul ókori hadvezérek nagy csatákat szakítot­tak főibe a holdfogyatkozás bekö­vetkezte miatt. Ma már a csilla­gászok — évszázados megfigyelések alapján — ismerik azokat a termé­szeti törvényeket, amelyek a hold- fogyatkozást előidézik és hosszú évekre előre percnyi pontossággal ki tudják számítani azok b-követ- keztét. Oppoltzer osztrák tudós 3369 évre e’őre kiszámította a holdfo­gyatkozások idejét,, valamint azt, hogy ebben az időtartamban 5200 holdfogyatkozás lesz. Itt említjük meg. hogy vannak évek, amelyek­ben egyetlen holdfogyatkozás sem fordul elő. Vannak viszont olyan esztendők, melyekben három hold- fogyatkozás is előfordulhat i’yen volt 1917-ben és Ilyen lesz legkó 7el°bb 1982-ben. Mit is látunk tulaidonképpen? Á Hold 15 óra 31 perckor las­san a bal zé'.én elsötétül, majd ez a sötétedés 17 óra 59 Eprekor kiter- 'ed a Hold korongjának 'izénké' százalékéra. Majd 20 óra 08 perc­kor Holdunk ismét teljes fényében fog ragyosmi. A sötétedés azért kez­dődik a holdknrong bal szélén mert a Ho’d a Föld körül nyugat- k°'eti irányban kering. Mi okozza a ho dfoayatkozást? Mint ismeretes, a hold 384 eze kilométer távol=-eb»n kering a Föle körül. A Hold és a Föld kihűlt égi- 'ettek. Nincs saját fényük, hanem mindkettőt a Nap világítia meg Ezért a Fö’d a Nappal átellenes •rányban hosszú ámvékot vet melynek hossza meaköze’íti az 1 millió 400 ezer kilométert. így tehát a földámyék nemcsak elérheti, ha­nem messze túlhaladhat a Holdon. A Hold a Föld körül közei köralakú pályán kering. A holdpálya nem esik egybe a földpáiya síkjával, ha­nem azzal szöget zár be. Ebből az következik, hogy a Hold a földpá­lyát két E>ontban metszi, mélyeket a csillagászok csomópont oknak ne­veznek. Holdfogyatkozás csak akkor követkeahetik be, ha a Hold a Nap­tól távolabbi csomópontban tartóz­kodik. vagyis telt hold van. Ilyen­kor a Föld árnyéka rávetődik a Hóidra és ámyékjelenséget okoz. Ha a Hold teljesen be'emerül a földámyékba, akkor teljes hold- fogyatkozásról beszélünk. Amennyiben a Hold nem a csomÓE>antban. hanem annak csak a közelében tartózkodik, a fogyat­kozás részleges, mert a földámyék a holdkorongnak csak egy részét takarja el. Ilyen a mai holdfogyat­kozás is. Érdekes megfigyelni, hogy hold- fogyatkozáskor a holdlkorong nem sötétedik el teljesen, mint ahogy azt az ember képze’né, hanem rozs­davörös színt vesz fel. Ebinek oka Földünk légköre. A Nap sugarai ugyanis Földünk légkörében meg­törnek és behatolnak az árnyék­kúp belsejébe Emiatt az árnyék­kúp megrövidül és nem éri el tel- iesen a Holdat. A Ho’d elszíneződése függ a lég­kör állapotától. A színeződés vizs­gálata módot ad a magasabb légkör vizsgálatára. E’őf-egítj a fogyatkozás megfigye­lőt az is. hogy a telihold télen mai an jár a látóhatár felet. Nvá- ron V’szon a telihold a látóhatár közelében áll. A '©avatkozás adatai: be'épés földárnvékba 15 óra 51 Éterekor. Belépés a teljes árnyékba 1? óra 21 perckor. A fogyatkozás közepe 17 óra 59 perckor van Kilépés tél- ;es árnyékból 18 óra 37 perckor. Kilénés a féiámyékből 20 óra 08 nerckor Edelényj Elemér. Török Ervin. az Uránia Csillagvizsgáló munkatársai. Az atomkorszak hajnalán Az Országos Béketa­nács „Mi van a nagy­világban” című külpo. i'ikai füze*sorozatának ’•’gújabb száma „Az Fomkorszak kamatán” Hmmel jelent meg. A 'űzet első része Jánossv Txijós Kossuth-díxis akadémikus beszámoló­ját tartalmazza a genfi nemzetközi atomkonfe­rencia munkájáról. A második részben öve­ges lózsef Kossuth-dí- tas fizikus a genfi atomkonferencián nyil­vánosságra került ada­gok a'apián az eddi­gieknél szélesebb kör­ben, a mindennapi gya­korlati élettel szoros k'rvcsola'ban mutatja be az atomerő békés f elhasználásának leg­újabb eredményeit, a fejlődés további nagy­szerű távlatait. A csaknem 60 érde­kes képet tartalmazó 64 oldalas füzet a városi, üzemi és községi béke­bizottságoknál. vala­mint a hírlapárusoknál kapható 1,50 forintos áron.. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom