Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-27 / 279. szám
2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1955 november 27. Rád várnak, Juhász elvtárs r A két férfi egymással szemben ül. Az egyik alacsony, barna. Arca talán zordnak tűnne, ha nem enyhítené a két szem nyílt derűje. A másik: szép szál parasztember, jól- öi-tözött, ápolt, olyan, akiről mesz- sziről látszik, hogy megszokta a vezetést. A kis barna ember az asztalra könyököl, úgy nézd a másikat: — Tehát mi a véleményed. Juhász elvtárs? A másik az átlát dörzsöli: — Meg kell ezt gondolni. Simonváros elvtárs. — Meggondolni? — viüam a másik szeme. — Dehát a párt 1949. óta hirdeti a szövetkezés politikáját, ennek már több, mint öt esztendeje. Azóta volt időd rajta gondolkozni, Juhász türelmetlen mozdulatot tesz. — Nem érted te ezt, Simonváros eiútárs, hiszen nemrégen kerültél ide Jászdósséra a pártbizottság titkárának. Itt a mült világban a paraszt foggal, körömmel harcolt a földért. Kenyéren, tökön éltek, hogy öregségükre legyen egy-két hold földjük. Ezeknek hiába magyarázod, hogy a föld a termelő- szövetkezetben is az övék marad, ragaszkodnak a kis parcelláikhoz — Te is? — kérdi a párttitkár. Juhász meghökkent — Én?... Elhallgat, az asztal lapját nézi. mintha befelé figyelne, mikor felemeli tekintetét, hangja nyugodt: — Én nem; Simonváros elvtárs előre hajol, hangja meglágyul: — Tudom, ha kommunista is a? ember, akkor sem könnyű lerúgni a régi megszokást, nem papucs az Hanem te. Juhász elvtárs! Azt mondod, hogy itt Jészdózsán kenyéren. meg tökön kapálták össze a kispara=ztók azt az egy-két hold földiét. Hát látod, ettől az embertelen élettől, kínlódástól akarjuk mi megszabadítani a parasztokat, amikor a termelőszövetkezetet ajánljuk számukra, Juhász megsértődik: — Nekem magyarázod? Eleget segítettem ón a Dózsa Népét. Nekem is részem van abban, hogy rendbejött és az időn már 5 kiló búzaelőleget adhatott munkaegységenként. Simonváros bólint: — Tudom, tehat akkor mi tart vissza attól, hogy te is beállj a sorba? — Hogy mi? — Juhász a homlokát ráncolja. — Az. hogy mondjuk megalakítok egy termelőszövetkezetet. aztán... Mi lesz aztán? Kínlódás az olyan emberekkel, ak'knek nem fűlik a foguk a munkához, a fegyelemhez, akik csak hátráltatják a többit. A párttitkárnak ráncokba fut a homloka: — Hát mit gondolsz? Kész szocialista embereket kapsz, akiket már nevelni sem leéli? De miért vagyunk mi kommunisták? Azért hogy várjuk. míg az egyéni paraszt az egy-két holdján majd szocialista emberré válik? Na, azt várhatnánk! Mi azért vagyunk, hogy segítsünk megteremteni a mi paraszt-., -'átraknák az új életet és közben segítsük, neveljük őket, hogy új emberekké váljanak. Juhász nem szól, megint az asztal ianját nézi, Simonváros elvtáre meg folytatja: — És ez a nevelés már a kommunista példamutatásnál kezdődik Vajon véletlen-e, hogy a Kossuth Termelőcsoportba több mint sz-'7 család lépett be? Nem. Föld) Miklós. meg Gyurkó István elvtársak voltak az első belépők és az ő példájukat követte csakugyan az egész felvég. Az a’végen meg, ahol te ’aksz, egyáltalában nincs~n mozgo- 'ód"s. Az ottani parasztok így gondolkoznak: „Itt van ez a Juhász K Béla. Párttag, tanácselnök-helyettes, a felesége a pártbizottság tagja. Ügy látszik, nem tetszik neki a termeiő'ZÖ vetkezet. Akkor miért tetszen nekünk?“ Balcsók István nyíltan meg is mondta nekem; „Ha Bé a belép, akkor majd mi is követjük.“ Juh sz ellenkezni próbál: — Nem én vagyok az egyetlen párttag, aki még nem lépett be a termelőszövetkezetbe. — Ez igaz — bólintott a párttitkár — de megkérdezhetjük-“ addig az egyszerű párttagoktól, hogy mennyire teszik magukévá a gyakorlatban partunk politikáját, míg a vezetők nem mutatnak példát? Juhász szembenéz a párttitkárral, nagyon őszintén beszél: — Igazad van. de ne hidd, hogy én nem tettem eddig semmit. Már beszélgettem a szomszédaimmal egy új csoport alakít-Vról. Fóris Ká’- mán, mag Földi László is féiigmed- dig ígéretet tettek... De nehéz. áimonyu-os szemében megértő fény villan: — Tudom, hogy nem könnyű, d hiszén az a szép feladat, ami nehéz. N'th? Tudod te ezt mír a gyakorlatból. hiszen 3 év óta vagy tanácselnök-helyettes. Juhász moso’yog: — Igaz ... — aztán szélesén névet: — Ke’lett neked idejönnöd a járási pártbizottságtól? — megint elkcmolycdik: — De igazad van .. Még nem beszéltek velem így arról. hogy mi a kommunista kötelesség. Simonváros tiltakozik: — Én nem akarlak olyasmire bírni, ami neked nem tetszik. Juhász megint mosolyog: — Nem is ’ehetne. Hidd el, én meggyőződésből, tapasztaltból tudom. hogv jobb a termelőszövetkezet. De néha egy-egy külső pöccin tés is kell az embernek, hegy megtegye azt a lépést, amivel már elő 'ő’eg megbarátkozott..: Hirtelen elhallgat, s kérdi: — Hány óra is van? Mindjárt hét!? Téged is, meg engem is ott vér az asszony a mozi előtt. Men- iünk. És ami a csoportot illeti, hát holnap hozzáfogok a szervezéshez... Tóth Kornél. További jó munkát! Holnap, november 28-án lesz egyéves évfordulója annak, hogy dolgozó népünk az urnához járult 4 esztendei időtartalomra megválasztotta tanácstagjait. Tanácsaink az elmúlt egy év alatt komoly eredményt értek el, tanácstagjaink túlnyomó többsége rászolgált a dolgozó nép bizalmára, eredményesen dolgoztak választóik, községük, városuk az egész megye életviszonyainak megjavításáért, segítették a do’gozó nép államát az állampolgárt kötelességek teljesítése érdekében. Az elmúlt évben tanácsaink a lehetőségekhez képest, a lakosság mozgósításával sok létesítménnyel gazdagították megyénkét. Ezt bizonyítja a 8 ezer méter útfelújítás, a 1<J 000 méter járdaépítés, a több mint 20 kút építése. Fejlődött villanyhálózatunk. Felszabadulásunk 10 éve alatt 26 községben gyulladt ki a fény, ezévben főleg a nagyobb termelőszövetkezetekbe vezették be a villanyt. Községeinkben 30 kilométer hosszúságban fej’ődött a közvilágítási hálózat, s ebben az évben 2500 lakásba kapcsolták be a villanyvilágítást; A tanácsok felvilágosító munkája nyomán jelentős eredményeket értünk el az állami, az állam- po’gári fegyelem megerősítése terén. Javult áz adófizetési és a beadási kötelezettség teljesítése. A nyári nagy begyűjtési versenyben csaknem lóét hónapig megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai országosan az első helyen jártak és Tünkévé az országos begyűjtési versenyben az első lett. Az eredmények annak köszönhetők, hogy tanácsaink. tanácstagjaink kapcsolata megjavult a választókkal. A területi választás alapján a tanácstagok közelebb kerü’tek választóikhoz, többségük közöttük él s a lakosság közvetlenebb kapcsolatot tud velük teremteni. Ennek eredményeként a dolgozók szívesen fordulnak sérelmeikkel, vagy közérdekű javaslataikkal a tanácstagokhoz akik igyekeznek azokat rövid időn belül orvosolni. Ebben az évben megyei, járási, városi és községi tanácstagjaink jóval több fogadóórát tartottak mint tavaly. ÁUa’ábam az a tapasztalat. hogy ahol a végrehajtó bizottságok szívügyüknek tekintik a tömegkapcsolat megszilárdítását ahol rövid Időn belül elintézik a fogadóóráikon, beszámolókon el hangzott panaszokat, ott a tanácstagok aktivitása jó és a választók is szívesen mennek el tanácstagjaik fogadóóráira, beszámolóira. Jó példa erre Turkeve, ahol a városi tanács végrehajtó bizottsága, a oépíront bizottsággal együtt működve, gyakran felkeresi a tanácstagokat, segít nekik a fogadóórák, beszámolók előkészítésében, s velük együtt látogatják meg a dolgozókat. Tehát bátran elmondhatjuk, hogy tanácsaink az elmúlt egy óv alatt megerősödtek, a tanácstagok túlnyomó több lége jól megállta a helyét és erősödött a tanács a dolgozók közötti kapcsolat. Vannak azonban o'yan végrehajtó 'bizottságok amelyek nem fordítanak kellő gondot a tanácstagi fogadóórák és besz-molók megszervezésére. A tanácstörvény értelmében a tanácstagok kötelesek évente kétszer beszámolni végzett munkájukról a választók előtt, havonként pedig tanácstagi fogadóórát tartani. Számos helyen azonban azt a téves nézetet vallják, hogy a tanácstagok a vá’asztók között élnek s így a választók akár naponként is felvethetik javaslataikat, panaszaikat, tehát fogadóórákra, beszámolókra nincsen szükség. Legkirívóbb példa erre a törökszentmiklósi járás, ahol a III. negyedévben egyetlenegy tanácstagi fogadóóra sem volt, vagy a Nagyrév, ahol a kötelező 49 fogadóórából csak nyolcat tartottak meg eredményesen. A megyei tanács az ilyen k"- ri je'erréeek megszüntetése érdekében elhatározta, hogy az eddiginél nagyobb segítséget nyújt a h?- lyi tanácsoknak a tömegekkel való kapcsolat további erősítése érdekében és azt akarta elérni, hegy ebbsp a negyedévben va’amennyi tanácstag teljesítse kötelességét, tartsa meg beszámolóját, s ne hanyagolja el a fogadóórákat sem. Nemrégiben valamennyi járási székhe’yen állandó bizottsági tapasztalatcsere értekezletet tartottak a mezőgazdasági és begyűjtési állandó bizottságok elnökeinek és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai vezetőinék részvételével. A kunheayesi köz'égi tanács begyűjtési állandó bizottságának elnöke a járási tapasztalatcsere értekezleten arról számolt be, hogy a tanácstagok. illetve az ál’andó bizottságok tagjai a választókerületekben rendszere-en figyelemmel kísérik: a dolgozó parasztok hogyan tesznek eleget államipolgári kötelességüknek és állandóan felvilágosító mánk át végeznek az adófizetés és a begyűjtés érdekében. Ezek a tapasztalat- csere értekezletek nagyon hasznosak voltak. Éppen ezért követtek el hibát a törökszentmiklósi és tiszafüredi járási tanácsok, amelyek nem szervezték jól meg ezt a találkozót. Emiatt kevesen jelentek meg és a tapasztalatcsere értekezlet nem töltötte be hivatását. Ezeknek az értekezleteiknek a fő tanulsága az. hogy a tanácsok végrehajtó bizottságainak az eddiginél jobban kell segíteni, támogatni az állandó bizottságok munkáját, gondoskodni keli arról, hegy azok rendszeresen meg‘art«ák üléseiket. Az elmúlt egy év igen gazdag volt eredményekben. A jó tapasztalatok, módszerek elterjesztésével, a meglevő hiányosságok felszámolásává' és lege'ső'orban a tömegkapcsolatok további meg úivítísóval és szilárdításával takácsaink egészen biztosan még jobb ei’edméoveket fognak elérni. Ehhez kívánunk további jó munkát. NEMZETKÖZI SZEMLE Havazás és télies időjárás Nyujzat-Európában London (MTI.) Nyugaí-Euró- pában az elmúlt huszonnégy órában havazott. Az első hóval hideg- hullám érkezett és egyelőre semmi j-1 sem mutat a közeli felmelegedésre A Reutei'-T'oda jelenti, boav Svájcban az éjszaka folyamán nagyarányú hóesés volt és az atpes; hágók javarésze járhatatlanná vált Olaszországban is leesett az első hó: a Rómától északra levő hegyeket vastag hóréteg borítja. (MTI.) Termeivel-ezete\ emifen dobozó BaraM! Magas átvételi árat orémlumot 500—1500 — Ft-ig terjedő előleget folyósít a le «enfldfitt állatok után a Srolnokmegyei Mlatlorgalmi Vállalat Sze-tfidés köt tiotö hízott bikára T0—800 kg sdlvú bika (tinó) boridra, átadási. határideje a be állítási súlytól függően egkésőbb 18 hónap előleg 500— Ft Felnőtt szarvas marhára minden Ivarra 500 kg on felült beállítási súlyban legalább 100 kg rá Hizlalás esetén A ráhfzial’ sú'vért 14.- Ft-ot tizet a vállalat kg ként A be állítási súlyért szabadvágó irat előlegül ál'atdarabonként 1500 - Ft-ol folyó sít. A szerződés aa Allatforgalmi Vállalat felvásárlóinál k ÍV he tő meg. SZOLNOK MEGVEI ALLATFORGALMI VALLALAT Alig valamivel több mint egy hét telt el a küi ügy mániszti írek genii értekezlete óta. E rövid néhány nap folyamon a világon számtalanszor feltették maguknak az egyszerű emberek a kardéit, hogy „mi következik most?“ „Fennma- rad-e a genfi szellem?" s hogy „milyen irányban, a háború, vagy a béke irányában fejlődik-e ezek Után a világ?“ Jogosak, indokoltak voltak ezek a kérdések? Kétségtelenül. Hiszen a külügym'tvszferek erekez.o'e csupán azzal a halvány reménysugárral zr rult, hogy a „külügyminiszterek tárgyalásainak jövő menetét diplomáciai úton szabályozzák“, magán az értekezleten pedig a nyugati diplomácia mindent meg- t :tt a megállapodások megakadályozására. A cél az volt, hogy a Szovjetunióra próbálják hárítani a felelősséget a konkrét megegyezések hiányáért. Az eredmény viszont e céllal homlokegyenest ellenkező lett: a világ közvéleményének széles körei előtt bebizonyosodott, hogy a Nyugat nem akart megegyezni ezen az értekez’eten. hogy a SZói/jetunió minden erejével a megegyezés, a békés fejlődés, a kibontakozás mellett áll. Nem véletlen az, hegy Dulles amerikai külügyminiszter a genfi értekezletet követő televíziós nyi'atkozatában már leszögezte, hogy „Genf nem jelent befejezést", s hogy a nyugati diplomácia — kelletlenül bár — de kénytelen saját tevékenységét igazolni“, saját bizonyítványát ma- gyar-zmi..Ez a kérdésnek az egyik oldala. A márik olda’áról akkor kapunk világos képet, ha figyelembe vesszük a genfi értekezleten megf'rsva'ásra került egyik legfontosabb kérdést, a német problémát; Az Adenauer kormány — mint ismeretes — éppen a genfi értekezlet idején fokozta katonai erőfeszítéseit, s ünnepé’yes keretek között, a va'kereszt jele a’att felavatta az új Wehrmacht 101 tisztjét. Ezzel tüntetni akart amellett, hogy „hű marad a NATO-hoz és táwto- rithatat’an Nyugat iránti hűségében.“ Ezrei egyúttal nagyobb nyomatéket akart adni a nyugati diplomácia azon genfi álLsíógla1 ásónak — amelynek kido’.goz/sátán egyébként Blankenhom nyugatnémet külügyminiszter is résztvett — hegy Németország ezyesíté'ének egyedüli útja a NATO-ban való részvétel. A bonni kormány poüttkai e’kép zelésed vis zahatettak a három kü'- üsvmin;s?ter általános g-nfi taktikájára. Walter Lippman, a New- yor.k Herald Tribune szem’eíró'a szerint a nyugati küldöttségek merevsége ebben a megvilágítóéban válik érthetővé. Amint írja. a nyugati külügyminiszterek Ad'nauer régi fe'.téte’eivel mentek Ganfbe, ncha „tudtak, hogy ezek keresztül- vihetetlenek." S hogy korokul kitartottak e lehetifen feltételek mi-Hett, annak az amerikai szemleíró szerint fő oka az volt: féltek attól, hogy ha eltérnek e feltételektől, ezzel megingatják Adenaiuei helyzrtét. A genfi értekezlet óta e’telt napok bizonyítják, hogy a Nyugat merev magatartása ellenére Adenauer helyzetében nem vált szilárdabbá, sőt ellenkezőleg, meggyengült. Elsősorban a szociáldemokraták soraiból hangzik fel mind sűrűbben a követelés hogy kezdjenek közvetlen tárgya ásókat Kelet- és Nyugat-Németorszég képviselői. Fritz Winzel evangélikus leiké z, szociáldemokrata képviselő egymesen felszólította a bonni korín nyt. .kezdjen minden további késlekedés nélkül tárgyalásokat az NDK kormányával Keiet- és Nyugat-Német orsz-'g gazdasági és kul- turá’is kapcsolatainak megerősítéséért.“ Ha onlcképpen ryiiá ‘kurták más szo-'á’demokrata képv'se’ők is, szinté plasztikusan mj‘atva rá arra amit L’pprhan így szövfgezétt meg: „Ha a Nyugat még továbbra sem egyezik bele abba, hogy a németekkel tárgya’ianak az asztal felett, akkor a németek majd tárgyalni fognak egymással az asztal alrtt.“ És ha eddig csak az Adenauerkormány hivatalos ellenzéke, a szóéi áldmokraták hallattak ilyen hangokat. a legutóbbi naipok eseményei mái- e kérdé b'n az Aden- auer-fé e koalíción belüli válságról sz-mólnak be. Dehler, a bonni kormánykoalícióhoz tartozó Szabad Demokrata Párt elnöke egy gyűlésen félreérthetrt’enül kijelentette: . Miután a német újraegyesítés elsősorban a németek ügye, a nyugati hata'mak nem vehetik rossz néven, ha a német nép képviselői e sorsdöntő kérdésben közvetlenül is tárgya’m! próbálnak a Szovjetunió kormányával...“ s hogy „a Szovjetunióval tartandó tárgyalásaink természete-en csak akkor járhatnak eredménnyel, ha készek vagyunk módosítani a párizsi egyezményeket." Virtgcs. hogy a fentebb említett tényekből nem lehet azt a következtetést levonni, hegy a „Hámelek, egy asztalhoz!" jelszó megvalósulása néhány nap, vagy hét kérdése, vagy hogy a külön tárgyalások gondo'ata má.r meghódította a nyugatnémet politikai élet valamennyi szereplőiét. Viszont mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a németek jelentős része már kételkedik a nyugati ígéretekben. Ez pedig azt jelenti, hogy a genfi értekezlet a nyugati diplomaták és Adenauer egyesített terveit ban tudta va’óra vá’tárni. Nem érte el, hogv a német nép előtt bebizonyosodjék: Németország egyesítése c-ek a NATO keretei között képzelhető el, — hanem éppen az ellenkezőjét bizonyította: hogv a párizsi egyezmények tartósítják Németország kettészakítottságát, s hogy a németeknek saját kezükbe kell venniük hazájuk egyesítésének ügyét. IS mawar n^k a Nemzete Dímokrat’kus NöszüvVsfcij tízéves fennállásálak mé'tó mepnnen’ésére készülnek — Vass Istvánná nyilatkozata — A nemzetközi Demokratikus Nő- •zövetség fennállásának tizedik év- fordulóját ünnepük a világ asszonyai. Vass Istváminé, az MNDSZ elnöke ismertette a magjai- asszonyoknak az évfordulóval kapcsolatos előkészületeit és terveit, ennek kapcsán többi között a következőket mondotta: — 1945 december 1-én negyven ország a-rszonyainak küldöttei megalapították Párizsban a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséget. Az alakuló kongresszus résztvevői ünnepélyesen megesküdtek, hogy megvédik a nők gazdasági, politikai, polgári és társada’m, jogait, küzdenek a gyermekek egé:zséges fejlődéséhez szükség'* köi-ümények megteremtéséért, szüntelenül harcolnak a fasizmus feltámadása ellen, a világ békéjének megóvásáért. — A magyar asszonyok a november 29-én tartandó központi ünnepségtől kezdve március 8-ig a Nemzetközi Nőnapig t’.rjedő idő- s7 ’óban emlékeznek meg az asszonyok tízéves világszervezetéről é« az NDN izellemébán fokozzák erő feszítéseiket második ötéves nép- gazdasági tervünk sikeréért, a béke moBóv-sáért. — A most következő három hónap alatt a magyar asszonyok szé- es tömegéivel ismertettük az NDtt '•evékenvséaét és az NDN irodáié oak a világ asszonyaihoz intézett üzenetét. Korábbi kezdeményezések folytatásaként több városunk MNDSZ szervezete levelet ír majd külfö’di városok nőszervezeteinek é; bókevcde’.mi, illetve barátsági szerződések megkötését javasolják a külföldi asszonyoknak. — Igen sok kisgvűlés, baráti találkozó lesz az elkövetkező időben. Pedagógus, orvos, munkás, paraszt, értelmiségi asszonyok találkozóit rendezik meg szervezeteink. Az MNDSZ a nemzetközi nőszervezetek életét ismertető vándorkiállítást is rendez, amely a tervok -zerint március 8-ig leea'rbb öt nagyobb városunkba jut el. Az MNDSZ a most következő időb'Ti úIfibb lendü’etet kíván adu' a do’gozó nők munkpmoz-ga’rrttnak Kiszélesítjük a „nők a tervért” mozgalmat. Elősegítjük a termelőszövetkezeti a srenyok szakmai továbbképzését, tovább szélesítjük a százhúsz és kétszáz munkaegység mozga'mat Az egyénileg dolgozó parasztasz- szonyok között tovább fejlesztjük a „keltess több baromfit" mozgalmat. fe'hívjuk őket az áttam-po' gár-i köte’e ségek határidőre való teljesítésére. — A magyar asszonyok eddig is megmutatták, hogy családjuk boldogulásáért. gyermekük lövőiéért, a békáért dolgoznak. Az NDN tízéves fennábását is a békéimre to- -ábbi erősítésével, békés eredményeink növelé-ével ünnepük — felezte be nyilatkozatát Vass 1st« vánné. (MTI.)