Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-27 / 279. szám

2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1955 november 27. Rád várnak, Juhász elvtárs r A két férfi egymással szemben ül. Az egyik alacsony, barna. Arca talán zordnak tűnne, ha nem eny­hítené a két szem nyílt derűje. A másik: szép szál parasztember, jól- öi-tözött, ápolt, olyan, akiről mesz- sziről látszik, hogy megszokta a ve­zetést. A kis barna ember az asztalra könyököl, úgy nézd a másikat: — Tehát mi a véleményed. Ju­hász elvtárs? A másik az átlát dörzsöli: — Meg kell ezt gondolni. Simon­város elvtárs. — Meggondolni? — viüam a má­sik szeme. — Dehát a párt 1949. óta hirdeti a szövetkezés politiká­ját, ennek már több, mint öt esz­tendeje. Azóta volt időd rajta gon­dolkozni, Juhász türelmetlen mozdulatot tesz. — Nem érted te ezt, Simonváros eiútárs, hiszen nemrégen kerültél ide Jászdósséra a pártbizottság tit­kárának. Itt a mült világban a pa­raszt foggal, körömmel harcolt a földért. Kenyéren, tökön éltek, hogy öregségükre legyen egy-két hold földjük. Ezeknek hiába ma­gyarázod, hogy a föld a termelő- szövetkezetben is az övék marad, ragaszkodnak a kis parcelláikhoz — Te is? — kérdi a párttitkár. Juhász meghökkent — Én?... Elhallgat, az asztal lapját nézi. mintha befelé figyelne, mikor fel­emeli tekintetét, hangja nyugodt: — Én nem; Simonváros elvtárs előre hajol, hangja meglágyul: — Tudom, ha kommunista is a? ember, akkor sem könnyű lerúgni a régi megszokást, nem papucs az Hanem te. Juhász elvtárs! Azt mondod, hogy itt Jészdózsán ke­nyéren. meg tökön kapálták össze a kispara=ztók azt az egy-két hold földiét. Hát látod, ettől az ember­telen élettől, kínlódástól akarjuk mi megszabadítani a parasztokat, amikor a termelőszövetkezetet ajánljuk számukra, Juhász megsértődik: — Nekem magyarázod? Eleget segítettem ón a Dózsa Népét. Ne­kem is részem van abban, hogy rendbejött és az időn már 5 kiló búzaelőleget adhatott munkaegysé­genként. Simonváros bólint: — Tudom, tehat akkor mi tart vissza attól, hogy te is beállj a sorba? — Hogy mi? — Juhász a homlo­kát ráncolja. — Az. hogy mondjuk megalakítok egy termelőszövetkeze­tet. aztán... Mi lesz aztán? Kín­lódás az olyan emberekkel, ak'knek nem fűlik a foguk a munkához, a fegyelemhez, akik csak hátráltatják a többit. A párttitkárnak ráncokba fut a homloka: — Hát mit gondolsz? Kész szo­cialista embereket kapsz, akiket már nevelni sem leéli? De miért vagyunk mi kommunisták? Azért hogy várjuk. míg az egyéni paraszt az egy-két holdján majd szocialista emberré válik? Na, azt várhat­nánk! Mi azért vagyunk, hogy se­gítsünk megteremteni a mi paraszt-., -'átraknák az új életet és közben se­gítsük, neveljük őket, hogy új em­berekké váljanak. Juhász nem szól, megint az asz­tal ianját nézi, Simonváros elvtáre meg folytatja: — És ez a nevelés már a kom­munista példamutatásnál kezdődik Vajon véletlen-e, hogy a Kossuth Termelőcsoportba több mint sz-'7 család lépett be? Nem. Föld) Mik­lós. meg Gyurkó István elvtársak voltak az első belépők és az ő pél­dájukat követte csakugyan az egész felvég. Az a’végen meg, ahol te ’aksz, egyáltalában nincs~n mozgo- 'ód"s. Az ottani parasztok így gon­dolkoznak: „Itt van ez a Juhász K Béla. Párttag, tanácselnök-helyet­tes, a felesége a pártbizottság tag­ja. Ügy látszik, nem tetszik neki a termeiő'ZÖ vetkezet. Akkor miért tetszen nekünk?“ Balcsók István nyíltan meg is mondta nekem; „Ha Bé a belép, akkor majd mi is követjük.“ Juh sz ellenkezni próbál: — Nem én vagyok az egyetlen párttag, aki még nem lépett be a termelőszövetkezetbe. — Ez igaz — bólintott a párttit­kár — de megkérdezhetjük-“ addig az egyszerű párttagoktól, hogy mennyire teszik magukévá a gya­korlatban partunk politikáját, míg a vezetők nem mutatnak példát? Juhász szembenéz a párttitkárral, nagyon őszintén beszél: — Igazad van. de ne hidd, hogy én nem tettem eddig semmit. Már beszélgettem a szomszédaimmal egy új csoport alakít-Vról. Fóris Ká’- mán, mag Földi László is féiigmed- dig ígéretet tettek... De nehéz. áimonyu-os szemében megértő fény villan: — Tudom, hogy nem könnyű, d hiszén az a szép feladat, ami ne­héz. N'th? Tudod te ezt mír a gya­korlatból. hiszen 3 év óta vagy ta­nácselnök-helyettes. Juhász moso’yog: — Igaz ... — aztán szélesén né­vet: — Ke’lett neked idejönnöd a járási pártbizottságtól? — megint elkcmolycdik: — De igazad van .. Még nem beszéltek velem így ar­ról. hogy mi a kommunista köte­lesség. Simonváros tiltakozik: — Én nem akarlak olyasmire bírni, ami neked nem tetszik. Juhász megint mosolyog: — Nem is ’ehetne. Hidd el, én meggyőződésből, tapasztaltból tu­dom. hogv jobb a termelőszövetke­zet. De néha egy-egy külső pöccin tés is kell az embernek, hegy meg­tegye azt a lépést, amivel már elő 'ő’eg megbarátkozott..: Hirtelen elhallgat, s kérdi: — Hány óra is van? Mindjárt hét!? Téged is, meg engem is ott vér az asszony a mozi előtt. Men- iünk. És ami a csoportot illeti, hát holnap hozzáfogok a szervezéshez... Tóth Kornél. További jó munkát! Holnap, november 28-án lesz egy­éves évfordulója annak, hogy dol­gozó népünk az urnához járult 4 esztendei időtartalomra megválasz­totta tanácstagjait. Tanácsaink az elmúlt egy év alatt komoly ered­ményt értek el, tanácstagjaink túl­nyomó többsége rászolgált a dol­gozó nép bizalmára, eredményesen dolgoztak választóik, községük, vá­rosuk az egész megye életviszonyai­nak megjavításáért, segítették a do’gozó nép államát az állampol­gárt kötelességek teljesítése érde­kében. Az elmúlt évben tanácsaink a le­hetőségekhez képest, a lakosság mozgósításával sok létesítménnyel gazdagították megyénkét. Ezt bizonyítja a 8 ezer méter útfelújítás, a 1<J 000 méter járdaépítés, a több mint 20 kút építése. Fejlődött villanyhálóza­tunk. Felszabadulásunk 10 éve alatt 26 községben gyulladt ki a fény, ezévben főleg a nagyobb ter­melőszövetkezetekbe vezették be a villanyt. Községeinkben 30 kilo­méter hosszúságban fej’ődött a köz­világítási hálózat, s ebben az évben 2500 lakásba kapcsolták be a vil­lanyvilágítást; A tanácsok felvilágosító mun­kája nyomán jelentős eredménye­ket értünk el az állami, az állam- po’gári fegyelem megerősítése te­rén. Javult áz adófizetési és a be­adási kötelezettség teljesítése. A nyári nagy begyűjtési versenyben csaknem lóét hónapig megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg dol­gozó parasztjai országosan az első helyen jártak és Tünkévé az or­szágos begyűjtési versenyben az első lett. Az eredmények annak köszönhe­tők, hogy tanácsaink. tanácstagjaink kapcsolata megjavult a választókkal. A terü­leti választás alapján a tanácstagok közelebb kerü’tek választóikhoz, többségük közöttük él s a lakosság közvetlenebb kapcsolatot tud ve­lük teremteni. Ennek eredménye­ként a dolgozók szívesen fordul­nak sérelmeikkel, vagy közérdekű javaslataikkal a tanácstagokhoz akik igyekeznek azokat rövid időn belül orvosolni. Ebben az évben megyei, járási, városi és községi tanácstagjaink jóval több fogadóórát tartottak mint tavaly. ÁUa’ábam az a ta­pasztalat. hogy ahol a végrehajtó bizottságok szívügyüknek tekintik a tömegkapcsolat megszilárdítását ahol rövid Időn belül elintézik a fogadóóráikon, beszámolókon el hangzott panaszokat, ott a tanács­tagok aktivitása jó és a választók is szívesen mennek el tanácstag­jaik fogadóóráira, beszámolóira. Jó példa erre Turkeve, ahol a városi tanács végrehajtó bizottsága, a oépíront bizottsággal együtt működve, gyakran felkeresi a ta­nácstagokat, segít nekik a fogadó­órák, beszámolók előkészítésében, s velük együtt látogatják meg a dolgozókat. Tehát bátran elmondhatjuk, hogy tanácsaink az elmúlt egy óv alatt megerősödtek, a ta­nácstagok túlnyomó több lége jól megállta a helyét és erősödött a tanács a dolgozók közötti kapcso­lat. Vannak azonban o'yan végre­hajtó 'bizottságok amelyek nem for­dítanak kellő gondot a tanácstagi fogadóórák és besz-molók megszer­vezésére. A tanácstörvény értelmé­ben a tanácstagok kötelesek évente kétszer beszámolni végzett munká­jukról a választók előtt, havonként pedig tanácstagi fogadóórát tar­tani. Számos helyen azonban azt a téves nézetet vallják, hogy a ta­nácstagok a vá’asztók között élnek s így a választók akár naponként is felvethetik javaslataikat, pana­szaikat, tehát fogadóórákra, beszá­molókra nincsen szükség. Legkirí­vóbb példa erre a törökszentmiklósi járás, ahol a III. negyedévben egyetlenegy tanácstagi fogadóóra sem volt, vagy a Nagyrév, ahol a kötelező 49 fogadóórából csak nyolcat tartottak meg eredménye­sen. A megyei tanács az ilyen k"- ri je'erréeek megszüntetése érde­kében elhatározta, hogy az eddigi­nél nagyobb segítséget nyújt a h?- lyi tanácsoknak a tömegekkel való kapcsolat további erősítése érde­kében és azt akarta elérni, hegy ebbsp a negyedévben va’amennyi tanácstag teljesítse kötelességét, tartsa meg beszámolóját, s ne ha­nyagolja el a fogadóórákat sem. Nemrégiben valamennyi járási székhe’yen állandó bizottsági ta­pasztalatcsere értekezletet tartottak a mezőgazdasági és begyűjtési ál­landó bizottságok elnökeinek és a községi tanácsok végrehajtó bizott­ságai vezetőinék részvételével. A kunheayesi köz'égi tanács begyűj­tési állandó bizottságának elnöke a járási tapasztalatcsere értekezleten arról számolt be, hogy a tanács­tagok. illetve az ál’andó bizottsá­gok tagjai a választókerületekben rendszere-en figyelemmel kísérik: a dolgozó parasztok hogyan tesz­nek eleget államipolgári köteles­ségüknek és állandóan felvilágosító mánk át végeznek az adófizetés és a begyűj­tés érdekében. Ezek a tapasztalat- csere értekezletek nagyon haszno­sak voltak. Éppen ezért követtek el hibát a törökszentmiklósi és tiszafüredi járási tanácsok, amelyek nem szervezték jól meg ezt a talál­kozót. Emiatt kevesen jelentek meg és a tapasztalatcsere értekezlet nem töltötte be hivatását. Ezeknek az értekezleteiknek a fő tanulsága az. hogy a tanácsok végrehajtó bizott­ságainak az eddiginél jobban kell segíteni, támogatni az állandó bi­zottságok munkáját, gondoskodni keli arról, hegy azok rendszeresen meg‘art«ák üléseiket. Az elmúlt egy év igen gazdag volt eredményekben. A jó tapasztalatok, módszerek elterjesztésével, a meg­levő hiányosságok felszámolásává' és lege'ső'orban a tömegkapcsola­tok további meg úivítísóval és szi­lárdításával takácsaink egészen biz­tosan még jobb ei’edméoveket fog­nak elérni. Ehhez kívánunk to­vábbi jó munkát. NEMZETKÖZI SZEMLE Havazás és télies időjárás Nyujzat-Európában London (MTI.) Nyugaí-Euró- pában az elmúlt huszonnégy órá­ban havazott. Az első hóval hideg- hullám érkezett és egyelőre semmi j-1 sem mutat a közeli felmelege­désre A Reutei'-T'oda jelenti, boav Svájcban az éjszaka folyamán nagyarányú hóesés volt és az atpes; hágók javarésze járhatatlanná vált Olaszországban is leesett az első hó: a Rómától északra levő hegye­ket vastag hóréteg borítja. (MTI.) Termeivel-ezete\ emifen dobozó BaraM! Magas átvételi árat orémlumot 500—1500 — Ft-ig terjedő előleget folyósít a le «enfldfitt állatok után a Srolnokmegyei Mlatlorgalmi Vállalat Sze-tfidés köt tiotö hízott bikára T0—800 kg sdlvú bika (tinó) boridra, átadási. határideje a be állítási súlytól függően egkésőbb 18 hónap előleg 500— Ft Felnőtt szarvas marhára minden Ivarra 500 kg on felült beállítási súlyban legalább 100 kg rá Hizlalás esetén A ráhfzial’ sú'vért 14.- Ft-ot tizet a vállalat kg ként A be állítási súlyért szabadvágó irat előlegül ál'atdarabonként 1500 - Ft-ol folyó sít. A szerződés aa Allatforgalmi Vállalat felvásárlóinál k ÍV he tő meg. SZOLNOK MEGVEI ALLATFORGALMI VALLALAT Alig valamivel több mint egy hét telt el a küi ügy mániszti írek genii értekezlete óta. E rövid né­hány nap folyamon a világon szám­talanszor feltették maguknak az egyszerű emberek a kardéit, hogy „mi következik most?“ „Fennma- rad-e a genfi szellem?" s hogy „milyen irányban, a háború, vagy a béke irányában fejlődik-e ezek Után a világ?“ Jogosak, indokoltak voltak ezek a kérdések? Kétség­telenül. Hiszen a külügym'tvszferek erekez.o'e csupán azzal a halvány remény­sugárral zr rult, hogy a „külügymi­niszterek tárgyalásainak jövő me­netét diplomáciai úton szabályoz­zák“, magán az értekezleten pedig a nyugati diplomácia mindent meg- t :tt a megállapodások megakadá­lyozására. A cél az volt, hogy a Szovjet­unióra próbálják hárítani a fele­lősséget a konkrét megegyezések hiányáért. Az eredmény viszont e céllal homlokegyenest ellenkező lett: a világ közvéleményének szé­les körei előtt bebizonyosodott, hogy a Nyugat nem akart meg­egyezni ezen az értekez’eten. hogy a SZói/jetunió minden erejével a megegyezés, a békés fejlődés, a ki­bontakozás mellett áll. Nem vélet­len az, hegy Dulles amerikai kül­ügyminiszter a genfi értekezletet követő televíziós nyi'atkozatában már leszögezte, hogy „Genf nem jelent befejezést", s hogy a nyugati diplomácia — kelletlenül bár — de kénytelen saját tevékenységét iga­zolni“, saját bizonyítványát ma- gyar-zmi..Ez a kérdésnek az egyik oldala. A márik olda’áról ak­kor kapunk világos képet, ha figye­lembe vesszük a genfi értekezleten megf'rsva'ásra került egyik leg­fontosabb kérdést, a német prob­lémát; Az Adenauer kormány — mint ismeretes — éppen a genfi értekezlet idején fokozta katonai erőfeszítéseit, s ünnepé’yes keretek között, a va'kereszt jele a’att fel­avatta az új Wehrmacht 101 tisztjét. Ezzel tüntetni akart amellett, hogy „hű marad a NATO-hoz és táwto- rithatat’an Nyugat iránti hűségé­ben.“ Ezrei egyúttal nagyobb nyo­matéket akart adni a nyugati dip­lomácia azon genfi álLsíógla1 ásó­nak — amelynek kido’.goz/sátán egyébként Blankenhom nyugatné­met külügyminiszter is résztvett — hegy Németország ezyesíté'ének egyedüli útja a NATO-ban való részvétel. A bonni kormány poüttkai e’kép zelésed vis zahatettak a három kü'- üsvmin;s?ter általános g-nfi takti­kájára. Walter Lippman, a New- yor.k Herald Tribune szem’eíró'a szerint a nyugati küldöttségek me­revsége ebben a megvilágítóéban válik érthetővé. Amint írja. a nyu­gati külügyminiszterek Ad'nauer régi fe'.téte’eivel mentek Ganfbe, ncha „tudtak, hogy ezek keresztül- vihetetlenek." S hogy korokul ki­tartottak e lehetifen feltételek mi-Hett, annak az amerikai szemle­író szerint fő oka az volt: féltek attól, hogy ha eltérnek e feltételek­től, ezzel megingatják Adenaiuei helyzrtét. A genfi értekezlet óta e’telt na­pok bizonyítják, hogy a Nyugat merev magatartása ellenére Aden­auer helyzetében nem vált szilár­dabbá, sőt ellenkezőleg, meggyen­gült. Elsősorban a szociáldemokraták soraiból hangzik fel mind sűrűbben a követelés hogy kezdjenek közvetlen tárgya ásókat Kelet- és Nyugat-Németorszég kép­viselői. Fritz Winzel evangélikus leiké z, szociáldemokrata képviselő egymesen felszólította a bonni kor­ín nyt. .kezdjen minden további késlekedés nélkül tárgyalásokat az NDK kormányával Keiet- és Nyu­gat-Német orsz-'g gazdasági és kul- turá’is kapcsolatainak megerősíté­séért.“ Ha onlcképpen ryiiá ‘kurták más szo-'á’demokrata képv'se’ők is, szinté plasztikusan mj‘atva rá arra amit L’pprhan így szövfgezétt meg: „Ha a Nyugat még továbbra sem egyezik bele abba, hogy a né­metekkel tárgya’ianak az asztal felett, akkor a németek majd tár­gyalni fognak egymással az asztal alrtt.“ És ha eddig csak az Adenauer­kormány hivatalos ellenzéke, a szó­éi áldmokraták hallattak ilyen han­gokat. a legutóbbi naipok esemé­nyei mái- e kérdé b'n az Aden- auer-fé e koalíción belüli válságról sz-mólnak be. Dehler, a bonni kor­mánykoalícióhoz tartozó Szabad Demokrata Párt elnöke egy gyű­lésen félreérthetrt’enül kijelentette: . Miután a német újraegyesítés el­sősorban a németek ügye, a nyu­gati hata'mak nem vehetik rossz néven, ha a német nép képviselői e sorsdöntő kérdésben közvetlenül is tárgya’m! próbálnak a Szovjet­unió kormányával...“ s hogy „a Szovjetunióval tartandó tárgyalá­saink természete-en csak akkor jár­hatnak eredménnyel, ha készek va­gyunk módosítani a párizsi egyez­ményeket." Virtgcs. hogy a fentebb említett tényekből nem lehet azt a követ­keztetést levonni, hegy a „Hámelek, egy asztalhoz!" jelszó megvalósulása néhány nap, vagy hét kérdése, vagy hogy a kü­lön tárgyalások gondo'ata má.r meg­hódította a nyugatnémet politikai élet valamennyi szereplőiét. Vi­szont mindezek a tények azt bizo­nyítják, hogy a németek jelentős része már kételkedik a nyugati ígéretekben. Ez pedig azt jelenti, hogy a genfi értekezlet a nyugati diplomaták és Adenauer egyesített terveit ban tudta va’óra vá’tárni. Nem érte el, hogv a német nép előtt bebizonyo­sodjék: Németország egyesítése c-ek a NATO keretei között kép­zelhető el, — hanem éppen az el­lenkezőjét bizonyította: hogv a pá­rizsi egyezmények tartósítják Né­metország kettészakítottságát, s hogy a németeknek saját kezükbe kell venniük hazájuk egyesítésének ügyét. IS mawar n^k a Nemzete Dímokrat’kus NöszüvVsfcij tízéves fennállásálak mé'tó mepnnen’ésére készülnek — Vass Istvánná nyilatkozata — A nemzetközi Demokratikus Nő- •zövetség fennállásának tizedik év- fordulóját ünnepük a világ asszo­nyai. Vass Istváminé, az MNDSZ el­nöke ismertette a magjai- asszo­nyoknak az évfordulóval kapcsola­tos előkészületeit és terveit, ennek kapcsán többi között a következő­ket mondotta: — 1945 december 1-én negyven ország a-rszonyainak küldöttei meg­alapították Párizsban a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséget. Az alakuló kongresszus résztvevői ün­nepélyesen megesküdtek, hogy meg­védik a nők gazdasági, politikai, polgári és társada’m, jogait, küz­denek a gyermekek egé:zséges fej­lődéséhez szükség'* köi-ümények megteremtéséért, szüntelenül har­colnak a fasizmus feltámadása el­len, a világ békéjének megóvá­sáért. — A magyar asszonyok a no­vember 29-én tartandó központi ünnepségtől kezdve március 8-ig a Nemzetközi Nőnapig t’.rjedő idő- s7 ’óban emlékeznek meg az asszo­nyok tízéves világszervezetéről é« az NDN izellemébán fokozzák erő feszítéseiket második ötéves nép- gazdasági tervünk sikeréért, a béke moBóv-sáért. — A most következő három hó­nap alatt a magyar asszonyok szé- es tömegéivel ismertettük az NDtt '•evékenvséaét és az NDN irodáié oak a világ asszonyaihoz intézett üzenetét. Korábbi kezdeményezé­sek folytatásaként több városunk MNDSZ szervezete levelet ír majd külfö’di városok nőszervezeteinek é; bókevcde’.mi, illetve barátsági szerződések megkötését javasolják a külföldi asszonyoknak. — Igen sok kisgvűlés, baráti ta­lálkozó lesz az elkövetkező időben. Pedagógus, orvos, munkás, paraszt, értelmiségi asszonyok találkozóit rendezik meg szervezeteink. Az MNDSZ a nemzetközi nőszer­vezetek életét ismertető vándor­kiállítást is rendez, amely a tervok -zerint március 8-ig leea'rbb öt na­gyobb városunkba jut el. Az MNDSZ a most következő időb'Ti úIfibb lendü’etet kíván adu' a do’gozó nők munkpmoz-ga’rrttnak Kiszélesítjük a „nők a tervért” mozgalmat. Elősegítjük a termelőszövetkezeti a srenyok szakmai továbbképzését, tovább szélesítjük a százhúsz és kétszáz munkaegység mozga'mat Az egyénileg dolgozó parasztasz- szonyok között tovább fejlesztjük a „keltess több baromfit" mozgal­mat. fe'hívjuk őket az áttam-po' gár-i köte’e ségek határidőre való telje­sítésére. — A magyar asszonyok eddig is megmutatták, hogy családjuk bol­dogulásáért. gyermekük lövőiéért, a békáért dolgoznak. Az NDN tíz­éves fennábását is a békéimre to- -ábbi erősítésével, békés eredmé­nyeink növelé-ével ünnepük — fe­lezte be nyilatkozatát Vass 1st« vánné. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom