Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-22 / 249. szám
i Siolnokmegyd f MEGYEI PARTBIZOTTSAG MEGYEI TANACS LA'Pd A VII. évfolyam 249. szám Ara ÖŰ fillér 1955 október 22., szombat MAI SZAMUNK TAKTALMÄBÖL: Lenin (2. o.) Egy esztendő számvetése a jászladányi Úttörő TSZ-ben (3. o.) Lista a II. Békekölcsön húzásáról (4. o.) Hétvégi sportműsor (4. o.) R mezőtúri Új Élet TSZ-ben a gépállomás segítségéve! határidő előtt befejezték a kenyérgabona vetést A mezőtúri Uj Élet TSZ-ben mintegy 1000 kát. hold földön 32 tsz tag gazdálkodik. A szövetkezet tagjai e hét elején, határidő előtt befejezték a kenyérgabona vetést. Eredményeiket a gépek segítségével érték el, hiszen a növénytermelő brigádnak a családtagok b»vonása után is elég kevés a létszáma. A tsz vezetői azonban nem bánlak szűkmar- kúan a gépekkel. Egész éven át a traktorok, növényápológépek, fűkaszák s kombájnok végezték a munka nehezét. A Mezőtúri Gépállomás vezetői gondoskodtak is arról, hogy az Uj Élet TSZ tagjai is megkapják a szükséges gépi segítséget. A legjobb trak- tcristákat. Polgár Ferencet, Bank Józsefet, Po’gár Gábort, Porub- csánszki Vincét, Roszik Andrást küldték a tsz-be, akik többek között még a bükkönyös rozsot is fűkaszával vágták le. A traktorosok segítkeznek a vetőmagcserében, s most a vetés befejezése után az őszi mélyszántást végzik. A határban a körülményekhez képest jól halad a kenyérgabona- vetés. A gépállomás traktoristái 14 gumikerekes és 19 univerzál traktorral vetnek. A kukoricatörés. a DISZ szervezet és a társadalmi munkaerők bevonásával meggyorsult, s a talajelőkészitést főleg a kukoricaszár-betakarítás akadályozza. Ennek megszüntetése érdekében a gépállomáson 10 kombájn-szalmagyüjtőkocsit alakítottak át, s a traktorosok az univerzál traktorokkal vontatott szalmagyüjtőkocsikkal hordják a kukaricaszárat a szántóföldek végére. így a magágykészítés akadálytalanul haladhat. A GÉPLAKATOS MOCZÖ SÄNDOR géplakatos, áss Apritógépgyár lemezműhelyében dolgozik. A Terényi brigád tagja. Múlthavi átlagteljesítménye 100 százalék felett volt. Képünk köszörülés közben ábrázolja. Új lermelfiszfivetkezet alakul! Kőlpón Pár nappal ezelőtt Kétpő község határában 14 egyénileg dolgozó paraszt megalakította a Harcos Termelőszövetkezeti csoportot. Az új élet kezdeményezői: Pirók József, id. Samu Gábor, Pirók Tamás, Csatos József, Tóth Péter és Pirók István olyan dolgozó parasztok, akiknek földje és házatája megmutatja, hogy jó gazdák. A közös gazdaságban még eredményesebben gyümölcsöztethetik termelési tapasztalataikat. — A MAGYAR VÖRÖSKERESZT Szolnok városi szervezete október hó 23.-án, délután 4 órai kezdettel a Városi Tanács nagytermében véradó ankétet tart. melynek keretében kitüntetést kapnak a többszörös véradók, valamint a véradók és vért-kapók találkoznak. Az ünnepi beszédet dr. Karsai Károly tartja és felszólalnak a város neves orvosai. Maguk is beléptek — másokat is meggyőztek A termelőszövetkezetek fejlesztési munkájában a földművesszövetkezetek vezetőségi tagjai közül is sokan példát mutattak. Maguk is beléptek termelőszövetkezetekbe és másokat is meggyőz- tekj Dicséretet érdemel Bakai Sándor abádsza- lóki ügyvezető, aki falujában a termelőszövetkezetek leglelkesebb szervezői közé tartozik; ö maga is belépett az egyik újonnan alakult tsz-be, s 24 új tagot nyert meg a nagyüzemi gazdálkodás számára. A vezetők közül Orcsi Károly, Farkas Imre, Réti Józsefné, Gacsal István választotta a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját. Gacsal István 1953. óta igazgatósági tag. Most feleségével együtt az Aranykalász TSZ- be lépett, ahol elnöknek választották. Két hold földjét, két lovát, kocsiját és egyéb gazdasági felszerelését vitte magával, Elmondotta, . hogy bármilyen gondosan művelte a földjét, 6 mázsánál többet nem tudott elérni holdanként. A nagyüzemi területen most is 10 mázsás volt a termésátlag. Farkas Lajos 10 hold földdel, Sáfár Dániel 15 hold földdel követte Gacsal István példáját, s magukkal vitték lovaikat és gazdasági felszereléseiket is. Az őszi munkából már közösen veszik ki részüket. Csermák Ilona MÉSZÖV ■WWMMItMHWIIHIIMIIWHWWMWWtWWHWWWIHItlIIHIIWIIMIIWtlWHMWI ötletes újítással gyorsítják meg a vetést A Palotási Állami Gazdaság földterülete túlnyomórészt nehezen művelhető, kötött talaj. Az általában használatos talajművelőgépek száraz idő esetén nem mindig váltak be. így történt az elmúlt héten is, amikor a búza magágyát kellett készíteni. Hogy a vetéstervek telejsí- tésében még se legyen zökkenő, Hodosi József, az Állami Gazdaság főgépésze — sínvas felhasználásával — egy nagysúlyú tárcsát szerkesztett. — Ezzel a tárcsával tökéletes talajmunkát tudnak végezni. A talaj porhanyítása a minőségi követelményeknek megteld. — A képen: HAJDÚ FERENC főmezőgazdász és KÄLÖ PÉTER traktoros, a főgépcsz által szerkesztett munkagép teljesítményét vizsgálja, HARCOLJUNK A SELEJT ELLEN! A munkások és műszakiak is felelősek „Éves átlagban 94 százalékos minőséget érünk el, ami az elmúlt évhez képest 2,9 százalékos javulást jelent: 560 00Q forintot”. (A Tisza Cipőgyár nov. 7-i vállalásából.) Dombos László elvtárs asztalán szemet, szivet gyönyörködtető szép cipők sorakoznak. A hibátlan matt barnaszínű felsőrész alatt erős. vastag talp simul — a ráma felett világos díszszegéssel. Első látásra is bárkit meghódítana a jóállású, szépkivitelű túrabakancs. A minőségi főellenőr mégis inkább bosszús tekintettel vizsgál- gatja őket. Figyelmét nem kerüli el a legapróbb hiba sem. Erősen megfeszíti a felsőrészt s mindjárt kibukik a hiba. A ráma és a talp között egy milliméteres hézag keletkezik. — Látja, leválik a talp — magyarázza. — Nem jó helyre verték a faszöget. Kibukott a bélés meglett, nem tartja a talpat. Megint a faszögezővei van baj — három hete kínlódunk már vele. Vajon ki a felelős érte, hogy így pocsékba tették a szép cipőt, a drága imporbőrt? Igaz, még egy sor szöget ereszthetnek bele s ezzel .használhatóvá válik. Ez azonban költséget jelent s a „Ragis” (minőségi bevizsgáló) is bizalmatlan már iránta. A 34-es műhelyből számláznák a hibás cipők. Két műhely dolgozik ezen a futószalagon váltott műszakban, az egyik az „A”, a másik a „B”, — Most a „B” műhely van bent — mondja Gulyás elvtárs, a minőség őre. — A mai napon nem volt különösebb hiba. 20—25 párat értékeltünk le eddig. Legtöbb baj a ía- Szegezés, hátsószíj körül van. Azért mondom, hogy nincs különösebb hiba, mert a múlt héten volt, hogy 250—300 párat kellett visszadobni naponta. A selejtes munkában az „A” műhely tartja a „vezető” helyet. Kedden 86 párat értékeltek le — ez 3.000 forint kórt jelentett. Ezt a mennyiséget nyugodtan lehet átlagnak is venni. Egy hónap alatt akkor 90 000 forint selejt kár. S ehhez hozzátehetjük, hogy ezt a kárösszeget — vagy legalább is nagy részét el lehetne kerülni. A faszögező munkások joggal kifogásolják, hogy nem jó a gép. A lakatosok arra hivatkoznak, hogy nem jó az alkatrész, amit más vállalattól kapnak — hiába is próbálnák beszerelni a gépbe, azzal még nem oldhatnák meg a problémát. Persze a legtöbbet tehetne a munkaselejt kiküszöbölésére a két faszegező, Garai és Keresztes a 34-es műhelyben. Túl könnyelműen bánnak a drága anyaggal, s csak azt akarják, hogy minél több párral végezzenek. Keresztes elvtárs régi szakmunkás. Fél kézzel ügyesen kanyarintja a cipőt a gép alatt, a másik kezével a körön haladó következő munkadarabért nyúl. Közben nem veszi észre, hogy a gép rázkódik, nem azon a vonalon vezeti be a szögeket, ahol kellene. Nem tudja betartani fél kézzel a technológiában meghatározott döntési szöget serQ. Garai is egyenesen tartja a cipőket, a szegek így nem tartják a talpat. niok, mint az előző gyártmánynál, éppen a minőségre való törekvés miatt. A műhely már eddig is közel 300 páros előnyben van —ilyen módon nem kellene tovább hajtani a mennyiséget. Felmerül a kérdés, ha ketten 3000 forint kárt okoznak naponta, egy hónapig csak azért dolgozhatnának, hogy a kárt megtérítsék. Vajon érdemes lenne-e így? A gyár vezetősége, a műszakiak nem nézik tétlenül a hibákat, nem is nézhetik. A két munkást beszélgetésre hívta meg az igazgatóság. Az új alkatrészműheiyben rövidesen elkészítik a gépekhez szükséges alkatrészeket, hogy ez se befolyásolja a dolgozók munkáját. Napról napra kemény küzdelem folyik a minőség javításáért a selejt ellen; Vajon rá vannak szorítva a sietségre? Egyáltalán. Most nem több, mint fele mennyiséget kell megmunkálEgy százalék alá szorítottuk az önívényselejfef Atlaa-selejtünk csakúgy, mint más öntödében, a megengedett 5 százalék felett volt, sőt júliusban elérte a 10—45 százalékot is. Ezért, mikor az augusztus 20-i verseny elkezdődött, Jenei Gáborral közösen elhatároztuk, hogy az eddigi egyéni munkáiéi áttértünk a brigádmunkára. Mi ketten rendszerint nagy-darabos munkákat kaptunk, melyek elkészítése 400 percet, vagy ennél is több időt vett igénybe. így sok esetben nem is tudtunk, aznap eljutni az öntésig. Kapkodáshoz, a technológiai utasítások kihagyásához vezetett a sietség, mert csak igyekeztünk aznap még önteni is a formába. így persze a selejt igen magas lett. Ez sem az üzemnek, sem nekünk nem volt jó. Mióta ketten együtt dolgozunk, egy százalékra csökkent a selejt. Ütemessé vált a munka, nem kapkodunk, mert egy kis igyekezettel a nagy darabokat is le tudjuk önteni aznap. Ha selejtünk van, közösen megbeszéljük, mi okozta. Legtöbbször a műszaki hibák rontják az arányt. Ezért kértük művezetőnk véleményét is, és az. öntés-technológiát úgy változtattuk meg, hegy a selejt-okokat kiküszöböljük. így például a szénaprések .220 kg-cs fogaskerekeinél gyakori volt a gáz-likacsos darab. Ezt több technológia kipróbálásával tudtuk csak kiküszöbölni. Végül a fogaskerék beömlési rendszerét változtattuk meg. A rávágást a kül'ok között készítettük el. Ezzel a módszerrel a selej t mélyen a megengedett alá süllyedt, Előfordult az is, hogy nem állt rendelkezésünkre megfelelő formaszekrény a darab elkészítéséhez. Egymásra rakott szekrényeket kellett volna használni. Ez nagy munkatöbblettel jár. Ezért úgy döntöttünk. hogy a mosógép fogaskerekeit szekrénybontás nélkül hármasával döngöljük. Átfordítás nélkül, a szekrény alátámasztásával javítottuk ki a kisebb hibákat, amelyek a leemeléskor keletkeztek a formán. Két éve vagyok, szakmunkás s így igyekszem az idősebbek tapasztalatait felhasználni munkámban. A szakirodalom tanulmányozása is jó szolgálatot tett. Bekapcsolódom a munkaidő utáni szakmai vitákba is, ment ezek sok oly-ain kérdésre adnak megoldást, melyeket munkámban kitűnően fel -tudok használni. Azt még megírom itt, hogy az Alkotmány ünnepi műszak óta 180-ról 220-ra emelkedett az átlagteljesítményem. A se lejt-százalék pedig az akkori 3 százalékról 0,8 százalékra csökkent. Tehát a jobb munkaszervezés, gondos munka és a szakmai továbbképzés, valamint az egyes hibáié alapos megvitatása jó eredmények eléréséhez vezet a selejt elleni harcban. Török Sándor sztahanovista öntő, Szolnoki Vasipari Vállalat. Niért ivem halad a búzavetés Jánoshidán? A JÁNOSHFDAél egyénileg dolgozó parasztok szégyenteljesen elmaradtak a búza-veteeterv teljesítésével. A gazdálkodók nagy többsége az elmúlt hetekben mindennel foglalkozott, csaik éppen a vetéssel nem. Sokan otthon a ház körül tettek- vettek, az. esőt várták. „Nem lehet vetni, mert a föld száraz” — mondották. Most, hogy megérkezett az eső, a ráérünk még-emberek megint csak nem jöttek zavarba. „Nem lehet vetni, mert a föld sáros” — vélekedtek. Persze ez az elmélet nagyon sántított, mert hiszen a községben levő Dimitrov Termelőszövetkezet néhány nap múlva már teljesíti gabonavetés- tervét, holott ez a közös gazdaság is Jánoshida határában van. A helyzet az egyéniek vetéstervét illetően marinát tűrhetetlenné vált, hiszen az idő halad, még néhány nap és beköszönt a november. A késlekedők nem értették meg, hogy önmagukat csapják be, ha még tovább várakoznak. Nem jutott eszükbe, hogy aratás idején milyen nagy szégyen egy gazdára nézve, a silány, csenevész búza. De milyen büszke az az ember, akiről faluszerte beszélik, hogy a dűlőben övé a legszebb gabona. A szép gabonáért, a gazdag termés eléréséért, tehát a mindennapi tenyér megteremtéséért ilyen formán becsület dolga törekedni. Már pedig, aki most várakozik, az aratáskor csak szégyenkezhet. SZÓVAL, Jánoshidán is gyors, határozott intézkedésre volt szükség. Ehhez viszont ki kellett keresni a bajok gyökerét. De kik azok az emberek, akik képesek erre. Azok, akik szívükön viselüe a falu minden egyes lakójának érdekét, sorsát, a kommunisták. Molnár elvtárs, a községi pártbizottság népszerű titkára a múlt hét folyamán szeinélyesen keresett fel néhány gazdálkodót, hogy megtudakolja a késlekedés okit. A többi között Kádár Béla egyénileg dolgozó paraszthoz is elment. Kádár Béla az istálló előtt álldogált. — Kádár szomszéd, tatán már elvetett, hogy ennyire ráér? — kérdezte a párttitkár. — Nem én — volt a válasz —, az esőt várom. MOLNÁR elvtárs elmondta, hogy az csővárásnak nincs semmi értelme. A beszélgetés során azonban arról is meggyőződött, hogy a dolgozó parasztok között nincs megfelelő felvilágosító munka. Kádár Béla ugyanis a párttitkárral való rövid beszélgetés után megértette, hogy mi a tennivalója és kijelentette: — „Azonnal munkához látok és addig meg sem állok, míg a 6 hold búzám el nincs vetve.” A községi pártbizottság többi tagja szintén felkeresett néhány gazdálkodót és ugyancsak az volt a megállapításuk, hogy hiányzik a megfelelő felvilágosító munka, a dolgozó parasztok ösztönzése. Ezután csütörtökön este pártbizottsági ülés volt. ezen résztvett Fodor Zoltán, a községi mezőgazdász is s amit ö elmondott, az még inkább bizonyította, mennyire megalkuvó módon dolgozott idáig. Fodor Zoltán az elmaradást legfőképpen a jánoshidai talajviszonyokkal magyarázta, és azzal, hogy a községben nincs elegendő fogaterő. Ez persze nem fedte a valóságot. Hiszen éppen a Dimitrov TSZ példája igazolta, hogy a jánoshidai határ sem rendelkezik valami különleges talajadottsa- gokkal, olyannal, hogy a vetést ne lehetett volna végezni. Zgoerő pedig van a községben, csak a fogatok napokig kihasználatlanul állottak. Ezekre a mulasztásokra a pártbizottsági tagok mutattalc rá. KIDERÜLT az is: a községi mezőgazdász már előre azzal áltatta magái, hogy a vetéstervet nem tudják teljesíteni. Ilyenformán, ahelyett, hogy szorgalmazta volna ezt a fontos munkát, megalkuvó manőverekhez folyamodott. Szúrópróbákat végeztek s megállapították, hogy több egyénileg dolgozó paraszt a vetéstervet túlteljesítette, a többlet területet azonban nem jelentették tovább, hanem tartalékolták az esetleges hiányos terv pótlására. Nem kötelezték a kulákokat sem. a búza elvetésére. Ennek a liberalizmusnak a végére a községi pártbizottság pontot tett. Megbírá.lták a tanácsvezetők eddigi felületes munkáját. De nemcsak bíráltak, hanem javaslatokat is adtak. Ennek bizonyára meglesz az eredménye és Jánoshida október végéig teljesiti vetéstervét. SS. P. /
