Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-21 / 248. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1855 Oktober 21. A Petőfi iskola első történelmi tananyagáról A Petőfi iskolák ünnepélyes meg­nyitása után a fiatalok az első fog­lalkozáson megvitatták a DISZ II. kongresszusának anyagát. Uj erőt adott ez a nehézségek leküzdéséhez, a feladatok megoldásához. A következő foglalkozás anyaga az 1514-es parasztháború. Ez az anyag elengedhetetlenül szükséges a fiatalok tudásának bővítéséhez, hazafias neveléséhez. Feldolgozésá- \ al meg kell magyarázni, hogy a nép verejtékes munkájával, fegy­veres harcával mindig az újért, a haladásért harcolt. A propagandisták arra törekedje­nek, hogy történelmünk haladó ha­gyományának tárgyalása ne öncélú múltba fordulás legyen, hanem lángra gyújtsa fiataljaink­ban az újért való lelkesedés tüzét, jobb. áldozatvállalóbb munkára ser­kentse őket. A világnézeti nevelés szempontjából a legmesszebbmenő­kig ki kell használni a téma által nyújtott lehetőségeket. A néptömegek, munkája, harca viszi előbbre a társadalom fejlődé­sét. Ezen a tananyagon keresztül kü­lönösen azt kell megmutatni, hogy nemzetünk felszabadító háborúiban, társadalmi mozgalmaiban, hogyan mutatkozik meg a néptömegek tör­ténelemformáló szerepe. A nén harca nélkül elképzelhetetlen a fel­szabadító háborúk, társadalmi moz­galmának megindulása, kibontako­zása. Ez az anyag különösen alkalmas arra, hogy megmutassuk: a nép ha a felszabadító háborúk, szabadságmozgalmak célkitűzése között a maga jogos követeléseit is látja, a legnagyobb áldozatra is ké­pes. Az 1514-es parasztháborúban is a magyar jobbágyság elszántsága ju­tott kifejezésre a haza megvédése, a társadalmi fejlődés elősegítése ér­dekében. Ez a parasztháború a ma­gyár nép nagy történelmi érdeme. A jobbágyságra rótt terhek a XVI. sáázad elején egyre nőttek. Az el­szegényedés elől menekülő job­bágyság előtt a menekülés útját a szabad költözködés jogának meg­vonásával a nemesség elzárta. A gyűlölet egyre nőtt a nemesek iránt. A jobbágyság csak alkalomra várt, hogy leszámoljon elnyomóival. Az alkalmat a török elleni hadjárat meghirdetése teremtette meg. A nép tömegestől áradt Dózsa zászla­ja alá, hitet tett harci szándékáról. Bakócz Tamás érsek ezt látva visszavonta harcbahívó kiáltványát, egyházi átokkal fenyegette, aki nem engedelmeskedik neki. Dózsa azzal válaszolt az érsek­nek, hogy az Alföldre rendelte a csapatokat és szószólója lett a fel­fegyverzett parasztság követelései­nek. A hagyomány szerint azt mondta a parasztoknak: „Ne sza- lasszátck el az alkalmat szabadsá­gotok kiharcolására ... Ne higyjé- tek, hogy az ellenség elnéző lesz irántatok . .. Nincs harmadik Ú1 vagy felszámoljuk a nemességet, vaev véretekkel, súlyos és örök szolgasággal szerez rajtunk elégté­telt a dölyfös ellenség!” A propagandisták feladata rámutatni árra, hogyan akarta a jobbágyság eltörölni minden nyo­morúságának okozóját, a nemessé­get. A világnézeti nevelés szempont­jából azt is meg kell mutatni, hogy az ország 14 püspöki székéből a fel­kelt jobbágy sereg csak egyet ismert el lét jogosultnak, a többit fel akarta oszlatni és a feloszlatott püspökség vagyonát a hadseregben jeleskedőik- nek szétosztani. így bontakozott ki a középkori Magyarország legna­gyobb antifeudális és antiklerikális harca. A magyar parasztság harca azonban akkor nem fejeződött be diadallal. A földesurak katonai túl­ereje mellett ennek oka abban van. hogy a parasztság küzdelmeinek élén — a történelmi viszonyok kö­vetkeztében, — nem állt olyan tár­sadalmi osztály, mely e harcot győ­zelemre vezethette volna. Az 1514-es parasztháború tárgyalásánál meg kell mutatni, hogy a parasztság a társadalmi fejlődés elősegítésére irá­nyuló harcát csak a munkásosztály vezetésével tudja győzelemre vinni. A parasztháború elbukott, de Dózsa hős alakját a magyar nép mé­lyen szívébe zárta. Ady Endre a XX. század nagy költője így írt róla: „Magyarország népe állítson szobrot Dózsa Györgynek. Dózsa György beszélne az egész munkás Magyarország helyett, melyet a j agyurak, nagy papok jobban el­nyomnak. mint valaha.“ Természetesen Horthy Magyar- országán ez a szobor nem készül- 1 etett el. A Magyar Tanácsköztársaság kiemelkedő történelmi hősként ünnepelte Dózsát. Benne látta a győzelmes munkásság és dolgozó parasztság harcainak nagy előfutárát. Mi-kor Verbőczy késői utódai, Horthy ellen- forradalmi banditád népbíróság elé állították Rákosi Mátyás elvtársat, ő bátran hivatkozott a nagy pa­raszt vezér re. Ezt mondta: „A ma­gyar nép pere Dózsa György óta fo’vjk. Ez a' per a dolgozó, elnyomo- rodó magyarság, ezerszer és ezer­szer vérzett szegényparasztság pere a dologtalan, magát minden teher alól kivonó, fél évezred óta a Habsburgokkal cimborázó nagybir­tokotok ellen.’1 Petőfi-lakomáink le'kes munkája biztosíték arra, hogy Dózsa példáján keresztül ifjúságunk úi erőt. lelke­sedést kap az előtte álló nagyszerű feladatok mgoldásához. Majoros Károly Rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek burgonyatermésének értékesítéséről A begyűjtési miniszter a mező- gazdasági termelőszövetkezetek ér­tékesítési tevékenységének előmoz­dítása érdekében rendeletét hozott a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek burgonyatermésének értékesí­téséről. A rendelet értelmében a mezőgazdasági terme1 dszö vet keze­tek a közös gazdálkodásból szár­mazó burgonyatermésüket a bur- goinyabeadásj kötelezettségük telje­sítése után a községre (városra) megállapított értékesítési korlátozá­sok ideje alatt is bárhol szabadon értékesíthetik. A szállítási enge­délyt az elszállítás helye szerint illetékes járási begyűjtési hivatal állítja ki. (MTII. ) Az Új Idő 23. számáról A „Miért viszolyognak egyesek a genfi szellemtől?” című vezér­cikk a genfi kormányfői értekezlet kedvező hatásának semlegesítésére törekvő amerikai saitóhadjárat okait boncolgatja D. Z. V. Szlavsz- kij múló illúziók és maradandó tények című nagy cikke, a politi­kai délibáb kergetése és a politi­kai realizmus párviadaláról szól. Khavadzs Ahmad Abbasz ismert indiai író és filmíró cikke: Delhi nincs távol Moszkvától, a szovjet Indiai kapcsolatok történetét és a két ország kulturális kapcsola­tainak fejlődési távlatait vázolja. L. I. Eret professzor terjedelmes tanulmánya a tőkésvilág pénzügyi és valuta ellentmondásait elemzi. V. Krutov közgazdasági Jegyzete pedig az ‘Egyesült Államok költ­ségvetési problémáival foglalkozik. Az e heti szám amerikai sajtó szemléje föltárja McCarthy szená­tor „Tündöklésének’' és hanyat­lásának okait, Nemzetközi élet ro­vat Jegyzetei az angol konzerva­tív párt legutóbbi bournemouthi értekezletéhez, az ENSZ szociális és kultúrális bizottságának mene­kültek és az úgynevezett ..áttele­pültek” kérdésével foglalkozó ta­nácskozásaihoz, newyorki, londoni, az amszterdami és a párizsi tőzs­dén bekövetkezett árfolyamzuhaná­sokhoz és az Observer című angol lapnak a török gazdasági helyzet­ről szóló minapi tudósításához kap­csolódnak. A. M. Pankratova akadémikus nagy cikkben számol be a szep­temberben rendezett római törté­nészkongresszus alkalmával szer­zett olaszországi élményeiről és a kongresszus munkájáról. Walter Kaufmann ausztráliai író karcolata 8z ausztráliai munkásosztály hét­köznapjairól és jogaiért vívott har­cairól vetít elénk néhánv megra­gadó és jellemző képet. A könyv és folyóirat ismertetés rovat H. B. Mayo kanadai professzornak a bé­kés egymásmelle«, élésről irt ta­nulmányát és Ralph Parker indo­néziai élmények című könyvét ismerteti. Az eheti huszonharma- dik számot a nemzetközi esemé­nyek krónikája zárja. (MTI). ESTE A VIZKOZBEN Az egyik tanyában akkora ku- ;yik rohanták ‘a kocsinak, mint így-egy kisebbfajta borjú. így az- :án érthető, hogy az alsóvízközl is- tólánál már előrelátóan beleseked- ;ünk az udvarra. — Milyen nagy kutya! — kiáJ- ;ött fel a gépkocsivezetőnk. Hatal- nas, feketeszőrű szörnyeteg vágta­tó« az udvaron át, nyomában még Bgy, majd a harmadik. Nem felénk ■ártották, de azért mégsem széli­ünk ki a kocsiból csak akkor, ami­tör a fényszóró csóvájába kerültek. Söndörszőrű, hízónakvaló süldők róttak. A pusztai sötétség alaposan •negtréfált bennünket. —. Hogy érzed magad ebben a jusztaságban? — kérdeztem Kis- rázi elvtársit, a tanítót, miután be­es sékelt bennünket a szobába. —■ Jól, nem cserélném el más lellyel. Igaz, hogy pusztaság, fél kilométerre vannak a tanyák, Me- sőtur is távol van, mégis szeretem szt a vidéket. Eddig nem igén ma- •adt meg ezen a szikes tájon sem a fa. sem a tanító. Feleségemmel együtt mér egy éve tanítok Itt, s ■nég Ötven ig szeretnék. Annakide­jén az anyósom is kiköltözött ide. te három nap után hazapakolt. „A góbi sivatagban is változatosabb az élét, mint itt“ — mondotta. —I Jóravaló, szorgalmas nép la­kik erre. Alkalmad lesz megismer­kedni néhány emberrel. Ma este kezdjük a politikai iskolát. Jöttek is nemsokára a szomszé­dok. a mezőtúri Szabad Nép TSZ tágiái Az elsők közt állított be Tol­nai László, a növénytermelési bri­gád vezetője. — ügy nézz Laci bácsira, hogy kimagasló eredményekkel büszkél­kedik a brigádja — mutatta be Kis­házi elvtárs. — Például? — Búzáiból holdanként 27 mázsát termeltünk — felelt maga Tolnai László. — Hány hold tartozik Tolnai elv- társhoz? — Nyolcszáz. — Azelőtt hány holdon gazdál­kodott? — Tizenhármon. Nehéz volt meg­szokni az új poszton. Még most, is vannak nehézségek, dőccsnők, de mindig többet tanulunk, tapaszta­lunk, s így elboldogulunk. Időközben annyian összegyűltek, hogy nem fértünk a szobában, át­mentünk a tanterembe. Az első, ami feltűnt a rend, a nagy tiszta­ság. A falon térképek, szemléltető segédeszközök, s a mezőtúri fazeka­sok kancsói, cserépedényei. — Gyere csak, mutatok valamit, — vezetett Kisházi elvtárs a szek­rényhez. A háromrészes bútordarab közepe valóságos kis múzeum. Drák pénz, kőbalta, kovés pisztoly, alabárd és sokminden egyéb van ott. A tanító buzdítására Szóllősi Ferenc, Tolnai László, Panyik Gábor, meg a többi tsz tag csapott fel régésznek. Büsz­kén á'ldogáütaik a szekrény körül, nézték ők is a gyűjteményt. A szek­rény baloldali részében könyvtár, a jobboldaliban gyógyszertér van. — Akinek a feje, vagy foga fáj, kap­hat gyógyszert, nem kell a városba menni érte. Hordágy is van. Külön­böző szakkörök is működnek az is­kolában. Bábszínjátszói, lövészei messzeföldön híresek, A szeminárium kezdetéig barát­ságos beszélgetéssel telt el az idő. Panyik Gábor elvtórs Crökő Ger­gely túri szegénylegényről beszélt, majd szép csengő hangon el is éne­kelte a futóbétyár balladáját: „Békés megye mikor megfő,gatott Ream sentenciát kihúzatott...1’ Panyik eivtárs énekszáma után megkezdték a szemináriumot. — Mindannyiunknak szükségünk van a tanulásra, társaink nevelésé­re, — mondotta bevezetőül Panyik Gábor, önlkénytelenül is Tolnai elv­társ szavaira gondoltam: —• Nem minden ember egyforma nálunk sem. Volt olyan, aki egész nyáron a háztájin pöszmögött. Azt megkapálta négyszer-ötször is, de a közös felé nem igen nézett. Aztán meg csodálkozott, hogy a többinek nagyobb volt a jövedelme. A bevezető előadást Kisházi elv­társ tartotta. — Sokat beszélgettünk már eddig is, — mondotta — s legtöbbször po­litikai kérdésekről. Itt az ideje, hogy szervezett tanulással megis­merjük népünk szabadságmozgal­mait, pártunk harcait... A Jólfelépített, magyarázatokkal könnyen érthetővé tett előadás után hazaindultak a hallgatók. Egyikük még visszafordult: —■ Adjanak már valami jó köny­vet. — Egyet? — Kettőt, mert különben össze­veszünk az asszonnyal. S. B. Hasúnkba érkezett V. Sz. Koleszovszkij Sztálin-di jjas főrendező • Hazánkba érkezett V. Sz. Kole- szevszkij Sztálin-díjas érdemes mű­vész, a Moszkvai Központi Gyer- mekízfcház főrendezője. Hat heti itt tartózkodása alatt megtekinti a Magyarországon bemutatott szovjet és orosz színdara,bdkat, ellátogat a színházi próbákra és megbeszélése­ket folytat a magyar színházak képviselőivel. (MTI.) Idő előíff választások lehetősége Franciaországban Párizs (MTI A Francia Mi­nisztertanács szerdán ülést tartott s ezen megvitatta az algériai, va­lamint a nemzetközi helyzettel összefüggésben felmerülő kérdése­ket. A kormány bejelentette, hogy Billotte tábornok, hadügyminiszter és Bourges Maunory belügyminisz­ter Algériába utazik a Constantine —megyei katonai intézkedések megvizsgálására és annak tanul­mányozásárra. milyen erősítéseket kell a „nyugalom helyreállítására'’ a helyszínre küldeni. — Az újabb ..rendfenntartási"1 intézkedések további pénzügyi erő­feszítéseket követelnek. ezekről azonban a minisztertanácsról kia­dott közlemény nem sokat mond. Pinay. a hadügyi tárca előadó­ja viszont a nemzetgyűlés pénz­ügyi bizottságában ismertetett né­hány számadatot a költségvetés ilyen természetű terheiről. Az elő­adó szerint a kormány körülbelül százhat milliárd frankot irányoz elő az északafrikai kiadásokra. Az Humanité szerint azonban abban az esetben, ha a katonai ki­adások a mostani színvonalon ma­radnak. havi huszonöt milliárd frank kiadás kell számításba ven­ni. Felmerül a kérdés, honnan te­remtik elő az uj hiteleket. Pilim- lin pénzügyminiszter legutóbb is „szükség áldozatokról'’ beszélt s ezek természetesen többek között uj adókat jelentenek. Uj adók megszavazása, valamint uiabb kor­osztályok esetleges behívása azon­ban a mai helyzetben nagy par­lamenti nehézségekbe ütköznek. A kormány ezért egyes hírek szerint nagyon komolyan foglalkozik a vá­lasztások korábbi megtartásának gondolatával. A választásokra ren­des körülmények között a jövő év tavaszán kerülne sor. (MTI), Nennt visszaérkezett Rómába Róma (MTI.) Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára a Szovjetunióban és a népi Kínában tett útjáról csütörtökre virradó éj­szaka visszaérkezett Rómába. A re­pülőtéren újságírók előtt kijelen­tette: A .Szovjetunió most még jobban, mint valaha el van határozva, hogy folytatja a nemzetközi enyhülés po­litikáját. Ami Kínát illeti, azt várja, hogy megoldódjék Fcrmcza és az ENSZ-be való felvételének problémája. Nenni ezután elmondotta, hogy a kínai vezető államférfiakkal általá­nos érdekű és olasz vonatkozású problémáikat vitatott meg. Hozzá­tette, hogy az Olaszország és a népi Kína közötti kereskedelmi kapcsola­tok kérdését késedelem nélkül ren­dezni kell, mert Kína nagy lehető­ségeket kínál az olasz ipar számára, kijelentette, hogy Olaszország felvé­telének kérdése az ENSZ-be a moszkvai eszmecseréinek közép­pontjában állott. — Ügy vélem, — mondotta — hogy a hat ország: (Olaszország, Finnország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Románia, melyek eleget tettek békeszerződés­ből folyó kötelezettségeknek) felvé­telének formu’ája a legtöbb lehető­séggel bír arról, hogy elfogadják.“ ,Hogyan tájékoztatták a nyugatnémet ifjúságot a náci időszakról?“ a Borba kommentárja B e 1 g r á d (MTI). M. Papics, a Borba tudósítója „Hogyan tájékoz­tatják a nyugatnémet ifjúságot a náci időszakról?” címmel kommen­tárt közöl. — A nyugatnémet közoktatás problémáit tanulmányozva — írja Papics — roppant érdekelt ben­nünket, hogy a tantervekben és a tankönyvekben miként emlegetik és hogyan értékelik a nemzeti szo­cialista időszakot. Ez ugyanis lé­nyeges tényező az új német nem­zedékek nevelésében és megmu­tatja, hogy milyen történelmi pél­dákat és milyen formában állíta­nak a tanulók elé. jellemük és egyéb erkölcsi tulajdonságaik ki­alakítása céljából. Haladó németek tízezreit a lég­kor;, al masabb módon pusztították el a hitlerista táborokban — foly­tatja M. Papics. — Elégették és megsemmisítették a haladó köny­veket és az egyéb kulturális érté­keket. Városokat döntöttek romba. Az utcákon az életben maradt nyo­morékok ezrei láthatók. Ezek a té­nyek és jelenségek a legjobb esz­közül szolgálhattak volna arra, hogy az ifjúságot a demokrácia és az emberiesség szellemében nevel­jék; Ezeket a tényeket azonban igen ritkán és határozatlanul emle­getik — s néha az volt a benyomá­sunk- hogy az iskolákban ezt az időszakot a legszívesebben teljesen kihagynák. Nem véletlen, hanem nevetséges, hogy a tankönyvekben Hitlernek a katolikus egyházzal történt össze­tűzését emelik ki és ezt tartják Hitler legnagyobb bűnének — írja a tudósító, majd a többi között így folytatja: — A második világháborút a tankönyvekben Hitler iránti tapin­tat és figyelmesség szemelőtt tar­tásával írják le. A háború első ré­szét, amikor Hitler egymás után foglalta el az európai országokat, meglehetős felületességgel, de an­nál büszkébben emlegetik, mfg a háború második felét és befejezé­sét egy szerencsétlenül elvesztett vállalkozásnak tüntetik fel. Német pedagógusokkal történt egyik találkozásunk alkalmával megkérdeztük, miért beszélnek a német tankönyvekben a nácizmus­ról úgy, mint valamilyen teljesen ártalmatlan rendszerről? Erre a kérdésre két választ kaptunk. — Először arra hivatkoztak, hogy a náci időszak még igen élénken él az emberek emlékezetében s a szü­lő] házak legnagyobb részében még mindig megtalálhatók a náci pért volt aktiv tagjai — ezért tehát a gyermekek előtt nem szabad ki­élezni ezt a problémát. Mi azonban arrg. a meggyőződésre jutottunk, hogy a hivatalos körök másutt sem igen akarják nagyon kiélezni ezt a kérdést, igy tehát az iskoláikban sem. Második magyarázat a Nyugat- Németországot megszálló nyugati hatalmak álláspontjára hivatkozott. A megszálló hatalmak ugyanis az el ő tanterviek összeállítása alkal­mával bizonyos követelésekkel lép­tek fel. így tehát nsmesak kizáró­lag a németekeit terheli az, hogy a nácizmussal szemben nem helyez­kedtek határozottabb álláspontra az iskolákban. Ezzel kapcsolatban az a. vé’eményünk. hogy a nyugati .ha­talmak is bizonyos-far fa, egyen­súly” politikát folvtek k az ifjúság nevelése tekintetében, különösen akkor amikor a kereti országok­ká'1 kiéleződött a viszony. így emlegetik tehát a nyugatné­metországi tankönyvek a német tör­ténelem legutóbbi időszakának ese­ményeit. Ezzel szemben sek olyan pedagógus van, akit a hitlerizmus alatt üldöztek s ezek ma minden hi­vatalos álláspont ellenére — többé- kevésbé bátrabban és a valóságnak megfelelően tüntetik fel a hitleri idők borzalmait. De a haladó német közvélemény is a saitóban és a fil­men keresztül meglehetősen híven mutatja be a hitlerizmust és rámu­tat a nácizmus esetleges felelevene­désének veszélyére. Az ilyen felfo­gások és véleményeik egyre nagyobb teret hódítanak a pedagógusok saj­tójában is. Vannak tehát Nyugat- Németországban olyan utak, ame­lyeken keresztül behatol az igazság Hitlerről és a hitlerizmusról, de tény az is, hegy ezeken az utakon még mindig nagy akadályok állnak és állandóan újabbak keletkeznek — fejezi be cikkét M. Papics. (MTI). Idő inrásieíentés Várható időjárás péntek estig: Felhőátvonulások, reggeli ködök. Ma eső nélkül, holnap néhány he­lyen kisebb eső, vagy ködszitálás. Mérsékelt, időnként élénkebb déli szél. Az éjszakai lehűlés nyugaton gyengül, keleten még erős marad. A nappal! felmelegedés alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérsék­let ma éjjel: Nyugaton 3—8, kele­ten nulla-plusz három, helyenként lalajnienti fagy. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken: 14—17 fok között. * A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet pénteken 10 fok alatt. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom