Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

r A M EG YE I PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGY El TAN ÁCS LAPJA VII. évfolyam 244. szám * * Ára 60 fillér 1955 október 16., vasárnap MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: DISZ hiradó (3. o.) A Kőszívű Ember Fiai (2. o.) Megkezdődön a szüret (3. o.) Sporthírek (4. o.) Jász-Kun Kakas s ----------­J Hz új pártoktatási év kezdetén I Irtai Vigli Erzsébet, a Megyei Pártbizottság oki, aloszt. vezetőije Előrelátóan készítették el a zárszámadás tervét a törökszentmiklósi Dózsa TSZ-ben A felszabadnia# óta eltelt év­tized népünk győzelmeinek soroza­tát örökíti meg a jövő számára. Valóra vált Dózsa kaszásainak. Kossuth népének, 1919. hőseinek vágya. A munkásosztály vette át ország sorsának irányítását és egy­re növekvő ütemben formálja azt át, építi az új világot. Az új élet építésének irányítója, a szocialista építő munka lelke, szervezője a párt. A párt azért képes a dolgozók millióit megnyerni a szocialista építő munkának, mert politikájá­nak kialakításában a marxizmus- leninizmus tanításai vezérlik; A marxizmus-leninizmus elmélete a párt és a dolgozó nép egyre növek­vő bizalmának a kovácsa. Azt ta­nítja, ha a párt győzelemre akarja vinni a munkásosztály ügyét, ak­kor arra kell törekednie, hogy a dolgozók milliói — a történelem igazi alkotói — támogassák mun­kájában. A marxizmus-leninizmus tanításainak igazsága leplezte le az új élet építésének ellenségeit, a jobboldali elhajlás híveit. A marx­ista-leninista tanítások alapján munkálkodik pártunk azon, hogy erősítsük a testvéri összefogást, az egész világ dolgozó népével, a szo­cializmusért, a békéért harcoló milliókkal. A marxizmus-leniniz­mus elmélete az az iránytű pár­tunk számára, amelynek segítsé­gével győzelemre viszi az új élet építésének ügyét. A marxista • lenini.<a taní­tásoknak nagy szerepe van a párt­tagság kommunista nevelésében. Az elméletileg képzett párttagok világosabban látják a jövő pers­pektíváit, odaadóbban harcolnak a a párt, a dolgozó nép ügyéért. A második ötéves terv célkitűzé­seinek megvalósítása, a mezőgaz­daság szocialista átszervezése nö­veli a kommunisták elméleti fel- készültségének jelentőségét. A kommunisták példamutatásának, meggyőződésének éltetője a marx­izmus-leninizmus tanításainak is­merete. Csak a meggyőződés, a pártpolitika elméleti alapjainak is­merete edzi meg a párttagságot ágy, hogy ingadozás nélkül, lelke­sen harcoljon a párt által megsza­bott feladatok megvalósításáért. Az előkészítés tapasztalatai azt igazolják, hogy évről-évre mind­jobban nő a párttagság érdeklő­dése az elméleti kérdések iránt. A párttagság nagyrésze az iskolán kívül megszervezett pártoktatáson keresztül tanulmányozza a marx­ista-leninista tanításokat. Éppen ezért a pártoktatás egy-egy új esz­tendeje fontos eseménye a párt­életnek. A héten beinduló pártok­tatási évben gazdagabb lehetősé­geink vannak ahhoz, hogy eredmé­nyesebbé tegyük a tanulást. A pártoktatás rendszerének megvál­toztatása, a marxizmus-leninizmus alapjai és a szakosított tanfolya­mok létrehozása alapot ad ahhoz, hogy a párttagokat képzettségük­nek, érdeklődésüknek megfelelően osszák be alapszervezeteink a párt­oktatásba. A politikai iskolák hall­gatói népszerű formában megírt könyvekből ismerik meg pártunk harcait, a jelen feladatait, a marx­izmus-leninizmus alapjai tanfolyam hallgatói pedig a marxista-leninis­ta tanítások elsajátításához szük­séges alapfogalmakkal ismerked­nek meg. Ezek a gazdag lehetőségek úgy öltenek testet, ha a pártbizottsá­gok, a pártszervezetek nap-nap után tevékenykednek a párttagság körében a tanulás érdekében, ha nem engedik meg, hogy a napi fel­adatok megoldása eltakarja a kom­munisták előtt az elmélet elsajátí­tásának fontosságát; Sokat várunk a szakosított tanfolyamokon tanuló elvtársaktól: gondos felkészülést, önállóbb mun­kát. A pártbizottságok konzultá­ciók és előadások szervezésével ad­janak segítséget a felkészülés szín­vonalának növeléséhez. Legfontosabb feladat a pártok- tatás eszmei, politikai színvonalá­nak növelése. Az eszmei, politikai színvonal növelését eddig nagyban gátolta az, hogy az elméleti munka irányítása leszűkült az ágit. prop, osztály, sok helyen az oktatásfele­lős feladataira. A propagandisták felkészülésének módszere sem elé­gítette ki az elméleti színvonal nö­velésének követelményeit. Ebben az évben változott a propagandis­ták felkészítése. Az első propagan­dista tanfolyamokat magunk mö­gött hagytuk. A tanfolyamokról alkotott véleményt találóan fejezik ki Shott elvtárs szavai: „Több éve vezetek szemináriumot, de ilyen felkészülve még nem indultam neki az oktatási évnek“ — sokat adtak a tanfolyamok, de az előzetes felkészülés gyengesége éreztette hatását. A propagandista elv-társak nyilatkozatai azzal biztatnak, hogy a következő tanfolyamokra nem jönnek be felkészületlenül. A x első tanfolyamok többek között azért nyerhették meg a pro­pagandistákat, mert azoknak a si­keréért a pártbizottságok egésze dolgozott. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a propagandista tanfolyamok ügye a pártbizottságok ügyévé lett. A propagandista a pártszervezet egyik legfontosabb pártmunkása, nemcsak oktató, hanem nevelő is. Tudatában kell lenni munkája je­lentőségével, úgy dolgozzon, hogy hallgatói lássák benne az elvtársat, a barátot, éljen bennük az a meg­győződés, hogy rá mindig számít­hatnak a munkában, a családban felmerült gondok orvoslásánál. A nevelői munka leghatásosabb esz­köze a példamutatás. A kommu­nista példamutatás azt követeli meg a propagandistáktól, hogy gondosan felkészüljenek az előadá­sokra, a szemináriumi viták irányí­tására; Fejleszteni kell a vitavezetés mód­szerét is. Tavaly nagymértékben gátolta a pántoktatás színvonalá­nak növelését az a körülmény, hogy nem sikerült az elméleti és gyakorlati kérdéseket összekötni. Voltak szemináriumok, abor egyes fogalmak meghatározására szorí­tották le a vitát, elszakították azt az élettől. A másik véglet ennek ellenke­zője, amikor csak a gyakorlati pél­dákat, a mindennapi életből vett tapasztalatokat mondták él az elv- társak. Könyörtelenül harcolni kell mindkét véglet ellen. A propagandistáknak arra kell nevelni a párttagságot, hogy a marxizmus-leninizmus elsajátítása nem az egyes idézetek megtanulá­sát, hanem a tananyag lényegének megértését, a gyakorlati életben való alkalmazását követeli meg. A propagandisták csak úgy ké­pesek ezeket a feladatokat siker­rel megoidawj, ha továbbra is tá­maszkodhatnak a pártbizottságok erejére, segítségére. A pártbizottsá­gok vitákat, konzultációkat és mód­szertani megbeszéléseket szervezze­nek a propagandisták részére. Több támogatást várunk a gaz- doságvezstöktől. Példamutatásuk nagyban elősegíti, vagy hátráltatja egy-egy területen a pártoktatás munkájának eredményességét. Nasry figyelmet kel'l fordítani a technikai feltételek biztosítására. Nem egyszer a hideg helyiség, a tankönyvek hiánya miatt maradtak távol a párttagok; A marxizmus- leninizmus alapjai tankönyvek árát sok alapszervezet az utolsó napok­ban fizette be. Ezeken a helyéki:-« számolni kell azzal, hogy később kapják meg. A pártbizottságok az alapszervezetek vezetői törődjenek azzal, hogy a tankönyvek mielőbb eljussanak a szemináriumi hallga­tókihoz. Érezzék az elvtársak, hogy a pártoktatás eredményei sokszoro­san visszatérülnek, megkönnyítik a dolgozók anyagi jólétéért folytatott harcot. Ezért kívánunk jó munkát, gazdag eredményeket elvtársak! Két hét múlva részesedést oszta­nak a törökszentmiklósi Dózsa TSZ-ben. A napokban megtartott zárszámadást előkészítő közgyűlé­sen a szövetkezet vezetősége rész­letesen megvitatta a tagokkal, mi­ből mennyi kerüljön szétosztásra. Ugyanakkor gondoltak arra, hogy a tagok szép jövedelme mellett biz­tosítva legyen a közös gazdaság további nagy­arányú fejlesztése is. Az idén ötven új tagot vettek fel és a zárszámadás után újabb belé­pőket várnak. Ezért már most gon­dolnak arra, hogy a tavalyinál több vetőmagot és takarmányt tartalé­kolnak. Búzából például 70 mázsá­val többet szántak vetőmagnak és kukoricából is lényegesen többet tárolnak. Az idén a Dózsa TSZ géppel mű­velt tábláin holdanként 30 mázsa kukoricát tőinek le a munkacsapa­tok. A bő terméssel a jó gazda módján bánnak a tsz-tagok. Egy-egy munkaegységre fél, vagy legfeljebb egy kg kukori­cát osztanak, a többit tartalé­kolják. Tervbe vették ugyanis, hogy jövőre 150 sertést hizlalnak meg, s ezek számára 12 vagon kukoricát tesz­nek félre. Kiszámolták, ha ezt a termést pénzért értékesítenék, leg­feljebb 170 ezer forintot kapnának érte. így pedig, miután a sertések hizlalására fordítják, a 150 hízó több mint félmillió forintot jövedelmez majd a szövetkezeinek. A be‘eny szögi Zagyvamenti TSZ befejezte a búza vetését Szeptembre 14-én mintegy 600 hold földön új termelőszövetkezet alakult Besenyszögön, Zagyvament] TSZ néven. Az új közös gazdaság tagjai a kialakított táblákon mind­járt hozzáfogtak az őszi vetési munkákhoz. A belépők bevitték gazdasági felszereléseiket, 4 kocsit, és 7 lovat, a hozzávaló színszámok­kal együtt. Ezzel és a gépállomás segítségével hamarosan elvetettek 24 hold őszi árpát. Napokkal ez­előtt hozzáfogtak a kenyérgabona vetéséhez és tegnapelőtt a 162 kh. búza vetéstervet 100 százalékig tel­jesítették. A gépállomás traktoristái jelen­leg az őszi mélyszántást végzik a termelőszövetkezetben. Eddig ké­szen van 100 hold és a jövő héten előreláthatólag a mélyszántást be­fejezik. A gépállomás vezetői gon­doskodtak arról, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezethez ta­pasztalt szakember kerüljön. így került hozzájuk Csőke Mihály me­zőgazdász, aki korábban a beseny- szögi Erdei TSZ-öen dolgozott. , A Zagyvamenti Termelőszövet­kezet tagjai példát mutatnak a többi újonnan alakult termelő- szövetkezetnek. Azt akarják, hogy a jövőévi jó terméssel felülmúlják az egyéni gazdakorukban elért eredményeket. nu A tsz-tagckat sem éri károsodás, hiszen a munkaegységekre kapott kukorica mellett minden tagnak átlag 60—65 zsák kukoricája ter­mett a háztáji földön. A fejlett agrotechnikai módsze­rek alkalmazása ebben az évben jelentős tcbblettermésbez juttatta a Dózsa TSZ-t. Keresztsoros őszi ár­pájuk például holdanként 22 má­zsát termett, négyzetes kukoricájuk pedig átlag 5 mázsával múlja felül a sorosan vetett kukoricáét. A közgyűlésen elhatározták, hogy a jövő évben még nagyobb mérték­ben alkalmazzák ezeket az agro­technikai módszereket, őszi árpá­jukat teljes egészében keresztsoro- san vetették, s így vetik él a búza nagyrészét is. Tavasszal kétszer akkora területen vetnek kukoricát, mint az idén és ennek túlnyomó része négyzetes lesz. A zárszám­adást kiegészítő közgyűlésein több egyénileg dolgozó paraszt is részt- ve‘t. Közülük nyolcán még ott a közgyűlésein beléptek a szövetke­zetbe. Sípos Lajos középparaszt •kijelentette: ,,Ahol ilyen előrelá­tóan tervez a vezetőség, ott bizto­sítva van a tagek nyugodt meg­élhetés.“’ TAVIKAT Jelentjük, hogy az éves ter­vünket október 15-én reggel hét órára teljesítettük. — Kunmada­ras! Gépállomás dolgozói. November 7. tiszteletére Egy brigád félnapos előnyt szerez... A Vegyiművek savüzemének egyik hőkicserélője időnap előtt felmondta a szolgálatot. Dol­gozni dolgozott még ugyan, azon­ban, mindgyakrabban szürkés, kénszagú gázgomolyt eresztett ki magából az ég felé. A koravén óriás könnyelműen pipálta a drága gázt — megmérgezve maga körül a levegőt, — Decemberben szerettük jel — mondta Ötvös Dániel főmérnök a zömök henger belsejét vizsgálva — tulajdonképpen 10 évig kellene tar­tania, de ez már tönkrement, 10 hónapig sem bírta. Szörnyen rossz szerkezeti anyagot használnak a vegyipar berendezéseihez. De mindegy, segíteni már nem lehetett. Úgy határoztak a vizsgá­lat után, hogy kiemelik az elrom­lott hőkicserélöt a sóéból, újat állí­tanak helyette. ZJ osszas előkészület, órára ki- dólkozott program előzte meg a nagy munkát. Ameddig ugyanis a csere tart, az egyik üzem. nek állnia kell, s minden óra ki­esés sok mázsa kénsavat jelent. Minden óra, amit megtakaríta­lak. tonnányi műtrágyát a mező­gazdaságnak. A Itarbantartö brigád tagjaira várt a feladat s ezek olyan embe­rek, hogy nem lehet nekik elég szoros feladatokat szabni. Mikor megbeszélték a programot, az ácsok, hegesztők, lakatosok, kőmű­vesek egymás után jelentették be a 4—5 órahasszás időmegtakarítást■ — Ez lesz a mi november 7-i vál­lalásunk egyik időpontja — mon­dották, TJ étfőn reggelre leállt az üzem 11 — s mintha egy karmester vezényelt volna, megindult a csere. A 180 mázsás álló vashengert ek­korra már körülállványozták s a magasban négy csiga kapaszkodott az óriásba. Az állványra emberek kapaszkodtak s leszerelték a cső­vezetéket, mely az üzem rendszeré­hez kötötte a hőkicserélöt. Néhány óra múlva szabadon állt, semmi sem kötötte többé a gyárhoz, csak le kellett emelni h lyéről. Ez a legnehezebb. Izgalmas per­cek következtek — sokan összese- reglettek, hogy lássák, hogyan bir­kóznak meg vele. Orosz József ács kissé távolabb állt, hogy lássa az egész terhet, az­tán mégegyszer átnézte, rendben van-e minden, s vezényelt. — Na, óvatosan kezdjük húzni, emberek. A négy csiga tartója megfeszült. Egy darabig semmi nem mozdult, inltább csak sejteni lehetett, hogy nehezedik a teher az állványra, fi­noman megmozdulnak a kötések, alig észrevehetően meghajlanak a tartógerendák. Az izgalom zajában Orosz Jó­zsef vezényszava elveszett. Az egyik csiga erősebben húzott, mint a má­sik. A teher súlypontja eltolódott. Ebben a pillanatban megmozdult az acéltest s a magasból reccsenés hallatszott. Az egyik tartógerenda megroppant az egyenetlen súlyel- osztás miatt. A körülállók szétreb­bentek. Nem játék ez. 18 tonna a levegőben, eltört gerendán. Ha a hatalmas tömeg megindul, senki sem állhatja útját többé. Cj rósz tért magához legelőbb meglepetéséből s már tudta is, mit kell csinálni. Nincs itt idő most újra állvá­nyozni. Felmentek, áttették a csi­gát egy egészséges tartóra s 15 perc sem telt bele, a nagy test méltóság, teljesen emelkedett s elfoglalta he­lyét a kijárat közelében. Helyébe mindjárt bekerült az új. A lakato­sok, hegesztők újra ellepték az ál­lást, Felvillant a hegesztőláng, dol­goztak a csavarkulcsok, a nap de­leidre hágott, majd alkonyodon. Szentkereszti hegesztő hátán át­izzadt a kabát, de észre sem vette most a fáradságot. A fiatal Török i Károly vele dolgozott. Kedd este- I felé már elhatalmasodott rajta a fáradság, csak azt érezte, mikor felhúzta szeméről a védőüveget, hogy szédeleg is. De nem hagyta el magát, tudta, a többiek is fáradtak. Pont ő, az új tagjelölt hagyja vesz­ni az időt, 5 órát váltattuk, annak meg kell lenni. Kása művezető később adott pi­henőt — látta, rájuk fér. Aztán töretlenül ment tovább a munka, míg el nem készültek. * z új hőkicserélő már a helyén áll, az üzemben újból megin­dult a termelés és savat ad. Az igazgató, Gór Nagy elvtárs, maga fűtötte fel újból a kihűlt kemencét. Ötvös elvtárs főmérnök összegezi az eredményt. — Tizennégy órával előbb lett kész a csere. Jó munkát végeztek valamennyien. A hegesztők, lakatosok már ki­pihenték magukat s újra itt van­nak. lmitt-amott kifújnak a veze­tékek, ezeket hozzák rejidbe most. Mikor eleget nyeltek az álláson a szúrós, kénes levegőből, lejönnek egy pár percre, s fogaikon szűröge- tik az üdítő cigarettafüstöt. Min­dig a kemény napok eseményeiről folyik még a szó. ígéretét minden munkáscsoport teljesítette, s ezt jogos büszkeséggel mondják el. Egy ember van csak még, aki nincs megelégedve a végzett munkával: Orosz József. — Tudja, én úgy számolom, hogy a testek másfajta elhelyezésével 6 órát megtakaríthattunk volna leg­alább a le. és beemelésnél A kö­vetkező cserét majd így csináljuk. PALATÍNUS ISTVÁN Véget ért a Békevilágtanács Irodájának ülésszaka Becs (TASZSZ). Október tizen­harmadikán este megtartották a Béke Világtanács Irodája üléssza­kának záróülését. A felszólalások elhangzása után az ülésszak résztvevői A. Varela (Argentina) javaslatára elfogadtak egy határozatot, amelynek értelmé­ben 1956-ban ünnepélyes keretek között megemlékeznek a világiro­dalom, a tudomány, a művészet olyan kimagasló alakjairól, mint Rembrandt (Hollandia)’ Benjamin Franklin (Egyesült Államok), Mo­zart (Ausztria), Heine (Németor­szág) Bemard Shaw (Írország), Pierre Curie (Franciaország), Ibsen (Norvégia), Kalidasza (India), Toio Oda (Japán), Dosztojevszkij (Szov­jetunió). A szervezőbizottság jelentése után a Béke Világtanács Irodája felhívással fordult a világ országos békebizottságaihoz, hogy folytas­sák és szélesítsék ki az atomfegy­ver eltiltásáért folytatott harcot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom