Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

2

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

DISZ-HÍRADÓ

Jó kapcsolatot a kulturházzal

Pártunk Központi Vezetőségéneik határozata óta előtérbe került az ifjúság nevelésének problémája. Mint száraz időben a termékenyítő eső úgy hatott a határozat az ifjúsági munkára.

Egy problémát szeretnék kiragadni a kérdés-komplexumból: az ifjúság között végzett kulturális munkát. Nemcsak a kulturális rendezvényeikre gondolok, hanem az ifjúság kulturáltabb magatartására is.

A korcsmák és talponállók előtt ácsorgó és ezekben a helyiségekben dorbézoló fiatalok komoly gondot okoztak nekünk. Kovács Ferenc kulturotthon-igazgató elv társsal

igen sokat beszéltünk arról, hogyan lehetne ezeket a fiatalokat elvonni a számukra káros környezetből és olyan légkört teremteni számukra, mely magatartásukat kedvezően befolyásolná. A kultúrotthon minden segítségre kész, ha az ifjúságról van szó. Szakköreiben elsősorban fiatalok vesznek részt. A rendezvények mind segítik a fiatalok nevelését.

4 fiatalok nevelése már úttörő- korban megkezdődik. A szülök meg ma is kedves emlékként emlegetik az újévi ünnepséget, amikor ^ 80— 10Ű rokokó-jelmezes ifjú úttörő „gavott“ nyitótánccal kezdte meg a klubnapot. Ebben az évben újra megismételjük.

Október 9-én és 10-én a DISZ Petőfi-iskolák propagandistáinak konferenciájára a kultúrotthon várta az elvtársiakat ízlésesen berendezett helyiségekkel. Az oktatási év kezdetére a DISZ Petőfi-iskola hallgatói számára ének- és táncszámokat kértem a kulturotthon- tól. így a megnyitás alkalmával nívós kulturműsorszám okkal kedveskedünk a hallgatók százainak.

Megbeszélésünk alapján a DISZ Petőfi-iskolák időnkénti közös rendezvényeire továbbra is a kultúrotthon áll rendelkezésünkre.

Az ifjúságot hazaszeretetre és a prűletár-intemacionaliarr.usra, pártunk, a Szovjetunió iránti hűségre, szülők és idősebbek iránti tiszteletre, a munkában való helytállásra akarjuk nevelni. Ezeknek a pedagógiai céloknak a szolgálatába állítjuk a műsor és általában az egész kulturális tervünket.

A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete Jókai: „Kőszívű ember fiai“ színházi előadásának vitáját technikai okokból nem 17-én hétfőn este rendezi meg, hanem szerdán este 8 órakor. A hétfőre kiadott meghívók tehát szerdára érvényesek.

Bízunk aibban, hogy a DISZ bizottság és a kultúrotthon jó kapcsolata hozzájárul a kívánt eredményhez, a DISZ szervezeteik életének fellendüléséhez.

Illényi Elemér DISZ városi iskolai tiü ;

A színházi előadás vitáját, melynek két vitaindító felszólalója Kisfalud! Sándor, a Megyei Könyvtár vezetője és S z u r m a y Ernő tanár, szakfelügyelő, nagy érdeklődés előzi meg. A vitán résztvesznek a darabban szereplő színészek is.

NEMZETKÖ

Két hét sem választja el már a világot a külügyminiszterek genfi értekezle'étöl. Ilyen időkben, döntő fontosságú nemzetközi találkozók e-lőtt, a világpolitika minden apró rezdülését aszerint értékelik, elősegíti-e vajon a légkör msgjavu- lását vagy sem, kedvező előjele-e a bekövetkező eseményeknek, vagy I nem. Vannak azonban a nemzetközi hslyzetnek olyan „rezdülései“ is, amelyeknek egyenesen feladatuk, hogy befolyásolják a nemzetközi kapcsolatok levegőjét. Most, Genf előtt is tanúi vagyunk annak, hogyan áll a harc á megegyezés hívei és ellenfeléi között. Az előbbiek gondosan ápolják Genf szellemét, mint a külügyminiszteri értekezlet sikerének nélkülözhetetlen előfeltételét. Az utóbbiak, a megegyezés ellenfelei ezzel szemben mind-sn áron igyekeznek tönk- resHőnyítand a genfi szellemet, igyekeznek előidézni olyan jelenségeket, amelyek károsan éreztethetik hatásukat a világpolitikában. Nagyon szemléltető példa erre

Irán csatlakozása a török — iraki szerződéshez

Iránt köz tudom ás szerint ssnki- sem fenyegeti. Legnagyobb és legtekintélyesebb szomszédja, a Szovjetunió, évtizedek óta a jószem- szédsng politikáját folytatja irányában. Irán kormánya most mégis csatlakozott a ’török-iraki paktumhoz. amelyről a londoni rádió helyesen állapította meg, hogy „amerikai elgondolás.*’ Törökország az Atlanti Szövetség tagja, Irak az imperialista nagyhalaknak egyik legelső csatlósa. Anglia, az egyik legnagyobb imperialista hatalom, maga is tagja ennek a -paktumnak, amely így nem egyéb, mint az Atlanti Sztóvetség ázsiai tp’ldaléka, a szovjetelienes agresszió bázisa, És most Irán, amely csali hálával tartozik a Szovjetuniónak, függetlenségének következetes tiszteletben- tartásáért. önzetlen támogatásáért* és számtalan politikai és gazdasági előnyért, belep ebbe a szövetségibe, és ezzel — mint az amerikai Associated Press hírügynökség hírmagyarázója megjegyezte: — „Megerősítette az Atlanti Szövetség nagyfontcsságú keleti szárnyát“, „megtagadta a Szovjemniiót.’1 Ám Irán ezzel a lépésével nemcsak a Szovjetuniót „tagadta meg-1, hanem saját függetlenségét is. Megtagadta ezenkívül mindazokat a szomszédos államokat, amelyeknek kormányai féltve őrzik a nehezen megszerzett függetlenséget és a békét. De ez még nem minden: mindez Genf előtt történt. iráni kormány lépése időpontjának nyitván szándékos megválasztásával a nemzetközi háborús erők szolgálatában igyekezett rontani a nem- ze'közi légkört, mérgezni próbálta a nemzetközi kapcsolatok levegőjét. Joggal vetette fel a Monde című francia lap azt a kérdést, hogy

Élénk kulturális élet Jászberényben

J

ászberény kirakataiban, a házak falain sokhelyütt látni a Déryné Járási Kultúrotthon műsorát. Ez a műsor igein változatos és példamutató még Szolnok számára is.

Mit is hirdet a plakát? Zenekari és operettestet, vidám műsort és filmvetítést. Mellette azonban a kultúrotthon vezetői nem feledkeztek meg az imeretterjesztő előadásokról sem. A TTIT a következőkkel szerepel a kultúrotthon műsorán: „Miért ment Adenauer Moszkvba?1’. „A klasszikus irodalom, mint a szovjet irodalom elődje“, „A serdülőkor fejlődés lélektana.’1

A kulturotthonon belül is élénk élet folyik. Vám színjátszó-csoportjuk kettő is. A prózai színjátszó-csoport mellett most alakult meg az operett- együttes, ezenkívül egy színjátszó-brigád állandóan

látogatja a járás falvak. Most kezd kialakulni a Jászsági Népi Együttes, amely tánckarból. népi zenekarból és a Palotás! Énekkaréból fog állni.

M

ár folynak a gyűjtések, hegy az alakuló Népi Együttes felkarolhassa és terjeszthesse a régi jászsági néphagyományokat, A kultúrotthon vezetői úgy tervezik, hogy a Népi Együttes tavaszra teljesen kialakul. A zenekar már október 29-én bemutatkozó hangversenyt tart. A népi tánckar a Vörös Csillag Termelőszövetkezet és az MTH fiataljaiból tevődik majd össze. Ugyancsak most van megalakulóban, szintén az MTH tanulóiból, a 24 tagú fúzós zenekar. A szimfonikus zenekar 19-ről 24 tagúvá fejlődőit.

A jövőév tervei között szerepel a báb-csoport megalakítása, az úttörő-énekkar, zenekar és tánccsoport létrehozása.

DC&aáei 3staán dieihcie

Első látásra olyan, mint a többi 19 éves parasztfiú. Teltképű, mosolygósszemű, szíves beszédű. Azt tartják róla, hogy már kiszemelte a menyasszonynak valót is, de ő ezt semmi pénzért nem vállalná. Újságíró előtt meg pláne tagadja. „Nem is gondolkoztam még rajta” — fogadkozilc, de azért kissé akadozó hangja másról tanúskodik.

Mindenesetre jól jár vele jövendőbelije. Szorgalmas, rendes fiú. Megállapítható ez többek között abból is. hogy ez évben már 700 munkaegységet szerzett. Pénzértékben átszámítva 18—20 000 forint előleget kapott ezért. Nemrégen választottak meg a kisújszállási Ady TSZ DISZ titkárának. Szeretné életképessé tenni alap- szervezetéí.

— Most szervezzük a kulturgárdát, ifi-brigádot is szeretnénk létrehozni — újságolta találkozásunkkor.

— Van remény arra, hogy megállja a helyéi az ifi-brigád? — kérdeztem.

— Van. Igaz,’ még akadnak olyan fiatalok, akik csak tessék-lássék dolgoznak. Alig 150— 200 munkaegységet szereznek, míg a többiek elérik az 5—600-at is. Ezek azt gondolják, „minek törjem magam, nem kell nekem sok pénz”. Az igazság pedig az, hogy ezek is szeretik a szép ruhát, a jómódú életet, s szüleik keresetéből akarják ezt biztosítani. Márpedig szégyen az ilyesmi a 19 éves legényemberre. Szeretnénk is megszüntetni az ilyen jelenséget.

— Sportolnak a tsz- fiatalok?

— Ping-pongoznak, esetleg sakkoznak. Másra nincs mód, nincs felszerelés. Saját erőből akarunk majd szerezni felszerelést.

Kovács Pista előadások, bálok rendezéséért Icapott pénzre gondolt, mikor azt mondta: „saját erőnkből”. Remélhetőleg a szövetkezet vezetősége is segítséget ad az új DlSZ-titkár- nak.

„Saját erőből” — saját gyermekeinek.

FIGYELEM!

A KŐSZÍVŰ EMBER F1 M

4 Szigligeti Színház nagy sikerrel mutatta be Jókai Mór „A kőszívű ember fiai” című regényének Földes Mihály által készített színpadi változatát.

„A kőszívű ember fiai” Jókai Mórnak a szabadságharc küzdelmeiről szóló egyik legszebb regénye Baradlay Kázmér, az ősi, nemesi Baradlay-család feje haldoklik. Ez a Habsburg-házhoz hű, életét annak szentelő főúr végakarataként azt hagyja feleségének, hogy három fiát a Habsburg-uralcm megszilárdításának szellemében nevelje tovább, ő maga pedig hatheti gyász eltelte után menjen férjhez Rideghváry Bence megyei adminisztrátorhoz, a bécsi udvar magyarországi ügynökéhez. Barad- layné azonban, akinek szívéből férjének, a kőszívű embernek a zsarnoksága sem tudta kitörölni a hazaszeretetei, a nemzet felemelkedésébe vetett hitet, esküt tesz, hogy mindenben a halott akaratának ellenkezőjét cselekszi: a három fiút a haza felemelkedésének szolgálatóra neveli. S valóra is váltja esküjét.

A legidősebb fiút. Ödönt hazahívja a cári udvarból, hogy átvegye a főispáni hivatalt s halott férje végakarata ellenére elősegíti, hogy feleségül vehesse Lánghy Arankát, a helybeli pap leányát. Richárdot. másik fiát. Bécsben bírja rá arra. hogy huszárszázadával megszökjön és részt vegyen a sza- oadságharcban. Legkisebb, legkedvesebb fiát. Jenőt is kimenti Plankenhorst Alphonsie és Rideghváry karmai közül. Jenő nem vesz részt a szabadságharcban a világosi fegyverletétel után azonban Ödön helyett ő jelentkezik Haynau vésztörvényszéke előtt s bátran áll a kivégzőosztag gyilkos fegyverei elé.

Baradlay Kázmér végső akaratával szemben végülis Baradlayné

hazaszeretete győz: fiai a hazájukat gyűlölő Rideghváry Bencékkel szemben hazájukért élő s ha kell, hazájukért haló hősök lettek.

Röviden erről szól a regény, amelyet Földes Mihálynak — többkevesebb hibával — sikerült érdekfeszítő. drámai küzdelemmé tömöríteni. A dráma — hosszúsága ellenére is (tizenegy képből áll) — lehetőséget nyújt arra, hogy mindvégig izgalmas, nagyfeszültségű legyen az előadás. Az átdolgozás hibáit jórészt a két műfaj — a regény és a dráma — között lévő alapvető különbség okozza, a színpadi mű azonban alapvetően a regény mondanivalóját vetíti elénk s ez vitathatatlan erénye. A néző sok esetben saját történelmi ismereteire van utalva: nincs eléggé megvilágítva, hogy az első felvonásban szereplő ellenzék mit akar, nincs érzékeltetve, hogy az isaszegi győzelem s a szabadságharc bukása között nagy idő telik el. Kétségtelen, hogy az átdolgozás legjobban sikerült része a négy utolsó kép, ezekben legizzóbb a feszültség, amely az utotsó jelenetben — Baradlayné vitája halott férjével annak életnagyságé festménye előtt — a tragédia magasztos szárnyalásáig emelkedik.

4» előadó» Jókai nemes romantikáját sugározza: akik a hazáért. a szabadságért küzdenek, nem érdemtelen célért hoznak áldozatot. hanem a jövőért, a nemzet felemelkedéséért. Ennek a tanulságnak a hangsúlyozását Varga Géza rendezőnek sikerült megoldania. Rendezése egyszerű. Jól kihasználja a dráma által adott helyzeteket. A legtöbb gondot a főszereplők játékára fordította ? e7 éle

A Szigligeti Színház előadása

sen tükröződik abban, hogy Barad- laynénak szinte minden színrelépése élesen határozott. A romantikus fordulatoknak megfelelően éles ellentétet húz a Baradlay-ház és Plankenhorsték bécsi szalonja között, s gondosan ügyel arra, hogy az előadás során ne legyenek túlzott és hamis pátosszal telt helyzetek. Nem sikerült azonban minden ponton megfelelőt alkotnia. Tallércssy túlhangos humora, eltérő játéka megtorpantja a többi szereplők nagyobb, izzóbb indulatainál? kitörését. Jenő is helyenként indokolatlanul túl lágy, határozatlan. A kisebb szereplőkre, főleg a statisztériára kevesebb idő jutott, ez leginkább a huszárcsapat szökési jelenetében mutatkozik meg. Egészében véve azonban Varga Gézának sikerült az előadás során romantikus légkört teremtenie 4 színészi munka lényegében jó, a nézők képzeletét kibontó, s az égész előadás során állandóan felfelé ívelő. A legkiemelkedőbb alakítás Móricz Lili Baradiaynéja Nemcsak szerepéből, hanem játékából adódóan is mindvégig központi hőse az előadásnak, megra- gadóan s utolsó jelenetében szívbe- markoló, megrendítő erővel úgy áll elénk, amint Jókai elgondolta: hőslelkű asszony, tisztaszívű édesanya, erős és szilárd, könnyben és gyászban is a majdani jövőért, szabad unokáiért élő.

Keres Emilnek nehéz feladat jutott. Nemcsak azért, mert kettős szerepet játszik (Baradlay Kázmér és Baradlay Ödön), hanem főleg azért, mert Ödön a dráma legkevésbé jellemzett alakja. Baradlay Kázmér szerepében sikerül ér- -z-y-ütro-nie a opó—árb1" npm^g jellemét, bar a halálküzdelemben kissé halkabb s fel-fellobbanó hanggal ezt méginkább elősegítené. Ödön szerepében igyekszik kifejezni az elveiért harcoló, meggyőződött forradalmárt s nem rajta, hanem a szerepen múlik, hogy ez nem sikerül teljes mértékben.

Rideghváry Bence alakját Ve- lenczey István játssza. Gyűlöletessé teszi e végtelen gonoszsággal te’t embert, aki hazáját is megtagadja saját aljas céljai érdekében. Igen jó megoldás, hogy hangherdozá,'iában környezetéhez hasonul, a Baradlay házban azonban nem- o'éggé magyar nemes, nem eléggé nagyhatalmú úr.

György László igyeksűk valódi Jókai-hőst formálni, indulattal, lendülettel alakítja Richárdot., kissé azonban túlzottan „huszártiszt” s a szökés előtti jelenetben nem meggyőző a vívódása. A harmadik Baradlay-fiú. Jenő szerepében Varga D. József túlságosan visszafogott, ennek ellenére is sikerül neki ezt az érzékeny, szelíd ifjút hitelesen ábrázolnia. Alakítása a legmagasabbra a biztos halál előtti pillanatban emelkedik. Haynaünak mondott szavai megrázó erővel hatnak.

Plankenhorat Antoinette szerepében Gyulányi Éva utálatot kelt ez iránt az intrikus nő iránt, kissé azonban egysíkú. Koós Olgánál? sem sikerült teljesen kihasználnia a szerep adta lehetőségeket. Nem eléggé vonzó és visszataszító egyszerre, nem eléggé démonikus, s ahol az akar lenni, ott oktalan túlzott kitörései miatt nem a szerelmében szenvedélyes, gyűlöletében hidegvérű és kegyetlen nő áll előttünk, hanem csak egy átkozódó a'szóny. Mednyánszky Ági alakítja

1955 október 16

BKCvrr::- ön' ■■ .-jomr*: • . r

ZI SZEMLE

„Vajon nem komoly csapás-e ez a nemzetközi enyhülés politikájára.1’ Kétségtelenül annak szánták. De mégsem az, mer; a megegyezés politikája m i r sokkal nagyclbb támogatással rendelkezik a világon, annál, semmint hogy ilyesfajta lépésekkel vereséget lehetne rá mérni.

A háborús erők számításai azonban nem mindig válnak be. Jól példázzák ezt

az indonéziai választások,

ahol a szabadságszerető nép, a nemzeti függetlenség erői elsöprő győzelmeit arattak a gyarmattartók szel;intőiéi fölött. Az Indonéz Nemzeti Párt, Szasztroamindzsozso volt m Imi szterein ök imperial is ta-ellenes pártja elsőként került ki a választási hadjáratból. A Kcmmunisita Fárt, amelynél? vezetőit 1948-ban csaknem az utolsó szálig kiirtották, 'hatmilliónyi szavazatot; kapott. „A demokratikus erők meggyőző diadalt ara. trtk“ — mondotta Aidiá elvtáps, a Kommunista Párt főtitkára. — Ez a választás — tette hozzá — „a külföldi tőke veresége.’1 Az amerikai AP hírügynökség kénytelen volt bevallani, hogy a „nyugati diplomaták csalódottságukat fejezték kő a Nemzeti Párt győzelme miatt.“ ,.A legtöbb indonéziai lap és politikai megfigyelő egyetért atban, hogy a kommunistáknak nagy szavuk lesz a kormányban1’ — írja az AP. A New York Times című 'befolyásos amerikai burzsoá lap leplezetlen félelemmel irta meg hegy „Ezek az eredmények előrevetítik az árnyékát annak, hogy Indonézia „semleges’1 lesz. Ez a semlegesség növekvő elh’degülést jelent a nyugati világ iránt, és fokozódó barátságot a kommunista Kínával.“

Érdemes egy pillanatra elgondolkozni az iráni és az indonéziai események felett. Mert bár Látszólag nem függnek össze, azonos tanulságot nyújtanak: a nép mindenütt a béke és a függetlenség vigye mellett áll. Szembekerül a néppel az a kormány, amely idegen imperialista érdekek szolgéiatálba szegődik.

A Szigligeti Színház jelenti,

hogy nra d. u. 3 érái

kezdettel színre kerül

a

Csárdéskiráiyni,

Kálmán Imre nagy operettje,

este 8 órakor pedig

i kőszívű emer fűi

Lindenvall Edithet, Richárd menyasszonyát, s egyszerű eszközökkel formálja ezt a fiatal nőalakot, tartózkodóan lobbanó szerelmét.

Geilei Kornél Pallwitz- Ottó szerepében bátor, jellemes császári tisztet alakít. Tallérossy Zebu- lon magában véve jó alakítás, Paál László igen jó színész, mégsem érezzük azonban, hogy ez a Tallérossy annak a kornak a figurája lenne. Lukács Éva Lánghy Aranka szerepében szépen, egyszerűen játszik. Lengyel János állítja elénk a gazdájához ragaszkodó, hazáját szerető közhuszárt. Talán más- kja miatt nem eléggé hihefően öreg • beszéde főleg az ujságclvasásné erőltetett. Vereczkey Zoltán kitűn Haynau szerepében. Győri Il.cn" Remigia nővért alakítja nagyor jól, kiváló képességeit eboen a kis szerepben is megmutatva.

4 kisebb szerepekben jelesbe dő'c közül meg kell említenün Hidvéghy Lajost, Bánky Roberte Sugár Károlyt, Benyovs/.ky Bel' Bors Bélát, Herédy Gyűlik, Kaut' ky Ervint, Mentes Józsefei. Bért Andrást, akik mindannyian jeler tő.- mértékben hozzájárultak a; előadás sikeréhez.

Feltétlenül szólni kell arról kísérletről, hegy a színház zen ' íratott az egyes színváltozások ke zötti idő kitöltése érdekében. E- szükségtelen volt, annál is inkább mert Gyulai Gál Ferenc, muzsikája kissé igénytelen s inkább hangszerszólók egymásutánja.

A szép díszletek Bakó József, a jelmezek Hell Árpád és Kugler Karola munkáját dicsérik.

Összegezve: igen jó előadást néztünk végig. A látottak a színészek és a rendező komoly, összhangzó munkájáról tesznek tanúságot, s ez egyben ígéret arra is. hogy az évad folyamán igen jó előadásokat tapsolhat végig a szolnoki színházkedvelő közönség.

PÉTKR-I ISTVÁN