Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

EZ A DIVAT 0ÍÍ­jffi y Uliranagyfrehvenciájú áram a magas vérnyomás gyógyítására 'két költő generátort szerkesztett, amelyet aztán az intézet kísérleti műhelye el is készített. A generá­tor egy fehér fémszistorényből áll, amelyből — a többi ultramagas- frefcvenciájú készülékekhez hason­lóan — hosszú, műanyagból ké­szült karok nyúlnak ki; A karcn kon lévő elektródák másodpercein-* kinti 50 milliós sajátos rezgésű hullámokat sugároznak. Ezek a rezgések külön impulzusok tíz mik- romásodpercnyii időtartamúak, míg a köztük lévő szülhetek százszor ak­korák, miaut maguk az impulzusok. Az ilyen rezgések erősítik a védő jel­legű gátlási folyamatokat (az I. P. Pavlov-féle „túlzott“ gátlásról van szó’“) a szervezet központi ideg­rendszerében. |A TAPASZTALATOKI bebizo­nyították, hogy ezáltal csökken a betegek magas vérnyomása. Ezzel egyidejűleg megszűnnek a fejfájá-' sok, a beteg jobban alszik és jobJ ban bírja a munkát. Mindez azt mutatja, hogy a központi idegrend­szerben rendeződnek az alapvető folyamatok; Gyógykezelés közben a beteg semmit sem érez, még me­leget sem. Az új gyógykezelési eljárást már eredményesen alkalmazzák az Á1J lami Fizikoterápiái Kutató Intézet terápiái kflini'káján,| |A MAGAS | vérnyomásnak va­lószínűleg az az egyik legfőbb oka, hogy az ember központi idegrend­szerében megbomlik az ingerületi és a gátlási folyamat egyensúlya. A moszkvai Állami Fizikoterápia'} Kutató Intézet az utóbbi években olyan fizikai módszereket dolgozott) ki, amelyekkel helyreállítható a központi idegrendszer működése. A többi között hatásos eszköznek oizcnyult az ultranagyfrekvenciájú impulzusos elektromos rezgés. Állatokon végzett hosszas kísér­let után megállapították, hogy az altramagasfrekvenciájú impulzustér hatására erősödik a gátlási folya­mat: csökken a vérnyomás, beáll az álmosság, csökken a test hőmér­séklete. Ebből kiindulva az inté­zet munkatársai, A. N. Obroszov professzor és I. A. Abrikoszov, az orvostudományok kandidátusának vezetésével kidolgozták azt az ól- járást, amellyel felhasználható az ultranagyfrekvenciájú rezgést a raa1 gas vérnyomásban szenvedők gyó­gyítására. Az ultranagyfrekvenciájú áramJ nak a fizikoterápiában való alkal- mazása érdekében A. N. Obroszov professzor, N. V. Versimszkij és T. I. Popova mérnökökkel karöltve speciális nagyfrekvenciás rezgése­Birsalmasaft Szép érett birsalmákat negyedek­be vágunk, a magháztól megtisztít­juk, héjával együtt forró vízben puhára főzzük. Szűrőkanállal ki­szedjük és szitán áttörjük. Most az áttört gyümölcsöt lemérjük és 1 leg. anyagra 80 deka cukrot számí­tunk. Az áttört gyümölcsöt széles lábasban addig főzzük, amíg olyan sűrű, hogy kavarás közben a lá­bas alját láthatjuk. Hozzáöntjük a cukrot és gyors tűznél, állandó ka­varás mellett 10—15 percig főzzük, amíg hideg porcelántányérba csep­pentve a teteje hamarosan bebőrö- södík. Most tetszés szerinti formá­ba öntjük, ami lehet pudding-őz- gerine forma, mély kistányér. A ki­öntéssel siessünk, mert gyorsan al­vad. Kiöntéskor szórhatunk az anyag közé vékonyra vágott, hámo­zott mandulát, vagy tisztított diót. Másnap pergamentpapírra kiborít­juk és száraz, langyos helyen tart­juk 2—3 hétig, amíg a külseje egé­szen megszikkad,. Időmként forgat­juk. Celofán papírba csomagolva száraz helyen tartjuk. Vékony sze­letekre vágva, csemegének fogyasz- szuk. Birsaimabetőlt A nem egészen érett birsalmát cifrázó késsel meghámozzuk, ne­gyedekbe, vagy hat részre vágva, szárától, magházától megtisztítjuk. Egy liter vízre 30 deka cukrot szá­mítva, egy citrom tevével oldatot készítünk és a forró szirupban a birsalmákat pár percig főzzük (egy­szerre csak keveset). Meleg üve­gekben úgy helyezzük el, hogy mi­nél több elférjen benne. A szirupot forrón ráöntjük, a birsalmára, azon­nal lekötjük és főzőládába, vagy párnák közé helyezzük, másnapig ott tartjuk. heti Étrend HÉTFŐ paradicsomleves, rakott •krumpli. KEDD zöldségleves, kolozsvári káposzta. SZERBI! krumpliteve«, 6zllvásgombőc. csütört, Dlrffott tésztaleves, tejfölös karfiol. PÉHTEK tofásosleves, kirántott hal krumplival. ; SZŐHESS! grlznokedlileves zöldbabfő­zelék. vasm aprólékleves, kirántott bús, birsabnamártás, diós lekvá­ros kifli. A legsürgősebb mezőgazdasági munkák Megfejtésül beküldendők: vízszintes 1„ 19., 21., függőleges 1., 4., 13. és 37, t 2 3 4 5 6 7 ft 9 1 10 11 \ »2 13 14 '5 16 17 18 1 9 20 | 21 22 23 24­X 26 27 . m 28 22 30 31 32 33 34 35 i6 37 SS 3? 40 41 42 *3 44 45 4£ 47 49 u esar-r-s— Vízszintes: Halasztást nem tűrő betakarítási teendői Időhatározó. Silány bor. P. Ö. A függőleges 32. folytatása. Tagadószó. „Vas" betűi keverve. Szüretelése most folyik. A függőleges 16. mássalhangzói. A vreszintes t-gyel kapcsolatos szintén sürgős munka a függ. 13. elvégzése miatt, (folyt, a vízsz. 30-ban.) Szellemi dolgozó. Állat-testrész (uto1só. kockában kettős mássalhangzó.) Afrika legnagyobb folyama. Pálma-fajta. Kívánság. A római mitológiában a természet istene. A vízszintes 21. folytatása. A függőleges 20. folytatása. Lángol valami. Ke-flésnek való vékony deszka. Női becenév. Vissza: tudomány. Meghúzódik valami mögött. P’áne. Elsüllyedt breton város. Érdeklődik hollét iránt. Betű — kiejtve. Fiú becenév. Hibáztat. Függőleges: Ez is nagyon sürgős mezőgazdasági munka. Kicsinyítő képző. „Mos" betűi keverve. Ennek betakarítása is most van folyamatban. Megbabonázza (ék. hiánnyal). Elájuló. Vissza: Elődöt. Északi pénzegység. Olasz skálahang. Két összetartozó mezőgazdasági munka elvégzése is halaszthatatlan! (folytatása függőleges 20. és vízsz. 33. sorokban). Ostoba. Faiparban osszeerősítés're használják. Finnyáskodik. A függőleges 13. folytatása, öltözékkel ellát. Fontos Földközitengeri kikötő. A madarak királya. Maró folyadék. , ,Bo-gas" ikersz-ava. A függőleges 37. folytatása. Holtak — ellentéte. Nagy csónak. E faladat elvégzése is sürgős! (folyt, függ. 32. és vízsz. 14. sorokban.) Női név. A germán mitológiában a tűz istene. Fogadási összeg. Bibliai alak. Irány. Éneklő hang. ¥ Szolnokra is megérkezett az „Újítás és munkavédelem a kereskedelemben44 című vándorkiállítás Szeged és Győr után Szolnokom is megrendezik az .„Újítás és munka- védelem a kereskedelemben’- című vándorkiállítást, melyet az országos Multheti rejtvényünk helyes megfejtése A haza javára, maga hasznára bé­kekölcsönt jegyző olvasó. Kenyér­gyár, Aprítóg'épgyár. Játékárugyár. Helyesen fejtették meg: Báródi Mihály, Győri Zoltán Cibakháza, Börzék Lajos Jászivány, Neller Ist­vánná Jászfényszaru, Albert Viktó­ria Jászberény, Papp József, Tamás Istvánná Kunhegyes, Lovass Lajos- né, Szabó János, Lovass Béla Ken­gyel, Csatári Imre, Farkas Mihály, Csatári Margit Mezőtúr, Szőke Jó­zsef, G. Kovács Károly Rákócziúj- falu, Csontos Bélámé, Szabó Imre, Csendes Csaba, Magi Imre, Székely Tibomé, Pataki István, Pintér Já- nosnié, Bodor Mária, Törőcsik Ilona, Garas Józsefné, Pelbárt Jenő, Séra József, Bezdek Ervin Szolnok, Pün- kösti Elzsébet Tiszafüred. Könyvjutalmat kaptak: Neller Ist­vánná Jászfényszaru, Papp József Kunhegyes, Törőcsik Ilona, Garas Józsefné Szolnok, Lovass Béla Ken­gyel, Szőke János Rákócziújfalu. Beküldési határidő: minden pén­tek estig. Cím: Szolnok megyei Nép­lap szerkesztősége, Szolnok, Iroda­ház. kiállítás nyomán indított el a Bel­kereskedelmi Minisztérium a me­gyei tanácsok közreműködésével. A kiállításon megannyi elmés újítás látható, amelyek lényegesen meg­könnyítik a kereskedelmi és ven- dáglátóipari dolgozók munkáját. Ilyen például a borsófejtőgép, vagy az összecsukható söntéspult. Ez utóbbinak különösen sportpályakor, népünnepélyeken és olyan helyeken veszik hasznát, ahol gyorsan kell a büfét felállítani. A kiállítás egyik célja, hogy bemutassa az eddigi je­lentősebb újításokat és a munkavé­delem terén elért eredményeket, a másik pedig, hogy bebizonyítsa: a kereskedelem terén is van számta­lan lehetőség az újításra. Bucurcsfi, Gara de Nord (Északi pályaudvar). Vonatok érkeznek, in­dulnak, emberáradat hömpölyög előre-hártra, utasok, hordárok, bú- csúzkodók, várakozók, bámészko­dók. Egyszóval ugyanaz a kép, mint otthon a Nyugatiban, vagy» a Keletiben. — Az idegen azonban mégis némi különbségét észrevesz. A pályaudvar feljáróján hosszú csillogó Pobeda kocsisor. Szinte ál­landóan mozgásban van. Sok a belföldi, sok a külföldi érkező, aki kedveli a gyorsan mozgó Pobedá- kat. A nemzetközi vonatok ide futnak be. A pályaudvar zászló- Jísaben. Megtudom: a nemzetközi röplabda bajnokság tiszteletére. A a ítőcsarnokban szokatlan kép: két­oldalt és középen miniatűr üzletek. Ragyogónk, tiszták, neonnal világi-* tottak. Van textil, cipő, illatszer* kenyér, könyv-üzlet. Meglepő a pá­lyaudvaron árusított belföldi és idegennyelvű képeslapok, folyóira­tok sokasága. A pénztárnál hely­jegyet kapok a Constantái gyors­vonatra: II. koosi, 36-os hely, 4-ik vágány. A vonatomat az utóbbi jelző nélkül is hamarosan meg­találnám, mert az összes vonalak (legalább 12) szélesen elterülve* egy helyről, a csarnokból indul­nak. Jódarnhig Bukarest külváro­saiban robogunk. Aztán a vonat nekivág a nyílegyenes, szinte vo­nalzóval kihúzott pályának. Két oldalon végeláthatatlanul terül el Románia legnagyobb síksága, egy­ben világhírű búzatermő területe. A legközelebbi nagyobb állomás Fetesti, a Dunánál van. De addig BUCURESTI—CONSTANTA jó pár óra az út. Szentben velem fiatal hadnagy ül, képes újságot olvas. Az újság fedelén izgalmas röplabda jelenet. Felcsillan a szeme, amikor említem, hogy ma­gyarországi vágyók. — Sporttiszt vagyak Contantában, mondja, Bu­karestiben megnéztem pár röplabda mérkőzést. A magyarok igen jól szerepelnek. Aztán a nemrég lezaj­lott magyar-skót mérkőzésről kér­dez. — Tényleg a „legöregebb“’. Hidegkúti volt a legjobb? És azért nem tudtak a magyarok több gólt rúgni, mert a okót kapus két mé­ter magas és 120 kilós volt? Aztán szó került az atlétikáról, a vízi­labdáról. Amikor megtudta, hogy szolnoki vagyok, a legnagyobb cso­dálkozásomra elmondotta a Dózsa és a Légierő legutóbbi összeállítá­sát. Romániai utam alatt mind­untalan meglepett az a tisztelet és tájékozottság, amellyel a magyar sportról beszéltek. Felesi« állomás nagy vasúti gócpont, egyébként arról neveze-1 tes, hogy itt kezdődik a vasút azon szakasza, mely a Duna két ágán vezet át nagyrészt hidakon, körül­belül tíz kilométeren át. Teljes egészében román mérnökök és a romén gyáripar munkája, jegyzi meg utitársam. A híd valóban im­pozáns. 'A hídfőik a budapesti Lánohídra emlékeztetnek. A Duna szélessége itt kétszer-háromszon akkora, miint Budapesten. A két ág közötti rész árterület: mocsaras* fűzfaerdős, lapos vidék. Itt-ott egy halészfeunyhót, halászbárkát látni, A második hídfő Csernavoda állo­másnál van. Az állomás mögött kezdődik Románia epük legna­gyobb szabású építkezése, a Duna- Feketotengeri csatorna. A kezdeti szakasz már elkészült. A munkálat arányairól számot adhatunk, ha elképzeljük, hogy pár ezer tonnás ■tengeri hajók fognak rajta közle­kedni; Dobrudzsában járunk. A régi rendszer nem áldozott erre a terü­letre. Kopár, kiégett dombok és sós mocsarak borították. Ma már min­denütt virágzó fal vált és termő­földek. Medzsidia állomás után hadnagy barátom figyelmeztet, hogy nemsokára meglátjuk a ten­gert. Mindenki az ablakoknál áll. Igen sokan először utazunk erre és nem láttunk még tengert. — Ott a tenger, mondja úti társam, a vo­nat irányától kissé jobbra mutatva. A tűző napsütésben bárhogy eről­tetem a szememet, a horizonton csak halvány szürke-kékes, ködös sávot látok. Aztán egy dombot megkerülünk és előttünk van már alig pár kilométerre a tenger igazi szépségében, gyermek és felnőtt­kori állmok sokat Óhajtott célja. Constanta város és az állomás a félköralakú tengeröböl felet 1 fekszik. Amit a vonatból való le­szálláskor azonnal észreveszünk, hosszan a tengerbe nyúló gát, vé­gén óriási világítótorony, Hadnagy barátom a búcsúzásnál figyelmez­tet, hogy Manuaia és Vasile Roaitai üdülőhelyet feltétlenül nézzem meg. Első utaim ide vezettek; Mindkét üdülő-telep közvetlenül a tengerpart mellett épült. A legkor­szerűbb szállók, strandok állnak a dolgozók rendelkezésére. Mindkét helyen igán sok romániai magyar­ral találkoztam, akiket a szakszer­vezet utalt üdülni jó munkájuk! jutalmaképpen. Akár órákig szívesen elidőz az ember a morajló, égszínkék tenger) mellett. Akaratlanul a Balaton képe öttik eszembe. Persze itt a feliér vitorlások helyett hatalmas személy- és szállítóhajókat látni. A hullámok pedig vihair mentes idő- . ben is oly nagyok, hegy métereket futnak ki a síma partra, vagy óriási erővel csapódnak neki! a gá­taknak. A túlsó partot természe­tesen nem látni. Észak felé a Krim félsziget, dél felé Törökország partjai sek órai hajóúttal éltetők el. Constanta igen régi település» Ovidius latin költő szobra áll egyik főterén. Száműzetésben itt fejezte be életét. Egyik utcában gyönyörű török mecset. Ma mű­emlék, idegenek látogatják. A szemé'lykikötő épülete mellett fehérre mázolt, csillogó hajó. Jó két-három emeletes ház elférne benne: a Transsilvánda román ten­gerjáró. Utasokat, árut szállít Ke­letre. Méreteinek nagyságát bizo­nyítja. hogy tetején kisebb uszoda építmény, mely nemcsak autói?, da kisebb repülőgép befogadására al­kalmas. A hajó étterme és bár- helyisége Galyatetőt idézi fel ben­nem. A Transsilvánia mögött szov­jet, bolgár, cseh, magyar zászlókat lenget a szél a hajók árbocain. A liajóállomá» mellett, köz­vetlen a tenger meló épített cuk­rászda. Fagylaltomba belevágnak a tengervízcseippek, amikor a hullá­mok óriási robajjal a partnak üt­köznek. Nem messze a parton fé­lig a tengerre építve, pilléreken nyugvó palotaszerű épület. Megné­zem. — A régi román urak a' Monte Carűó-i játékkaszinó kicsi­nyített mását építették itt fel, ter­mészetesen rulettel, játéktermek­kel,— világosít fel egy alkalmazott. Ma az ország dolgozói pihennek itt, a teraszon lévő vendéglő pedig a Constanta iák kedvenc szórakozó­helye. Ma este például kulturelő- adás lesz. A nagyváradi esztrád színház művészei lépnek fel, de úgy tudom, hogy a budapesti Nagycirkusz művészeiből Is fellép­nék, köztük a világhírű Hortobágyi együttes. — Tartson velünk estére elvtárs, fejezi be ismerősöm. —* Sajnos, délután 6 órakor indul a repülőgép Bukarest—Nagyvárad felé. Amikor a város fölé emel­kedtünk, kislányommal együtt fájó szívvel mondtunk búcsút a szép román tengernek, a szép, felejthe­tetlen román tájaiknak. Hárem nap múlva Szolnokon kell len­nünk. Vár a munka, a kötelesség. A viszontlátásra Nagyvárad, Buka­rest, Constanta. Talán jövőre újból találkozunk! Dr, Szcbeni József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom