Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-28 / 228. szám

Szolíwkmegtjd

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYE»VTAN ÁCS LAPJA

VII. évfolyam 228 izém

Ara 50 fillér

1955. szeptember 28 , szerda

u>

Egyetlen helyes válasz van

Magyarország dolgozó népéhez!" A Magyar Népköztársaság Min'" nisztertanácsa a Hatodik Békekölcsön jegyzésére, nagy közös feladatainkhoz való anyagi hozzájárulásra szólítja hazánk állampolgárait.

A Haza, a magyar nép ügyéről van szó. Pártunk és kormányunk kérése tíz szabad esztendő történelmét juttatja eszünkbe. Olyan tíz évét, melynek minden napját kemény munkával, saját magunk boldogulására használtuk fel;

Kezdtük úgy, mint Keskeny István a szolnoki Járműjavító öreg munkása, aki az első szabad órában rongyosan, éhesen, fázva sietett műhelyébe és a hidegtől is meg egyébtől is csorduló könnyekkel látott hozzá a munkához. Puszta kezével keresgélte ki a romok, a jeges hó alól a megmaradt szerszámokat. Vagy mint a karcagi Méri István, aki sokezred magával jött el a megyéből a „szolnoki" Tiszához, hogy újra legyen híd a folyón.

És folytathatnánk a sort egészen napjainkig, csak nem akadna ember a földön, aki megítélné, népünknek melyik tette volt azóta a legdicsőbb, a legnagyobb. Nehéz volna ezt eldönteni. Amit teremtettünk, abban mindnyájunk dolgos kezemunkája benne van. Együtt, összefogva értük el sikereinket.

|ljünk most le együtt egy csendes negyedórára, mi, Szolnok megyeiek. Képzeljük magunk elé szülőföldünk élő térképét, s nézzük körül, hogyan is élünk ma. a tíz szabad esztendő elteltével. Nincs ugyan arra idő. hogy betekintsünk minden ház ablakán s, hogy minden talpalatnyi helyet megnézzünk. Vegyük csak szemügyre, ami legjobban megfogja szivünket.

Kezdjük el bárhol, a kicsi, a részlet is egy csepp, s ez híven megmutatja a tengert;

Ott fenn északon megyénk büszkesége, az új ipari város. Jászberényi Nem messze az állomástól néhány éve még satnya kukorica- táblák közt nyargalászott a szél. Ma hatalmas gyártelep csillogószürke csipkéi rajzolódnak a kék égre. öt évvel ezelőtt néhány szegényes téglavető működött a városban. — néhány emberrel. Ma két robosztus gyárban kétezer új munkás dolgozik. Az Aprítógépgyár modern kőtörőgépei Keletre, Nyugatra, Délre is elvittélt a magyar vasipari munkás ügyességének hírét. A Fém nyomóból naponta ezrével vagoní- rozzák az aluminiumedényeket, kannákat, háztartási cikkeket;

Soós László hegesztő, Rékasi Ferenc lakatos és a többi aprítógép- gyári, Benke Imre szerkesztő. Gallyas György műszaki dolgozó, vagy Szűcs Ferenc. Kalmár. Czakó elvtárs a Fémnyomóban ma szokatlanul meleg szívvel veszi kezébe a tollat. Büszkén írják nevüket a jegyzett összeggel együtt az ívre. Hiszen kölcsöniikkel — munkájuk mellett — a gyár második ötéves terv alatti fejlődését segítik elő. Jóst pedig üljünk arra a repülőgépre, amelyről a Néplap augusztus 20-i számában közölt fényképfelvételt készítették. Alattunk a megváltozott kenderesi határ. Fehérfalú tanyák teteje villog a napfényben, körülöttük zöld buborékoknak tűnnek a kis erdők. De ami a tájat nyílegyenesen átmetsző, fasorral kisért út két oldalán leginkább megkap bennünket. — a tágas gabonatáblák vakítón fénylő sora. Mintha aranyat ringató tenger csillámlana alattunk. A Vörös Csepel TSZ messzenyúló tábláján búzát arat-csépel a kombájn. A gép, az az apró bogárnak tűnő téglavörös pont a búzatenger szélén. Lehet, hogy éppen M. Szabó Mihály a Kunhegyesi Gépállomás kiváló kombájnvezetője ül rajta, hiszen éppen ezen a földön lett első az országos versenyben;

Az ő tolla írjon ma olyan szép összeget a jegyzési ívre. mint amilyen öröm él szivében, hogy a munkásosztály őt, az egyszerű paraszt- embert felsegítette a modem gépre, amely többszázadmagával szabadította fel az idén a dolgozó parasztok ezreit a legnehezebb mező- gazdasági munkából. Jószívvel ad kölcsön az államnak a mezőtúri Szilágyi Szaniszló. Tóth Feri. Humer Gábor, Csípés Ferenc. Patkós Gábor is — szüleivel együtt. Ezek a fiatalok mint a gépesítési technikum hallgatói ez év nyarán már kombájnnal arathattak városuk nagy termelőszövetkezeteiben;

Békekölcsön jegyzés a szülők tanúságtétele lesz amellett, hogy fiaik. lányaik gyönyörű jövőjét egyengetik forintjaikkal; Ezt teszi Ördög Lászlóné is, a jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezet tagja. 1951 óta férjével együtt saját sorsa alakulásán érezte, hogy erősödött szövetkezetük az állam, a munkásosztály támogatásával. Háromezer forintért bútort ve ttek, hatezerért három süldőt és két üszőt. Most pedig 30—35 ezer forintért készülnek családi házat vásárolni. Növekedik a család, hiszen, most is várják az új jövevényt, akit ördögék a szépen gyarapodó vagyonkával, államunk pedig babakelengyével vár és számos kedvezményben részesíti az édesanyát; [ormányunk jogos bizalommal fordul kérésével az egyénileg dolgozó parasztok ezreihez is. Hiszen ők szintén lépten-rtyomon érzik az állam segítő kezét. Térjünk csak be Bállá István jászapáti dolgozó paraszt házába, a Csőke utcába. Hallgassuk meg a gazdát. „Hogy fájt a szivem az elmúlt esztendőben. Nyár óta sokszor láttam a piacon, hogy literezik. kilózzák a kenyérnekvaló búzát. Nyilván nem kenyér lett abból, hanem a jószággal etették fel. Nagyon helyes a szabadfelvásárlási rendszer. Bennünket is megment attól, hogy amikor megszorulunk 600 forintot kelljen adni a fekete piacon egv mázsa korpáért.” — Balláék 6 mázsa 38 kilogramm búzát adtak el szabadfelvásárlási áron az államnak s a kötelezően beadott termény árával együtt szép pénzt kaptak. így teljesült végre Bállá néni régi vágya: szép új sparheltet tucftak vásárolni::: Balláék sem filléres- kednek, amikor a jegyzési ívvel felkeresik őket a népnevelők;

E

gyszerű dolgozók vagy vezetők egyformán a jövőre-Ts“ gondolnak. amikor kölcsönadnak á Hamunknak. Goór Nagy Sándor elvtárs, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatójának kölcsöne éppen úgy hozzájárulás lesz a második ötéves tervben épülő új szuperfoszfát műtrágyagyár vagy az új tornyos rendszerű kénsavgyár tégláihoz, gépeihez, mint Dobos János elvtársé, a gőzfűrésztelep idős munkásáé. A Tisza Cipőgyár 46-os műhelyének fiataljai nemcsak munkájukkal vívják ki a megbecsülést — exportbrigádjuk első az országban ;—, hanem áldozatkészségükkel is. Szívesen jegyeznek Békekölcsönt, mert tudják, hogy így még közelebb hozzák azt az időt. amikor a harmadik kétemeletes fő-gyárépüle tben dolgozhatnak s az új gyárépületekkel párhuzamosan épülő modern lakásokban alapíthatnak családot;

Ünnepelünk az elkövetkező napokban; Ünnepeljük alkotásainkat, egyre szebbé, jobbmódúbbá váló életünket; Munkások, dolgozó parasztok. értelmiségiek, alkalmazottak, kisemberek — s a sor elején mindenütt a kommunisták ismét tettekkel vizsgáznak hazaszeretetből, nemes kötelességből.

A haza javára, a maguk Hasznára békekölcsön' jegyezzenek;

Ez az egyetlen helyes válasz a párt és kormány felhívására.

A

K‘

Megyénk munkásosztálya élenjár a Hatodik Békekölcsön jegyzésében

QT egnap jelent meg a Miniszter- tanács felhívása az ország dolgozóihoz a Hatodik Békekölcsön jegyzésére. A felhívás nyomán megmozdultak a dolgozók, hogy eleget tegyenek a felhívásnak: jegyzett forintjaikkal hozzájáruljanak a Második ötéves Terv beindításához, hazánk szebbé tételéhez, dolgozó népünk további fel- emelkedéséhez, a béke megvédéséhez.

Mint mindig, ha munkáról, a népi demokrácia melletti kiállásról és áldozatvállalásról van szó, most is a munkásosztály mutat példát és jár az élen. A megye üzemeiben reggel a munkakezdés előtt mindenütt röpgyülések voltak, ahol az előadók ismertették a Minisztertanács felhívását. Utána azonnal megindult a békekölcsön jegyzése, sőt a Járműjavító dolgozói még külön felajánlást is tettek: a Hatodik Békekölcsön jegyzésének ideje alatt békemyszákot tartanak, hogy forintjaik mellett a termelésben elért eredményeikkel is kimutassák ragaszkodásukat államunkhoz.

Az üzemekben mindenütt megmutatkozott a kommunisták nagyszerű példamutatása. A Járműjavítóban elsők leözött jegyzett Pintér Mihály elvtárs, villanyszerelő, aki 1100 forintos fizetésére 700 forintot, Szikra Lajos elvtárs, a III. sz. alapszervezet párttitkára, aki 1900 forintot jegyzett. A Vegyiműveknél Orosz József és Magyar Sándor párttagok jártak elől jó példával, Orosz elvtárs 1300 forintos havi keresetéből S00, Magyar elvtárs 1400 forintos keresetéből szintén 800 forintot jegyzett.

Már tegnap igen szép eredmények bontakoztak ki az üzemeknél. A Vegyiműveknél délig 200 000 forintot, a Fűtőháznál 297 000 forintot, a Járműjavítóban 255 000, a Tisza Cipőgyárban 300 000 forintot jegyeztek a dolgozók.

Az első nap sikerei azt bizonyítják, hogy további jó, lelkes, felvilágosító munkával munkásosztályunk nagyszerű eredményeket fog elérni a Hatodik Békekölcsön jegyzését bem

Járműjavító

A mozdonyszerelde falán fényképes dicsőségtábla; Fehér Lajos elvtárs rnozdonylakatos az egyik fényképre mutat:

— Az ott, Héring Sándor, a szereidé legjobb lakatosbrigádjának a vezetője, Először hozzájuk megyünk:

Héring Sándor brigádja egy 324- cs mozdonyon dolgozik;

Mikor a brigádvezetőt megtaláljuk, Fehér elvtárs megkérdi:

—- Tudod, miről van szó?

— Tudom — bólint Héring —, majd kérdéssel folytatja: — Te mennyit jegyeztél?

— Félhavit — válaszolja Fehér elvtárs —, 700 forintot;

Pallai már kérdés nélkül mondja:

— Én is félhavit, hatszázat:

— Akkor rendben — mosoly o- dik el Héring — én is lejegyzem, ami illet: 1200 forintot;

Alig írja alá a nevét, megjelenik a brigád másik tagja: Szekeres Antal. Neki is ez az első kérdése:

— Mennyit jegyeztél?

— Ezerkétezázat,

Szekeres húz etgyet a tejes flas- kából:

— Én is ugyanannyit keresek, mint te, havi 1600-at, írjatok be nekem is ezerkettőt.

A brigád harmadik tagja, a tizenkilenc éves Serfőző György, nem 'átjuk sehol. Fehér elvtárs kiabálni kezdi a nevét, erre megjelenek egy fiatal jóképű arc a füstszekrény nyílásában, fején sapka, azon meg DISZ-jelvény.

— Mennyit jegyzel, Gyuri? — kérdi tőle Fehér elvtárs.

— Négyszázat.A népnevelő először meghökken, aztán hirtelen mérges lesz:

— Két évig ingyen taníttatott az állam, amikor szakmunkás lettél, azonnal a legjobb brigádba kerültél, havonta 1300—1400 forintot keresel és négyszázat akarsz jegyezni?

— Hát mennyit jegyezzek? — kérdi zavartan a fiú.

— Legalább ' a félhavi fizetésed.

— Akkor legyen hctszáz — mondja a fiú.

Serfőző Gyurka nem hozott tehát szégyent a Járműjavító DISZ- fiataljaira, akik példát mutatnak nemcsak a munkában, hanem a kölcsön jegy zésben is. Zsák István DISZ-fiatal szekrénylakatos 1200 forintot keres havonta, 800-at. Válé Dezső és Jánosi Imre fiatalok 1000 —1000 forintos kereset mellett 600 —600 forintot adnak kölcsön a dolgozó nép államának.

Papírgyár

A Papírgyárban elsősorban a nők mutatnak példát a jegyzésben. Molnár Istvánná, a laboratórium dolgozója 900 forintot keres, hatszázat jegyzett. Mikor megkérdeztük tőle, hogy miért ad kölcsönt a dolgozó nép államának, kissé csodálkozva csak ennyit mondott:

— Hiszen két kisgyermekem Van ; ;:

Két fiatal villanyszerelő, Kerekes Irén és B. Tóth Katalin 500— 500 forinttal járultak hozzá a békekölcsönjegyzés sikeréhez.

— Én most kaptam az első fizetésemet, mert a nyáron szabadultam — mondja a tizenhét éves Kerekes Irén. — 1000 forint volt a borítékban, ezért jegyeztem ötszázat; Itt az üzemben a tánc-csoportot vezetem, nemrégen kaptak a fiúk és a lányok is tánccsizmákat. Azért jegyeztem, hogy államunk a jövőben is tudja támogatni a tánccsoportot, meg aztán — teszi hozzá nevetve — nyerni is akarok.

B. Tóth Katalin is megmondja,

miért jegyzett:

— Van egy rendelet, amely kimondja, hogy az új lakások 25 százalékát fiatal házasoknak kell kiutalni. Az ötéves tervben Szolnokon is sok új lakás épül maid, ehhez járultam hozzá. Ren :m, hogy ha arra kerül a sor, akkor nekem is .;. illetve nekünk is kiutalnak egyet.

Jászberény

— Halló, itt a Néplap beszél.

— Itt Pemyész Ferenc, a Jászberényi Fémnyomó és Lemezáru- gyár párttitkára.

— Aziránt szeretnénk érdeklődni, hogyan halad az elvtársaknál a békekölcsönjegyzés?

— Az üzem dolgozói, akik egy modern új gyárban dolgoznak, világosan látják, hogy mit kaptak az államtól. A gyár építésére, berendezésére a népi demokrácia 157 millió 300 ezer forintot, munkáslakások építésére 2 millió 300 ezer forintot költött.

— Kérjük az elvtársat, mondjon egy pár kiemelkedő jegyzést.

— Langmár István szerszámlakatos tanácstag 1500 forintot, Zpi- sák Pál üzemvezető, mint kommunista járt jó példával elől, S600 forintot jegyzett. Ki kell emelnem még Győri Béláné és Tukora B. Anna csiszolók 400 forintos jegyzését, Pető Sándor esztergályos, DISZ ifimunkást, aki a kétheti fizetését 25 százalékkal túljegyezte. Kedden délután 4 óráig az üzemben hétszáztizenegy dolgozó jegyzett le, összesen 495 500 forintot, az egy főre eső jegyzés összege tehát 700 forint.

Ide tartozik az is, hogy a Jászberényi Aprítógépgyárban kedden délután 4 óráig összesen 34 850 forintot jegyeztek.

*

A fentemlített példákhoz hasonlókat ezrével sorolhatnánk. Nincs megyénkben egyetlen üzem sem, ahonnan ne érkezett volna né- hánysoros, mégis sokatmondó hír arról, hogy a munkásosztály most is egységesen tesz eleget a párt, az állam kérésének, s a termelőmunkában való helytállás mellett a békekölcsönjegyzésben is példát mutat a többi dolgozó rétegnek. Valamennyiünk java, holnapunk szebbetétele érdekében érdemes követni a munkások példáját.

Elsők közt a jegyzésben

ÖLLÉ KAROLY, a Tisza Cipőgyár OROSZ JÓZSEF, a Tiszamenti gumiragasztó keverője kommunis- Vegyiművek karbantartó ácsa 800 táho* illően 1300 forintot jegyzett, forintot jegyzett.