Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

1955 szeptember 13. ta-m SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A termelőszövetkezet nevelte szakemberré Magas, izmos, naptól, széltől bar- nult fiatalember Kiss Emánuel. jászkiséri Táncsics TSZ mező­gazdásza. Kedélyes, ízes beszédét napestig elhallgatná az ember. Mi­ről is folyna a szó, ha nem a tsz- ről, a közös gazdálkodásról. Míg hallgattam, sokszor eszembe vdllanit a községi párttitíkár véleménye, amit róla mondott: — Csodagyerek az *— vélekedett Csajági elvtárs. — Nem fog ki rajta semmi. Kitűnő szervező, de ha kell, maga is megfogja a dolog végét A zsákoláshoz ugyanúgy érit, mint az elromlott gép megjaví tásához. Szereti a tsz-tagokat, azok is megbecsülik a tehetséges fiatalt. — Nem felejtem el soha azt a közgyűlést, amelyen felvé­telemről határoztak — emlékezik vissza Kiss elvtárs. — 1949-ben egy dolgos szeptemberi nap estéjén gyűlt össze a 23 tsz tag, hogy a munkák megbeszélése mellett dönt­senek az új tsz-tagok felvételéről is. Én a nyitott ablak mellé húzód­tam, de bizony hiába ültem olyan szellő® helyen, mégis megizzadtam. Felvételem előtt ugyanis jól meg­bírált Novák Ferenc elnök és a ta­gok is pirongattak, amiért hóna­pokig csökönyösködtem, nem hall­gattam a szavukra. A termelőszö­vetkezet ugyanis 1948-ban alakult. Jobbára kubikos emberekből, akik korábban velem dolgoztak Buda­pesten. Én ekkor még nem jöttem haza. csak 1949 nyarán, akkor is azzal a szándékkal, hogy aratás és cséplés után visszamegyek. De az­tán végleg itthon maradtam. Be­széltek velem a tsz tagok, még a tenyerüket is megmutatták, ame­lyet nem . tört össze a kaszanyél, mint az enyémet, mert ők már géppel arattak. Ismertem vala- mennyiüket, hiszen 15 éves suttyó gyerek karomtól kezdve velük együtt toltam a kubikos talicskát, vagy mint részesmumkás, egy bandá­ban arattunk, csépeltünk. Elismer­tem, hogy igazuk van, köztük a helyem. Ok már az első nyáron lóvontatású aratógéppel arattak, én meg húztam a kaszát, a feleségem — aki gyermeket várt — egész nap hajladozott a marokszedésben. Na, de aztán minden megválto­zott. Nem igen ért rá töprengeni, mindig volt tennivaló bóven a szövetkezetben. Igaz, hogy segít­ség is volt. A gépállomás traktoris tái: Szórád Tibor, Cseh Zsófi, Kor­sós Ica, Hajdú Bözse s a többiek velük együtt küzdöttek azért, hogy a szövetkezeit földjei dúaabban te, remijének, mint az egyénieké. — 1950-ben már 320 holdon gaz­dálkodtunk. A tagok létszáma még nem haladta meg a negyvenet. Én ekkor brigádvezető voltam, de gon­dolatban már azzal foglalkoztam, hogy agronómus leszek. Mindig szerettem a könyveket bújni, ol­vasni. Érdekelt az, hogyan lehet még többet kihozni a földből, még jövedelmezőbben gazdálkodni. A Táncsics TSZ-ből került a jászapáti járási tanácshoz termelő­szövetkezeti szervezőnek. Itt sem titkolta el, hogy szeretne tanulni s azután, mint agaonómus dol­gozni. Az elvtársak segítették s egy napon így szólt a feleségéhez: „Bözsi, én agronómus leszek.“ Az asszony eleinte ellenkezett, de nem tágított. Gödöllőn végezte el a me­zőgazdasági akadémiát. Már az első nap meglepetést hozott számára, mert itt találkozott Cseh Zsófi­val. a volt jászkiséri traktorislta lánnyal, akiből tanár lett. Koráb­ban ő segített neki a gépek körül, amikor Jászkiséren dolgozott, most ő segített abban, hogy még többet elsajátítson az iskolán. Szeretett tanulni, s mindig arra gondolt, amikor például a vetésforgóról, az üzemszervezésről, vagy bármiről volt is szó. hogy ezt a Táncsics TSZ-ben is megvalósítják. — Az akadémia elvégzése utána megyei tanács mezőgazdasági ősz. tályához kerültem — folytatja to­vább. — Ekkor még jobbára papír munkával voltak elfoglalva a szak­emberek, ezért mindig úgy érez­tem, hogy csonka ember vagyok. Visszavágytam a földre. Nagyon megörültem az 1953. évi decemberi párthatározatnak, amely a szak­embereket az íróasztal mellől a fa­lura irányította. A Táncsics TSZ tagjai hazahívtak, s 1954 márciusa óta itthon dolgozom. Nagyszerű ember Kiss Emiánuel. Kommunistához méltóan, fáradha­tatlanul dolgozik a közös gazdaság erősítéséért, fejlesztéséért. Szak­tudásának, javaslatainak a tsz ta­gok látják hasznát. — Tavaly először termeltünk rizst — folytatja Kiss elvtárs. — Járatlanok voltunk efcben a mun­kában s ezért nem áftallottunk el­látogatni a Tiszasülyi Állami Gaz­daságba hogy tanuljunk az ottani szakemberektől. tapasztalt rizs­őröktől. Most 20 mázsás termésű várunk. Kombájnnal aratjuk 3 rizst és gépesítjük a szalma bahor- dását is. A napraforgó, a cukor­répa betakarításánál szintén a gé­pek lesznek segítőtársaink. — Napi munkánk irányítása köz­ben a jővóre gondolunk, mondotta a fiatal agronómus. — Közös gazdaságunk napról-napra új tagokkal erősödik. Területünk már meghaladta a 2000 holdat. Nőnek feladataink, de az új tagokkal megsokszorozódott az erőnk is. Ve­lük együtt beszéljük meg tenni­valóinkat s meghatározzuk, hol, mit termelünk. Ügy tervezzük, hogy jövőre már nemcsak rizst, hanem vörösherét és kukoricát is termelünk öntözéssel. Az összefo­gás erejével legyőzzük a kezdeti nehézségeket, s biztosítjuk, hogy tovább fejlődjék, virágzóvá váljék termelőszövetkezetünk. Nagy Katalin Két üzemi aktivaülés tanulságai IFJÚ EZERMESTEREK A Üzemeinkben a napokban vitatják meg a gyártástechnológia és a műszaki fejlesztés problémá- it. i—. Az aktíva üléseket min­denütt előkészítő tanácskozások előzték meg. A dolgozók legjobb­jai kutatták azokat a lehetősége­ket. amelyekkel növelhetik és ol­csóbbá tehetik az építkezések és a műhelyek termelését. Ezt a lázas tevékenységet tükrözik az újítási irodáknak és a vállalatok főmér­nökeinek benyújtott javaslatok tömegei. A Járműjavítóban példá­ul megkétszereződött a beadott újí­tások és észszerűsítések száma. A Papírgyárban az elmúlt hónapban 163 javaslatot dolgoztak ki a mun­kások és műszakiak. Ezt a törek­vésüket azonban nem értékelik mindenütt egyormán. Olyan elté­résnek. mint a Papírgyár és az É. M. Szolnok megyei vállalat mű­szaki aktívája/ között volt. nem szabad lenni; A Papírgyárban a műszakiak mellett ott találtuk a megbeszélé­sen a legjobb szakmunkásokat, az ifiket, tehát mindazokat, akik a műszaki és technológia fejlesztése ügyében érdekeltek. Ezzel szemben az építőknél a főétoítésvezetőkön. művezetőkön, alapszervi párttitká- rokon és műhelybizottsági tago­kon kívül csupán egy kőműves brigádvezető volt jelen. Fiatal egy sem; így aztán az aktíva munká­ja nem járt a várt eredménnyel. A papírgyári vezetőség már a korábban beadott javaslatok beve­zetésére és alkalmazására ütem­tervet dolgozott RL Ebben meg­határozta még azt is. hogy mit. miből és hogyan valósítanak meg. Az építőknél viszont az volt az érzés, hogy a vezetők erre az ülés­re fel sem készültek. Náluk nem volt kész program. Nem ismertet­ték azt. hogy mennyi újítás és észszerűsítés érkezett be. Pedig volt sok, amint ezt az újítási nap­ló és a munkahelyi aktivaülések jegyzőkönyvei is elárulják. A vál­lalat vezetősége azonban annyi fá­radtságot sem vett. hogy ezeket összesítse; A két értekezletre való felkészülés a vitára is rányomta bélyegét. A Papírgyár legjobbjai a hozzászólásaik során uj 5 javas­latot tettek és komoly szakmai problémákat oldottak meg. Csak egyet a sok közül:-Kádár Miklós energetikus, a kazánház pakura felhasználását mérő műszer beve­zetését kérte, hogy gazdaságosab­bá tudja tenni a tüzelést. Egyben felajánlotta, hogy a hozzászólások­ban megemlített szakmai tovább­képzés során havi egy vagy két előadást tart a fűtőknek és az ér­dekelteknek a gazdaságos energia- termelésről. Itt az aktíva a szak­mai továbbképzés megszervezését tervbe is vette; Az építő vállalatnál viszont csak arról beszéltek, amit a főépítésve­zetők felolvastak a már koráb­ban beküldött jegyzőkönyvekből. Eredménytelenül vitáztak például azon, hogy a közlönyöket megkap- ják-e a főépítésvezetők, vagy sem. A szakmai továbbképzés problé­máját elvetették azzal, hogy erre a minisztérium nem biztosít pénzt. Belenyugodtak abba. hogy a jelen­leg folyó átképzésen kívül erre más lehetőség nincs. De azt már meg sem nézték, hogy a szakszer­vezet közreműködésével megold­ható-e ez a probléma. Az értekez­let meddő volt. nem sikerült dön­téseket hozni. Geist elvtárs javas­latára elhatározták pl. egy gépko­csira szerelt emelődarú készítését. Csak azt nem rögzítették: mikor­ra. (Értekezlet közben kiderült, hogy már el is készült). Afölött pedig, hogy a rossz szerszám- és állványanyagot kicseréljék, válasz nélkül tovább siklottak. Még hosz- szan sorolhatnánk mindazt, amit az építők „műszaki aktívája órán keresztül vitatott, s ered- ménvtelenüL- A tanulság, hogy az aktí­vaértekezletekre felkészülten, meg­vitatásra kész tervezettel kell men­ni. mint azt a Papírgyárban tet­ték; Akkor elérik céliukat és moz­gósítani tudják a munkásokat feladatok végrehajtására; Termé­szetesen csak úgy, ha ők is ott varrnak; De ne felejtkezzenek el arról sem. hogy a DISZ fiatalok is sokat tudnak segíteni a techno­lógia és a műszaki fejlesztés terü­letén. — Kijó, — szolnoki Úttörőhöz előtt 80- 90 vidám, mosolygósszemű, pirosnyakkendő pajtás játszadozik. Talán már annyian vannak bent, hogy számukra nincs hely, s itt a zöld gyepen hancúrozva várják meg, amíg rájuk kerül a sor? Nem. Kényelmesen élj érne ott még két­szer ennyi úttörő is, de ők a közle­kedési kiállítást szeretnék megnéz­ni. Az igazi élet szeptember 18-án kezdődik az úttörők munkájának megindulásával az Uttörőházban. De azért így is akad egy-két érde­kes dolog. Itt vannak azok a pajtá­sok, akik résztvesznek az Ifjú Ter­mészetkutatók 11. országos találko­zóján. A karcagi, tiszafüredi, kisújszál lási ifjú természetkutalo'üit Szabó Júlia, Szűcs István, Cs. Nagy Kata­lin képviselik. A Karcagon megren­dezett megyei kiállításon ők kerül­tek a három legjobb közé. A karcagi ifjú micsurinisták kony­hakerti és mezőgazdasági növények­kel kísérleteznek. Van paragonyá- juk ,vagy burdicsomuh is. Ennek a furcsa nevű növénynek a földfeletti része paradicsomot, a földalatti ré­sze burgonyát terem. Megdöntötték a régi öregek azt a szólás-mondását is, hogy nem jó tök közeibe dinnyét ültetni, mert a dinnye nem lesz olyan ízletes. Tök szárába dinnyét oltottak s finom, ízletes dinnye ter­mett az egyik száron és tök a má­sikon. Karcag környékén sok a szi­kes talaj. Ezek kihasználása érde­kében foglalkoztak azzal, hogy mi­lyen búzát lehetne rajtuk termelni. Munkájuk eredményes volt. A 221- es búza — amit ők kísérleteztek ki — a karcagi szikes területen is megterem^ A tiszafüredi pajtások főleg konyhakerti növényekkel foglalkoznak iskolai kísérleti kert­jükben. Nemesítéssel is próbálkoz­nak. A budapesti kiállításon „Le­hel-kürtjével” vesznek részt. Ez egy hatalmas kürtalakú uborka, körül­belül 60 centiméteres. ötletes, mutatós a kisújszállásiak maggyűjteménye. A magvakat vil­lanykörtékbe tették s egy lépcsőze­tes állványba helyezték el. Ezenkí­vül feldolgozták a környék madár­világának életét, tojások és fészkek alapján. Beszélgetés után közösen a kis-* pajtásokkal megnéztük az Úttörő­höz szakköreinek termeit. A bioló­gus szakkör munkahelyén az akvá­riumokban vidáman fickándoznak a szebbnél-szebb halak, a falakon bogár,- lepke-gyűjtemények tanús­kodnak a pajtások nyári munkájáé­ról. A laboratóriumokra jellemző szag csapta meg az orrunlcat a kémia­teremben. Az asztalokon . kémcsö­vek, savak, különböző kísérleti esz­közök és fehér köpenyek várják a pajtásokat. A nagy, tágas táncteremben ba- lettet is tanulhatnak a tehet­ségesebb tanulók. Kéthetenként if­júsági filmeket vetítenek itt. A könyvtárban az olvasók száma napról-napra növekedik. Könyv is van sok, válogathatnak a pajtások. A famegmunkáló szakkör még „bútor-készítéssel” is foglalkozik. Gyermekszékek, kis konyhaszekré­nyek, pici szobabútorok, virágtartók kerülnek ki kezük alól. Van még fényképész, elektrotechnikai, mo­torszerelő, modellező szakkör. A szakkörökben a tavalyitól eltérően minden úttörő résztvehet, de ha szakköri munkája a tanulás rová­sára menne, csapata további mun­kára nem javasolja. A látogatás végén az jutott eszembe, vajon az úttörők szülei, a karcagi, ujszászí parasztok, kishivatalnokok, hogyan éltek gyer­mekkorukban.; Bizonyára nem úgy, mint fiúk vagy leányuk. Talán csak ál­mukban gondoltak természetkutató kísérleti kertekre, s még a nevét sem hallották a fényképész- vagy balett-szakkörnek. Nem is hallhat­ták, hiszen akkor ilyen még nem volt. Az iskolában írni, olvasni úgy- ahogy megtanultak, mást nem is kí­vánhattak. Gyermelceik már többet tudnak, mire kikerülnek az iskolá­ból. Mindent megtanulhatnak, ami­hez kedvük, szorgalmuk van. —CE— Ötven férőhelyes tehénistállót építenek a kengyeli Rákosi Csillaga TSZ tagjai Jl e a e l e L tt k írfdk A megyében az idén nem keve­sebb, mint 35 új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. A közös gazdaságokba bevitt több mint 26 ezer hold földön ezekben a napok­ban már nagyüzemi módon, a gép­állomások segítségével végzik az őszi szántás-vetési mimikákat. De nem tétlenkednek az új tsz-tagok sem: már (készülnek a tervek az új gazdasági évre és a legtöbb ter­melőszövetkezetben megindult közös munka is. A Tisza- és a Zagyva-parti köz­ségekben alakult új termelő­szövetkezetek tagjai már a kö­vetkező évben rátérnek a nagy jövedelmet biztosító rizsterme­lésre és az öntözéses kertész­kedésre, Tiszasülyön például az idén 310 holdon termelnék rizst a szövetke­zetek. A kedvezőtlen időjárás elle­nére is közel egymillió forint jö­vedelmet várnak a rizsből á tsz- tagok. A községben az elmúlt hó­napokban három új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult és mind a háromnak a tagjai elhatározták, hogy jövőre ők is termelnek már rizst a szikes földeken. Sőt a Vi­rágzó Föld és az Uj Falu TSZ tagjai 10—10 holdon konyhakerté­szetet is létesítenek a jövő tavasz- szal. Kengyel termelőszövetkezeti köz­ségben, ahoi az idén három új tsz alakúit, nemcsak terveznek a ta­gok, hanem már dolgoznak is a közös gazdaságokban. A Rákosi Csillaga TSZ például, amelynek tagjai javarészt régi jószágtartó gazdák, elsősorban a szarvasmarha- tenyészetet afcsrja fellendíteni. — Ezért nyomban a megalakulás után 18 tagú építőbrigádot szerveztek, amely hozzá is látott már a mun­kához; Jelenleg állami hitellel egy 50 férőhelyes, korszerű tehénistállót építenek, amelyre a napokban a te­tőt is felhúzzák már. Ezalatt egy másik brigád a silógödröket készíti, hogy a téli hónapokra elegendő takarmányt biztosíthassanak a közös jó- szágáUománynak. Az új termelőszövetkezeteknek nagy segítséget nyújt a községben lévő milliomos Saillai TSZ. Két leg­jobb dolgozóját az újonnan alakult Rákosi Csillaga és a Vörös Csil­lag TSZ-ekbe küldte, ahol élnö- kökíkié választották őket. A szövet­kezet aigronómusai is sok segítsé­get nyújtanak az új tsz-eknek, kü­lönösen most, a tervkészítés során. Ezenkívül — a Rákosi Csillaga TSZ tagjainak kérésére — tenyészálla­tokat és vetőmagot is biztosít a számukra a Sailai Tsz; TDÖJÄRÄS JELENTÉS: Várható időjárás kedden estig : változó felhőzet, néhány helyen kisebb eső, mérsékelt délkeleti — déli szél. Meleg idő. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: tizenhárom — ti­zenhat, legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden: huszonöt — hu­szonnyolc fok között. (MTI). i 4 * Ügyelünk a silőtakarmány minőségére ivai, ci iui utászén limK­lósi Tangazdaság ifjú­sági brigádjának tagjai lágy örömmel kapcso- ódunk bele a silózási versenybe. Mikor ezt bejelentjük, kötelessé- 'ünknek tartjuk, hogy elhívjuk az ifjúsági írigádok figyelmét ar- •a: nemcsak a mennyi- éggel kell törődni, ha- íem a minőséggel is. Okultunk a tavalyi hí­jánkon, amikor bizony t mennyiségre valótö- ekvésünk a minőség óvására ment. Sok, de ;yenge minőségű si­ónk lett. Az idén nem akarjuk elkövetni ezt a hibát. Már az őszi keveré­künket a kikalászolás és az elvénülés előtt besilóztuk. Őszi takar­mánykeverékből 2540 mázsát silóztunk be. Majd utána lekaszál­tuk az utak és árkok mentén levő füvet is s ebből nyertünk 350 mázsa silót. Silókukoricánk ha­talmas termést ígér. Jóeiőre elkészítettük számára a silógödrö­ket, kimeszeltük, ki­tisztítottuk. Ebből ösz- szesen 9540 mázsa si­lót akarunk készíteni. A munkát e hő 2-án meg is kezdtük; Ezen­kívül van még 100 hold másodvetésű siló- kukoricánk is, ami szintén nagyon szép, 250—300 mázsás ter­mést ígér. Besilózunk ,még 120 vagon nyers répaszeletet iS; Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy biztosítsuk állataink számára a szükséges téli takarmányt Ezzel is elő kívánjuk mozdí­tani, hogy elérjük a 13 literes fejési átlagot. KECSKÉS FERENC Törökszentmiklós Községünkben az Uj Élet termelőszövetkezet­ben az őszi kalászosok ve­tése folyik. Jórészt Nyitrai József elvtárs, a növény­termesztő brigádvezető szorgalmas munkájának tudhat be az, hogy 30 kát. hold őszi árpát már elve­tettek. Az elmúlt évben szorgalmasan dolgozott a tsz tagsága. Ezt legjobban bizonyítja az egy tagra eső részesedés. Például a ser­tésgondozónak, Fritz bá­csinak: ezévi jövedelme búzából közel 50 mázsa, árpából 10 mázsa, pénzből pedig 20 000 forint. Dicsé­retet érdemelnek a Dózsa TSZCS tagjai is. Ök az őszi mélyszántást munká­latokat e hét közepén be­fejezik. Itt nagy segítséget adnak a gépállomás trak­torosai is, közöttük Matas- tik József és váltótársa, H. Nagy István, akik fárad­ságot nem ismerve, éjjel- nappal végezték a szán­tást. — (Papp Gábor me­zőgazdász, örményes.) * Jelenleg az őszi vetés előkészítése és elvégzése a legnagyobb mezőgazdasági munka. Községünkben a Rákóczi TSZ jól halad ez­zel a munkával. A jövőévi cukorrépa és kukoricave­tés alá 31 hold földet meg­trágyáztak és elvégezték rajta a mélyszántást. A cukorrépa szedéssel több mint 80 százalékra állnak és az eddigi szedés 180 mázsás átlagtermést mu­tat. A répaszedéssel egy- időben a dohánytörés Is halad, 4 hold vetés 85 szá­zaléka már le van szedve, felfűzve. Ez a növény 13— 14 mázsás átlagterméssel biztat. Áz őszi árpa alá jó vető­szántást készítettek. A múlt héten földbetették a magot is. Ebben a terme­lőszövetkezetben az el­múlt gazdasági évben, be­leszámítva a termények értékét is, egy munkaegy­ségre 62 forint 42 fillér ju­tott. Ezzel szemben a mos­tani gazdasági évben elő­reláthatólag 80—90 forint lesz egy munkaegység ér­téke. Ez is mutatja hát, hogy a részesedés attól függ, hogyan dolgoznak a tagok a termelőszövetke­zetben. — (Gulácsi György Rákóczifalva.) * Állami Gazdaság-tikban elég lassan indult, de most már jól halad az hstálló- trágya kihordása és a ve­tőszántás. Eddig 250 hol­dat terítettünk meg trá­gyával, Ezen a téren jó munkát végeztek a gazda­ság fogatosai és az oda be­osztott traktorosok. Kele­men Sándor és Juhász Imre traktorosok például a vetőszántás előkészítésé­ben is resztvettek. Eddig 500 holdon végezték el ezt a munkát s időt, fáradsá­got nem kímélve, éjjel is dolgozták. A munka minő­ségének ellenőrzésében H. Nagy Lajos brigádagronó- mus mutat jó példát. Az ellenőrzés mellett megfe­lelő szaktanácsoklcal is el­látja a dolgozókat. A fia­talok is fontos munkával vannak elfoglalva, a siló­zással. Idáig 3300 mázsa takarmányt silóztak be. A napokban indul nálunk a rizs betakarítása. Ehhez a munkához a munkaerőt teljes egészében biztosítot­tuk már. — (Lippai János, Kunmadaras, Állami Gaz-j dasáa.) ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom