Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

1955 szeptember 13.

ta-m

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

3

A termelőszövetkezet nevelte szakemberré

Magas, izmos, naptól, széltől bar- nult fiatalember Kiss Emánuel. jászkiséri Táncsics TSZ mezőgazdásza. Kedélyes, ízes beszédét napestig elhallgatná az ember. Miről is folyna a szó, ha nem a tsz- ről, a közös gazdálkodásról. Míg hallgattam, sokszor eszembe vdllanit a községi párttitíkár véleménye, amit róla mondott:

— Csodagyerek az *— vélekedett Csajági elvtárs. — Nem fog ki rajta semmi. Kitűnő szervező, de ha kell, maga is megfogja a dolog végét A zsákoláshoz ugyanúgy érit, mint az elromlott gép megjaví tásához. Szereti a tsz-tagokat, azok is megbecsülik a tehetséges fiatalt.

— Nem felejtem el soha

azt a közgyűlést, amelyen felvételemről határoztak — emlékezik vissza Kiss elvtárs. — 1949-ben egy dolgos szeptemberi nap estéjén gyűlt össze a 23 tsz tag, hogy a munkák megbeszélése mellett döntsenek az új tsz-tagok felvételéről is. Én a nyitott ablak mellé húzódtam, de bizony hiába ültem olyan szellő® helyen, mégis megizzadtam. Felvételem előtt ugyanis jól megbírált Novák Ferenc elnök és a tagok is pirongattak, amiért hónapokig csökönyösködtem, nem hallgattam a szavukra. A termelőszövetkezet ugyanis 1948-ban alakult. Jobbára kubikos emberekből, akik korábban velem dolgoztak Budapesten. Én ekkor még nem jöttem haza. csak 1949 nyarán, akkor is azzal a szándékkal, hogy aratás és cséplés után visszamegyek. De aztán végleg itthon maradtam. Beszéltek velem a tsz tagok, még a tenyerüket is megmutatták, amelyet nem . tört össze a kaszanyél, mint az enyémet, mert ők már géppel arattak. Ismertem vala- mennyiüket, hiszen 15 éves suttyó gyerek karomtól kezdve velük együtt toltam a kubikos talicskát, vagy mint részesmumkás, egy bandában arattunk, csépeltünk. Elismertem, hogy igazuk van, köztük a

helyem. Ok már az első nyáron lóvontatású aratógéppel arattak, én meg húztam a kaszát, a feleségem — aki gyermeket várt — egész nap hajladozott a marokszedésben.

Na, de aztán minden megváltozott. Nem igen ért rá töprengeni, mindig

volt tennivaló bóven

a szövetkezetben. Igaz, hogy segítség is volt. A gépállomás traktoris tái: Szórád Tibor, Cseh Zsófi, Korsós Ica, Hajdú Bözse s a többiek velük együtt küzdöttek azért, hogy a szövetkezeit földjei dúaabban te, remijének, mint az egyénieké.

— 1950-ben már 320 holdon gazdálkodtunk. A tagok létszáma még nem haladta meg a negyvenet. Én ekkor brigádvezető voltam, de gondolatban már azzal foglalkoztam, hogy agronómus leszek. Mindig szerettem a könyveket bújni, olvasni. Érdekelt az, hogyan lehet még többet kihozni a földből, még jövedelmezőbben gazdálkodni.

A Táncsics TSZ-ből került a jászapáti járási tanácshoz termelőszövetkezeti szervezőnek. Itt sem titkolta el, hogy szeretne tanulni s azután, mint agaonómus dolgozni. Az elvtársak segítették s egy napon így szólt a feleségéhez: „Bözsi, én agronómus leszek.“ Az asszony eleinte ellenkezett, de nem tágított. Gödöllőn végezte el a mezőgazdasági akadémiát. Már az első nap meglepetést hozott számára, mert itt találkozott Cseh Zsófival. a volt jászkiséri traktorislta lánnyal, akiből tanár lett. Korábban ő segített neki a gépek körül, amikor Jászkiséren dolgozott, most ő segített abban, hogy még többet elsajátítson az iskolán. Szeretett tanulni, s mindig arra gondolt, amikor például a vetésforgóról, az üzemszervezésről, vagy bármiről volt is szó. hogy ezt

a Táncsics TSZ-ben is

megvalósítják.

— Az akadémia elvégzése utána

megyei tanács mezőgazdasági ősz.

tályához kerültem — folytatja tovább. — Ekkor még jobbára papír munkával voltak elfoglalva a szakemberek, ezért mindig úgy éreztem, hogy csonka ember vagyok. Visszavágytam a földre. Nagyon megörültem az 1953. évi decemberi párthatározatnak, amely a szakembereket az íróasztal mellől a falura irányította. A Táncsics TSZ tagjai hazahívtak, s 1954 márciusa óta itthon dolgozom.

Nagyszerű ember Kiss Emiánuel. Kommunistához méltóan, fáradhatatlanul dolgozik a közös gazdaság erősítéséért, fejlesztéséért. Szaktudásának, javaslatainak a tsz tagok látják hasznát.

— Tavaly először termeltünk rizst — folytatja Kiss elvtárs. — Járatlanok voltunk efcben a munkában s ezért nem áftallottunk ellátogatni a Tiszasülyi Állami Gazdaságba hogy tanuljunk az ottani szakemberektől. tapasztalt rizsőröktől. Most 20 mázsás termésű várunk. Kombájnnal aratjuk 3 rizst és gépesítjük a szalma bahor- dását is. A napraforgó, a cukorrépa betakarításánál szintén a gépek lesznek segítőtársaink.

— Napi munkánk irányítása közben

a jővóre gondolunk,

mondotta a fiatal agronómus. — Közös gazdaságunk napról-napra új tagokkal erősödik. Területünk már meghaladta a 2000 holdat. Nőnek feladataink, de az új tagokkal megsokszorozódott az erőnk is. Velük együtt beszéljük meg tennivalóinkat s meghatározzuk, hol, mit termelünk. Ügy tervezzük, hogy jövőre már nemcsak rizst, hanem vörösherét és kukoricát is termelünk öntözéssel. Az összefogás erejével legyőzzük a kezdeti nehézségeket, s biztosítjuk, hogy tovább fejlődjék, virágzóvá váljék termelőszövetkezetünk.

Nagy Katalin

Két üzemi aktivaülés tanulságai

IFJÚ EZERMESTEREK

A

Üzemeinkben a napokban vitatják meg a gyártástechnológia és a műszaki fejlesztés problémá- it. i—. Az aktíva üléseket mindenütt előkészítő tanácskozások előzték meg. A dolgozók legjobbjai kutatták azokat a lehetőségeket. amelyekkel növelhetik és olcsóbbá tehetik az építkezések és a műhelyek termelését. Ezt a lázas tevékenységet tükrözik az újítási irodáknak és a vállalatok főmérnökeinek benyújtott javaslatok tömegei. A Járműjavítóban például megkétszereződött a beadott újítások és észszerűsítések száma. A Papírgyárban az elmúlt hónapban 163 javaslatot dolgoztak ki a munkások és műszakiak. Ezt a törekvésüket azonban nem értékelik mindenütt egyormán. Olyan eltérésnek. mint a Papírgyár és az É. M. Szolnok megyei vállalat műszaki aktívája/ között volt. nem szabad lenni;

A Papírgyárban a műszakiak mellett ott találtuk a megbeszélésen a legjobb szakmunkásokat, az ifiket, tehát mindazokat, akik a műszaki és technológia fejlesztése ügyében érdekeltek. Ezzel szemben az építőknél a főétoítésvezetőkön. művezetőkön, alapszervi párttitká- rokon és műhelybizottsági tagokon kívül csupán egy kőműves brigádvezető volt jelen. Fiatal egy sem; így aztán az aktíva munkája nem járt a várt eredménnyel.

A papírgyári vezetőség már a korábban beadott javaslatok bevezetésére és alkalmazására ütemtervet dolgozott RL Ebben meghatározta még azt is. hogy mit. miből és hogyan valósítanak meg. Az építőknél viszont az volt az érzés, hogy a vezetők erre az ülésre fel sem készültek. Náluk nem volt kész program. Nem ismertették azt. hogy mennyi újítás és észszerűsítés érkezett be. Pedig volt sok, amint ezt az újítási napló és a munkahelyi aktivaülések jegyzőkönyvei is elárulják. A vállalat vezetősége azonban annyi fáradtságot sem vett. hogy ezeket összesítse;

A két értekezletre való felkészülés a vitára is rányomta bélyegét. A Papírgyár legjobbjai a hozzászólásaik során uj 5 javaslatot tettek és komoly szakmai problémákat oldottak meg. Csak egyet a sok közül:-Kádár Miklós energetikus, a kazánház pakura felhasználását mérő műszer bevezetését kérte, hogy gazdaságosabbá tudja tenni a tüzelést. Egyben felajánlotta, hogy a hozzászólásokban megemlített szakmai továbbképzés során havi egy vagy két előadást tart a fűtőknek és az érdekelteknek a gazdaságos energia- termelésről. Itt az aktíva a szakmai továbbképzés megszervezését tervbe is vette;

Az építő vállalatnál viszont csak arról beszéltek, amit a főépítésvezetők felolvastak a már korábban beküldött jegyzőkönyvekből. Eredménytelenül vitáztak például azon, hogy a közlönyöket megkap- ják-e a főépítésvezetők, vagy sem.

A szakmai továbbképzés problémáját elvetették azzal, hogy erre a minisztérium nem biztosít pénzt. Belenyugodtak abba. hogy a jelenleg folyó átképzésen kívül erre más lehetőség nincs. De azt már meg sem nézték, hogy a szakszervezet közreműködésével megoldható-e ez a probléma. Az értekezlet meddő volt. nem sikerült döntéseket hozni. Geist elvtárs javaslatára elhatározták pl. egy gépkocsira szerelt emelődarú készítését. Csak azt nem rögzítették: mikorra. (Értekezlet közben kiderült, hogy már el is készült). Afölött pedig, hogy a rossz szerszám- és állványanyagot kicseréljék, válasz nélkül tovább siklottak. Még hosz- szan sorolhatnánk mindazt, amit az építők „műszaki aktívája órán keresztül vitatott, s ered- ménvtelenüL- A tanulság, hogy az aktívaértekezletekre felkészülten, megvitatásra kész tervezettel kell menni. mint azt a Papírgyárban tették; Akkor elérik céliukat és mozgósítani tudják a munkásokat feladatok végrehajtására; Természetesen csak úgy, ha ők is ott varrnak; De ne felejtkezzenek el arról sem. hogy a DISZ fiatalok is sokat tudnak segíteni a technológia és a műszaki fejlesztés területén.

— Kijó, —

szolnoki Úttörőhöz előtt 80- 90 vidám, mosolygósszemű, pirosnyakkendő pajtás játszadozik. Talán már annyian vannak bent, hogy számukra nincs hely, s itt a zöld gyepen hancúrozva várják meg, amíg rájuk kerül a sor? Nem. Kényelmesen élj érne ott még kétszer ennyi úttörő is, de ők a közlekedési kiállítást szeretnék megnézni.

Az igazi élet szeptember 18-án kezdődik az úttörők munkájának megindulásával az Uttörőházban. De azért így is akad egy-két érdekes dolog. Itt vannak azok a pajtások, akik résztvesznek az Ifjú Természetkutatók 11. országos találkozóján.

A karcagi, tiszafüredi, kisújszál lási ifjú természetkutalo'üit Szabó Júlia, Szűcs István, Cs. Nagy Katalin képviselik. A Karcagon megrendezett megyei kiállításon ők kerültek a három legjobb közé.

A karcagi ifjú micsurinisták konyhakerti és mezőgazdasági növényekkel kísérleteznek. Van paragonyá- juk ,vagy burdicsomuh is. Ennek a furcsa nevű növénynek a földfeletti része paradicsomot, a földalatti része burgonyát terem. Megdöntötték a régi öregek azt a szólás-mondását is, hogy nem jó tök közeibe dinnyét ültetni, mert a dinnye nem lesz olyan ízletes. Tök szárába dinnyét oltottak s finom, ízletes dinnye termett az egyik száron és tök a másikon. Karcag környékén sok a szikes talaj. Ezek kihasználása érdekében foglalkoztak azzal, hogy milyen búzát lehetne rajtuk termelni. Munkájuk eredményes volt. A 221- es búza — amit ők kísérleteztek ki — a karcagi szikes területen is megterem^

A tiszafüredi pajtások főleg konyhakerti növényekkel foglalkoznak iskolai kísérleti kertjükben. Nemesítéssel is próbálkoznak. A budapesti kiállításon „Lehel-kürtjével” vesznek részt. Ez egy hatalmas kürtalakú uborka, körülbelül 60 centiméteres.

ötletes, mutatós a kisújszállásiak maggyűjteménye. A magvakat villanykörtékbe tették s egy lépcsőzetes állványba helyezték el. Ezenkívül feldolgozták a környék madárvilágának életét, tojások és fészkek alapján.

Beszélgetés után közösen a kis-* pajtásokkal megnéztük az Úttörőhöz szakköreinek termeit. A biológus szakkör munkahelyén az akváriumokban vidáman fickándoznak a szebbnél-szebb halak, a falakon bogár,- lepke-gyűjtemények tanúskodnak a pajtások nyári munkájáéról.

A laboratóriumokra jellemző szag csapta meg az orrunlcat a kémiateremben. Az asztalokon . kémcsövek, savak, különböző kísérleti eszközök és fehér köpenyek várják a pajtásokat.

A nagy, tágas táncteremben ba- lettet is tanulhatnak a tehetségesebb tanulók. Kéthetenként ifjúsági filmeket vetítenek itt.

A könyvtárban az olvasók száma napról-napra növekedik. Könyv is van sok, válogathatnak a pajtások.

A famegmunkáló szakkör még „bútor-készítéssel” is foglalkozik. Gyermekszékek, kis konyhaszekrények, pici szobabútorok, virágtartók kerülnek ki kezük alól. Van még fényképész, elektrotechnikai, motorszerelő, modellező szakkör. A szakkörökben a tavalyitól eltérően minden úttörő résztvehet, de ha szakköri munkája a tanulás rovására menne, csapata további munkára nem javasolja.

A látogatás végén az jutott eszembe, vajon az úttörők szülei, a karcagi, ujszászí parasztok, kishivatalnokok, hogyan éltek gyermekkorukban.;

Bizonyára nem úgy, mint fiúk vagy leányuk. Talán csak álmukban gondoltak természetkutató kísérleti kertekre, s még a nevét sem hallották a fényképész- vagy balett-szakkörnek. Nem is hallhatták, hiszen akkor ilyen még nem volt. Az iskolában írni, olvasni úgy- ahogy megtanultak, mást nem is kívánhattak. Gyermelceik már többet tudnak, mire kikerülnek az iskolából. Mindent megtanulhatnak, amihez kedvük, szorgalmuk van.

—CE—

Ötven férőhelyes tehénistállót építenek a kengyeli Rákosi Csillaga TSZ tagjai

Jl e a e l e L tt k írfdk

A megyében az idén nem kevesebb, mint 35 új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. A közös gazdaságokba bevitt több mint 26 ezer hold földön ezekben a napokban már nagyüzemi módon, a gépállomások segítségével végzik az őszi szántás-vetési mimikákat. De nem tétlenkednek az új tsz-tagok sem: már (készülnek a tervek az új gazdasági évre és a legtöbb termelőszövetkezetben megindult közös munka is.

A Tisza- és a Zagyva-parti községekben alakult új termelőszövetkezetek tagjai már a következő évben rátérnek a nagy jövedelmet biztosító rizstermelésre és az öntözéses kertészkedésre,

Tiszasülyön például az idén 310 holdon termelnék rizst a szövetkezetek. A kedvezőtlen időjárás ellenére is közel egymillió forint jövedelmet várnak a rizsből á tsz- tagok. A községben az elmúlt hónapokban három új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult és mind a háromnak a tagjai elhatározták, hogy jövőre ők is termelnek már rizst a szikes földeken. Sőt a Virágzó Föld és az Uj Falu TSZ tagjai 10—10 holdon konyhakertészetet is létesítenek a jövő tavasz- szal.

Kengyel termelőszövetkezeti községben, ahoi az idén három új tsz alakúit, nemcsak terveznek a tagok, hanem már dolgoznak is a közös gazdaságokban. A Rákosi Csillaga TSZ például, amelynek

tagjai javarészt régi jószágtartó gazdák, elsősorban a szarvasmarha- tenyészetet afcsrja fellendíteni. — Ezért nyomban a megalakulás után 18 tagú építőbrigádot szerveztek, amely hozzá is látott már a munkához; Jelenleg állami hitellel egy 50 férőhelyes, korszerű tehénistállót építenek, amelyre a napokban a tetőt is felhúzzák már.

Ezalatt egy másik brigád a silógödröket készíti, hogy a téli hónapokra elegendő takarmányt biztosíthassanak a közös jó- szágáUománynak.

Az új termelőszövetkezeteknek nagy segítséget nyújt a községben lévő milliomos Saillai TSZ. Két legjobb dolgozóját az újonnan alakult Rákosi Csillaga és a Vörös Csillag TSZ-ekbe küldte, ahol élnö- kökíkié választották őket. A szövetkezet aigronómusai is sok segítséget nyújtanak az új tsz-eknek, különösen most, a tervkészítés során. Ezenkívül — a Rákosi Csillaga TSZ tagjainak kérésére — tenyészállatokat és vetőmagot is biztosít a számukra a Sailai Tsz;

TDÖJÄRÄS JELENTÉS: Várható időjárás kedden estig : változó felhőzet, néhány helyen kisebb eső, mérsékelt délkeleti — déli szél. Meleg idő.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: tizenhárom — tizenhat, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: huszonöt — huszonnyolc fok között. (MTI).

i

4

*

Ügyelünk a silőtakarmány minőségére

ivai, ci iui utászén limKlósi Tangazdaság ifjúsági brigádjának tagjai lágy örömmel kapcso- ódunk bele a silózási versenybe. Mikor ezt bejelentjük, kötelessé- 'ünknek tartjuk, hogy elhívjuk az ifjúsági írigádok figyelmét ar- •a: nemcsak a mennyi- éggel kell törődni, ha- íem a minőséggel is. Okultunk a tavalyi híjánkon, amikor bizony t mennyiségre valótö- ekvésünk a minőség óvására ment. Sok, de ;yenge minőségű siónk lett.

Az idén nem akarjuk

elkövetni ezt a hibát. Már az őszi keverékünket a kikalászolás és az elvénülés előtt besilóztuk. Őszi takarmánykeverékből 2540 mázsát silóztunk be. Majd utána lekaszáltuk az utak és árkok mentén levő füvet is s ebből nyertünk 350 mázsa silót.

Silókukoricánk hatalmas termést ígér. Jóeiőre elkészítettük számára a silógödröket, kimeszeltük, kitisztítottuk. Ebből ösz- szesen 9540 mázsa silót akarunk készíteni.

A munkát e hő 2-án meg is kezdtük; Ezenkívül van még 100 hold másodvetésű siló- kukoricánk is, ami szintén nagyon szép, 250—300 mázsás termést ígér. Besilózunk ,még 120 vagon nyers répaszeletet iS;

Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy biztosítsuk állataink számára a szükséges téli takarmányt Ezzel is elő kívánjuk mozdítani, hogy elérjük a 13 literes fejési átlagot.

KECSKÉS FERENC Törökszentmiklós

Községünkben az Uj Élet termelőszövetkezetben az őszi kalászosok vetése folyik. Jórészt Nyitrai József elvtárs, a növénytermesztő brigádvezető szorgalmas munkájának tudhat be az, hogy 30 kát. hold őszi árpát már elvetettek. Az elmúlt évben szorgalmasan dolgozott a tsz tagsága. Ezt legjobban bizonyítja az egy tagra eső részesedés. Például a sertésgondozónak, Fritz bácsinak: ezévi jövedelme

búzából közel 50 mázsa, árpából 10 mázsa, pénzből pedig 20 000 forint. Dicséretet érdemelnek a Dózsa TSZCS tagjai is. Ök az őszi mélyszántást munkálatokat e hét közepén befejezik. Itt nagy segítséget adnak a gépállomás traktorosai is, közöttük Matas- tik József és váltótársa, H.

Nagy István, akik fáradságot nem ismerve, éjjel- nappal végezték a szántást. — (Papp Gábor mezőgazdász, örményes.)

*

Jelenleg az őszi vetés előkészítése és elvégzése a legnagyobb mezőgazdasági munka. Községünkben a Rákóczi TSZ jól halad ezzel a munkával. A jövőévi cukorrépa és kukoricavetés alá 31 hold földet megtrágyáztak és elvégezték rajta a mélyszántást. A cukorrépa szedéssel több mint 80 százalékra állnak és az eddigi szedés 180 mázsás átlagtermést mutat. A répaszedéssel egy- időben a dohánytörés Is halad, 4 hold vetés 85 százaléka már le van szedve, felfűzve. Ez a növény 13— 14 mázsás átlagterméssel biztat.

Áz őszi árpa alá jó vetőszántást készítettek. A múlt héten földbetették a magot is. Ebben a termelőszövetkezetben az elmúlt gazdasági évben, beleszámítva a termények értékét is, egy munkaegységre 62 forint 42 fillér jutott. Ezzel szemben a mostani gazdasági évben előreláthatólag 80—90 forint lesz egy munkaegység értéke. Ez is mutatja hát, hogy a részesedés attól függ, hogyan dolgoznak a tagok a termelőszövetkezetben. — (Gulácsi György Rákóczifalva.)

*

Állami Gazdaság-tikban elég lassan indult, de most már jól halad az hstálló- trágya kihordása és a vetőszántás. Eddig 250 holdat terítettünk meg trágyával, Ezen a téren jó

munkát végeztek a gazdaság fogatosai és az oda beosztott traktorosok. Kelemen Sándor és Juhász Imre traktorosok például a vetőszántás előkészítésében is resztvettek. Eddig 500 holdon végezték el ezt a munkát s időt, fáradságot nem kímélve, éjjel is dolgozták. A munka minőségének ellenőrzésében H. Nagy Lajos brigádagronó- mus mutat jó példát. Az ellenőrzés mellett megfelelő szaktanácsoklcal is ellátja a dolgozókat. A fiatalok is fontos munkával vannak elfoglalva, a silózással. Idáig 3300 mázsa takarmányt silóztak be. A napokban indul nálunk a rizs betakarítása. Ehhez a munkához a munkaerőt teljes egészében biztosítottuk már. — (Lippai János, Kunmadaras, Állami Gaz-j dasáa.) ‘