Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1836 szeptetntier 25. PÁRTÉIET* A tapielöltfelvétel tapasztalatai a kunszentmártoni járásban Kftplemény a síovjet-japán tárgyal^solrró! London (TASZSZ). Szeptem­ber 23-án Londonban az alábbi kö­zös közlemény jelent meg a szovjet- japán tárgyalásokról: „Szeptember 21-én a szovjet és japán küldöttség között eszmecsere folyt a tárgyalások folytatásának lentijéről A felek megállapodtak abban, hogy rövid szünetet tarta­nak, minthogy Macumuto úr, a ja­pán küldöttség vezetője kormányá­val való tanácskozás végett Tokió­ba utazik. A felek abban is meg­egyeztek, hogy a tárgyalásokat Macumuto úr visszaérkezése után Londonban folytatják. Macumuto úr t.wollétéfcerv szükség esetén tárgya­lások folynak majd a Szovjetunió képviseletében felhatalmazott N. Belohvosztikov, a Szovjetunió nagy- britaniai ideiglenes ügyvivője és Japán képviseletében M. Taikahaszi, a japán küldöttség rangidős taná­csosa között. (MTI). Franciaország közlekedését nagyrészt megbénította a vasutasok huszonnégy órás figyelmeztető sztrájkja Járásunk területén 27 termelő- szövetkezet és termelőszövetkezeti csoport, 3 gépállomás, 1 állami gazdaság van. A 31 szocialista szektor közül 30-ban van pártszer­vezet. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata óta ezek a part­szervezetek komoly eredményt ér­tek el a tag- és tagjelöltfelvételi munkában. 1955. január 1-tól au­gusztus SO-ig felvettek 55 tagot és 71 tagjelöltet. Az elmúlt év hason­ló időszakát tekintve a felvétel megkétszereződött. Ezt azzal lehet elsősorban megmagyarázni, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság mindinkább betölti a vezető, irá­nyító szerv feladatait és végrehajt­ja a járási pártbizottság határoza­tait. melyek a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság és a Megyei Pártbizottság határozatai alapján születtek. Másodszor annak tudható be, hogy létrehoztuk a községi pártbizottságokat, az alapszerveze­tek vezetőségeit, amelyek szintén nagy politikai segítséget jelentenek a szocialista szektoroknak. A tag- és tagjelöltfelvételi ered­ményeket azért értékeltük sokra, mert ezzel párhuzamosan változás állt be a szervezeti életben, különösen a tagdíjfizetés javult. Legjobb eredményt e téren az öcsö- di Szabadság Termelőszövetkezet pártszervezete ért ed.. Itt ez év szep­temberéig 10 tagot és 14 tagjelöl­tet vettek fel; A pártszervezet munkájának értékét növeli, hogy az új tagok és tagjelöltek a leg­szorgalmasabb dolgozók. A párt­vezetőség igyekszik a párt erősíté­sét az egész párttagság feladatává tennL Ez volt a siker alapja, s az. hogy a kommunistákat megbízták a pártonkívüliek nevelésével, s a pártvezetőség maga is javasolt ta­got és tagjelöltet felvételre; Végül az eredményekhez hozzájárult, hogy a járási pártbizottságtól kezd­ve az egyszerű tagokig a Központi Vezetőség márciusi határozata után lényegesen több segítséget adtak a szocialista szektorok pártszerve­zeteinek. Ez évben a vezető szer­vek ülésein háromszor tárgyaltuk tag- és tagjelöltfelvételi munká­jukat. Egyik legfőbb feladatnak továbbra is azt tartjuk, hogy e té­ren a meglevő fogyatékosságokat megszüntessük. Bár már beszélhetünk kezdeti eredményekről, de tsz-eink nagy­többségénél nem sikerült még a tag- és tagjelöltfelvételt az egész párttagság feladatává tenni; Ezt még legtöbb helyen mindig egy kisebb csoport végzi, főleg pártve­zetőségi tagok és Dárttitkárok; Ezért fordult elő. hogy ebben az évben 4 termelőszövetkezet és 6 termelőszövetkezeti csoport nem vett fel egyetlen tagjelöltet sem. Olyan nagy tsz-ben, mint a kun­szentmártoni Zalka Máté. ebben az évben csak 6 tagot és 4 tagjelöltet vettek fel. Ennél is rosszabb a hely­zet a Mesterszállás! Gépállomáson. ahol ez évben még egyetlen tagje­lölt felvétel sem volt. Mivel Csapó elvtárs. a gépállomás párttitkára 5 hónapos pártiskolán volt. a párt- vezetőség nem szorgalmazta ezt a munkát. A tavaszi nagy növény- ápolás. a nyári betakarítás alkal­mával pedig nem is egy-két traktoros szolgált rá erre a kitüntetésre. A járási párt-végrehajtóbizottság célul tűzte ki, hogy 1955. végére nem lehet szocialista szektor, amely nem vesz fel tag- és tag­jelöltet. s a járás területén nem lehet olyan termelőszövetkezet, melyhez tíznél kevesebb tag tar­tozik. Ezért külön tervben hatá­roztuk meg, hogy 1955. második felében hány tagot- és tagjelöltet vegyenek fel az alapszervezetek s azt. hogy a pártonkívüli dolgozó­kat kik készítik elő a pártba való belépésre. Ez a módszer még nem egészen kiforrott, de a munkát már tervszerűbbé teszi; Sok helyen megtörténik; hogy nem az előzőleg javasolt termelő­szövetkezeti, génállomási, vagy állami gazdasági dolgozókat veszik fel a párt soraiba, hanem azokat, akik később kérik magukat. Nem az a baj. hogy a később Jelentkező kiváló pártonkívüli dolgozókat fel­veszik, hanem az. hogy ezek mel­lett háttérbe szorulnak az előbb jelentkezők, vagy azok, akik jól dolgoznak, de a belépésre hosszas népnevelő munka után szánják rá magukat Komoly hibák vannak az újonnan felvettek nevelésében is. Szocialista szektoraink pártszer­vezeteiben 18 olyan elvtans van, aki hat hónapnál és 8 olyan, aki egy évnél régebben tagjelölt; En­nek oka az, hogy a felvétel után sokan úgy gondolják. minden A Munkaerőtartalékok Hivatala traktorosgépészképző intézeteibe az idén kétezer traktorosgépész tanu­lót vesznek fel; Eddig ezernél jó­val több falusi dolgozó kérte felvé­telét, de nem kielégítsek a jelent­kezések Pest, Nógrád és Hajdú megyében, ahol a gépállomások el­mulasztották a lakosság felvilágo­rendben van. Az új tagjelölteket nem bízzák meg feladatokkal. El­hanyagolják a velük való rendsze­res foglalkozást. Ez a rossz mód­szer odavezet, hogy a tagjelöltek egyrésze távoltartja magát a párt- szervezettől. nem él rendszeres pártéletet és egyrészük nem érzi a párttagság igazi nagyszerűségét. Nem egyet közülük kizárnak azzal az indokkal, hogy nem vesz részt pártrendezvényeken. Pedig ez első­sorban a pártvezetőség hibája és nem a tagjelölteké. Az ember nem születik kommunistának, születése után kell kommunistává nevelni és ezt az érzést a szervezeti élet­nek kell benne erősítenie, elmélyí­tenie. Az e téren mutatkozó hi­bákért a járási párt-végrehajtóbi- zottság is felelős. Nem tanította eddig megfelelően a tagjelöltek nevelésére pártszervezeteinket. Ezért a tag- és tagjelöltfelvétel megjavítása érdekében fő figyel­met pártszervezeteinknél a meglé­vő párttagok marxista-leninista nevelésére, eszmei képzésére, az előttünk álló termelési feladatokra, a párt-kötelezettségük maradékta­lan teljesítésére fordítjuk a közel­jövőben; Ez lehetővé teszi, hogy a párt­tagok mindegyike megismerje azt a fontos hivatást, ami rá hárul a párt számszerű növekedésének elő­segítésében. erősítésében; A párt- szervezetek figyelmét arra irányít­juk. hogy a pártonkívüliek között nevelő munkát végezzenek a tag­jelöltfelvétel sikere érdekében, kö­rültekintő módon válogassák ki a párt számára legalkalmasabbakat. Pártszervezeteink vezetőségeinek munkáját csak akkor kíséri teljes siker, ha az egész tagság feladatá­vá teszik — és azzá kell tenni — a párt számszerű erősítését. Úgy kell dolgozniuk, hogy napi teendő­jük középpontjába állítsák a dol­gozók közötti fáradhatatlan, elv- társias politikai tömegmunkát; Garáz István a Járási Párt VB másodtitkára Kunszentm árion sítását a felvételek feltételeiről; A tanulók havi ösztöndíjban része­sülnek, otthonokban helyezik el őket, s teljes ellátást” kapnak, amelyért csekély összeget kell fi­zetniük; Jelentkezni lehet a gép­állomásokon, az állami gazdasá­gokban és a járási tanácsok mun­kaerőgazdálkodási csoportjánál^ — Párizs (MTI). Egész Franciaor­szág közlekedését nagyrészt megbé­nította a vasutasok 24 órás figyel­meztető szrájkja. A sztrájk külö­nösen a nyugati és délnyugati vo­nalakon öltött hatalmas arányokat. A helyzet — kormányközlemények szerint is „zavaros’* * volt a Párizs— Lyon—Nicei vonalon. Egyes pálya­udvarok — mint például a párizsi Kekkonen távirata Moszkva (TASZSZ). — Urho Kekkonen finn miniszterelnök az aláibbd táviratot intézte N. Sz Hrus- csovihoz: N. Sz. Hruscsov úrnak, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, Moszkva. Moszkvai látogatásunk egyik leg­kellemesebb eseménye a találkozó és eszmecsere volt önnel, első üt-' Invalides-pályaudvar — munkája teljesen szünetelt. Teljes egészében folyik a gáz- és villanygyári dolgozók 24 órás fi­gyelmeztető sztrájkja. Brestben, Lorientben és általában egész Nyugat-Franciaorszáigban ter­jed az építőipari dolgozók sztrájk- mozgalma, N. Sz. Hruscsovhoz kár úr. Nagy hatást tett rám az ön mélységes megértése a finn nép életbevágóan fontos érdekei iránt. őszinte köszömetemet fejezem ki az ön aktív részvételéért oly sike­resen végződött tárgyalásainkban, valamint a népünk iránti jóakara­tának egyéb bizonyítékaiért. Helsinki, 1955. szeptember 20. Urho Kekkonen, Az ENSZ-k5zgyfllés Is elutasította a ciprust kérdés napirendre tfizését (MTI). Az AFP jelenti, hogy azllását és 28 szavazattal 22 ellenében ENSZ-közgyűlés pénteki teljes ölé-1(10 tartózkodás mellett) elutasította sén jóváhagyta a főbizottság aján-' a ciprusi kérdés napirendre tűzését, Még lehet felvételre jelentkezni as M1H trahiorosgépésxhépxo intéseiéibe Jugoszlávia mérlegeli a Kémet Demokratikus Köztársaság elismerésének kérdését Berlin (MTI). A Német Demo­kratikus Köztársaság sajtója közli, hogy Branko Draskevics, a jugo­szláv külügyminisztérium szóvivő­je, egy belgrádi sajtóértekezleten közölte: a jugoszláv kormány mér­legeli a Német Demokratikus Köz­társaság elismerésének kérdését. Az ENSZ közgyűlés 10. ülésszakánál! szeptember 2S-1 délelőtti ülése New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlésének szeptember 23-i dél­előtti teljes ülésén Ausztrália, Peru és a Szovjetunió küldöttségének ve­zetője szólalt fel, Casey ausztráliai külügyminisz­ter megállapította, hogy „A nem­zetközi légkör komolyan megja­vult’*, majd kijelentette, hogy „a Genfben létrejött érintkezés igen fontos és figyelemreméltó esemény, alapul szolgál a további együttmű­ködéshez és bizonyos nemzetközi problémák gyakorlati rendezésé­hez,’* A leszerelés kérdéséről szólva az ausztráliai küldöttség vezetője ki­fejezete azt a meggyőződését, hogy sikerül majd közös platformot ta­lálni Eisenhower elnök javaslata és a szovjet kormány álláspontja kö­zött. Belaunde, a perui küldöttség ve­zetője kijelentette, hogy a hagyo­mányos fegyverzetet a biztonság biztosításához szükséges minimum­ra kel! csökkenteni és teljesen el kell tiltani az összes tömegpusztító fegyverfajtákat, az állandó és hat­hatós ellenőrzés feltétele mellett. Támogatta Eisenhower javaslatát, mint a leszerelés felé vezető „első lépést.** Belaunde befejezésül kije­lentette, hogy a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet „hatalmas lé­pés’* volt a béke biztosítása felé vezető úton. A perui küldött felszólalása irtán a közgyűlés elnöke V. M. Molotov- nafc, a szovjet küldöttség vezetőjén nek adta meg a szót. Molotov felszólalása idejére az ülésterem, valamint a sajtó képvi­selői és a vendégek számára fenn­tartott karzat zsúfolásig megtelt. A szovjet külügyminiszter beszédét nagy érdeklődéssel és figyelemmel halgatták meg. (MTI). ILYEN SEM VOLT... múltkoriban, amikor a Jár* ^ műjavitóban jártam, egy munkás azt mondta nekem: „Ilyen sem volt abban a régi, reakciós vi­lágban, hogy ne lehessen cukrot kapni.” Szolnokon csakugyan pár napig zavarok voltak a cukorellá­tás körül, azonban ettől eltekintve a mondat kapcsolása megütötte a fülemet; „Abban a régi reakciós világban nem volt ilyen::” A minap több régi, Szolnok me* gyei újság került a kezembe; Ek­kor eszembe jutott a járműjavító- beli munkás. Akkor is vitatkoztam vele, most ismételten megteszem; Illetve nem is én szállók vele vi­tába, hanem az írásos multj * ■1932-ben a január 31. számban ^ írja a Szolnoki Újság „A ma­ga szegénye” című cikk: „Akit az i6ten vert meg szegénység­gel, meg kell nyugodnia benne ... Három íve új cipő, új ruha nem jött a házhoz. Három éve nem hallottam a gyerekeim szájából, hogy Apuka, Anyuka de jól laktam.” A cikkben név nem szerepel, csak annyi, hogy egy Tabánban lakó munkásról van szó; Nemrégiben Dobos János bácsi­val, a gőzfűrésztelep idős munká­sával beszélgettem. A beszélgetés ott folyt le a lakásán. Többen vol­tunk ottan: az idős munkás fele­sége, veje, egy Tóth István neve­zetű jármű javítóbeli esztergályos, Dobos bácsi térdén pedig a kis unoka? Dobos bácsi arról beszélt, hogy ahol most a Fenyő vendéglő van, ott volt a VII. kerület „koplaló”-ja; Az a hely, ahol a munkanélküli munkások összejö’tek, beszélgetni, kártyázni; — Erre te már nem emlékszel — fordult Dobos János Tóth István­hoz. — Bizony nagy a változás — bó­logatott Dobos néni is. — Az uram a múlt világban egy évben 5—6 hónapot dolgozott, most meg állan­dóan van munkája; — De nehezen tud most ruház- kodni az ember — ellenkezett Tóth István.­— Hány öltöny ruhád van ne­ked? — kérdezte tőle János bácsi; — Három — hangzott a válasz. Nekem 25 éves koromban, mint amilyen most te vagy, csak egy öl­töny ruhám volt. Hétköznapi meg ünneplő egyben — emlékezett Do­bos bácsi; Rámutatott az unokájára: — Ez a csöppség még meg sem született, már egy félszekrény ruha várt rá; * •jr z említett újság 1932. február ii számában cikket közöl: Címe: „Négyszemközt”i íme az egyik részlete: „Egy lány áll a kapuban. Most ír* kezet haza. A kabátját már ki Is gombolta. Kísérője fogja a kezét. — Holnap újra elmegyek, hátha fel­vesznek. Holnapután megint, ha hol­nap nem sikerül. —• Sohasem lesz Belőlünk semmi, Pista, soha.” Veszem a telefonkagylót, tárcsá­zokj *— Itt a Szolnok megyei Néplap.­—- Itt a szolnoki anyakönyvi hi­vatalból Pavelka Antalné anya- könyvvezetőj — Kérem, elvtársnő, legyen szí­ves, mondja meg nekem, hogy 1954. szeptember 25-ig és 1955. szeptember 25-ig, tehát a mai na­pig, hány házasságot kötöttek Szol­nokon: Párpercnyi várakozás után Pa* velka elvtársnő diktálja az adato­kat! — 1954. szeptember 25-lg 281, az ez év szeptember 25-ig 294 házas­ságot kötöttek Szolnokon.­— Kérem nézze meg azt is, hogy 1931-ben mi volt a helyzet: Újabb egy-két perc várakozás, aztán hangzik a válasz: — 1931-ben szeptember 25-ig 171 házasságkötés történt a városban... Előtem papír, az áll rajta, hogy ebben az esztendőben 1954-hez vi­szonyítva a szolnoki bútorüzlet forgalma 43 százalékkal növeke- kedett,: s *> ggy másik köteg újság után 4'*' nyúlok: Szolnok és Vidéke 1937-es példányai. Találomra fel­ütöm. 1937. május 2. a lap dátuma. A harmadik oldalon a legyverneki halálosvégű szurkálás és egy rek­lám alatt a következő cím: „Meg­alakult a Magyar Állástalan Taní­tók Országos Egyesülete”. A cikk ezzel a mondattal kezdődik: „Két hőnappal ezelőtt megalakult az ország egyik legsúlyosabb szociális helyzetében levő, s már több mint 9 ezret kitevő állástalan tanítók érdek- képviselete: a MAOTE..’« Ismét a telefonkagyló után nyú­lok, a megyei tanács oktatási osz­tályát kérem; Tóth Tivadar, sze­mélyzeti felelős jelentkezik. Fel­olvasom neki az idézett részt és megkérdezem, mi jelenleg a hely­zet: — A megyében jelenleg kb. 2850 pedagógus működik — válaszolja. — Ebben az évben mintegy két­százzal emelkedett a nevelők szá­ma, de még jelenleg is el tudnánk helyezni 80—100 pedagógust És ehhez tartozik az is, hogy szeptember 1-től átlag egy-egy ne­velő 200 forinttal kap több fizetést. • Capozzunk tovább az 1987-ss újság­ban. Május 6. Az első oldalon egy kétbasábos cikk: „Impozáns keretek között folyt le a szegényügyi bizott­ság szociális nagygyűlése.” Dr. Ma­darász Adorján megyebiztos beszédé­ből Idéz az újság: „Két hatalmas tábor áll egymással szemben. Az egyik a megelégedettek tábora, a másik a nincstelen, nyo­morgóké .. égi feljegyzéseim között lapo- zok. Két hónappal ezelőtt kintjártam a Szolnoki Cukorgyár­ban, akkor megmutatták nekem a régi üzleti könyveket. Ezek tanú­sága szerint 1937-ben — tehát a cikk megjelenése idején — Op­penheim. MikSa ügyvezető igazgató évi jövedelme 19 050 pengő volt. 1942-ben felemelték a fizetését, ne­hogy éhenhaljon, s akkor már 22 ezer pengőt kapott: 1937-ben Magyarországon az egy főre eső cukorfogyasztás 12,8 kilo­gramm volt, 1942-ben már csak 11,5; Ahogy emelkedett az Igazgató fi­zetése, úgy csökkent a dolgozók cukorfogyasztása; Hát itt volt az a mély szakadék, amelyről dr, Madarász Adorján szónokolt; Mi megszüntettük ezt a szaka­dékot és ennek nyomán hazánk­ban 1954-ben az egy főre eső évi cukorfogyasztás 26,4 kilogramm volt. Több mint kétszerese az 1937- esnek; Szolnokon áprilisban Btvenhatan hal­tait meg, ebből heten gümökórban. Tehát minden hatodik ember tüdőbaj­ban halt meg.” — (rja D. E. I. a Szolnoki Újság 1932. május 8. szá­mában. „óriási szám ez” — teszi hozzá a cikkíró. emrégiben volt Szolnokon egy egészségügyi kiállítás. Ezen a kiállításon többek között egy táb­lázat volt látható: statisztika és táblázat a megye gümőkóros meg­betegedésének számáról. E táblá­zat szerint a felszabadulás előtt Szolnok megye lakosságának 14,2 százaléka szenvedett tüdöbajban. 1954-ben 4 százalék, Ez is a múlt bűne még; A felszabadulás óta Szolnokon egy tüdőbetegkórház létesült, Uj- szászon egy tüdőszanatórium, az új, modem rendelőintézetben egy nagyszerűen felszerelt tüdőbeteg­gondozó. Tüdőbetegjeink ezenkívül az ország legszebb magaslati he­lyein gyógyulnak, gondos ápolás, kezelés mellett * Mivel is kezdődött ez a cikk? — Azzal, hogy: „Ilyen sem volt abban a régi, reakciós világban,” Ezzel is fejezem be; Tóth Kornél \ »

Next

/
Oldalképek
Tartalom