Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

Ra.Tminznyolca.dik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1955 szeptember 25. JJüt izét kőzzA az aLaa&é-f Kedves Olvasó! Általában úgy szokott történni, hogy én kapok levelet Tőled. Engedd meg, hogy most én írjak; Az utóbbi napokban a Szolnoki Vendéglátóipari Vállalat cukrászüzemében jártam. Bizonyára tudod, hol van, a Ságvári Endre úti cukrászda alagsorában. Mondhatom, nem szívesen dolgoznék itt. A helyiség sötét, a villamosgépek kábeljei szabadon lógnak, a sütőkemencék előtt salak tornyosul, egy négyméteres betonmedence tátong szabadon, ebbe folyik le a szennyvíz. A helyzet az, hogy már hosszú idő óta beszél­nek róla, hogy ez a műhely nem megfelelő, a me­gyei munkavédelmi felügyelő már bezáratásának a kérdésével is foglalkozott. Ennek ellenére azonban nem történik semmi, hogy a műhelyben a helyzet javuljon, esetleg máshová költöztessék, vagy egy másik műhelyt is létesítsenek; Mit szólsz hozzá, kedves Olvasó, megfelelően gondoskodnak-e itt a műhely dolgozóiról? JÁSZ-KUN KAKAS A Kunszentmártoni Gépállomás építkezésén Az állványokon ninceen védökorlá , — Hát az a léggömb minek? — Hogy ha leesem, ne essek nagyot. EGY BALETT ELŐADÁSON BilettclpSk«t le ktezttenefc a Tisza öpffgyártan. =■* Hát Jő-Jő, szépen táncolnak, de, hogy táncolnának, ha a mi gyá­runkban készült cipő volna rajtuk. Jdszapátin láttuk A fBldmflvesszBvetkKetl vemdBg« elW egy gBdBr tsb u dttesfeei, — Milyen jé, hogy a tanács ne n* csináltatja vendég, amíg a kocsijavítás tart, meg, Ismét három Megy a ruha vándorútra... A ki a szivére teszi a kezét és ** nem akarja sem önmagát, sem a világot becsapni, az őszin­tén bevallja: szereti az új ruháját megsétáltatni, hadd lássák az em­berek, ismerősök és persze dicsér­jék; Ez emberi gyengeség, vagy ta­lán nem is gyengeség és megbo­csátható, Viszont úgy látszik van­nak olyanok is. akik az ilyen ruha- sétáltatást nagyban űzik. Ilyen em­berek közé tartoznak a Textilnagy­kereskedelmi Vállalat vezetői, akik Szolnok és Törökszentmiklós kö­zött sétáltatják teherautószámra a kész fiú, női és férfi ruhákat; De beszéljünk világosan, A Tex­tilnagykereskedelmi Vállalat szál­lítja az anyagot a Szolnoki Ruhá­zati KTSZ-nek, amely azt felkon­fekcionálja. Mondjuk, a 63, számú ruházati bolt ebből az anyagból gyermek, női és férfi ruhákat ren­del. Az észszerű az volna, hogy a 63. sz. ruházati üzlet ezeket a cik­keket itten Szolnokon vegye át, Ez volna az észszerű, de nem fgy történik; A Szolnoki Ruházati KTSZ — miután legyártotta a ru­hákat •— teherautót fogad, arra fel­rakja az árut és kiküldi Török- szentmiklósra. a Textilnagykeres­kedelmi Vállalat raktárába; Ott a ruhát átveszik, berakják az amúgy is túlzsúfolt raktárba; Ezután jöhet a 63. sz; ruházati bolt; Az is fogad egy teherautót, kimegy Törökszentmiklósra; Az árut megint kiszedik a raktárból, felrakják a teherautóra, az vissza­hozza Szolnokra, itt megint lerak­ják és behordják a boltba; A Szolnoki Ruházati KTSZ által konfekcionált áru tehát a Textil­nagykereskedelmi Vállalat jóvoltá­ból 40 kilőanétert sétakocsikázik, ennek során elköltenek rá egy cso­mó napidíjat, üzemköltséget, s a végén a sok hurcolástól, ki-berakó- dástól úgy néz ki az a szegény ru­ha. mint amit megrágott a tehén, rmiatt aztán a ruházati bolt kény­Az éjjel megdöbbentő, szörnyű álmom volt. Ültem az Irodaházban a szobámban s szivrepeső örömmel vártam, mikor szólal meg már a városi tanács hangoshíradójának a Kossuth-téren elhelyezett hangszó­rója, mikor kondul bele a tér for­gatagába, mikor zendít rá kedvenc dalomra; De nem zendített s én riadtan dobogó szívvel ébredtem fel s a verejték csurgóit a homlokomról. S amint enyhült bennem a zaka­toló riadalom, úgy örültem annak, hogy csak álom volt az egész, mert mi is történne, ha:;» S most itt ülök az Irodaházban a szobámban; Éppen ebben a pil­lanatban szólal meg a gong a hang­szórókon keresztül, egyszer, két­szer, háromszor, végighömpölyög a téren, bezúdul az ablakokon ke­resztül s utána egy kedves női hang zúgja a fülünkbe: — Halló! Itt a városi tanács hangoshíradó­ja ::, — S hangos az édes, olyan hangos, hogy mindenki felkapja a fejét az általa zengett hirdetmé­nyek hallatára, s boldogan fordít­ja fülét a hangszóró irányába, hogy ——B—TM—— ' ' ' télén újra átvasaltatni. ami újabb költséget jelent, Ez tehát az a felesleges ruhasé­táltat ás, amire nincsen semmi szükség, csak egy csomó pénzbe, fáradságba kerül és senkinek sem okoz őrömet, csak bosszúságot Nem lehetne rajta változtatni? t, k. a közlemény végeztével beleanda­lodjon velem együtt egy zengő, lüktető sláger dallamába. Hallgatom a hangszórót s öröm­mel állapítom meg, hogy íme, mily balga álom környékezi néha az embert. Szól, szól, zeng, zúg, har­sog, recseg a kedves. Mert mi történne, ha egyezer nem szólalna meg? Mi történne, ha néma maradna a membránja? Mi történne? Bizonyára visszafelé keringene a Föld a Nap körül, megszűnne a tömegvonzás törvénye s a levegő­ben lebegve közlekednének a lo­vaskocsik, az autóbuszok s a bal kezünk lenne a jobb, a jobb ke­zünk a bal;:, Egy ádáz gazember azt hirer/­telte egy alkalommal, hogy a Kos­suth téren nem fog szólni többé a hangoshíradó hangszórója. Csak szóljon-szóljon. S ha mégis megtörténne, hogy nem szól, ak­kor külön hangoshíradót szerelte­tek a fülem mellé, mert Imádom, imádom munka közben a hangos­híradót! Koszorú Jó, hogy csak álom volt Törökszentmiklósi történet t Villanyszerelés a Mesterszállás! Gépállomás műhelyében rr-y <•» I *' *— Látja kérem, ez- az a lyuk, aminek az eltüntetését az Építőipari KTSZ-től július 27 óta kéri a Textil- nagykereskedelmi Vállalat, « Mond, te értesz ehhez? *— Nem értek én. De addig úgy sem less semmi baj, amíg be nem kapcsolják. ÚGY GONDOLJUK hogy. ha a íurkevei főldművesszővetkezet Gyümölcs cs zöldség feliratú boltjában cipőt árulnak; ikor a Cípőbolt feliratú üzletben bizonyára, krump- t, paprikát, paradicsomot lehet kapni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom