Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

2

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

1955 szeptember 23.

PÁRTÉIET★

Eredményesen dolgoznak a falura került kommunisták

Az előttünk álló alapvető feladat ez: mezőgazdaságunk nagyüzemi formára való átalakítása, korszerű, a magyar ipar termelte, a munkások adta gépekkel. Ez egyben a kapitalizmus utolsó forrásainak megsemmisítését is jelenti.

E helyes célkitűzés megvalósítása a két és fél évvel ezelőtt lábra- kaoott jobboldali elhajlás következtében komoly hátrányokat szenvedett. E hibák helyrehozása, s fejlődésünk további biztosítása érdekében hozott pártunk Központi Vezetősége és a Minisztertanács olyan határozatot, amely szerint pártunk legjobb kádereit és kiváló szakembereket kell a falura küldeni. Újszerű dolog volt ez. ilyen nagy káderátcsoportosítás még nem ' volt nálunk. A legjobbak százai. s ezrei követték a hívó szót. s

vállalták ezt a komoly feladatot,

minden nehézségével.

A jászberényi járásban több mint húszán kerültek így ..vissza a falura1’. Közülük öten tsz elnö- . kök, öten tsz párttitkárok, többen falusi pártszervezet vezetői, titkárai lettek. S hogy mit jelent a párt- szerű, a megfontolt vezetés. azt most egy pusztamizsei esettel pél- , dázzák mindenütt a járásban.

Ide ugyanis a két Lázár testvér: Mihály és József kérte magát visz- sza. Mihály, az idősebb testvér a jászberényi járási pártbizottság munkatársa volt. József, aki mezőgazdasági akadémiát végzett, a Földművelésügyi Minisztériumból került ide. Amikor a tsz-beliek megtudták, hogy hazajönnek a ■ Lázár-fiúk, mindjárt döntöttek: tsz elnöknek választják őket. így is lett. Azóta Lázár József a Tol- buchin. Lázár Mihálv pedig az Alkotmány TSZ elnöke. S úgy történt, ahogy várható volt.

A két testvér elnök versenyre hívta egymást. Melyikőjük tesz hamarabb rendet az eléggé széthú- . zó. egyformán rosszul dolgozó tsz- ekben? Mindketten

kommunista keménységgel

láttak munkához; Az első, amit tettek, a brigádok, a munkacsapatok megszervezése, a pontos terv készítése volt. A Tolbuchinban hathatós segítséget adott a huszonnyolctagú pártszervezet.

„Példamutatás, szorgalmas munka”.- — ezt kérte az új elnök a kompiunistáktól. S azok, mivel már rég vágytak egy jó vezető után. szívesen segítettek.

S mi sem mutatja jobban a tsz- ben végbement gyökeres változást, mint az hogy a Tolbuchin tagjai ezévben búzából 3. árpából 6, dohányból 7 mázsával termeltek többet egy-egy hold földön, mint az elmúlt évben. S míg 1953-ban itt egy munkaegység értéke mlndösz- sze 18 forint volt. Az eddigi számítások szerint ezévben 40 forintra emelkedik.

Az Alkotmány TSZ-ben sem volt jobb a helyzet, itt az idősebb Lázár fiú látott munkához. Az új vezető először azt mérte fel, mivel nyerheti vissza becsületét ez a szövetkezet, mi hozza meg leghamarabb a tagság munkakedvét. S volt ilyen, mégpedig az állattenyésztés. Rendet, pontosságot követel ez a munka, ezért ide is

a pártszervezet által

javasolt legszorgalmasabb tagokat állították. S mi hálásabb a gondviselésért. mint a jószág. Ettől az időtől a tehenészetben, ahol addig néhány liter tejet fejtek naponta, alig fél év alatt 11 és fél literre emelkedett az istállóátlag. Ma már csupán a tejtermelés 10.000 forint havi jövedelmet jelent a szövetkezet tagságának. jövedelmük 50 százalékát jelenleg is az állattenyésztés adja. S amire még nem volt példa ebben a tsz-ben, az idén minden munkát idejében elvégeztek, s munkaegység előlegként 4 kg. búzát osztottak.

Jászjákóhaknán a Béke TSZ- ben is új tagot vártak ezév tavaszán; Különösen az asszonyok örültek. Kerékgyártó Mihályné jöttének. Ebben a szövetkezetben sok női tag van, de még sohasem éreztek igaz megbecsülést. Kerékgyár- tóné elvtársnő hazajötte óta azonban van aki szóljon érdekükben, s az is aki nevelje, időnként megdicsérje őket. Járnak is szorgalmasan dolgozni. Jórészt az ő munkájuknak tudható be. hogy az idén nem lesz hiány takarmányból 830 köbméter siló elkészítéséhez ők adták a gépek mellé szükséges kézi erő nagyrészét;

Vrebovszki Mihály .elvtárs, a községi pártbizottság titkára is sok segítséget nyújt ennek a tsz-nek. (Törekednie kell arra. hogy a község többi szövetkezetét is arányosan segítse.) Egy-egy héten több napon át is a szövetkezet tagjai közt van, résztvesz közgyűlésükön, így tudja mikor, mit határoznak. E határozatok ellenőrzését közösen végzik a tsz párttitkárával Kerék- gyártóné elvtársnővel. Rend van a Béke TSZ állattenyésztésében is.

A legfontosabb helyen párttagok, a legmegbízhatóbb tsz tagok vannak. Tenvész jószágok nevelésére van szerződésük, ami nem kis dolog, s nem kis felelősséget jelent. Hogy jól gondolkodtak, amikor a szerződést megkötötték, s hogy jól választottak, amikor az állattenyésztőket jelölték, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy anyasertésekből 80 darabot már eladtak továbbtenyésztésre, s 80 ezer forintot kaptak értük.

S vájjon azok az elvtársak, akik már ilyen és hasonló eredményeket értek el. új területükön, minden nehézség nélkül dolgoztak? Bizonyára nem. Naponta jött olyan eset, amivel* nem számoltak, de meg kellett vele birkózniuk. Ahova ilyenkor legbátrabban fordulnak, az

a járási pártbizottság.

Ott a kéthetenként tartott munka- értekezleten mindent megbeszélnek, mindenre feletet kapnak. Ezen túl azonban a járási pártbizottság tagjai sokszor felkeresik őket kint a községben, vagy a tsz-ben.

S ahogyan törődtek az elvtársak a családjaikkal? A huszonegyné- hány falura menő közül nincs egy

sem. aki lakásgonddal küzdene. A községi tanácsok a gyors lakásbiztosítással is megmutatták, hogy várják, s megbecsüléssel fogadják új segítőtársukat. A feleségek közül többen megtalálták új munkahelyüket. Vrebovszki Mihályné elvtársnő például, mióta Jászjákó- halmán laknak, dolgos tagja a Béke TSZ-nek. Jászágón Oláh Jó- zsefné elvtársnő pedig, miután férje idekerült a községi pártbizottság élére, belépett a helyi Alkotmány TSZ-be.

A jászberényi járás falura ment kommunistái tehát otthonra találtak s munkájukkal bebizonyították azt: méltók voltak arra a bizalomra. amivel várták, fogadták őket. s képesek annak elvégzésére, amit pártunk reájuk bízott. B. E.

ö

Községünk létesítményei között legjelentősebb a gazdasági kisvasút, mely 1949- ben épült és összeköti Fegyverneket % 9 lemre lévő állomással. 1951-ben kibővítették, így a 6 kilométerre lévő Tiszabő községgel most már rendszeres vasúti összeköttetésünk van.

Tantermeink száma az elmúlt öt év során 19-cel és igen sok értékes kísérleti eszközzel gyarapodott. A napközi otthonos óvodák tert év a l a

meinek száma hárommal növekedett. Az elmúlt évben a főtéren egy gyermekjátszótér létesült hintákkal, padokkal felszerelve.

Két évvel ezelőtt a moziban még keskeny- film vetítőgépünk volt, most már normálgép működik itt. Egy év óta az addigi 2 helyett hat napon van előadás. Három új nor- tonrkút biztosítja a lakosság ivóvízellátásának megjavítását. Az ötéves Terv során 500 vezetékes rádiót kapt t

tunk. Az ősz folyamán megkezdi működését egy korszerűen felszerelt kb. 60 férőhelyes csecsemőotthon is. Tatarozás, javítás alatt áll a kultúrotthon.

Mindezeken felül pedig kútjavítás, ki- sebb-nagyobb járdajavítások történtek a községben. Ezekkel a dolgozók kényelmesebb, szebb, jobb életét kívánjuk biztosítani.

KOCSIS JÓZSEF tanácselnök Fegyvernek

N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov fogadta a Szovjetunióban tartózkodó japán parlamenti küldöttség tagjait

Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja szeptember 21-én a nagy Kreml palotában fogadta a japán parlamenti küldöttség tagjait, akik Tokutaro Kitamura és Maszaru Nomidzo vezetésével a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására tartózkodnak a Szovjetunióban.

N. A. Bulganyin rövid bevezetőszavai után N. Sz. Hruscsov felkérte a küldöttség tagjait, folytassanak őszinte eszmecserét a japán és a szovjet állam viszonyának megjavításával kapcsolatos kérdésekről

A megbeszélés során Tokutaro Kitamura és Maszaru Nomidzo a küldöttség nevében kifejtette azokat a problémákat, amelyek különösen magukra vonják a japán parlamenti küldöttség tagjainak figyelmét.

N. Sz. Hruscsov beható válaszában kifejtette a szovjet álláspontot a feltett kérdésekkel kapcsolatban:

a Szovjetunió és Japán közötti viszony rendezésének útjáról, a két állami közötti kereskedelmi kapcsolatok megteremtésének kérdéséről.

A megbeszélés körülbelül két óra hosszat tartott. Befejezésül Hruscsov kérte a japán parlamenti küldöttség tagjait, adják át a japán népnek a szovjet dolgozók legjobb kívánságait. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép békében és barátságban akar élni a japán néppel.

N. A. Bulganyin a szovjet kormány nevében csatlakozott a jókívánsághoz.

•

A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és V. T. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke szeptember 21-én fogadást adott a japán parlamenti küldöttség tiszteletére.

A fesztelen, baráti légkörben lezajlott fogadáson A. P. Volkov és Tokutaro Kitamura beszédet -mondott. (MTI)

Paasikivi távirata Vorosilovho*

Moszkva (TASZSZ). Paasikivi hoz, a Szovjetunió Legfelső Taná- finn köztársasági elnök az alábbi csa Elnökségének elnökéhez: táviratot intézte K. J. VorosilovK. J. Vorosilov úr őexcellenciájának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva.

Hazaérkezve, őszinte köszönetét mondok önnek, elnök úr és mindazoknak, akik elősegítették a Szovjetunióban tett látogatásom sikerét, azért a szívélyes fogadtatásért és örvendetes vendégszeretetért, amelyben engem és a kíséretemben lévő személyeket részesítették moszkvai tartózkodásunk idején. Ugyanakkor újból kifejezem önnek, elnök úr és az ön személyénben a Szovjetunió kormányának, köszö- netemet azért a rendkívüli jóakaratért, amelyet tárgyalásunk idején szovjet részéről Finnország iránt tanúsították. A tárgyalások eredménye becses mindkét fél számára és ékes bizonyítéka népeink igaz baráMigának.

J. K. Paasikivi, a Finn Köztársaság elnöke. (MTI)

• ENSZ(M TI.) A Reuter Iroda hivatalos jelentésre Hivatkozva közli, hogy az ENSZ Leszerelési Albizottságának ülését, amelyet eredetileg csütörtökre tűzték ki, péntekre halasztották. Az elhalasztás okát nem közölték, de a Reuter Iroda értesülése szerint az elhalasztás az Egyesült Államok kérésére történt,

(M TI.) A londoni rádió jelenti, hogy az ENSZ főbizottsága szerdán este 7 szavazattal 4 ellenében elutasította Görögország kérését, hogy tűzzék az ENSZ közgyűlésének napirendjére a ciprusi kérdést.

A főbizottság ezt követően egyhangúlag úgy döntött, hogy javasolja a marokkói kérdés megvitatását a jelenlegi ülésszakon. A főbizottság az algíri helyzet napirendre tűzéséről pénteken dönt.

H I R E K

New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlése szeptember 21-én délelőtt folytatta munkáját;

A bizottságok elnököt választoltak. A bizottsági ülések után a közgyűlés teljes ülést tartott, amelyen megválasztották a közgyűlés hét alelnökét: Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Ethiopia, Luxemburg egy- egy képviselőjét és egy csangkaj- sekista megbízottat. Ilymódon megalakult a közgyűlés főbizottsága, a közgyűlés elnökének, hét elnökhelyettesének és a hét bizottsági elnöknek személyében;

Szeptember 21-én délután a főbizottság tartott ülést. A főbizottság ülésén a közgyűlés 10. ülésszakának napirendjével foglalkoztak.

RACHEL

Howard Fast amerikai kommunista Írót 1953-ban Nemzetközi Sztálin Békedíjjal tűntették ki. ..Rachel” című elbeszélésében az első amerikai telepesek életét mutatja be az ország nyugati részében, a XVIII. század végén.

Apám egy fatörzsön ült. Könyökére támaszkodott, arcát kezébe temette. Sem enni. sem beszélni, de még megmozdulni sem akart. Lefeküdtem éjszakára, de reggel ugyanebben a helyzetben találtam;

— Pa — szóltam hozzá — ma már két napja halott, s te azóta nem ettél. így éhen lehet halni.

Torz mosoly jelent meg apám arcán:

— Hozd a csajkát. Davy, főzünk egy kis füstölt húst;

Evés után apám meggyujtotta pipáját, aztán megkereste anyám öreg bibliáját. Egy darab faszenet vett elő, hogy a biblia fedőlapjának belső oldalára, ahol már több dátum sorakozott, beírja ezt az évszámot ÍS; r

—■ Születés és halál — mondta elgondolkozva; — Ott. Keleten, amikor egy hozzátartozónk eltávozik az élők sorából, az egész rokonság összegyűl a temetésre; Te ezt még nem érted, Davy, de köny- nyebb lesz az ember szive; Itt ugyan mit tehetnék?

Apám kezében forgatta a szén- dsrabot. aztán kezembe nyomta: nem volt járatos az írásban;

~ írd be te — mondta = de nagyon gondosan;

írta: Howard Fast

Beírtam:! ..Susanna Harvey; Meghalt 1788; május 15-én. Hidegrázásban”»

— Huszonkilenc éves korában t— tette hozzá apám rekedt hangon ;; 9 Azután becsukta a bibliát és visszaállította a polcra;

. • . Egy héttel később apám elhatározta, hogy elindul a Murry- erdőbe; Ez volt a legközelebbi lakott hely; Itt még üzlet is volt; Tizennyolc család élt a telepen.

Az erőd a folyó túlsó partján terült el egy kis dombon. Pa és én naplementekor keltünk át a folyón. Száraz időben vize a ló hasáig ért; Amikor a túlsó partra értünk, apám északra fordult. Jack- son pásztor házánál megállt: A pásztor kilépett házából, ahol éppen egy dézsa vízben mosakodott. Felesége az ajtó mögül nézett ki. s a négy gyermek is kifutott a tornácra;

— Jó eset Harvey bátyám *— köszönt a pásztor; — Jó estét, Davy ;js Csakhogy végre előbújtatok az erdőből ilyen hosszú idő után;

— Hosszú idő volt bizony — válaszolt apám. — De végül is. az ember vágyódik társai után;

— Csak nem hagytátok egyedül

Harvey asszonyt? ,

Sírva fakadtam;

*— Hagyd abba. Davy. — szólt rám apám. aztán elmondta a pásztornak mély bánatunkat.

.— Isten akarta szólt a pásztori

— Először úgy éreztem, hogy eszemet vesztem — mondta apám.

— Nem tudtam se aludni, se enni, se gondolkozni. Legszívesebben fogtam volna a fegyveremet és ki az erdőbe;: Aztán így szóltam magamban: fel kell nevelnem a fiút úgy, ahogyan azt ő akarta. Felnevelni, hogy tudja olvasni a bibliát, tudjon írni. De az ember mégsem tud egyszerre mindennel foglalkozni: harminc acre föld. hozzá még száz acre erdő. a küszöbön álló aratás, vadászat, s hozzá még a nevelés;

— Asszony kell neked — jegyezte meg Jackson felesége;

— Igen — erősítette meg a pásztor is; : s

— Az ördögbe is! — kiáltottam fel; — Nagyon jól megvagyunk egyedül is, pa meg én;

Aztán elfutottam a folyópartra, s zokogva vetettem masam a földre. Úgy éreztem, meggyűlöltem apámat. Mikor kissé megnyugodtam, visszatértem. Együtt ültek a házban, teát ittak:

Nem tudom — mondta apám.

— illik-e egy olyan embernek, akinek 30 acre földje van rabszolgát venni nőül?.-:

—1 Hagyj fel a büszkeséggel, Harvey bátyám. Nem szerelemből nősülsz, hanem azért, ho-gy asszony legyen az otthonodban. Van 20 dollár nálad, hogy vehess egy rabszolganőt.

Apám egyik zsebéből egy tárcát vett elő, a másikból ezüst dollárokat. A pásztorral együtt háromszor is átszámolták a pénzt.

— Tizenkilenc dollár, hat penny —* mondta végül a pásztor. — Na, rr.ajd én elintézem az ügyet, gyertek velem.

...Apám le nem vette szemét a rabszolganőről, míg a pásztor Green úrral alkudott a vételárban; Többen úgy vélték, hogy ma nincs már annyi rabszolga, mint a háború előtt volt, mások viszont azt beszélték, hogy Keleten törvényt akarnak hozni a rabszolgaság megszüntetéséről. Egyelőre azonban elszegődni ugyanannyit jelent, tftint rabszolgának lenni: az apa eladhatja leányát tíz évi szolgálatra, s akiknek adósságuk van, elszegődhetnek hitelezőikhez. Amikor valaki meghal, úgy, hogy adósságot hagy hátra, gyermekeit adják el a hitelezőknek.

Amennyire meg tudtam ítélni, így lehetett ez ezzel az asszonnyal is. Szülei meghaltak Keleten, őt pedig eladták a fennmaradt adósság fejében. Green úr ezer font száraz gabonáért vásárolta a folyami kereskedőktől és úgy tartotta, hogy elég nagy árat fizetett érte.

A nő egy kis zsámolyon ült a sarokban, a tűz mellett, míg a pásztor Green úr és apám alkudoztak. Semmi különös látnivaló nem volt rajta: alacsony, fiatal nő volt, sápadt arcú. Haja fekete. Figyelte az alkudozókat és időnként rám nézett;

Hasznom kellene legyen, nem pedig veszteségem ezen az üzleten-- mondta Green úr. Délkeleti jenki volt, s úgy gondolom, sem apáan, sem a pásztor nem volt jó véleménnyel róla.

■— Ha nincs vásárló, az eladónak sem szabad követelőzőnek lennie —- mondta a pásztor.

• ■— Egy vásárló mégis csak van! Igaz?

Apám sóhajtva mondta:

— Állapodjunk meg, hogy ősszel még két dollárt fizetek.

•— így nem lesz haszon! — tiltakozott Green úr.

A rabszolganő lehajtotta fejét és kezével eltakarta arcát.

— Adok, mondjuk, három dollárt — mondta apám.

— Feleségem három vászonruhát csinált neki.

— De, hiszen ez rabszolga — vetette ellen apáim

■— Nem akarom ót! — kiáltottam közbe;

Apám arculütött, s az eladóhoz fordult:

— Négy dollár;

Az asszony felemelte fejét és alig hallhatóan szólt:

— Kérem önt:: j

Green úr ránézett:

— Megegyeztünk — mondta.

Kiszaladtam a házból; hallottam,

hogy apám szólít, de nem fordultam vissza. Hogy is felejthette el ilyen gyorsan anyámat;

(Folytatjuk.)

4