Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 szeptember 23. PÁRTÉIET★ Eredményesen dolgoznak a falura került kommunisták Az előttünk álló alapvető feladat ez: mezőgazdaságunk nagyüzemi formára való átalakítása, korszerű, a magyar ipar termelte, a munká­sok adta gépekkel. Ez egyben a kapitalizmus utolsó forrásainak megsemmisítését is jelenti. E helyes célkitűzés megvalósítá­sa a két és fél évvel ezelőtt lábra- kaoott jobboldali elhajlás követ­keztében komoly hátrányokat szen­vedett. E hibák helyrehozása, s fej­lődésünk további biztosítása ér­dekében hozott pártunk Központi Vezetősége és a Minisztertanács olyan határozatot, amely szerint pártunk legjobb kádereit és kiváló szakembereket kell a falura kül­deni. Újszerű dolog volt ez. ilyen nagy káderátcsoportosítás még nem ' volt nálunk. A legjobbak százai. s ezrei követték a hívó szót. s vállalták ezt a komoly feladatot, minden nehézségével. A jászberényi járásban több mint húszán kerültek így ..vissza a falura1’. Közülük öten tsz elnö- . kök, öten tsz párttitkárok, többen falusi pártszervezet vezetői, titká­rai lettek. S hogy mit jelent a párt- szerű, a megfontolt vezetés. azt most egy pusztamizsei esettel pél- , dázzák mindenütt a járásban. Ide ugyanis a két Lázár testvér: Mihály és József kérte magát visz- sza. Mihály, az idősebb testvér a jászberényi járási pártbizottság munkatársa volt. József, aki me­zőgazdasági akadémiát végzett, a Földművelésügyi Minisztériumból került ide. Amikor a tsz-beliek megtudták, hogy hazajönnek a ■ Lázár-fiúk, mindjárt döntöttek: tsz elnöknek választják őket. így is lett. Azóta Lázár József a Tol- buchin. Lázár Mihálv pedig az Alkotmány TSZ elnöke. S úgy tör­tént, ahogy várható volt. A két testvér elnök versenyre hívta egymást. Melyikőjük tesz hamarabb rendet az eléggé széthú- . zó. egyformán rosszul dolgozó tsz- ekben? Mindketten kommunista keménységgel láttak munkához; Az első, amit tettek, a brigádok, a munkacsa­patok megszervezése, a pontos terv készítése volt. A Tolbuchinban hathatós segítséget adott a hu­szonnyolctagú pártszervezet. „Példamutatás, szorgalmas mun­ka”.- — ezt kérte az új elnök a kompiunistáktól. S azok, mivel már rég vágytak egy jó vezető után. szívesen segítettek. S mi sem mutatja jobban a tsz- ben végbement gyökeres változást, mint az hogy a Tolbuchin tagjai ezévben búzából 3. árpából 6, do­hányból 7 mázsával termeltek töb­bet egy-egy hold földön, mint az elmúlt évben. S míg 1953-ban itt egy munkaegység értéke mlndösz- sze 18 forint volt. Az eddigi szá­mítások szerint ezévben 40 forintra emelkedik. Az Alkotmány TSZ-ben sem volt jobb a helyzet, itt az idősebb Lá­zár fiú látott munkához. Az új vezető először azt mérte fel, mi­vel nyerheti vissza becsületét ez a szövetkezet, mi hozza meg legha­marabb a tagság munkakedvét. S volt ilyen, mégpedig az állatte­nyésztés. Rendet, pontosságot kö­vetel ez a munka, ezért ide is a pártszervezet által javasolt legszorgalmasabb tagokat állították. S mi hálásabb a gond­viselésért. mint a jószág. Ettől az időtől a tehenészetben, ahol addig néhány liter tejet fejtek naponta, alig fél év alatt 11 és fél literre emelkedett az istállóátlag. Ma már csupán a tejtermelés 10.000 forint havi jövedelmet jelent a szövetke­zet tagságának. jövedelmük 50 százalékát jelenleg is az állatte­nyésztés adja. S amire még nem volt példa ebben a tsz-ben, az idén minden munkát idejében el­végeztek, s munkaegység előleg­ként 4 kg. búzát osztottak. Jászjákóhaknán a Béke TSZ- ben is új tagot vártak ezév tava­szán; Különösen az asszonyok örültek. Kerékgyártó Mihályné jöt­tének. Ebben a szövetkezetben sok női tag van, de még sohasem érez­tek igaz megbecsülést. Kerékgyár- tóné elvtársnő hazajötte óta azon­ban van aki szóljon érdekükben, s az is aki nevelje, időnként meg­dicsérje őket. Járnak is szorgal­masan dolgozni. Jórészt az ő mun­kájuknak tudható be. hogy az idén nem lesz hiány takarmányból 830 köbméter siló elkészítéséhez ők adták a gépek mellé szükséges kézi erő nagyrészét; Vrebovszki Mihály .elvtárs, a községi pártbizottság titkára is sok segítséget nyújt ennek a tsz-nek. (Törekednie kell arra. hogy a köz­ség többi szövetkezetét is arányo­san segítse.) Egy-egy héten több napon át is a szövetkezet tagjai közt van, résztvesz közgyűlésükön, így tudja mikor, mit határoznak. E határozatok ellenőrzését közösen végzik a tsz párttitkárával Kerék- gyártóné elvtársnővel. Rend van a Béke TSZ állattenyésztésében is. A legfontosabb helyen párttagok, a legmegbízhatóbb tsz tagok van­nak. Tenvész jószágok nevelésére van szerződésük, ami nem kis do­log, s nem kis felelősséget jelent. Hogy jól gondolkodtak, amikor a szerződést megkötötték, s hogy jól választottak, amikor az állatte­nyésztőket jelölték, ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy anyasertésekből 80 darabot már eladtak továbbtenyésztésre, s 80 ezer forintot kaptak értük. S vájjon azok az elvtársak, akik már ilyen és hasonló eredménye­ket értek el. új területükön, min­den nehézség nélkül dolgoztak? Bizonyára nem. Naponta jött olyan eset, amivel* nem számoltak, de meg kellett vele birkózniuk. Aho­va ilyenkor legbátrabban fordul­nak, az a járási pártbizottság. Ott a kéthetenként tartott munka- értekezleten mindent megbeszél­nek, mindenre feletet kapnak. Ezen túl azonban a járási pártbizottság tagjai sokszor felkeresik őket kint a községben, vagy a tsz-ben. S ahogyan törődtek az elvtársak a családjaikkal? A huszonegyné- hány falura menő közül nincs egy sem. aki lakásgonddal küzdene. A községi tanácsok a gyors lakásbiz­tosítással is megmutatták, hogy várják, s megbecsüléssel fogadják új segítőtársukat. A feleségek kö­zül többen megtalálták új munka­helyüket. Vrebovszki Mihályné elvtársnő például, mióta Jászjákó- halmán laknak, dolgos tagja a Bé­ke TSZ-nek. Jászágón Oláh Jó- zsefné elvtársnő pedig, miután fér­je idekerült a községi pártbizottság élére, belépett a helyi Alkotmány TSZ-be. A jászberényi járás falura ment kommunistái tehát otthonra talál­tak s munkájukkal bebizonyították azt: méltók voltak arra a bizalom­ra. amivel várták, fogadták őket. s képesek annak elvégzésére, amit pártunk reájuk bízott. B. E. ö Községünk létesít­ményei között legje­lentősebb a gazdasági kisvasút, mely 1949- ben épült és összeköti Fegyverneket % 9 lem­re lévő állomással. 1951-ben kibővítették, így a 6 kilométerre lé­vő Tiszabő községgel most már rendszeres vasúti összekötteté­sünk van. Tantermeink száma az elmúlt öt év során 19-cel és igen sok érté­kes kísérleti eszközzel gyarapodott. A napközi otthonos óvodák ter­t év a l a meinek száma három­mal növekedett. Az el­múlt évben a főtéren egy gyermekjátszótér létesült hintákkal, pa­dokkal felszerelve. Két évvel ezelőtt a moziban még keskeny- film vetítőgépünk volt, most már normálgép működik itt. Egy év óta az addigi 2 helyett hat napon van elő­adás. Három új nor- tonrkút biztosítja a la­kosság ivóvízellátásá­nak megjavítását. Az ötéves Terv során 500 vezetékes rádiót kap­t t tunk. Az ősz folyamán megkezdi működését egy korszerűen fel­szerelt kb. 60 férőhe­lyes csecsemőotthon is. Tatarozás, javítás alatt áll a kultúrotthon. Mindezeken felül pedig kútjavítás, ki- sebb-nagyobb járdaja­vítások történtek a községben. Ezekkel a dolgozók kényelme­sebb, szebb, jobb éle­tét kívánjuk biztosíta­ni. KOCSIS JÓZSEF tanácselnök Fegyvernek N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov fogadta a Szovjetunióban tartózkodó japán parlamenti küldöttség tagjait Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja szep­tember 21-én a nagy Kreml palotá­ban fogadta a japán parlamenti küldöttség tagjait, akik Tokutaro Kitamura és Maszaru Nomidzo ve­zetésével a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására tartóz­kodnak a Szovjetunióban. N. A. Bulganyin rövid bevezető­szavai után N. Sz. Hruscsov fel­kérte a küldöttség tagjait, folytas­sanak őszinte eszmecserét a japán és a szovjet állam viszonyának megjavításával kapcsolatos kérdé­sekről A megbeszélés során Tokutaro Kitamura és Maszaru Nomidzo a küldöttség nevében kifejtette azo­kat a problémákat, amelyek külö­nösen magukra vonják a japán parlamenti küldöttség tagjainak figyelmét. N. Sz. Hruscsov beható válaszá­ban kifejtette a szovjet álláspontot a feltett kérdésekkel kapcsolatban: a Szovjetunió és Japán közötti vi­szony rendezésének útjáról, a két állami közötti kereskedelmi kap­csolatok megteremtésének kérdésé­ről. A megbeszélés körülbelül két óra hosszat tartott. Befejezésül Hrus­csov kérte a japán parlamenti kül­döttség tagjait, adják át a japán népnek a szovjet dolgozók legjobb kívánságait. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép békében és barátság­ban akar élni a japán néppel. N. A. Bulganyin a szovjet kor­mány nevében csatlakozott a jó­kívánsághoz. • A. P. Volkov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Szövetségi Tanácsá­nak elnöke és V. T. Lacisz, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Nemzeti­ségi Tanácsának elnöke szeptember 21-én fogadást adott a japán parla­menti küldöttség tiszteletére. A fesztelen, baráti légkörben le­zajlott fogadáson A. P. Volkov és Tokutaro Kitamura beszédet -mon­dott. (MTI) Paasikivi távirata Vorosilovho* Moszkva (TASZSZ). Paasikivi hoz, a Szovjetunió Legfelső Taná- finn köztársasági elnök az alábbi csa Elnökségének elnökéhez: táviratot intézte K. J. Vorosilov­K. J. Vorosilov úr őexcellenciájának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva. Hazaérkezve, őszinte köszönetét mondok önnek, elnök úr és mindazoknak, akik elősegítették a Szovjetunióban tett látogatásom si­kerét, azért a szívélyes fogadtatásért és örvendetes vendégszeretetért, amelyben engem és a kíséretemben lévő személyeket részesítették moszkvai tartózkodásunk idején. Ugyanakkor újból kifejezem önnek, elnök úr és az ön személyénben a Szovjetunió kormányának, köszö- netemet azért a rendkívüli jóakaratért, amelyet tárgyalásunk idején szovjet részéről Finnország iránt tanúsították. A tárgyalások ered­ménye becses mindkét fél számára és ékes bizonyítéka népeink igaz baráMigának. J. K. Paasikivi, a Finn Köztársaság elnöke. (MTI) • ENSZ­(M TI.) A Reuter Iroda hivata­los jelentésre Hivatkozva közli, hogy az ENSZ Leszerelési Albizott­ságának ülését, amelyet eredetileg csütörtökre tűzték ki, péntekre ha­lasztották. Az elhalasztás okát nem közölték, de a Reuter Iroda értesü­lése szerint az elhalasztás az Egye­sült Államok kérésére történt, (M TI.) A londoni rádió jelenti, hogy az ENSZ főbizottsága szerdán este 7 szavazattal 4 ellenében el­utasította Görögország kérését, hogy tűzzék az ENSZ közgyűlésé­nek napirendjére a ciprusi kérdést. A főbizottság ezt követően egy­hangúlag úgy döntött, hogy java­solja a marokkói kérdés megvita­tását a jelenlegi ülésszakon. A fő­bizottság az algíri helyzet napi­rendre tűzéséről pénteken dönt. H I R E K New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlése szeptember 21-én délelőtt folytatta munkáját; A bizottságok elnököt választol­tak. A bizottsági ülések után a köz­gyűlés teljes ülést tartott, amelyen megválasztották a közgyűlés hét alelnökét: Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Ethiopia, Luxemburg egy- egy képviselőjét és egy csangkaj- sekista megbízottat. Ilymódon meg­alakult a közgyűlés főbizottsága, a közgyűlés elnökének, hét elnökhe­lyettesének és a hét bizottsági el­nöknek személyében; Szeptember 21-én délután a fő­bizottság tartott ülést. A főbizott­ság ülésén a közgyűlés 10. üléssza­kának napirendjével foglalkoztak. RACHEL Howard Fast amerikai kommu­nista Írót 1953-ban Nemzetközi Sztálin Békedíjjal tűntették ki. ..Rachel” című elbeszélésében az első amerikai telepesek életét mu­tatja be az ország nyugati részé­ben, a XVIII. század végén. Apám egy fatörzsön ült. Könyö­kére támaszkodott, arcát kezébe temette. Sem enni. sem beszélni, de még megmozdulni sem akart. Lefeküdtem éjszakára, de reggel ugyanebben a helyzetben találtam; — Pa — szóltam hozzá — ma már két napja halott, s te azóta nem ettél. így éhen lehet halni. Torz mosoly jelent meg apám arcán: — Hozd a csajkát. Davy, főzünk egy kis füstölt húst; Evés után apám meggyujtotta pipáját, aztán megkereste anyám öreg bibliáját. Egy darab faszenet vett elő, hogy a biblia fedőlapjá­nak belső oldalára, ahol már több dátum sorakozott, beírja ezt az év­számot ÍS; r —■ Születés és halál — mondta elgondolkozva; — Ott. Keleten, amikor egy hozzátartozónk eltávo­zik az élők sorából, az egész ro­konság összegyűl a temetésre; Te ezt még nem érted, Davy, de köny- nyebb lesz az ember szive; Itt ugyan mit tehetnék? Apám kezében forgatta a szén- dsrabot. aztán kezembe nyomta: nem volt járatos az írásban; ~ írd be te — mondta = de na­gyon gondosan; írta: Howard Fast Beírtam:! ..Susanna Harvey; Meghalt 1788; május 15-én. Hideg­rázásban”» — Huszonkilenc éves korában t— tette hozzá apám rekedt han­gon ;; 9 Azután becsukta a bibliát és visszaállította a polcra; . • . Egy héttel később apám elhatározta, hogy elindul a Murry- erdőbe; Ez volt a legközelebbi la­kott hely; Itt még üzlet is volt; Tizennyolc család élt a telepen. Az erőd a folyó túlsó partján terült el egy kis dombon. Pa és én naplementekor keltünk át a fo­lyón. Száraz időben vize a ló hasá­ig ért; Amikor a túlsó partra ér­tünk, apám északra fordult. Jack- son pásztor házánál megállt: A pásztor kilépett házából, ahol ép­pen egy dézsa vízben mosakodott. Felesége az ajtó mögül nézett ki. s a négy gyermek is kifutott a tor­nácra; — Jó eset Harvey bátyám *— köszönt a pásztor; — Jó estét, Da­vy ;js Csakhogy végre előbújtatok az erdőből ilyen hosszú idő után; — Hosszú idő volt bizony — vá­laszolt apám. — De végül is. az ember vágyódik társai után; — Csak nem hagytátok egyedül Harvey asszonyt? , Sírva fakadtam; *— Hagyd abba. Davy. — szólt rám apám. aztán elmondta a pász­tornak mély bánatunkat. .— Isten akarta szólt a pász­tori — Először úgy éreztem, hogy eszemet vesztem — mondta apám. — Nem tudtam se aludni, se enni, se gondolkozni. Legszívesebben fogtam volna a fegyveremet és ki az erdőbe;: Aztán így szóltam magamban: fel kell nevelnem a fiút úgy, ahogyan azt ő akarta. Felnevelni, hogy tudja olvasni a bibliát, tudjon írni. De az ember mégsem tud egyszerre mindennel foglalkozni: harminc acre föld. hozzá még száz acre erdő. a küszö­bön álló aratás, vadászat, s hozzá még a nevelés; — Asszony kell neked — jegyez­te meg Jackson felesége; — Igen — erősítette meg a pász­tor is; : s — Az ördögbe is! — kiáltottam fel; — Nagyon jól megvagyunk egyedül is, pa meg én; Aztán elfutottam a folyópartra, s zokogva vetettem masam a föld­re. Úgy éreztem, meggyűlöltem apámat. Mikor kissé megnyugod­tam, visszatértem. Együtt ültek a házban, teát ittak: Nem tudom — mondta apám. — illik-e egy olyan embernek, akinek 30 acre földje van rabszol­gát venni nőül?.-: —1 Hagyj fel a büszkeséggel, Harvey bátyám. Nem szerelemből nősülsz, hanem azért, ho-gy asszony legyen az otthonodban. Van 20 dol­lár nálad, hogy vehess egy rab­szolganőt. Apám egyik zsebéből egy tárcát vett elő, a másikból ezüst dolláro­kat. A pásztorral együtt háromszor is átszámolták a pénzt. — Tizenkilenc dollár, hat penny —* mondta végül a pásztor. — Na, rr.ajd én elintézem az ügyet, gyer­tek velem. ...Apám le nem vette szemét a rabszolganőről, míg a pásztor Green úrral alkudott a vételárban; Többen úgy vélték, hogy ma nincs már annyi rabszolga, mint a hábo­rú előtt volt, mások viszont azt be­szélték, hogy Keleten törvényt akarnak hozni a rabszolgaság meg­szüntetéséről. Egyelőre azonban el­szegődni ugyanannyit jelent, tftint rabszolgának lenni: az apa eladhat­ja leányát tíz évi szolgálatra, s akiknek adósságuk van, elszegőd­hetnek hitelezőikhez. Amikor va­laki meghal, úgy, hogy adósságot hagy hátra, gyermekeit adják el a hitelezőknek. Amennyire meg tudtam ítélni, így lehetett ez ezzel az asszonnyal is. Szülei meghaltak Keleten, őt pedig eladták a fennmaradt adós­ság fejében. Green úr ezer font száraz gabonáért vásárolta a folya­mi kereskedőktől és úgy tartotta, hogy elég nagy árat fizetett érte. A nő egy kis zsámolyon ült a sa­rokban, a tűz mellett, míg a pász­tor Green úr és apám alkudoztak. Semmi különös látnivaló nem volt rajta: alacsony, fiatal nő volt, sá­padt arcú. Haja fekete. Figyelte az alkudozókat és időnként rám né­zett; Hasznom kellene legyen, nem pedig veszteségem ezen az üzleten-- mondta Green úr. Délkeleti jen­ki volt, s úgy gondolom, sem apáan, sem a pásztor nem volt jó véle­ménnyel róla. ■— Ha nincs vásárló, az eladónak sem szabad követelőzőnek lennie —- mondta a pásztor. • ■— Egy vásárló mégis csak van! Igaz? Apám sóhajtva mondta: — Állapodjunk meg, hogy ősszel még két dollárt fizetek. •— így nem lesz haszon! — tilta­kozott Green úr. A rabszolganő lehajtotta fejét és kezével eltakarta arcát. — Adok, mondjuk, három dol­lárt — mondta apám. — Feleségem három vászonruhát csinált neki. — De, hiszen ez rabszolga — ve­tette ellen apáim ■— Nem akarom ót! — kiáltottam közbe; Apám arculütött, s az eladóhoz fordult: — Négy dollár; Az asszony felemelte fejét és alig hallhatóan szólt: — Kérem önt:: j Green úr ránézett: — Megegyeztünk — mondta. Kiszaladtam a házból; hallottam, hogy apám szólít, de nem fordul­tam vissza. Hogy is felejthette el ilyen gyorsan anyámat; (Folytatjuk.) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom