Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

V 1955 szeptember 23. 8ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Minden erőt az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésére Az MDP Megyei Végrehajtó Bizottsága szerdán egésznapos ta­nácskozásra hívta össze a járási és a községi pártbizottságok titká­rait, a tanácsok, az állami gazdaságok, 3 gépállomások és a termelő­szövetkezetek vezetőit, valamint számos mezőgazdasági szakembert. Az aktívaértekezlet az őszi munkák gyors és maradéktalan elvégzé­sével foglalkozott. Lapunk csütörtöki számában ismertettük Csáki Ist­ván beszámolójának egy részét. Az alábbiakban a felszólalásokat kö­zöljük ; Nagyon fontos a gépek segítsége felszólaltak. A karcagi Szabadság Termelőszövetkezet párttitkára, a pártszervezet ellenőrző szerepéről szólott — Létrehoztuk a társadalmi bí­róságot, felújítottuk az ellenőrző bizottságot, s ezeknek a szervek­nek a segítségével is érvényesítjük a munkafegyelem megszilárdulá­Kiss Emánuel, a jászkiséri Tán­csics TSZ mezőgazdásza elmondot­ta, hogy a Jászkiséri Gépállomás ezévben szinte hibátlanul dolgo­zik. A traktorosok minőségi mun­kát végeznek. — Főleg a gépállomás hathatós segítségének köszönhetjük, hogy nem torlódik össze a munka, nincs elmaradás. Az őszi mezőgazdasági munkák sikeré* jóformán még a gabonabetakarítás ideje alatt meg­alapoztuk. Az aratást, a cséplést a gépek segítségével idejében el­végeztük. Ebből rendkívül nagy előnyünk származott. Az a hely­zet ugyanis hogy nyomban meg­kezdhettük a trágyahordást, a ve­tőszántást. A gépek segítsége te­hát nagyon fontos. Most a vetés és a kapásnövények betakarítása ide­jén is azon leszünk, hogy a lehető legtöbb munkafolyamatot gépesít­Az idejében Teteti 1 Nyikos Károly, a kisújszállási Táncsics Termelőszövetkezet elnö­ke arról adott számot az aktíva résztvevőinek, hogy a búza veté­sét már napokkal ezelőtt megkezd­ték. Idáig 327 hold őszi vetésük van, ebből 100 hold őszi búza. Nyi­kos elvtárs elmondotta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint Kisúj­szállás határában az a búza fizet különösen gazdagon, amelyet szep­tember második felében földbe tesznek. A Táncsics Termelőszövet­kezetben szintén körültekintő, gon­dos munkát igényel a vetés gyors lebonyolítása. 580 hold kukorica- földbe kell majd búzát vetni. An­nak érdekében, hogy ezt a terüle­tet megfelelően elő tudják készí­teni, komplex-brigádokat szervez­tek. A komplex-brigádok a törést, a szárvágást, a cső- és a szárter­més lehordását egyszerre végzik. Gyors betakarítást Pintér Gyula, a Kunszentmárto­ni Gépállomás igazgatója is arról beszélt, hogy az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését a lehető leg­több munkafolyamat gépesítésével kell megoldani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a meglévő gépek­ből sokat lehet alkalmazni. Ahol nincs cukorrépakiemelő gép, ott jól bevált a kormánylemez nélküli sük — mondotta Kiss Emánuel elvtárs, majd az üzemj pártszer­vezet szerepéről beszélt. A Tán­csics TSZ kommunistái minden nagy feladat előtt igénybeveszik a fiatalok segítségét. A termelőszö­vetkezet DISZ szervezete rászol­gált a bizalomra. A nyáron a fia­talok végezték el a cséplést, most az őszi nagy munkák idején is eredményesen dolgoznak a siker eléréséért. Jászkisér termelőszö­vetkezeti község lett. A Táncsics TSZ taglétszáma és földterülete néhány hét alatt jelentősen meg­növekedett, bővültek tehát a fel­adatok. Az ősz folyamán közel 1000 hold vetése lesz a Táncsics TSZ- nek. A munka folyamatos, zökke­nőmentes lebonyolítását, a megfe­lelő sorrend kialakításával biztosít­ják. A traktoros brigádokat is eszerint foglalkoztatják. úza fizet gazdagon eke. A kombájnokat napraforgó- cséplésre és rizsaratásra lehet be­állítani. A Turkevei Gépállomás műszaki dolgozói néhány kombájnt kukoricaszár levágására alakítot­tak át. Pintér elvtárs, a Kunszent­mártoni Gépállomás igazgatója a továbbiakban az őszi mezőgazda- sági munkák gépesítésének a fon­tosságáról szólott. Elmondta, hogy gépállomásuk körzetében a kender és a rizs betakarításának túlnyomó részét gépesítették. Rédai István, a mezőtúri Szabad Nép TSZ mezőgazdásza örömmel közölte az aktíva résztvevőivel, hogy a szövetkezetben ezévben egy 40 holdas gabonatáblán holdanként közel 28 mázsás átlagtermést taka­rítottak be. Rédai István elvtárs el­mondta, hogy a 40 holdas tábla elő- veteménye burgonya volt, 1953. őszén ennek a földnek minden holdja 150—180 mázsa érett istálló- trágyát kapott. Rédai elvtárs is hangsúlyozta, hogy a bő termés el­érésének egyik előfeltétele, az ide­jében történő vetés. A talaj gondos előkészítése, a vetőmag kiválasz­tása; A pártszervezetek ellenőrizzék a munkát A megye életében nagyjelentősé­gű tanácskozáson még számosán sát, az újfajta gondolkodásmód kialakulását — mondotta. A felszólalók közül sokan foglal­koztak a kihelyezett mezőgazdá­szok munkájával. Ezeknek nagy többsége fáradhatatlan segítője a közös gazdaság előrehaladásának. Akad azonban még mindig olyan kihelyezett mezőgazdász, aki úgy vélekedik, „adok én tanácsot, csak legyen, aki végrehajtsa’’. Ezeket az embereket legtöbbször nem sokra becsülik és csak kellemetlen ven­dégnek tartják a szövetkezeti ta­gok; Kcresztsorosan vessünk Csőke Mihály, a besenyszögi Er­dei TSZ mezőgazdásza arról be­szélt, hogyan háromszorozták meg a gabona termésátlagát. Különösen kiemelte a keresztsoros vetés elő­nyét, amelyet ők már az elmúlt év­ben is alkalmaztak. A tanácskozá­son felszólalt még Papp József, a mezőtúri tanács elnöke is. — Minden erőnket latbavetjük, hogy Mezőtúr termelőszövetkezeti város pártunk Központi Vezetősé­gének júniusi határozata szellemé­ben hozzájáruljon a gabonaterme­lés fokozásához. A gépállomás tel­jes erővel végzi ez|^a nagy munkát. Valamennyi erő- « munkagép a vetésben és a betakarításban se­gít. Vasárnap, szeptember 25-én si- lózási és trágyázási napot tartunk. Nyolcszáz fiatalt mozgósítottuink er­re a napra — mondotta; Juhász Imréné elvtársnő, a me­gyei tanács elnöke hasznos taná­csokkal látta el a jelenlévőket, úgyszintén Nyíri Béla megyei fő­mezőgazdász is. A tanácskozáson felszólalt még Vezekényi Ernő tudományos kutató, Bozsik Tibor, i gépállomások me­gyei gazgatója, Mándoki Gáspár, a karcagi Béke TSZ mezőgazdásza, Szakmáid Sándor, a Tiszaigari Ál­lami Gazdaság igazgatója, Somosi Árpád, a turkevei Vörös Csillag TSZ mezőgazdásza, Dombi Józsefné Kengyel termelőszövetkezeti község tanácselnöke. Nyíri Sándor, a ti­szaigari Petőfi Termelőszövetkezet bangád vezető je; • A jászapáti nikkelező üzemben Am ajtóm, mely a nikkelező­üzem helyiségeibe vezet, krétával rajzolt halálfej s néhánysoros fel­irat figyelmeztet, hogy idegennek nem tanácsos bemenni. Mégis be­nyitunk Fejér István birodalmába s annak ellenére, hogy még több zord „vendégriasztóval” is találko­zunk útközben, lemegyünk a mű­helybe vezető keskeny falépcsőn. — Jó az elővigyázatosság — ma­gyarázza meg a tilalmakat a mű­hely vezetője. — A levegőben ál­landó benzingőz terjeng, mérgek­kel dolgozunk. Ebben a raktárban — mutat egy halálfejes vasajtóra — ciántartalmú vegyszereket táro­lunk, mely kis mennyiségben is igen veszedelmes. A kémia és az elektromosság tu­dományának összeházasítása a nik- kelezés mestersége s mindkettőhöz jól kell érteni annak, aki ered­ményt akar elérni, ebben az ipar­ban. A nikkelezendő tárgyakat kü­lönféle eljárásokkal tisztítják, nagyfordulatszámú rongykorongok­kal, csiszolóporokkal tükörfényesre dörzsölik, zsírtalanítják. Ezütán kezdődik meg a tulajdonképpeni nikkelezési eljárás: Ez két nagy fakádban történik. Az elsőben rezezik a tárgyat: né­hány mikron vastag rézbevonatot visznek rá. Aztán átkerül a másik kádba, ahol a rézbevonatra nikkel bevonat jön; Mindem elektromos áram segít­ségével történik. A fakádban fo­lyadék van, az elektrolita (egy sa­vas oldat, mely a nikelnek, illetve a réznek a sóját tartalmazza). A fo­lyadékba vékony fémrúdról lógnak bele a nikkelezendő tárgyak és szín-nikkel; A mester megnyomja az indító­gombot. Az egyenáramfejlesztő dol­gozni kezd. Feszültség alá kerül a nikkellemez és a tárgyakat tartó rúd. A tárgyak környékén, mintha forrni kezdene a folyadék: hidro­gén szabadul fel. Közben megindul az elektronok vándorlása a nikkel­lapokról (ezek pozitív pólust képez­nek) a tárgyak felé (ezek negatív sarokká, váltak). A fémtartalmú folyadékból egy-egy molekula nik­kelt vesz fel a tárgy; A nikkelemelt tárgy a kádból kiemelve matt, zöldesszürke színt mutat. Első pillanatra akarat’anul is arra gondol az ember, ezért kár volt mindezt végigcsinálni. A nik- kelezés előtt tükörfényesre csiszolt anyag elvesztette minden szépsé­gét; — Ezután jön a polírozás — nyugtat meg Fejér István. — Ez Tegnap délelőtt Pintér Dezső elv­társ, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke az Építőipari Vállalattól átvette a Ságvári Endre úti 135 lakásos bérházépítkezés A Szolnok városi tanács kezelé­sében lévő Építőipari és Javító Vállalat különböző részlegeit 600 ezer forintos költséggel fejlesztet­ték. Ennek során a két vállalat igen nagy mértékben hozzájárul a la­kosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához; szintén nagyfordulatú rongykoron­gokkal történik s utána úgy csillog a tárgy, mint a tükör; A kész darabok között megtalál­ható minden, a biciklisárhányótól kezdve az orvosi sebészkésig. Az üzem kapacitását jelenleg nagy­részt exportrendelések kötik le. Vállalnak azonban nikkelezést a lakosságnak is, A temek mmérint az alig né­hány hónapja működő üzemet ki­bővítik s hasonló eljárásokkal meg­oldják a krómozást is. Reméljük, ekkor már a vasipari szövetkezet vezetősége lehetőséget talál arra Is, hogy felvigye az üzemet az alagsorból; utolsó 31 lakását. Az átvétellel egy- időben Pintér Dezső elvtárs ünne­pélyesen kiosztotta a városi tanács kiutalásait az újonnan elkészült la­kásokra a bérlőknek. A fejlesztés során a két vállalata lakosság által keresett közszükség­leti cikkek közül ezévben 100 ton­na tűzhelylappal, 2000 kg tűzhely­ráccsal, 300 drb üstházzal, 6000 drb szeneskannával, 1000 darab kútve- derrel, 1500 drb mosófazékkál, 4000 drb tepsivel és 5000 drb füstcsővel járult hozzá a lakosság ellátásához, • • Ünnepélyesen adtak át Szolnokon 31 új lakást Egymillió forintos költséggé! híd épül Zagyvarékason Zagyvarkas belterületén a Zagy­va átkelő hídja ideiglenes fahíd, amely már egyáltalában nem felel meg a követelményeknek, szüksé­gessé vált egy új híd építése. Az állam most az új híd felépíté­séhez 1 millió forintot biztosított. Az új hid egy régi vashíd szerke­zeteiből készül és 1956-ban adják át a forgalomnak. Mivel járul hozzá a Szolnoki Építőipari és Javító Vállalat a lakosság ellátásához ? Nagyszerű alkotásaink ftz Bika: Timföldsvár hatalmas keverfitornra Hazánk bauxitban a világ egyik leggazda­gabb országa. A bauxi- tot — az alumínium alapanyagát — a fel- szabadulás előtt német monopóliumok kaparin­tották meg és a kiter­melt nyersanyag na­gyobbik részét a* or­szágból kiszállítva, Né­metországban dolgozták fel. Az ötéves Terv so­rán kormányzatunk ha­talmas beruházásokkal megteremtette a ma­gyar alumíniumipart. - Képünk az Ajkai Tim­földgyár újonnan épült hatalmas keverőtor- nyait mutatja. Ehhez a nagyszerű létesítmény­hez a dolgozók Béke­kölcsönök során jegy­zett forintjai is nagy­mértékben hozzájárul­tak. SOK TAPASZTALATTAL GAZDAGABBAN A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága tizenöt dolgozó parasztot vitt el a mezőgazdasági kiállítás megtekintésére. Ez a csoport volt az utolsó, mely az idei mezőgazdasági kiállítást Szolnok megyéből meg­tekintette és sok tapasztalattal gazdagodva tért haza. Amit minden termelőnek tudnia kell A kukorica, napraforgó és burgonya begyűjtéséről Kormányunk a spekuláció meg­akadályozása. valamint a hús- és zsírellátás megjavítása érdekében az idén a következő intézkedést vezette be: A Begyűjtési Miniszter 10/1955. Rgy. M. sz. rendelete értelmében a termelők a kukorica és naprafor­gómag törését, valamint a Durgo- pya szedését legkésőbb a törés, szedés megkezdésének napján kö­telesek bejelenteni a községi be­gyűjtési megbízottnál, illetve a vá­rosi begyűjtési hivatalnál. A beje­lentést a hét munkanapjain egész nap, vasár- és ünnepnapokon dél­után 13 óráig lehet megtenni, mert a begyűjtési hivataloknál íspekció van; Azok a termelők, akik a rerde­let megjelenése előtt kapástermel- vényeiket már letörték, vagy fel­szedték. a törést, szedést pótlólag kötelesek bejelenteni. A bejelentés alkalmával minden termelő vigye magával a beadási könyvét is. Aki a bejelentést elmulasztia. 500 fo­rintig terjedő pénzbírsággal bün­tethető. A rendelet kimondia azt is, hogy valamennyi községben és vá­rosban 1955. szeptember 10-től kez­dődően a község (város) begyűjtési tervének teljesítéséig a termelők kukoricát és napraforgómagot csak a terményforgalmi vállalatoknak, burgonyát pedig csak a földműves­szövetkezeteknek adhatnak el. Ennek megfelelően a termelők őszi betakarításé terményeket, ku­korica őrleményt a község, város begyűjtési tervének teljesítéséig sem egymás között, sem pedig fo­gyasztók részére nem értékesíthet­nek, nem cserélhetnek és nem ajándékozhatnak. Egyes termelők részére, akik be­adási kötelezettségüket termés­hiány miatt nem tudták teljesíteni, a begyűjtési megbízott a korlátozá­sok tartama alatt is engedélyezhe­ti, hogy a beadáshoz szükséges mennyiséget ugyanazon községben lakó és beadási kötelezettségét már teljesített termelőktől besze­rezzék. A vásárlási engedélyt a begyűj­tési megbízott adja, és abban meg­jelöli a javasolt termelő nevét, lakhelyét a beszerezhető terménv megnevezését. mennyiségét; A rendelet intézkedik arról is, hogy 1955. szeptember 10-től kez­dődően az értékesítési korlátozások ideje alatt a termelőktől őszi beta- karítású terményeket — mennyi­ségre való tekintet nélkül — a MÁV, a MAHART, az AKÖV. a BELSPED és a magánfuvarosok szállításra nem vehetnek át és azo­kat a termelők a községből (város­ból) saját fuvareszközükkel sem szállíthatják el. A forgalmi korlátozás ideje alatt azonban beadási könyvvel, a be­adási kötelezettség teljesítéséhez szükséges kukoricát, napraforgó- magot és burgonyát a termelők a lakhelyükhöz legközelebb eső álla­mi és földművesszövetkezeti átve­vőhelyre szabadon szállíthatják. Ugyancsak szállítható a termelő saját sertéshizlalási szükségletének megfelelő kukorica mennyiség a lakhelyhez legközelebb eső daráló üzembe is. Aki az őszibetakarítású termé­nyek forgalmára és szállítására vo­natkozó rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza a 8.8001946. M. E. sz. rendelet alapján börtönbünte­tésben részesül. A termelők és beadási kötelezett­séggel nem rendelkező állattartók azokban a községekben és városok­ban, amelyek gabona beadási ter­vüket maradéktalanul teljesítették és a megyei begyűjtési hivatal a gabona forgalmi korlátozás alól feloldotta őket. árpát, zabot és korpát takarmányozási célra sza­badon vásárolhatnak. így Szolnok város területén is az árpa. a zab és a korpa szabadon beszerezhető. Megyei Begyűjtési Hivatal Ankét a nehézipar jelentőségéről A Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretteriesztő Társu­lat politikai szakosztálya csütörtö­kön este a Társulat klubhelyiségé­ben „A nehézipar jelentősége a szocializmus építésében” címmel ankétet rendezett; Az ankét elő­adója: Hoffner Pál mérnök, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal főosz­tályvezető volt. A vitát Szabó László, a Tiszamenti Vegyiművek főkönyvelője vezette. Az ankét után az ..önműködő gyár” című film került vetítésr% i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom