Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

T953, «wptesnhgr 33« 3 AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT Az őszi kalászosok 60 százalékát kereszfsorosan vetik a törökszentmiklósi járás termelőszövetkezetei Ä gépállomások erőgépei a ked­vező időjárást kihasználva, haj­naltól késő estig dolgoznak a föl­deken, sőt nagyrészük: éjszakai szántást is végez. Szerdán reggel is mintegy 1300 traktor állt mun­kába a termelőszövetkezetek föld­jein, A megye gépállomásai eddig több mint 32 000 holdon készítet-J ték elő a talajt az őszi, illetve ta­vaszi vetések alá. A napokban me- gyeszerte teljes erővel megindult a vetés is a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák földjein. Kü­lönösen jól halad a munka a négy termelőszövetkezeti város határá­ban, ahol szerdáig másfélezer hold őszi árpát és többszáz holdon a búzát is elvetették már, *—* jelen­tős részben keresztsorosam* Az elmúlt év őszién a megye termelőszövetkezetei mintegy 5000 holdon vetették el az őszi árpát és a búzát szovjet módszerrel: ken resztsorosan. Ezeken a földeken holdanként másfél mázsával ter­mett több gabona a megyében. A jó eredmény láttán ezen az őszön lényegesen nagyobb területen vet­nek keresztsoros árpát és búzát a tsz-eki A törökszentmiklósi járás­ban például a termelőszövetkeze­tek elhatározták, hogy őszi kalászo­saik 60 százalékát keresztben-hosz- szában vetik el az idén, A járás területén eddig szovjet módszer szerint mintegy 300 holdon került földbe az őszi árpát; A napokban a járásban csak­nem mindenütt megkezdik a búza vetését is* A kuncsorbai „Vörös Október* TSZ tavaly elvetett száz hold kereszísores búzája holdan­ként hámom mázsával többet fize­tett, mint az egyiránybam vetett gabona. Éppen ezért a szövetkezet tagjai, miután 50 hold keresztsoros árpát elvetettek, hozzáfogtak a búza vetéséhez. A terv szerint a 700 hold búzából 500 holdat vet­nek az idén keresztsorosan. Géppel szedik a cukorrépád a ílszaföldvári Lenin TSZ-ben A tiszaföldvárl Lenin TSZ-ben már zöldéi az őszi árpa és a repce. A traktorok fokozott ütemben dol­goznak. Készítik a búza magágyát. Révész Benjámin, a kiváló cibak- házi traktoros és két társa ad se­gítséget a Lenin TSZ tagjainak, hogy a 300 hold őszi búzát is idejé­ben elvessék. Eddig 50 holdon ké­szítették el a magágyat, s ezen a területen még a hét folyamán föld­be teszik a búza vetőmagját. A ter­méshozam növelése érdekében 100 hold búzát keresztsorosan vetnek a tsz-tagok: A vetés mellett a másik döntő munka a kapásnövinyek betakarí­tása. A harmincöttagú növényter­mesztési brigád Zagyi Sándor ve­zetésével tegnap fogott a. cukor­répa szedéséhez. A gépállomás ré­pakiemelő géppel nyújt segítséget a munka gyors befejezéséhez. A ter­melőszövetkezet vezetői és tagjai elismeréssel beszélnek a gépállo­más munkájáról. Tamás László mezőgazdász most olyan kéréssel fordult a gépállomás vezetőihez, hogy a kukoricaszár levágásához is adjanak gépi segítséget. így ok­tóber 20-ra mind a betakarítást, mind a vetést be tudják fejezni. Épül a szíátinvárosi kokszolómű Határjárás Jászfadányon Jászladányon az Úttörő TSZ jár élen az őszi mezőgazdasági munkák végzésében. Tagjai az őszi árpát elvetették, s most a búzavetőmagot tisztítják, készítik a vetőágyat; A tagok egyrésze a cukor­répát szedi; A Táncsics TSZ-ben s a többi közös gazdaságban is igyekeznek a kapásnövények beta­karításával az őszi kalászosok elvetésével; A termelőszövetkezetek példája az egyénileg dolgozó parasztokat is serkenti a soronlévő munkák mielőbbi elvégzésére; Sok olyan szorgalmas gazdát megnevezhetnénk, mint Bagi Béla tanácstag és Fejes János dolgozó paraszt, aki első közt vetette el az őszi árpát. Vince József, Bagi József és Vince Ferenc a kapásnövények betakarításában mutatnak példát; A tanács mezőgazdasági állandó bizottsága és a termelési bizottság közösen szervezte meg a határ­részek ellenőrzését. Figyelemmel kísérik a kukorica, napraforgó beérését és mozgósítják gazdatársaikat a törés, illetve szedés megkezdésére. Cseh K. Antal 10 holdas dolgozó paraszt, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, valamint Horváth István állandó bizottsági tag személyes példamutatásával és felvi­lágosító szóval is segíti az őszi.munka mielőbbi be­fejezését. A párt népnevelői és a tanácstagok közel hetven kisgyűlést tartanak, ahol szintén az őszi munkákról beszélgetnek a dolgozó parasztokijai. Segít a gépállomás Szászberek termelőszö­vetkezeti község határá­ban is serényen folyik ‘a munka. A gépállomás 30 traktorral és 4 univerzál géppel végzi a talajelőké­szítést, a mélyszántást; Fokozott segítséget nyújt az új közös gazdaságok­nak — amelyek nem ren­delkeznek fogaterővel — a szántás-vetés befejezé­séhez. Az Uj Élet Terme­lőszövetkezet földjén 6 erőgépből állő traktoros­brigád dolgozik. A gépek közül egy gumikerekű traktor, melyet szállításra is alkalmazhatnak. A 90 mázsa vetőmagot már a gépállomás segítségével szállították ki a tsz-tagok. Balogh Sándor fiatal trak­torista végezte a vetőszán­tás jórészét, s jóminőségű munkájával kiérdemelte az Uj Élet TSZ tagjainak elismerését; A szintén ezévben ala­kult Ezüst Kalász Terme­lőszövetkezetben a so­ronlévő munkák mellett folyik az építkezés is. Itt is segít a gépállomás, Ennek vontatóival szál­lítják ki az építőanyagot a tsz-tagok; Nagy szüksége van az új termelőszövetkezetek­nek jő szakemberre is, aki a tervek elkészítésében, a munkák irányításában he­lyes javaslatokkal segíti a tsz vezetőit. A gépállomás Bíró Sándor mezőgaz­dászt — aki eddig az új- szászi Bem TSZ-nél dol­gozott — bízta meg azzal, hogy a szászbereki Uj Élet és Ezüst Kalász ter­melőszövetkezetekben munkálkodjon a közös gazdaságok megerősíté­séért; Hazánk egyik legnagyobb büszke sége, Sztálinváros. ötéves tervünk legnagyszerűbb alkotása. Államim k sok-sokmilliő forintot fordít ne­héziparunk nj bázisára. A kokszo lómű hazai, pécsvidékí szénből gyárt majd kokszot, tehát felépü lése után nagymennyiségű valn- tát takarít meg az ország számár a. A kokszolómű — egész Sztá­linváros építéséhez — hozzájárul tak azok a forintok is, amelyeket dolgozó népünk békeköl csönökben jegyzett. Ttszabum fejlődésétől Községünk sokat fej­lődött a felszabadulás óta. Egész új rész az Újtelep. Itt több mint 150 családi ház épült. Modern iskolát kap­tunk, állandó napközi otthonunk és idény­bölcsődénk van. Két­ségünkből többen jár­nak egyetemre, főisko­lára és középiskolák­ba. A pedagógusok száma jelenleg tizen­három, a múltban csak öt volt. Tanyai oktatás a múltban Taslwnyban volt, jelenleg a Bíbic­háton is működik ál­talános iskola. Kultur- otthonunk a környék­nek is egyik legszebb kultur otthona. Ezeket az eredményeket an­nak is köszönhetjük, hogy dolgozóink is igyekeznek hozzájá­rulni létesítményeink megteremtéséhez. To­vábbi tervünk, hogy egyik tanyai iskolához kútat, Pusztataskony lakosainak 300 m jár­dát építünk, a Hősök terét parkosítjuk. Négy utca teljes rendbeho­zataláról is hamarosan gondoskodunk, Kács or Ferenc tanácselnök T Is zabura A'kiállításon jártak Mustot hoznak forgalomba Az ország különböző vidékeiről jelezték, hogy nemsokára must is lesz.- A kereskedelem október el­sejétől valamennyi vendéglátóhe­lyen megkezdi a must árusítását. Előreláthatólag mintegy kilenc- százezer liter édesmustot hoznak forgalomba» A Carmen Szolnokon Az operakedvelő szolnoki kö­zönségének komoly művészi él­ményben lesz része október 10- én, amikor az Operaház kiváló művészei Bizet Carmen című ope­ráját mutatják be a Szigligeti Színházban; Svéd Sándor Kossuth- dijas mellett színpadra lén az ope­ra címszerepeiben Király Sándor, Palánkay Klára. Szőnyi Olga, Ná­das Tibor, Tóth Miklós és mások. A közreműködő MÁV Szimfóni- kus zenekart Lukács Miklós ve­zényli. Az előadás iránt nagy az érdeklődés. Tamás László, a tiszaföldvári Lenin TSZ agronómusa Kiss Lukács cserkeszöllől egyénileg dolgozó p araszttal a kiállítás egyik parcel­láján bemutatott szőlőfajtát vizsg álják. Mindketten lapunk levele-* zöi, s dolgozó társaikkal ism értetik a kiállításon látottakat — Nyertünk? f kérdezte teg­nap a legidősebb lányom. — Nem, •—* válaszoltam; — Este tizenegy órakor jött haza az uram. Annak se szóltam sem-* mit. Nem is forszírozta, mert na­gyon fájt a fejem. Korán reggel siettem a bankiba, nehogy kijöjje­nek hozzánk és dolbra verjék, hogy ötezer forinttal húzták ki a kötvé­nyünket. —i Eszerint senkii nem tud róla? — Dehogynem; Középső me­nyecske lányom^ De rajta kívül senki* — Miért titkolja él ennyire; Erre a kérdésre olyan tüzes ma-* gyarázatba kezd a zömök, rendkí­vül eleven asszony, hogy rögtön megérti az ember: életbevágóan fontos oka van annak, hogy a leg­hozzáértőbb, a családanya döntse el, mi legyen a pénzzel, —* Van hozzá jogom tessék elhinni *— indokolja meg a nagy konspirációt. Dolgozok annyit, hogy majd leszakad a karom. Van úgy, hogy este tizenegy órakor jut eszembe, “ még nem reggeliztem. Ilyenkor szakítok egy fürt szőlőt s csak úgy mosatlamil megeszem. Tényleg úgy áll a gyönyörű kis udvar téglaútján Benkőné, mint örökké tevékeny fejedelme a csa­ládnak; Fején fakult piros kendő, kék pettyekkel, menyecskésen hát­rakötve. S az otthoni sötét ruha fölött piros kardigán. Dolgos kezén a ház körüli ezerféle munka nyo­mai, —• Van itt dolog «= mutat az ü-vegverandás csinos kis házra* Qíemejjik öiezez fmini mjexjtnúmp ... melynek bejáratánál még alig szikkad a tapasz. Aa ajtón át látni a nagytakarítás félreismerhetetlen jeleit. ■— Itt a kertünk — hordozza körül élénk tekintetét a dúsan termő bokrokon, fákon.- — Tet­szik-e ez az almafa? — int szemé­vel a fejünk mellett himbálózó gallyakra; Hogy tetszik-e? | Remefc. Min­den ág dugig makkegészséges Jo- nathán-aimákkal. Ott látható még a friss sebe annak az ágnak, ame­lyen húsz gyümölcs szorongott. Nem csoda, ha letört. *—* Van ám ezzel baj, ha azt akarja az ember, hogy teremjen. De így vagyunk a szőlővel is *— néz végig a kapuig guggoló tőkék kövér fürtjein; i— Ott hátul a tyúk a csirkék­kel. Az is csak szerencsétlenség aa emberen, ha nem gondosan neve­lik, Hogy máért Iceffl minderre ki­térni egy Békekölcsön nyertesről szóló riportban? Álljunk csak oda' Benkőék verő- fényes udvarán arra a domború hátú járdára s hallgassuk, mit be­zel a nyertes, «=-* A pénzt legnagyobbrészt erre fordítom — tárja két karját a csil­logó veramdás házacska felé, —* Mintha szívére akarná ölelni a hajlékot, ahonnan már két derék lány repült ki az életbe s a har­madikkal még együtt élik a mun­kás napokat, *—* Ez a legfonto­sabb: lg Ezért nem engedek senkit beleszólni, hova fordítsuk a nyere­ményt. Márpedig nekem olyan erős akaratom van, hogy amit el­határozok, keresztülviszem .., —* Tudja, mit mondok? Nem nagy a cipónk, de azt is kettétöröm, ha nem úgy lesz, ahogy én akarom — él a tréfás szólással Berakó Be­lőné, De olyan eréllyel mondja, hogy pillanatig sem kételkedünk;-—< Látja, ott hátul nem volt ke­rítés. Tyúkot vettem, — még az­nap megszökött. Addig ösztökéltem az embert, míg fát hozott — s megcsináltuk. Nézzen a talpunk alá. Ezt a járdát mi ketten rak­tuk a férjemmel. Míg szolgálatban! volt *— én, miikor hazajött, —- ő; A házat is magunk hoztuk rendibe; Az uram a MÁV-nál dolgozik; egyszer két napon át lekötötte a szolgálát, hazajött, de nem aludt, hanem hozzáfogott a renoválás­hoz ,,, Harmincegy éve elmúlt; hogy együtt futjuk az élet útját, de még berúgva nem láttam, **— Ez.:, ez a legdrágább ne­künk. Fedél a fejünk felett.,» *—* Hirtelen könnybe lábad Benkőné szem®, Méig kicsit furcsán is hat* hogy ez a tetterős, örökmozgó asz- szony ilyen gyorsan elérzékenyül. Nincs idő | ezen hosszabban gondolkozni, mert már hív is ma­gával a tiszta kis alsóházba; Egy felibe szakított uíjságlapot emel le a kredenc polcáról; «— Ügy hozta ezt a cikket a Iá- nyom a cukrászdából; Kitépte á Néplapból. Ez egy emlék nekünk a régi házunkról.,: Ott volt a vasút közelében — magyarázza. Hirtelen eszembajut valami: — Nem a Liget-utcában? — De ott. *— Ismerik Német Ferencéket? —■ Hogyne. Ott laktunk pont ve­lük szemben. Onnan,, * — Ugy-e, egy kép is van a cik­kel? — kérdezem izgatottan, míg felém közeledik az újságliappal, *—i Igen, Már nem h kenj mutatni, Pontosan emilészem mindenre* Hiszen én írtam. Még a visszaem­lékezés is megrázó. Liget-utca,, > Valaha Szolnok legszebb utcája, Árnyas fasor, gyümölcsös kertek, mosolygó háziak:,» Ma zörgős bo- zóttenger a helyén. Tizennyolcán meghaltak az utcából, Koronov Miska bácsi, a szorgalmas pék, a nyugdíjas Bődi bácsi, az álmokat szövögető Sárkány Magda. Meg­haltak a bombázástól. Mintegy száz ház tűnt el a föld színéről, köztük Ubnaitovicséké, Dcboséfcé, Szabóéké, Sántáéké, Tóthéké, Kindlovicséké..» Igen, emlékszem, mikor elmond­ták Némethék: „A Benkő Béláék házát egy légiakna mindenestől felkapta a levegőbe. Még a falát is szétvitte, csak a kopasz föld maradt meg a helyén.’1 — Ennyink se maradt, mint az ujjam — emlékezik könnyein át Bsnkőné. E-gy csattos üveg olajból éltünk egész hónapon át. Ruhánk csak ami rajtunk volt. Ügy húzód­tunk meg kegyelemből egy rokon­nál. — De azt mondtam; Ha az éle­tem rámegy, akkor is lesz házunk; — Lett, 1948-ban vettük ezt, Augusztustól mindszentekig kék téglán főztem. Ha valami ünnepi ételt készítettem, ismerős konyhá­ját vettem igényibe. Tiaenegyezer- nél több téglát úgy taiicskáztunlW el a régi romból. Eladtuk, hogy egy kis pénzt csimiáijunikj — De nemcsak a házra kötttöfrt a pénzt. Az uramnak — szógyen, nem szégyen, —* nincsen civii- ruhája, Előbbvaló volt a hajlék; Veszek neki egy öltönyt, magamnak kabátot. Egy unokám van még — egyik vöm, Csömör Vilmos aszta­los a Járműjavítóban, a másik Hajdú Ferenc tanár ugyanott, ahol a lányom, — a kicsinek veszek cipőt, mackót s egyebet.,* «—* De jöjjön csak, mutatok né­hány fényképet a régi házról. Előkerüli ^ a®>um. Kis ama­tőr felvételek. Egyiken írónké, aki már tanár a Sípos-téri iskoláiban, a másikon a legöregebb lány és aki már azóta Csomómé lett.». Végül egy pici kép;», Rom és rom kö­röskörül. Az anya, Benkőné és az apa szinte megkövültén merednek a lábuk előtt torlódó téglákra. Nem messze tőlük vatamélyllk kis­lányuk :»» Érdemes-e élni, ha ez a vége egy él'st fáradságának? — Ez a kérdés árad a képről, Benkőék háza, kentje, bizakodása a válasz ezekre a kérdésekre. Az ötezer forint jő 'helyre került. T. I, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom