Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-21 / 222. szám
Sioliwkmegyd MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA' MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A pártmunka szerves része a tag- és tagjelölt felvétel (2. o.) Hogyan használták fel községeink a készpénzjegyzésből visszamaradt összeget (3. o.) . Több mint tízezer forintot vesztettem, mert kiléptem a termelőszövetkezetből (3. oo.) VII. évfolyam 222. szám Ára 50 fillér 1955. szeptember 21 , szerda i L Tiszafüred dolgozó parasztsága a boldogabb élet útján Tiszafüred nagy község, járási székhely. Határában néhány régebben alakult termelőszövetkezet már évek óta eredményes munkát végez. A község egyénileg dolgozó parasztjai csak tanulhattak a tsz- éktől. Ezévben a közös gazdaságok méginkáibb bebizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét és azt, hogy a földművelő ember itt mindenhogyan megtalálja számítását. Az egyénileg dolgozó parasztok az elmúlt hetekben tömegesen kérték felvételüket a közös gazdaságokba. Elhatározásukat fáradhatatlanul segítették a népnevelők és a község vezetői. A nagy munka nagy győzelemmel végződött. l'iszafüred termelőszövetkezeti község lett. S így mostmár Szolnok megye keleti határának mentéin Kumszent- mártontól egészen fel Tiszafüredig szövetkezeti gazdálkodás folyik. A községben vasárnap ünnepelték hivatalosan a nagy történelmi változást. A sporttelepen többezer dolgozó paraszt, Karcag szövetkezeti város és a járás több termelőszövetkezetének küldöttsége jelenlétében Hodos János elvtárs, ország- gyűlési képviselő mondott beszédet. Hodos elvtárs a többi között a következőket mondotta; Pártunk és államunk mindan módon segíti a dolgozó parasztok előrehaladását. Elég csák megemlíteni, hogy a Tiszafüredi Gépállomáson jelenleg 60 erőgép, 3 kombájn és rengeteg más* mezőgazda- sági felszerelés áll a többtermelés szolgálatában. Mindenki tudja, hogy a munkásosztály nap mint nap küldi a gépek ezreit, tízezreit. A fejlődő, ipart az ósdi parcellás gazdálkodás azonban nem képes ellátni. Az egyre nagyobb igényeket csakis a termelőszövetkezetek elégíthetik ki. A tiszafüredi dolgozó parasztok megértették, hogy a szövetkezés egyéni érdek és államérdek. Helyesen cselekedtek, amikor döntő többségben a szocialista gazdálkodást választották. A földterület 73 százaléka szocialista sziektor, Tiszafüred tehát termelőszövetkezeti község. Dolgozói ezután is megkapják a szükséges segítséget mind a párt, mind az állami szervektől. Az ünnepi nagygyűlés résztvevői lelkesedéssel fogadták Hodos elvtárs beszédét. Ezalikalommal felszólalt Magyar Imre, az Üt törő Termelőszövetkezet tagja. Közös gazdaságuk eredményeiről beszélt, és a tagok jövedelméről. Gulyás József középparaszt a nemrégiben alakult Szabad Föld TSZ tagja pedig a következőket mondotta: „Nekem az a meggyőződésem, hogy nincs értelme a várakozásnak. Minél előbb aláírja valaki a belépési nyilatkozatot, annál hamarabb részese lesz az igazi paraszti életnek, Figyelemmel kísértem az Úttörő és a Petőfi TSZ tagjainak munkáját. Magamban megállapítottam, hogy mi a különbség az egyéni gazdák és a tsz tagok között. Megmondom: a szövetkezeti gazdának felényi a gondja, kétszer annyi a jövedelme. Aláírtam a belépési nyilatkozatot, de azt is tudom, hogy a közös gazdaságban is szükség van a szorgalmas munkára, Ígérem, hogy becsülettel helytállók.’1 Mátyus Zoltán, a Kócsi Petőfi Termelőszövetkezet megalakulásának körülményeit és eddig elért eredményeit ismertette a nagygyűlés résztvevőivel. Hajdú István elvtárs bejelentette, hogy a Földművelésügyi Minisztérium engedélyezte az általános földrendezést. Közlését nagy örömmel fogadták. A karcagi vendégek nevében Kovács Gábor, a karcagi Április 4. TSZ tagja köszönötte Tiszafüred szövetkezeti város dolgozóit. Megszüntetik téglagyáraink technikai elmaradottságát Mit kell tudni a 8ertéshízlalá«i szerződésekről Megyénk téglagyárai, — bár az első ötéves tervben hatalmas beruházásokat kaptak — sok tekintetben még mindig magukon vi-< selik az elmaradottabb tőkés termelés nyomait. Különösein a gyártási technika színvonala nam kielégítő. Sok helyem az új módszerektől félve, görcsösen ragaszkodnak a régi eljái'áshokhoz s nem tudják kihasználni kellően az új technika adta lehetőségeket sem. Tóbb gyárban, mint a karcagiban. kunszentmártoniban modem műszárítóberendezéseket építettek. Korszerűsítették, új gépekkel látták el a tiszaföldvári üzemet, sok helyen gépesítették a szállítást, bányamunkákat. — Részben ennek az eredménye, hogy a Szolnok megyei egyesüléshez tartozó üzemek az utóbbi években megkétszerezték termelésüket. Ez azonban nem adhat okot megelégedésre. 1000 forint értékű állóeszközre három évvel ezelőtt 425 forint tenmelésl érték jutott. Azóta a beruházások jelentősen növekedtek, az állóeszközök ezer- forintjára jutó termelési érték nem növekedett, hanem csökkent. Ezen tégla előállítására ugyanannyi időt fordítanak most is, mint öt évvel ezelőtt: 22.8 órát. Mindez azt. mutatja, hogy a gépesítés, a népgazdasági beruházások nyoma nem látszik meg a termelékenységen s az önköltségen sem, mert az utóbbi is évről-évre növekszik. Mindezek a szervezetlenség következményei. A kunszentmártoni te!ep?n megtörtént, hogy egy évben kétszer rendezték át a bányát. A többi telepeken is gyakori a síncsere, ami költséges, s a termelés visszaesését jelenti. Az új mű- szárítók 9 millióba kerültek, azonban csali az egyik működik rendszeresen, a másik ki-kihagy. Tisza- földváron szárítószínt építettek s aztán lebontották, mert nem jó helyen volt s újra felépítették. —■ A szolnoki telep sokáig azért nem tudott kielégítően leemelni, m?rt a kazán tüzelőberendezése nem volt jó, nem volt elég huzat. Mindezt fokozta még egyes dolgozók marad'isóga, a régi módszerekhez való feltételnélküli ragaszkodás. így péld'ul az automatikus hibajelző berendezéssket nem alkalmazták a téglagyárakban, pedig meg lett volna rá a lehetőség. A kezdeti jó eredmények után feledésbe merültek a jól bevált szovjet módszerek, így járt a Duvanov égetési módszer is, amit csak névleg alkalmaztak a telepeken. Ez az eljárás elősegíti a körkemencékben a tűz gyorsabb terjedését s így a jobb kihasználást. Az eredmény az lett, hogy a szolnoki egyesüléshez tartozó üzemek messze lemaradtak az élenjáró gyárak mögött a kemence hasznosításában. Míg az új módszerek alkalmazásával az égetőkemence hasznos légköbméteréből az élenjáró budapesti és vidéki üzemek 50—60 darabot hoznak ki, a szolnoki egyesülés telepei csak 16.7 darabot. A tiszaföldvári és a karcagi üzem pedig már megmutatta, hogy ki lehet hozni 28—30 darabot is. Általában gyakori eset az hogy az égjük telepen kiválóan bevált és igen hasznos módszerekkel dolgoznak, a szomszédos telepen meg nem is tudnak róla. A technológiával való nemtörődömséget mutatja az, hogy az újítások száma is igen gyér. Míg az elmúlt évben 35 újítási javaslat érkezett a vezetőséghez, az idén már csak 12, — amiből hármat fogadtak el. Ez arra vall, hogy a technológiát sok helyen maguk a művezetők sem Ismerik s minthogy nekik kellene erre felügyelni és oktatni, a munkások sem. Nem kétséges, hogy mindezek a hibák sürgős orvoslásra várnak s a technika fejlesztése terén talán . a téglagy árakban van a legtöbb tennivaló. Az egyesülés vezetősége m3ga is felismerte ezeket a régi hibákat s a dolgozók szé-i les nyilvánossága elé tárta. Az eredmény nem is maradt cl. A gyárvezetők többsége Ígéretet tett az új módszerek bevezetésére, a hibajelző berendezések használatára. A műszaki vezetőség is értékes javaslatokat adott. A kemencék forró kamráinak vízzel való lehűtése, TMK- raktár felállítása, tüze'ési módszerek kidolgozása s más számos eljárás jelentősen hozzájárni a fejlődéshez. Az egyesülés földkotrót, szállítószalagokat. sok más gépet és berendezést bocsát a telepek rende’- kezésére, amivel korszerűbbé, gazdaságosabbá tehetik a munkát. Hogy a dolgozók érdeklődését sikerült felkelteni a technika ügye iránt, mutatja az is, hogy a munkásoktól és a műszakiaktól 100 javaslat érkezett be újabban. A Néphadsereg Napján üzemi és ianulófiatalohat hívnak meg a szolnoki Killián György hajózó tiszti iskola növendékei A szolnoki Honyéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszi Iskola növendékei minden esztendőben lelkesen készülnek a Néphadsereg Napja megünneplésére. A tiszti iskola növendékei szabadidejükben esténként az alegységek kulturszobáiban gyűlne!: össze, s a Néphadsereg Napja előkészületeiről beszélgetnek, miközben félelevenítik az 1848-as szabadságharc emlékeit. A tiszti iskolások minden évben vendégül látják Szolnok üzemi fiataljait, az előző tanévben végzett, s az ezután érettségiző tanulókat.. Ebben az évben is sok fiatalt hívnak meg a DISZ kezdeményezésére a repülőtérre, közös kultúrműsort állítanak össze, s velük együtt szórakoznak a Néphr dsereg Napján. Ezévben a termelőszövetkezetek és a szorgalmas egyénileg dolgozó parasztok gazdag kukoricatermést takarítanak be. A Minisztertanács lehetővé tette a kukorica-értékesítési szerződések megkötését. Olyan árat biztosít a termelőknek, amelyet betakarításkor még soha nem kaptak. Az értékesítési szerződések rendszere természetesen a munkás- osztály érdekeit is szolgálja, mert több lesz a zsír, a hús. Igen előnyös a sertéshizlalási szerződések megkötése is. A dol136—140 kg-os sertés után 141—160 „ „ 160 kg-on felüU sertés után Azok a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, akik a mostani akció során a hízottsertést 1955. december végéig átadják, a takarmánybeadásii kedvezmény már az idei kukoricagozó parasztok Í955 október 31-ig köthetnek szerződést. Ez viszonylag elég rövid idő, nem érdemes tehát várakozni. A sertéshizlalási szerződések megkötéséről a következőket kél! tudni: A szerződésiben vállalt kötelezettség értelmében a dolgozó parasztoknak legalább 126 kg-os súlyban kell átadni a sertést. Ettől a súlyhatártól kezdődően a dolgozó parasztokat takarmánybeadási kedvezmény illeti meg az alábbiak szerint: Átvételi T akarni .-beadási kedv. (kukorica) ár egy. term.-nek TSZ-nek 16.— Ft/kg J00 kg 130 kg 17.50 i, 150 „ 180 B 18.— „ 180 „ 230 if beadási kötelezettségükből kerül jóváírásra. Akik a takarmánybeadási kedvezményt nem veszik igénybe, azok az alábbi átvételi árak melle-“ köthetnek sertéshizlalási szerződést: 126—140 kg-os sertésnél 18.— Ft/kg. 141—160 „ j, 20.— „ 160 ltg-on felüli tenyésztésbe fogott sértésnél 22.—i „ 160 kg-on felüli sertés 21.— „ A megkötött szerződések alapján az egyénileg dolgozó parasztok 400. a termelőszövetkezetek 600 forint előleget kapnak állatonként. Ezt egy-összegben folyósítják a dolgozó parasztok részére. 126 kg-on aluli sertést csak állatorvosi igazolás alapján vesznek át az illetékes vállalatok. Van még egy másik igen nagy előnye is enaiek az akciónak. Az a helyset ugyanis, ho-gy azok is köthetnek hízlalási szerződést, akik jelenleg még nem rendelkzenek arra alkalmas jószággal; A termelőnek éblbten az esetben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szükséges sertést beszerzi és a megfelelő időpontban megkezdi a hizlalást. Végül, mégegyszer megemlítjük, nem szabad elfelejteni, hogy a sertéshizlalási szerződések megkötésének végső határideje: október 31s AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT A tiszabői egyénileg dolgozó parasztok a hét közepén megkezdik a búza vetését A tiszabői egyénileg dolgozó parasztok nagy többsége már napokkal ezelőtt előkészítette a búza magágyát. A gazdálkodók jól tudják, hogy az idejében történő vetés igen fontos biztosítéka a bő termés elérésének. Akik az elmúlt évben jókor elvetették a búzát, azok a nyáron bő termést takarítottak be. Vincze János középparaszt, községi tanácstag mindig úgy vélekedik, hogy csak az várhat gazdag termést, aki idejében elvégzi a vetést. Vincze János szintén előkészítette a magágyat s még e héten elveti a búzát. Balók József, Lázi András és még jónéhányan szerdán, csütörtökön szintén megkezdik a nagy munkát. i Uj trahtorosbrigád a pasztamonosfori határban Megyénkben az utóbbi hetekben is sok új belépővel erősödtek termelőszövetkezeteink, új termelőszövetkezeti községekkel gazdagodtunk. A Jászberényi Gépállomás körzetéhez tartozó Pusztamonostor is Jelsorakozott a tsz- városok és községek sorához. A gépállomás, hogy minél hathatósabb segítségé adjon az új útra lépett pusztamonostori gazdáiénak, traktoros brigádot létesített a községben. Hat traktor és a hozzátartozó munkagépek könnyítik meg a talaj- előkészítést, a vetést az új tsz-községben. A gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek általában befejezték az őszi árpa vetését. Hatvan traktor nyújtott segítséget ehhez a munkához. A jászárokszállási Táncsics TSZ-ben Hagy László és Szabó Sándor, a jászjákóhalmi Béke TSZ-ben. pedig Vígh János érdemelte ki jó munkájával a tagok elismerését. Farkas István tiszapüspöki dolgozó paraszt a Hazafias Népfront-bizottság elnöke kezdeményezésére új tszcs alakult a községben Tiszapüspökin szeptember hó 19-én tíz család, 56 hold földön Kossuth néven uj termelőcsoportot alakított. A közös gazdaság megalakítását Farkas István 7 és fél holdas dolgozó paraszt, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke kezdeményezte. Ö írta alá elsőnek a belépési nyilatkozatot, s példáját követte Benedek József 7 holdas. Farkas MiháJyné 4 holdas, Czakó János 8 holdas, Czakó István 6 holdas, Forgó István 3 holdas, Benedek Károly 11 holdas, Magyar Kálmán 11 holdas dolgozó paraszt. A Kossuth Termelőcsoport tagjai elhatározták, hogy a földet táblásán művelik és még ezen a héten megkezdik az őszi árpa vetését, A csoporttagok kérték a helyi párt- és tanács vezetőit, hogy a közös gazdaság területét táblákba vonják össze, mert így jobban ki tudják használni a gépállomás segítségét. Rurdics István Tiszaoűsnöld. A fiatalok kitessnek magukért Számtalan példa mulatja, hogy ahol a fiatalokat megfelelő munlcá- val bízzák meg, az csak hasznára van a termelőszövetkezetnek. A kőtelki Petőfi TSZ-ben a vezetőség mindig számít az ifik munkájára, s az idősebb tagok nem is csalódnak. A tizennyoletagú ifi-munkacsapat ezévben is állandóan kivette részét a közös munkából. A növényápolásban különösen jól megálltak helyüket. Főleg nekik köszönhető, hogy holdanként mintegy 180 mázsás cukorrépa átlagtermést várnak. Helytálltak a fiatalok az aratás, cséplés munkájában is. Most az őszi mezőgazdasági munkák gyors és süceres végrehajtását segítik. összegyűjtötték a különböző takarmánynövényeket, s idáig már mintegy 230 köbméter silót készítettek. A répaszedés megkezdése után újabb 200 köbméter takarmányt silóznak. Részt vesznek a vetésben és az őszi kapásnövények betakarításában is. . A tószegi Dózsa Termelőszövetkezetben harminckilenc tagja van a DISZ-szervezetnek. A fiatalokból álló tizennégytagú növényápoló brigád a közös gazdaság 20 holdas heterózis kukoricája felett vállalt védnökséget. Ezt a kukoricát négyszer kapálták, s most holdanként 35 mázsás átlagtermést várnak. A Dózsa TSZ fiataljai is elsősorban az állatállomány téli átteleltetésé- hez szükséges takarmányról gondoskodnak. ök végzik a silózást. A mostani nagy munkák idején mindenütt nagyon fontos a fiatalok segítsége. ESZE NY 1 KÁLMÁN, a szolnoki járási DISZ Bizottság titkára
