Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

Szoíiwkmegyel A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG-ÉSVA MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 220. szám Ára S0 fillér MAI SZAMUNK TARTALMÄBÖL: Pártáiét. — A tömegszervezetek segítségével eredményesebb a pártszervezetek munkája. (2. o.) Nemzetközi szemle. (2. o.) . Az éves vállalások teljesítéséért. (3. o.) Hozzászólás a „Vándorló agrenómusok'“ című cikkez. (3. o.) Spcrt. (4. o.) Jász-Kun Kakas. 1955. szeptember 18, vasárnap KÉPEK A KIÁLLÍTÁSRÓL Kelter György, a turkevei Táncsics TSZ juhásza, alti a tsz juhtenyé- szetével nagydijat nyert, a Ilcsszúliáti Állami Gazdaság dolgozóival és Kábái Sándorral, a Karcagi Kísérleti Gazdaság juhászával sörözget A Bábolnai Állami Gazdaság Carmen nevű tehene nyerte a kiállí­tás nagydíját. A Carmen naponta 39 liter tejet ad. Képünkön: Sípos Dezső gondozó felvezeti a tehenet a bemutatón. .1 Igen sok nézője van a Járműfejlesztési Intézet által készített M 18. típusú univerzál traktornak. Ez a gép a kultiváíorozás mellett még számos munkafolyamat elvégzésére képes. Százezer forintot jövedelm a karcagi Lenini 1951-ben hangzott el Karcagon Rákosi Mátyás felhívása a termelő- szövetkezetekhez: foglalkozzanak mind nagyobb mértékben a jöve­delmező rizsföldi haltenyésztéssel. Megyénkben az idén már 16 ter­melőszövetkezet mintegy 1400 hold rizsföldön telepített májusban hal­ivadékot. Az idei év kedvező volt a haltenyésztés számára: az öt hó­nappal ezelőtt kihelyezett pontyok 50—130 dekára híztak a rizsfölde­ken. Emellett annyi ivadékot ter­meltek, hogy jövőre már 1600 hold rizsföldet tudnak benépesíteni pon­tyokkal. A napokban — a rizsföldek lecsa- polásával és az aratással egyidejű­leg — megkezdték a termelőszövet ­ez a rizsfölcli haltenyésztés Igazság TSZ-nek kőzete!: a rizsföldek „második ter­mésének” betakarítását. Egy-egy holdról átlag húsz kilogramm pon­tyot halásznak ki a tsz-ek tagjai. Több szövetkezetben, mint például a tiszaörsi Uj Élet vagy a karcagi Lenini Igazság TSZ-ben — ahol szívesen és szakértelemmel foglal­koznak a haltenyésztéssel — hol­danként 40 kiló pontyot hizlaltak a halászok. Mivel a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek ha! beadási kötelezettségük nincs, a kitermelt halat szabadon értékesíthetik. A karcagi Lenini Igazság TSZ-nek például csupán a rizsföldi halte­nyésztés mintegy százezer forintot jövedelmez az idén, AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT Gyorsítsuk meg a betakarítást Az esőzéseik hátráltatták a giatoo- nabetakarítási munkát, de kedve­zően hatottak kapásnövényeink fej­lődésére. Kukoricából, cukorrépá­ból, napraforgóból megyeszerbe jó termésre van kilátás. Sok helyen zöldéi még a ikukorica szára, az érés azonban már nem sokáig vá­rat magára és különösen a napra­forgó, a kukorica és a cukorrépa betakarításával nem szabad tovább késlekedni. A kukorica, cukorrépa helyére a legtöbb helyen árpa. va-gy -búza kerül. Fontos, hegy a termelőszövetkezetek szak­emberei, a termelési bizottsá­gok tagjai figyeljék a határt, s ahol a kapásnövények beér­tek, gondoskodjanak azok gyors betakarításáról, legelőször is azokról a területek­ről, ahova most búza, vagy árpa kerül, hogy a -traktorok nyomban megkezdlhessék a magágy-készítési és a vetésig kellően beérjen a talaj.­Számos termelőszövetkezetben még az időn is kalászos helyére kerül az őszi. vagy tavaszi kalá­szos. Ezeket a területeket a vető­szántás előtt szórjuk meg fele- menny dségű — holdanként 70—80 kilogramm — istál-'ótrágyával. Nem ért, ha műtrágyát is adunk a talajba. A talajelőkészítésben, magágy­készítésben megyeszerte általá­nos elmaradás mutatkozik. Az őszi árpa és búza alá még azo­kat a területeket sem készítet­ték elő, ahonnan az clővete- mények már lekerültek. Az Alattyáni, a Szászberek!, a Tó­szegi és a Jászberényi Gépállomás körzetében a hét elejéig mind­össze 3 százalékig teljesítették «z őszi kalászosok vetöszáintási tervét., De igen elmaradtak ezzel a mun-' kával a Kunhegyesi, a Törökszent­miklósi 'és a Karcagi Gépállomás körzetében is. Karcagon például az őszi árpa vetésterv idei teljesítés" csal: 7 százalékát teszi ki a múlt év hasonló időszakának. A jász­apáti járásban az őszi takarmány­keverékekből az előző évi terv- teljesítésnek csak 8 százalékánál tartanak jelenleg. Ugyanakkor el­hanyagolták az őszi búza vetésé­nek előkészítését, nem folyik a próbacsírázto-tás, vetőmagtisztítás és a vetőmag-csere. Kisújszálláson a vetőmag-cseréméi vannak zava­rok. Az őszi betakai'ílási és vetési munkát nem lehet el-vcnatkoztatni az állatállomány takarmány­szükséglet ének biztosításétól. Ép­pen a betakarítás időszakában van arra lehetőség, hogy a cukorrépa- ko-rcinát, a r ap-raf ergó-tányér t, a zöld kukoricaszárat és a többi szántóföldről lekerü ő silózásra al­kalmas növényt marad Oktalanul besilózzuk. Még azokban a termelőszövei- kezelekben is silózzanak, ahol számításuk szerint biztosítva van a szállás- és abraktakar­mány, hiszen gondolni ke-!] az állatállo­mány mennyiségi- és minőségi fej­lesztésére és a következő gazdas’gi évre. A kisújszállási Uj Élet Ter­melőszövetkezetben például még ezóv telén és tavaszán is etettek olyan jóminős-é-gű és gondosan előkészített silótakarm'.nyt. ame­lyiket az 1953-as évről tároltak. VETIK A BÚZÁT A besenyszögi Győzelem TSZ a Szolnoki Gépállomás segítségével ed­dig 92 hold búzát, 13 hold őszi árpát és 26 hold őszi takarmányke­veréket vetett cl. Képünkön: szürifRi Mihály traktorista, Sz. Ecseki Ferenc brigádvezető cs Bíró István új szövetkezeti tag a búzát vetik Ertaes kÉerá-ériékesílési és sertéshizlalási szerződés! kötni A Minisztertanács az ország hús­én zsírellátásának biztosítása ér­dekében legutóbbi ülésén határo­zatot hozott a kuko-ricaértékesítési és sertéshizlalási szerződéseik rend­szeréről. Ez az intézkedés egyaránt szolgálja a városi dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok, egyéni­leg dolgozó parasztok érdekeit. — Mindanyian emlékezünk arra, hogy az elmúlt években a betakarítás utáni napokban üzérkedő elemek alacsony áron felvásárolták a ku­koricát és később háromszoros, négyszeres áron adták tovább. Ilyen esetek történtek megyénk­ben is és a bíróságok számos üzér­kedőt ítéltek el emiatt. A -kulro-ricaértékesítési szerző­dést kötő termelőik a töréstől szá­mított 8 napon belül beszállított kukoricáért — májusi morzso-ltra átszámítva — mázsánként 240 fo­rint készpénzt kapnak, amelynek felét mar a szerződéskötéskor fel­vehetik. Ha a termelők iparcikkre, építési anyagra tartanak igényt, akkor az átvételi ár — májusi mor­zsolt kukoricára átszámítva — má­zsánként 200 forint. Az elmúlt esztendőben kukorica- töréskor mázsánként 90—140 fo­rint volt a kukorica ára. Pedig ta­valy lényegesen alacsonyabb volt a kukoricatermés, mint az idén. A 240 fo-rintos állami ár tehát igen kedvező a termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok számára. A kukorica-ér tékesí tési szerző­déskötés segítségével a kedvező termést a sertésállomány növelé­sén keresztül hathatósan felhasz­nálhatjuk a lakosság megnöveke­dett élelmiszer igényeinek kielégí­tésére. Azzal, hogy minél több ter­melőszövetkezet és egyénileg dol­gozó paraszt köt kukoricaértékesí- tési szerződést, szervezettebbé tud­juk tenni a városi dolgozók ellátá­sát. A termelői: nemcsak kukorica­értékesítésre, hanem sertéshizla- láera is köthetnek szerződést és az átadott sertés minőségétől függően kilónként 18—22 forintos készpénz árat kapnak érte, vagy 16—18 fo­rintos kilónkénti készpénz ár mel­lett 160—230 kiló kukoriegbeadási kedvezményben részesülnek. A szerződés megkötéseikor a mező­gazdasági termelőszövetkezeteket sertésenként 600 forint, az egyéni­leg dolgozó parasztokat pedig 400 forint hízlalási előleg illeti meg. A kukcricaért-ékesítési és sertés­hizlalási szerződések feltételei min­den becsületes dolgozó parasztot kielégítenek, hiszen jó árat kap­nak terményükért. Ez az intézke­dés természetesen keresztülhúzza a spekulánsok terveit és a taná­csok felhatalmazást kaptak arra, hogy azokat 4 termelőket, akik bő­séges ku-koricakészletük ellenére ki akarnak bújni a szerződéskötés alól, kötelezzék a szerződéskötésre. flz áiSamhsIcsöüök után visszamarad! részesedni! szédülnek községeink TI étfőn és kedden a dolgozók izgatottan várják az újságokat. A Negyedik Békekölcsön harmadik sorsolásának nyere­ménylistáját böngészik majd: vajon nyeri-e a kötvényük. Egész biztosan sokan lesznek olyanok, akik a boldog nyertesek közé tartoznak. Persze lesznek sokan, akiknek ez alkalommal nem kedvez a szerencse, nem lesznek a nyertesek között. Biztosan lesznek ilyen kötvénytulajdonosok Abádszalókon, Kenderesen, Kunmadarason, Kunszentmártonban is. Miért pont ezt a négy községet soroltuk jel? Azért, mert el akarjuk mondani, hogy a Békekölcsönbe befizetett összegek odakerülnek ahhoz a sok-sok millió forinthoz, amelyekből mi az új hazát építjük. Tehát a jegyzés akár közvetve, akár közvetle­nül, mindenképpen a mi javunkra szolgál. A felsorolt négy köz­ségben van olyan létesítmény, amelyre azt mondhatják a község dolgozói, akik a békekölcsönök befizetésével hozzájárullak hazánk építéséhez: a mi lcözségünlcben is van kézzelfogható tanúsága a befizetett összeg jó felhasználásának. Kunszentmártonban ugyanis a jegyzésből visszamaradt 25 szá­zalékos részesedésből a község főterét parkírozták. Kunmadara­son gyermekjátszóteret létesítettek, Kenderesen parkírozásra for­dították a visszamaradt összeget és Abádszalókon a bölcsőde és az óvoda felszerelésére. A négy község dolgozói, ha parkjukat nézik, a játszótéren han- cúrozó, kipirult gyermekeket, vagy arra gondolnak, hogy a bölcsőde és a napközi otthon az ő befizetett összegükből jobban van fel­szerelve, jobb, kényelmesebb helyük van a kicsinyeknek, akkor büszkék lehetnek, hiszen hozzájárultak ahhoz, hogy községük szebb legyen, gyermekeik vidámabbak, egészségesebbek. Ugyanígy van ez megyénk, hazánk minden községében. Erősebb világítóberendezést szerelnek fel a vasúti kocsikban Az utazóközönség nye túlnyomórészben a zólámpa fényét úgy többször kifogásolta, poggyásztartókat vilá- irányítja, hogy legna­hogy a villamos világi- gította meg. A Közle- OVobb része a kocsitcr tású kocsikban a fény ]ccdés és Postaügyi közepére jut, ahol az ^vímZ2Í% hnZ Z~ Minisztérium villamos lt!asok tartózkodnak. A ii világításnál nem le- „ lámpatestek sorozat­hét olvasni. Ennek fő- ' a^an muanyagbol gyártását megkezdték s oka, hogy az eddig lámpatestet ^ ^ szer- m^r is az új használt lámpafoglalat késztettek. Az új lám- gyártású kocsikban és rossz konstrukciója patest 18 centiméter át- a javítás alatt álló régi miatt az izzólámpa fé- mérőjü ernyője az iz- kocsikban. (MTI) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom