Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-15 / 217. szám

2 rre T —* j.—nttr tm S ZOLNOKMEGVEi NÉPLAP 1955 szeptember T8. Az agitáció — az emberek kommunista nevelésének írta; K. Lutovfnov A kommunista agitáciőt magas fokú eszmeiség jellemzi. A kommunista párt a szocialista ön­tudat, a haza és a kommunista építés iránti szeretet, a proletárnemzetkö­ziség és a népek közti barátság szel­lemében neveli a szovjet embere­ket. A Szovjetunióban az embe­rekbe már iskoláskoruktól kezdve belenevelik a munka iránti szere- tetét, a szocialista együttélés szabá­lyainak tiszteletét, a bátorságot és a rettenthetetlenséget a haza el­lenségei ellen viselt harcban; A kommunista agitáció konkrét és időszerű Az agitáció gyorsan reagál a mindennapi eseményekre. Az agítációban nincsenek „apró" dolgok. Az agitátor, amikor a mun­kásoknak a kézzelfogható, minden­napi dolgokról beszél, például ar­ról, hogy tartsa tisztán munkahe­lyét, vagy vigyázzon szerszámára, úgy kell felépítenie beszédét, hogy hallgatói megértsék: a szerszám­mal. anyaggal sbb. való tak|rékos- kodás erősíti a szocialista hazát, segíti a kommunizmus építését. Az agitáció minden bel- és kül­politikai fontos eseménnyel foglal­kozik és ezeket az eseményeket a hallgatóknak a kommunista, prole­tárvilágnézet szemszögéből magya­rázza meg. A bolsevik agitáció az igazságra támaszkodik A kommunista pánt mindig őszintén feltárta a nép előtt azokat, a nehézségeket, amelyeket a cél el­érése érdekében le kell küzdeni A párt arra tanítja az agitátoro­kat, hogy az életet a valóságnak megfelelen ábrázolják. Az igazság megnyitja az utat a nép szívéhez, a hallgatót arra készteti, hogy még nagyobb bizalommal viseltes­sék a párt iránt, felkelti benne a vágyat, hogy segítsen a népnek, a kollektívának. Viszont az a törek­vés, hogy az úgynevezett kénye­sebb kérdéseket megkerüljük, a nehézségeket eltitkoljuk, bizalmat­lanságot kelt a hallgatóságban az agitátor iránt és árt a párt ü,gyé­nek. Minden kommunista, komszomo- lista és pártonkívüli aktivista a kommunizmus építésének agitá­tora. Vannak azonban olyan igé­Egy aktíva Tegnapelőtt aktívaülésen tárgyal­ták meg a kunhegyesi járás kom­munistái az őszi mezőgazdasági munkákkal, s a tsz fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Az aktíva­ülésen elhangzottakból ragadtuk ki az alábbiakat. A kunhegyesi járás területén is összetorlódtak a munkák. Két-há- rom nappal ezelőtt megkezdődött a rizsaratás, közeleg a kukoricatö- rés, s emellett számos egyéb fel­adatot keil megoldani. Kukoricából 15 546, rizsből 3530, cukorrépából 2217 hold vár betakarításra. Több mint 26 000 holdon el kell végezni az őszi vetést. A néhány adatból' is kitűnik, hogy nem lebecsülendő munka vár a járás termelőszövetkezetedre, egyénileg dolgozó parasztjaira. Fő­leg a többszáz holdas közös gazda­ságokban kell ezért előrelátóan, minden percet kihasználva végezni a munkát. A kommunistáknak kell mind­ezért elsősorban felelősséget érezniük, magasabb színvonalra emelniük ennek érdekében a politikai munkát. Az aratás, cséplés, gabonabetaka­rítás idején példát mutattak a többi járásnak, s ennek következ­tében bizonyos fokú elégedettség tapasztalható a járás pártszerveze­teiben. Azt gondolják, hogy minden jól van, pedig megközelítőleg sincs ez így. A jövőévi termés alapjai­nak lerakásánál például fontos sze­repet játszik a trágyázás. Elvégzé­sére a cséplés után bekövetkezett bizonyos fokú stagnálásban lett volna Idő. A kunhegyesi gépállo­más főagronómusa kiszámította, hogy ha csupán harminc ember rendszeresen végezte volna ezt a munkát, már régen be kellett volna fejezni, tehát nagyobb erőkifejtés nélkül megoldani. S mi a helyzet? — A félti’ágyázást mindössze 50, az egész-trágyázást pedig alig 15 szá­zalékra teljesítették. A következő napokban már soka­sodnak a feladatok s a tsz pártszer­vezeteknek a családtagok munkába való bevonása mellett gondoskodni kell arról, hogy elegendő szorgos alapvető eszköze nyes bb feladatok, amelyek megol­dását a politikailag képzettebb kommunistáikra, komszomolistákra és pártonkívüli aktivistákra kell bízini. Ezek az agitátorok a ter­melőmunkában is kiválnak, élvezik a kollektíva bizalmát. Az agitáto­rok kiválasztását a taggyűlés hagy­ja jóvá, s az agitátorok időszakon­ként a taggyűlésen számolnak be végzett munkájukról. Az agitátorok az úgynevezett agitációs kollektíva keretében dol­goznak, amelyet a pártszervezet titkára irányít. Az agitációs kollek­tíva ülésein az agitátorok (megvitat­ják a legközelebbi munkatervet elosztják egymás között a felada­tokat. Az agitációs kollektíva ter­vét a taggyűlés is megvitatja. Az agitációs kollektíva ülésein az agi- tároiokat képzett előadók tájékoz­tatják. Az agitátorok a konzultán­soktól kapnak választ mindazokra a kérdésekre, amelyeket kevésbé iól ismernek. Megkapják azokat a helyi vonatkozású számadatokat és tényeket is, amelyeket a termelési érintő beszédeikben fel tudnak használni. A helyi kérdéseket (pél­dául, hogyan halad a munkaver- seny ez üzemekben és a brigádok­ban, ki és hogyan vált ki a mun­kában, stb.) az üzemi pártkönyv­tár vagy a szakszervezeti könyv­tár készíti elő az agitátorok szá­mára. Ezek a könyvtárak állítják össze az ajánlott irodalom jegyzé­keit is. A gyári agitátor ebédszünetben vagy munka után hívja össze a hozzá beosztott mun­kások csoportját, amely rendszerint 25—30 személyiből áll. A nagyválla­latoknál minden üzem megala­kítja a maga agitációs kollektívá­ját. Falun a kolhozpártszervezet szin­tén megszervezi az agitációs kol­lektívát, ebbe bevonják a falusi értelmiséget (orvosokat, agronómu-i sokat, tanítókat, a gépállomások és helyi szovjet-szervek funkcioná­riusait). Amennyiben a kolhozok­ban nincs pártszervezet, ami na­gyon ritkán fordul elő, az agitá­ciós kollektívát a helyi kerületi pártszervezet állítja fel. A falusi agitációs kollektívának a kolhoz­klub, az olvasókör, a politikai és tudományos ismereteket terjesztő társaság helyi fiókja és az illető kolhozt patronáló gyár agitációs ——B——g——■KW—'i i ülés tapasz kéz álljon rendelkezésre. Helyes, ha követik a tiszagyemdai Vörös Csillag és az abádszalótó Lenin TSZ példáját. Az ott dolgozó kom­munisták felkeresték az új belépő­ket és megkérték őket arra, hogy ne az új gazdasági év kezdetén, hamm már most álljanak mun­kába. Az új belépők hallgattak szavukra s így idejében elvégezhe­tik az őszi betakarítást és vetést, Belterjesebb gazdálkodást. A járás néhány termelőszövetke­zetében az aratás és az őszi betaka­rítás között bizonyos fokú munka- hiány volt. Ebben az időszakban elterjedt az a nézet, — főleg a kun­hegyesi Vörös Október TSZ-ben, — hogy „akinek a férje nem a szövet­kezetben dolgozik, hanem „fix’“ fizetést kap, az ne járjon mun­kába.“ Megoldható-e ezzel a probléma? — Korántsem. — Nézzük csak, mi a helyzet? A járás több szövetke­zetébe a nyár végén annyian be­léptek, hogy a taglétszám kétsze­resére nőtt. Az abádszalóki Lenin TSZ-szé például kb. 140-ről 500 fölé emelkedett. Mivel az új belé­pők átlagosan véve kevés föld­területtel rendelkeznek, a munkás- létszám a földterülethez viszo­nyítva, még nagyobb lesz a követ­kező évben a szövetkezetekben. — Gondolni kell arra is, hogy a gé­pesítés is napról-napra fejlődik, egyre több munkaerőt szabadít fel. Mi tehát a teendő? Két megoldás is van. Egyrészt Szerdán délelőtt a Megyei Ta­nács nagytermében a Megyei Be­gyűjtési Hivatal értekezletet tar­tott, melyen részt vettek a járási, városi pártbizottságok titkárai, a tanácselnökök, a begyűjtési hiva­talok és szervek vezetői, valamint az igazságügyi szervek képvise'ői. Az értekezlet célja volt az 1955. évi begyűjtési tervek maradékta­lan teljesítése érdekében végrehaj­tandó feladatok megbe.zélése, az {Rövidítés) kollektívája támogatja munkájá­ban. . A mezei munkák (tavaszi vetés, szénakaszálás, növényápolás, brts- karítás) idején az agitátorok kimennek a földekre, a kolhozparasztok, a gépálicmási és szovhozdolgozók munkahelyére. Télidőben a falusi agitáeiót kol- hozporta-csoportonfcinft, a falusi klubokban, a munkaheljen (állat­tenyésztő-telepeken, a kultúrter­mekben) szervezik meg. Tíz porta alkot egy agitációs csoportot, amely az egyik legtágasabb házban, a há-i zigazdia hozzájárulásával ha‘enkint egyszer, esetleg többször jön össze és meghallgatja a népnevelő beszé-i dét, megismerkedik az újságok én folyóiratok anyagával, végignézd a televíziós adást, stb. Gyakran a hallgatók kezdeményezésére téli es­téken érdekes könyveket olvasnak fel. A lakóterületeken, ifjúsági közös szállásokon, munkás- szállókban dolgozó népnevelők 25—> 30 emberrel foglalkoznak. Különö­sen szovjet- és népbírósági válasz­tások alkalmával válik lendüle­tessé a kerületi agitációs munka, de a népnevelő állandóan folytatja politikai nevelőmunkáját. Gyakran évoken át ugyanazokat a lakókat látogatja, akik már mint régi isme­rőst fogadják A területi mépnevelömunka lé­nyegesen különbözik az üzemi agi- táciétól. Az agitátor megmagyaráz­za a lakóknak a nemzetközi és a belpolitikai eseményeket, ugyanak­kor beszél a szocialista együttélés normáinak betartását, a gyermek- nevelést énintő kérdésekről. A kö­zeli klubokban a házak lakói ré­szére gyakran tartanak különböző témájú felolvasásokat, filmelőadá-i sokat. A kommunista párt arra tanítja az agitátorokat, hogy egyszerűen, világosan, a legelmaradottabb em­ber számára is érthetően beszélje­nek. Az agitáció ne legyen elvont, hanem a lehető legkonkrétabb. —• Mozgósítsa a hallgatókat az ország előtt álló gazdasági feladatok meg­oldására. A bolsevik agitáció nem­csak a társadalompolitikai esemé­nyeket magyarázza meg, Agitálni nemcsak azt jelenti, hogy meg­győzzük az embereket, hanem hogy szenvedélyesen leleplezzük mindazt, ami ártalmas a kommunizmus épí­tésének. talataiból több gondot kell fordítaná a közép- parasztok megnyerésére, másrészt pedig — mivel igen helytelen len­ne a földnélküliek mellőzése is — előreláthatóan úgy kell tervezni, hogy egész nyáron át legyen elég munka. Ez egy módon lehetséges: ha a jövedelmezőbb, belterjes gaz­dálkodásra nagyobb súlyt fektet­nek. Mindenhol van lehetőség ker­tészet, vagy egyéb olyan üzemá’g létesítésére, mely munkaigénye­sebb, mint az eddigi gazdálkodás, de jövedelmezőbb is. Jó példát mu­tat ezen a téren a kunhegyesi Vö­rös Október TSZ, mely a következő gazdasági évre 30 hold szőlőtelepí­tést irányzott elő. Az idei tervkészítésnél mérlegel­jük ezt is. Nagy gondot az új tsz-ek támogatására. Az őszi munkák idején fontos feladat hárul a gépállomások párt­szervezeteire is. Sokat tehetnek a traktorosok, felelősségérzetének nö­velése, a minőségi munka érdeké­ben. E téren még van javítanivaló. A tisz'3'burai Szabad Föld TSZ-ben például középmélyszántást végeztek mélyszántás helyett. A gépállomás! pártszervezetnek különös gondot kell fordítani az új szövetkezetekre. Adják például pártmegbízatásként az agronómu- seknak, hogy a fölrendezés befeje­zése után egy hétre elkészítik az új szövetkezetek tervét és odahat­nak, hogy azok az első napoktól kezdve lépést tartsanak a régebbi tsz-szekkel: őszi begyűjtésre való felkészülés. A vita során felszólalt a Begyűj­tési Minisztérium képviseletében megjelent Petőházi Sándor minisz­terhelyettes elvtárs, a Megyei Pár­bizottság mezőgazdasági osztályve­zetője Karsaj Mihály elvtárs, — Zsemlye Ferenc a Megyei Tanács elnökhelyettese. Az értekezlet részletes ismerte­tésére következő számunkban té­rünk vihsza, Megyei begyűjtési értekezletet tartottak Megegyezés Moszkvában a szovjet — nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok felvételéről Moszkva, szeptember 13. (TASZSZ1 Szeptember 13-án délelőtt moszkvai idő szerint 10 órakor a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei szűkkörű ülést tartottak. Ezután szünet következett, majd moszkvai időszámítás szerint 15,00 órakor a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei megtartották negyedik teljes ülésü­ket. Az ülés elején N. A. Bulganyin és V. M. Molotov nyilatkozatot tett. Ezután eszmecsere következett, amelyben Bulganyin, Adenauer, Hruscsov, Molotov és Hallstein vett részt. Az eszmecsere eredménye­ként határozatot fogadtak el a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtésére vonatko­zóan és elhatározták, hogy e célból megfelelő levélváltásra kerül sor közöttük i Ezzel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormány­küldöttségei között befejeződtek a tárgyalások. Az ülésen közös közle­ményt fogadtak el a moszkvai tárgyalások eredményeiről. Z r r 1 •• aroko: a tárgyalások Moszkva, szeptember 13; (TASZSZ). 1955 szeptember hó 9-től 13-ig Moszkvában tárgyalások zajlottak le a Szovjetunió kormányküldött­sége és a Német Szövetségi Köz­társaság kormányküldöttsége kö­zött, Szovjet részről a tárgyalásokon részt vett N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnö­ke (a küldöttség vezetője), N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, V. M Molotov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyettese és a Szovjetunió külügymi­nisztere, M, G. Pervuhin. a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, I. G. Kabanov kül­kereskedelmi miniszter, V. Sz. Szemjonov külügyminiszterhelyet­tes, A Riómét Szövetségi Köztársaság részéről a tárgyalásokon részt vett dr. Konrad Adenauer szövetségi kancellár (a küldöttség vezetője), dr. von Brentano külügyminiszter, dr. Hallstein külügyi államtitkár, dr. Globke államtitkár, K. Arnold, a Szövetségi Tanács külügyi bi­zottságának elnöke, Észak-Rajna- Vesztfália miniszterelnöke, Kiesin­ger, a Szövetségi Gyűlés külügyi bizottságának elnöke, Schmid, a Szövetségi Gyűlés külügyi bizott­ságának alelnöke, Blankenhom nagykövet, von Eckhardt nagykö­vet. Grewe minisztériumi igazgató. A kölcsönös megértés légkörében lezajlott tárgyalások során széles­körű és őszinte eszmecsere folyt a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös viszonyára vonatkozó kérdésekről. A tárgyalások során megvitatták a Szovjetunió és a Német Szövet­ül levélváh KONRAD ADENAUER Őexcellen­ciájának, a Német Szövetségi Köz­társaság kancellárjának, Moszkva. 1955. szeptember 13. Szövetségi Kancellár Űr! Azzal a megegyezéssel kapcsolat­ban, amely a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kor­mányküldöttségei között lefolyt tár­gyalások során létrejött, van sze­rencsém megerősíteni ön előtt, hogy a szovjet kormány elhatározta a diplomáciai viszony megteremté­sét a Német Szövetségi Köztársaság kormányával és diplomáciai képvi­selők kicserélését, rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang. ban. A Szovjetunió kormánya kifejezi azt a meggyőződését, hogy a most megteremtendő diplomáciai kapcso­latok elősegítik majd a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kölcsönös megértés és együttműködés fejlődését a béke és az európai biztonság érdekében. A szovjet kormány abból indul ki, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti nor­mális kapcsolatok megteremtése és fejlesztése elősegíti majd az egész Németországra vonatkozó rendezet­len kérdések megoldását és ilymó- don elősegíti a német nép fő, közös nemzeti problémájának megoldását: a német demokratikus állam egysé­gének helyreállítását. Ezennel szükségesnek tartom ki­jelenteni, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zötti diplomáciai viszony megterem­téséről szóló egyezmény életbelép, mihelyt azt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége megerősíti. Kérem, Kancellár Űr, fogadja mély nagyrabecsülésem nyilvánítá­sát. demény eredményeiről ségi Köztársaság közötti diplomá­ciai viszony megteremtésének kér­dését. Megegyezés jött létre, amely kifejezésre jut a felek között tör­tént megfelelő levélváltásban (arra vonatkozólag, hogy el kell nyerni a szövetségi kormány és a szövetségi gyűlés, valamint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének hozzájárulását), hogy megteremtik a diplomáciai viszonyt a két ország között és e célból nagykövetséget állítanak fel Bonnban és Moszkvá­ban és kölcsönösen diplomáciai képviselőket küldenek egymáshoz rendkívüli és meghatalmazott nagy­követi rangban. A két küldöttség egyetértett ab­ban, hogy a diplomáciai viszony megteremtése a kölcsönös megértés és az együttműködés fejlesztését fogja szolgálni a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zött az európai béke és biztonság érdekében. A felet ennek kapcsán abból In­dulnak ki, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zötti normális viszony előmozdítja majd az egész Németországra vo­natkozó rendezetlen kérdések meg­oldását s ezzel szükségképpen elő­segíti a német nép legfőbb közös nemzeti problémájának megoldását — a német demokratikus állam egységének helyreállítását. Az elért megegyezés megerősí­téséül a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi kancel­lárja levelet váltott, amelynek szö­vege az alábbiakban következik. A felek megállapodtak továbbá abban, hogy a legközelebbi időben tárgyalások kezdődjenek a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köz­társaság között a kereskedelem il­lesztésének kérdéseiről. ás asövege őexcellenciájának, N. A. BUL­GANYIN marsall úrnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva. 1955. szeptember 13. Miniszterelnök Űr! Azzal a megegyezéssel kapcsolat­ban, amely a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kor­mányküldöttségei között lefolyt tár­gyalások során létrejött, van sze­rencsém megerősíteni ön előtt, hogy a szövetségi kormány elhatározta a diplomáciai viszony megteremté­sét a Szovjetunió kormányával és diplomádat képviselők kicserélését rendkívüli és meghatalmazott nagy­követi rangban. A szövetségi kormány kifejezi azt a meggyőződését, hogy a most te­remtődő diplomáciai kapcsolatok elősegítik majd a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kö­zötti kölcsönös megértés és együtt­működés fejlődését a béke és az európai biztonság érdekében. A szövetségi kormány abból in­dul ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kö­zötti normális kapcsolatok megte­remtése és fejlesztése elősegíti majd az egész Németországra vonatkozó rendezetlen kérdések megoldását és ily módon elősegíti a német nép fő, közös nemzeti problémájának meg­oldását: a német demokratikus ál­lam egységének helyreállításáU Jelen megegyezés hatályba lép, mihelyt a szövetségi kormány és a német szövetségi gyűlés kinyilat­koztatja beleegyezését. Kérem önt, Miniszterelnök Űr, fogadja mély nagyrabecsülésem ki­fejezését. N, A, BULGANYIN ADENAUER

Next

/
Oldalképek
Tartalom