Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-15 / 217. szám
A -M EGYE! PÁRTBIZOTTSÁG-ÉS1 A- M EG Y‘E I TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 217. szám Ára 50 fillér 1955. szeptember 15 , csütörtök t MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Aa agitáció az emberek kommunista nevelésének alapvető eszköze. (2. o.) A boldogabb paraszti élet megteremtőinek hűséges segítői. 3. o.) Termelőszövetkezeti tagokkal az Országos Mező- gazdasági Kiállításon. (5. o.) A% őszi munkák sikeréért írta: Bancsi Sándor, a szolnoki járási tanács vb. elnöke A meaőgaadaaági munkáik egyik legfontosabb szakasza, az őszi betakarítás és vetés. Ez évről-évre megismétlődő feladat, hiszen minden évben szán tunk-vetünk, betakarítunk, hol kedvezőbb, hol kedvezőtlenebb körülmények között. Ez az esztendő és a nyári csapadékos időjárás megnehezíti az őszi munkákat. Később arattunk, csépeltünk, mint máskor. Később érnek kapásnövényeink, s ez magával hozza a betakarítás, s egyben az őszi vetések késését is. Az őszi munkák jó elvégzése viszont járásunk valamennyi dolgozójának érdeke. Nincs helye a várakozásnak, a késlekedésnek. Több év tapasztalatai igazolják, hogy csak az idejében elvetett kalászosok hoznak bő termést és a jövőévi gazdag termésnek helyes értelemben vett korai vetéssel kell az előfeltételeit megteremteni. A betakarítási és vetési munkálatok idejében való elvégzése érdekében járásunk minden községében munkatervet készítettek tanácsaink, tenmelőszóvetkezeteink és maga a járási tanács ás. Ezek a munfcatervek magukbanfoglalják a sorrakerülő munka- folyamatokat, meghatározva azok elvégzésének határidejét, módját, az abban résztvevők feladatait. A járási párt-végrehajtóbizottság kezdeményezésére a járás mezőgazdasági szakemberei, vezetői aktívaülésen vitatták meg a sorrákerülő tennivalókat. A vita során több termelőszövetkezeti elnök, agrcxnómus, községi vb. elnök, mezőgazdasági előadó, gépállomási igazgató szólalt fel. Bírálva a fennálló fogyatékosságokat és hasznos javaslatot adtak azok megszüntetéséhez. Az aktívaüiés sok segítséget adott a járást irányító szerveknek. Több olyan dologra felhívta figyelmüket, melyek alkalmasak munkánk további javítására. Egyes községeinkben például már megkezdődött a cukorrépa, napraforgó betakarítása, a kukorica törése. A munka lendülete azonban még nem kielégítő. Más helyeken indokolatlanul várakoznak még. a munkával. De az a lelkesedés, amely az aktívaülés$n megnyilvánult, arra kötelezi a pórt- és tanácsszerveket, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben segítsék a kezdeményezőket és járásunk induljon harcba az őszi feladatok jó elvégzéséért. Azok az eredmények, amelyeket járásunk termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai a pártszervezetek irányításával a nyári munkák során elértek, köteleznek bennünket, hogy a szolnoki járás most ősszel is a megye első járásai közé tartozzon. As Sasi munkált jó elvégzésénéWszámttunk elsősorban gépállomásainkra, mert most sokminden azon múlik, hogy a szolnoki járás gépállomásai hogyan készültek fed a betakarításra, az őszi vetésre és mélyszántásra, hiszen a betakarítás gépesítése mellett kell megoldani a vetőmag tisztítást, a magágy készítést, vetést és a többi rendkívül fontos őszi feladatot. A betakarítás gyorsítása annál inkább is szükséges, mert kalászosaink, búzáink egyrésze kukorica- és cukorrépa földekbe kerül elvetésre. Több termelőszövetkezetünk már be is fejezte az őszi árpa vetés, s ebben a munkában elsőnek lehet megemlíteni az újszászi, beseny- szögi és zagyvarékasi közös gazdaságokat. A besenyszögi Győzelem Termelőszövetkezet nem csak hogy befejezte az árpa vetését, hanem 20 hold őszi búzát is elvetett. Ezért nincs helye a várakozásnak. Termelőszövetkezeteink vezetői törekedjenek arra, hogy a kukorica, napraforgó és a többi kapásnövény betakarítását, ha keli, részlegesen is oldják meg. Ha még nem érett be az egész kukoricatábla, ne várjanak vele, hanem az érettebb részeiken lássanak hozzá a betakarításhoz, hogy utána a gépek nyomban megkezdhessék a lalajelőkészí- tést és a vetést; í Az őszi vetések megkezdése előtt a jó gazda gondosságával kell szcmbavenni mindent. Egyes új termelőszövetkezetek a megnövekedett földterület következtében vetőmag-problémával küzdenek. Ezek megoldását a tanácsoknak kell biztosítanicik. Az őszi vetések megkezdése előtt a vetőmag csíraképességónek megállapítását és a vetőmag tisztítást is meg kell oldani. Ebben az esztendőben nem lehet olyan termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport a szolnoki járásban, ahol a vetőmag-tisztítás, csávázás és a csíraképesség megállapítása elmaradt volna. Különösen fontos ez most, amikor sok ázott gabonánk van. Köztudomású, hogy az ázott gabona csíraképessége lényegesen alacsonyabb a jőlkezelt száraz gabonáénál. A a Sasi betakarítási és vetési munkák mellett komoly feladatot jelent tanácsszerveink számára a termelőszövetkezetek, s elsősorban az újonnan alakult, vagy átalakult közös gazdaságok megsegítése. — Szükséges, hogy az új termelőszövetkezetek és tszcs-ék tervének elkészítésénél a járás szakemberei, tapasztalt tsz elnökei a legnagyobb segítséget adják. A tanácsainknak azonban minden vonatkozásban legmesszebbmenő támogatást kell nyujtaniok az új szövetkezeteknek, mei elsősoriban a földrendezés. vagy tagosítás gyors befejezésében, a gazdasági munkák jó előkészítésében, megszervezésében nyilvánuljon meg. Biztosítani kell termelőszövet/kezeteiríkben a talajerő utánpótlását, hogy minden rendelkezésre álló trágyaféleség mo^t a talajba kerüljön. Az őszi betakarítás és vetés mellett meg kell oldani termelőszövetkezeteink takarmányproblémáját is. Bár járásunk nyári silózási tervét 143 százalékra teljesítette, mégis van 1G termelő- szövetkezet, amelyben nem silóztak. Márpedig a helyes takarmánygazdálkodáshoz, a szilárd takarmányalan biztosításához hozzátartozik a silózási tervek teljesítése és túlteljesítése; Termelőszövetkezeteinknek nem csak a mára, hanem a holnapra is kell gondolniuk. Éppen ezért a most bőségesen rendelkezésre álló répakoronát. napraforgótányárt, kukoricaszárat és silókukoricáit minél nagyobb mennyiséíjben siiózzák be. __ E munka sikeres elvégzéséhez szükség van DlSZ-fiataljaink lendületére. Helyi tanácsaink, termelőszövetikezeteink vezetői az eddiginél sokkal jobban támaszkodjanak DISZ szervezeteinkre és minden erővel támogassák fiataljaink silózási versenyét A a~nln oki járásban az őszi munkák jó elvégzését segíti a ^ -HP na ü ‘«élesedő versenymozgalom. Örömmel üdvö- fa1 a i Ä.-get és a ráJtóczifalvi Béke Temmelőszö- —■ xtji ' -v ai fordultak járásunk közsé- lt» ír. t községünk és termelő- ovember 7-e tiszteletére őszi mezőgazdasági mun- fogja elvégezni; Egyben .-téré megyénk valamennyi keres elvégzése érdekében. Őszi csúcsforgalom a szolnoki vasúti csomóponton Azt mondják, a rendkívül felelősségteljes forgalmi szolgálatot ellátó vasutas dolgozók emberi tulajdonságuk szerint kétfélék. Vannak olyanok, akik a szolgálati szabályzat aranytérő alapelvei szerint „aggodalmasan bírálják el” a forgalmi manőverezés lehetőségeit. Mielőtt intézkednének vagy tennének valamit, mindig számításba veszik a váratlan fordulatokat. Rendszerint az e csoportba tartozó forgalmistákat hibáztatja az utas, ha a vonat megáll a jelzőnél, mielőtt az állomásra beért volna s ezekkel van a legtöbb nézeteltérése a tehervonatos mozdonyvezetőknek és utazószemélyzetnek. A másik csoportba a bátrak tartoznak, akik mindig az optimális eshetőséggel számolnak. Bár ők is aggódnak ugya/n, de mégis „reszkíroznak” a gyorsabb forgalom érdekében. Meg kell mondani azt is, hogy ezért dicséretet sem kapnak, különösen akkor nem, ha valami hiba csúszik a számításba. Hogy a vasúti forgalomban a két tulajdonság közül melyik előnyösebb, nehéz lenne eldönteni. Annyi azonban bizonyos, hogy a szolnoki vasúti csomóponton ezekben a napokban se az aggályoskodásra, se a virtuskodásra nem lehet példát találni. A csúcsforgalom hivatalosan csak szeptember 15-én kezdődik, Szolnokon azonban már elseje óta szüntelenül, ugrásszerűen növekszik az átfutó és induló vonatok száma, a csúcsforgalom már RisgkezdSiISlt. óramű pontossággal, teljes biztonsággal kell működni a nagy vasúti gépezetnek. — Átlag negyven vonatot indítottunk helyből na- ponta, közte 8—10 irány- vonatot — mondja a gyűrött táblájú forgalmi naplóban lapozgatva Dienes László intéző. — Csak a Cukorgyárnak kell naponta körülbelül 100 vagont továbbítanunk. Az őszi csúcsforgalom sikere nagyrészt a guritó- dombon dől el. Innen osztják el a vagonokat a különböző irányban induló tehervonatiakhoz. Áruval telt kocsikat küldenek a főváros felé, üres vonatokat a nagy szénmedencékbe. Érdemes megnézni, ho- gyan megy itt a munka. A csupaablak szobában a gurítóbrigád vezetőjét, Kanyó elvtársat találjuk mikrofonja előtt. Egy hosszú vagonsorból álló vonat éppen most „csurgóit le” a lejtőn. A következő szerelvény már ott áll helyette s indulásra vár. Kanyó elvtárs kimutatásaiban lapozgat, — Nyolc vágányra osztjuk szét — mondja. Tíz porc alatt lemegy. — Ma reggel óta 800 vagont gurítottunk le s még messze ban a 12 órás szolgálat vége. Ha jól megy, túlszárnyaljuk az előző műszak teljesítményét. 1116 darabbal végeztünk akkor. Bizony, rohamosan növekszik a forgalom. Nem sok idő van a beszédre. Az ablak alatt „pi- hegve" áll meg az egyik 411-es nagy tolatómozdony. Egy perc múlva már hangzik is az utasítás: — „Menjetek le a csonkavágányra, a daru mellől hozzatok fel két poggyászkocsit”. Aztán húz a jelzőkaron, a gurítás feliratnál fény gyullad ki a kapcsolótáblán, s kínt a jelzőn. Kanyó elvtárs hangja már a megafonokon hangzik szerte az állomás területén, — Figyelem, figyelem. Gurul a Cukorgyártól behozott elegy — 17-re kettő darab.:: A hatalmas vonat megindul a lejtőn, kettesével, hármasával szakadoznak le a vagonok. A megafon utasításai szerint dolgozik a hosszú rendezőpályán szerteszóródott brigád. A vagonok nagy gyorsasággal száguldanak a lejtőn, sarusok azonban résen vannak. Sarut raknak a sínre a robogó kocsi elé. Az magával tolja egy darabig a vasszerkezetet, lecsendesedik, majd kidobja a vágány mellé, Ehhez a munkához bátorság kell, felelősségtudat. Ha a másodpercenként robogó vagonok közül csak egy alá nem tesz sarut, vagontörés származhat, a sebesen haladó kocsi olyan gyorsan ütődhet a többihez. A megafon utasítása szerint dolgoznak a váltóállítók is. Vadszöllővel befuttatott feljárat vezet fel ide a váltótoronyba. Az állítószerkezet előtt két ember dolgozik: egy fiatal markos legény, Godó János s a valamivel idősebb Porcellán András. Éppen izgalmas pillanatokban érkezünk. A lejtőn két vagon száguld egymás után s nincs köztük nagyobb távolság 5—6 méternél. Ez nem is volna hiba. Két különböző vágányra kell azonban men- uiök. Ilyenkor a váltókezelőtől függ, megkockáztatja-e a váltást a két kocsi közötti rövid távon. Ha „aggodalmasan” jár el, egy vágányra szalad a két vagon. Szét kell bontani a szerelvényt és visszahúzni a hibás útra tévedtet. Nagy időkiesés, felesleges munka. Ha bátor s magabiztos a munkában, megkockáztatja, Ha tizedmásodpercet késik, menthetetlenül leugrik a vagon a sínről, esetleg megsérül. Ilyenkor felelősségrevonás, kártérítés jár, Godó János feszülten figyel az ablakon át. Az első vagon kattogva robog át a váltón. Keze mozdulatlanul nyugszik az állító készülék fogantyúján. Lélegzetvisszafojtva figyelünk, mi lesz. A második vagon rohamosan közeledik az elsőhöz, a távolság egyre fogy s már-már mind a kettő egy vágányra megy. Az utolsó pillanatban azonban megfeszülnek a fiatalember karján az izmok s az állítókart villámgyorsan levágja. A sín csörren s a második vagon megváltoztatja irányát, jó vágányra megy. — Ha haladni akarunk, sokszor meg kell tenni ezt — mondja Godó. — Igaz, pontos, figyelmes munkát kíván, de minálunk nincs baleset, hosszú idő óta nem volt. A két váltós teljes biztonsággal, megállás nélkül dolgozik a megszámozott állítókarokkal. Úgy ismerik elhelyezésüket, mint a gépíró az írógép billentyűit. Emellett komoly fizikai munka is ez. A váltók távolból állítása mechanikus megoldású s gyenge ember egy félóráig se bírná erővel az állításokat. A váltóállítók, sarusok s általában a gurítóbrigád tagjai szerencsésen egyesítik magukban a biztonságért aggodalmaskodó vasutas és a bátor ember tulajdonságát. Talán ez az oka annak, hogy baleset- mentesen dolgoznak s az állomási verseny első helyén áll a Kanyó-brigád. PALATÍNUS ISTVÁN Jászkisér term előszövetkezeti község Két hét alatt háromszázötven dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot Besenywtójf, Martfű, Mezőteék, dolgozó parasztságának a zöme néhány nappal ezelőtt rátért a fel- emelkedés, a boldogulás útjára. Mindhárom helyen vasárnap tartották áz Ünnepi nagygyűlést, a szövetkezeti községgé való átalakulást ünnepelték. Most újabb győzelmi jelentés érkezett a jászságból. A jászapáti járás egyik «agy helysége, Jászkisér szövetkezeti község lett. A község vezetőinek, a népnevelőknek áldozatkész és fáradhatatlan munkája eredményt hozott. A Kossuth és a Táncsics Termelőszövetkezet nagyszerű eredménye láttán az egyénileg dolgozó parasztok az elmúlt napokban tömegesen írták alá a belépési nyilatkozatot. Két hét leforgása alatt háromszázötven egyénileg dolgozó parasztcsalád hagyott fél a régi, elavult gazdálkodási formával és rátért a felemelkedés felé vezető útra. Jászkisércn győzött a szövetkezeti eszme. Győzött az ottani dolgozó parasztok bölcs előrelátása. Szolnok megye ismét gazdagabb lett. Megyénk dolgozói nevében forró szeretettel köszöntjük Jész- kisér termelőszövetkezeti község dolgozó parasztságát. HÁRMAN AZ ÜJT BELÉPŐK KÖZÜL NOVAK BERTALAN FEJES ISTVÁN \ m NAGY ILLÉS % Hírt adtunk arról, hogy az elmúlt héten Uj Élet néven termelőszövetkezet alakult Tiszapiispöki- ben, A termelőszövetkezet tagjai Nagy ülést választották meg elnöknek. Az új belépők között van Novak Bertalan kilenc gyermekes 22 holdas középparaszt, Fejes István 4 holdas kisparaszt, akiknek szép terméseredményeit az egész községben ismerik. Cukorrépából 200 mázsás termést várnak.
