Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-15 / 217. szám

A -M EGYE! PÁRTBIZOTTSÁG-ÉS1 A- M EG Y‘E I TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 217. szám Ára 50 fillér 1955. szeptember 15 , csütörtök t MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Aa agitáció az emberek kommunista nevelésének alapvető eszköze. (2. o.) A boldogabb paraszti élet megteremtőinek hűséges segítői. 3. o.) Termelőszövetkezeti tagokkal az Országos Mező- gazdasági Kiállításon. (5. o.) A% őszi munkák sikeréért írta: Bancsi Sándor, a szolnoki járási tanács vb. elnöke A meaőgaadaaági munkáik egyik legfontosabb szakasza, az őszi betakarítás és vetés. Ez évről-évre megismétlődő feladat, hiszen minden évben szán tunk-vetünk, betakarítunk, hol kedvezőbb, hol kedvezőtlenebb körülmények között. Ez az esztendő és a nyári csapadékos időjárás megnehezíti az őszi munkákat. Később arat­tunk, csépeltünk, mint máskor. Később érnek kapásnövényeink, s ez magával hozza a betakarítás, s egyben az őszi vetések ké­sését is. Az őszi munkák jó elvégzése viszont járásunk vala­mennyi dolgozójának érdeke. Nincs helye a várakozásnak, a kés­lekedésnek. Több év tapasztalatai igazolják, hogy csak az idejé­ben elvetett kalászosok hoznak bő termést és a jövőévi gazdag termésnek helyes értelemben vett korai vetéssel kell az előfelté­teleit megteremteni. A betakarítási és vetési munkálatok idejében való elvég­zése érdekében járásunk minden községében munkatervet készí­tettek tanácsaink, tenmelőszóvetkezeteink és maga a járási tanács ás. Ezek a munfcatervek magukbanfoglalják a sorrakerülő munka- folyamatokat, meghatározva azok elvégzésének határidejét, mód­ját, az abban résztvevők feladatait. A járási párt-végrehajtó­bizottság kezdeményezésére a járás mezőgazdasági szakemberei, vezetői aktívaülésen vitatták meg a sorrákerülő tennivalókat. A vita során több termelőszövetkezeti elnök, agrcxnómus, községi vb. elnök, mezőgazdasági előadó, gépállomási igazgató szólalt fel. Bírálva a fennálló fogyatékosságokat és hasznos javaslatot ad­tak azok megszüntetéséhez. Az aktívaüiés sok segítséget adott a járást irányító szerveknek. Több olyan dologra felhívta figyel­müket, melyek alkalmasak munkánk további javítására. Egyes községeinkben például már megkezdődött a cukorrépa, napra­forgó betakarítása, a kukorica törése. A munka lendülete azonban még nem kielégítő. Más helyeken indokolatlanul várakoznak még. a munkával. De az a lelkesedés, amely az aktívaülés$n megnyilvánult, arra kötelezi a pórt- és tanácsszerveket, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben segítsék a kezdeménye­zőket és járásunk induljon harcba az őszi feladatok jó elvég­zéséért. Azok az eredmények, amelyeket járásunk termelőszövet­kezetei, egyénileg dolgozó parasztjai a pártszervezetek irányítá­sával a nyári munkák során elértek, köteleznek bennünket, hogy a szolnoki járás most ősszel is a megye első járásai közé tartozzon. As Sasi munkált jó elvégzésénéWszámttunk elsősorban gépállomásainkra, mert most sokminden azon múlik, hogy a szol­noki járás gépállomásai hogyan készültek fed a betakarításra, az őszi vetésre és mélyszántásra, hiszen a betakarítás gépesítése mellett kell megoldani a vetőmag tisztítást, a magágy készítést, vetést és a többi rendkívül fontos őszi feladatot. A betakarítás gyorsítása annál inkább is szükséges, mert kalászosaink, búzáink egyrésze kukorica- és cukorrépa földekbe kerül elvetésre. Több termelőszövetkezetünk már be is fejezte az őszi árpa vetés, s eb­ben a munkában elsőnek lehet megemlíteni az újszászi, beseny- szögi és zagyvarékasi közös gazdaságokat. A besenyszögi Győze­lem Termelőszövetkezet nem csak hogy befejezte az árpa veté­sét, hanem 20 hold őszi búzát is elvetett. Ezért nincs helye a várakozásnak. Termelőszövetkezeteink vezetői törekedjenek arra, hogy a kukorica, napraforgó és a többi kapásnövény betakarítását, ha keli, részlegesen is oldják meg. Ha még nem érett be az egész kukoricatábla, ne várjanak vele, hanem az érettebb részeiken lássanak hozzá a betakarítás­hoz, hogy utána a gépek nyomban megkezdhessék a lalajelőkészí- tést és a vetést; í Az őszi vetések megkezdése előtt a jó gazda gondosságával kell szcmbavenni mindent. Egyes új termelőszövetkezetek a meg­növekedett földterület következtében vetőmag-problémával küzde­nek. Ezek megoldását a tanácsoknak kell biztosítanicik. Az őszi vetések megkezdése előtt a vetőmag csíraképességónek megálla­pítását és a vetőmag tisztítást is meg kell oldani. Ebben az esztendőben nem lehet olyan termelőszövetkezet és termelőszö­vetkezeti csoport a szolnoki járásban, ahol a vetőmag-tisztítás, csávázás és a csíraképesség megállapítása elmaradt volna. Külö­nösen fontos ez most, amikor sok ázott gabonánk van. Köztudo­mású, hogy az ázott gabona csíraképessége lényegesen alacso­nyabb a jőlkezelt száraz gabonáénál. A a Sasi betakarítási és vetési munkák mellett komoly feladatot jelent tanácsszerveink számára a termelőszövetkezetek, s elsősorban az újonnan alakult, vagy átalakult közös gazdaságok megsegítése. — Szükséges, hogy az új termelőszövetkezetek és tszcs-ék tervének elkészítésénél a járás szakemberei, tapasztalt tsz elnökei a legnagyobb segítséget adják. A tanácsainknak azonban minden vonatkozásban legmesszebbmenő támogatást kell nyujtaniok az új szövetkezeteknek, mei elsősoriban a földrende­zés. vagy tagosítás gyors befejezésében, a gazdasági munkák jó előkészítésében, megszervezésében nyilvánuljon meg. Biztosítani kell termelőszövet/kezeteiríkben a talajerő utánpótlását, hogy min­den rendelkezésre álló trágyaféleség mo^t a talajba kerüljön. Az őszi betakarítás és vetés mellett meg kell oldani ter­melőszövetkezeteink takarmányproblémáját is. Bár járásunk nyári silózási tervét 143 százalékra teljesítette, mégis van 1G termelő- szövetkezet, amelyben nem silóztak. Márpedig a helyes takar­mánygazdálkodáshoz, a szilárd takarmányalan biztosításához hoz­zátartozik a silózási tervek teljesítése és túlteljesítése; Termelő­szövetkezeteinknek nem csak a mára, hanem a holnapra is kell gondolniuk. Éppen ezért a most bőségesen rendelkezésre álló ré­pakoronát. napraforgótányárt, kukoricaszárat és silókukoricáit mi­nél nagyobb mennyiséíjben siiózzák be. __ E munka sikeres elvégzéséhez szükség van DlSZ-fiataljaink lendületére. Helyi tanácsaink, termelőszövetikezeteink vezetői az eddiginél sokkal jobban támaszkodjanak DISZ szervezeteinkre és minden erővel támogassák fiataljaink silózási versenyét A a~nln oki járásban az őszi munkák jó elvégzését segíti a ^ -HP na ü ‘«élesedő versenymozgalom. Örömmel üdvö- fa1 a i Ä.-get és a ráJtóczifalvi Béke Temmelőszö- —■ xtji ' -v ai fordultak járásunk közsé- lt» ír. t községünk és termelő- ovember 7-e tiszteletére őszi mezőgazdasági mun- fogja elvégezni; Egyben .-téré megyénk valamennyi keres elvégzése érdekében. Őszi csúcsforgalom a szolnoki vasúti csomóponton Azt mondják, a rendkí­vül felelősségteljes for­galmi szolgálatot ellátó vasutas dolgozók emberi tulajdonságuk szerint két­félék. Vannak olyanok, akik a szolgálati szabály­zat aranytérő alapelvei szerint „aggodalmasan bí­rálják el” a forgalmi ma­nőverezés lehetőségeit. Mi­előtt intézkednének vagy tennének valamit, mindig számításba veszik a várat­lan fordulatokat. Rendsze­rint az e csoportba tartozó forgalmistákat hibáztatja az utas, ha a vonat megáll a jelzőnél, mielőtt az állo­másra beért volna s ezek­kel van a legtöbb nézetel­térése a tehervonatos moz­donyvezetőknek és utazó­személyzetnek. A másik csoportba a bát­rak tartoznak, akik min­dig az optimális eshetőség­gel számolnak. Bár ők is aggódnak ugya/n, de mégis „reszkíroznak” a gyorsabb forgalom érdekében. Meg kell mondani azt is, hogy ezért dicséretet sem kap­nak, különösen akkor nem, ha valami hiba csú­szik a számításba. Hogy a vasúti forgalom­ban a két tulajdonság közül melyik előnyösebb, nehéz lenne eldönteni. Annyi azonban bizonyos, hogy a szolnoki vasúti csomópon­ton ezekben a napokban se az aggályoskodásra, se a virtuskodásra nem lehet példát találni. A csúcsfor­galom hivatalosan csak szeptember 15-én kezdő­dik, Szolnokon azonban már elseje óta szüntelenül, ugrásszerűen növekszik az átfutó és induló vona­tok száma, a csúcsforgalom már RisgkezdSiISlt. óramű pontossággal, teljes biztonsággal kell működni a nagy vasúti gépezetnek. — Átlag negyven vona­tot indítottunk helyből na- ponta, közte 8—10 irány- vonatot — mondja a gyű­rött táblájú forgalmi nap­lóban lapozgatva Dienes László intéző. — Csak a Cukorgyárnak kell napon­ta körülbelül 100 vagont továbbítanunk. Az őszi csúcsforgalom sikere nagyrészt a guritó- dombon dől el. Innen oszt­ják el a vagonokat a kü­lönböző irányban induló tehervonatiakhoz. Áruval telt kocsikat küldenek a főváros felé, üres vonato­kat a nagy szénmedencék­be. Érdemes megnézni, ho- gyan megy itt a munka. A csupaablak szobában a gurítóbrigád vezetőjét, Kanyó elvtársat találjuk mikrofonja előtt. Egy hosszú vagonsorból álló vonat éppen most „csur­góit le” a lejtőn. A követ­kező szerelvény már ott áll helyette s indulásra vár. Kanyó elvtárs kimu­tatásaiban lapozgat, — Nyolc vágányra oszt­juk szét — mondja. Tíz porc alatt lemegy. — Ma reg­gel óta 800 vagont gurítot­tunk le s még messze ban a 12 órás szolgálat vége. Ha jól megy, túlszárnyal­juk az előző műszak tel­jesítményét. 1116 darabbal végeztünk akkor. Bizony, rohamosan növekszik a forgalom. Nem sok idő van a be­szédre. Az ablak alatt „pi- hegve" áll meg az egyik 411-es nagy tolatómoz­dony. Egy perc múlva már hangzik is az utasítás: — „Menjetek le a csonkavá­gányra, a daru mellől hoz­zatok fel két poggyászko­csit”. Aztán húz a jelző­karon, a gurítás feliratnál fény gyullad ki a kapcso­lótáblán, s kínt a jelzőn. Kanyó elvtárs hangja már a megafonokon hangzik szerte az állomás terüle­tén, — Figyelem, figyelem. Gurul a Cukorgyártól be­hozott elegy — 17-re kettő darab.:: A hatalmas vonat meg­indul a lejtőn, kettesével, hármasával szakadoznak le a vagonok. A megafon utasításai szerint dolgozik a hosszú rendezőpályán szerteszóródott brigád. A vagonok nagy gyorsaság­gal száguldanak a lejtőn, sarusok azonban résen vannak. Sarut raknak a sínre a robogó kocsi elé. Az magával tolja egy da­rabig a vasszerkezetet, le­csendesedik, majd kidob­ja a vágány mellé, Ehhez a munkához bátorság kell, felelősségtudat. Ha a má­sodpercenként robogó va­gonok közül csak egy alá nem tesz sarut, vagontörés származhat, a sebesen ha­ladó kocsi olyan gyorsan ütődhet a többihez. A megafon utasítása szerint dolgoznak a váltó­állítók is. Vadszöllővel be­futtatott feljárat vezet fel ide a váltótoronyba. Az állítószerkezet előtt két ember dolgozik: egy fia­tal markos legény, Godó János s a valamivel idő­sebb Porcellán András. Éppen izgalmas pillana­tokban érkezünk. A lejtőn két vagon száguld egymás után s nincs köztük na­gyobb távolság 5—6 mé­ternél. Ez nem is volna hiba. Két különböző vá­gányra kell azonban men- uiök. Ilyenkor a váltóke­zelőtől függ, megkockáz­tatja-e a váltást a két ko­csi közötti rövid távon. Ha „aggodalmasan” jár el, egy vágányra szalad a két va­gon. Szét kell bontani a szerelvényt és visszahúzni a hibás útra tévedtet. Nagy időkiesés, felesleges munka. Ha bátor s magabiztos a munkában, megkockáztat­ja, Ha tizedmásodpercet késik, menthetetlenül le­ugrik a vagon a sínről, esetleg megsérül. Ilyenkor felelősségrevonás, kárté­rítés jár, Godó János feszülten fi­gyel az ablakon át. Az el­ső vagon kattogva robog át a váltón. Keze mozdu­latlanul nyugszik az állító készülék fogantyúján. Lélegzetvisszafojtva figyelünk, mi lesz. A második va­gon rohamosan közeledik az elsőhöz, a távolság egy­re fogy s már-már mind a kettő egy vágányra megy. Az utolsó pillanat­ban azonban megfeszül­nek a fiatalember karján az izmok s az állítókart villámgyorsan levágja. A sín csörren s a második vagon megváltoztatja irá­nyát, jó vágányra megy. — Ha haladni akarunk, sokszor meg kell tenni ezt — mondja Godó. — Igaz, pontos, figyelmes munkát kíván, de minálunk nincs baleset, hosszú idő óta nem volt. A két váltós teljes biz­tonsággal, megállás nélkül dolgozik a megszámozott állítókarokkal. Úgy isme­rik elhelyezésüket, mint a gépíró az írógép billen­tyűit. Emellett komoly fi­zikai munka is ez. A vál­tók távolból állítása me­chanikus megoldású s gyenge ember egy félóráig se bírná erővel az állításo­kat. A váltóállítók, sarusok s általában a gurítóbrigád tagjai szerencsésen egyesí­tik magukban a bizton­ságért aggodalmaskodó vasutas és a bátor ember tulajdonságát. Talán ez az oka annak, hogy baleset- mentesen dolgoznak s az állomási verseny első he­lyén áll a Kanyó-brigád. PALATÍNUS ISTVÁN Jászkisér term előszövetkezeti község Két hét alatt háromszázötven dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot Besenywtójf, Martfű, Mezőteék, dolgozó parasztságának a zöme néhány nappal ezelőtt rátért a fel- emelkedés, a boldogulás útjára. Mindhárom helyen vasárnap tar­tották áz Ünnepi nagygyűlést, a szövetkezeti községgé való átalaku­lást ünnepelték. Most újabb győ­zelmi jelentés érkezett a jászság­ból. A jászapáti járás egyik «agy helysége, Jászkisér szövetkezeti község lett. A község vezetőinek, a népnevelőknek áldozatkész és fá­radhatatlan munkája eredményt hozott. A Kossuth és a Táncsics Termelőszövetkezet nagyszerű ered­ménye láttán az egyénileg dolgozó parasztok az elmúlt napokban tö­megesen írták alá a belépési nyi­latkozatot. Két hét leforgása alatt három­százötven egyénileg dolgozó pa­rasztcsalád hagyott fél a régi, el­avult gazdálkodási formával és rá­tért a felemelkedés felé vezető út­ra. Jászkisércn győzött a szövetke­zeti eszme. Győzött az ottani dol­gozó parasztok bölcs előrelátása. Szolnok megye ismét gazdagabb lett. Megyénk dolgozói nevében forró szeretettel köszöntjük Jész- kisér termelőszövetkezeti község dolgozó parasztságát. HÁRMAN AZ ÜJT BELÉPŐK KÖZÜL NOVAK BERTALAN FEJES ISTVÁN \ m NAGY ILLÉS % Hírt adtunk arról, hogy az el­múlt héten Uj Élet néven termelő­szövetkezet alakult Tiszapiispöki- ben, A termelőszövetkezet tagjai Nagy ülést választották meg el­nöknek. Az új belépők között van Novak Bertalan kilenc gyermekes 22 holdas középparaszt, Fejes Ist­ván 4 holdas kisparaszt, akiknek szép terméseredményeit az egész községben ismerik. Cukorrépából 200 mázsás termést várnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom