Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

1955 szeptember 1, SZOLNOKMEGYEI \BPLAP 3 Három nap az öcsödi kulákok kozott Első nap: Központi-dűlő /I csődön, az elmúlt két hónap során csaknem kétszázötven dol- gozó paraszttal növekedett a termelőszövetkezetek taglétszáma lés a község hastárának 50 százaléka közös földdé vált. Ennek a fejlődésnek a hősei a termelőszövetkezetek tagjai, akik 'munkájukkal, eredményeikkel bizonyították be a nagyüzemi mezőgaz­daság fölényét és ezekben a napokban tűző napsütésben, zuhogó zá­porban járják a határt, hogy elvigyék az igaz szót a még kívülállók számára. Olyan hősei vannak ennek a harcnak, mint Szabó Imréné, aki ebben az évben már több mint 200 munkaegységet szerzett a Dó­zsa Termelőszövetkezetben és augusztusban 14 napot töltött agitáció- val: meggyőző, felvilágosító munkája nyomán tíz dolgozó paraszt lé­pett az új élet útjára. Hátat fordítani a réginek, a megszokottnak, nem könnyű elha­tározás dolga. A népnevelők fokozatosan, az igaz ügybe vetett hittel szabadítják ki az önmagukkal, családjukkal tanakodó, vitatkozó dol­gozó parasztokat az újtól való félelem, a téves nézetek, a kulák hazug­ságok hálóiból. Nekik, a lelkes népnevelőknek és a magukat még el nem határom Zott egyénileg dolgozó parasztoknak ajánlom ezt a riport-sorozatot. Én szívesen belépnék ; A Körösön túl van a Központi­dűlő. Ezt a részt a Dózsa Termelő- szövetkezet tagjai járják, elkerül­ve D. Bíró Bálint kulák tanyáját. Én meg egyenesen hozzámentem, mint jámbor, maszek baromfikeres­kedő. D. Bíró magas, szikár ember, pisla szemekkel, alacsony homlok­kal és olyan ájtatosan beszél, mint egy vasárnapi iskola prédikátora. Ö volt a legbizalmatlanabb ku­lák, akivel három nap alatt talál­koztam. Amikor elmondtam neki jövetelem célját, siránkozni kez­dett: — Nincsen nekem jószágom, nem Is tudom, hová jutok, ha nem tör­ténik valami változás. •— Változás? ' — Az — bólintott —, csak addig tartsak ki: — De hogyan? — kérdeztem s közben arra gondoltam, mi lehet az a csodafegyver, amiben ez a kulák bizakodik: De nem árulta el, csak annyit mondott — az állát dörzsölve: — Hát sok módja van annak; — Megakadályozni a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlődését? — akartam adni alája a lovat* Nem ült fel rá: — Nem is olyan rossz dolog az a termelőszövetkezet, én is szívesen belépnék, ha felvennének.­— Meggyőződésből? — firtattam. — Abból. Itt van a Dózsa, az is, hogy megerősödött; Bizalmasan kérdeztem: — És ezt mondja a szomszédok­nak is? Keskeny szája gúnyos mosolyra szaladt: — Azt azért nem, nem vagyok olyan bolond. Azér csak megnőtt irántam a jó­indulata, mert .«'kor búcsúzkod- tunk, azt mondta: — Menjen át ide a szomszédba, Mészáros Lajoshoz, ügyes ember, meg erős is. Tulajdonképpen kulák- nak számítana, dehát sikerült ki­bújni alóla, ügy csapta be az álla­mot, hogy három beadási könyvet váltott, annak ellenére, hogy együtt gazdálkodik az anyjával, a húgával. Hát így ajánlotta D. Bíró Mészá- rosékat. Hogy igazat mondott-e, nem tudom, nem az én dolgom ki­deríteni. Én csak azért írtam ide a dolgokat, mert ez is megmutatja: hogyan gondolkozik a kulák; Három áldozat Eljőve D. Bíróéktói, egy fiatal­emberrel találkoztam. Kasza volt a vállán. Bemutatkoztunk egymás­nak, ő is megmondta a nevét: Lé- nárt Sándornak hívják; — Nem jó kaszálni ilyen meleg­ben — mondottam* — Nem bizony — hagyta rá dehát muszáj. Itt voltam Pákozdi- éknál, a héki részen. A minap, ami­kor kocsival bent járt Öcsödön, ha­zahozta a malomból a lisztemet. Most ledologozom nála: lucernát vágok; Közlékeny ember volt ez a Lé- nárt Sándor. Elmondotta, hogy ap­jának 15 hold földje volt, de belé­pett a Szabadság Termelőszövetke­zetbe és magával vitte; — Hát maga miért nem lépett be? — AD. Bíró meg a Pákozdi azt mondták, inkább hozzájuk menjek dolgozni, jobban járok, mintha ter­melőszövetkezeti tag lennék; Vajon csakugyan jobban járt Lé- nárt Sándor, hogy hallgatott a két kulákra? Az édesapja közeljár a 70-hez, korának megfelelő munkát kapott a Szabadság Termelőszövet­kezetben: a gyümölcsösben dolgo­zik. Ebben az esztendőben a ház­táji jövedelmén kívül vagy 10 ezer forintot érő terményt és készpénzt kap majd munkaegysége úján; Ifj. Lénárt Sándor pedig tavaly egész évben — a saját bevallása szerint — 4700 forintot keresett a kulákoknál, de amint ő mondja: — „Nagyon meg kellett dolgozni érte.” Lénárt Sándor tehát a kulákok kizsákmányoltja, áldozata. De nem ő az egyetlen, rövid félórán belül még másik kettővel is találkoztam. Rónyai Imre tanyája ott van D. Bíróéval átellenben. Ez a Rónyai 6 hold felesföldön gazdálkodik. Emel­lett D. Bíróhoz jár napszámba. Egyébként éppen a minap ittas fő­vel a szövetkezeti kocsmában nyíl­tan szidalmazta a népi demokrá­ciát: Csak az asszonyt találtam otthon, az ember állítólag nádért volt. 5 Mennyi elkeseredés ömlött ebből az asszonyból! Ilyeneket mondott: — Mi nem lépünk be a termelő- szövetkezetbe, majd csak lesz va­lahogy, hiszen nem tarthat már soká ez a mai világ. Addig meg ki kell tartani; Csaknem szóról-szóra ugyanaz a gondolat, mint amit D. Bíró fogal­mazott meg! Az igazság az, hogy Rónyai Im­rét nem is hívják a Dózsába. Ter­melőszövetkezetben részeges, izgá­ga, népi demokráciát becsmérlő em­berre nincsen szükség. De azért kár Rónyai Imréért, hi­szen dolgozó ember, csakhát nála a kulák méri a becsületet borban, meg pálinkában. Olyan is az a be­csület; A harmadik áldozat: Dezső Lajos. ö Dezső Imre kuláknál aratott, távoli rokona is a „zsírminiszter”- nek, ahogy a községben Dezső Im­rét hívják, mivel Jurcsek idején begyűjtési hivatalt vállalt; A kulákot azonban nem zavarta az, hogy a rokonát becsapja. Dezső Lajos vágta le a kulák kalászosait, de amint az asszony elpanaszolta: a mai napig nem fizette meg szá­mára az aratórészt. így van ez. Aki a kulákhoz köti a sorsát, becsapottá, keservessé vá­lik az élete. Ezt bizonyítja Lénárt Sándor, Rónyai Imre és Dezső La­jos esete* Igaza van Hagynának Az út végén csaknem 3 órahosz- szát töltöttem Nagy László dolgozó parasztnál, akinek szintén a Köz­ponti-dűlőben van tanyája. Sok mindenről beszélgettünk, köztük a kulákokról is. Az asszony azt mondta: — A múltban a kulákok észre sem vettek bennünket, most meg hogy dörzsölődznek. Én bizony is­merem őket, bár ne látnék belőlük egyet se. És az, amit Nagyné mondott, egy­úttal tanulsága is volt az első nap­nak ; ; 3 (Folytatjuk.) Tóth Kornél Ma: ünnepélyes tanévnyitó az iskolákban Vége a nyári szün­időnek. A Szolnok me­gyei gyerekek közül igen sokan ■— több mint hatezer — töltötte a nyarat az ország kü­lönböző részein üdülő­táborokban. S a boldog szünidő után ma min­den iskolában megtart­ják az ünnepélyes tan­évnyitót. Iskoláinkban ünne­pélyesen fogadják majd az elsőosztályosokat. Középiskoláinkban szintén meleg fogadta­tásban lesz részük azoknak, akik ma lépik át először a gimnáziu­mok, technikumok kü­szöbét. Különösen szép ün­nepség lesz Szolnokon, ahol felavatják az I. kerületben az új isko­lát, amelynek ma lesz egyúttal a névadó ün­nepsége. Áchim. And­rásról nevezik el. A megyei tanács ünnepé­lyesen adja át a városi tanácsnak, a pedagógu­soknak és a gyerme­keknek. AZ ABflOSZDLÓKI FÖLOMŰVESSZÖVETKEZET SERTÉSHIZLALDÁIÁBAN Az abádszalóki Földművesszövetkezet gondoskodik a lakosság jó hús- és zsírellátásáról. Hizlalják a sertéseket. Hamarosan új, kor­szerű hizlaldában végzik majd ezt a munkát. A régebben befogott sertések között van mér egy 300 kilós Is, amely a járási mezőgazda­sági kiállításon oklevelet nyert. — A képen: a jószággondozó eteti az állatokat. (A képet beküldte: Bakai Sándor.) Minden silógödröt megtöltünk Termelőszövetkezetünkben aug- 24-én befejeztük a kalászosok csép- lését. Kenyér- és takarmánygabona termésünk összesen 264 vagon. — Búzából átlag 10 mázsa 24 kilót termeltünk holdanként. Munkaegy­ség-előlegként 43 vagon búzát osz­tottunk szét. A cséplés befejezése után azon­nal hozzáfogtunk a silózáshoz és a trágyahordáshoz. Már most több­száz köbbméter silónk van készen, szeptember 5-!g pedig minden siló­gödröt megtöltünk. A trágyát 70 lovas-fogattal és nyolc gépállomási vontatóval hordjuk. Szeptember 10-íg ezzel is végzünk s utána a cukorrépa szedéshez fogunk. Az őszi takarmánykeverék és őszi árpa alá készítjük a talajt. A hét fo­lyamán a vetést is megkezdjük. KARDOS BALÁZS, Kunszentmárton, Zalka M. TSZ. Felvétel egészségügyi tanfolyamokra Érettségizettek felvételt nyerhet­nek a szeptemberben Budapesten és Szegeden Induló ápolónő, védő­nő, gyermekápolónő, csecsemő- és gyermek-gondozónőképző tanfolya­mokra. Az iskolák általában két éves időtartamúak, bentlakásosak. A képzettség elnyerése után az el­helyezkedés biztosítva lesz. Jelentkezni lehet szeptember 20- ig a Megyei Tanács egészségügyi osztályánál. A kérelemhez mellé­kelni kell, az érettségi bizonyít­ványt, vagy másolatát, a sajátkezű- leg írt önéletrajzot, a születési anyakönyvi kivonatot és a vagyoni bizonyítványt. A felvételnél a ta­nács, vagy egyéb tömegszervek ajánlata előnyös. A győztes exportbrigád A Tisza Cipőgyár fiataljai eredményesen vettek részt az ifjúsági exportbrigádok országos versenyében. Második negyedéves tervük teljesítése alapján első helyezést értek el. — Képünkön a győztes brigád öt tagja: Kelemen Mária, Tóth Mária, Zsiros Józsefné, Tren- csényi Benedekné és M. Horváth Erzsébet. Ünnepélyes hereiek között megalakult a Szolnoki Népi Együttes Kedden délután a szolnoki városi tanács nagytermében ünnepélyes keretek között megalakult a Szol­noki Népi Együttes. Az alakuló ünnepségeken megjelent a megyei pártbizottság részéről Dencső Ist­ván elvtárs. a városi pártbizottság részéről B. Kiss Mátyás és Szigeti László elvtársak. A városi taná­csot Pintér Dezső és Elek Lajos elvtársak képviselték. Rajtuk kívül a tömegszervezetek, több üzem és vállalat igazgatója és vezetője is résztvett az alakuló ülésen. Igen sok magában tehetséget érző fiatal fiú és leány jelentke­zett új tagként az egyes művészeti csoportokba. Ennek eredményeként ma már a Szolnoki Népi Együttes­nek 80 tagú ének-, 40 tagú tánc- és 24 tagú zenekara van. Ezek a számok előreláthatólag tovább nö­vekszenek majd. Elek Lajos elvtárs, a városi ta­nács elnökhelyettese mondott be­szédet az alakuló ünnepi ülésen. Ismertet V: azokat a feladatokat, amelyek a népi együttes tagjaira várnak. Ezek: a Jászkunság haladó hagyományainak feldo’igozása, ma­gasszínvonalú előadása, a munkás- mozgalmi hagyományok ápolása, valamint a Szovjetunió és a népi demokráciák kultúrájának bemuta­tása.­A népi együttes új és régi tagjai az alakuló ülésen igazgatóságot vá­lasztottak. Ennek az igazgatóság­nak a feladata az együttes egészé­nek irányítása. Tagjai: a városi pártbizottság, a. tanács, a DISZ, a szakszervezetek képviselői, a nép« művelési állandóbizottság és a népművelési csoport vezetői, az egyes szakcsoportok vezetői és min­den egyes szakcsoporttól egy-egy > tag. Az igazgatóságban helyet fog- ■ lal: Kóbor Antal, a Bartók Béla Zeneiskola igazgatója, aki a Szol- . neki Népi Együttes művészeti ve- N zetője lett. ■ i A Szolnoki Népi Együttes a mai nappal megkezdi állandó munka« • ját, hogy november 7-re, a Nagy ; Októberi Szocialista Forradalom . évfordulójának megünneplésére már új műsorral léphessen a közönség ■ e-lé. A tervek szerint az együttes \ évente két új műsort tanul be. J. Egyet április 4-én, egyet pedig no-> \ v> mber 7-én mutat he. ^ A Szolnoki Népi Együttes meg- i, alakulásával végre megszűnt az a hiányosság, amely a város kulturá-' lis életét eddig jellemezte. Egészen - biztos, hogy ha későbben is alakult "! meg a Szolnoki Népi Együttes, • mint nem egy országosan híres vi- \ deki egy üt* es, rövidesen eléri a legjobbak színvonalát. Ehhez meg« van minden remény és adottság, mert az újonnan alakult együttes­ben igen sok olyan tag van, aki évek óta rendsz'-resen résztvesz az énekkar, a zenekar, vagy a tánckar munkájában és ezenkívül olyan jólképzett művészeti vezetők van* nak, akik képesek lesznek arra, hegy a Szolnoki Népi Együttes művészeti színvonalát magasra emeljék. SZÁNTÓFÖLDI ÖNTÖZÉSSEL Gazdag szénatermés az öntözött földekről Termelőszövetkeze­tünkben a megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, az új módszerek meghonosí­tásával kiváló eredmé­nyeket értünk el. Hi­hetetlen, hogy egyes növényi élékből milyen gazdag termést lehet betakarítani, tervszerű és a tudományos gaz­dálkodással. A mi adottságaink alkalma­sak arra, hogy öntözé­ses gazdálkodást foly­tassunk. Ez évben először al­kalmaztuk a szántóföl­di öntözést. A nyárele- ji rendkívül száraz idő­járás erősen veszélyez­tette szénatermésünket, Rendbehoztuk az elha­nyagolt öntözőcsatorná­kat. Utána pedig 30 holdas vöröshere-táb- lánkból 20 holdra vizet eresztettünk. S most, amikor szám­adást csináltunk, alig akartunk hinni sze­münknek. A 20 hold öntözött terület holdan­ként 40 mázsa elsőren­dű vöröshere szénát adott, az öntözetlen vi­szont mindössze 6 má­zsát. Kereken 34 má­zsa a különbség hol­danként. Ennyit jelent tehát az öntözéses gaz­dálkodás a szénater­mesztésben. Állatállo­mányunk részére most már bőségesen van szá­lastakarmány. Jószó* gainktól nem kell saj* nálni a jóminőségű szénát. Hogy nem saj­náljuk, az megmutat* kozik .a tejtermelés ál­landó növekedésébeni A fejési átlag ma már 11 litert Ez évben még csak 20 holdon öntöztünk, de világos, hogy jövőre növeljük az öntözött te« rületeket. Erre minden lehetőségünk megvanv mert közösen dolgom zunk és erősek vom gyünk.: LÁZÁR MIHAUt Jásztelek Alkotmány TSZ í90 mázsa nyári káposzta Szolnok megyében a szárazföldi gazdálkodás mellett egyre in- káibb tért hódít az öntözivs gazdálkodás. Az utóbbi hetekben bő« ségesen hullott csapadék, de termelésünk csak akkor lesz biztonsá­gos, ha növényeink számára a vizet kellő időben biztosítani tud­juk. Az öntözés termésfekozó hatásáról a termelőszövetkezeted többsége saját példája alapján győződött meg. Nálunk, a jászberényi Kossuth TSZ-ben is évék óta azt tapasz­taljuk, hogy öntözéssel gyorsabban és többet termelhetünk. Vonatko­zik ez különösen kertészeti növényisinfcre. 17 holdas jói berendezett konyhai4'rtészetünk van, ahol huszonegy tagú brigád dolgozik. Üveg­háziban neveit, e-lőrehajtott palántákkal városunk dolgozói részéra korán és bőségesen tudunk zöldségfélét biztosítani. Barázdás és áztató módszerrel öntözzük növényeinket. Az e-M múlt évben különösen a paprika termelésében értünk el jó ered­ményt. Holdanként 135 mázsás termésünk volt. Az idén a hideg idő­járás kedvezőtlenül hatott növényeink fejlődésére, de eredményeink azt igazolják, hegy a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásá­val múlt -esztendei sikereinket tovább fokozzuk. Holdanként 36 má­zsa zöldborsót, 190 mázsa nyári káposztát és 122 mázsa karfiolt ter­meltünk. A tagok látva eredményeinkét, javasolták, hogy 12 ka^ hold burgonyát, 2 kát. hold cukorrépát és 1 kát. hold takarmány- répát öntözésre állítsunk be. Az öntözéses gazdálkodás magas jövedelmezősége nemcsalt népgazdasági szempontból jelentős, hanem biztos eszköze termelő* szövetkezesünk gazdasági erősödésének is. Bábelik László, kertészeti fcrigádvezstő, Jászberény, Kossuth TSZ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom