Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-13 / 190. szám

2

S20LN0EMEGYEI NÉPLAP

1955 augusztus IS

KÉT KÖZGYŰLÉS KÖZÖTT...

Alapjában véve az egész dolog nzzal a bizonyos levéllel kezdődött, amelyben régi harcostársukat hazahívták a tsz tagjai. Jöjjön haza, üzenték neki, mert itt bizony úgy alakultak a dolgok, hogy szükség lenne erőskezű. szilérdjel- Ismű, kommunista vezetőre. Merthogy elnöknek akarják. így lett a nagyivám Rákosi Csillaga TSZ elnöke Vadász Kálmán elvtárs. A tsz tagjai jól ismerték, a kommunistáikkal együtt alakította meg 1945- bsn a pártszervezetet. Most elsősorban ezek az elvtársak akarták őt vezetőnek. ígérték, hogy segítik, s ezt meg is kezdték azzal, hogy a oártszervezet élére is űj titkárt választottak, Csőke Béla elvtárs személyében.

Ez ánrilis elején volt. Á két ember akkor egy héten keresztül mást sem csinált, mint járta a szövetkezetét, megnéztek mindent, s főleg sokat beszéltek az emberekkel. No, látnivaló akadt éppen elég. Az istállóban a trágya dombokban állt. a falakról méteres pókhálóerdők lógtak; Az emberek egyrésze dolgozott, másik otthon hűsölt. — Családtagot még tán látogatóban som lehetett látni a tsz-ben. A kocsisok „szorgalma“ abból állt, hogy fordultak egyet a kocsival s ha az ég összeszakadt, annyi volt a munka, akkor sem fordították mégegyszer a lovakat. Hát még ami adat „amúgy“’ összejött! A szénát felébe kaszálták s az 50 ezer forint veszteséget jelentett. S ami a legnagyobb szégyen; nem volt elég takarmány az állatoknak, pedig a tsz földje annyit terem, hogy rendes körülmények között még eladni is lehetne. 100 hold kukorica kapálatlan maradt tavaly — tönkre is ment. És még sok mindent tapasztaltak*

Aztán április 7-én közgyűlést hívtak össze. Előtte aktíva-értekezletet tartottak. A párttitkár elvtárs nagyon röviden, valahogy így nyitotta megs

*— Hát itt van az űj elnök, akit hazahívtatok, akinek azt írtátok, mindenben segítitek. Most elvtársak azt beszélnénk meg, mit is javasoltok a holnapi közgyűlésre. Hogyan látjátok ti a dolgokat. Ügy vélem, mindenekelőtt a munkafegyelem dolgát kellene tisztáznunk.

Aki azt hiszi, hogy —■ hiszen kommunisták ültek együtt — egymásután álltak fel az emberek s gyorsan, mint a motolla mondták, hogy ezt meg azt kell csinálni, — az bizony téved. Azon az aktíván először hallgattak. Hallgattak akkor is, amikor arról került szó, hogy ha nem akarják, hogy a kukorica idén ds kapálatlan maradjon, hát az asssonyckat is munkába kell állítani. Mikor erről jött szó, volt, aki még a nyakát is behúzta. Egy hang, bár nem kiabálva, anélkül, hogy szót kért volna, megjegyezte:

— Hát kd kell adni félédbe a szénakaszálást, mint eddig*

S ekkor kezdődött meg a harc. Papp Sándor, ez a mindig halk, nyugodt beszédű ember állt tol.

— Azt pedig nem lehet elvtársiak! Vagyunk elegein, végezzük el a magunk dolgát.

■— Ügy van, úgy van! Van elég erőnk! — ezt egymásután mondták többen, mostmár gyorsan. S amikor egyikük felállt azzal, hogy „már pedig a munkafegyelem körül ezután nem lehet nálunk baj’“, egységesen helyeseltek neki a többiek.

Ezután volt a közgyűlés. Itt már a kommunisták kezdték meg a felszólalásokat, de a pártonkivüli dolgozók is velük egyformán 'beszéltek. Végülrls a közgyűlés határozatot fogadott el: minden épkézláb ember dolgozni megy, az. asszonyok is, mert vagy a széna marad kaszálatlan, vagy a kukorica kapálatlan.,, A két vezető, a párttitkár és az elnök, nem sokat aludt azon az éjjelen. Töprengtek, hogyan kell biztosítani, hogy a maguk hozta határozatot be is tartsák: a tsz tagjai.

Másnap reggel szép napsütéses időre virradtak. AM a tsz körül élt, meglepetten látta, hogy hosszú 'dó után először, egymásután nyílnak ki a tsz-tagok kapui s lépnek ki rajtuk az emberek. Indulnák munkába. De legnagyobbat akkor néztek, amikor meglátták, hogy az emberek közé egyszercsak beáll három asszony. Az egyik a párttitkór, a másik az elnök félesége, a harmadik Urban Erzsébet könyvelőnő, DISZ tag. A két asszony jól felöltözött, hisz még az időnek hegyes volt a foga. Csinosan, jókedvűen jelentkeztek Kornlós László munkacsapatába. Az adott is nekik munkát, de akkor elkezdődött.*,, Először az egyik férfi mondta:

— Hát ti ? Mit akartok? Tán nélkületek nem tudunk élni? Nincs otthon elég munkátok? — a másikmeg a harmadik repli-kázott,

»*- Tán nem fülük a fogatok a mosogatáshoz? Azt tán majd az emberek végzik el?

A két asszony *— igaz, ami igaz — előbb majd elsírta magát, de aztán ők is nekieredtek.

— Ha olyan nagy legények vagytok. miért ment tönkre tavaly az 1900 hold kukoricátok?

S aztán szépen kidolgozták a napot. Másnap is dolgoztak a kukoricában, de bizony csak maguk. — Mikor reggel kapával a vállukon elindultak, még az asszonyok között is nem egy rájuk kiabált,

— Tán zászlót akartok nyerni, hogy úgy igyekeztek?

•— Nektek sem esne le az aranygyűrű az ujjatokról, ha dolgoznátok. Azelőtt is a kettőtök erejéből éltetek. Majd akkor emlegessétek a zászlót, ha visszük haza a munkánk eredményét feleltek vissza. De azért látták, szájalással

nem megy. Ekkor kérésükre a pártszervezet rendkívüli taggyűlést hívott össze. Vadlászné még sohasem szólalt fel nyilvánosam pedig régi párttag. Most is az idegesség majd felvetette, de azért remegő hangon elkezdte:

*— Hát elvtársnők, gyertek ti is

dolgozni, ha azt akarjátok, hogy rendben menjen minden. Mert az emberek munkaegységének is kisebb lesz az értéke, ha valami, tönkremegy, vagy kívülálló végzi a munkát. — Aztán megkönnyebbülten leült. De nem maradt egyedül. Smigniczkiné, Dalimé, Szarinczkiné, Csőkéné egymásután álltak fel, neki adva igazat. A taggyülé* után pedig felosztották egymás között a területet és sorra járták az asszonyokat. Azokat is, akik eleiben gúnyolták, nevették őket. így történt, hogy másnap negyvemöt-ötven asszony kapálta a kukoricát. S mikor a kapálással készen voltak, a rizs gyömlálásához álltak neki. Először fordult elő a tsz életében, hogy saját erejükből gyomláltak ki 150 holdnyi területet,

Az első közgyűlés határozatának megvalósulásáért bizony ilyen komoly harcot keüett vívni.

Még egy pár szót a legutóbbi közgyűlésről. A vezetőségnek nagyon sok mondanivalója lett volna. Beszámolni arról, hogy szép tiszták az istállók, az állatok is. Szénával el vannak látva, nem kell pénzért venni, mint annak előtte. Kenyér.gabonabeadásukat teljesítették, a három kilogramm búza munkaegységenként még csak előleg, a zárszámadáskor ez több lesz. De minderről hallgattak. Részben, mert a tagok tudták, részben mert sokkal nagyobb dologról volt szó: arról, hogy beálltak az esős idők. Nagyivánon eddig nem voltak esőzések, s a búzát szárítgatni kell, különben kicsírázik. Ennyi volt az egész, A közgyűlés ismét határozatot hozott, Most arról, hogy másnap amennyi ember csak tud, szárítgatni megy. Ez így is történt. Nem kellett az ígért szó betartását „külön megszervezni”. Papp Sándor éj Czinege Tivadar munkacsapatvezetők irányításával a cséplőgép egy délután — a közgyűlés után való nap — 70 mázsát csépelt el, 100 mázsás napi normájú géppel. Igaz, tizenötször húzták ki a ponyvát a kazal fölé az eső miatt, de ahogy a felhő elvonult, már ismét dolgoztak. S így tettek a többiek is.

Még csak annyit, hogy az asszonyok-kapálta kukorica 35 mázsát ígér holdjával. S hogy a tsz-be tavaly mindössze egyetlen egyéni gazda lépett be, most meg csak ezen a legutóbbi közgyűlésen kilenc gazda felvételét hagyták jóvá.

Hát röviden ez történt a két közgyűlés között,

REMETE IBOLYA

NEM ERRŐL AKARTAM ÍRNI

P redetüeg. m&sr&l akartam Írni:

a jászteleki tanács szociálpolitikai bizottságának munkájáról. Nem rajtam múlott, hogy a dolog másképpen sikerült, hanem azon a három asszonyon, akit Rigó Ambrusáé tanácstagnál találtatni

Ugyanis az első kérdésem az volt: a legutóbbi ülésen miről tárgyalt az állandó bizottság?

— Az aratásról és a csépiéiről. A

cséplőgépeknél a védőberendezésekről, meg a mozgóboltokról — válaszolta Rigónéj

— Na, ilyen sem volt a múltban <— szólt közbe iái Ágota József né, aki 72 éves korára olyan élénk mozgású és beszédű, mintha fele annyi

sem lennei

fittől kezdve sem RigőnS, sem ^ én nem jutottunk nagyon szóhoz. Mit tehettem egyebet: jegyeztem. Mert ahogy Ágota néni kimondta, hogy ilyen sem volt a múltban, Punyi Jánosné tanácselnökhelyettes menten hozzátette:

— Az sem, hogy a cséplőgépmunkások annyit keressenek a cséplésnél. A mutban egy mázsa 10 kiló volt a heti kereset. Az elmúlt héten meg Fülöp János gépénél 4 mázsát részeltek fejenként az emberek,

— Hét az aratás? =-» kérdezte Ágota néni. — Egyheti ingyen robotot kellett teljesíteni annak, aki aratni akart valamelyik kuláknál. Most meg örültem, hogy aratót kaptam a kis búzámhoz, aztán úgy kiszolgáltam, hogy még a gyerekeimet sem jobban.

— Bizony így volt — erősítette meg Combos Béláné, egy olyan derék, egészséges menyecske, hogy öröm ránézni. — Emlékeztek rá? A harmincas évek valamelyik esztendejében a képviselőtestület kimondta, hogy nem ad kubikra embert, mert akkor kevesen maradnak a községben, aztán felmegy a napszám,

■— Na, a képviselőtestület aztán megérte a pénzét, hogy a.-., — mondta ki Ágota néni nagyon csupaszon a véleményét. — Még azt is határozatba hozta, hogy a szegény ember nem tarthat többet két tyúknál, mert ha többje van neki, ahhoz lopja az eleséget,

ill it várhattunk volna mást tőlük? — kérdezte Punyiné. — Akkor nem mi voltunk a községházán az irányítók, hanem a virilisek. A 120 holdas katolikus pap volt a vezér, s a többi mind olyan, mint Ali János, Fekete János, Fülöp Károly Márton, Csömör Gábor, Kónya Gábor kulákok.

— így igaz — mondta Gombosáé. -s Akkor akármilyen mihaszna, pállottszájú ember, ha sok volt a földje, virilis lett, képviselőtestületi tag.

Ágota néni nevetve fordult Punyiné és Rigóné felé:

Most meg ilyen, ezelőtt koldus asszonynépség intézi a falu sorsát.

Punyiné szintén nevetett:

— Tán nem jobban intézzük, mint a virilisek?

— De jobban — sietett segítségül Gombosné. — Mert azelőtt csak ott volt betonjárda a községben, ahol

a jegyző, a főbíró, meg Ali József

kulák lakott. Most meg már majdnem minden utcában van. fitt először szólt közbe a csendes ^ Rigó Ambrusné, egy kis tanácstagi büszkeséggel a hangjában:

— Miért csak a járdáról beszélsz? A múlt világban 25 esztendő alatt a községben mindössze egy kút, meg egy iskola létesült. Az elmúlt 10 évben pedig kultúrházat, villanyt, vezetékes rádiót, egészségházat, községi fürdővel, meg orvosi rendelőt kapott a község.

— A napközi otthont kihagytad — mondta neheztelően Ágota néni.

— Hej — sóhajtott Punyiné — nem is tudják d mai fiatalok, hogy milyen jó dolguk van.

— Nem bizony — bólogatott Gombosné —, akkor, amikor én iskolába jártam, mindenszentektől husvétig voltunk csak iskolában, utána mentünk dolgozni. A legtöbbünk nem járt többet négy-öt osztálynál.

— Most meg a nyolcadik osztályból huszonötén jelentkeztek a jászberényi gimnáziumba “ szólalt meg ismét Rigónéhól a tanácstag.

*

ff mikor hazafelé jöttemi elgondolkoztam: hány és hány paragrafusát lehetne idézni az Alkotmánynak ehhez a beszélgetéshez De csak egyet írok ide:

„A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A. város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják a hatalmukat.”

Tóth Kornél

A Koreai Népi Demokratikus Kostársaság külügyminisztériumának nyilatkozata

P h e n j a n (Uj Kína). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma csütörtökön nyilatkozatot adott ki, amely a többi között a következőket tartalmazza:

A Li Szín Man-klikk 1955. aug. 1-én kijelentette, hogy akciókat indít a katonai demarkációs vonaltól északra és a 38. szélességi foktól délre eső térségek elfoglalására. Ezenkívül követelte, hogy távolítsák el Dél-Koreából a semleges felügyelő bizottság tagjait. Ezt követően, augusztus 5-én határidőt jelölt ki a semleges felügyelő bizottság Dél-Koreában állomásozó tagjainak távozására és botrányosan provokáló jellegű nyilatkozatot intézett a semleges felügyelő bizottsághoz. A nyilatkozat szerint nem vállalhatja a felelősséget azokért a következményekért, amelyek a . semleges felügyelő bizottságnak azokat a tagjait érnék, akik nem hajlandók eleget tenni ennek a követelésnek,

Nem először történt, hogy a Li Szin Man-klikk megkísérli a fegyverszüneti egyezmény felborítását.

Ezek a mesterkedések újabban, a Li Szin Man-klikk provokáló jellegű nyilatkozatának kiadása után sokkal nyíltabb formát öltöttek. Az erőszakosságok egész sorozatát követték el, amelyeket az amerikaiak hallgatólagos beleegyezésével szervezték meg.

Annak ellenére, hogy a fegyverszünetben érdekelt mindkét fél kötelessége a fegyverszüneti egyezmény előírásainak megfelelően teljes mércékben biztosítani a semleges felügyelő bizottság tagjainak biztonságát és szabad működését, ezidőszerint egyre súlyosbodik a helyzet. Az ENSZ parancsnoksága ugyanis semmiféle hatékony és felelős intézkedést sem tett azoknak a súlyos és provokáló jellegű incidenseknek a megakadályozására,

amelyek az ellenőrzése alatt álló

térségekben lejátszódnak,

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya felhívja az ENSZ-parancsnokság és az ENSZ- parancsnokságban érdekelt összes országok kormányainak figyelmét erre a súlyos helyzetre és egyidejűleg követeli a fegyverszüneti egyezmény kifejezett előírásainak szigorú figyelembevételét, valamint azt, hogy elfogadható módon biztosítsák a semleges felügyelő bizottság tagjainak és összes alárendelt szerveinek biztonságát. Követeli továbbá, tegyék lehetővé, hogy ezek a fegyverszüneti egyezmény előírásainak megfelelően elláthassák feladatukat,

Kijelentjük: ha ezután Is folytatnak a semleges felügyelő bizottság tagjai ellen erőszakos cselekményeket, az ENSZ parancsnokságának a maga részéről vállalnia kellene a teljes felelősséget az ebből származó összes következményekért,

A koreai fegyverszünet megszilárdítása és a béke megőrzése érdekében fenn kell tartani a semleges felügyelő bizottságot és nem tűrhető meg semmiféle, a bizottság működésének aláaknázására irányuló kísérlet,

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya teljes mértékben támogatja a semleges felügyelő bizottságot minden arra irányuló erőfeszítésében, hogy megfeleljen ezen feladatainak,

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, szemelőtt tartva a koreai kérdés békés rendezésének szükségességét, azt az óhaját fejezi ki, hegy az érdekelt országok kormányai az ázsiai országok széleskörű részvételével hívjanak össze távoflkeleti értekezletet és ezen dolgozzák ki az idegen csapatok Koreából való kivonásával és a Korea békés egyesítésével kapcsolatos intézkedéseket,

Hirosima-emlékgyűlés New-Yorkbán

New York (TASZSZ.) Több

mint másfélezer ember gyűlt egybe augusztus 10-én a hatalmas newyorfci Carnegie Hall hangversenyteremben Hirosima atombomJbázás-ának tizedik évfordulója alkalmából.

A gyűlést az Egyesült Államokban nemrég alakult Hirosima-emlékbizottság rendezte, melynek tagjai között számos professzort, színművészt, jogászt és egyházi személyiséget találunk.

fl lugoszláv parlamenti

Kiev (TASZSZ.) Az Ukrajnában vendégeskedő jugoszláv parlamenti küldöttség augusztus 11-én kirándulást tett a Ki-ev-környéki Hruscsov kolhozba és egy gépállomásra. A vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték a milliomos kolhoz gazdaságát.

Augusztus 11-én Ticsina, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke fogadást adott a küldöttség

Dr. Ottó Nathan, Albert Einstein a közismert tudós munkatársa felszólalásában rámutatott, hogy az Egyesült Államokban tömegmozgalmat kell szervezni az atom- és hidrogén fegyver háborús alkalmazásának eltiltásáért,

A gyűlés résztvevői üdvözletükét küldték az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó genfi nemzetközi értekezletnek. (MTI.)

küldöttség Ukrajnában

tiszteletére. A fogadásán mondott beszédében Tiesina azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet és a jugoszláv nép közötti barátság tovább erősödik.

Vladimir Bakarics válás ^beszédében köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatás-ért, majd a két nép nagy, megbonthatatlan barátságára, a két testvérnép felvirágzására ürítette poharát, (MTI).

Tovább növekszenek a létfenntartási költségek Nyugat-Németországban

A bielefeld-i fogyasztás-kutató intézet adataiból kitűnik, hogy Nyugat-Németországban az elmúl-t év alatt a létfenntartási költségek állandóan tovább növekedtek. A háziasszonyok panasza tehát, hogy háztartást vezetni egyre nehezebb, teljesen indokolt. Az intézet vizsgálatai során a következő átlagemelkedést állapították meg a legfontosabb háztartási kiadásoknál: 1954. júl. 1954. dec. 1955 jún, Egyszemélyes háztartásnál 213 márka 220 márka 228 márka Kétszemélyes háztartásnál 308 márka 317 márka 320 márka Háromszemólyes háztartásnál 366 márka 375 márka 389 márka Négyszemélyes háztartásnál 406 márka 422 márka 445 márka Öt vagy többszemélyesnél 474 márka 491 márka 506 márka A nyugatnémet országi Német

Kísért a „Fiihrer-ffihadlszállás"

A bonni hadügyminisztérium a fau-nus hegységben, a Ziegenberg- Usimgen közeiéiben lévő Adlerhorstban akarja elhelyezni a nyugatnémet hadsereg főparancsnokságát. Ezen a helyen volt 1940-ben a „Führer-főhadiszállás“’* Németország összeroppanása után mindöszsze pár bunkert robbantottak fel Hitler főhadiszállásából.

fNeues Deutschland, ang. 5.)

Szakszervezetek Szövetségének megállapítása szerint a nyugatnémet munkások és alkalmazottak 80 százaléka nem keres meg havonta 300 márkát. A nyugatnémet adófifizetők 45 százalékának keresete még a 150 márkát sem éri el. A nyugdíjasok és munkanélküliek helyzete természeteién még ennél is sckkal súlyosabb.

A hivatalos árindex Schleswig- Holsteinban 1950 óta a kenyérnél és egyéb péksüteményeknél 45, a zöldségkonzerveknél 58.4, a friss zöldségféléiknél 66.6 és a közlekedési díjszabásoknál 36.5 százalékkal szökött fel. A burgonya és káposzta ára például megkétszereződött 1952 óta. Az élelmiszer ára általában 1950 óta 32 9 százalékkal, a gáz és áram ára 26 százalékkal emelkedett.

(Neues Deutschland, aug. 4.)

Keserű pilula

Thedieck nyugatnémet propaganda-ügyi államtitkár panaszkodott,: hogy az NDK-ba látogató nyugatnémet dolgozóknak mindössze 20 százaléka nyilatkozik hazatérte után negatívan az NDK-ban tapasztalt helyzetről — pedig, úgymond, a látogatóknak körülbelül 60 százaléka nem is a Kommunista Párt tagja. Úgy látszik, a tények mégis csak meggyőzőbbek az NDK- ellenes reakciós propagandánál..

t