Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-13 / 190. szám

2 S20LN0EMEGYEI NÉPLAP 1955 augusztus IS KÉT KÖZGYŰLÉS KÖZÖTT... Alapjában véve az egész dolog nzzal a bizonyos levéllel kezdő­dött, amelyben régi harcostársu­kat hazahívták a tsz tagjai. Jöjjön haza, üzenték neki, mert itt bi­zony úgy alakultak a dolgok, hogy szükség lenne erőskezű. szilérdjel- Ismű, kommunista vezetőre. Mert­hogy elnöknek akarják. így lett a nagyivám Rákosi Csillaga TSZ el­nöke Vadász Kálmán elvtárs. A tsz tagjai jól ismerték, a kommunis­táikkal együtt alakította meg 1945- bsn a pártszervezetet. Most első­sorban ezek az elvtársak akarták őt vezetőnek. ígérték, hogy segítik, s ezt meg is kezdték azzal, hogy a oártszervezet élére is űj titkárt választottak, Csőke Béla elvtárs személyében. Ez ánrilis elején volt. Á két em­ber akkor egy héten keresztül mást sem csinált, mint járta a szövet­kezetét, megnéztek mindent, s fő­leg sokat beszéltek az emberekkel. No, látnivaló akadt éppen elég. Az istállóban a trágya dombokban állt. a falakról méteres pókháló­­erdők lógtak; Az emberek egyrésze dolgozott, másik otthon hűsölt. — Családtagot még tán látogatóban som lehetett látni a tsz-ben. A ko­csisok „szorgalma“ abból állt, hogy fordultak egyet a kocsival s ha az ég összeszakadt, annyi volt a mun­ka, akkor sem fordították még­­egyszer a lovakat. Hát még ami adat „amúgy“’ összejött! A szénát felébe kaszálták s az 50 ezer fo­rint veszteséget jelentett. S ami a legnagyobb szégyen; nem volt elég takarmány az állatoknak, pe­dig a tsz földje annyit terem, hogy rendes körülmények között még eladni is lehetne. 100 hold ku­korica kapálatlan maradt tavaly — tönkre is ment. És még sok min­dent tapasztaltak* Aztán április 7-én közgyűlést hívtak össze. Előtte aktíva-értekez­letet tartottak. A párttitkár elv­­társ nagyon röviden, valahogy így nyitotta megs *— Hát itt van az űj elnök, akit hazahívtatok, akinek azt írtátok, mindenben segítitek. Most elvtár­sak azt beszélnénk meg, mit is ja­vasoltok a holnapi közgyűlésre. Hogyan látjátok ti a dolgokat. Ügy vélem, mindenekelőtt a munkafe­gyelem dolgát kellene tisztáznunk. Aki azt hiszi, hogy —■ hiszen kommunisták ültek együtt — egymásután álltak fel az emberek s gyorsan, mint a motolla mond­ták, hogy ezt meg azt kell csi­nálni, — az bizony téved. Azon az aktíván először hallgattak. Hallgat­tak akkor is, amikor arról került szó, hogy ha nem akarják, hogy a kukorica idén ds kapálatlan marad­jon, hát az asssonyckat is mun­kába kell állítani. Mikor erről jött szó, volt, aki még a nyakát is be­húzta. Egy hang, bár nem kia­bálva, anélkül, hogy szót kért volna, megjegyezte: — Hát kd kell adni félédbe a szénakaszálást, mint eddig* S ekkor kezdődött meg a harc. Papp Sándor, ez a mindig halk, nyugodt beszédű ember állt tol. — Azt pedig nem lehet elvtár­siak! Vagyunk elegein, végezzük el a magunk dolgát. ■— Ügy van, úgy van! Van elég erőnk! — ezt egymásután mondták többen, mostmár gyorsan. S ami­kor egyikük felállt azzal, hogy „már pedig a munkafegyelem kö­rül ezután nem lehet nálunk baj’“, egységesen helyeseltek neki a töb­biek. Ezután volt a közgyűlés. Itt már a kommunisták kezdték meg a felszólalásokat, de a pártonkivüli dolgozók is velük egyformán 'be­széltek. Végülrls a közgyűlés hatá­rozatot fogadott el: minden ép­kézláb ember dolgozni megy, az. asszonyok is, mert vagy a széna marad kaszálatlan, vagy a kuko­rica kapálatlan.,, A két vezető, a párttitkár és az elnök, nem sokat aludt azon az éjjelen. Töprengtek, hogyan kell biztosítani, hogy a maguk hozta határozatot be is tartsák: a tsz tagjai. Másnap reggel szép napsütéses időre virradtak. AM a tsz körül élt, meglepetten látta, hogy hosszú 'dó után először, egymásután nyíl­nak ki a tsz-tagok kapui s lépnek ki rajtuk az emberek. Indulnák munkába. De legnagyobbat akkor néztek, amikor meglátták, hogy az emberek közé egyszercsak beáll három asszony. Az egyik a párttit­­kór, a másik az elnök félesége, a harmadik Urban Erzsébet köny­velőnő, DISZ tag. A két asszony jól felöltözött, hisz még az időnek hegyes volt a foga. Csinosan, jó­kedvűen jelentkeztek Kornlós László munkacsapatába. Az adott is nekik munkát, de akkor elkez­dődött.*,, Először az egyik férfi mondta: — Hát ti ? Mit akartok? Tán nélkületek nem tudunk élni? Nincs otthon elég munkátok? — a másik­­meg a harmadik repli-kázott, »*- Tán nem fülük a fogatok a mosogatáshoz? Azt tán majd az emberek végzik el? A két asszony *— igaz, ami igaz — előbb majd elsírta magát, de aztán ők is nekieredtek. — Ha olyan nagy legények vagy­tok. miért ment tönkre tavaly az 1900 hold kukoricátok? S aztán szépen kidolgozták a na­pot. Másnap is dolgoztak a kukori­cában, de bizony csak maguk. — Mikor reggel kapával a vállukon elindultak, még az asszonyok kö­zött is nem egy rájuk kiabált, — Tán zászlót akartok nyerni, hogy úgy igyekeztek? •— Nektek sem esne le az aranygyűrű az ujjatokról, ha dol­goznátok. Azelőtt is a kettőtök ere­jéből éltetek. Majd akkor emleges­sétek a zászlót, ha visszük haza a munkánk eredményét feleltek vissza. De azért látták, szájalással nem megy. Ekkor kérésükre a párt­szervezet rendkívüli taggyűlést hí­vott össze. Vadlászné még sohasem szólalt fel nyilvánosam pedig régi párttag. Most is az idegesség majd felvetette, de azért remegő hangon elkezdte: *— Hát elvtársnők, gyertek ti is dolgozni, ha azt akarjátok, hogy rendben menjen minden. Mert az emberek munkaegységének is ki­sebb lesz az értéke, ha valami, tönkremegy, vagy kívülálló végzi a munkát. — Aztán megkönnyeb­bülten leült. De nem maradt egye­dül. Smigniczkiné, Dalimé, Szarincz­­kiné, Csőkéné egymásután álltak fel, neki adva igazat. A taggyülé* után pedig felosztották egymás között a területet és sorra járták az asszonyokat. Azokat is, akik eleiben gúnyolták, nevették őket. így történt, hogy másnap negy­­vemöt-ötven asszony kapálta a ku­koricát. S mikor a kapálással ké­szen voltak, a rizs gyömlálásához álltak neki. Először fordult elő a tsz életében, hogy saját erejükből gyomláltak ki 150 holdnyi terü­letet, Az első közgyűlés határozatá­nak megvalósulásáért bizony ilyen komoly harcot keüett vívni. Még egy pár szót a legutóbbi közgyűlésről. A vezetőségnek na­gyon sok mondanivalója lett volna. Beszámolni arról, hogy szép tiszták az istállók, az állatok is. Szénával el vannak látva, nem kell pénzért venni, mint annak előtte. Kenyér­­.gabonabeadásukat teljesítették, a három kilogramm búza munkaegy­ségenként még csak előleg, a zár­számadáskor ez több lesz. De mind­erről hallgattak. Részben, mert a tagok tudták, részben mert sokkal nagyobb dologról volt szó: arról, hogy beálltak az esős idők. Nagy­­ivánon eddig nem voltak esőzések, s a búzát szárítgatni kell, különben kicsírázik. Ennyi volt az egész, A közgyűlés ismét határozatot ho­zott, Most arról, hogy másnap amennyi ember csak tud, szárít­gatni megy. Ez így is történt. Nem kellett az ígért szó betartását „kü­lön megszervezni”. Papp Sándor éj Czinege Tivadar munkacsapat­vezetők irányításával a cséplőgép egy délután — a közgyűlés után való nap — 70 mázsát csépelt el, 100 mázsás napi normájú géppel. Igaz, tizenötször húzták ki a pony­vát a kazal fölé az eső miatt, de ahogy a felhő elvonult, már ismét dolgoztak. S így tettek a többiek is. Még csak annyit, hogy az asszo­­nyok-kapálta kukorica 35 mázsát ígér holdjával. S hogy a tsz-be ta­valy mindössze egyetlen egyéni gazda lépett be, most meg csak ezen a legutóbbi közgyűlésen kilenc gazda felvételét hagyták jóvá. Hát röviden ez történt a két köz­gyűlés között, REMETE IBOLYA NEM ERRŐL AKARTAM ÍRNI P redetüeg. m&sr&l akartam Írni: a jászteleki tanács szociálpo­litikai bizottságának munkájáról. Nem rajtam múlott, hogy a dolog másképpen sikerült, hanem azon a három asszonyon, akit Rigó Amb­rusáé tanácstagnál találtatni Ugyanis az első kérdésem az volt: a legutóbbi ülésen miről tárgyalt az állandó bizottság? — Az aratásról és a csépiéiről. A cséplőgépeknél a védőberendezé­sekről, meg a mozgóboltokról — vá­laszolta Rigónéj — Na, ilyen sem volt a múltban <— szólt közbe iái Ágota József né, aki 72 éves korára olyan élénk moz­gású és beszédű, mintha fele annyi sem lennei fittől kezdve sem RigőnS, sem ^ én nem jutottunk nagyon szóhoz. Mit tehettem egyebet: je­gyeztem. Mert ahogy Ágota néni kimondta, hogy ilyen sem volt a múltban, Punyi Jánosné tanácsel­nökhelyettes menten hozzátette: — Az sem, hogy a cséplőgép­munkások annyit keressenek a cséplésnél. A mutban egy mázsa 10 kiló volt a heti kereset. Az elmúlt héten meg Fülöp János gépénél 4 mázsát részeltek fejenként az em­berek, — Hét az aratás? =-» kérdezte Ágota néni. — Egyheti ingyen robo­tot kellett teljesíteni annak, aki aratni akart valamelyik kuláknál. Most meg örültem, hogy aratót kap­tam a kis búzámhoz, aztán úgy ki­szolgáltam, hogy még a gyerekei­met sem jobban. — Bizony így volt — erősítette meg Combos Béláné, egy olyan de­rék, egészséges menyecske, hogy öröm ránézni. — Emlékeztek rá? A harmincas évek valamelyik eszten­dejében a képviselőtestület ki­mondta, hogy nem ad kubikra em­bert, mert akkor kevesen marad­nak a községben, aztán felmegy a napszám, ■— Na, a képviselőtestület aztán megérte a pénzét, hogy a.-., — mondta ki Ágota néni nagyon csu­paszon a véleményét. — Még azt is határozatba hozta, hogy a szegény ember nem tarthat többet két tyúk­nál, mert ha többje van neki, ah­hoz lopja az eleséget, ill it várhattunk volna mást tőlük? — kérdezte Punyi­­né. — Akkor nem mi voltunk a községházán az irányítók, hanem a virilisek. A 120 holdas katolikus pap volt a vezér, s a többi mind olyan, mint Ali János, Fekete Já­nos, Fülöp Károly Márton, Csömör Gábor, Kónya Gábor kulákok. — így igaz — mondta Gombosáé. -s Akkor akármilyen mihaszna, pállottszájú ember, ha sok volt a földje, virilis lett, képviselőtestü­leti tag. Ágota néni nevetve fordult Pu­­nyiné és Rigóné felé: Most meg ilyen, ezelőtt koldus asszonynépség intézi a falu sorsát. Punyiné szintén nevetett: — Tán nem jobban intézzük, mint a virilisek? — De jobban — sietett segítségül Gombosné. — Mert azelőtt csak ott volt betonjárda a községben, ahol a jegyző, a főbíró, meg Ali József kulák lakott. Most meg már majd­nem minden utcában van. fitt először szólt közbe a csendes ^ Rigó Ambrusné, egy kis ta­nácstagi büszkeséggel a hangjá­ban: — Miért csak a járdáról beszélsz? A múlt világban 25 esztendő alatt a községben mindössze egy kút, meg egy iskola létesült. Az elmúlt 10 év­ben pedig kultúrházat, villanyt, ve­zetékes rádiót, egészségházat, köz­ségi fürdővel, meg orvosi rendelőt kapott a község. — A napközi otthont kihagytad — mondta neheztelően Ágota néni. — Hej — sóhajtott Punyiné — nem is tudják d mai fiatalok, hogy milyen jó dolguk van. — Nem bizony — bólogatott Gombosné —, akkor, amikor én is­kolába jártam, mindenszentektől husvétig voltunk csak iskolában, utána mentünk dolgozni. A legtöb­bünk nem járt többet négy-öt osz­tálynál. — Most meg a nyolcadik osztály­ból huszonötén jelentkeztek a jász­berényi gimnáziumba “ szólalt meg ismét Rigónéhól a tanácstag. * ff mikor hazafelé jöttemi elgon­­dolkoztam: hány és hány pa­ragrafusát lehetne idézni az Alkot­mánynak ehhez a beszélgetéshez De csak egyet írok ide: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A. város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják a hatalmukat.” Tóth Kornél A Koreai Népi Demokratikus Kostársaság külügyminisztériumának nyilatkozata P h e n j a n (Uj Kína). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma csütörtökön nyilatkozatot adott ki, amely a többi között a következőket tartal­mazza: A Li Szín Man-klikk 1955. aug. 1-én kijelentette, hogy akciókat in­dít a katonai demarkációs vonaltól északra és a 38. szélességi foktól délre eső térségek elfoglalására. Ezenkívül követelte, hogy távolít­sák el Dél-Koreából a semleges felügyelő bizottság tagjait. Ezt kö­vetően, augusztus 5-én határidőt jelölt ki a semleges felügyelő bi­zottság Dél-Koreában állomásozó tagjainak távozására és botrányo­san provokáló jellegű nyilatkozatot intézett a semleges felügyelő bizott­sághoz. A nyilatkozat szerint nem vállalhatja a felelősséget azokért a következményekért, amelyek a . semleges felügyelő bizottságnak azokat a tagjait érnék, akik nem hajlandók eleget tenni ennek a kö­vetelésnek, Nem először történt, hogy a Li Szin Man-klikk megkísérli a fegy­verszüneti egyezmény felborítását. Ezek a mesterkedések újabban, a Li Szin Man-klikk provokáló jel­legű nyilatkozatának kiadása után sokkal nyíltabb formát öltöttek. Az erőszakosságok egész sorozatát követték el, amelyeket az ameri­kaiak hallgatólagos beleegyezésével szervezték meg. Annak ellenére, hogy a fegyver­­szünetben érdekelt mindkét fél kö­telessége a fegyverszüneti egyez­mény előírásainak megfelelően tel­jes mércékben biztosítani a semle­ges felügyelő bizottság tagjainak biztonságát és szabad működését, ezidőszerint egyre súlyosbodik a helyzet. Az ENSZ parancsnoksága ugyanis semmiféle hatékony és fe­lelős intézkedést sem tett azoknak a súlyos és provokáló jellegű inci­denseknek a megakadályozására, amelyek az ellenőrzése alatt álló térségekben lejátszódnak, A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya felhívja az ENSZ-parancsnokság és az ENSZ- parancsnokságban érdekelt összes országok kormányainak figyelmét erre a súlyos helyzetre és egyide­jűleg követeli a fegyverszüneti egyezmény kifejezett előírásainak szigorú figyelembevételét, valamint azt, hogy elfogadható módon bizto­sítsák a semleges felügyelő bizott­ság tagjainak és összes alárendelt szerveinek biztonságát. Követeli továbbá, tegyék lehetővé, hogy ezek a fegyverszüneti egyezmény előírá­sainak megfelelően elláthassák fel­adatukat, Kijelentjük: ha ezután Is foly­tatnak a semleges felügyelő bizott­ság tagjai ellen erőszakos cselek­ményeket, az ENSZ parancsnoksá­gának a maga részéről vállalnia kellene a teljes felelősséget az eb­ből származó összes következmé­nyekért, A koreai fegyverszünet megszi­lárdítása és a béke megőrzése érde­kében fenn kell tartani a semleges felügyelő bizottságot és nem tűrhető meg semmiféle, a bizottság műkö­désének aláaknázására irányuló kí­sérlet, A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya teljes mér­tékben támogatja a semleges fel­ügyelő bizottságot minden arra irá­nyuló erőfeszítésében, hogy megfe­leljen ezen feladatainak, A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, szemelőtt tartva a koreai kérdés békés ren­dezésének szükségességét, azt az óhaját fejezi ki, hegy az érdekelt országok kormányai az ázsiai or­szágok széleskörű részvételével hívjanak össze távoflkeleti értekez­letet és ezen dolgozzák ki az ide­gen csapatok Koreából való kivo­násával és a Korea békés egyesí­tésével kapcsolatos intézkedéseket, Hirosima-emlékgyűlés New-Yorkbán New York (TASZSZ.) Több mint másfélezer ember gyűlt egybe augusztus 10-én a hatalmas new­­yorfci Carnegie Hall hangverseny­­teremben Hirosima atombomJbázá­­s-ának tizedik évfordulója alkalmá­ból. A gyűlést az Egyesült Államok­ban nemrég alakult Hirosima-em­­lékbizottság rendezte, melynek tag­jai között számos professzort, szín­művészt, jogászt és egyházi szemé­lyiséget találunk. fl lugoszláv parlamenti Kiev (TASZSZ.) Az Ukrajná­ban vendégeskedő jugoszláv parla­menti küldöttség augusztus 11-én kirándulást tett a Ki-ev-környéki Hruscsov kolhozba és egy gépállo­másra. A vendégek nagy érdeklő­déssel szemlélték a milliomos kol­hoz gazdaságát. Augusztus 11-én Ticsina, az Uk­rán SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke fogadást adott a küldöttség Dr. Ottó Nathan, Albert Einstein a közismert tudós munkatársa fel­szólalásában rámutatott, hogy az Egyesült Államokban tömegmoz­galmat kell szervezni az atom- és hidrogén fegyver háborús alkal­mazásának eltiltásáért, A gyűlés résztvevői üdvözletükét küldték az atomenergia békés fel­­használásával foglalkozó genfi nemzetközi értekezletnek. (MTI.) küldöttség Ukrajnában tiszteletére. A fogadásán mondott beszédében Tiesina azt a meggyő­ződését fejezte ki, hogy a szovjet és a jugoszláv nép közötti barátság tovább erősödik. Vladimir Bakarics válás ^beszédé­ben köszönetét fejezte ki a szívé­lyes fogadtatás-ért, majd a két nép nagy, megbonthatatlan barátsá­gára, a két testvérnép felvirágzá­sára ürítette poharát, (MTI). Tovább növekszenek a létfenntartási költségek Nyugat-Németországban A bielefeld-i fogyasztás-kutató in­tézet adataiból kitűnik, hogy Nyu­­gat-Németországban az elmúl-t év alatt a létfenntartási költségek ál­landóan tovább növekedtek. A há­ziasszonyok panasza tehát, hogy háztartást vezetni egyre nehezebb, teljesen indokolt. Az intézet vizs­gálatai során a következő átlag­­emelkedést állapították meg a leg­fontosabb háztartási kiadásoknál: 1954. júl. 1954. dec. 1955 jún, Egyszemélyes háztartásnál 213 márka 220 márka 228 márka Kétszemélyes háztartásnál 308 márka 317 márka 320 márka Háromszemólyes háztartásnál 366 márka 375 márka 389 márka Négyszemélyes háztartásnál 406 márka 422 márka 445 márka Öt vagy többszemélyesnél 474 márka 491 márka 506 márka A nyugatnémet országi Német Kísért a „Fiihrer-ffihadl­szállás" A bonni hadügyminisztérium a fau-nus hegységben, a Ziegenberg- Usimgen közeiéiben lévő Adlerhorst­­ban akarja elhelyezni a nyugat­német hadsereg főparancsnokságát. Ezen a helyen volt 1940-ben a „Führer-főhadiszállás“’* Németor­szág összeroppanása után mindösz­­sze pár bunkert robbantottak fel Hitler főhadiszállásából. fNeues Deutschland, ang. 5.) Szakszervezetek Szövetségének megállapítása szerint a nyugatné­met munkások és alkalmazottak 80 százaléka nem keres meg havonta 300 márkát. A nyugatnémet adófi­­fizetők 45 százalékának keresete még a 150 márkát sem éri el. A nyugdíjasok és munkanélküliek helyzete természeteién még ennél is sckkal súlyosabb. A hivatalos árindex Schleswig- Holsteinban 1950 óta a kenyérnél és egyéb péksüteményeknél 45, a zöldségkonzerveknél 58.4, a friss zöldségféléiknél 66.6 és a közleke­dési díjszabásoknál 36.5 százalék­kal szökött fel. A burgonya és ká­poszta ára például megkétszerező­dött 1952 óta. Az élelmiszer ára ál­talában 1950 óta 32 9 százalékkal, a gáz és áram ára 26 százalékkal emelkedett. (Neues Deutschland, aug. 4.) Keserű pilula Thedieck nyugatnémet propagan­da-ügyi államtitkár panaszkodott,: hogy az NDK-ba látogató nyugat­német dolgozóknak mindössze 20 százaléka nyilatkozik hazatérte után negatívan az NDK-ban ta­pasztalt helyzetről — pedig, úgy­mond, a látogatóknak körülbelül 60 százaléka nem is a Kommunista Párt tagja. Úgy látszik, a tények mégis csak meggyőzőbbek az NDK- ellenes reakciós propagandánál.. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom