Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-13 / 190. szám

1955 augusztus IS. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Tizenkétszeres élQzem A martfűi Tisza Cipőgyár dol­gozói második negyedévi jó mun­kájuk jutalmául elnyerték az él­­üzem jelvényt. Ez alkalommal már tizenkettedszerre adják át a nagy kitüntetést az üzem dolgozóinak, Átvették az élüzem kitüntetést a Malomipari ES dolgozói | SOKAN | gyűltek össze Török­szentmiklóson, a Vasas Kultur­­otthonban szerdán délután; A Szolnok megyei Malomipari Egyesülés dolgozói a második ne­gyedévben végzett jó munka ju­talmát, az élüzem-jelvény átvéte­lét ünnepelték; Ónozó József, a Begyűjtési Mi­nisztérium Malomipari Igazgató­ságának vezetője köszöntötte a vállalat dolgozóit; Elmondotta, hogy a karbantartási és őrlési eredményekkel lettek a kitünte­tő cím tulajdonosaivá; Az önkölt­ség csökkentése, a terv teljesítése azonban a második félévben is komoly feladatokat ró a vezetők­re és a fizikai dolgozókra. Az Élel­mezési Dolgozók Szakszervezete elnökségének üdvözletét Dósa János elvtárs adta át; | MAJD | Vágrétl László, az egyesülés igazgatója ismertette az eredményeket és az új célkitűzé­seket, amely után a jutalom ki­osztására került a sor. Itt vette át a karcagi villanymalom igaz­gatója, Vad János elvtárs a munkaverseny győztesének járó vándorzászlót és pénzjutalmat az élüzem munkásai, alkalmazottai részére; Ezután a törökszentmik­lósi, jászladányi, szolnoki és ti­szafüredi malmok igazgatói vet­ték át a jó munkát végzett tag­vállalatoknak járó versenyzászló­kat és pénzjutalmakat; Az ünnepség keretében kapta meg Marton János lisztmerő és Tóth Miklós korpamerő a „Szak­ma kiváló dolgozója” kitüntetést. Az egyesülés dolgozói közül har­mincán pénzt, tizenegyen pedig dicsérő oklevelet és értékes könyvjutalmat kaptak; Fejlődik a Szolnoki Köztisztasági Vállalat A város köztisztaságának érdeké­ben a Szolnoki Köztisztasági Válla­lat ebben az évben idáig 6 pár lo­vat és egy locsolóautót kapott; A napokban újabb szállítóeszköz ér­kezett a vállalathoz, egy billenős, zárt, szemétszállító Csepel autó. Reméljük most már, hogy bővült a vállalat felszerelése, korszerűsö­dött is, sokkal tisztább lesz a város. KIÉ A TERMELŐSZÖVETK Kerékpársegédmo I or Még éhben a hónapban megkez­dik a Dongó kerékpáTsegédmcto­­rok árusításéit. A Székesfehérvári Vadásztölténygyánbam készült har­mincnyolc köbcentis motornak óránkénti utazósebessége 25 kilo­méter. A Dongó valamennyi 26— 28 collos szabványgumikerekű ke­rékpárra felszerelhető. A kis se­gédmotorokai 1480 forintért hozzák forgalomba; A válasz olyan egyszerű, hogy | még gondolkodni sem kell. Kié lenne? A tagoké. Azé a száz, vagy kétszáz gazdálkodóé, akik összefog­tak, mert jól tudják, egy ember akármit csinál, mindig csak egy emlber marad. A közös gazdaságok­ban viszont sok ember akarata, ereje egyesül és világos, hogy ez az erő többre képes. A szövetke­zet, mint közös birtok, a földdel, épületekkel, a jószágállománnyal, tehát teljes egészéiben a szövet­kezeti gazdáké. Aki még egyénileg gazdálkodik, az nehezen tudja elképzelni, hogy mindez hogyan lehetséges. Talál­kozni szép számmá! olyan egyéni­leg dolgozó paraszttal, aki már rég meggyőződött a közös gazdaság hasznáról, csupán csak azért húzó­dozik még a szövetkezéstől, mert úgy gondolja, a tsz-ben elvész az egyénisége, önállósága. Ezek az emberek nem ismerik eléggé a hösős gazdaságok belső rendjét, a szövetkezeti demokráciát. A ku­­lákok természetesen kihasználják az ilyenfajta tájékozatlanságot és a hiszékeny embereket: megpróbálják félrevezetni, A szövetkezeti gazdák viszont jól tudják, hogy a földművelő em­ber egyénisége éppen a közösség­ben bontakozhat jól ki- A tájéko­zatlan egyéni gazdák kedvéért mégis érdemes a gyakorlatban, egy szövetkezeti élet tükrében megmu­tatni, hogy a közösségben milyen nagyszerű módon érvényesül min­den ember okos javaslata, elkép­zelése. Látogassunk el az öcsödi Dózsa Termelőszövetkezetbe. Ennek a mindennapi élete is megmutatja, hogy a tsz a szövetkezeti tagoké. A tagok száma tavasz óta meg­négyszereződött. Eddig csak egy növénytermelő brigád volt, a kö­vetkező évben már kettő lesz. Ezenkívül új munkaerőkkel erősí­tik meg az állattenyésztést is. — Most végzik a brigádok összeállí­tását. De hogy an? Érvényesül-e itt a tagok akarata, kifejezésre jut-e, hogy ők a tsz gazdái? Igen. A Dózsa tsz-ben ugyanis minden tag egyenlőrangú gazda; A tsz ve­zetői a brigádok összeállítása előtt megkérdezték a tagoktól, hogy ki kivel szeretne együtt dolgozni Holló János Kónyái Mihállyal, Ko­csis Lajossal szeretne egy brigádba kerülni. Kocsis Lajosnak és Rónyai Mihálynak szintén az a kiváltsága, hogy Holló János legyen a társa. Régóta ismerik egymást, egy utcá­ban laknak s most egy brigádba kerülnek. A szövetkezeti vezetők’ tehát ilyen meggondolások alapján állít­ják össze az új brigád-szervezete­ket. De ez csak még terv- Olyan terv, amelyet majd a közgyűlés, a termelőszövetkezet legfőbb vezető­szerve, vagyis a tagok összessége emel törvényerőre, A közös gazdaság életének egyéb­ként minden rezdülése azt mu­tatja, hogy semmi sem történhet a tagok kollektív akarata nélkül, it«»*..................... A bonni hadikiadások magasab­bak a költségvetésben szereplő összegeknél Schiffer bonni pénzügymnllszter kijelentette: A hadfelszerelési ki­adások a valóságban magasabbak a költségvetésben feltüntetett összeg­nél. (Die Wirtschaft, so. ez.) Belfődí Hírek A DÉLDtJNANTÜLI MŰSOR­IRODA Somogy, Tolna és Baranya megyében ez évben már több mint harmincezer főnyi hallgatóság előtt száztizenegy előadást rendezett. E munkát ősszel tovább szélesítik: üzemekben, iskolákban és kultur­­otthonokban irodalmi és zenei elő­adássorozatokat szerveznek, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA és a Szlovák Tudo­mányé« Akadémia közös néprajzi kutatásokat folytat Magyarország szlovák és Szlovákia magyarlakta falvaiban. A munkát a Békés me­gyei Tótkomlóson kezdték meg, ahol a szlovák lakosság körében elevenen élnek a népszokások és bőven megtalálhatók a népi művé­szet hagyományos formái. A tervek szerint rövidesen meg­kezdik a néprajzi gyűjtést Szlová­kia egyes magyarlakosságú falvai­ban iS; (MTI); akár a múltat, akár a jelent néz- I zük. Néhány nappal ezelőtt, szom­baton este a Dózsa TSZ-ben köz­gyűlést tartottak. A napirendi pon­tok között többek között új tagok felvétele is szerepelt. Harminckét dolgozó panaszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Ezt eljuttatták Nagy elvtársihoz, a tsz elnökéhez. De a szövetkezet elnöke egymaga nem dönthette el, hogy felveszi-e a be­lépőket, vagy sem. Ennek az el­döntésére csakis a közgyűlés ille­tékes. így aztán az előbb említett szombati közigyűlésen a résztvevők minden belépni szándékozót külön-külön elbíráltak ama nézve, hogy écdemes-e a szö­vetkezeti tagságra. Miután a köz­gyűlés úgy látta, hogy a harminc­két jelentkező egytől-egyig föld­szerető, rendes ember, a taggányil­­vánítás megtörtént. A tsz tagjai maguk közé fogadták őket, s attól kezdve az új belépők is teljes jogú gazdád a tsz-nek. Az egyéni gazda is úgy van, hogy amit tervez, azt élőbb megbeszéli családjával, feleségével és gyerme­keivel. Mikor ez az egyéni gazda szövetkezeti tag lesz, már a közös gazdaság felvirágoztatására tervez- De javaslatait már a nagy család, a közgyűlés vitatja meg. Ez év ta­vaszán történt. Egy közgyűlés al­kalmával a széna betakarítására fordult a szó. Jobbnál-jcfab javas­latok hangzottak el, amelyek mind ennek a fontos munkának a meg­gyorsítását szolgálták. A közgyűlés végül is a legészszerűbb és a leg­célszerűbb elképzelést fogadta el; Holló János tíz holdas középpa­raszt javaslatát, aki néhány nappal azelőtt írta alá a belépési nyilat­kozatot. ö, hogy a közös gazdaság­ban semmilyen munka ne marad­jon el, vasárnapra javasolta a szé­na betakarítását. Mindenki jónak tartotta Holló János ötletét és va­sárnap reggel valamennyi tag ki­ment a szénafölöre, veszteség nél­kül betakarították a takarmányt. A szövetkezeti gazdák választják természetesen vezetőiket is. A leg­jobban rátermett, az irányításra leginkább alkalmas tagok közül. A vezetőknek, az elnöknek és az igaz­gatóság tagjainak a termelési tervben meghatározott termésered­mények elérését kell biztosítani. A termelési tervek szintén a tagok javaslatai alapján készülnek, tehát a szövetkezet életében törvény­­erejűek. Ha valamelyik vezető fel­adatát nem képes ellátni, a tagok tisztségéből leváltják. A Dózsa TSZ tagjai az idei gaz­dasági évben a termelési tervükben holdanként 12 mázsa májusi mor­­zsoitnak megfelelő kukorica terme­lését tűzték célul. Ennek elérése ez'év tavaszén veszélyeztetve lát­szott. Az volt a helyzet ugyanis, hogy Bárány Imre, az akkori .el­nök a kukorica egyrészét. harma­dos művelésre akarta kiadni. Nem vette figyelembe a tagok vélemé­nyét, akik helytelenítették a harmados művelést. A közgyűlésen figyelmeztették az elnököt, de mivel mégsem történt javulás, leváltották. Ezzel persze nem történt semmi harag. Bárány Imre olyan feladatot kapott, ame­lyet el tud végezni; A szövetkezeti gazdáik pedig Nagy Imrét, a szomszédos Sza­badság TSZ hozzáértő, tapasztalt tagját hívták meg a közös gazdaság élére. Nagy Imre alkalmas a ve­zetésre. Jól szervezte meg az.ok i a munkafolyamatokat, amelyeket a tagok határoztak meg a termés­átlagok növelésére. A kukorica egyrészét négyzetesen vetették, a gabonafélék magyrészét gépsikkel takarították be és nemcsak a megtervezett mennyiséget, hanem annál jóval többet termeltek min­denből. Kell-e ennél ékesebben bi­zonyítani, hogy a közös gazdaság senki másé, csak a szövetkezete gazdáké. Egynéhány tájékozatlanabb egyé­nileg dolgozó paraszttól még ma­napság is hallani „nem megyek a szövetkezetbe, mert ott nekem pa­rancsolnak.“ Igaz, rendnek, fegye­lemnek kell lenni, de nézzük csak ezt az úgynevezett .parancsolga­tást", Bende Benedek és Kiss Ká­roly a cukorrépát felületesen gyomtalanította. Kiss Benjámin, a növénytermelési brigád vezetője becsületesebb munkára szólította őket. Vajon parancsolgatás-e ez? Nem. Kiss Károly brigádvezetőt a szövetkezet egész tagsága bízta meg azzal és kötelezte arra, hogy őr­ködjék a közös vagyon felett, ügyeljen a munkafegyelemre. A brigádvezetőnek tehát éppen a szö­vetkezeti gazdák egyetemes érde­kében kötelessége volt figyelmez­tetni a felületes munkát végző Bende Benedeket és Kiss Károlyt. Világos, hogy az ilyen figyelmez­tetés nem parancsolgatás, csupán a rend, a fegyelem betartása, melyre szükség van a tc/bfoterme­­l'és és a nagyobb jövedelem érde­kében és ezt jól tudják az egyéni gazdák is. De hogy a szövetkezet mennyire csak a tagoké, az kifejezésre jut az ellenőrző bizottság munkájában is. Az ellenőrző bizottság tagjainak nagy szerepe van az újfajta gon­dolkodási mód kialakításában. Ab­ban, hogy a „mienk“ fogalma ép­pen olyan szent legyen, mint an­nak idején az „enyém“ fogalma volt. Az ellenőrző bizottság a szö­vetkezeti javakkal taló gazdálko­dóst ellenőrzi. Mondani sem kell, hogy az ellenőrző bizottság tagjait is a tagok választják. Sok szép­sége van a közös gazdálkodásnak. Ezek közé tartozik többek között az emberek egymáshoz való újfajta viszonya. A szövetkezeti demokrá­cia az a szép egyetértés, amely teljessé teszi a földművelő embe­rek önállóságát, neveli embertár­saik megbecsülésére, mert a küz­delmek, a nehézségek és az ered­mények egy/bekoviácsdljék a tago­kat- Megszeretik egymást az em­berek, és ez a kölcsönös megbe­csülés a legfőbb biztosítéka annak, hogy a közös gazdaságokban min­den tag egyenlőrangú gazda. Ki, milyen munkát végez, olyan meg­becsülésben részesül; Szekulity Péter. Megbeszélései bölcsődéről A Szolnok Városi Tanács egész* ségügyi osztályán az elmúlt napok egyik estéjén mamák gyüle* keztek. A Marx-parki bölcsőde kis lakóinak szülei jöttek össze, Szol­­nők városi főorvosa, dr. Szittya Já* nos elvtárs meghívására, hogy a bölcsőde dolgozóival együtt meg* beszélést tartsanak. Ez a bölcsőde harmincöt gyermek befogadására készült. A körűimé* nyék azonban úgy hozták, hogy je* lenleg hetvenöt kicsiny napközi gondozását kell ellátnia. Az, hogy ilyen szűkös feltételek mellett, eny­­nyi gonddal mégis sikeresen küzd meg ez a kis intézmény, döntően a vezető gondozónő, Király Jolán elv* társnő fáradhatatlan munkájának eredménye. S annak a megértésnek, segítségnek gyümölcse, amit a be* osztott gondozónők s a szülők együttesen tanúsítottak a kicsinyek érdekében. Az a tény, hogy egy* egy gondozónő húsz-huszonkét gyermek ellátását végzi minden zokszó nélkül, mutatja a gyerme* kék, s a hivatás iránti szeretet. S a szülők maguk is megértik, segítik a bölcsőde munkáját. Ez a segíteni­­akarás tükröződött a hozzászólások* bői is. rjj uróczi Emiké mamája például azt javasolta, hogy ne az öl* töztető teremben beszéljék meg a szülők a legújabb divatot, vagy a piaci árakat és hasonlókat, mert ez zavarja az ottani munkát. Több édesanya az orvosi ellátás megjaví* tása érdekében szólalt fel. Kérték, hogy gyermekeik orvosi gondviselé* sét ismét dr. Gonda Margit elvtárs* nő lássa el. Felvetődött az is, ami eddig run gyón sokban gátolta az amúgy is nehéz körülmények között folyó munkát, a gondozónők gyakori cse­rélése. Elek Lajos elvtárb, a tanács elnökhelyettese — aki szintén részt* vett a megbeszélésen — ígéretet tett arra, hogy ezt megszüntetik, s csak a vezető gondozónő beleegyezésével változtathatják a beosztott személy* zetet. Több' fontos probléma vetődött még fel a megbeszélésen. Az igazi megoldást mindezekre azonban a Szabadság-téri bölcsőde megnyitása adhatja meg. Reméljük, a Megyei Tanács egészségügyi osztálya és a Tatarozó Vállalod ezzel is hamaro* sen megörvendezteti az érdekelt szülőket. Bo, Sokféle árucikk lesz az idei vidám vásárokon Az országos kultúneikk kereeke­­de Imi igazgatóság már negyedszer vesz részt vidám vásárokon. Eddig minden évben nagy sikere volt árúinak, mert igyekezett újdonsá­got bemutatni. Az idea vidám vá­sáron — amelyet 20-án és 21-én rendeznek meg — ezúttal is sok érdekes cikket találnak majd a vá­sárlók; Árusítják a legújabb divat, ékszereket, alpakka dísztárgyakat és különleges ötvösmunkákat. Kül­földi karórák is érkeznek, legna­gyobb választék a gyermekjátékok­ban Ígérkezik. (MTI.)' ÉRD EK ES ESETEK A LEVEGŐBEN írta: B. lyihomolov, a Szovjetunió Hőse Legyek4.000 métermagasságban Teheránban történt ez az eset. December volt, de rekkenő hőség. Leszálláskor alig kapcsoltuk ki a motorokat és nyitottuk ki az ajtót, legyek tömege árasztotta el a piló­tafülkét. Csak úgy feketéitek a füg­gönyökön, majd az utasfülke bőrfo­teljein is. Orrunkat, fülünket csíp­ték. Rongyokkal, seprűkkel hada­koztunk ellenük, ezrével söpörtük ki a fülkéből a légytetemeket -. -.. Mégis, mikor felszálltunk, néhány száz légy velünk jött potyautasként. ^-* Megálljatok — mondtam —, lesz nektek mindjárt, csak emel­kedjünk a hegyek fölé, s;; Átrepültünk a hegyek felett, alattunk a tenger hullámzott. A ma­gasságmérő műszer 4000 métert mu­tatott, r— Nézd — mondtam a navigációs tisztnek. S kezemmel hessegetni kezdtem a műszertáblán ülő legyet. A légy lustán szállt fel. Nem is repült, inkább csak cammogott. Nem tett jót neki a ritka levegő. Megnyitottam egy ablakszemet. A légvonat szempillantás alatt ellen­állhatatlanul az ablak felé sodorta a legyet. Becsuktam az ablakot. A légvonat megszűnt, s a légy tehetet­lenül hullt a szőnyegre. A navigá­ciós tiszt undorodva elfintorította arcát és sietve kinyitotta maga előtt az ablakmyüást. A légy eltűnt a négykilométeres mélységben, Kinyitottam a pilótafülke ajtaját, s az utasok újságokkal, kendőkkel hessegették mind a legyeket a pi­lótafülkébe. A legyek engedelmesen szálltak arra felé, ott aztán elkapta őket az erős légvonat, s mire észre­vették magukat, már kívül is vol­tak, a végtelen űrben, — No, ledobtuk az ejtőernyős osz­tagot! — tréfált a navigációs tiszt. Az élelmes egér Sötét augusztusi éjjel történt. Monoton hangon zúgtak a moto­rok. Gépünk emelkedett. 5000 mé­ter Nehézzé vált a lélegzés. Oxi­génálarcot vettem fel, s kinyitottam az oxigénpalack szelepét. Gépem tovább emelkedett. Légző­készülékem alól minden lélegzetvé­telnél pára csapott elő. A műszere­ket csillogó zúzmara vonta be. Egyszer csak észrevettem, hogy valami mozog a műszertáblán. Be­kapcsoltam a fülke világítását. Egy kis egér nézett velem farkaszemet a műszertábláról. Egyre közelebb húzódott felém, mellső lábaival köz­ben buzgón dörzsölte az orrát. Le­hajoltam hozzá, hogy közelebbről megnézzem. Az egérnek eszébe sem jutott kereket oldani. Ellenkezőleg, abbahagyta az orr dörzsölést, s élve­zettel szívta be az elszökő kis él­tető oxigént. Még közelebb hajol­tam hozzá, Az egér megtapogatta mellső lábaival oxigénálarcomat, s felkapaszkodott rá. Öt perc múlva már kezeslábasom prémgallérján ült, s bedugta orrát oxigénálarcom alá. Megtalálta a legmelegebb és oxigénben legdúsabb helyet! Nyolc óra hosszat ült a galléromon, egé­szen addig, míg 3000 méterig nem ereszkedtem a géppel, A rettenthetetlen kecskebak Zuhanórepülést gyakoroltunk a határtalan kazah sztyeppék felett. Sehol egy élőlényt nem láttunk, csak a tűző napsütésben kiégett fü­vet, megaszálódott bokrokat, a szél­ben hullámzó árválányhajtengert... Egyszerre csak a messzeségben fehér foltok tűntek fel. Látjuk ám: vadkecske csorda száguld előttünk. Kétmotoros gépünk zajától űzve, szinte repültek. Egyre közelebb kerültünk a csor­dához. Már csak néhány pillanat hiányzott, hogy utólérjük, amikor mintegy vezényszóra kettévált, s le* gyezőszerűen oszlott szét a sztyep­pén. Az óriási szarvakkal ékes ve* zérbak azonban nem futott meg. Megállt, megfordult, harcias pózt vett fel, bátran szembenézett a vélt ellenséggel. A bömbölő szörnyeteg szélvész­ként süvített felé. A kecskebak azonban megfeszült, mbit a rugó, s amikor gépünk árnyéka elérte, fel­pattant és szarvával nagyot döfött a i -.: levegőbei Elsüvítettünk felette és gyorsan visszanéztünk. A deli, vitéz kecske­bak lábával a földet kaparta és értetlenül forgatta fejét: hová lett az ellenség? Mikor meggyőződött róla, hogy az ellenség „szégyenlete­sen megfutott”, büszkén magasra emelte fejét és elszáguldott a csor­da után; Ú J VA RRÓGÉPEK Két évvel ezelőtt a varrógépek árát 2800 forintról 1960 forintra szállították le. Az árleszállítás után jelentősen megnövekedett a forga­lom. A Varrógépgyár egyedül a nagy belföldi keresletet és a kül­kereskedelem igényeit nem tudta kielégíteni. Ezért ez év elején a Lámpagyár is megkezdte a felké­szülést a varrógépgyártásra, ugyan­akkor a Varrógépgyár is új gépe­ket, automatákat kapott; Az új gé­pek és az új üzemrészek most meg­kezdték a termelést; így a Varró­gépgyár terven felül 3000 darab, a Lámpagyár pedig 5000 darab varró­gépet szállít még az idén a vásárlók részére. Az új varrógépek első so­rozatai már az augusztus 20-i ün­nepi vásárokon is forgalomba ke­rülnek;

Next

/
Oldalképek
Tartalom