Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-26 / 174. szám

1055 július 26 SZOLNOKMEGTEI NÉPLAP 3 fiz üzemi muEtkaverseny eredményeiről és feladataiéi — nyilatkozik Sebestyén János elvlárs, a Szakszervezetek Megye! Tanácsa Elnökségének elnöke — Gyáriparunk az elmúlt ne­gyedévi tervét 105,2 százalékra tel­jesítette. Ennek a nagyszerű ered­ménynek egyik fő mozgatója az a nagyszerű munkaverseny volt, amely a párt márciusi határozata nyomán bontakozott ki. Megyénk munkásosztálya — csatlakozva a húsz budapesti üzem versenyfelhí­vásához — az évi terv határidő­előtti teljesítése érdekében nagy­szerű eredményeket ért el az el­múlt negyedévi verseny során. Er­ről és a megye üzemei előtt álló feladatokról beszélgettünk Sebes­tyén János elvtárssal, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa Elnöksé­gének elnökével. Sebestyén elvtárs elöljáróban el­mondotta, hogy már a verseny in­dulásánál is biztató jelenségek mu­tatkoztak a megye üzemeiben. Azo­kon a termelési értekezleteken, amelyeken a felajánlások szülét-, tek, nagy lelkesedés volt tapasztal­ható. Ennek megfelelően jól meg­határozott célokért indultak harc­ba üzemeink dolgozói. — A sikeres indulás — folytatta Sebestyén elvtárs — kedvezően éreztette hatását a verseny első szakaszában, tehát az elmúlt ne­gyedévben. A megye nagy üzemei teljesítették vállalásaikat és leg­többje az élüzem jelvény jogos vá­rományosa. Ezek közé tartozik a Tiszamenti Vegyiművek, a Bútor­gyár, a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár, a Jászberényi Aprítógépgyár, a Tisza Cipőgyár, a közlekedés területéről az egész vas­úti csomópont: a Járműjavító, a Fűtőház és az állomás. — Az eredmények tehát a me­gyében igen szépek, köszönet illeti a nagyüzemek dolgozóit, akik emelt fővel mondhatják el, hogy becsü­lettel teljesítették vállalásaikat. Ezután a verseny értékeléséről beszélt Sebestyén elvtárs. Elmon- mondotta, hogy ezen a téren is van­nak komoly eredmények. Vállalati szinten a felajánlások minden egyes pontját helyesen és jól érté­kelték. A jelentősebb versenysza- kaszok végén minden dolgozó tisz­tán látja, hogy üzeme milyen mér­tékben teljesítette vállalását, hol kell még javítani. A kollektív vál­lalások értékelése mellett azonban az üzemek többségében elhanya­golták a dolgozók egyéni vállalásá­nak értékelését. A műszaki veze­tőknek és a szakszervezeti bizal­miaknak mindent el kell követ­niük, hogy az egyéni felajánlások értékelése is rendszeressé váljék. Itt különösen nagy feladatok vár­nak az üzemi bizottságokra. A ver­seny csőik úgy fejlődhet tovább, ha minden egyes dolgozó világosan látja: milyen mértékben tett eleget vállalásának; — A. verseny nyilvánosságá­nak hibái főképpen az építőipar­ban jelentősek. A karcagi főépítés­vezetőség egyik munkahelyén a versenytábla állandóan üresen áll, nem értékelik sem az egyéni, sem az össz-teljesítményeket. Például a két egymás mellett dolgozó brigád nem tudott arról, hogy a másik — amellyel versenyben állt — milyen eredményeket ért el. Ugyanilyen hibák tapasztalhatók a helyiipar­ban is. — Az eredmények és az élenjá­rók népszerűsítésében a Tisza Ci­pőgyár mutat legjobb példát. Itt naponta értékelik és kiírják a jól dolgozó csoportok, részlegek és az egyes munkások eredményeit. Ahol nehézség, vagy hiányosság mutat­kozik a termelésben, ott erre nyíl­tan felhívják a műszaki vezetők fi­gyelmét, — Az elkövetkező versenyszakasz legfőbb feladata az elmúlt időszak eredményeinek továbbfejlesztése és az említett hibák megszüntetése. Tovább kell javítani az üzemi bi­zottságoknak, a szakszervezeti bi­zalmiaknak a felvilágosító munkát. Meg kell mutatni a vállalások tel­jesítése és az életszínvonal emelke­dése közötti szoros összefüggést. Az eddiginél sokkal jobban be kell vonni a verseny segítésébe, nyilvá­nosságának megteremtésébe a mű­szaki vezetőket és arra kell ösztö­nözni őket, hogy minél nagyobb mértékben segítsék a fizikai dolgo­zókat a vállalások teljesítése terén. — Bízunk abban — mondotta befejezésül Sebestyén elvtárs —, hogy üzemeink munkásai a követ­kező versenyszakaszban is éppen olyan jól — ha lehet, még jobban — harcolnak felajánlásaik túltelje­sítéséért, s ezzel öregbítik a megyei üzemek munkásainak tekintélyét és hathatósan hozzájárulnak az évi terv határidőelőtti befejezéséhez, a következő évi terv jó megkezdésé­hez. Két közétkeztetési vállalat munkájáról Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat 4 Nemzeti Étterem A vállalat nyáron átlag 1200—1500 dolgozó szá­mára főz ebédet. Ezek között van a Tégla­gyári Egyesülés, a Vízügyi Igazgatóság, a FÜRFA és a Bútorgyár. A vállalat vezetői arra törekszenek, hogy minél változatosabb, ízletesebb, bőségesebb ebédet adjanak a vállalatok, üzemek dolgozóinak. Egy-két példa a menüből: Július 12: húsleves, párolt marhahús, kelká­poszta főzelék. Július 13: zöldségleves, rántott sertéshús, párolt \áposzta és burgonya. Július 14: hamis gulyásleves, mákosmetélt. A közétkeztetés és a kereskedelem munkájának tükörképe a panaszkönyv. A Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat panaszkönyve tulajdonkép­pen dicséretkönyv. Az elmúlt félévről egyetlen egy panaszt sem találni. Ilyen sorok olvashatók: „Na­gyon köszönjük a vállalat dolgozóinak, hogy minden alkalommal nagyon jó és ízletes ebéddel látják el a dolgozókat.” A panaszkönyv mellett külön köszönő- és di- rsérőlevelek. is tanúskodnak a vállalat dolgozóinak jó munkájáról. A tanév befejezésével a Közlekedés- és Műszaki Egyetem DISZ bizottsága külön levélben köszönte meg, hogy az egyetem diákjait a tanév alatt, a vállalat mindig kifogástalan, jóminőségű, ízletes étkezéssel látta el. zilvási Józsefné, a szolnoki járási MNDSZ munkatársa, panaszos levelet küldött a szer­kesztőséghez. Ebben elmondja, hogy a Nemzeti Ét­teremben az előfizetéses ebédbe i igen gyakran ide­gen tárgyakat talál. A paprikásburgonyában papírt, a salátafőzelékben hajszálat, a pörköltben svábboga­rat. Szilvást Józsefné azt is megírja, hogy amikor a panaszkönyvet kérte, azt nem akarták neki odaadni, sőt tanúja volt annak is, hogy más vendégtől is meg­tagadták, hogy panaszát beírhassa a könyvbe. Megnéztük a Nemzeti Étterem panaszkönyvét. A panaszkönyvben ebben az évben összesen húsz észre­vételt írtak be. A húsz közül öt dicséret, tizenöt pe­dig bírálat. A bíráló sorok legtöbbször a kiszolgálást és az étel minőségét teszik szóvá. Az étterem két helyettes vezetője szerint ezeknek a bejegyzéseknek a többsége vagy nem felel meg a valóságnak, vagy pedig véletlenből származik. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Étterem és a Büffé ellen annyi — főleg tisztasági kifogás — hang­zik el. A dolgozók észrevételei legtöbbször igazságo­sak és nagyon ritkán fordul elő az, hogy valaki jog­talanul bírálja meg az ételt, vagy a kiszolgálást. A Nemzeti Étterem vezetői vegyenek példát a Keletmagyarországi Üz-métkeztetési Vállalattól és akkor az ő panaszkönyvük is dicséretkönyvvé válik, Könnyítsék meg a négy termelőszövetkezeti város áruellátását A Szolnokmegyei Néplap egyíz- ben már szóvátette, hogy a terme­lőszövetkezetek és a földművesszö­vetkezetek tehergépkocsijai csak a legnagyobb bürokrácia árán léphe­tik túl a számukra engedélyezett 30 kilométeres körzethatárt. Ez azon­ban ' sok esetben akadályozza az áruellátás zavartalanságát. Példa erre a négy termelőszövetkezeti vá­ros. amelynek földművesszövetke­zetei nem tudják kellően biztosí­tani a folyamatos áruellátást, mert tehergépkocsijaik nem léphetik túl a körzetet, viszont a TEFU — kü­lönösen a nyári hónapokban — nem tud időben és megfelelő meny- nyiségű szállítóeszközt biztosítani. Most a négy termelőszövetkezeti vár^s földművesszövetkezetei ké­réssel fordultak a SZÖVOSZ-hoz, hogy a 30 kilométeres körzethatárt számukra terjesszék ki. A mező­túriak a kérelem indoklásául töb­bek között a következőket írják: „Földművesszövetkezetünk áru- heszerzésének 80 százalékát a szol­noki nagykereskedelmi vállalatok­tól szerzi be. A Szolnoki Teherfu­varozási Vállalat számunkra heten­ként két napot jelölt ki darabáru szállításra — a szerdát és a szom­batot —, de ez részünkre nem ele­gendő. Szövetkezetünknek egy hét alatt Szolnokról kb. 20 tonna árut kell elszállítani, amelyet a mi saját tehergépkocsijaink teljes egészében el tudnának végezni.” A karcagi földművesszövetkezet is Szolnok, Tiszafüred és Debrecen felé kéri a körzethatár kiszélesíté­sét, hasonló okokból. A turkevei földművesszövetkezet részletezi azokat a hátrányokat, amelyek ab­ból származnak, hogy tehergépko­csijuk nem lépheti túl a 30 kilomé­tert. A legnagyobb hátrány az, hogy a földművesszövetkezet nem tudja időben biztosítani a termelő- szövetkezetek számára a termelés­hez sürgősen szükséges árufélesé­geket; A négy város földművesszövet­kezetének kérése jogos, mert a 30 kilométeres körzethatár megnehe­zíti a négy város termelőszövetke­zeteinek áruellátását és azok árui­nak értékesítését; A sxohtohi állomás DISZ-fiataljai ax ösxi forgalomra készülnek A szolnoki MÁV mű­szaki kocsiszolgálat ifjú kocsivizsgálói DlSZ-bri- gádot alakítottak. Az­óta szervezettebben, jobban megy a munka. Különösen Rudi János, Mészáros Kálmán, Picz­m.ann AntaJ, DXSZ-ta- COk munkája érdemel dicséretet, ők bátran felvehetik ~a versenyt az idősebbekkel. A hön- futásokat okozó hibák felkutatásában Mihalik Imre, Fontos József vé­geznek jó munkát. Jú­nius havi tervüket 162 százalékra teljesítették s eredményesen veszik ki részüket az őszi for­galmat előkészítő meg­előző karbantartási munkákból. A DISZ- brigádot feladatai el­végzésében a műszaki vezetők magas színvo­nalú oktatással segítik. A fiataloknak, a DISZ tagjainak nem kis része van abban, hogy a mű­szaki kocsiszolgálat fél­éves tervét 103 száza­lékra teljesítette. Vala­mennyien fegyelmezet­ten végzik munkájukat. Zsarnai László elvtárs­nak, a DISZ-brigid ve­zetőjének azonban fele­lősségteljesebb munká­val kellene élenjárni. Zsarnai elvtárs nem fe­ledkezhet meg arról, hogy a fiatalok elsősor­ban őt tekintik példá­nak. BÍRÓ LAJOS kocsivizsgáló DISZ-titkár Tervünk túlteljesítésével készülünk a Vasutas Kapra A MÁV Járműjavító kocsiosz­tálya június havi tervét 117 száza­lékra teljesítette. Ez a szép ered­mény két tényezőnek köszönhető. Először annak, hogy üzemünkben megjavult a munkafegyelem, a dolgozók becsülettel teljesíteni igyekeznek vállalásaikat; A máso­dik: a kocsimunkán kívül az osz­tály dolgozói cséplőgépalkatrészek, szellőzőrácsok gyártását is vállal­ták. Ezek a munkák már pár hó­napja folynak és az előírt mennyi­séget a Vasutas Napra elkészítjük. Anyagellátásunk az előbbi hóna­pokhoz viszonyítva javult, csak egyedül a mozdony-osztályunk pa­naszkodhat a leszállított anyag mi­nőségére. A Lőrinci Hengerműből érkezett kazánlemezek minősége is sokszor kifogásolható: réteges, emiatt nem lehet felhasználni. A kazánlemezek nem kielégítő minő­sége hátráltatja a mozdony-osztály dolgozóinak tervteljesítését. Itt sze­retném felhívni a minőségi ellen­őrök figyelmét, hogy nagyobb gonddal vizsgálják meg a kiadásra kerülő anyagokat; A MÁV Járműjavító dolgozói termelésben elért további sikerek­kel akax-ják köszönteni a Vasutas Napot. C'eh Zoltán üzemi levelező Börtlfnbe került a mezei tolvaj A karcagi városi bíróság Farkas Jánost egyévi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Farkas Já­nos mezei lopást követett el, a kar­cagi Köztársaság Termelőszövetke­zet lucernaföldéről két boglya szé­nát a karcagi piacra szállított és ott eladott. Súlyos hibáli politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamok szervezésében Pártunk Központi Vezetősége több esetben felhívta a figyelmet a közgazdasági tudomány elmara­dottságára, fejlesztésének szüksé­gességére, párttagságunk, különö­sen a pártfunkcionáriusok, az ál­lami és gazdasági vezetők politi­kai gazdaságtani képzésének meg­javítására. A Közpónti Vezetőség határozata az 1955—5tí-os iskoiián- kivüli pártoktatás rendszerének megváltoztatására, előírja: „A sza­kosított tanfolyamok keretében je­lentősen bővíteni kell a közgazda­ságtan oktatását. El kell érni, hogy a párt. állami, gazdasági és tömeg­szervezeti funkcionáriusok, akti­visták zöme viszonylag rövid időn belül megfelelő közgazdasági kép­zésben részesüljön." A Központi Vezetőség határoza­ta a pártszervezetek felvilágosí­tó és meggyőző munkája eredmé­nyeképpen nagyon megnőtt az ér­deklődés a politikai gazdaságtan tanulmánvozása iránt. Az elmúlt évek politikai gazdaságtan oktatá­sának eredményeként megnőtt a megfelelő képzettségű politikai gazdaságtan propagandisták szá­ma is. Ezek a körülmények ked­vező feltételeket teremtettek a po­litikai gazdaságtan színvonalas. — szélesebbkörű oktatásának meg­szervezésére. 4m l9SS‘S6-oe oktatási év elő­készítésének tapasztalatai arról ta­núskodnak. hogy pártszervezete­ink nagy kedvvel, időben és ered­ményesen láttak hozzá a pártok­tatás szervezett előkészítéséhez. A propagandisták kiválogatása a sza­kosított tanfolyamokon országszer­te lényegében befejeződött, folyik az elbeszélgetés a hallgatókkal. Az idén minden eddiginél alaposab­ban. komoly felvilágosító és meg­győző munkával, általában nem formálisan és adminisztratív mód­szerekkel szervezik a tanfolyamo­kat. Ezek a kedvező eredménvek azonban nem fedhetik el azokat a súlyos hibákat, amelyek az. egyes szakosított tanfolyamok és különö­sen a politikai gazdaságtan sza­kosított tanfolyam szervezésében elterjedtek. iviég a megyei és budapesti ke­rületi ágit. prop. funkcionáriusok egy része sem értelmezte helyesen a szakosított tanfolyamok jellegét, nem értette meg. hogy ezeken a tanfolyamokon kiket, milyen szín­vonalon kívánunk oktatni, milyen propagandistákat kell biztosítani ezekre a tanfolyamokra. Nem ér­tették meg, hogy a szakosított tan­folyamok az iskolánkívüli pártok­tatás felsőfokú tanfolyamai és nem lehet egyszerűen az 1953— 54-es oktatási év középfokú tanfo­lyamai ícüytatáfáinak tekinteni. Még az is előfordult, hogy Nóg- rád megyében a politikai gazda­ságtan szakosított tanfolyamot az 1954/55-ös év felsőfokú kongresszusi tanfolyama egyenes folytatásának tekintették és beosztottak a politi­kai gazdaságtan II. évfolyamára olyan elvtársakat, akik az elmú’t oktatási évben a felsőfokú kong­resszusi tanfolyamot végezték, dp még sohasem tanultak nolitikai gazdaságtant; A politikai gazdaságtan tanfo­lyamon az oktatás a politikai gaz­daságtan tankönyv alapján, klasz- szikus irodalom és magyar segéd­anyagok felhasználásával folyik majd. Hetenként kb. husz-huszon- öt oldalnyi irodalmat kell a hall­gatóknak megtanulni, három-négy hetenként pedig konferenciákon résztvenni. Ez a tanfolyam tehát komoly igényekkel lép fel a hall­gatókkal szemben, rendszeres, szín­vonalas, szorgalmas tanulást kö­vetel meg tőlük. A politikai gaz­daságtan szakosított tanfolyam csak akkor érheti el célját, ha meg­felelő marxista-leninista művelt­séggel rendelkező elvtársakat, el- sorfoain párttagságunk vezető ré­tegét, kommunista funkciónáriuso- kat, állami, gazdasági vezetőket, valamint a megfelelő marxista— leninista előképzettséggel rendel­kező értelmiségieket fogjuk taní­tani. Magától értetődik, hogy ha egyes pártbizottságok, funkcioná­riusok a politikai gazdaságtan sza­kosított tanfolyamot középfokú, tö­meges tanfolyamnak tekintették, akkor a hallgatók és a propagan­disták kiválogatását sem végezhet­ték helyesen. Budapesten is, de különösen egyes megyékben mér­téktelenül sok, megfelelő előkép­zettséggel nem rendelkező hallga­tót vontak be a politikai gazda­ságtan tanfolyamokra. Olyan kiál­tó és rendkívül káros hibákat is elkövettek, mint a Nógrád megyei elvtársak, akik a bányász párttag­ság oktatásába bevont részének kétharmadát szakosított tanfolya­mokra, elsősorban politikai gazda­ságtan tanfolyamra irányították Borsod megyében, a DIMÁVAG- ban minden gazdasági vezetőt és műszakit kötelező módon a poli­tikai gazdaságtan tanfolyamra akartak irányítani. (Arról már nem is beszélünk, hogy az „ilyen köte­lező beiskolázás" a pártoktatás önkéntessége elvének sutba dobá­sát jelenti). Tolna megyében az is megtörtént, hogy a hatszáz lako­sú Kurd községben, ahol a párt­tagok száma nem éri el még a húszat sem, egyetlen oktatási for­mát akartak megszervezni: a poli­tikai gazdaságtant szakosított tan­folyamot. A Nógrád megyei Bér­céi községben két oktatási formát; a politikai gazdaságtant és a SzKP története tanfolyamokat akarták beindítani. Az ilyen túlzások sú­lyos következményekkel járnának a következő oktatási évben. A megfelelő előképzettséggel nem rendelkező elvtársak erejüket meg­haladó követelményekkel találnák szembe magukat, nem tudnák el­sajátítani az anyagot, elkedvetle­nednének és gátolnák a követel­ményeknek megfelelő színvonalon tanulni tudó elvtársak munkáját is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pártszervezeteink nem tud­nak megfelelő propagandistákat sem biztosítani a tervezett nagy­számú politikai gazdaságtan tan­folyam számára. A politikai gazdaságtan szako­sított tanfolyam szervezésének ed­digi tapasztalatai, az ismertetett hibák, a következő feladatok ha­ladéktalan megoldását írják elő pártbizottságaink, pártszervezete­ink számára: j-j"j Felül kell vizsgálni a sza­—‘ kosított tanfolyamok, első­sorban a politikai gazdaságtan tanfolyamok propagandistáinak és hallgatóinak kiválogatását. Azokat az elvtársakat, akiket a szükséges marxista-leninista előképzettség nélkül propagandistának. vagy hallgatónak bevontak a politikai gazdaságtan tanfolyamokra, át kell irányítani (természetesen az érin­tett elvtársakkal való beszélgeté­sek után, közös megegyezés alap­ján) a számukra megfelelő okta­tási formába. A politikai gazdaság­tan tanulás kiszélesítése nem azt jelenti, hogy alapos- válogatás nél­kül kell mértéktelenül felduzzasz­tani a politikai gazdaságtan tan­folyamokat. hanem mindenekelőtt azt, hogy a megyei, a budapesti ke­rületi, a na^vüzemi és részben a járási pártbizottságok funkcioná­riusait, valamint a megfelelő szín­vonalú állami és gazdasági funk­cionáriusokat kell fokozottabb, mértékben bevonni a politikai gaz­daságtan tanulásába. Y21 Meg kell javítani a párt­■—‘ tagság tájékoztatását a kö­vetkező oktatási év rendszeréről.- El kell érni, hogy minden párt­tag tudja, hogy milyen oktatási formák lesznek az 1955—56-os év­ben, milyen igényeket támasztat­nak az egyes tanfolyamok a pro­pagandistákkal és hallgatókkal szemben, mit nyújtanak, mire ta­nítják meg a hallgatókat; Í3l Le kell számolni a helyen­-—1 ként még megmutatkozó for­malizmussal, bürokratikus, papí­ros-módszerekkel a propagandis­ták és hallgatók kiválogatásában. A párttagokkal folytatott egyéni beszélgetés alapján kell eldönteni, hogy milyen oktatási forma felel meg előképzettségüknek, kívánsá­gaiknak, érdeklődési körüknek, mi­lyen tanfolyamon tudnak eredmé­nyes propagandamunkát végezni; Világosan kell látnunk, hogy a jövő oktatási év sikere nagyrészt az előkészítés időszakában dől eL A hibák kijavításával oktató-mun­kánkat úgy kell megszervezni, hogy az valóban a párttagok esz­mei-politikai nevelésének hatékony eszközévé váljék. Molnár Endre, a KV. Ágit. Prop. osztályának munkatársa Egy kiváló cséplő-munkacsapat A tiszavárkonyi Uj Élet Termelő- szövetkezet gabonáját Prohászka László cséplő munkacsapata csé­peli. A brigád kiváló munkát vé­gez. Naponként 180—190 mázsát csépel el. Július 22-én 202 mázsás eredménye volt. A brigád kiérde­melte a községi tanács vándor­zászlaját. Fodor István, Szolnok Megkönnyíti a munkát — a paszirozógép A kereskedelem időben felkészült a befőzési szezonra. A dolgozó nők befőzési munkájának megkönnyítés sere különféle paszirozógépeket szál lítottak a Vas- és Edényboltokba. A Telefongyár az idén már nagy-» mennyiségben állítja elő a „quad■» libet” paszírozógépet, amely paradu csomot, főtt héjas burgonyát héjta-» lanít, gyorsan paszirozza a meggyeit a ribizlit és a különböző főzelékfé-» léket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom