Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-26 / 174. szám
Népünk és a dolgoz© parasztság érdeke* hogy a mezőgazdaságban is áttérjünk a nagyüzemi termelésre Dobi látván elvtárs beszéde az oesodi termelőszövetkezeti nátron nagygyűlésen a falu szövetkezeti és Öcsöd község dolgozó parasztsága vasárnap nagyszabású termelőszövetkezeti napot rendezett. A termelőszövetkezeti napon megjelent és beszédet mondott Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke. A termelőszövetkezeti nap ünnepségei a szépen gondozott öcsödi Iparunk további fejlesztésének, a termelés növelésének mindinkább kezd akadályává lenni az, hogy mezőgazdaságunk keveset termel, nem tudja megfelelő mennyiségű nyersanyaggal ellátni az ipart, nem tud elegendő mennyiségű élelmiszert biztosítani az állandóan növekvő városi lakosság számára, nem tud kellő mértékben hozzájárulni dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. Ugyanennek a kérdésnek másik oldala az, hogy iparunk mind több nagy géppel, és egyéb, a nagyüzemi termelést szolgáló eszközzel látja el a mezőgazdaságot. Ezek a gépek, amelyeket' az állam kedvezményesen bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére, nem mindenütt használhatók teljesen és korlátlanul. Az ország, az egész dolgozó nép, és benne elsősorban a dolgozó parasztság legsajátabb ügye és érdeke teszi elkerülhetetlenül szükségessé, hogy a mezőgazdaságban is áttérjünk a nagyüzemi termelésre, A dolgozó parasztok közül már 250.000-e<n választották a közös gazdálkodást. Az ország területén működő több mint 4550 szövetkezet nagy része bizonyítja már a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeit a mezőgazdaságban. A szövetkezetek nagy részéről örömmel állapíthatjuk meg, hogy gyorsan fejlődnek és előre haladnak a szi- lándulás útján. Az igazi, jó szövetkezeti élet kialakításához, az eredményes szövetkezeti gazdálkodáshoz sok mindenre van szükség, elsősorban egészséges szövetkezeti demokráciára. Az alapszabály szerint a termelőszövetkezet valamennyi ügyének intézésében a szövetkezet tagságának összessége vesz részt. Nagyszerű lehetőségek nyílnak minden dolgozó paraszt számára a termelőszövetkezetekben egyénileg dolgozó parasztjain kívül nagy számban vettek részt a környező községek küldöttei is. Az egybegyűltek figyelemmel hallgatták meg Dobi elvtárs beszédét, aki bevezetésül hangsúlyozta, hogy a felszabadulás után nagy változásokon ment át dolgozó parasztságunk élete is. Vázolta a népgazdaság tízéves fejlődését, majd így folytatta: tősége. Sőt, itt nyílnak igazán lehetőséged. A szövetkezeti gazdaságban munkamegosztást lehet alkalmazni és a tehetőségekhez képest mindenki abban a munkakörbe dolgozik, amelyhez a legnagyobb A termelőszövetkezetben könnyű és szép lesz a parasztember élete, ha a szövetkezeti közös gazdaság erősítésén és fejlesztésén minden tag olyan szorgalommal, törhetetlen akarattal dolgozik, mint amelyet tőle mindig láttunk és annyira megszoktunk. Az állam továbbra is támogatja az egyénileg dolgozó parasztságot termeléséiben, boldogulásában, de ugyanakkor lehetővé teszi számára, a legmesszebbmenőkig támogatja abban, hogy a maga, a családja és az egész dolgozó nép boldogulására szövetkezzék. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése elmondja, hogy mező- gazdaságunk 1955 első felében sok géppel gazdagodott. Ebből a mennyiségből jelentős rész jutott Szolnok megyének. A munkásosztály Szolnok megye gépállomásaira az elmúlt félévben 70 darab traktort küldött. Ebből 20 gumikerekes vontató. Ennek köszönhető, hogy termelőszövetkezeteink nagymértékben igénybevehet- ték a behordásnál a gépi szállítást. Ennek elősegítéséhez a megye gépállomásai — a gumikerekű traktorokon kívül — még hetven pótkocsit is kaptak. A talajműveléshez szükséges gépek száma 290 ekével gyarapodott. A gépi növényápolás elősegítésére 25 Zetor-traktor érkezett az kedvet, képességet érzi, amelyben a legnagyobb gyakorlattal rendelkezik. Beszéde további részében kiemelte, hogy a szövetkezeteknek rendkívül fontos feladata az állattenyésztés fejlesztése. A szövetkezeteknek ezen a téren is megvan az a nagy előnyük, hogy a tagok közül kiválaszthatják a leginkább hozzáértő embereket, — A jó szövetkezetek — folytatta ezután — féltve őrzik a közös tulajdont. Nem csupán azért, mert ezt az alapszabály minden tag kötelességévé teszi, hanem, mert a tag érzi, tudja, hogy a közös vagyon az övé is, magának használ, ha vigyáz a közös szövetkezeti vagyonra. Dobi elvtárs beszédének befejező részében hangoztatta, hogy most minden erőt a gabona gyors és veszteség nélkül történő betakarítására kéül összpontosítaná mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban. A jó gazda akikor tud igazán megnyugodni, ha állam iránti kötelezettségeit teljesítette. Állatnunk csakis abban az esetben tudja zavar nélkül vállalni azokat a nagy áldozatokat, amelyétet a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében eddig is hozott, ha a dolgozó parasztság időben eleget tesz beadási és adófizetési kötelezettségének.elmúlt félévben a megye gépállomásaira, tehát ezzel is nagymértékben megkönnyebbedett a termelőszövetkezeti parasztság munkája. Az, hogy ebben az évben sokkal nagyobb gabonaterületet vágunk kombájnnal, nagymértékben hozzájárul az a tíz kombájn, amelyet gépállomásaink az aratás előtt kaptak. Ezekben a számokban nem szerepelnek azok a gépek, amelyeket az állami gazdaságok kaptak. Mindez azt bizonyítja, hogy a munkásosztály egyre több gépet küld a falvakba, hogy minél köny- nyebb legyen a dolgozó parasztság munkája és minél nagyobb mértékben növekedjenek a terméshozamok. parkban kezdődték. Az itt tartott As eredmények a termelőszövetkezetek mellett tanúskodnak Minden erőt a gabona gondos betakarítására __ Teljesítse időben minden termelő beadási kötelezettségét fiz elmúlt félévben munkásosztályunk sok géppel segítette megyénk mezőgazdaságát fi cséplőgéptől szállítják be a szabadon eladott gabonát is Július 20-án megkezdtük a csép- lést. Tizenöt gép egyenletes duru- zsolása tölti be a határ korareggeli csendjét. A termelési bizottság és a tömegszervezetek vezetői gondoskodtak arról, hogy minden gépnél legyen, aki tájékoztatást tud adni a dolgozó parasztoknak a beadással és a szabadfelvásárlással kapcsolatban. A tanácstagok és a szorgalmas egyénileg dolgozó parasztok eddig példamutatóan tettek eleget a rájuk háruló kötelezettségeknek. B. Kovács Mihály 4 holdas szapárfalui tanácstag elsőnek tett eleget beadásának. Ezen túl 344 kg búza szabadfelvásárlására kötött szerződést és ezt a cséplőgéptől teljesítette. Ifj. Hermann Mátyás 4 holdas gazda is egyenesen a géptől vitte a begyűjtőhelyre a beadásra és szabadfelvásárlásra szánt gabonát. Tálas János 9 holdas gazda beadása teljesítése után 14.08 mázsa gabonát adott el szabadfelvásárlási áron az államnak. Hasonlóan cselekedett Molnár Pál, Madarász Károly és még többen. Kiss Béla levelező, Fegyvernek Belven mázsa gabonát adott el szabad áron as államnak Telefonon már közöl- tük a szerkesztőséggel, hogy a cserkeszöllői Vas Zoltán Termelőszövetkezet a cséplést július 16-án megkezdte. Idáig több mint hatszáz mázsa kenyérgabonát csépeltek el. Kötelezettségüket elsőként szállították a begyűjtőhelyre, 70 mázsát pedig szabad áron adtak el az államnak. A termelőszövetkezet tagjai szívvel-lélekkel láttak a munkához. Minden percet kihasználva küzdöttek a mind kevesebb szemveszteségű aratásért. Ordasi János növénytermelési brigádvezető, ifj. Virág János, a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke, László László, a begyűjtési állandóbizottság elnöke, Harangozó Imre középparaszt, tanácstag dicséretet érdemel jó munkájáért. Nagy József tanácselnök Cserkeszöllö Uj termelőszövetkezet alakult Tiszasülyön Két mezőgazdasági termelőszövetkezet, a Vörös Csillag és a Sal- lai TSZ működött eddig Tiszasülyön. Két héttel ezelőtt Uj Élet TSZ néven pedig megalakult a faluban a harmadik közös gazdaság. Az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődése a szövetkezés iránt igen megnőtt. Hozzájárult ehhez, hogy a község egyénileg dolgozó paraszt párttagjai sorra belépnek a tsz-ek- be, vagy új közös gazdaságot alakítanak. így történt ez tegnapelőtt este. Kovács Lajos 12 holdas középparaszt és még másik négy párt- tag egyéni gazda kezdeményezésére vasárnap Uj Élet TSZ néven, tizenegy család, tizenöt taggal 100 kát hold földön új mezőgazdasági ter-< melőszövetkezetet alakított. Az elmúlt héten különben nemcsak ők, hanem rajtuk kívül még számos egyéni paraszt is a szövetkezés útját választotta. Egy hét alatt harmincán léptek be a tiszasülyi termelőszövetkezetekbe. A jászágói Alkotmány TSZ tagjai holdanként 20 mázsa őszi árpát termeltek Az Alkotmány TSZ tagjai ez évben Jászágó valamennyi egyénileg dolgozó parasztjának bebizonyították, hogy mennyire előnyös a szövetkezeti gazdálkodás. Néhány nappal ezelőtt fejezték be a kenyérgabona aratását, s ezzel egy- időben az őszi árpa cséplését. Őszi árpából holdanként 20 mázsát termeltek. Az államnak járó gabona« mennyiséget a cséplőgéptől azonnal a begyűjtőhelyre szállították. A tsz-tagok most a kenyérgabona gyors elcséplése mellett már készülnek a jövő gazdasági évre. Szabó Ferenc Jászágó Segítjük a most alakult Petőfi Termelőszövetkezetet Mi, a Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat adminisztratív dolgozói, a párt és a kormány határozatait szám előtt tartva, hozzá akarunk járulni mezőgazdaságunk fejlesztéséhez, a munkás-paraszt szövetség további megerősítéséhez. Ennek érdekében elvállaljuk a Szolnok-Alcsiszögben napokban megalakult Petőfi Termelőszövetkezet könyvelési, statisztikai munkáját s ezen a téren patronáljuk, Ennek érdekében kérjük a városi tanács mezőgazdasági osztályát, hogy vállalásunkat támogassa. Szendrei Zoltán Bernáth József főkönyvelő, statisztikus. Hányszor tapasztalja az ember, dolgozó parasztokkal beszélgetve — elsősorban középparasztokra gondolok —, hogy a dolgozó paraszt látja es érzi a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, fölényét a parcellagazdálkodással szemben, mégis arra gondol, „független’1 ember akar maj-adni, neki ne parancsoljon senki. De ha az ember közelről látja ezt az életet, nem marad előtte titok, hogy az úgynevezett függetlenség nem volt egyéb látszatnál. Hiába mondja az egyéni paraszt, hogy a „magam ura, a magam gazdája vagyok, akkor kelek, fekszem, amikor akarok’*, mert aki ismeri a paraszti életet, úgyis tudja, bár nincs megírva, mégis nagyon kemények gazdálkodásának és életének szabályai. Hányszor tervezi el a dolgozó paraszt, hogy bővíti gazdaságát valamilyen beruházással, de szeget nyel a tehene, elfogy a takarmány, elemi kár éri a határt és nem tudja valóra váltani terveit. A régi világban a válságok idején gyakran perdült meg a végrehajtót kísérő dob a középparaszt - háza előtt is. Független volt tehát a régi világ középparasztja? Dobi István a továbbiakban példákkal bizonyította, hogy a szövetkezetben egyáltalán nem homályosul el az egyén szerepe és jelen110 munkaórával rÖvidebb idő alatt TÍMÁR JÖZSEF mérleglakatos brigádjával a Budapesti Kénsavgyár hídmérlegét javítja a szolnoki Jármű javítóban. Vállalták, hogy 620 óra helyett 510 óra alatt befejezik a javítást. — A képen Timár Jóbalról a harmadik. Járási békegyűlés Jászberényben Vasárnap Jászberényben járási bókegyűlés volt, amelyen részt vett Nánási László országgyűlési képviselő, az Országos Béketanács alel- nöke, Berki Mihályné az Országos Béketanács tagja, továbbá két finn vendég, Hollin Karjaila — Meren- maa pedagógus és Elza Karppinen tisztviselőnő. A gyűlésre igen nagy számban érkeztek kerékpáron, motorkerékpáron, autóbusszal és pa- rasztszekereken a járás dolgozó parasztjai, akik hallani akarták Nánási László beszámolóját a helsinki béketalálkozóröl. Nánási László előadói beszéde után a város üzemeinek munkásai, a járás termelőszövetkezeteinek tagjai, kisiparosok, egyénileg dolgozó parasztok szólaltak fel és legtöbben kijelentették: az üzemben, a földeken végzett jó munkájukkal, az állam iránti kötelességteljesítéssel kívánják szolgálni a béke ügyét. A gyűlésen felszólalt Hollin Kar- jala-Merenanaa pedagógus, aki megköszönte a szeretetteljes fogadtatást, amelyben a város dolgozói részesítették és megígérte: hazatérve elmondja honfitársainak, hogy a magyar dolgozóik milyen lelkesen, odaadóan harcolnak a békéért. A vendégeli számára az Aprítógépgyár dolgozói három finoman kidolgozott kis boronát adtaié át ajándékul, ezzel jelképezve, hogy segítik a mezőgazdaságot. A kis boronák átadása után felállt Kővágó János, a jászberényi Március 15 TSZ tagja és a következőket mondotta; „Ha tudtam volna, hegy az aprítógépgyáriak ilyen kedves ajándékot adnak a mi vendégeinknek, akkor én is tettem volna a zsebembe egy kis zsák búzát: hadd lássák milyen szép búzát termelt a mi termelőszövetkezetünk“. Bognár Gyula, a járási békebi-« zottság titkára, a város szimbólumát, Lehel kürtjének egy pontos mását adta át a vendégeknek, hivatkozva a finn-magyar rokonságra és barátságra. A küldöttek és a vendégek a nagygyűlés után megtekintették a város nevezetességeit, köztük a Jácj Múzeumot. *
