Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-21 / 170. szám

Szofnokmmd NÉPLAP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁGS LAPJA V!í. évfolyam, 170. azára Aía gO f illés1 1955. július 21, csütörtök Köszön ff ük a kisújszállási Táncsics és Saliaí, a kenderes! Vörös Csepel, a tiszaföldvári Szabad Nép, az alattyáni Petőfi, 3 kuncsorbai Vörös Október, a tiszavárkonyj Petőfi és az Uj Élet, a tiszai jenéi Uj Élet, a vezsenyi Alkotmány és Rákóczi, a beseny- szögi Erdei és Lenin termelőszövetkezetek tagjait. Vala­mennyi tsz kiegyenlítette kenyér- és takarmánygabona be­adási kötelezettségét. A szolnoki járás 19 vagonnal túltelje­sítette gyorsbegyűjtési tervét, J — áf tiz-taq. Abádszalókon is napról-napra egyre többen lépnek be a termelő- szövetkezetekbe. KASZA JÁNOS kombájnvezető Is aláírta- a belépési nyilatkozatot, tagja lett a Lenin TSZ-nek, — Képünkön a Lenin TSZ , tagjaival beszélget. U ELSŐ GfiB01AT A HSZlüüí Kedden 133 vagon kenyérgabona gyűlt be Július 17-e óta különösen nagy a forgalom a begyüjtőhelyeken. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nagy többsége ugyanis igényt tartott a gyors-beadási pré­miumra és július 20-i-g teljesítette kenyérgabona beadását. — Hétfőn délelőtt a megye minden részéből érkeztek már hírek arról, hogy a közös gazdaságok vállalt kötelezett­ségüknek eleget tettek. A tisza­füredi Háraán Kató TSZ, a tisza­fa® Petőfi TSZ, a szelevényi Szikra- és József Attila TSZ-ek e2en a napon kiegyenlítették köte­lezettségüket. Kedden, július 19-én begyűj­tés! rekordot állítottak fel me­gyénk termelőszövetkezetei, ál­lami gazdaságai és egyénileg dolgozó parasztjai. Ezen az egy napon 133 vagon kenyérgabona került átvételre, sokkal több, mint az elmúlt év begyűjtési időszakának bármelyik napján. Mezőtúron egész gépkocsi- karavánok hordták a gabonát. A turkevei Harcos Termelőszövetke­zet pedig tegnap estig mintegy 30 vagon búzát számított a begyűjtő- helyre. Karcagon, Kisújszálláson szerdán reggeltől a késő esti órákig ugyancsak tpbbízáz mázsa búza ke-, rült átvételre. / ■ A kunszentmártoni Rákóczi TSZ tagjai aratnak, csépelnek és ezzel egyidejűleg a búzát is szállítják. Szerdán estig 1700 mázsa búzát ad­tak át és ezzel a beadási kötele­zettségüket kiegyenlítették. A kun­szentmártoni járás valamennyi kö­zös gazdasága megkezdte a begyűj­tési tervek teljesítését, A tiszasülyi Vörös Csillag TSZ tagjai becsületbeli dolognak tartják állam iránti kötelezett­ségük mielőbbi rendezését. — Kenyérgabona-beadásukat jú­lius 19-én teljesítették. A 141 mázsa gabona beszállításával egyidőben £0 mázsa búzát sza- / badon adtak el az államnak. A kunmadaras! Vörös Csepel, TSZ gabonabeadási kötelezettségét,1 kedden 100 százalékig teljesítette, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a® 1955» évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről A j ássjákóh, almi Béke TSZ ötezer forint gyorsbeadási jutalmat kapott A jászjákóhalmi Béke TSZ-ben az aratásnál is igénybe vették a gép! erőt. Ennek köszönhetik, hogy a betakarítás befejezésénél tarta­nak. Vasárnap is dolgoztak a kom­bájnok és aratógépek, a tsz-tagek pedig béke-cséplési napot tartottak. Igyekezetük eredménye az lett, hogy hétfőn eleget tehettek egész­évi gabonabeadási kötelezettségük­nek és így gyorsbeadási prémium­ként ötezer forintot kapnak. — A Béke TSZ tagjai a gépek segít­ségével, a munka helyes megszer­vezésével érték el, hogy mind az aratásban, mind a beadásuk telje­sítésében jóval megelőzték az I. típusú Rákóczi TSZCS-t és az egyéni gazdákat. Ezzel a gabona- betakarításnál is bebizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A Bánhalmi Állami Gazdaság példája A cséplőgéptől teljesítem kötelezettségemet Befejeztem az aratást; 11—12 mázsás búzatermésre számítok, mert volt benne gyenge folt is a szikesen; A behordást is megkezdtem, né­hány nap múlva jöhet a. cséplőgép; A beadást mi a géptől szoktuk tel­jesíteni, s most is így teszünk; Szükségünk van a kedvezményekre is, főképpen a korpára, mert a takarmányféleség mindenkor nagyon keik Az idén 2 hold szőlőt is telepítettem; Most az aratás mellett ez­zel is sokat kell törődni; Ötször már meg is permeteztem, A régi tő­kéket hétszer permeteztem, az elég jó termést ígér, ÓBERNA JÓZSEF levelező - Csépa Á népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi helyzeté­nek és kulturális színvonalának alakulását 1955 második negyed­évében a következő adatok jellem­zik. Ipar — építőipar 1955. második negyedévében to­vább folytatódott az ipar kedvező fejlődése, amely a múlt évi vissza­esés után az első negyedévben kez­dődött meg; az ipar túlteljesítette termelési és’ termelékenységi ter­vét. csökkentette a termékek ön­költségét. Az eredmények elérésé­hez nagy mértékben hozzá járult a húsz budapesti üzem dolgozóinak kezdeményezésére indított széles­körű munka verseny. 1955. második negyedévi terme­lési tervét a szocialista ipar 105.2 százalékra, első félévi tervét 104.9 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a második faegyed­évi tervet a következőképpen tel­jesítették: Kohó- és Gépipari Minisztérium 105.8 százalék. Szénbányászati Minsztérium 107 százalék. Vegyipari és Energiaügyi Minisz- . tórium 105.3 százalék, Könnyűipari Minisztérium 104.9 százalék, Élelmiszeripari Minisztérium 105.9 százalék. Építésügyi Minisztérium ipar­vállalatai 110.6 százalék, Közlekedés- és Pcstaügyi Minisz­térium iparvállalatai 104.4 százalék, Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai 112 százalék. A helyiipari vállalatok 108.1 szá­zalékra, a kisipari szövetkezetek 103.8 százalékra teljesítették 1955. második negyedévi teljes termelési tervüket, Az állami építőipar is teljesítette má-sodik negyedévi termelési ter­vét) Az ipar 1955. második negyed­évében terven felül termelt szenet, villamosenergiát, jelentős mennyi­ségű kőolajat, hengerelt acélt, tég­lát, cementet, tehergépkocsit, kere­kes traktort fogatosekét magtaka­ró- és nehézboronát, gyapjúszöve­tet, kötöttárut, bőrlábbelit, férfi öltönyt, stb. E cikkekből lényege­sen többet termeltek, mint 1954. azonos időszakában. ___­19 55. második negyedévében a szocialista ipar termelése 7.6 száza­lékkal, a minisztériumi iparé 5.6 százalékkal, a helyiiparé 21.8 szá­zalékkal, a kisipari szövetkezeteké 14.6 százalékkal haladta meg az 1954. második negyedévi termelést. 1955. első félévében a szocialista ipar termelése 9.5 százalékkal, a minisztériumi iparé 7.7 százalékkal volt több, mint 1954. első félévé­ben, A negyedév folyamán számos ipari beruházást helyeztek üzembe és kezdtek meg: többek között új üzemrészekkel bővült az Ajkai Timföldgyár, az Almásfüzitői Tim­földgyár és a Péti Nitrogénművek, a Lenin Kohászati Művek erőművé­ben űj gépegység kezdte meg mű­ködését, a Borsodi Hőerőmű máso­dig gépegysége is megkezdte a pró­ba üzemeltetést, bővült a Komlói Kenyérgyár és a Pápai Húsüzem. A második negyedév folyamán megkezdték az ajkai—inotai 120 kilowattos távvezeték építését. Az ipar a negyedév folyamán a műszaki fejlesztés terén is ért el eredményeket: sikerrel alkalmaz­tak egyes új technikai eljárásokat, előállítottak néhány fontos új gyártmányt: elkészült a 120 kilo­wattos rövidhullámú adóberende­zés, továbbá több közlekedési esz­köz (Ikarus 66 városi autóbusz, 130 lóerős Diesel mechanikus moz­dony, stb.) prototípusa, A munkafegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és rész­ben a műszaki fejlesztés eredmé­nyeképpen is, a termelés növeke­dését az ipar elsősorban a termelé­kenység növelésével érte el. A szo­cialista iparban az ggjr munkásra jutó termelés a második negyedév­ben 5.1 százalékkal, az első félév­ben 6.8 százalékkal múlta felül az 1954, azonos időszakának viszony­lag alacsony termelékenységi szín­vonalát, az 1953, azonos időszaká­nak termelékenységét azonban csak némileg haladta meg. Az építő­iparban a termelékenység nem emelkedett. A minisztériumi iparban az ön­költség — az első negyedévi ered­mények után — a második negyed­év folyamán is általában tovább csökkent. Az eredmények mellett az ipar és az építőipar fejlődése a negyedév folyamán nem minden tekintetben volt kielégítő. A termelés nem volt eléggé terv­szerű. Az ipar egyes fontosabb ter­mékfajtákból a tervezettnél keve­sebbet termelt. Nem teljesítették a második negyedévben például a nyersvas, az acélöntvény, a timföld, a motorkerékpár, a kolbászfélék, a szappan termelési tervét. Az építő­ipar számos létesítményt nem fe­jezett be az előírt határidőre és nagyrészt ezért több beruházás má­sodik negyedévre tervezett üzembe- helyezésa elmaradt. Nem helyezték üzembe például a Sajómenti Ve­gyiművek több üzemegységét, a nyírbátori és a pécsváradi tárháza­kat és a budaipesti 5Cú wattos tele­víziós adóállomást. Az ipar több te­rületén a termelés nem volt egyen­letes: a termelés színvonala az egyes hónapok harmadik dekádjá- bar> általában lényegesen megha­ladta az első dekád termelését. Egyes ipari termékék minősége még mindig nem kielégítő: a má­sodik negyedév folyamán például len- kender szövetből, férfikabát­ból. női ruhából, férfiingből kisebb veit az elsőrendű termékek aránya mint az előző időszakban. A műszaki fejlesztési tervben előírt feladatok jelntős részét nem teljesítette az ipar: a szénbányá­szat nem teljesítette gépesítési ter­vét, nem terjedt el az előírt mér­tékben — különösen a gépiparban és az építőanyag iparban — több fontos új technikai eljárás, a terv­ben előírt több új gyártmány üzemszerű termelését nem kezdték meg. Az építőipar nem használta ki megfelelően a gépeket és berende­zéseket, több esetben nem kezelték kellő gondossággal az építkezések céljait szolgáló anyagokat és esz­közöket. Mezőgazdaság A késői kitavaszodás miatt a ta­vaszi munkákat a szokettabbnál később kezdték el, de a vetéseket sikerrel befejezték; Kukoricát százötvenezer kataszt- rális holddal nagyobb területen ve­tettek, mint egy évvel ezelőtt, a rizs vetésterülete a keleti főcsator­na építési munkálatainak előrehala­dásával kereken tizenötezer ka- tasztrális holddal növekedett. A zöldség és főzelékfélék vetésterüle­te is nagyobb a múlt évinél. A szerződéses növények vetéstervét a mezőgazdaság teljesítette; A kedvezőtlen tavaszi időjárás a növények fejlődését hátráltatta, de az utóbbi hetek jobb időjárása kö­vetkeztében a terméskilátások lé­nyegesen javultak; A kalászosok várható termésátlaga magasabb a múlt évinél. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek várható termésátlagai job­bak, mint az egyéni gazdaságoké. Burgonyából és egyes gyümölcsfé­lékből kiemelkedően jó termés vár­ható. Kedvezőek a kukorica és a szőlő terméskilátásai is. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fejlettebb agrotechnikai módszere­ket; A termelőszövetkezetek a ku­korica vetésterületének több mint 40%-án végeztek négyzetes ve­tést és mintegy harmincezer ka- tasztrális holdon hibrid-kukoricát vetettek. Az állami gazdaságok a kenyérgabona vetésterületének kő» ze! negyven százalék^ minőségi vetőmagot termelnek. A mezőgazdaság 1955 első félévé-* ben több mint háromezer traktort (ebből ezerszáz Universál traktor), 2300 traktorekét és 550 cséplőgé­pet kapott. A gépállomások a tava­szi kampányban közel százezer nor­málholddal több talajmunkát vé­geztek, mint az előző évben; A termelőszövetkezetek mellett nagy segítséget nyújtottak az egyénileg dolgozó parasztoknak is, mintegy negyven százalékkal több talaj­munkát végeztek részükre, mint a múlt évben. A tavaszi növényápolási munkák elvégzésénél sem a gép­állomások, sem az állami gazdasá­gok nem használták ki megfelelő­en a rendelkezésükre álló gépe­ket, 1955 első félévében tovább erősö­dött a mezőgazdaság szocialista szektora. Június harmincadikéig 113 uj tsz alakult és huszonnyolcezer tag lépett be a termelőszövetkeze­tekbe* Közlekedés 1955 második negyedévében vasú­ton lényegében ugyanannyi árut és utast, tehergépkocsin 1.9 százalék­kal, hajón 19.8 százalékkal keve­sebb árut szállítottak, mint a múlt év azonos időszakában; 1955. első félévében vasúton 7.1 százalékkal, tehergépkocsin 4.5 szá­zalékkal, hajón 8.9 százalékkal több árut szállítottak, mint 1954 el­ső félévében. A második negyedév folyamán átadták a forgalomnak a több mint ötven millió forintos költséggel új­jáépített újpesti összekötő vasúti hi­dat* Áruforgalom A kiskereskedelem 1955 második negyedévi eladási tervét 100.3 szá­zalékra teljesítette. A második ne­gyedévi forgalom 2.4 százalékkal, az első félévi forgalom 3.9 száza­lékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában; A fontosabb élelmiszerek közül lisztből, mintegy harminc száza# lékkai, tejből négy százalékkal, vaj­ból nyele százalékkal, sajtból 53 százalékkal többet adott el a kis­kereskedelem, mint 1954 második negyedévében. Húsból es egyes hen­tesárukból az ellátás nem volt ki­elégítő; A második negyedév folyamán iparcikkekből nagyobb és szélesebb választékú készlet állt a fogyasz­tók rendelkezésére, mint tavaly* Ruházati cikkekből valamivel keve­sebb, az egyéb iparcikkekből lé­nyegesen több volt a forgalom, mint 1954 második negyedévében. Különösen növekedett egyes tartós fogyasztási cikkek vásárlása: bútor­ból mintegy kétszerannyit, tűzhely­ből 48 százalékkal, kerékpárbó1 ti­zenhat százalékkal, edényáruból negyvenhárom százalékkal többet adtak el, mint a múlt év azonos időszakában. Egyes cikkekből azon­ban — például simabőrű férfi szan­dálból, egyes méretű gyermekszan­dálokból, különféle gyapjúszövetek­ből, egyes tipusú rádiókból stb. — a keresletet nem tudták megfele­lően kielégíteni; Jelentősen nőtt az épftőanyagfor- galom is, több cilkkíből másfél-két- szerannyit adtak el, mint a múlt év második negyedévében. Egyes építőanyagok azonban nem mindig álltak elegendő mennyiségben és megfe’elő minőségben rendelkezés­re, i-i—- *­Budapestre és a megfigyelt’ várói sok piacaira a termelők 1955 mi&o* (Folytatás a 3-ik oldalon.) A Bánhalmi Állami Gazdaság vezetői és dolgozói megfogadták, hogy július 20-ig 40 va­gon búzát adnak be ál­lamiránti kötelezettsé­gük teljesítésére. ígére­tüket valóra váltották s július 19-ig már 60 va­gon gabonát szállítottak be a begyűjtőhelyre, Beadásuk teljesítéséhez nagymértékben hozzá­járulnak a kombájnis­ták, akik nap mint nap fokozzák eredményü­ket. G. Nagy István ki­váló kombájnista hétfő estig 200 höld gabona aratását és cséplését vé­gezte el. Nánási Sándor 110, Sinka Ilona pedig 101 holdas teljesítmé­nyével zárkózik fel G. Nagy István mögé. Az aratásban résztvevő traktorosok közül Rózsa Lajos halad az élen, aratógépével 100 hold gabonát vágott le. H. Varga Ferenc 87 hold gabona learatásával szerezte meg a második helyetj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom