Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-21 / 170. szám

SZOLNOEMEGYE1 NÉPLAP

1955 július 21j

A genfi értekesiet hétfői ülése

Eiseuliower elnök nyilatkozata

Eisenhower elnök hétfői nyilatkozatában a többi között kijelentette:

„Nem várhatjuk, hogy néhány óra. vagy néhány nap folyamán megoldást találunk a világ összes rendezésre váró problémáira. Mi, ennek az értekezletnek négy résztvevője, tulajdoniképpen nem is kaptunk másoktól meghatalmazást, amely igazolhatná ezt a kísérletünket. Az említett problémák közül soknak a gyökerei mélyen a háborúkban, a korifMktusctóbain és a történelemben rejlenek. A helyzet még nehezebb az ideológiákban és a törekvésekben mutatkozó különbségek miatt. Világos, hogy az alatt a rövid idő alatt, amely- lye! az itt összegyűlt kormányfők rendelkeznek, nem lehet megállapítani e problémák keletkezésének okait és megtalálni azokat a módozatokat, melyek segítségével mindenki számára pártatlanul ki lehetne küszöbölni ezeket az okokat.

Ezzel szemben észszerű módon új szellemet alakíthatunk ki. amelv lehetőséget nyújt a felelősségünk körébe tartozó kérdések leendő megoldására. Az is fontos, hogy mi itt. Genfiben megtegyük az első lépést az igazságos, tartós békéhez vezető új úton.“

Ezután megemlített néhány kérdést.' amelyeket véleménye szerint Genfben meg kell vitatni.

„Az első kérdés Németország újraegyesítésének és egy össznémet kormány megalakításának kérdése szabad választások alapján — mondotta.

Tíz év telt el a Németországgal kötött fegyverszünet óta, de Németország még most is részekre tagolt. Ez a széttagoltság rossz dolog, komoly kárt okoz egy népnek, amelynek a többi néphez hasonlóan joga van a közös sorsra. E szét- tagoltság fenntartása a bizonytalanság alapvető forrása lehet Európában. A békére vonatkozó tárgyalásainknak nem lenne értelmük, ha ugyanakkor állandósítanánk azokat a körülményeket, amelyek a bókét veszélyeztetik. Ránk, négyünkre különleges felelősség hárul Németországgal kapcsolatban. Semmiféle megoldás, amelyre itt juthatnánk, nem lenne hathatós, ha a többség részéről nem talál támogatásra egész Németországban, így tehát e kérdésnek itteni tárgyalásaink alapvető kérdésének k rll lennie.

Megoldásunknak a tartós béke érdekében számolnia kell az ösz- szes érdekelt felek jogos biztonsági érdekeivel. Ezért ragaszkodunk ahhoz. hegy az újraegyesített Németországnak joga legyen, hegv saját választása szerint éljen a kollektív önvédelem őt megillető jogával. Ugyanilyen meggondolások alapján hajlandók vagyunk figyelembe venni a Szovjetunió jogos biztonsági érdekeit is.’1

Eisenhower ezután említést tett a kelet-európai népek úgynevezett ..kérdéséről“, majd hangsúlyozta: „Az amerikad és szovjet nép között nincsenek viták, nincsenek konfliktusok, nincs kereskedelmi ellenségeskedés. Népeink a történelem folyamán mindig békében éltek.“

Említést tett a továbbiaikban „a nemzetközi kommunizmus“ problémájáról, majd a fegyverkezés témájára tért át. Hangsúlyozta, hogy , az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában lefektetett alapvető célkitűzések ellenére a fegyverkezés jelenleg az emberiség erőfeszítéseinek jelentős részét az építő munkától improduktív célokra vonja el. Mi ennek véget szeretnénk vetni. Csakhogy nyilvánvaló. hogy a támadástól való félelem következtében ezt senki sem merj megtenni

A fegyverzet csökkentésével foglalkozva Eisenhower első lépésként javasolta a katonai berendezések felügyelete és ellenőrzéss megfelelő módozatának keresését, amely a váratlan támadásokat kiküszöbölné. Ezen a téren a legfontosabbnak tartja, hogy együtt vizsgálják meg a hatékony, kölcsönös ellenőrzés problémáját.

Befejezésül kijelentette: „Engedjék meg. hogy megismételjem: remélem, hogy nem egyszerűen azért vagyunk itt, hegy felsoroljuk nézeteltéréseinket. Nem azért vagyunk itt, hogy megismételjük azt a bonis gyakorlatot, amely az utóbbi tíz év alatt tárgyalásaink nagy részét jellemezte. Mi az emberiség bákevágyának megfelelően azért vagyunk itt, hogy olyan megvitatáshoz kezdjünk, amely új szellemet visz diplomáciánkba és az új tárgyalásokat jó előjelek között, kezdjek meg.“

Faure rainiszicrelnök beszéde

A francia miniszterelnök nyilatkozatában főként két problémát érintett: a hidegháború befejezésének kérdését és annak kapcsán a német problémát, valamint a leszerelés lehetőségeit.

Faure hangoztatta, hogy a hidegháború felszámolásának egyik igen fontos eszköze lenne a kapcsolatok helyreállítása a gazdasági élet. a kultúra és a tájékoztatás területén, Ezt követően a német kérdésről szólott és megállapította:

— Németország jelenlegi helyzete akadályozza annak kifejlődését. amit „enyhülésnek“ neveznek. Őszintén úgy vélem, hogy addig, erníg ez a német probléma nem oldódik meg, még ha más részről mutatkozik is némi javulás, nem kerülhet sor a nemzetközi élet igazi összehangolásár,

Faure több kérdést vetett fel a német probléma megoldását illetően. Egyebek között abból indult ki, hogy helyre kell állítani Németország egységét. Leszögezte, hegy ebben a kérdésben az értekezleten képviselt hatalmak álláspontja megegyezik. Az egyesítés módozatait és következményeit illetőén azonban megoszlanak a vélemények. A miniszterelnök véleménye szerint Németországot nem lehet és nem kell semlegesíteni.

A francia miniszterelnök elismerte. hegy a Szovjetunió a német kérdés kapcsán jogosan igényli biztonságának biztosítósát.

Faure kiemelte, hogy a nyugati hatalmak fenntartják az általuk aláírt egyezményeiket és az általuk létrehozott szerveket, E rendszer tekintetében — ismerte be — a Szovjetunió némi bizalmatlanságot táplálhat.

A francia miniszterelnök kifejtette azt az elképzelését, hogy a jövőben a két biztonsági rendszer — a nyugati és a keleti — eggyé olvadhat. Emlékeztetnem kell arra, — mondotta, hogy az európai biztonság általános szervezete, amely magában foglalja Németországot is, abban az esetben lesz különösen hasznos, ha az általam hangoztatott feltételezés nem valósul meg, vagyis, ha Németország nem marad a Nyugateurópai Unióban,

Nyilatkozatának második részében a leszereléssel foglalkozott és elismerte, hegy ez áll a béke általános megszervezésének középpontjában. A francia miniszter- elnök szerint a leszerelés megoldását az ellenőrzéssel kell kezdeni. Azt mondotta, hogy a leszerelés megvalósítására létre lehet hozni

olyan katonai szervezeteket, amilyen a Nyugateurópai Unió és létre lehet hozni gazdasági szervezetet is, tekintve, hegy' a leszerelés nem kizárólag katonai kérdés. Faure javasolta, hegy hozzanak létre nemzetközi szervezetet, amely átvenné mindazokat a pénzügyi és anyagi eszközöket, amelyek a fegyverzet korlátozásának szerződésszerű végrehajtása folytán felszabadulnának. Ezeket az eszközöket egy különleges és közös szerv kezelné és azokat a fejlődéiben visszamaradt területek megsegítésére használnák fel.

Faure kifejtette elképzeléseit a leszerelési intézkedések végrehajtása feletti ellenőrzésre és a büntető szankciókra vonatkozólag ezen intézkedések megsértése esetén. E szankciók gazdasági természetűek lennének. Hozzátette, tervének felvetése nem vezethet arra, hegy abbahagyják az ENSZ leszerelési bizottságinak keretében folyó jelenlegi tárgyalásokat. Végezetül hangoztatta, hogy amennyiben általános elképzelései egyöntetű helyeslésre találnának, akkor célszerű lenne, ha az értekezlet határozatot hozna elfogadásukról és ezzel megtenné az első lépést a leszerelés felé.

A genfi

Genf, július 19. ÍMTI) A Genfben tartózkodó négy külügyminiszter kedd délelőtt 11 órakor — magyar idő szerint pontosan délben — ülést tartott. A körülbelül másfélórás ülés után lljicsov szovjet szóvivő bejelentette, hogy a külügyminiszteri értekezlet részvevői egyhangúlag elhatározták: négy kérdést terjesztenek megvitatési javaslattal a kormányfők elé. E négy kérdés:

napirend

1. Németország újraegyesítés«;

2. az európai biztonság kérdése;

3. a leszerelés kérdése:

4. a Kelet-Nyugat közötti kaoeso« latok fejlesztése.

lljicsov hozzátette még: a külügyminiszterek egyhangúlag megállapodtak abban is, hogy az esetleg felmerülő minden más kérdésről a kormányfőknek kell eldönteniük, szóba hozzák-e.

A kormányfők kedd dé'ufáni tanácskozása a német kérdésről

Genf, július 19,

lljicsov, a genfi értekezleten részt vevő szovjet küldöttség szóvivője kedd este sajtóértekezleten ismertette a kormányfők kedden délután megtartott ülésének eseményeit. Elöljáróban közölte, hogy először Edén angol, majd Bulganyin szovjet miniszterelnök beszélt. Ezután Eisenhower elnök mondott beszédet, maid Faure francia miniszterelnök, — aki egyébként elnökölt az ülésen. A kormányfők ■megelégedésüket fejezték ki a külügyminiszterek eredményes és gyümölcsöző délelőtti munkája felett, mert gyorsan megállapodtak a napirendben.

Eden felszólalásában megelégedését fejezte ki, hogy sok közös szempont áll fenn a német kérdésben és mindenki egyetért Németország egyesítésének szükségessége kérdésében. Eden azonban rámutatott arra. hogy Bulganyin hétfői kijelentéseiben van egy pont, amely nyugtalanságot okoz neki. Ez a pont az, hogy a kollektív biztonsági rendszer megteremtése előfeltétele a német kérdés megoldásának. A kollektív biztonság megteremtése, ahogyan ezt Buleanyin javasolta, Eden szerint rendkívül bonyolult: sok szempontot kellene ehhez összeegyeztetni. ő — Eden — egyszerűbbnek tartaná * saját javaslatát, mely szerint a négy nagyhatalom és az egyesített Németország kössön biztonsági szerződést.

Ezután Bulganyin mondott rövid beszédet és ebben hangsúlyozta: Németország egyesítésének kérdése és általában a német kérdés a háború utáni problémák egyik legfontosabbika. Hogy megoldást lehessen elérni, a kérdést azzal ösz- szefüggésben kell megvizsgálni, és azt figyelembevéve kell döntést hozni, hogy Németországot felfegy- verzik és katonai csoportokba vonják be. A jelenlegi helyzetben, amelyet az jellemez, hegy Nyugat- Német ország belépett a Nyugateurópai Unióba és a NATO-ba, a körülmények még nem alkalmasak az egységes Németország megteremtéséhez. Az «gyérítés feladatát másképpen kell megvalósítani, lépésről, lépésre és az idő segítségével.

Bulganyin ezután ismét hangsúlyozta, hogy

a nemzetközi feszültség enyhülése és a hatékony eurépaj biztonsági rendszer megteremtése nagymértékben megkönnyítené a német kérdés megoldását,

megteremtené a szükséges előfeltételeket Németország békés és demokratikus alapokon végbemenő egyesítéséhez. Ezzel kapcsolatban utalt az államok közti bizalom helyreállításának szükségességére.

Eisenhower felszólalásában rámutatott: kötelességének tartja leszögezni. hogy a NATO védelmi szerv és semmiféle fenyegetést nem jelent senki számára.

Németországot — mondotta Eisenhower — olyan helyzetbe kell hozni, hagy senkit se támadhasson meg és senkit se fenyegethessen. Ami Amerikát illeti, az Egyesült Államok semmiféle támadó háborúban sem vesz részt és ilyent nem támogat; háborút csak akkor viselne, ha megtámadnák.

Bulganyin erre azonnal megjegyezte: megelégedéssel veszi tudomásul Eisenhowernek ezt a kijelentését,

hisz Eisenhower elnöknek ezt a bejelentését nagyfentosságúnak tartja; Eisenhowert egyébként is kitűnő államférfinak és hadvezérnek Lmeri a Szovjetunió Végezetül az elnöklő Faure miniszterelnök leszögezte, hogy a német kérdésben vélemény- különbségek állnak fenn a kifejtett szempontok között, de reméli, hogy ezeket összhangba lehet hozni.

Ugyanakkor bízik abban, hogy a későbbiekben majd lehetőség nyílik a megegyezésre és egységes megoldásra jutnak. A kérdést igen jól megvitatták s a vita igen tárgyilagos és hasznos volt.

Ezután a kormányfők elhatároz« ták, hogy

a külügyminisztereket megbízzák azzal, hogy a kérdést a szerdai ülésen részleteiben tárgyalják meg és tegyenek javaslatokat, hogy később visszatérhessenek a kérdésre, lljicsov ezután megemlítette, hogy a hétfői ülés Végeztével a kormányfők nemhivatalos beszélgetést folytattak, igen fesztelen hangon.

Ez a beszélgetés, mint maga a tanácskozás is, a megértés és az együttműködés jegyében zajlott le.

Edén miniszterelnök nyilatkozata

HÍREK GElNFBÖL

Anthony Eden angol miniszterelnök a ganfi értekezlet megnyitó ülésén a többi között a következőkét mondotta:

„Ez az értekezlet egyedülálló a történelemben, mert azok a feltételek, amelyek között ülésezünk, páratlanok az emberiség életében. Valamennyien tudjuk, hogy korunk kimeríthetetlen erőforrásai, a tudományos és műszaki felfedezések elérhetők számunkra. Csak ki kell nyújtani kezünket és az emberiség s virágzás olyan korszakába lép, amilyent eddig soha nem ismert Hasonlóképpen világos, hogy szörnyű pusztítást von maga után a nagyhatalmak közötti „minden konfliktus." A továbbiakba kifejezte azt a véleményét, hegy „semmiféle háború sem lehet előnyös a győztesnek sem. Neki és a legyő- zöttnek egyaránt csak teljes megsemmisülést jelentene“, majd hangoztatta:

„Ez az értekezlet kísértet arra, hogy előrehaladást érjünk el azokban a problémákban és nézeteltérésekben. amelyekkel itt ma szembenézünk. És ezen az értekezleten főleg az európai vonatkozású kérdésekkel kell foglalkozni.“

„Amíg Németország kettéosztott Európában, addig Európa is ketté lesz osztva — folytatta. — Amíg Németország egysége nincs helyreállítva, nem lehet sem bizalom, sem biztonság ezen a kontinensen “ A brit miniszterelnök ekkor közölte, hogy javaslatokat terjeszt elő, amelyek szoros összefüggésben állhsk egymással. Céljuk az, hogy

lecsillapítsák azokat az aggodalmakat, amelyeket a Berlinben előterjesztett nyugati terv kelthetett és másrészt az, hogy gyakorlati tapasztalati alapot nyújtsanak a fegyverzetek ellenőrzéséhez.

Edén ezután a következő három javaslatot terjesztette elő:

1. „Célunk annak megvalósítása, hogy Németország egyesülhessen, továbbá az, hogy szabadon válassza meg azt az országot, amellyel szövetkezni kíván. Ez — mint mondotta — senkire nézve ne jelentsen semmiféle fenyegetést. Készek vagyunk belépni egy olyan biztonsági paktumba, amelyet az itt képviselt hatalmak és az újraegyesített Németország alkotnának. E paktum értelmében minden egyes ország kinyilváníthatná, hogy kész segítségére sietni egy agresszió áldozatává esett országnak, bármelyik ország legyen is ez az áldozat. E paktumra nézve különböző formákat lehet tervbe venni. Készek vagyunk ezeket a formákat megvizsgálni és mindegyikre vonatkozólag ismertetni nézetünket. Javasoljuk, hogy egy ilyesfajta megállapodás az ENSZ fennhatósága alatt jöjjön létre.

2. Készek vagyunk megvizsgálni és felkutatni a megállapodást a

Genf (MTI). Mint a Reuter jelenti. a négy nagyhatalom külügyminiszteréi szerdán magyar idő

Németország mindkét részéiben és

a Németországgal szomszédos országokban levő erők és fegyverzetek összmennyiségáre vonatkozólag. E cél eléréséhez szükséges lenne belépni egy kölcsönös ellenőrzési rendszerbe, amelynek célja a létrejött megállapodás hatókony fisltil- vigyázása. Reméljük, hogy minden itt képviselt ország, valamint az újraegyesített Németország részese lenne ennek a rendszernek. Megállapodás történne arról, hogy e téren semmiféle javaslat nem tenné feleslegessé, vagy nem hátráltatná az ENSZ leszerelési albizottságának munkáját, amelynek óriási jelentőséget tulajdonítunk.

3. Készek vagyunk tanulmányozni a Kelet és Nyugat közötti demilitarizált övezet lehetőségét.“

Eden végül kiemelte azt a meggyőződését, hogy „ezek az elképzelések igazi biztonságot jelentenének.“ „Javasolom, hogy tovább tanulmányozzuk őket —• mondotta. — Ügy gondolom, hogy sikert jelent számunkra, ha bizonyos politikai eredményre jutunk Németország jövője és az európai biztonság kérdésében, olyan eredményre, amelyet ez az értekezlet fog elbírálni ..

szerint 12 órakor összeültek második megbeszélésükre. (MTI).

A hárem nyugati kormányfő szerdán különtárgyslást folytatott

Szerdán reggel Eisenhower amerikai elnök. Eden angol miniszterelnök és Edgár Faure a francia kormány feje különtárgyalást folytatott. A három kormányfő a szerda délutáni ülést készítette elő,

Genfbe érkezett Harold Stassen

Harold Stassen, Eisenhower elnök leszerelési megbízottja szerdán délelőtt Genfbe érkezett. Stassen csatlakozik az amerikai küldöttséghez, amikor az hozzákezd a leszerelési kérdésben kialakítandó amerikai álláspont kidolgozásához.

Eisenhower és Eden reggelije

Eisenhower amerikai elnök szerdán reggelin látta vendégül Eden angol miniszterelnököt. A reggelin megvitatták az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát közösen érdeklő kérdéseket. A reggelin részt-vett Dulles amerikai és MacMillan angol külügyminiszter is. (MTI).

A külügyminiszterek szerdán délelőtt, a kormányfők szerdán délután folytatták tanácskozásaikat Genfben.

Genf (MTI). Az értekezlet megfigyelői körében már most sok szó

esik a négyhatalmi kormányfői értekezlet után sorra kerülő külügyminiszteri értekezletről. Egyesek szerint — mint ismeretes — ezt a külügyminiszteri értekezletet New- Yorkban kellene megtartani az ENSZ következő ülésszaka után. Mások viszont valószínűbbnek tartják, hogy az értekezletre október második felében Genfben kerül majd sor. Az eddigi két genfi értekezlet ugyanis bebizonyította, hogy ez a megoldás technikai szempontból nagyon sok előnnyel jár.

Faure francia miniszterelnök egyébként kedden este fogadta Blankenhornt, Nyugat-Németország NATO-megbízottját s a genfi értekezlet nyugatnémet megfigyelőjét.

Az United Press jelentése szerint a német megfigyelők küldöttsége nyugtalanságát fejezte ki amiatt a szívélyesség miatt, amely az értekezlet során az amerikai és a szovjet küldöttek kapcsolatait jellemzi. Ezeket az érintkezéseket „váratlan bajtársias érzelem megnyilvánulásoknak” minősítik.

Kedden este az angol küldöttség vacsorát adott a szovjet küldöttség tiszteletére^

Olvasd, tanulmányozd a

PÁRTÉ PÍTÉS-f!

Megkezdődött a külügyminiszterek szerdai ülése