Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-20 / 169. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A ME G Y El TAN ÁCS LAP J A VIÍ. é^olyani, 169. szánt Ara SO Ííüér !§55. július 29., szerda A FELEMELKEDÉS ÚTJÁN Új termelőszövetkezet alakult Szolnokon A erőinek] határban eddig há­rom körös gazdaság, 3 Szabadság, Uj Élet és a Tisza Antal Termelő­szövetkezet működött, Eredményeik tnest arra ösztönözték a határ más részén lakó egyénileg dolgozó pa­rasztokat is, hogy a nagyobb jöve­delmet, a jobb életet biztosító szö­vetkezeti gazdálkodást válasszák, A rádióállomás melletti Millér-la- posi határrészen már huzamosabb ideje beszélgettek arról az egyéni­leg dolgozó parasztok, hogy össze­fogva, a gépek segítségével, sokkal jobban tudnak gazdálkodni. Hétfőn este az Alcsi-Millér-laposi határ­részen tizenegy dolgozó paraszt — Petőfi TSZ néven — új közös gaz­daságot alakított. A termelőszövet­kezet tagjai: Négyes! Sándor, Csa­bai Jánosné 7 és fél holdas, Vár­bíró István 7 holdas, Kurta György, Lévai Antal, Karsai Pál 12 holdas. Pesti Péterné 2 és fél, Zsaraai Bé­la 5, öz János 2, özv. Csabai Lásslóné másfél holdas dolgozó paraszt. Elnöknek Válé Máté 10 és fél holdas egyénileg dolgozó pa­rasztot, a földművesszÖ\retkezetek megyei választmányának tagját választották meg. Az új közös gazdaság tagjai most azt tervezik, hogy 80 holdas rizs- telepet létesítenek és az öntözéses gazdálkodás területét már az első esztendőben megfelelő vetésforgó szerint állítják össze. A termelő- szövetkezet tagjai ezenkívül azt tervezik, hogy a közös gazdálkodás folytán a szolnoki határ legjobb búzatermő földjévé változtatják át p, Petőfi TSZ földjét és a kenyér­gabona termesztésben versenyre lépnek a másik három szolnoki kö­zös gazdasággal. A termelőszövet­kezet tizenegy tagja a gabonabeta­karítás mellett most tovább foly­tatja a szervező munkát, hogy az új gazdasági évet már harmincöt­negyvenen 3 — 409 hold földön kezdjék meg. Már tizenkét tagja van a tiszatenyöi Rákosi TSZ nek IMÁJUS I utolsó hetében alakult meg Tiszatenyőn tíz taggal a Rákosi TSZ. Jelenleg 17 tagja van. földterülete pedig 92 hold. Nász Sándor 6 holdas dolgozó paraszttal is beszélgettek az új tsz tagjai. Elmondták, hogy ősszel kez­dik meg a közös gazdálkodást, ad­dig pedig folytatják a szervezést. Ismertették terveiket is. Ezek sze­rint 15 holdas kanyhakertészetet lé­tesítenek a Godó-halomnál, itt ugyanis a meglévő bővizű kutak lehetővé teszik az öntözést. Ezen­kívül 10 hold gyümölcsöst telepíte­nek fnég ezévben. Ez nagymérték­ben gyarapítja majd jövedelmüket. Megmondták őszintén, azt szeret­nék, ha Nász Sándor — akit jó gazdának ismernek — szintén ve­lük haladna a nagyüzemi gazdál­kodás útján. INÄSZ SÁNDOR I akkor még nem adott határozott választ. Azt elismerte, hogy jó dolog a szövet­kezés, de azért kételyei is voltak. Egy hónap múlva azonban a la­kásán kereste fel Rékasi Sándor elvtársat, a tsz elnökét és a követ­kezőket mondotta: — Beszélgetésünk óta sokat gon­dolkoztam az új tsz sorsáról, s ar­ról is, hogy mitévő legyek. Most azért jöttem hozzád, hogy közöl­jem: belépek a Rákosi TSZ-be. Hallottam arról, hogy már az ősz­szel közös jószágállományunk lesz. Én szívesen dolgoznék a tehené­szetben, ha a többi tag ezt jónak látja. Annak is gyorsan híre futott a községben, hogy Busi Eajos bácsi szintén kitöltötte a belépési nyilat­kozatot, Évtizedeket küzdött vé­gig, mint urasáig! cseléd s csak a földosztáskor kapott területen lett a maga gazdája. Most a követke­zőképp m vélekedett: I- MEGPRÓBÁLTAM) az egyéni gazdálkodást, de úgy gondolom, sokkal jobb lesz a szövetkezetben, ahol együttes erővel nagyobb ered­ményeket érünk el. Itt van a Lenin TSZ példája. Ez is azt igazolja, hogy a közös gazdaságokban ma­gasabb, a terméshozam. — Én csak azóta vagyok nyu­godt — mondotta Businé, — amióta férjem kitöltötte a belépése nyilat­kozatot. Saját magam tapasztal­tam, mit jelent tsz-éagnak lenni. 1951-ben. mint özvegy asszony, a Lanin TSZ-ben dolgoztam. Része­sedéskor csupán búzáiból 8 mázsát kaptam, ezenkívül árpát, kukori­cát, cukrot, gyümölcsöt is osztot­tak munkaegységeinkre. Abban az évben jó hízót vágtam, egyszóval mindenem megvolt. Férjemmel együtt igyekeztünk a 4 és fél hold földön úgy dolgozni, hegy megkö­zelítsük a tsz eredményeit. Ez nem sikerült. Évről-évre azt láttam, hogy a tsz-ben különb a vetés, sokkal nyugodtabb a tsz családok élete. Most az a tervem, hogy amint megkezdődik a közös mun­ka, mindig ott leszek, ahol meg kell fogni a dolog végét. AZ EGYÉNILEG dolgozó pa­rasztok a betakarítási munkák ide­jén is szakítanak egy-egy pár per­cet arra, hogy érdeklődjenek az új tsz iránt. Ez azt mutatja, hogy a tsz-ba lépő dolgozó parasztok száma növekedni fog s a tiszatenyöi gaz­dák közül is egyre többen térnek a felemelkedés útjára. JHl áj&ácj a (jcihanatföleleken ? Ulveczki István kisújszállási traktoros teljesítette aratási tervét A Kisújszállási Gép­állomás traktoristái a gabona betakarításában és a tarlóhántásban a hétfői napon újabb nagyszerű, eredménye­ket értek el. Herczeg Benedek kombájnos 20 holdról 210 mázsa, Kiss Sándor 23 holdról 190 mázsa. B. Tóth Imre 15 holdról pedig 160 mázsa gabonát takarított be ezen a napon. Vlveczki István trak­torista hétfőn befejezte aratási tervét, 150 hold­ról vágta le a gabonát. Szorosan nyomában ha­lad Máté Sándor, akinek teljesítménye hétfő es­tig 135 hold. A tarló­hántásban ezen a na­pon Dohai Ferenc ért el legjobb eredményt. Tár­csával 30 holdon végez­te el ezt a fontos mun­kát. Szöllősi István traktoros pedig 25 hol­don hántolta fel egy nap alatt a tarlót. A gépállomás legjobb talajmunkás traktoris­tája Tuka János, aki a nyári idényben már 287 hold talajmunkát vég­zett el. Az elmúlt de­kádban 101 hold tarló­hántás és középmély szántás befejezésével ért el kimagasló ered­ményt. NAGY IRÉN Kisújszállási Gépállomás fi törökszentmiklósi traktorosok között Polgár József az első A Törökszentmiklósi Gépállomás traktoristái is lendületesen, lelke­sen végzik a gabona betakarítását. A Zetor-vontatású kévekötő arató- gépekkel dolgozó traktorosok közül Polgár József 150. Németh Meny­hért 114, Bekker Kálmán pedig 112 beid gabonát aratott le. A Mezőtúri Tangazdaságban a tarló 98 százalékát felhántották A Mezőtúri Mezőgazdasági Tech­nikum Tangazdaságában az őszi árpa után a búza aratását is be­fejezték. őszi árpából az átlagter­més 20 mázsa volt, a búza pedig 13 mázsát adott. A tangazdaság gyorsbeadásként 100 mázsa árpát és 300 mázsa búzát szállított be a begyűj'tőhelyre. A tarló 98 százalé­kát felhántották. fiz értekezlet feladata, hop megtalálja az egyetértés Étialt a megoldásra vári nemzetközi problémákkal kapcsolatban iV. A. Bulganyin efviárs nyilatkozata a genfi négyhatalmi , kormányfői értekezleten Moszkva (TASZSZ) N, A; Bul- ganyin nyilatkozata elején a szov­jet kormány nevében üdvözölte a küldöttségek vezetőit és tagjait, majd megállapította, hogy a négy hatalom kormányfőinek értekezle­te, amely az összes érdekelt felek óhajának megfelelően ült össze, olyan időszakban zajlik le. amikor világszerte a nemzetközi feszült­ség bizonyos enyhülése tapasztal­ható és kedvezőbb feltételek je­lentkeztek a megoldatlan nemzet­közi problémák rendezéséhez. N. A; Bulganyin ezután felso­rolta azokat a tényeket, amelyek előmozdították a nemzetközi fe­szültség csökkenését. Ezek a ko­reai vérontás megszűnése, az indo­kínai hadműveletek végetérése, az osztrák államszerződés megkötése, a szovjet — jugoszláv viszony ren­dezése, a bandungi értekezlet si­keres lebonyolítása. D. Nehru in­diai miniszterelnök látogatása a Szovjetunióban, a Szovjetunió kor­mányának a Német Szövetségi Köztársaság kormánya elé terjesz­tett javaslata; Különösen ki kell emelni a nemzetközi feszültség enyhíté­se szempontjából azoknak a javaslatoknak jelentőségét, — amelyeket a szovjet kormány ez év május tizedikén a fegy­verzet csökkentésének, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásá­nak, valamint az uj világhá­ború veszélye elhárításának kérdésével kapcsolatban előter­jesztett. — mondotta a továbbiakban.- — Akadnak azonban olyan, problé­mák is. amelyek elválasztanak bennünket egymástól .át amelyek haladéktalanul megoldást kövétel- nek. E problémák rendezetlertsége okozza azt. hogy a nemzetközi helyzet bizonyos javulása ellenére, ez a helyzet a maga egészében még mindig feszült, még mindig nem alakult ki az a bizalom az ál­lamok között, amely nélkül a né­pek nem lehetnek nyugodtak hol­napjuk miatt. Mindez arra kötelez bennünket, a négy hatalom itt összegyűlt ál- lamférfiait, hogy teljes komolyság­gal vizsgáljuk meg a kialakult helyzetet és minden lehetőt meg­tegyünk annak érdekében, hogy elősegítsük a kellő bizalom kiala­kulását az államok, mind a nagy államok, mind a kis államok kö­zötti kapcsolatokban; Kellemes volt számunkra, hogy hallhattuk itt D. Eisenhower elnök úr nyilatkozatát, nevezetesen, hogy „az amerikai nép a szovjet nép barátja szeretne lenni. Nincsenek viták az amerikai és a szovjet nép között, nincs a két nép között konfliktus, sem kereskedelmi el­lenségeskedés. Történelmileg népe­ink mindig békében éltek egymás­sal." Az elnök űr ezután rámutatott annak szükségességére, hogy a két nép közötti összes mesterséges aka­dályok kiküszöbölődjenek. Mi mindezzel tökéletesen egyet­értünk, mert az említett akadályok kiküszöbölése megfelelne mind a szovjet és az amerikai nép nem­zeti érdekeinek, mind az egyete­mes béke érdekeinek. Értekezletünk főfeladata az. hogy megtalálja az utat a szükséges megegyezés eléréséhez a megoldá­sukat követő problémákban. A Szovjetunió küldöttsége az­zal az óhajjal jött el erre az értekezletre, hogy az értekez­let valamennyi résztvevőjének közös erőfeszítésével megtalál­ja a rendezetlen kérdések meg­oldását és a maga részéről kész figyelmesen megvizsgálni az értekezlet más résztvevői­nek javaslatait. Nem kétséges, hogy pontosan ezt várják tőlünk a népek, amelyek­nek tekintete ma Genf felé, erre az értekezletre irányul. Nem vé­letlen az, hogy sok államférfi, szá­molva a népek következetes béke­akaratával, mind határozottabban sikraszáll azért, hogy a megoldat­lan problémákat az összes érde­kelt felek törvényes jogainak kellő figyelembevételével oldják meg. Nem '^agyunk hajlamosak lebe­csülni az ilyen problémákat, ezen belül a megoldatlan európai és ázsiai problémák rendezésének ut­ján tornyosuló nehézségeket. De ha valamennyien azzal a szándékkal jöttünk az értekezletre, hogy fel­kutassuk a nehézségek leküzdésé­nek útjait, akkor ez biztos záloga a jelen értekezlet sikerességének. A szovjet kormány azon a vélemé­nyen van. hogy a négy hatalom kormányfőinek ez az értekezlete történelmi szerepet játszhat, ha va­lamennyien őszinte törekvést tanú­sítunk a nemzetközi feszültség enyhítésére és az államok közötti bizalom megteremtésére. A Szovjetunió külpolitikája vi­lágos. Hívei voltunk és va­gyunk a népek közötti béké­nek, valamennyi állam békés egymásmelleit élésének, füg­getlenül attól, milyen belső rend uralkodik egyik vagy má­sik államban, mivel a fenn­álló társadalmi és gazdasági rendszer kérdése bármely ál­lamban az illető nép belügye. Akit valóban aggaszt a jelenle­gi helyzet — mondotta a további­akban N. A. JJulganyin — az szük­ségképpen csatlakozni fog ahhoz a követeléshez, hogy vessenek véget a fegyverkezési hajszának, tiltsák be az atomfegyvert és biztosítsák, hogy az atomerőt kizárólag békés célokra, az emberiség javára, a ci­vilizáció javára használják fel. Ami a Szovjetuniót illeti, mindig sikraszállt és síkra száll átfogó nemzetközi együttműködésért az atomerő békés felhasználása terü­letén. A szovjet kormány úgy dön­tött, hogy megfelelő mennyiségű hasadóanyaggal hozzájárul a nem­zetközi atomerő ügynökség hatás­körébe tartozó nemzetközi atom- anyag-alaphoz, amint döntés szü­letik ilyen ügynökség létrehozásá­ról; Ennek kapcsán meg kell jegyez­ni, hC'gy a Szovjetunió helyesnek tartja az öt hatalom fegyveres erői színvonalának olyan megálla­pítását, amilyent az Egyesült Álla­mok, Anglia. Franciaország és Ka­nada javasol; Igen fontos lenne, hogy ez az értekezlet foglaljon állást olyan nemzetközi egyezmény megkö­tése mellett, amely kifejezés­re juttatná közös beleegyezé­sünket abba, hogy az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kí­na fegyveres erőinek színvona­lát az említett hatalmak min­degyike számára egy — másfél millió főben, Anglia és Fran­ciaország számára pedig hat­százötven — hatszázötvenezer főben állapítsák meg s az ösz- szes többi állam fegyveres erő­inek létszáma külön-külön ne haladja meg a százötven—két­százezer főt. Ismételten hangsúlyozni szeret­ném, hogy a szovjet kormány el­fogadta a három hatalomnak a hagyományos fegyverekre vonat­kozó javallatát. Most joggal el­várjuk, hogy e hatalmak részéről olyan lépésre kerüljön sor. amely biztosítja a megegyezést az atom­fegyver eltiltásának kérdésében. Ez lehetővé tenné, hogy az egész le­szerelési kérdés reális talajra ke­rüljön; E. Faure úr. Franciaország mi­niszterelnöke beszédében azt a gon­dolatát fejezte ki. hogy csökken­teni kellene a katonai szükségle­tekre szánt költségvetési kiutalá­sokat és kifejtette elgondolásait ennek érdekében. Úgy véljük, hogy ezek az elgondolások érde­kesek és figyelmes tanulmányozást érdemelnek. Ezenkívül a szovjet kormány vé­leménye szerint a négy hatalom részéről jó kezdet lenne, ha már most megegyeznének az osztrák államszerződés megkötésével kap­csolatban Ausztria területéről ki­vonandó katonai csapategységek le­szerelésében és ezzel csökkentenék fegyveres erőik létszámát. Felesleges hosszabb fejtegeté­sekbe bocsátkozni arról, milyen je­lentőséggel bír az európai bizton­ság kérdése, az európai béke bizto­sításának kérdése. A béke bizto­sítása Európában döntő jelentősé­gű az egyetemes béke biztosítása szempontjából. A szovjet kormány meggyőző­dése, hogy az európai béke biz­tosításának és egy újabb ag­resszió megakadályozásának legjobb útja kollektív bizton­sági rendszer megszervezése az összes európai államok és az Amerikai Egyesült Államok részvételével. Egyes európai államoknak más európai államok ellen irányuló ka­tonai csoportosulásai helyett meg kell teremteni az Összes európai államok közös erőfeszítésein ala­puló biztonsági rendszert, amely­nek elveit a szovjet kormány is­meretes javaslatai fogalmazták meg. Nem szabad figyelmen kívül hagynl az ezen rendszer megte­remtésének útján jelentkező ne­hézségeket, többek között azt a tényt. • hogy a jelen tárgyalásokon résztvevő hatalmaknak katonai kö­telezettségei vannak más államok­kal szemben. Ezért, a megegyezés érdekében a Szovjetunió úgy véli, hogy az európai kollektív biztonsá­gi rendszer létrehozását két sza­kaszra kellene felosztani; Az első szakaszban a szerződésben résztvevő álla­mok nem mentesülnek a jelen­leg érvényes szerződésekben és egyezményekben magukra vál­lalt kötelezettségektől, viszont vonatkozik rájuk az a kötele­zettség, hogy tartózkodnak fegyveres erők alkalmazásától és mindazokat a vitákat, ame­lyek közöttük támadhatnak, bé­kés eszközökkel oldják meg. Meg lehetne állapodni abban, hegy amíg létrejön a megegyezés a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról, valamint az európai országok területén állo­másozó külföldi csapatok kivonásá­ról, a 'szerződésben résztvevő álla­mok kötelezik magukat arra, hogy semmi további intézkedést nem tesznek más európai államok terü­letén állomásozó fegyveres erőik növelésére, még akkor sem, ha ko­rábban megkötött szerződések és egyezmények alpján ilyen intézke­dések folyamatban vannak, A második időszakban az említett államok szerződés alapján teljes mértékben mar gukra vállalják az európai kol­lektív biztonsági rendszer lét­rehozásával összefüggd kötele­zettségeket, ugyanakkor teljes mértékben hatályukat vesztik az északatlanti szerződés, a pá­rizsi egyezmények ég a varsói szerződés, az ezek alapján lét- rehozott államcsoportosulásokat megszüntetik és helyükbe ál­lítják az összeurópai kollektív biztonsági rendszert. Ä szovjet kormány véleménye szerint végeredményben arra kell törekednünk, hogy ne legyenek külföldi csapatok az európai állá-* mek területén, A külföldi csapatok kivonása aa európai államok területéről s eb­ben a vonatkozásban 4 második világháború előtti helyzet vissza­állítása gyökeresen megjavítaná Európában a helyzetet és kiküszö­bölné az államok közötti kapcsola­tokban ma fennálló bizalmatlan­ság egyik fő, ha nem legfőbb for­rását. A külföldi csapatok kivonása az európai államok területéről sokban megkönnyítené a megegyezés lét­rehozásának lehetőségét mind az európai és nemcsak az európai ál­lamok hagyományos fegyverzetének csökkentése terén, mind a nukleá- (Folytatás a 2. oldalon.) t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom