Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

1955 július 14. SSOLNOKM'EG'S'E! NÉPLAP 3 Több kijavított moidonyt és vasúti kocsit V s e m i értekezlet volt a Járműjavítóban A legmagasabb vállalati fórum, az ü2«tu értekezlet tárgyalt ked­den délután az új negyedév fel­adatairól a Járműjavítóban. Az üzem dolgozói közül sokan eljöttek a fontos tanácskozásra. A kultúr­terem megtelt széksorai bizonyítot­ták, hogy a termslés, a szervezés nemcsak a vezetők, hanem a gyár munkáskolkktivójának ügye is. Erdősi Gyula igazgató beszámoló­ját nagy érdeklődés kísérte. A X. vasútüzemi konferencia határozatai alapján részletesen elemezte az osztályok, műhelyek feladatát. S2ób‘li utasítást adott, megoldáso­kat javasolt s az érdekeltek azon­nal jegyeztek a tennivalókat, hogy külön ne kelljen még visszatérni erre. — A2 idei őszi forgalom a tava­lyinál lényegesen nagyobb munkát jelent. A mozdonyok és kocsik száma változatlan maradt, a szál­lításra váró áruk mennyisége azon­ban növekedett. Ezen belül azon­ban vannak kihasználatlan lehető­ségek. Nekünk mindenekelőtt az a feladatunk, hogy növeljük a ren­delkezésre adható mozdonyok és kocsik számát, minél kevesebb moídony és kocsi álljon javítás alatt vagy javításra várva telepün­kön. Szeptember végéig 38 moz­dony és 690 kocsi lehet az átlag, beleértve a telepállcmásokat is. — Ez azt jelenti, — folytatta Er­dősi elvtárs, — hogy a III. negyed­évben legalább 36 db. középjaví- tásos mozdonyt kell kiadni a fő­vizsgán és főjavításon kívül. Ha­vonta 238 kocsi javításával kell végezni. A beszámoló további részében részletes feladatokat jelölt meg. A kocsiosztálynak az őszi forgalom mtgindulására el kell végezni a légfékek beszerelését. A megmun­káló osztályon a rúgó- es kerék- ellátás megkönnyítése érdekében az ezeket készítő részlegeket há­rom műszakra kell átállítani. A kazán- és tűzikovács részlegeket — tekintve, hogy ez szűk keresztmet­szetnek számít — üzemen belüli átcsoportosításokkal meg kell erő­síteni s minden alkalmas embert ide kell irányítani. A mintaszerű beszámoló után sok értékes javaslat hangzott el. Csömör János elvtárs, a kocsiosz­tály dolgozója versenyfelhívással fordult a mozdonyosztály vasasai­hoz, aktíváihoz. A megállapodás hamarosan létre is jött. A két osz­tály havi terveit átlag két nappal előbb befejezi. — „Fekvemaradó“ mozdonyt és hibás kocsit nem ad­nak ki. A mozdonyokat az átla­gos 30 nap helyett 20, a kocsikat az átlagos 6 nap helyett 4 nap alatt javítják meg. Andrássi elvtárs, a vili osztály vezetője elmondotta, hogy a fel­adatok nagyok, meg lehet azonban oldani őket. Különösen a ková- csoknál van javulás a2 anyagellá­tásban s ha ez továbbra is így lesz, nincs mitől tartani. A meg­munkáló osztály szilárdam tartja vállalását, hegy a társosztályokat segíti tervük, ígéreteik valóravál­tásában. Mátyás elvtárs, a mozdomyosztály dolgozója kérte, hogy megfelelő futóvágányt adjanak a mozdony- osztálynak. így jobban tudják ellen­őrizni a minőséget s nem kell utánjavításokat végezni, ami költ­séges s emellett húzza az időt. Sok jó javaslat, bírálat hang­zott még el az értekezleten, amely hasznos és eredményes munkát végzett s komolyan, alaposan fel­készített a harmadik negyedév fel­adatainak megoldására. — Magas színvonalát mutatja az is, hogy az egyes kérdésekben azonnal intézke­dett. megelőzve a külön megbeszé­léseket, írásbeli utasításokat. Megyénkben több mint 4G0Q fiatal vesz részt az idén a PetöfMskolákon Március eleje óta me­gyénkben 634S fiatallal erősödött a Dolgozó If­júság Szövetsége. A DISZ alapszervezetek most jelentős erőt for­dítanak az újonnan fel­vett DISZ-tagok neve­lésére, oktatására. El­sősorban arra töreksze­nek, hogy a fiatalok a közös munkán keresz­tül megismerjék és megszeressék a DISZ-t és az ott folyó életet. Mezőtúr termelőszövet­kezeti városban pél­dául, ahol több mint 450 új taggal erősödtek az alapszervezetek, az első naptól kezdve min­den fiatalt bevonnak az ifjúsági munkába. Meg­bízatást kapnak, s el­lenőrzik és segítik ezek végrehajtását. Nagy- iván községben a régi és az új DISZ-tagok szintén közös munká­ban forrnak össze: a tanács segítségével DISZ-székházat építe­nek saját erejükből. A nyári munkák ide­jére megyeszerte ifjú­sági munkacsapatok alakultak: július elejéig 74 cséplőcsapatot szer­vezett a DISZ. Emellett 11 aratóbrigád vállalko­zott arra, hogy learat­ják az özvegyek és az idősebb dolgozó parasz­tok gabonáját. Ezeket a munkacsapatokat, bri­gádokat úgy szervezték meg, hogy a régi DISZ- tagok között ott legye­nek az újonnan felvett fiatalok is. A legutóbbi vasárnap például az Er­zsébet-ligeti parasztfia­talok és a szolnoki kö­zépiskolások találkoztak. Délelőtt a két DISZ szervezet régi és új tag­jai közösen learatták özvegy Oláh Mihályné gabonáját, délután számháborút vívtak, es­te pedig tábortűz mel­lett találkoztak. Különös gondot for­dítanak megyénk DISZ szervezetei a fiatalok politikai oktatására. Ép­pen ezért már most gondosan felkészültek a Petőfi-iskolára. A me­gyében 201 Petöfi-isko- la indul ősszel, több mint 4000 hallgatóval. Ez éppen kétszerese a tavalyi létszámnak. Idén minden termelő■ szövetkezeti és üzemi DISZ szervezetben lesz már Petöfl-iskola. A hallgatók marxi-lenini oktatását biztosítja, hogy a propagandisták háromnegyedrésze kommunista. A párt legjobb tagjait bízta meg a fiatalok oktatá­sával, nevelésével. Tervbe vették azt is hogy mintegy 80 DISZ alapszervezetben szep­tember elejétől klubes­teket rendeznek a fia­talok számára. A kenderest Vörös Csepel TSZ-ben másodvetéssel növelik a takarmány-készletet Az ország figyelme ezekben a he- ékben a mezőgazdaság dolgozói elé fordul. Az ő kezükben van né- Unk kenyere. A kenyérgabona yors, minél kisebb szemveszteség­ei való betakarítása a mostani leg- jntosabb tennivaló. A gyakori eső az utána következő melegebb idő irgeti az aratást. Az őszi árpa intő többsége már keresztben ta- lható. Ahol pedig kombájnnal attak, biztos helyen, a magtárban in a gabona. A közel másfélezer holdas Vörös epei TSZ-ben két kombájn aratta a 100 hold őszi árpát. Fehér szló kunhegyes! traktoros bri- dvezetőnek és a derék kombójnistáknak •ítő része van abban, hogy a szö- kezeti tagok már eleget tettek >a és zab beadási kötelezettsé­gnek. it őszi árpa aratása vizsga volt épek és az emberek számára és ■t eredményeik, szorgalmuk osíték arra, hogy a kenyérga- a begyűjtésben, a búza betaka- sban is siker koronázza igyeke- ket. A Vörös Csepel Termelő- etkezet tagjai 359 hold kenyér- mát vetettek. Ennek learaíá- szerződtek a Kunhegyes! Gép- nással, amely két kombájnt és kévekötő aratógépet bocsájtott elkezésükre. A tsz vezetői és emberei jó szervezéssel, a mun- yamatok gépesítésével segítik takarítást. A kombáinaralta írói folyamatosan szállítják a nát a teherautók és a vontatók, pállomás által készített. »torral vontatott szalma­1ÚZÓ a föld végére a kombájn szal­onnán fogatok szállítják tö- és elevátorok segítségével rak- kazlat. gépek segítsége mellett to- a is szükség van a tsz-tagek munkájára. A kombájnszé- van élég tennivaló. Kálmán növénytermesztési brigádve- irányításával Molnár Pál, S Imre. Kökényesi István, •largít és a Márta lányok se- ; a betakarításban, irös Csepel Termelőszövetké- j«i nem hallgattak a maradi nézeteket hirdetőkre. A tarló legel­tetése helyett elvégeztették a tarló­hántást és másodnövényt vetettek. A kunhegyes! traktoristák a szal­malehúzó nyomában haladva nyomban megkezdték a tarlóhántáBt. A felszántott talajon aztán rögtörő­borona és simító készített jó mag­ágyat a kukorica, napraforgó és a köles számára. Vetés után könnyű hengerrel tömörítették a talajt, hogy gyorsabban kikeljen a mag. A mostani időjárás igen kedvező a másodvetésekre. Úgy vélekednek a Vörös Csepel TSZ tagjai, bolond ember az, aki a mésodnövényvetés helyett a tarlólegeltetést helyezi előnybe. A szövetkezetben 11 hold kukoricát és napraforgót, 14 hold kölest vetettek a tarlóba, a kora tavasszal levágott takarmánykeve­rék helyére mintegy 72 holdon siló- kukorica, csalamádé került. A másodnövények vetésével még kiegészítik az eddig meglévő öt­százhetven köbméter zöldsilókész- letüket. Rövidesen még két hold káposztarepcét is vetnek, téli lege­lőül a juhoknak. A Vörös Csepel Termelőszövetkezet tagjai ily mó­don növelik takarmánykészletüket és lehetővé teszik állatállományuk mennyiségi és minőségi továbbfej­lesztését, A másodnövények vetését azért szorgalmazták ennyire, mert arra Is számítanak, hogy őszre az új belépő dolgozó pa­rasztok is hoznak be jószágokat s a közös állományban már azok ellá­tásáról is gondoskodni kell. A fenti példa is igazolja, hogy a kenderesi Vörös Csepel TSZ tagjai nem várnak csodákat, hanem az agrotechnikai módszerek alkalma zásával, a gépi segítség szinte tel­jes mértékű kihasználásával és szorgalmas munkával teszik lehe­tővé, hogy földjük minél többet te- remjer Július 20-;g 40 vagon kenyérgabonát adunk a hazának Gazdaságunkban a rossz idő el­lenére is jó ütemhm halad az ara­tás és a cséplés. Nagy gcndcifc fer­dítettünk ugyanis a teljes gépesí­tés megszervezésén? és az ehhez szükséges előfeltételek -megteremté­sére. Az elmúlt vasárnap dolgo­zóink többségé vállalta a munkát, így a gépek is teljes számiján üze­meltek. * Szorgalmasain munka megy a minden nap. G. Nagy István elvtárs kom­bájnjával általában 200 mázsa árpát arat le és csép?l el na­ponta. Vasárnap délután és este alig egy műszak alatt több mint 200 mázsát takarított be. Jó eredményeket ért el Nánási Sándor e'jvtárs is, aki alig 3 nap alatt 44 hcldat és Sinka Ilona, aki 35 holdat aratott le és csépelt el kombájnjával. Nem sokkal marad mögöttük Kiss István, aki arató- gépívél az átlag 8—8 éo fél hol­das normával szemben naponta 13 hcldat vág lé. Gazdasagunk e hó 7-en a be­gyűjtő helyre szállította azt az öt vagonnyi árpát, amit erre az időre terveztünk. Most tóváritól 30 vagon elszállítása folyik. Termés íred mé- nyeink általában felülmúlják a vá­rakozást. őszi árpából például 8 mázsára számi toltunk év elején. A vetések gondos ápolása és kezelése, valamint a helyesen alkalmazott fejtrágyázás eredményeként ezt a mennyiséget jóval túlszárnyaljuk. Meglesz az át'agos 12—13 mázsás termésünk. Vannak kiemelkedő, a környékben szinte egyedülálló ered­ményeink is. A kaka!! üzemegységünk egyik 34 holdas táblája például 25 mázsát, garahalmi egységünk­ben egy 61 hcldas tábla 22 má­zsát adott holdanként. Ez jól végzett munkánk és a gé­pek eredményesei gének bizonyí­téka. Célunk, hc-gv július 20-ra leg­alább 40 vagon kenyérgabonát is átadjunk. Ezért most legfontosabb teendőnk a kenyérgab-cna csáp-lé­sének teljes ütemű megkezdésé. Szűcs János, 11 * Bánhalmi Állaim Gazdaság. A Minisztertanács határozata a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének elősegítésére A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének június 8-i határozata fontos feladatként jelöli meg az állattenyésztés, kü­lönösen a szar\asmarhalenyésztcs fejlesztését, ezen belül a sertés- állomány növelését, valamint a hozamok emelését. A Központi Vezetőség határozatának megfele­lően, a Minisztertanács a szarvas­marhatenyésztés fejlesztésére, a tenyésztők tenyésztési kedvének fokozására nagyjelentőségű hatá­rozatot hozott. A határozat értelmében az ál­lam 10 000 tenyészérett és 10 000 vemhes üsző felnevelésére köt szerződést az Állatforgalr-i Válla­laton keresztül a termelőkkel. A szerződéssel lekötött üszőkért da­rabonként három részletben 1500 forintot kap a tenyésztő. Ha az üszőt a nevelési szerződés sze­rinti minőségben adják át. a törzskönyvezett tehéntől szár­mazó üszőért kilogrammonként 11—12 forintos, a nem törzsköny­vezett tehéntől származó üszőért 9—11 forintos árat kap a ten nyésztö. Ezen túlmenően a két­hónapos vemhes üszőért még 1000 forint vemhességi pótlék is jár. Az üszőborjú-nevelés elősegí­tése érdekében a hathónapos kor­ban 160 kilogramm súlyt elért üszöborjüért az eddig egyéves korban jóváírt 400 forint helyett 600 forint adókedvezményt kapa tenyésztő. Igen kedvező a tenyésztőkre az 50 000 mustratehén 100 kilogram­mal való feljavítására köthető szerződés is, amelyért a ráhizlalt súlyért kilogrammonként 14 fo­rintot fizet az állam a termelő­nek. Ezek a kedvezmények lényege­sen elősegítik a szarvasmarha tenyésztés jövedelmezőségét, a szarvasmarívatemyésztés fejlesz­tésén keresztül a szántóföldi ter­melés hozaméinak növelését és ezáltal dolgozó népünk élelmisze­rekkel történő bőségesebb ellátá­sát. (MTI.) As aratásnál és csépléssel kapcsolatos szabálysértések büntetése A Minisztertanács rendeletben állapította meg az aratás és cséplés során elkövetett szabálysértések büntetését. Eszerint — feltéve, hogy a cselekmény bűntettet nem képez — 1000 forintig terjedhető pénzbír­sággal sújtható az. aki a megenged­hető szemveszteségnél nagyobbat idéz elő, a gabonát engedély nélkül kézierővel, nyomtatással vagy ka­lákában csépeli, a nedves gabona csépi ésének tilalmát nem tartja meg, vagy üszkös gabonát üszök- mentes gabonával együtt csépel. A szabálysértés miatt büntetendő az is, aki a cséplés előtt beadási könyvét a cséplőgép felőles vezető­jének nem adja át, a gabonát a kombájntól szállítójegy nélkül szál­lítja el. az a termelőszövetkezeti el­nök, aki nem gondoskodik a kom- bájnszérún tárolt gabona éjjeli őr­zéséről, továbbá az a termelőszö­vetkezet által kijelölt szállítási fe­lelős, aki nem látja el a gabonának a kombájnszérűre történő szállítá­sával, valamint az elcsépelt gabona nyilvántartásba vételével kapcsola­tos, jogszabályban megállapított kö­telezettségeit. Az eljárás a járási tanács végre­hajtó bizottsága igazgatási osztá­lyának hatáskörébe tartozik. (MTI) Háztartási zsemlyeőrlő A Szolnoki Vasipari Vállalat az elmúlt negyedévben 400 db zsem- lyeőrlőgépet adott át a kereskede­lemnek. Ezeket az ízléses és szép­kivitelű, a háztartásban és kisebb üzemi vendéglátóipari konyhákban egyaránt jól használható kisgépe­ket az üzem dolgozói féléves tervü­kön felül készítették. A lakosság árualapjának növelésére gyártottak még 600 db 20—25—30 literes hor­ganylemez mosófazekat, amelyek rövidesen kaphatók a szaküzletek- bem A kisújszállási Táncsics TSZ teljesítette félévi állatbe gyűjtési tervét A kisújszállási Tán­csics Termelőszövetke­zet tagjai legfontosabb kötelezettségüknek tar­ják, hogy begyűjtési tervüket folyamatosan teljesítsék. Tudják, hogy az általuk beszál­lított gabona, állat és állati termék milyen je­lentős mértékben járul hozzá az ország élelmi­szer ellátásához. A ter­melőszövetkezet ki­egyenlítette félévi ser­tés begyűjtési tervét, sőt 7 mázsával többet szál­lított be az előirányzat­nál. A félévi baromfi- begyűjtési előirányzatot 40 százalékkal teljesí­tették túl. A Táncsics TSZ tag­jai azonban arra is gon­dolnak, hogy másik ter­melőszövetkezet is pon­tosan kiegyenlíthesse kötelezettségét. A kis­újszállási Ady Termelő* szövetkezetben a be- adásra szánt hízott ser- íésefc még nem érték el a megfelelő súlyt, a ha­táridő viszont lejárt. A Táncsics Termelőszö­vetkezet segítette ki az Ady Termelőszövetke­zetet hízott sertésekkel. Az Ady TSZ pedig né­hány hét múlva vissza­adja a segítséget a Tán­csics TSZ-nek. A mexöiuri tangazdaságban már folyik a tatajelökéssités A Mezőtúri Mezőgazdasági Tech­nikum Tangazdaságában a követ­kező gazdasági évre is készülődnek. A jövöévi bő termés alapját már most, a gabonabetakarítás idején kell megteremteni. A tangazdaság­ban többek között 20 hold cukor­répát vetnek. Ezt a területet aratás után sekélyen felszántották. A tar­lóhántás előtt nitrogénműtrágyát szórtak ki a tarlóra, majd holdan­ként 200 mázsa istállótrágyát kö­zépmély szántással beleforgattak a talajba. Utána hengereztek. ősszel még mélyszántást kap a cukorrépa vetésre váró terület. Kútak a pusztában Sokmillió hektáron terülnek el a kzil-kumi pusztaságban a tam- dini kolhozok legelői. Ezen a vidéken van agy falu, amit úgy hívnak: Kul-Kuduk. Ez magyarul, azt jelenti: a rabszolga kútja. A más vidék­ről érkezett vendégnek bármelyik pásztor szívesen elmeséli a kút ősi regéjét: ... Élt egyszer az egyik oázisán egy gazdag földesúr. Az egyik rabszolga beleszeretett a földesúr lányába és a leány is megszerette a rabszolgát. A földesúr megparancsolta: öljék meg mind a kettőt. A szerelmespár elmenekült a pusztáin. Mindenki azt hitte, elpusztullak, ök azonban itt, a mai falu helyén letelepedtek, kútat ástak és boldo­gan éltek, míg meg nem haltak.., Ez persze csak rege. Kul-Kudukban éppúgy, mint a többi, egymás­tól messze szétszórt településen a gazdag földesurak, a hatalmas nyájak gazdái birtokolták a kutakat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomig a kzil-kumi pusztában élő nomád állattenyésztők ren­geteget szenvedtek a vízhiány miatt. Kevés volt a kút, mert csak a gazdagok tudlak kutat járatni és ők azután a kutak segítségével is kizsákmányolták a szegényeket. A szovjet hatalom éppen a kutak létesítésével nyitotta meg a szegény pásztorok új éleiét. Évröl-évre sok új kútat létesítettek. Ma is folyik a kútépités a kizil-kumi puszta minden részében. Jók telepen olyan bővizű kútra találtak, hogy a gépészek a kol­hozparasztok segítségével megáshatták a vidék első öntözöcsatornáit. A Zsdanov-kolhozban, a Kommunizmus-kolhozban, az Andrejev- kolhozban a kutak másodpercenkint 30 liter vizet adnak. Az öntözés segítségével megkezdhették a kukorica, lucerna, burgonya, paradi­csom, uborka, hagyma, káposzta, répa, dinnye termesztését. Tavasszal a kolhozparasztok már kerteket is ültettek sokezer gyümölcsfával és díszfává Hasznos és fontos munkát végeznek itt az országos hidrológiai tröszt és az üzbég rétjavító tröszt expedíciói. A puszta legyőzői min­den nehézséget áthidalnak és elegendő vízzel látják el az állatte­nyésztőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom