Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-13 / 163. szám

2 SZ0LNOEMEGYE! NÉPLAP 1305 július Iß Legyen büszke, aki falura jan partfunkdónariusnak Elmondotta : Szabari István elvtárs, a jászapáti járási pártb'zottság titkára Nagyon megörültem, mikor az év első napjaiban közölték velem, hogy elvtársaim hazahívnak dolgozni a járási pártapparátusba. Jászapátiba. Persze egy kis szorongást is érez­tem. Ezt megmondom őszintén, hi­szen rendkívül komoly dolog párt­vonalon tevékenykedni és bizony már hat esztendeje elkerültem be­lőle. No, de ez csak a legelején volt így. mint ahogy az embert mindig elfogja egy kis tartózkodás, ha vál­tozás éri megszokott életmenetét. Végig gondoltam, hogy most sokkal nagyobb tudással folytathatom munkámat a járási pártbizottságon, hiszen a gyakorlati mezőgazdaság­ban sok tapasztalatot szereztem s időközben a mezőgazdasági akadé­miát is elvégeztem. Mindezeken felül legjobban esett, hogy igen szívesen fogadtak a párt- bizottságon. Sőt másnap már felke­resett Kiss T. István elvtárs. akivel annakidején együtt osztottuk a föl­det. Rögtön azzal kezdte, örül, hogy visszajöttem. Majd Gojsza János. Csintó elvtárs. Berki Ferenc. Ádám János elvtársak látogattak meg. Éreztem, amikor a régi harcos időket felemlegettük, még erőseb­bek lettünk, örültem, hogy megnö­vekedett tudással, sok-sok tapaszta­lattal gazdagodva újból együtt dol­gozhatunk. Munkám kiindulópontjaként vé­gig tanulmányoztam o legfontosabb párthatározatokat. A gyakorlati életben is megnéztem, mit hogyan hajtottunk végre belő­lük a járásban. Mennyire haladtunk előre a termelőszövetkezetek meg­szilárdításában. a terméshozamok emelésében. Elsősorban az emberekkel ismer­kedtem, vezető funkcionáriusokkal, termelőszövetkezeti tagokkal egy­aránt. Beszélgettem velük minden­ről s egyre jobban megérlelődött bennem, hogy valamennyi felada­tot velük együtt, az ő közreműkö­désükkel oldhatunk meg jól. Részt vettem például a jászapáti Alkotmány tsz egyik közgyűlésén. Jólesett hallanom, ahogy az elnök beszámolója után egymás után kér­tek szót a tsz tagok s erélyesen fe­lelősségre vonták a vezetőket, ami- ért lehetőség nyilt a munkaegység­hígításra. Ugyanakkor kijelentették, hogy a más ereiére spekulálókkal nem hajlandók együtt dolgozni. Itt és a jászkiséri Táncsics-nál sokat tanultam arról, hogy a becsületes tagok helytállásán múlik minden a termelőszövetkezetben. Mint a mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó titkár jóleső érzéssel je­lentem ki: — nagyon sok hasznát vettem, hogy soha nem szégyellem tanulni az egyszerű dolgozóktól, Velük együtt érte el a járási párt- bizottság, hogy a múlt hét közepe- tájára már 370 taggal növekedett a járásban a III. típusú tsz-ek lét­száma. 18 előkészítő bizottság mű­ködik már. Jászkiséren az addig I. típusú Szabad Föld Ill-assá alakult, Tiszasülyön U.i Élet néven hoztak életre termelőszövetkezetet. Jászla­dányon 120-an léptek be ebben az esztendőben a csoportokba. A Központi Vezetőség márciusi határozatát alaposan megvitattuk a pártbizottságon is. Megértettük, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a terméshozamok növelése egymástól elválaszthatat­lan feladat. Tavasszal sikerült elérni, hogy az őszieket tsz tagok és egyéniek rend­szeresen ápolják, hogy sokkal több négyzetesen vetett tengeri legyen s széles körben fejtrágyázzanak. Megértük azt is. hogy a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi tsz kivételével háromszor kapálták a kukoricát a járásban. Sokat javult a gépállomá­sok munkája. A tsz-ekben mintegy 50 százalékban gépi talajművelés, kultivátorozás folyt, a lucernát mo­toros .fűkaszával vágták. El kell azonban ismernünk, hogy a gépi munkáért még nem kar­doskodtunk eléggé, sokkal többet megkapálhattak vol­na a gépállomások, s egy motoros fűkaszánkat el is vittek másfelé. Nem tudtuk elérni, hogy idejében megkössék a szerződéseket a gép­állomások. Pedig itt van előttünk a kézenfekvő agitációs érv: egy hold lekaszálása 40 Ft-os, munkaegység­értéket számítva 100 forintba kerül, mert 2.5 munkaegységet igényel ké­zierővel. A gép ugyanezt a munkát 34 Ft-ért elvégzi; Pedig szemmellátható a gépi munka kifizető volta a termelőszö­vetkezetek nagyobb terméseredmé­nyein is. A járásban 1.5—2 mázsá­val általában nagyobb, mint az egyénieké. Amikor a jászapáti, iász- kiséri, .iászladányi egyéni gazdák — eddig több mint 300-an — ellátogat­tak a jászapáti Velemi E. tsz-be, egyöntetűen megállapították: amit a tsz a gépi munkára kifizet, bőven kitelik abból a többletből, ami a hozamban adódik a tökéletesebb művelés révén. A tiszasülyi Vörös Csillag látogatásakor jelentette ki Poór Mátyás iászladányi dolgozó paraszt: ..Nekem már beszélhetnek, hogy eddig meg addig várjak a tsz­szel. Én magam akarok kezdeni otthon egy szövetkezet alakítást”. A gépi munka érdekében kifejtett agitációnk még az aratás kezdetén sem volt elég teljes. Mutatta ezt az a jelentés, amit nemrég adott a jászkiséri gépállomás: hogy tudni­illik 180 kh-ra nem tudtak szerződ­tetni kombájn-aratást. Sürgősen beszéltünk a jászkiséri Táncsics el­nökével Novák elvtárssal. „Sok a kézi munkaerő“ — kifogásolt, mi­kor felhívtuk, hogy arassanak kom­bájnnal. Mikor megmagyaráztuk neki. hányféle előnye van a kom­bájn-aratásnak, amellett, hogy sok­kal olcsóbb, mint a kézi munka és hogy sokkal többet tud használni az aratásból felszabadult dolgozó a kukorica negyedik vagy gazoló ka­pálásával, — megértette, mi a kö­telessége. 50 holdra leszerződött a gépállomással. Igen megörültünk, mikor hallot­tuk. hogy az 50-ből 80. majd leg­utóbb 120 hold kombájn-szerződés lett. A jászkiséri Kossuth-nál ugyancsak az volt a hangulat, hogy „sok a munkaerő“. Maid unszolá­sunkra kérték,, menjen ki a kom­bájn. Nagyon meg voltak elégedve a munkájával, de szerződést még nem kötöttek. Káldi elvtárs. az el­nök igyekszik jobb belátásra bírni a tagokat. A gépi munka agitációjának hiá­nyosságai mellett a tsz fejlesztésben Is fennáll még az a hiba. hogy nem számoltuk fel eléggé a szektáns nézeteket. A középparasztok felvételét több helyen elhanyagolják. Pedig ahol ezt az álláspontot megszüntettük, megvolt a szép eredmény. Jászki­séren mintegy 40 középparaszt csa­lád lépett be termelőszövetkezetbe. Még egynéhány őszinte szót arról, hogy amikor a kései tavasz kedve­zőtlen időjárása miatt nem fejlőd­tek eléggé a vetések, magamban kételkedtem — bár ezt ki nem mondtam —, hogy jobb termésünk lesz mint tavaly. Most már mást mutatnak a tények, mint mikor hányta kalászát a gabona. Akkor én is kifelejtettem a számításból, hogy gépimunkát végeztünk s hogy a talaj tápértéke dönti el még a mostoha időjárás esetén is a termés alakulását. Búzából jó közepes ter­mést várunk általában. Sőt a jász­kiséri Kossuth-nál a szakértők sze­rint meglesz a 11 q is. Befejezésül még annyit: szép ki­tüntetés pártfunkcionáriusként dol­gozni ott, ahol a több kenyér, hús kérdése valójában eldől. Lent falun, a földeken. Harccal jár ez a munka. Harcolni kell a jobbért, az újért az emberekkel. — sokszor önmaguk­kal is. De ez a harc a legszebb, mert a legnagyobb érték, az ember, a nép érdekében történik. Legyen büszke, aki falura jön pártfunkcionáriusnak I í MEGNYÍLT a szolnoki Halász-szövetkezet gyönyörűen berendezett kalász csárdája Kossuth lajos-u. 9. sz„ ahol állandó- J] an kapható: halászlé és mindenféle hal-étel frissen fogott ha­lakból és kitűnő termelői borok ZÖLD KURPIE Egy északkelet-lengyelországi vajdaság fejlődése a népművészet tükrében Lengye lorgmág északkeleti csücskében terül el a bialystoki vaj­daság. Vadregényes táj, telisteli sűrű erdőkkel és csodálatos tavak­kal. A háború előtt az egyébként is nagyon elhanyagolt keleti vajdasá­gok között a legelmaradottabb volt. Az írástudatlanság helyenklnt el­érte a 70 százalékot. A lakosság túl­nyomó többsége fa- és tőzegkiter­meléssel foglalkozott, sok volt a munkanélküli. A felszabadulás után n forradal­mi változások szele eljutott az or­szág e legtávolabbi sarkába is. Bia- lystokban orvostudományi egyete­met és műszaki főiskolát létesítet­tek, Zambrówban és Fastybannagy textilkombinátot építettek. Széles- kiterjedésű talajjavitási és mocsár- leesapolási munkálatokat hajlottak végre Kuwasy környékén. Több mint 300 községben gyűlt ki a vil­lanyfény. Sokezer fiatal tanul a fő­iskolákon. s tanulmányaik befeje­zése után visszatérnek szülőföld­jükre, hogy fellendítsék a falvak gazdasági és kulturális életét. A vajdaság területén többszáz kulturcsoport működik. Közülük a leghíresebb a „Zöld Kurpie" (Kur- pie Zielone). Nevét Kurpie vidéké­ről kapta. A Nares folyó partjától észak felé, még ma is szinte átha­tolhatatlan őserdő húzódik, s ezt a vidéket Zöld Kurpíenek hívják. Zöld Kurpie néprajzi szempont­ból Lengyelország egyik legérdeke­sebb tájegysége. Az ősi folklór leg­jellemzőbb vonásai és különleges sajátosságai itt maradtak meg leg­inkább. Myszyniecben például az asszonyok és leányok ünnepnapo­kon olyan színes népviseletet ölte­nek magukra, hogy a távolból jött látogató nem győz eléggé csodál­kozni. A szépen hímzett blúzok, a bársonyból készült főkötők és a csillogó nyakékek híven tükrözik egy évszázadok óta fennmaradt népi kultúra hagyományait. Szemet gyönyörködtetőek az eleven, rend­kívül élénk színek, amelyek közül leginkább a zöld uralkodik. Ez a szín, s legkülönbözőbb árnyalatai Kurpie vidékének csodálatosan zöld fáit, tarka virágjait, s a tavak meg­hitt csendjét szemléltetik. Milyen ragyogó összhangja a tájnak és a népművészetnek! A népművészei természete­sen nemcsak a ruházatra korlátozó­dik. Külön ágat képvisel például a kivágó tevékenység. Juhnyíró olló­val csodálatos mintákat vágnak ki papírból vagy más könnyebb anyag­ból. Hagyományos motívumokkal díszítik a házak gerendáit is. Csak­nem valamennyi parasztházban sze­retettel őrzik a lányok kelengyéjét tartalmazó virágos ládákat, ame­lyek hasonlítanak a Székelyföldön szokásos tulipános ládákhoz. Nem ritka az olyan láda, amely több mint 200 esztendős. Minden nemze­dék ügyeskezü tagja valamit szépí­tett a ládák külsején, s az utódok szebbnél-szebb ládákat örökölnek. Tartalmuk pedig lenyűgöző. A fia­tal lányok kelengyéi mellett ott so­rakoznak sokszor a dédnagymamák ünneplőruhái is, amelyekben talán egy évszázaddal ezelőtt esküdtek örök hűséget. Népművészeti szempontból azon­ban a legnagyobb értéket az ősi dalok képviselik. Régi vadásZjelene- teket. örökítenek meg, megéneklik az őserdő lakóinak küzdelmes, s egyben vidám életét. Bialy*1nkhan lelkes munkát végez Sobierajski professzor, híres lengyel zenetudós, a népdalok ki­váló gyűjtője. Három évvel ezelőtt komoly anyagi segítséget kapott a nép államától, s hozzálátott a dalok felkutatásához. Fáradságot nem kí­mélve sorra látogatta a falvakat. Az énekek mellett feljegyezte a régi táncokat is. a lakodalmaikban szo­Szívből köszöntjük a mongol népet nemzeti ünnepén * ki Mongólia földjére lép, s be- ** szélgetni kezd a néppel, nem igen talál köztük olyat — legyen kicsi gyermek, vagy öreg bácsi az illető —, aki ne ismerné Szuhe Ba­tor és Csojbalszan nevét. Amikor az orosz munkásosztály kivívta sza­badságát, s ennek hire elért Mon­góliába, a nép az ö vezetésükkel szállt szembe saját elnyomó urai­val s a külföldi igával. A Vörös Hadsereg segítségével győzedelmes­kedett a nép forradalma 1921 jú­nius 11-én. A felszabadulás előtti időkben Mongólia elmaradott ország volt. Egymillió lakosa közül alig volt írástudó, a nép sötétségben, tudat­lanságban élt. Ipara, iskolája alig- alig volt. Győzedelmes forradalma óta nem sok idő telt el, de azok az eredmé­nyek, amelyeket a mongol nép el­ért, az a hatalmas fejlődés, amin az ország, a nép keresztül ment, fé­nyesen igazolják a lenini tanítást, hogy a szabad népek hatalmas al­kotó erejével nem mérkőzhet sem­miféle rendszer. Három évtized alatt a mongol nép — kommunista pártja vezetésével, irányításával — megteremtette saját iparát, felvirá­goztatta szocialista, nemzeti kultú­ráját. Az írástudatlanságot a mai mongol fiatalok csak hírből ismerik, s az öregek is csak mesélnek róla. Mongóliának nem kellett a forra­dalom után sem egyedül megvívnia hárcát. A hatalmas testvér, a Szov-< jetunió erős barátként állt mellette, segítette ipara megteremtésében, a nép jólétének emelésében. Az ő se­gítségével gépesíthették a nalajhi szénbányát, építették modern gyá­raikat. Most újabb segítséget kapnak a hatalmas Kínai Népköztársaságtól. Kulturális, gazdasági kapcsolatai­kat állandóan mélyítik. Ezt a célt szolgálja a most épülő vasútvonal is a Kínai Népköztársaság és Mon­gólia között. Érdemes megírni azt is, hogy amíg most már saját egye­teme, kutatóintézete, hőerőműje van Mongóliának, addig a felszaba­dulás előtt még vonat sem járt az országban. Az első vonat 1938-ban haladt itt végig. A távoli jurták, az elmaradt, kizsákmányolt pásztorte­lepek lakóinak fiai. ma az Ulánbátort Csojbalszan egyetemen tanulnak, sajátítják el a legmodernebb tudo­mányt, hogy aztán harcba indulja­nak hazájuk még, nagyszerűbb fel- vir adóztatásáért. C orradalmuk 34 éve győzött, s azóta a nép megmutatta: jól intézi hazája és a saját sorsát. Szív­ből köszöntjük a mongol népet sza­badsága kivívásának évfordulóján. A csehszlovák fiatalok előkészületei a YIT-re A csehszlovák fiatalok máris több mint kétmillió koronát gyűj­töttek össze — részben kulturális rendezvényeik bevételéből — hogy minél több kapitalista és gyarmati országban élő fiatal vehessen részt a VIT-en. A városokban és falvakban ajándékokat gyártanak. A piánál „Silon“-«művek ifjúmun­kásai például az afrikai néger­lányofcnak készítenek ajándékokat. A CSM, a csehszlovák ifjúság szervezete megtesz minden szüksé­ges előkészületet, hogy a Csehszlo­vákián át Varsóba tartó fiataloknak megfelelő szállást és ellátást biz­tosítson. A VIT-re utazó fiatalok­nak több mint egyharmada halad át Csehszlovákiában. Norvégia miniszterelnökének nyilatkozata a Spitzbergákon Oslo (TASZSZ), A norvég la­pok közölték Gerhardsen norvég mi­niszterelnöknek Barentsburgban el­hangzott nyilatkozatát. Gerhard- sen miniszterelnök azon a fogadá­son nyilatkozott, amelyet tisztele­tére a barestburgi (Spitzbergák) szovjet konzul rendezett Gerhard­sen beszédében többi között kije­lentette, ismeri az oroszok és nor­végek közötti jóviszonyt a spitz- bergáik szigetvilágában. Erről most személyesen is meggyőződött. „A két nép — mondotta a továbbiak-« ban Gerhardsen — évszázadokon keresztül békességben élt egymás­sal és az orosz csapatok csak egy ízben jártak norvég földön, a má­sodik világháború idején, amikor Finnmarkban felszabadítottak ben­nünket a megszállás alól.“ Gerhardsen befejezésül annak a reményének adott kifejezést, hogy a norvégek és oroszok k rótt a Spitzbergákon fennálló jóviszony továbbra is megmarad. (MTI.) A kanadai külügyminiszter ősszel ellátogat a Szovjetunióba New York (TASZSZ). Az United Press ottawai tudósítójának jelentése szerint Psarscn kanadai külügyminiszter bejelentette a kép- viselőházben, reméli, hogy ez év őszén ellátogat a Szovjetunióba. Ezt megelőzőleg a konzervatívok és a szocialisták képviselőházi tömbjének megbízottai azzal a ké­réssel fordultak a külügyminisz­terhez, hogy mégegyszer fontolja meg azt a meghívást, amelyet jú­niusban Molotov szovj.st külügymd­kásos felköszöntőket, a humoros rigmusokat, s mindent, ami a nép­művészettel összefügg. Ilyen előkészítő munka alapján alakult meg a „Zöld Kurpie" nevű nagy kulturcsoport. Tagjai paraszt­fiatalok, vasutasok, textilgyári munkások. Fáradhatatlanul végzik kulturális munkájukat amellett, hogy lelkiismeretesen ellátják fel- dataikat az üzemben, illetve a me­zőn. Eleinte csupán Kurpie vidékét látogatták. Sokszor együtt énekeltek és táncoltak az öreg parasztokkal, tőlük lesték el a régi szokásokat, a hagyományos szólásmondásokat, a tánclejtést. Első országos sikerüket a Lublin- ban megrendezett, központi arató­ünnepségen vívták ki maguknak. A sokszázezres ünneplő tömeget ma­gukkal ragadták az évszázados dal­lamok, amelyek a múltbeli szenve­déseket juttatták kifejezésre, de még nagyobb tetszést aratta,k az új élet dalai, a vidám jelenetek, s a humoros rigmusok. „Zfíld Kurpie“ műsorában a régi dalok és táncok mellett egyre több új szám szerepel. Szeretik a hagyományos formákat, a tartalom viszont mind újabb, vidámabb és örömtelibb lesz. Kurpie vidékének népművészete a maga módján meg­győzően szemlélteti azt a sokoldalú fejlődést, amely a népi Lengyelor­szág valamennyi vidékén tíz év alatt végbement. niszieirtől San Franciscóban kapott. Pearson ki jelentette, hogy kö­zölte az ottawai szovjet nagykövet­séggel, „reméli, talál lehetőséget arra, hogy ősszel ellátogasson a Szovjetundóiba.’‘ (MTI.) Kedden utazik a Szovjetunióba az amerikai mezőgazdasági küldöttség Washington (TASZSZ). A Szovjetunióba készülő amerikai mezőgazdasági küldöttség közölte a sajtó képviselőivel, hogy július 12-én Newyorkból repülőgéppel Londonba utazik, majd onnan foly­tatja útját Moszkvába. A küldött­ség július 1'5-én érkezik a szovjet fővárosiba. (MTI.) KÜLFÖLDI HÍREK Peking (Uj Kína). Douglai Walter O’Neill, az új pekingi angol ügyvivő július 11-én megérkezett Pekingbe. Az új angol ügyvivőt a pályaudvaron a külügyminisztérium protokollosztályának helyettes ve­zetője üdvözölte. Humphrei Treve­lyan az előző angol ügyvivő május 28-án hagyta el Tekinget, (MTI.) * Berlin (MTI.) A karlsruhei úgynevezett alkotmány bir óság hír szerint csütörtökön vagy pénteken befejezi a kommunista párt betiltá­sát. célzó terrorper tárgyalását; —§ Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói és hazafias lakosai levelekben és táviratokban szántják fel a bíróság got, hogy ne süllyedjen Bonn jog- tipró eszközévé s az igazság és a német újraegyesítés érdekében uta­sítsa el a német kormánynak a Kommunista Párt betiltására tett javaslatát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom