Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-13 / 163. szám

1955 júüua iS. SSOLNOEMEGYEI NÉPLAP Vasutasaink as őssi forgalomra készülnek A Szolnoki Fűtőházban műszaki értekezleten tárgyaltak a feladatokról [AZ ÖSAI FÖRGALŐmTI amely a jövő hónap közepén kezdődik csúcsot jelent a vasút munkájá­ban. Augusztustól a szállításra váró áruk mennyiségét növelik a betakarított termények, az őszi me­zőgazdasági munkához szükséges újabb gépek, szerszámok, talajerő­pótló anyagok. Számítani kell ezen­kívül arra is, hogy 'az alföldi lakos­ság zöme, a dolgozó parasztság az őszi hónapokban terményei értéke­sítésekor jielentős pánzjövedelamhez jut, melyet ruhafélék, iparcikkek vásárlására fordít. Nyilván az így növekvő kereskedelmi forgalom is* emeli a szállítási feladatot. A Szolnoki Fűtőház dolgozói — akiktől nagyban függ a vasút jó munkája — műszaki értekezleten tárgyaltak az előkészületekről. Surányi Imre vezeiómémök be­számolójában eümcxndotta, hogy az első félévi munka eredményeket hozott. — Mozdomykileméter tervét 14.2, elegytonnakilométer tervét 19 9 szá­zalékkal szárnyalta túl a Fűtőház. Ezzel szemben több mint 6.120 ton­na szenet takarítottunk meg. Ez pénzben több mint egymillió forin­tot jelent. Az elmúlt negyedévben az üzem -mozdonyai naponta átlag 1734 tonna túlsúlyt továbbítottak, s naponta két vonatot takarítot­tak meg a mozdonyok jó kihasz­nálásával. Példamutatóan élenjár­tak .ebben Pintér Béla, Kovács József IV. és Finczi Gyula moz­donyvezetők és brigádjaik. A Szol­noki Fűtőház mozdonyai közül je­lenleg harminckettő vesz részt a vasutasok új mozgalmában: az összekapcsolt 500 kilométeres és 2000 tonnás mozgalomban. [AZ ERED>1ÉNYEK| mellett azonban számolni keld a Fűtőház dolgozóinak a hiányosságokkal is. A vezetőmérnök elvtárs erre is fel­hívta a figyelmet. — Egy Budapest—Szolnok kö­zötti úton sokszor 26—27, Hatvan Szolnok közötti úton sokszor 22—24 órát töltenek el mozdonyaink. Ez igen sok idő. Meg kell valóstani a személyzet egyenletesebb vezény­lését is. Egyes mozdonyvezetők és fűtők havi 250—260 órát töltenek szolgálatiban, mások a kötelező havi 210 órát sem teljesítik. Ehhez tar­tozik a fegyelem is. Egyesek, mint például Bana Zsigmond mozdony- vezető, akadékoskodnak a tolatási műveletek elvégzésénél. Mások, kü­lönösen fűtőink közül, kimondottan csak tartaléksadlgálatot óhajtanak vállalni és csak légfékes mozdo­nyon, ahol a kézi féket n&m kell kezelni. — Ha feladatainkat, terveinket teljesíteni akarjuk, — mondotta Surányi elvtárs — akikor nekünk is alkalmazkodnunk kell a forgalom állandó emelkedéséhez és fokozni kell az őszi forgalomra való felké­szülést. SOK SZŐ ESETT még a társ­szolgálati ágak együttműködéséről. A Szolnoki Járműjavító pl. hóna­pok óta tartó sürgetésre sem ké­szítette még el a Fűtőháznak szük­séges mczdonyrúgó javításokat. — Hiány van a napi munkák elvégzé­séhez olyan fontos alkatrészekből, mint a féktuskó, függvas, koesitem- gelyágy és más. A műhelyek dolgozói szembenéz­nek a nehézségekkel. Romhányi elvtárs a kocsijavító fiókműhely vezetője műhelye dolgozóinak vál­lalását ismertette, hegy a hiányok ellenére három nappal határidő előtt befejezik harmadik negyed­éves tervüket. Fancsali elvtárs arról beszélt, hogy a mczdcmyfelvigyázck munká­jában javulás mutatkozik s most már kevesebb az olyan munkaimeg­bízás. amely vitára ad okot. Palla elvtárs a pályafenntartási főnök­ségtől kérte, hogy több gondot for­dítsanak a vízhálózat rendbentartá- sára, mint eddig, mert ez egyik feltétele a zavartalan forgalomnak. Pápai művezető a kommunisták figyelmét hívta fel a példamutató munkára. |tObb HOZZÁSZÖLAS után Fűtőház műszaki aktívája kon­krét terveket dolgozott ki az őszi forgalom lebonyolítása érdekében, melyben többiek között célul tűzték a gépmenetek számának 10 száza­lékos csökkentését, a gőztartás 15 százalékos csökkentését, a legjebb szénkev-erék biztosítását és az ösz- szekapcsolt mozgalomban részt­vevő mozdonyok jobb kihaszná­lását. A kombá/?£«}*«tásnak és a komhájngahona utókezelésének néhány kérdéséről írta i Egri Sándor, a Gépállomás! Igazgatóság mérnöke A Szalnokmegyel Néplap Július 12-1 számában már közöltük a cikk előző részét. E befejező részben a kom­bájnszérű megfelelő előkészítéséről és a kombájn-gabona kezelésének módszereiről lesz szó. A kombájnszérű nagyságát az szabja meg, hogy hány kombájntól kerül oda a gabona szárításra. Két kombájnhoz elegendő egy cséplő­gép és két MIA motoros agregát. Azt kell alapul venni, hogy napon­ta egy cséplőgépen 100 mázsa gabo­nát kell átengedni. Ez megszabja ventilátor teljesítményét is. A beöntő garat nagyságát úgy kell egválasztani, hogy azon percen­ként 20 liter gabona keresztülfoly- lasscn. A ventillátor által szállított evegősefcesség — 16C0 ford/perc nellett — ezt a gabonamennyiséget eltétlen elszállítja, 4 Uomháinaratás első naplóiban gabonát feltétlenül át kell en- ;sdni a cséplőgépen. A kombájnok- 3a szerelt második tisztítómű csak elősegíti és gyorsítja a gabona iS2títását. Általános szabányként mondhat- uk. hogy a reggel és este, vala- nint a kombájnolás első szaka- zában aratott gabonát feltétlen ót eil járatni a cséplőgépen. A cséplőgépen átengedett gabo- át a ventillátor garatjába engedjük, Ifúvatjuk és 5 centiméter vasta- cn szétterítjük. 2—3 órai szárítás tán — közben termé-zeteeen for- atjuk — a gabona felmelegszik 45 C fokra. Utána ismét ótfú- atjuk a ventillátoron, miközben a abona 45 fokról lehűl 20—25 C okra. Ha ismét átengedjük 13—14 fokra hül le, miközben nedves- ágtartalma 14—16 százalék lesz, i már zsákolható és átmeneti- raktárezható. A kombájnolás 0 szakaszában a cséplőn áteresz­1 gabonát addig fúvatjuk át tillátorral 2—3 órás szárítással gszakítva, amíg nedvességtar­lma 14—16 százalék nem lesz. A kombójnolás második szaka­iban is áteregetjük a gabenát a ép lóg épen, de mór egy-kétszer vatjuk át. Utána zsákolhatjuk. A kombájnolás harmadik szaka­iéban, amikor már a betakarítás égén járunk, a gabonát a cséplő- épen egyszer kell átengedni, utá- a zsákolhatjuk. 4 szérű munkafolyamatai a ) Cséplőgépen átengedem a bon át, majd elfúvatva 2—3 órá­ig szárítom 5 centiméter rétegben, ezt, ha szükséges, megismétlem, majd zsákolóba fuvatom. (A kom­bájnolás első szakaszában, vala­mint reggel és esti órákban aratott gabonát.) b. ) A cséplőgépen átengedve el- fúvatjuk a gabonát a zsákolóba. (A kombájnolás második szakaszában.) c. ) Csak a cséplőn engedjük át a gabonát. (A kcmbájnolás harma­dik, esetleg második szakaszában.) Ha a kombájn második tisztító­művel van felszerelve és tiszta a tábla, n m feltétlenül szükséges a cséplőgépen átengedni a gabonát, de egyszeri elfúvás és 2—3 órai szárítás feltétlenül szükséges A kombájnszérűket a fenti mó­don mind a gépállomás, mind a termelőszövetkezet 1—2 nap alatt elkészítheti. A komibájnszérút lássuk el ele­gendő mérleggel, zsákkal, ponyvá­val é3 tűzvédelmi felszereléssel, hogy a munka zavartalanul halad­jon. ' Községi tanácsainknak s a közsé­gek lakóinak ebben az időben leg­fontosabb munkája a termés mi­előbbi betakarítása és a bsgyüitési tervek teliesítése. Érthető tehát, hogy valamennyi községi tanács e havi ülésén is ezekről a felad a tokról esik szó. Kunkegyesen július tizedikén tartották meg a tanácsülést. A tanácstagok túlnyo­mó többsége megjelent, olyan tsz- ta-gok kivételével, akik egyénileg dolgozó parasztokat hívtak meg szövetkezetükbe, hogy a közös munka jó példáján minél több új tsz-tag legyen a járásban. A községi tanács vb. elnöke is­mertette a Központi Vezetőség ha­tározatát az aratás, tarlóhántás, cséplés és a begyűjtési munka megszervezéséről, fontosságáról s foglalkozott a termelőszövetkezetek fejlesztésével. A tanácstagok közül sokan szól­tak hozzá a beszámolóhoz. Nagy Ferenc, a Lenin TSZ elnöke arra kérte a végrehajtóbizottságot és a gépállomást, tegyék lehetővé, hogy a cséplőgép minél hamarabb meg­kezdhesse munkáját. Elmondta, hogy augusztus 20-ig teljesíteni akarják vállalásukat: 3 vagon bú­zát küldenek a budapesti munká­soknak. Kerekes János, az átvevő­telep vezetője felhívta a tanács figyelmét, hogy harcoljanak a ga- bcnaspskulánsok ellen. Gönczi Ka­talin védőnő a koordinációs bízott- 1 ség munkájáról beszélt, « rimán-* dotta, hogy legfontosabb feladatá­nak tekinti a bizottság a nyári mezőgazdasági munkák egészsége ügyi körülményeinek javítását. —< Indítványozta, hogy a tanácstagok választókerületük dolgozóiról be-i gyűjtési kimutatást vezessenek, se­gítsék a végrehajtóbizotteágot eb­ben is. Foglalkoztak a felszólalók a ter­melőszövetkezetek fejlesztésével Ács Imre, a Vörös Csillag TSZ elnöke felszólította a tanácstago­kat: jó példával járjanak elöl a termelőszövetkezetek fejlesztésé * ben. Nagywánon is vasárnap volt tanácsülés. A -község tanácstagjai szintén a nyári mezőgazdasági feladatokat tárgyal­ták meg. A tanácstagok felszó­lalásaikban községi problémákkal foglalkoztak. Czinegs Alfonz fel­hívta a község vezetőinek figyel­mét: ellenőriztessek és ellenőriz­zék a gabona érését, hogy - időben és a legkisebb szemveszteséggel arathassák le. A tanácstag szá- mcinkérte az előző tanácsülés ha­tározatainak végrehajtását is a ta­nács végrehajtóbizottságától. —* Kovács Antal, a Béke TSZ elnöke a tűzvédelem fontosságát ismer­tette. _ A két tanácsülés jól zajlott le, Ez a vegnahajtóbizottság érdeme. A járási tanácsok vezetőitől azon­ban elvárható, hogy több segítsé­get adjanak a tanácsülés szerve­zése és az előkészületek terén. * pártsajtó sok segítséget ad a ^ mindennapi politikai munka végzéséhez. Az olvasók figyelmét mindenkor az időszerű feladatokra irányítja. A szolnoki járási párt-végrehajtó- bizottság segíteni kívánja a párt­sajtó — különösen a Szolnokmegyei Néplap — terjesztését. Megyénk életét, az előttünk álló politikai és gazdasági tennivalókat, a megyén belül a Néplap ismerteti a dolgö- ókkal. A nagyobb eredmények ér­dekében megszervezzük járásunk­ban a lap társadalmi árusítását. Alkotmányunk ünnepe, augusz­tus 20 tiszteletére versenyre hívjuk megyénk járási párt-véigrehajtóbi- zottságait a Néplap minél szélesebb körben való ismertetésére az aláb­biak alapján: Pártunk Szervezeti Szabályzatá­nak 32. pontja alapszervezeteink feladatává teszi a pártsajtó rend­szeres terjesztését. Ennek megvaló­sítása érdekében biztosítjuk, hogy járásunk alapszervezetei augusztus 20-ig bekapcsolódjanak a társadal­mi árusításba, s a járás területén legalább 250 példány Szolnokme­gyei Néplapot adjanak el heten­ként. Értekezleten ismertetjük a titkár elvtársakkal a tennivalókat.- Fel­hívjuk figyelmüket arra, hogy csak akkor lesz eredményes a társadalmi árusítás megszervezése, ha segítik a sajtófelelős .hálózat kiépítését. A sajtófelelősök lesznek ennek a munkának a gazdái a pártbizottsá­gok irányítása mellett. Biztosítjuk, hogy minden gépál­lomás, nagyobb üzem, termelőszö­vetkezet és állami gazdaság bekap­csolódjék az árusításba. A nagyobb eredmény érdekében’ ebédszünetek­ben a párt aktivistái és népnevelői bevonásával sajtóvitákat tartunk. Népszerűsítjük az olyan jó mód­szereket, amelyekkel a martfűi köz­ségi pártszervezet 15 Szabad Nép. 10 Néplap, 5 Szabad Fold. a rákó- czifalvi pártszervezet naponta 10 Szolnokmegyei Néplap, a Tisza- menti Vegyiművek hetenként 30 Szolnokmegyei Néplap és 30 Sza­bad Nép társadalmi árusítását vál­lalták és végzik. A verseny az augusztus 20-íg el­ért eredmények alapján legyen ér­tékelve. Azonban ettől az időpont­tól tovább is foglalkozunk a sajtó- munkával. Az értékelésre felkér­jük a megyei pártbizottság ágit* prop. osztályát. SZOLNOKI JÄRÄSI PART- VÉGREHAJTÖBIZOTTSÁG* * A Szolnokmegyei Néplap szer- kesztősége és kiadóhivatala őröm­mel üdvözli a Szolnoki Járási Párt végrehajtóbizottság versenykezde- ményezését, s bízik a verseny sike­rében. hiszen a társadalmi árusítás terén eddig is a szolnoki járás mu­tatta a legszebb példát. k Listával és lista nélkül lentette fel a tanács a közellátás szabotálásáért, valamint a talaj erőpótlás elhanyagolásáért. Tanyá ján egyetlen jószág sincs, így akar­ja bizonyítani „szegény'1 mivoltát Ugyanakkor bejelentés nélkü rendszeresen 4—5 alkalmazottá tart. Hasonlóképpen cselekedett Vei kei Árpád kulák is, aki három: szarvasmarhát és négy süldőt Íra­tott a fia nevére. Sorolhatnám így tovább e díszes társaság tagjait, kik felbőszülnek eredményeinkéi és ott ártanak, ahol tudnak. Párt és állami szerveinknek, dolgozóinknak éppen ezért, sok ten­nivalójuk van még. Kíméletlen harcot kell tolytatniok, hisz kézzel fogható tény, hegy a kulák ha lálos ellensége volt és maradt né­pi demokráciánknak. A dolgozó parasztok iránt az utóbbi időben mutatott barátsága kétszínű és ra­vasz, saját vagyonát akarja ezzel menteni. Éppen ezért fel kell hív­ni a dolgozó parasztok figyelmét, hogy ne rejtegessék a kuláikok ál­latait, hanem leplezzék le azokat, segítsenek az ellenük folyó harc­ban. i A kuláhobnnk meg kell ér­teniök, hegy ebben az országban proletárdiktatúra van, s az adó és i beadás teljesítése törvény, me­lyet nekik is teljesíteniök kell. Amennyiben nem tanulták meg a törvényt, vagy nem akarják tudo- násul venni, az illetékes szervek megtanítják erre őket. Kapus Ferencné Jászberény, Városi Pártbizottság sék az állami szerveket? Szegé­nyek a kulákok? Szó sincs erről! Kasnya K. László kulák például állandóan azt hangoztatta, nem tudja az adót fizetni, nincs miből. Mikor a tanácstól kimentek fog­lalni a tanyájára, egy borjút és hat sertést találtak ott. A kulák azt állította, rém övé a jószágállo- mány, hanem Nagy Pál jánoehidai dolgozó paraszté, aki mint bérlő la­kik a tanyán. A kulák szerint ne­ki egyetlen állata sincs. Mikor az­tán bebizonyosodott, hogy az álla­tok mégis csak az ő tulajdonát ké­pezik, esküdözött égre-földre, sehol sincs most már jószága. Mibor aztán a hatósági kö­zegek Jánoshidán Nagy Pál bérlő lakására is elmentek, Kasnya kulák tulajdonát képező 8 szarvasmarhát és 16 sertést találtak ott. A jószá­gokat lefoglalták s ekkor a kulák négy nap alatt 56 ezer forintot fi- i zetett be adóhátralékba, hogy el ne vigyék az állatokat. Ugyanez a ku- 1 Iáik az elmúlt 6 év alatt mindössze 3 ezer forint adót fizetett. Ebtől is 1 kitűnik, erős kézzel kell kezelni a kulákokat, mert máskülönben ki- \ játsszák államunk törvényeit, s kötelességük teljesítése helyett spe­kulálnak, jogtalan előnyökhöz jgye- , keznek még most is jutni. Az előbbi pé’dához hasonló mó- j dón igyekezett kijátszani az állami í szerveket Répás Ferenc kulák, aki- ; nek a fia Tápiószelére költözött \ azért, hogy ott apjának jószágait , elrejtse. A fiánál találták meg Ré- j pás Ferenc három tehenét, három növendék marháját és öt süldőjét. Ezt a 110 holdas kuiákot most je­Az elmúlt tíz év alatt vá­rosunkban is komoly eredményeket értünk el. Két gyönyörű, új üze­münk hirdeti a magyar népi de­mokrácia, dolgozó népünk építő munkáját. Parasztságunk is sokat haladt előre, jórésze már nagy­üzemi módon termel. Városunkban jelenleg hat termelőszövetkezet működik. Eredményeink az osz­tályellenség elleni harcban szület­tek meg. 1953, júniusa után a kuláJkck azt hitték, ismét eljött az 6 idejük. Répási Ferenc volt 110 holdas ku­lák ünneplőbe öltözve órákig sé­tálgatott a főtéren. A jobboldali elhajlás városunkban is éreztette hatását. Bár Rákosi elvtárs felhív­ta a figyelmünket arra, hogy a kulák kulák marad listával és lis­ta nélkül egyaránt, nem vizsgál­tuk meg elég alaposan a kulákok mesterkedéseit. A kulákok nem akartak sem adót fizetni, sem a. beszolgáltatást teljesíteni. A hiva­talos szerveknél is olyan vélemény kezdett kialakulni, hogy „a kulá- kek kimerültek, nincs semmijük", így szaporodott Répás Ferenc ku­lák adója hónapról-hónapra, míg aztán elérte a 250.000 forintot, Kasnya K. László kuláké pedig a 70.000 forintot. Több kuiákot is felsorolhatnánk hasonló tartozással. A Központi Vezetőség márciusi határozata után változás történt a városi pártbizottság és az állami szervek munkájában is. Megvizs­gálták, olyan szegények-e a jász­berényi kulákok, hogy már adót sem tudnak fizetni, vagy siránko­zásuk csak arra jó, hogy félrevezet Két tanácsülés A SzeSnokmegyei Képlají társadalmi árusításáért Városrendezés Moszkvában A szovjet főváros majdnem minden ke­rületében nagy lendü­lettel folyik az utak és a terek rendezése. Újabb körutákat, par­kosított tereket nyit­nak, díszítik az utcá­kat, az utcára néző ud­varokat, tatarozzák a házak homlokzatát. Moszkvában az utób­bi négy évben 39 par­kosított teret létesítet­tek, több mint 150 utcát l'ásítottak, több mint kétmillió fát és 12 mii- ]iá bokrot ültének el. A Lenin és Scserbakov- kerületre szinte rá sem lehet ismerni. A fák még vonzóbbá vará­zsolták a rekonstruált Leningrádi országúinak a Peszcsanaja utcai háztömbökkel határolt szakaszát is. Parkosít­ják a Moszkva-folyó és a Jauza partját. Négy év alatt 4.750.000 négyzetméter utat javí­tottak meg, több mint 900 eze£ négyzetméter terü­letű előudvart aszfal­toztak ki. Idén további egymillió négyzetméter utat építenek, ületőleg javítanak meg. Sok ház homlokzatát újrafestik. Rendbehoz­zák a vízmedencéket is. A Moszkva városi szov­jet végrehajtó bizottsá­ga és a Moszkva városi pártbizottság közös tu­dományos műszaki ér­tekezletet tartott, ame­lyen megvitatták a vá­rosrendezéssel kapcso­latos aktuális kérdése­ket. Az értekezlet részt­vevői számos konkrét javaslatot tettek Moszk­va városi gazdaságának továbbfejlesztésére. A tiszajcnöi Új Elet Termelőszövetkezetben learatták a kenyérgabonát A tiszajenői Vj Élet Termelőszövetkezet tag­jai a Tószegi Gépállo­más traktor ist óinak se­gítségével az őszi és a tavaszi árpát, valamint a kenyérgabonát learat­ták. A traktorosok az ara­tással egyidőben a tar­lóhántást is megkezd­ték s idáig 40 hold. ga­bonatarlón végezték el ezt a fontos münkát. A feltárcsázott és meg- hengerezett tarlóba egy hold csalamádét már elvetettek, most vetik a szudáni füvet. Őszig még bő takarmányt ta­karítanak le ebből a termelőszövetkezet tag­jai. A termelőszövetke­zetben tegnap óta hor­danak, mert a tsz-tagok a. cséplést osztagból akarják elvégezni, hogy minél gyorsabban el­csépeljenek és teljesí­teni tudják kenyérga- bonabsadási kötelezett­ségüket, hiszen a július 20-ig beadott kenyér- gabona után mázsán­ként 10 Ft prémiumban is részesülnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom