Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-12 / 137. szám

Stobuhnegyd NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TÁNACS LAPJA VII. évfolyam, 137. szám Áfa 50 fillér 1935. június 12., vasárnap MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL; Van-e „joguk” nem politizálni a fiataloknak? (2. o.) — Baráti szemmel — jegyzetek Racsev elvtárs kun­sági útjáról (2. o.) — Felhívás Szolnok megye trakto­rosaihoz (3. o.) — Keresztrejtvény (4. o.) — Jász-Kun Kakas (5. o.) — Ma Vörös Lobogó—Légierő NB I.-cs labdarugó-mérkőzés (6, o.) Pá — t A traktaristákat ünnepeljük ma MFejasősége® összejövetel volt tegnap Szolnokom. Nem vo!t ik ugyan sokan, tálán 50—60-m, akik részt vettek, tie to,<uk gyakran esett már szó az idén, vagy az elmúlt évek során. A Me­zőgazdasági Igazgatóság rendezett ünnepséget Szolnok megye legki­válóbb gépállomási és állami gazdasági traktoristái tiszteletére. S tizenkét állami gazdasági dolgozó. Szabó Gyula alcsiszigeti, M. Szabó Inna-e, Darvas Mihály bánhalmi, Tóth József, Lőrinczi Antal szent- tamási, Rendes László íelsőjászsági, Gulyás János, Zakar László pusztaikürti, Maródi István palota si, Nagy József nagykunsági, Ja­kab Imre és Kóti József tiszafüred-kocsi traktorosok miniszteri ki­tüntetést, Kóródi Imre karcagi, a megye első és az ország nyolca­dik legjobb gépállomási traktorosa pedig pénzjutalmat kapott. A százharminc élenjáró gépállomási dolgozónak pedig ma a Traktoros Nap alkalmával adják át a kitüntetést. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének úttörőit, segítőit ünne'plük ma országszerte a városokban és falvakba:!. Azokat az embereket, nőket, férfiakat, idősebbeket és fiatalokat, akiknek ke­zében a gép a jólét, a felemelked es megteremtésének eszközévé lett. * Szovjetunió példája nvemán pártunk vezetésével hét éve, ** 1948-ban kezdtünk hozza a gép- és traktorállomások lé­tesítéséhez, hegy elősegítsük a dolgozó parasztság nagyüzemi gazdál­kodásra való áttérését. A gépállomások megszervezése tette lehető­vé, hogy a dolgozó parasztság megszabaduljon a kulák igauzsorá­tól. Már az első esztendők terméseredményei bebizonyították, hogy a mezőgazdaság gépesítése egyik legfőbb eszköze a termelés eme­lésének, a jólét növelésének. Különösen megnőtt a gépállomások je­lentősége első ötéves tervünk során, amikor Szolnok megyében több mint harmincezer dolgozó paraszt lépett' a szövetkezeti gazdálkodás útiára. S számuk azóta is egyre növekszik. Traktorosaink segítsége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a pa­raszti munka megkönnyebbült. A s2ántás-vetés, aratás-csáplás s leg­újabban a növényápolás és széna betakarítás Is kevesebb kézi mun­kát igény?!. Különösen vonatkozik ez a tennclőszövetkezeti gazda- s,'gokra, ahol a gépek alkalmazása lényegében koilátlan lehetőségű. Nem könnyű a traktorosok munkája, egész embert kíván. Az őszi esők, a tavaszi hideg szeleik, a tűző nyári napdk a gépen találják őket. A sok különféle gépet, munkaeszközt az olyan fáradságtűrő, lel­kes emberek hozzák mozgásba, mint Gulyás János, Zakar László a Pusztakürti Állami Gazdaság, Tóth László a Turkevei, K. Tóth Zsig- mcsnd a Mesterszállási Gépállomás trakteristáj. tártnak bízik a traktorosokban, s azért adta kezükbe az ér­tékes gépeket, hogy segítsék a terméshozamok emelkedését, a termelőszövetkezeti tagok felemelkedését, az egyénileg dolgozó pa­rasztok gazdaságában rejlő lehetőségek kiaiknázáüát. Nagyon sokan vannak közülük, akik ezt megértették és minden erejüket, tudásukat latbavebve törekednek eleget tenni a megbízatásnak. Oláh Mátyás az Alattyáni Gépállomás traktorosa — oki • szinten részi* vett a tegnap délelőtti megyei traktoros ünnepen — vállalást tett, hogy ebben az esztendőben 45 vagon gabonát csépel el, s a szemveszteséget az egy százalék alá csökkenti. Ilymódon akarja előmozdítani, hogy a Cson- grád megyei szentesi járás, valamint a jászberényi járás közötti me­zőgazdasági párosversenyben a jászberényi legyen az első. A Mezőgazdasági Vízépítő Vállalatnál dolgozó Nagy Tibor bri­gádjának valamennyi tagja teljesítette vállalását. A Tiszasülyi Állami Gazdaságban folyó rizstelep építések során egyenként több mint 4 ezer köbméter földet mozgattak meg gépeikkel. Nagy László a brigád legjobb traktorosa 800 forint pénzjutalmat kapott. A szántás-vetés, betakarítás nehéz munkáiban lett országos hí­rűvé Süveges Dániel surjáni és Tóth László turkevei traktoros. Ma, június 12-én, amikor a második Traktoros Nap alkalmá- val köszöntjük traktoristáinkat nem feledkezhetünk meg az előttünk átló nagy feladatokról sem. Hiszen a gépállomás munkáját csak akkor lehet jónak tekinteni, ha a körzetében lévő termelőszö­vetkezetek termésátlagai jóval meghaladják azokat a terméseredmé­nyeket, amelyeket a szövetkezeti tagdk előzőleg még egyénileg gaz­dálkodó korukban elértek. Ez a terméstöbblet a gépállomás munká­jának igazi fokmérője. Az állami gazdaságokban is fontos feladat a termésátlagok növelése, az önköltség csökkentése, s ebben szükség van a traktoristák segítségére. Mindezeket a feladatokat azonban csak úgy tudják sikeresen végrehajtani, ha erősitik a kollektiv szellemet, ha ma>gukat szakmai­lag és politikailag képezik. Ha az idősebbek, a képzettebbek segítenek a gyakorlatlanabbaknak az ismeretek elsajátításában. Éppen ezért tanulmányozzák és sajátítsák el a jó munkamódszereket. S ne csak egyes részleteiben, hanem összességében vizsgálják munkájukat. Épp­olyan gonddal kezeljék munkagépeiket, mint az erőgépeket. A növény­ápolásnál, betakarításnál már gondoljanak a következő teendőkre, a ta- lajelőkészítésre és vetésre. így tudják minél többen magukévá tenni az újabb, a fejlettebb módszereket. A munkásosztálytól kapott gépeket pedig védjék meg, őriz- zék olyan féltő szeretettel, ahogyan azt Máté Sándor kisúj­szállási, idős K&ntés JózEef jászkiséri traktoros teszi. Akkor kevesebb költséggel eredményesebben tudnak dolgozni, s lehetővé válik még több munkafolyamat gépesítése. Traktoristáink az idén, a múlt hőnap végéig annyi növényápo­lást végeztek, mint tavaly egész esztendőben. Folytassák továbbra is ezt a munkát olyan lelkiismeretességgel és igyekezettel, ahogyan azt ifj. Köntés József teszi, aki a fiatal traktoristáit országos versenyében az ötödik lett, s a megyei ifjúsági versenyben első, vagy a megyei má­sodik helyezett Mácsai Lajos, aki szintén odavalósi. Pár hét múlva itt az esztendő legnagyobb munkája, a gabona betakarítás. Állami gazdaságaink, gépállomásaink gépparkja lehetővé teszi, hogy az aratást-cséplést a múlt' évinél sokkal nagyobb mértekben gépesítsük. Traktoristáink törekedjenek arra, hogy ebben az évben gondosabb munkával minél kisebbre csökkenjen a szemveszteseg. Tavaly holdanként egy mázsa búza pergett el az aratás-csépiéi alkal­mával. Ha az idén 50—60 százalékkal csökkentjük a szem veszteséget, megyénk gabona vetésterületét alapulvéve 100 ezer mázsa kenyérga­bonával gazdagabbak leszünk. Flíc«ycnk élenjáró traktoristái, a tegnapi megyei traktoros iin- népén résztvevő elvtársak megértették, milyen nagy jelentő­sége van munkájuknak a Központi Vezetőség június 7. határozatá­nak végrehajtásában. Ezért fordultak felhívással a második Traktoros Nap alkalmából megyénk valamennyi gépállcmási, állami gazdasági dolgozójához, hogy vállalásukhoz csatlakozva segítsék elő a mezőgaz­daság fejlesztését. Észszerű műszaki megoldásokkal javíthat munkáján a Karcagi Téglagyár Jólfelszerelt, — korszerű technikával dolgozó nagyüzem a Karcagi Téglagyár, a legnagyobb ilyen létesítmény megyénkben. Üj műszárítójában 40 fo­kos melegben szikkad a nyers cserép 5 nap alatt annyira, hogy alkalmassá válik a kiégetésr?. Mind a két présnél alkalmazzák az úgynevezett „Keller1-kocsikat, melyekkel a lerakás munkafolya­matát meg lehet takarítani, emellett kevesebb fizi­kai erő igénybevétel is szükséges. A többi berende­zések is üzemképesek — a bányamunka és az anyagszállítás csaknem teljesen gépesített Minden lehetőség megvan itt arra, hogy nagy mennyiségben és jó minőségben állítsák elő a tég­lát, cserepet. rz építőipar legfontosabb alapanyagát. A gyár munkája, bár az utóbbi időben sokat javult, mégsem kielégítő — s maga a Téglagyári Egyesü­lés is leggyengébb üzemei közé sorolja. Valójában, nem mindig tudja teljesíteni azokat a feladatokat, melyeiket felettes szerve a népgazda­sági szükségletek szerint az üzemre ró. Az igyekezetben pedig nincs hiány. A gyár min­den művezetője sztahanovista. A cserépprés Karas brigádjának 16 tagjából 10 jelvényes és 6 okleveles sztahanovista van. Az üzem más területén sem ritkák a kiváló eredménnyel dolgozó brigádok. Nagy hiba azonban, hogy a termelőgépek kapacitását jelenleg még nem tudják kihasználni, A II-es présen dolgozó Sajtos brigád kedden 37.800 darab téglát készített el az előirányzott 32.650 darab helyett. Ez az eredmény is azt mutatja, hogy a gé­pen dolgozó brigád megbirkózik a feladatokkal s még túl is szárnyalja, ha runes fennakadás a ter­melésben. Ez a véleménye a brigádvezetőinek is. Az itt dolgozó munkások elvállalták, hogy minden földet feldolgoznak, amit a bánya felad. A prés földdel való ellátása azonban nem ment eddig úgy, ahogy kellett volna. Átlag 15 percet vesz igényibe, míg a kulimotor ót csillét továbbít a feivonókötélig. Ez az anyag­mennyiség nem elégíti ki a prés feldolgozóképessé­gét a következő szállítmány megérkezéséig. Termé­szetes, így a munka sem megy teljes iramban. A gyárvezetőség most úgy oldja meg ezt a problémát, hogy kitérőt készíttet a kisvasútól: s még egy motort, és újabb csilléket állít be anyag- szállításra. így lehetőség lesz a zavartalan föld- ellátásra, a gépek állandó teljes-kapacitású üzemére. Ez az intézkedés már magábanvéve is 15—20 száza­lékkal növeli a II-es számú présház termelését. — Az I-es présház ellátását új vonókötélpálya építé­sével könnyítették meg. A kúpcserép-gyártásnál a formák körül van a hiba Ezt a cserépfajtát ugyanis darabonként gipszmin­tára préselik. Mátyás Sándor elmondja, hogy nap­jában többször is kell mintát önteni és cserélni, mert olyan anyagot kapnak a forrna készítéséhez, ami rövid ideig bírja épen a nyomást. Ez sok időt rabol el. A gyár ügyes, találékony szakembereinek a feladata, hogy megoldják ezt a kérdést is s lehe­tővé tegyék ezen a részen a folyamatos munkát, önmagukban még ezek az intézkedések sem ol­danak meg minden problémát. A termelés nemcsak a gépeken, hanem döntően az embereken múlik. Javítani való van még a fegyelem terén, habár az utóbbi időben kevesebbet fordulnak elő fegyelemsértések. A brigádok körében egyre inkább kezd kialakulni az a szokás, hogy nem tűrik meg soraik között a henyélőket, azokat, akik rontják a brigád-átlagot, az ósszkeresetet. Legutóbb a II-es prés brigádja határozta el, hogy nem dolgozik együtt az együk kocsitolóval, aki csak feleannyi munkát végzett el, mint a többiek. Kérte a gyárvezetőt, hop/ helyezze máshova, ne rontsa tovább a kollektíva jó összmunkáját. bálunk csak felfelé visz az át A mezőigazdaság szocialista át­szervezésének és a mezőgazdasági termelés felien dítésémek további feladatairól szóló június 8-i hatá­rozatot nagy örömmel és megnyug­vással fogadtuk. A határozat különös súllyal fog­lalkozik a teiimelőszövetkezetek megszilárdításának legfőbb előfel­tételeivel, a gépesítés fokozásával, az agrotechnikai eljárások alkalma­zásával. Mi, az abádszalóki Lenin TSZ tagjai tapasztalatból tudjuk, milyen nagy jelentősége van a gé­pesítésnek és az ebből eredő kor­szerű gazdálkodásnak. Bebizonyo­sodott, hogy a termésátlagok növe­lése csakis ilymódon lehetséges. Az elmúlt gazdasági évben 65 lio’d kukoricát vetettünk négy­zetesen s erről holdanként 6 mázsával több termést takarí­tottunk hr. Meg kell jegyezni, hogy a négyzetes kukoricánk­nál alkalmaztuk a gépi nö­vényápolást. Az idén már va­lamennyi kukoricánkat négy­zetesen vetettük és annyiszor kapálunk, ahányszor a növény megkívánja. A bő ta.karmánytermelés szoros összefüggésben van az állattenyész­tés fejlesztésével. Jelenleg 31 fe­jős tehenünk van s mivel van ele­gendő takarmányunk, a fejtei át­lag 10 liter. Ezt 14 literre akarjuk növelni. Gondoskodtunk arról, hogy ezután sem legyen takarmány- hiány. Eddig 100 köbméter silót készítettünk s hogy éves tervünket teljesítsük, .20 hold kukoricát ve­tettünk a takarmánykeverék he­lyére. Itt Is a gépek segítségével ment gyorsan a munka. A község egyénileg dolgozó parasztjai azt mondják, hogy olyan kukorica, olyan cukor­répa és olyan búza nincs a határban, mint a miénk. Ta­valy is 250 mázsa cukorrépát termeltünk holdanként, de ennyi, vagy ennél több az idén is meglesz. A mi szövetkezetünk már be­bizonyította a község egyénileg dolgozó parasztjai előtt a közös gazdálkodás erejét és fölényét, ősz óta egy új III. típusú közös gazda­ság alakult és néhány gazdálkodó most szervez egy másik tsz-előké- szítő bizottságot. Nálunk nincsen egyetlen olyan közgyűlés sem. amely új tagek felvétele néLküT múlna el. Az elmúlt évi zárszám­adás óta hatvankét taggal gyara­podtunk. Szépek az eredményeink s ezt a fenti tények mindennél jobban bizonyítják, Eddig sem zártunk el egyetlen dolgozó parasztot sem a szövetke­zés elöl. Akik hozzánk jöttek és rá­szorultak, gyors-segélyben ré­szesültek. Mintegy 200 mázsa búzát osztottunk ki az elmúlt néhány hónapban új belépő­inknek. Szövetkezetünk kapuja ezután is nyitva van minden becsületes, földszerető ember előtt. Nem fé­lünk attól, hogy az általunk ed­dig elért eredményeket ■ meg kel! osztatni. Ha többen jönnek, akkor még gazdagabbak leszünk. Nálunk csak felfelé visz az út s ezen az úton nem állunk meg. Őszre 10 hold szőlőt telepítünk. A téten 60 hold új rizstelepet készítettünk sa­ját erőnkből. Jövőre még 60 hol­dat építünk. A közös gazdálkodás- adta lehetőségek még koránt sín­esei, ek kihasználva. A következő gazdasági ériben egy 70 holdas szárazföldi kertészetet is létesí­tünk. S ezeket a szép terveket a mostani párthatározat megjelenése után még biztosabban meg tudjuk valósítani. Elmondta S. Nagy Sándor, az abádszalóki Lenin TSZ Mrttltkám, növénytermesztési brigád vezető. Helyi iparunk új gyártmánya a filléres fogyasztású olvasólámpa és a belföldi csévélő szálvezető henger Helyi iparunk egyik leg­életképesebb üzeme a me­zőtúri villamostömegcikk- és játékárugyár. Az üzem igazgatója és műszaki ve­zetője: Szonda elvtárs szí­vós, kemény munkával, jófqrmán ócskavasból és roncsokból hozta létre a gyár berendezéseit, meg­munkálógépeit. Legbizto­sabb erőforrásuk az üzem néhány jó szakmunkása és a tanács segítőkészsé­ge voltj Ma már kielégítő tech­nikával, régi, de jólműkö­dő gépekkel dolgoznak. Az üzem nevét egye is­mertebbé teszik gyártmá­nyai, ötletes játékai, hasz­nos cikkei. Tömegével ké­szítik itt a keresett T-du- gókat, villamoslámpa talp­kapcsolót s más fontos elektromos lömegcikke- ket, A gyár vezetősége min­dig újabb és újabb gyárt­mányok tervein dolgozik. Olyan cikkeket akarnak előállítani, amelyeket a legcieltélyebb anyagigénnyel lehet gyártani s emellett az üzem és az ellátás szem­pontjából fontosaik. A közelmúltban a ke­vésfogyasztású villany- lámpa terveit dolgozták ki. Elkészült a prototípus is, mely elegendő fényerőt nyújt. az olvasáshoz, emel­lett óránként körülbelül 1 fillér értékű áramot fo­gyaszt. Kétségtelen, kere­sett cikk lesz az új vil­lanylámpa, mely amellett, hogy elősegíti a lakosság megtakarítását, jelentő­sen hozzájárul a zavarta­lan energiaellátáshoz is tömegméretekben; A prototípus és a meg­adott technológia alapján a megfelelő kapacitással rendelkező Törökszent­miklósi Vasipari Vállalat kezdi meg e lámpák tö­meggyártását s reméljük, rövidesen megjelenik a kereskedelemben is. A mezőtúri vállalat mű­szaki vezetőjének lelemé­nyességét, kiváló szaktu­dását dicséri a csévélő szálvezető henger hazai előállítása is. Ez a fontos alkatrész nélkülözhetetlen a textiliparban. Megmunkálása, az apró csapágyak bedolgozása komoly műszaki feladatot jelent s gyártását eddig nem is tudták eredménye­sen megoldani más gyá­rak. Teljes egészében im­port útján szereztük be darabonként 9 dolláros áronj A mezőtúri üzem vállal­kozott a prototípus legyár­tására, a sorozatgyártás megszervezésére. A tervek szerint a IV. negyedévben megkezdik a hengerek előállítását s így ebben az évben még körülbelül 20.000 dollár déri• xát takarítanak meg a népgazdaságnak. Az üzem hasznos mun­kájával elősegíti saját gaz­dasági megerősödését is. Emellett komoly beruhá­záshoz segíti a Megyei Ta­nács. Hamarosan 2 darab nagyteljesítményű, 80 at- moszférás prés érkezik az üzembe, melyek lehetővé teszik az eddiginél na- gyobbméretű gyártást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom