Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
Szo/iwimeayd m egyei pártbizottság, es-a megyei tan ács lapj VII. évfolyam, 135. szám Ara SO fillér 1955. június 10., pénlek V. MAI SZAMUNK TART ÁLMÁBÓL: A Traktoros Nap a* egész falu Ünnepe lesz Szászberekén (5 .oldal.) A rAkócrifalvl kupecbanda leleplezésének tanulságai (5. o.J A DISZ titkár (5. o.) Az alapszabáljsierinti háztáji gazdaság serkentője * közös munkának (5. o.) MIND ANNYIUNK ÜGYE Alig pár nap választ el bennünket a magyar ifjúság jelentés eseményétől, a DISZ II. kongresszusától. Ezekben a napokban valamennyiüniknek számadást kell készíteni arról, mennyire tartottuk szívügyünknek féltett kincsünk, az ifjúság nevelését, szervezetének, a DISZ-nek erőnk, képességünk szerinti támogatását. Mindenekelőtt partszervezeteinknek kell mérlegelniük ilyen irányú munkájukat annál is inkább, mert az emberek gondolkozásának megváltoztatása, jellemük csiszolása lehetetlen a kommunisták aktivitása nélkül, A pártszervezet helyes útmutatása, nap mint nap nyújtott segítsége nélkül egyetlen DISZ szervezet sem töltheti be hivatását. Pártszervezeteink sok segítséget adtak a fiataloknak. Alapszervezeteink vezetőségének jórésze azonban —• egészen a legutóbbi időkig — sok esetben megelégedett azzal, hogy egy-két kérdést feltett a DISZ titkárnak, s időszakonként adott néhány tanácsot. A DISZ munkájának állandó íigyelesnmel kísérése, apró részletkérdésekben való segítése sok esetben hiányzott. Xvlegnyilvámüt ez többek között abban, hogy nem vizsgálták meg a DISZ szervezetek munkaprogramját. Ennek következménye, hegy a munkaprogramok nem eléggé átütő erejűek, nem a közvetlen tennivalókat foglalják magukban, rTöbb helyen, — például Kőtelken és Fegyvemeken — a i községi pártbizottság nem fordított gondot arra, hogy megfelelő vezetők álljanak a DISZ szervezetek élén. Már pedig a vezetőségtől függ elsősorban az alapszervezet munkája. Ma is gyakori még, hogy a feladatok eldöntésénél nem úgy foglalkoznak a DISZ-szel, mint a párthoz legközelebb álló szervezettel 6 ezért a pártszervezet tennivalóinak meghatározásával egy- időtoen nem jelölik meg a DISZ munkáját. Márpedig a jól dolgozó DISZ szervezet sok segítséget adhat a célkitűzések eléréséhez. A tur- kevei Harcos TSZ fiataljai például egy ifjúsági brigádot és hat ifi munkacsapatot szerveztek eddig. Elismeréssel beszélnek róluk az idősebbek is. Bognár Júlia, a Tisza Cipőgyár DISZ bizottságának tagja 30.000 forint megtakarítást jelentő újítással járult a felszabadulási verseny sikeréhez. Számtalan ilyen példa bizonyítja, hogy ifjúságunk magáénak vallja a párt céljait, s erejét nem kímélve küzd azokért. ^ pártszervezetek fokozott gonddal arra törekedjenek, hogy a munkásosztály ideológiájától idegem nézetek ne befoiyá- fMlják fiataljaink fejlődését. Azt kell elérniök, hogy az ifjúságot méginkább a párt iránti szeretet, a szocializmus építése iránti odaadás, a munka megbecsülése, a hazához való hűsógr a proletár internacionalizmus szelleméhez való ragaszkodás jellemezze. Ezért a fiatalságot nap mint nap a marxizmus-leninizmus szellemében kell nevelni. Ez a legfontosabb teendő. Az ifjúság nevelése azonban nemcsak a pártszervezetek feladata, hanem a szülőké, a különböző állami és társadalmi szervezeteké is. Sokat tehetnek a DISZ erősítése érdekében a helyi tanácsok. Számtalan községben nincs például az ifjúsági szervezetnek széfcháza. A tanácsoknak a lehetőséghez képest gcndoskcdnick kell megfelelő helyiségekről, ahol a fiatalok tanulhatnak, szórakozhatnak, szervezeti tevékenységet folytathatnak. Már ez is nagy segítség a DISZ-nek. A tanácsok azonban ennél többet is tehetnek. Jászalsószentgyörgyön például Tóth G. József elvtárs a községi tanács elnöke megígérte, hogy a fiatalok helyiségét rendbehozatja s a zenegépet az ifik rendelkezésére bocsátja, hozzájárul ezáltal szórakozási lehetőségükhöz. Más községben is van mód és lehetőség hasonló tettekre, követni kell a jászialsószemtgyörgyi tanács példáját, Különösen fontos, hegy a termelést irányító és segítő szer- vek megfelelően támogassák a DISZ-t, segítsék elő a fiatalok termelési mozgalmainak kibontakozását, eredményes befejezését. Megyénkben nem minden szervről mondhatjuk el, hogy méltóképpen betölti ilyenirányú feladatát. Az ifjú traktortsták országos versenye például most a növényápolási munkák dandárjában, az aratásra való körültekintő felkészülésben igen fontos. A diszisták lelkesen fogadták a versenyt. 1500 traktoros csatlakozott hozzá megyénkben. Megfogadták, hogy 100 ezer normálholdnyi talajmunkával túlteljesítik a tervet, s 1496 mázsa üzemanyagot takarítanak meg. Köztudomású, hegy a verseny serkentője az eredmények népszerűsítése. A MEDOSZ mégsem tesz megfelelő lépéseket azirányban, hegy értékelje a versenyt. A DISZ megyei bizottságának ezért külan-külön kell minden gépállomásról ’bekérni az adatokat, hogy legalább ő tartsa számön az eredményeket. Ez az eljárás annál inkább körülményes, mert sek helyen — például a Jászkiséri Gépállomáson — rosszul értelmezett „hivatali titokból’1 nem akarják elárulni az egyes traktorosok tervét, s a DISZ megyei bizottságának fontosabb dolga is volna, mint adatkéréssel eltölteni az időt. A MEDOSZ kötelessége a verseny értékelése, neki keli azt kézbevennie. A iíullurális kérdésekkel foglalkozó szerveknek is többet kell ** foglalkozni a DISZ-szel. A kulturotthonok igazgatóinak például elő kell segíteniük, hogy az ifjúság minél szélesebb rétegé váljék tevékeny részesévé kulturális fejlődésünknek. Nem helyes az az eljárás — ami az előző hónapokban jellemző volt Kisújszálláson és egyéb helyeken is — hogy a különben jól dolgozó kultúrotthon igazgató csak egy kialakult törzsgárdával foglalkozott, s nem kereste a kapcsolatot a DISZ szervezettel. Az a helyes. ha közös munkaprogramot állítanak össze. Igazolja ezt a megállapítást a közelmúltban megrendezett megyei kulturális seregszemle, melynek sikere már a DISZ és a népművelési szervek kialakuló együttműködésének eredménye. A sportkörök vezetőségére is nagy feladat vár, hiszen az if- júság jelentékeny része — főleg faiun — nem sportol. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy eleven sportéletet csak a DISZ szervezettel való szoros kapcsolat útján tudnak teremteni. Kengyelen például a DISZ szervezetnek jelentős része van abban, hogy az elmúlt évi 70 fővel szemben ma már közel 300-an indultak a községi Ézpartakiáden. Az együttműködés tehát mindkét fél számára hasznos. A pártszervezetek a különböző szerveit és a DISZ kapcsolatát elmélyítve még jobban erősítsék a DISZ szervezeteket, tegyék képessé azokat- a -fiatalok még nagyobb tömegének mozgósítására. A Magyar Dolgosok Pártja Komp önti Vesetőségének ülése A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetősége 1965 június 7-én és 8-án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Folitikai Bizottság beszámolóját, amelyet Hegedűs András elvtárs terjesztett elő a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termétés fellendítésének további feladatairól. A beszámolót és a hozzá beterjesztett határozati javaslatot a Központi Vezetőség beható vita után egyhangúlag elfogadta, A Központi Vezetőség ülésének második nap’A rendi pontja Rákosi Máityéa elvtárs beszámolója volt a Szovjetunió, Bamáma, Magyarország és Csehszlovákia képviselői között tartott bukaresti megbeszélésről. A beszámolót a Központi Vezetőség egyhangúlag tudomásul tette, jóváhagyta s ezen állás- foglalását ugyancsak egyhangúlag elfogadott határozatban szögezte le. A Magyar Dolgozók Pártja fíözposiíi Vezetőségének határozata a Szovjetunió, Mománia, Magyarország és CseliSzlovákia képviselői kozott tartott bukaresti megbeszélésről szőlő beszámolóhoz A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, miután meghallgatta Rákosi Mátyás elvtárs beszámolóját arról az átfogó eszmecseréről, amely Bukarestben a szovjet kormányküldöttség, Románia, Magyarország és Csehszlovákia vezetői között lefolyt, s melynek során megvizsgálták a nemzetközi politikának mindazon kérdéseit, melyeket a Szovjetunió kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata érintett, örömmel és megelégedéssel üdvözli, helyesli, támogatja a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között elért baráti együttműködést. A Központi Vezetőség annak a reményének és meggyőződésének ad kifejezést, hogy a két ország közös nyilatkozatának folyományaképpen egészséges, őszinte, baráti együttműködés jön létre a szocialista tábor többi országai és Jugoszlávia között. A Magyar Dolgozók Pártja a maga részéről minden módom, teljes erővel azon fog munkállíodni, hogy a béke és a szocializmus ügyének további megszilárdítása érdekében mielőbb létrejöjjön és elmélyüljön a szívélyes, egészséges, baráti viszony a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, valamint népeik között. Az MDF Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szoelalisla átszervezésének és a iuező= gazdasági termelés fellendítésének további feladatairól (Rövidített szöveg) Pártunk politikájának eredményeként az utóbbi évek folyamán népgazdaságunkban mélyreható változások mentek vegbe. Hazáink fejlett szocialista iparral rendelkező ipari-agrár országgá vált. A párt irányításával, munkásosztályunk segítségéved, népi demokratikus államunk támogatásával létrejött és egyre erősödik a mezőgazdaság szocialista szektora, amely a szántóterületnek majdnem egyharmadát foglalja el. Gyökeret vérit és fejlődik a termei&zövetkezeti mozgalom. Ma mér mintegy 200.000 termelőszövetkezeti család, meggyőződve a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, magabiztosan követi a dolgozó parasztság felemelkedésének ezt az egyetlen járható ’útját. Megszűnt a mezőgazdaságban a munkanélküliség és igen szűk térre korlátozódott a szegényparasztefc kizsákmányolásának lehetősége. Megváltozott az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság élete, növekedett jólétük, műveltségük. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megkezdésével egyidejűleg pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tett a mező- gazdasági termelés fellendítésére. E tekintetben különösen jelentős a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953 decemberi határozata, amelynek nyomán egészséges fejlődés indult meg a mezőgazdaság számos területén. Megnövekedett a termelési kedv: a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok múlt évben minden földet művelés alá vettek, háromnegyedmillió ka- tasztrális holddal nagyobb területet trágyáztak meg istállótrágyával, mint 1953-ban. Az előző hat év átlagához képest 22 százalékfka] nőtt legfontosabb taka rmánynövényünk- nak, a kukoricának összhozama: rázshen ennek köszönhető, hegy az ország sertésállománya nagyobb, mint bármikor volt. A legfontosabb zöldségfélékből 1954-ben 14 százalékkal töbet termeltünk az előző évinél; örvendetesen nőtt a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a paradicsom termelése is, A termelés növekedéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy munkásosztályunk, szocialista iparunk termelési, műszaki és politikái téren fokozott segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Egyebek között 1954-ben 37i,0 traktorral, 1379 foga1. tos- és tralktőreikével, 950 Cséplőgéppé! , 774 ezer mázsa műtrág^Stíal adott többet az ipar, mint 1953-ban. Még nagyobbak lehettek Volna eredményeink, ha pártunkban és az államszervezetben lábrakapott jobboldali nézetek nem hátráltatták volna a mezőgazdaság egészséges fejlődését. A jobboldali nézetek ha tására a tanácsok, s a begyűjtési apparátus egy részében, továbbá számos gazdaságban eluralkodott fegyelmezetlenség, nem óvják megfelelően az állami és szövetkezeti tulajdont, gyakran lebecsülik a gépeket és azok szerepét a hozamok növelésében. E káros jelenségek ellen pártszervezeteink jelentős része nem folytatott következetes harcot. Az opportunista nézetek elterjedése lazította az állampolgárt fegyelmet is. Nagy az elmaradás például a kukorica-, burgonya- és ser- tásbegyűjtésben. Jó reszt ezért nem kielégítő a húsellátás. A mezőgazdasági irányító szervek: a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma, a megyei és járási tanácsok nem hajtották végre az 1953 decemberi határozat számos intézkedését. Ez is cka annak, hogy a termelési színvonal nem emelkedett kielégítően és nagy az elma- redás olyan fontos termelési ágakban. mint a kenyérgabontermelés és a szarvasmarha tenyésztés. Pártunk Központi Vezetősége a márciusi és áprilisi határozatokkal döntő csapást mért a jobboldali, néoellenes nézetekre, amelyek fékezték a mezőgazdasági termelés fejlesztését, akadályozták a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását és növekedését. Ezek a határozatok új lendületet adtak a mezőgazdaságunk általános fejlesztéséért folyó harcnak. A szocialista társadalom felépítése. dolgozó népünk jólétének emelése érdekében a mezőgazdaság terén pártunk előtt kettős, egymástól elválaszthatatlan feladat áll: o) A párt III. kongresszusa határozatának megfelelően számszerűen is tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezeti mozgalmat —* az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelőszövetkezetekbe való önkéntes tömörülése útján — olyan ütemben, hogy a második ötéves terv végére a mezőgazdaságban is túlsúlyban legyen a «szocialista székiéi'. A t<?ymel ős zóv étiké zet í mozgalom fejlesztését elsősorban a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása, példamutató gazdálkodása mozdítja elő. A régi termelőszövetkezetek további erősítése mellett új termelőszövetkezeteket is kell szervezni. Ehhez a párt és az állam az elkövetkező években fokozott anyagi és szervezési segítséget nyújt, 6) Növelni és olcsóbbá, gazEágcsatíbá kell tenni a mezőgazdasági termelést, hogy dolgozó népünk éilemiszersaükséigLetét mindjobban kielégíthessük és iparunkat mindinkáb elláthassuk mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. E feladat megvalósításában az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteiknek kell éleniámick, egész termelésük, s elsősorban árutermelésük gyorsabb növelésével és gazdálkodásuk gyökeres megjavításával, amit lehetővé tesz a fokozottabb gépesítés, valamint a tudomány eredményeinek alkalmazása. Meg kell valósítani a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953 decemberi határozatát, munkánk középpontjába állítva a kenyérgabonatermelést, szarvasmar- hatenyészlést, valamint az egész állattenyésztés tákarmáinyalapjá- nak biztosítását, elsősorban a kukcricatermelés fokozásával. Az ország lakosságának élelmiszerekkel s a könnyű- és az élelmiszeriparnak nycrsanyagoddkal való bőségesebb ellátása, valamint magának a dolgozó parasztságnak s a munkás-paraszt szövetség erősítésének érdekében pártunknak és kormányunknak továbra is támogatnia keil az egyénileg gazdálkodó parasztságot termelésének s különösen árutermelésének növelésében. — Biztosítani kell az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a továbbiakban is, hogy termelésük, s különösen árutermelésük növelésében anyagilag érdekelve legyenek. A két főfeladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s a mezőgazdasági termelés fellendítését együttesen kell megoldanunk. Ennek feltételei ma már megvannak. Népi demokráciánk fejlődése, az első ötéves terv eredményei, szocialista iparunk növekedése, valamint a mezőgazdaság szocialista (FcJytatása a 7, oldalén,) i
