Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 június 10 A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatai uz. A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítéséről Folyt«tás az első oldalról.) s.. .aurának erősödése, megteremtették azt az alapot, amelyre tá- moisakodva nagyobb léptekkel, mehetünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezése és egyidejűleg a termelési színvonal növelése útján. Ehhez azonban múlhatalanul szükség van népi demokratikus államunk következetes gazdasági szervező és irányító munkájára. Népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszán pártunk, demokratikus államunk és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy gyorsan növekedjenek a mezőgazdaság termelőerői és a munka termelékenysége: a szocialista város után kialakuljon a szocialista falu, létrejöjjön országunk egységes, szocialista társadalma. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai megteremtették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfontosabb politikai előfeltételét: pártunk és kormányunk egységesen és félreérthetetlenül áll a mezőgazdaság szocialista átszervezéséinek ügye mellett, senki számára nem lehet kétséges, hogy népi demokratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen járható útjának a szövetkezést tekinti A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előmozdítása érdekében tett intézkedések meilett, pártunk és kormányunk továbbra is minden lehetőséget (kisgépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot, tenyészállatot stb.) megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak ahhoz, hogy növelhesse termelését, fokozhassa a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, hiszen az egyénileg gazdálkodó kis- és középpa- rasziti gazdaságok ma és még hosz- szabb időn keresztül jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés minden területén. I. A mezőgazdaság szocialista átszervezése csak a párt s a népi demokratikus állam céltudatos politikai, szervező és gazdasági munkájának eredményeként mehet végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló céltudatos munka nélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A Központi Vezetőség minden pártós állami szerv kötelességévé teszi, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék a szövetkezet ügyét, mozdítsák elő a meglévő termelőszövetkezetek működését és a dolgozó parasztoknak a termelő- szövetkezetekbe való belépését. Ez nemcsak azért elengedhetetlen, mert a szövetkezés újat, a megszokott, régi, kisparaszti gazdálkodástól eltérőt jelent hanem azért is, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése éles és egyre éleződő osztályharcban megy végbe. A falusi pártszervezetek, a kommunisták határozott és mindennapos agi- tációs munkával verjék vissza a kulákságnaJk és egyéb ellenséges elemeknek szövetkezetellenes rágalmait, küszöböljék ki a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyásukat 2. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során biztosítani keli. hogy a termelőszövetkezeteik szervezése szigorúan az önkéntesség alapján történjék, mert. a kényszer és erőszak útján létrehozott termelőszövetkezetek ' nem erősítik, hanem gyengítik a szövetkezeti mozgalmat, lazítják a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államhatalmunk alapját. 3. Hazánkban a termelői szövetkezés fő formája a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ezért a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a fő figyelmet a legfejlettebb és a gyakorlatban legjobban bevált szövetkezeti típus fejlesztésére kell fordítani, mert. a mezőgazdaságii termelőszövetkezetekben korlátlan lehetősége van a korszerű nagygépek alkalmazásának, a munka termelése növelésének és ez a szövetkezeti forrna kapcsolja össze legjobbat! a tagok egyéni érdekeit a közösség érdekeivel. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a földiára- défc, valamint a bevitt állatok és eszközök értéke egy részének alapszabály szerinti kifizetésére, mert ezáltal könnyebben érthetővé és Pártunk és kormányunk irányításával, társadalmunk vezetőerejének, a munkásosztálynak segítségével, dolgozó népünk e nagyszerű célkitűzéseket megvalósítja, mert a lenini elvek alapján a szegényparasztságra támaszkodva, szövetségben a középparasztsággal, harcolva a kulákság ellen, tovább erősítjük és szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, feladataink sikeres megoldásának biztos zálogát. elfogadhatóvá válik a szövetkezés az egyénileg gazdálkodó parasztok, főleg a középparasztok számára. A Központi Vezetőség javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a használatukban levő állami földek arányától függően, jövedelmük 10. de legfeljebb 20 százalékát — terményben és pénzben — a bevitt saját földek arányában osszák szét földjáradék címén. 4. A termelőszövetkezeti mozgalom további sikeres fejlesztése érdekében az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szövetkezés egyszerűbb formáinál« népszerűsítésére és fejlesztésére, felhasználva ezeket a dolgozó parasztok egy részének magasabb termelőszövetkezeti formákba való átvezetésére. A földművelésügyi miniszter tegyen javaslatot az I. típusú termelőszövetkezeti csoport alapszabályának olyan módosítására, amely tá- gabto lehetőséget biztosít a közös gazdálkodásra és előmozdítja annak kifejlődését. Az I. tepusú termelőszövetkezeti csoportok és azok tagjai csak akkor tarthatnak igényt a rendeletekben biztosított kedvezményekre, ha legalább a szántást közösen, a gépállomás igénybevételével végzik és tenménybeadási kötelezettségüket közösen teljesítik, 5. Ahol a termelőszövetkezetekbe nagycfobarányú a belépés, Illetve, ahol új termelőszövetkezetek alakulnak, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előfeltételeinek megteremtése érdekében a termelőszö- vetkezetelkbe bevitt földeket össze kell vonni, s ennek megfelelően ilyen községekben már ez év őszén földrendezést, illetve tagosítást kell végrehajtani. A tagosítás fő formája a jövőben — ahol a dolgozó parasztok döntő többsége a termelőszövetkezetekbe belépett — az egész községre kiterjedő földrendezés legyen. Ezért a termelőszövetkezetek szervezésénél szövetkezeti községek létrehozására kell törekedni, hogy egy községben ‘lehetőleg ne kerüljön sor többszöri tagosításra. Kivételesen, amíg a termelőszövetkezeti mozgalom lassabban fejlődik, a földművelésügyi miniszter részleges taigcsítást is engedélyezhet. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes párt- és állami szerveket, hegy mind a földrendezést, mind a részleges tagosítást a lehető legnagyobb körültekintéssel, lehetőleg az egyénileg gazdálkodó parasztokkal való kölcsönös megegyezés alapján hajtsák végre olymódon, hogy az miinél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot érintsen és az érintett dolgozó parasztok szövetkezeti táblába eső földjeikért azonos értékű földet kapjanak cserébe; földrendezésinél —• a kulék- ság korlátozására irányuló poláti- tikámaik megfelelően — a kulákok földjét a községek határának legtávolabbi részén kell kiadni. 6. A párt és állami szervek fordítsanak az eddiginél sokkal nagyobb gondot arra, hogy az új, illetve a megmövekedett termelőszövetkezetekben a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodós előnyeit minél gyorsabban kibontakoztassák. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során el kell kerülni, hogy egy-egy termelőszövetkezet területe kezdetben az 1ÜOO— 1500 katasztrális hold szántóterületet meghaladja. Ugyaniakkor elő kell segíteni, hogy a jelenlegi kis — 100—300 katasztrális holdas — termelőszövetkezetek növekedjenek és így képesek legyenek valóban nagyüzemi módon gazdálkodni. A termelőszövetkezetek megszilárdításában a legfőbb feladat most az, hogy a -növénytermelés és az állattenyésztés hozama már ebben az évben jelentősen emelkedjék és a jövedelmezőbb gazdálkodás eredményeként a tagok jövedelme túlhaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Ez az egyik legfontosabb fettétele annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom már ebben az évben számszerűleg és egészségesen tovább fejlődjék. A terméshozamok növelése érdekében jobban ki kell használni a rendelkezésre álló gépeket, bátrabban kell bevezetni a fejlett agrotechnikai eljárásokat, gyorsabban kell növelni a talaj termöerejét és fokozottabban kell érvényesíteni a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét. I - Fokozottabban kell támogatni a termelőszövetkezeteket beruházásaik magvalósításálban. Részükre 1956-ban 20—30 százalékkal több építőanyagot kell adni, mint 1955- b?n. Az építkezési anyagok nagyrészét az első évnegyedben kell leszállítani. A termelőszövetkezetek beruházásaik megvalósítása során az állami segítségre való túlzott támaszkodás helyett az eddiginél sokkal jobban használják fel saját eszközeiket, munkaerejüket. Építkezzenek egyszerűbben és olcsóbban, helyileg biztosítható anyagokkal. tí. A termelőszövetkezeti mozgalom további egészséges fejlődése érdekében erősíteni kell a termelőszövetkezetek belső szervezettségét és nagyobb gondot kell fordítani az alapszabály megtartására. Véget kell vetni annak, hogy a termelő- szövetkezet átjáróház legyen. Ezért vissza kell állítani az alapszabálynak azt a korábbi helyes rendelkezését. hogy a termelőszövetkezetből való kilépési szándékot csak a belépéstől számított három év eltelte után lehet a közgyűléstől kérni. A termelőszövetkezetek vezetőségei a pártszervezetekre támaszkodva, szilárdítsák meg a munkafegyelmet és a családtagok közös munkába való bevonásával szüntessék meg a munkaerőhiányt. Szigorú rendet kell terem tani a munkaegységek nyilvántartása és elszámolása terén. A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének további fokozása végett a jól dolgozó brigádoknak, munkacsapatoknak, az állat tenyésztésben pedig a tagoknak a terven felüli termés és termék után őket megillető prémiumot ki kell adni. A járási tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetőségei — elsősorban a tagok meggyőzése útján — gondoskodjanak az alapszabály- ellenesen felduzzasztott háztáji gazdaságok túlméretezett^ égéinek megszüntetéséről, mert ez akadályozza a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödését. Azoktól a termelőszövetfceziíti tagoktól, akik e téren az alapszabályt nem f.art- iák be, a községii tanácsok végrehajtó bizottságai vonják meg a beadási és adózási kedvezményt: az előírtnál nagy óbb háztáji gazdaság egész területét terheljék meg az egyénileg gazdálkodó do1gozó paPártunknak és népi demokratikus államunknak, s az egész munkás- osztálynak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy a gépállomások technikailag és politikailag gyorsan fejlődjenek, hogy betöltsék a. termelés növelésében és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében reájuk háruló nagy feladatokat. A második ötéves tervben gyorsítani kell a gépállomások korszerű génekkel való további felszerelését. káderekkel való megerősítését. hogy a rendelkezésükre álló gépi technika jó kihasználásával mezőgazdaságunk fellendítésének technikai és politikai emelői legyenek. 1. A gépállomásokat új, nagyteljesítményű gépekkel kell felszerelni, hogy a növekvő termelőszövetkezeti mozgalomnak egyre nagyobb gépi segítséget tudjanak nyújtani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogy: a) a gépállomások a meglévő és megalakuló termelőszövetkezetekben elvégezzék a szántás-vetés 85— 90 százalékát; rasztekra érvényes beadási és adófizetési kötelezettséggel. A termelőszövetkezeti alapszabály .megtartása, a közös vagyon védelme, az igazságos jövedelem- elosztás érdekéiben minden termelőszövetkezetben jól működő szervvé kell tenni az ellenőrző bizottságokat. 3. Ki kell szélesíteni a termelőszövetkezeti vezető kádereit képzését és emelni kell az oktatás színvonalát. A Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezeti vezetők továbbképzésére szervezzen a téli hónapokban állandó jellegű négyhónapos vezetőképző tanfolyamokat az Agrártudományi Egyetem és a mezőgazdasági akadémiáik mellett. E tanfolyamokon évente 6—700 termelőszövetkezeti vezetőt keli kiképezni. A mezőgazdasági szakiskolák számát pedig úgy kídl növelni, hogy 1956-tól évente legalább 1000 termelőszövetkezeti tag végezzen a szakiskolákban. 4. A termelőszövetkezetek tartsanak szoros baráti kapcsolatot az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, ismertessék velük szövetkezetük eredményeit. A pártszervezetek és a járási tanácsok szánjanak szembe a szövetkezetek egy részében tapasztalható elzárkózó magatartással és ne engedjék, hogy alapos ok nélkül megtagadják új tagok felvételét, vagy korábban kilépettek visszavételét. Üj termelőszövetkezetek alakulásának szervezettebbé tétele érdekében a pártszervezetek és a tanácsok támogassák az előkészítő bizottságok létrehozását és működését. Az előkészítő bizottságok vegyék számba a belépni szándékozóikat, azok földjét, állatállományát, gazdaságii felszerelését. A gépállomás segítségével dolgozzák ki az alakuló szövetkezet termelési feladatait és végezzenek fel- világosító munkát a dolgozó parasztok. különösein a középparasz- tak között, érjék el, hogy a belépők között már az idén jelentős számban legyenek közápparasztök. ■ A termelőszövetkezetekbe való belépésinél a legszigorúbban meg kell követelni az alapszabály megtartását. Mindenütt meg kell követelni, hogy az új belépőik földjüket és az ahhoz szükséges vető- magvakat térítés nélkül, továbbá a háztáji gazdaság kereteit meghaladó állatállományt, takarmányt és gazdasági eszközeiket a megáHapí- íott térítési feltételek mellett a közös gazdaságba hiány tatamii beadják. Arra kell törekedni, hogy a családfő mellett a család valamennyi mezőgazdaságban dolgozó tagja, asszonyok és lányok is tagként lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe kuláko- fcat és más osztály idegen elemeket továbbra sem lehet felvenni és éberen kell őrködni afelett, hogy a kuláikok ne furakedhassanak be a termelőszövetkezeteikbe. Ahol eddig mégis megtűrték a kuláko- kat és más ellenséges elemeket, onnét ezeket haladéktalanul távolítsák e’ fc) a gabonafélék betakarításának gépesítése a termelőszövetkezetekben elérje a 65—70 százalékot. Emellett fokozatosan fejleszteni kell a cukorrépa, burgonya és rostnövények betakarításának gépesítését ÍSj c) a növényápolási munkákat, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa és napraforgó kapálását 55 —60 százalékban és . az ezzel egy időben jelentkező szálastakarmány- betakarítást 50 százalékban gépesítsék; d) lényegesen fokozzák a termelőszövetkezetekben a szállítás és az álattenyésztés gépesítését úgy, hogy a trágyahordás, terményszállítás 45 —80 százaléka gépekkel történjék. 2. A gépállomások vezetőit és dolgozóit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásáért. Úgy kell dolgozniok, hogy munkájuk eredményeként növekedjék a termelőszövetkezetekben a növény- termesztés és az állattenyésztés hozama és a termelőszövetkezetek maradéktalanul eleget tegyenek az ál-« lám iránti kötelezettségüknek. A gépállomások mezőgazdászai biztosítsák a termelőszövetkezetek növénytermelési és állattenyésztési terveinek maradéktalan teljesítését és minden eszközzel segítsék elő a nagyüzemű gazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználását. A mezőgazdászok munkáját a termelőszövetkezetek gazdasági eredményei alapján kell értékelni és díjazni; Véget kell vetni a mezőgazdászok indokolatlan cserélgetésének: a jövőben mezőgazdászt a termelőszövetkezetbe helyezni, vagy onnét áthelyezni csak a termelőszövetkezeö közgyűlés meghallgatásával lehet. 3. A gépállomások továbbra is nyújtsanak segítséget az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. Tegyenek határidőre és jóminőségben eleget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál vállalt kötelezettségeiknek. Akadályozzák meg, hogy a kulákok és egyéb spekuláns ele- njek igauzsorával kizsákmányoljak őket, 4. Véget kell vetni a gépállomásokon az anyaggal, s az anyagi- és pénzeszközökkel való felelőtlen gazdálkodásnak. A pártszervezetek és ,a MEDOSZ szervezzenek mozgalmat további megtakarítások elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére, fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyt. 5. A gépállomások vezetői a párt- szervezetek s a szakszervezet segítségével szüntessék meg a nagyarányú munkaerővándorlást és minél előbb alakítsák ki a jó szakmai fel- készültséggel rendelkező állandó munkáskollektívát. Ennek érdekében tovább kell javítani a gépállomási dolgozók szociális helyzetét. A honvédségi párt- és DlSZ-szer- vezetek folytassanak politikai felvilágosító munkát a leszerelő katonák — elsősorban a gépállomásokról bevonult traktoristák — között, hogy az erre alkalmas honvédek közül többen menjenek a gépállomásra dolgozni. 6. A gépállomásokat fokozott mértékben kell erősíteni a jó politikai képzettséggel és szHrvezőké- pessággen rendelkező, tapasztalt munkáskáderekkel, valamint megfelelő szakmai felkészültség®?! rendelkező szakemberekkel. Az iparból és a népgazdaság más területeiről 1955-ben 50, 1956-ban pedig további 100 jól képzett gépészmérnököt keli küldeni a gépállomásokra. A Földművelésügyi Minisztérium mintegy 1000 katonaviselt dolgozó számára szervezzen Diesel-traktorvezetői tanfodvamot, 7. A Köziponti Vezetőség felhívja a gépállomások vezetőit és dolgozóit, hogy gépeik teljes kihasználásával. a munka minőségének megjavításával már ebiben az évben adjanak fokozott segítséget a termelőszövetkezeteknek a munkaigényes termelési folyamatok —1 -kapálás, takarmány- és gabona- betakarítás — elvégzéséihez, terméseredményeik növeléséhez és a jövő évi jó termés előkészítéséhez. 8. A mezőgazdasági gépek korszerűsítéséért és minőségének állandó emeléséért, valamint az egész mezőgazdasági gépgyártásért a kohó- és gépipari miniszter felelős. A Kohó- és Gépipari Minisztérium erősítse meg a Mezőgéptervező Irodát kiváló gépszerkesztő mérnökökkel. Egyidejűleg megfelelő ipari szakemberek átcsoportosításával erősítse meg a mezőgazdasági gépgyárak tervező részlegeit, üzemi laboratóriumait és műhelyeit is, A kohó- és gépipari miniszter szervezze meg a mezőgazdaság zavartalan alkatrész-ellátását, gondoskodjék megfelelő öntödei kapacitásról, hogy a mezőgazdasági gépalkatrészekhez szükséges különböző öntvények időben és kifogástalan minőségben rendelkezésre álljanak. A sorozatban készülő gépek alkatrészeinek gyártásáról a sorozatot gyártó vállalat tartozik gondoskodni, (Folytatása a 3. őldfikevl ír. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelvei IV. A gépállomások munkájáról 4
