Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-05 / 131. szám

A SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1835 június 5. A lakás festése Kislánynak — újdonság A PEDAGÓGUS NAPON Ä lakás festésénél, ha a fal le­kaparása elkerülhetetlen, amíg a falat kaparják, csináljunk kereszt- huzatot. A festés előtt az ajtót és az ablakkeretet akasszuk ki és olyan helyen helyezzük el, ahol nem fröcskölődik össze. Amíg fes­tenek, szépen megmoshatjuk a ke­reteket és a kifestett szobába már tisztán tesszük vissza. A festendő szobában semilyen apróságot: ké­pet, szobrot, lámpát ne hagyjunk, ha másutt nincs hely, a szekrény­be, vagy a rekamié ágyneműtartó­jába pakoljuk be. A nagyobb bú­torokat toljuk a szoba közepére, a kisebb darabokat pedig vigyük át egy másik helyiségbe. A szobában maradt bútort nagy papírokkal ta­karjuk le. Falikart és függőlám­pát, amit nem tudunk leszedni, csavargassuk be újságpapírral, az égőket pedig szedjük ki belőle; Amikor a falat lekaparták, cí- rokseprűvel alaposan felsöpörjük a padlót. Sok helyen az a szokás, hogy festés előtt a padlót nagy papírosokkal borítják be. Ennek nem sok értelme van, mert a pa­pírt összeráncigálják. Sokkal oko­sabb, ha minden este — akkor is, ha a festés még nincs befejezve — felmossuk a padlót. Ezáltal elkerül­jük, hogy egyik helyről a másikra hurcoljuk a festéket. Ha a festést befejezték, a padlót újból felmos­suk, azután letisztítjuk a szobá­ban maradt bútorokat. Felsikáljuk és beeresztjük a nagyobb bútorok helyét, mindent a helyére tolunk és azután kezdjük a súrolást. A „legdivatosabb“ falszínek: tisz­ta fehér, halványszürke, almazöld. A konyha ismét fehéren divatos, mert azon kevésbbé látszik a gáz és a gőz nyoma; A fürdőszoba is fehéren a leg­szebb, de újdonság a halványró­zsaszín és a halványzöld fürdőszo­bafal. A lakás festésénél a festékbe újabban Gesarolt, vagy más rovar­irtó port kevernek a bogarak el- l len; Nyári fertőzőbetegségek A nyári fertőzőbetegségek közé tartozik a hastífusz és a dizenté­ria, vagy más néven vérhas. A hastífuszt és a dizentériát ba ktérlumok okozzák. A hastífusz- baktériumok széklettel és ritkán vizelettel, a dizentéria kórokozói csak széklettel távozhatnak az emberi szervezetből. Az ürülékkel a külvilágba jutott kórokozó szájon át kerül be a másik ember szervezetébe. Vagy piszkos kézzel, vagy a szennyezett kéz érintette élelmiszerekkel, különféle tárgyakkal. Az élelmiszerek közül főleg azok lehetnek veszélyes terjesztői a betegségnek, amelyek­ben a kórokozók kedvező életfeltételeket találnak. Ilyenek főleg a tej és a belőle készült ételek. Víz is terjesztheti a betegségeket, ha fer­tőzött ürülék került bele. Mind a hastífusz, mind a dizentéria fon­tos terjesztője szárnyas ellenségünk, a légy. A dizentéria és a hastí­fusz meleg időszakban fordul elő tömegesebben és ebben alighanem a légy a főludas, mert a melegben a legyek száma nagyon megszapo­rodik, és mindenhova elhordják a fertőzött ürüléket. Mindkét betegség kórokozói a bélrendszert támadják meg. Ugyanakkor általános, az egész szervezetre ható tüneteket is okoznak. Leghatásosabban tisztasággal védekezhetünk a betegségek elleni Gyakran mossunk kezet, ételeinket tartsuk tisztán, óvjuk a legyektől. Ezenkívül a hastífusz elleni védekezés legfontosabb tényezője a védő­oltás. Hazánkban a 12 éves gyermekek hastifusz-tetanusz elleni kom­binált védőoltásban részesülne!c* - -­Kislánynak újdonság a három­részes — kötényrulha, napozó és kisnadráig — együttes. A kötény­ruha kétoldalt gumibefűzéses és bedolgozott övvel elől masináira kö­tődik. A kötény ruhácska ujját dupla fodor diszíti. A hímzés: két színes luftballon. HETI ETREISD HÉTFŐ Zöldségleves, gombás rizs savanyúsággal KEDD ToUsos rántottleves, sajtos makaróni. SZERDA C&ontlevoa, egres-szösz tü­körtojással. CSÜTÚRT. PÉNTEK Grtzgaluskalevcs, eóebamlr tás rántott burgonyával. Cukorborsóiévá«, tojásos no kedli zöldsalátával. SZOMBAT Tarhonya 1 eve*, babfőzelék tasIrozottaU VASÁRU. Paradicsomleves, Wcsiszelct zsírban sölt krumpli, ealá fa KÍilf tészta. Új cseppkőbarlang Az Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi sportkörének barlangkutató csoportja a múlt év őszén gyö­nyörű természeti kinccsel gazdagí­totta hazánkat: Égerszögön felfe­dezték az ország egyik legszebb és legnagyobb cseppkőbarlangját. Az idén a barlangkutatók folytatják a feltárást. Most egy jól előkészített és gazdag felszereléssel ellátott ex­pedíciót szerveznek a gömöri Karszt-vidék ismeretlen barlangjai­nak feltárására. (MTI.) Szóból érteni csak az ember tud Az Izzadásról Gyakori panasz nyáron a kezek és a lábak izzadása. ami nem rit­kán öröklődik, néha pedig belső bajokkal áll összefüggésben.- Ide­ges alapon is létrejöhet. Az izzadó tenyerű ember a szokásos kézfo­gások előtt valósággal izgalomba jön, miután tudja, hogy tapadós, nedves kezének érintése kellemet­len hatású. Ez a kínzó tudat ideges alapon minden esetben fokozza a tenyér bőrének beteges nedvkivá- fesztását. amely a kézfogás pilla­natában tetőpontját éri el. Utána ml idegrendszer megnyugszik és a Kéz izzadása is csökkenj Az izzadás gyógyítására meleg­vizes, szappanos lemosásokat, hin­tőporokat és összehúzó alkoholos oldatokat használunk. Jó hatású az alábbi spirituszos oldat, amelyet melegvizes lemosás és szárazra tör­lés után esetenként alkalmazha­tunk az izzadó felületre: 5 gramm fortmalinoldat (40 százalékos), 1—1 gramm szalicylsav és kámfor, 50 gramm hígított alkoholban oldva. Ha az izzadás oka tüdőbaj, ideg- rendszeri elváltozás, vérszegénység, vagy lúdtalp, természetesen első­sorban ezeket kell gyógyítani; Laboratóriuiml kísérletek eredmé­nyei is megerősítik azt, hogy kü­lönleges ereje, hatalma van a szó­nak. Lássunk erre néhány példát: Ha kezünket meleg vízbe tesz- szük, a kéz véredényei kitágulnak. A véredénytágulást műszerek se­gítségével megmérhetjük. Labora­tóriumi kísérletek bebizonyították azonban, hogy a kéz véredényei nemcsak a meleg vízben tágulnak kd, hanem már akkor is, ha csu­pán mondjuk az illetőnek, hogy kezét meleg vízbe fogjuk tenni. A műszer ekkor is pontosan mutatja á véredénytágulást, Ha a sportolók testgyakoriatokat végeznek, megváltozik a vémyomá­Megíejtésül beküldendők: vízszintes 1., 31., 48., függőleges 3. cs 34., Vízszintes: I. Minden szülő nevében írjuk ezt! (folyt függ. 11. és 7. sorokban). 11. Nincs ébren. 12. Bizonyos ideig. 13. Vissza: radioaktív elem (ék. hiány). 14. Lóháton. 16. Olyan — rövidebben. 17. Caraffa vértörvényszékének színhelye volt 1687-ben. !9. Betű — kiejtve. 21. Irány. 22. Gépkocsi — rövidítése. 25. Tibeti szarvasmarha-féle állat. 27. BInl — betűi keverve. 28. A függ. 34. folytatása. 31. A függ. 23. folytatása. 33. Finom az ilyen sütemény, 35. Csorbftatlan. 36. A görögök újjongő felkiáltása. 37. Pedagógusok egyik feladata a vizsgák előtti napokon. 40. Lik — betűi keverve. 41. Azonos betűk. 42. Balkezes. 43. Volna vége (!) 44. Egymást követő betűk. 46. Nyáron sok van. 48. Rossz tanulók szeretnek ezt tenni osztályzatukkal a vizsgákon. 51. Nem kell több belőle. 53. Vissza: Ritka férfinév (ék. hiányt 54. Időmérőt (ék. hiány). Függőleges: 1. A Szabadságharcban Komárom híres védő tábornoka volt. 2. Elődre. 3. Összefoglalókon és vizsgákon sok tanuló így nevezi a nehéz időket. 4. Vissza: lekvár. 5. Szarvára vesz. 6. Hosszúság. 7. A függ. 11. folytatása. 8. Kicsinyítő képző. 9. Nagyon idős férfi. 10. Angol filozófus volt (1806—187U). 11. A vlzsz. 1. folytatása. 15. Surran. 18. János — angol formája. 20. ...Carlo (Monaco! üdülőhely), 23. A függ. 28. folytatása. 24. Az Ukrán SzSzK fővárosába való. 26. Fémes elem. 29. Zuhanás. 30. Ilyen étrend is van, de esetlen (i) 31. Fogadási pénz. 32. Hozzátartozói. 34. Egyik fontos tényező a tanulásnál. (folyt, vlzsz. 28.. függ. 23.. vlzsz. 31.) 38. Vissza: ivóvlzszolgáltatóhely. 39. Férfinév. 44. Anyagparány. 47. Időhatározósző. 49. Anna — Idegen tormája. 50. Mátka. 52. Japán Játék. A legdrágább kincsünk a gyermek, ün­nepe a nemzetközi gyermeknap. Csapat- táborozás. Bölcsőde. Napközi. Szakkör. Helyesen fejtették meg: Molnár József Besenjszög; Báródy Mihály Cibakháza: Borús Marianne, Borsos Jolán Csataszög; Pünkösti Erzsébet Tiszafüred; Krizsán Ist­vánná Jászfelsószcntgyörgy; — Túri Imre Kenderes; Nyttral Sándomé, Győző Imre Kunhegyes; Bóján Ferenc Kunmadaras: ifj. Dósa Béla Kunszenlmárton, Albert Viktó­Multheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése Ha Jászberény, Csercsényl András Mező­túr; Sassváry Imre Öcsöd; Nagy Marian­na, Szeberényl Mihályné, Egyed Imre, Csontos Béláné, Cseke Zoltánné, Csendes Csaba, Csepka István. Székely Tlborné. Hübner Egomté Szolnok; Pozderka János Törökszenlmiklós. Könyvjutalmat kapnak: Molnár József Bcsenyszög; ifj. Dósa Béla Kunszcntmár- ton; Sassváry Imre Öcsöd; Egyed Imre Szolnok; Borús Marianne Csataszög. TUDOMÁNYOS APRÓSÁGOK Lehetséges-e derült égből villám csapásg A «gerinces állatok tapintása Áz ember bőréin végzett megfi­gyelések nyomán többet hidunk a gerincesek tapintásáról. Ügy lát­szik, általában négyféle inger fel­vételére szolgáló idegvégződések vannak benne: meleg, hideg, nyo­más és fájdalom megérzésére. A halak bőrében az érzéksej­tek érzékbimbóban helyezkednek él. hasonlóan az alsórendű állatok- hoz. Ezekben a különböző ingerek felvételére szolgáló érzéksejtek ke- verten fordulnak elő. Van a halaknak egy különleges érzékszerve, az oldalszerv. Szabad szemmel is feltűnik, hogy a leg­több hal oldalán a fejtől a farokig vonal fut végig. Ha pontosabban megnézzük, azt látjuk, hogy a vo­nal mentén minden pikkely köze­pén gödörke van, alatta pedig csatorna húzódik végig az egész testen. Kevésbé feltűnően a fejre is áttérjed ez a gödörke-sor, ahol ie több ágra szakad. Különösen jól 'láthatók a csuka fején. Szerepének tisztázására leragasztott szemű csu­kákkal kísérleteztek. Az előtte 5— 10 centiméterre mozgó táplálékra vakon is azonnal felfigyel és biz­tos mozdulattal kapja be. Ha a mozgó táplálékot farka közelébe tesszük, gyorsan megfordul és úgy kapja el. Ha azonban az oldal szerv idegét elvágjuk, a látásától meg­fosztott csuka többé nem veszi észre táplálékát. Mélytengeri halak csak bizonyos — fajok szerint különböző — víz­mélységben élhetnek. A víznyo­mást érző érzékszervük úszóhó- lyagjuk falában foglal helyet. A szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás során a gerincesek fokozatosan elveszítették oldalszer- vüket. A gőtéknek már csak vízi­lárváin találjuk meg. Az átalaku­lásuk során elveszítik. A maga- safcbrendű állatoknál már nem is jelenik meg, suk, élénkül szívműködésük, sű­rűbbé válik lélegzetvételük. Labo­ratóriumi kísérletek bebizonyítot­ták, hogy mindezek a tünetek már akkor is jelentkeznek, műszerekkel pontosan megmérthetők, ha a spor­tolónak azt mondjuk, hogy most ez és ez a gyakorlat következik. A sportolók rajtelőtti vizsgálatai is kétségtelenül bizonyítják, hogy egyszerűen a közeledő teljesít­ményre való gondolás már elő­idézi a szervezetnek ama változá­sait, amelyeket maga a sporttelje­sítmény szokott előidézni, Mindennek nem valami termé­szetfölötti csoda az oka. Az ember fejlett agyveleje képes arra, hogy olyan összefüggések rendszerét te­remtse meg. amelyekhez hasonlóra a legfejlettebb állat sem képes. A beszéd kifejlődésével együtt jár az elvont gondolkodás készsége. Az ember az olyan elvont fogalmak­kal, amilyen a szeretet, a gond, az anyag, a pont, az egyenes, a tér, az idő, a törvény, s így tovább ép­pen úgy dolgozók, akár a fa, a víz, a ház képével, képzetével A be­széd, a -szavak megértése, a fogal­makban való gondolkodás kizáró­lag emberi tulajdon, s éppen ezért ez az, ami legélesebb határt szab az ember és az állat között. Maga a beszéd, a közös munka fejlődé­sével jött létre, alakult ki. „Szag-speclalísták** A rovarok nagy része „szag­specialista.“ — Bizonyos szagokra rendkívül érzékenyek, és azok ref­lexek útján célszerű cselekedetekre kényszerítik őket Minden hangya-, vagy méh­családnak megvan a családi szaga. Idegent nem engednek be a fé­szekbe, ha az mégis be akar tömi, megölik. Ha csápját levágjuk, nem tudja többé megkülönböztetni a családtagot az idegentől. Erősszagú füsttel elnyomhatjuk a család sza­gát, s ilymódon több méhcsaládot egyesíthetünk. Mire a füst eltávo­zik, kialakul az új családi együttes szaga. Igen, lehetséges, de nagyon ritka jelenség. Az esőcseppek villaimos- töltésűek. Ha azonban az apró eső­cseppek elpárolognak, pl. ha esés közben szárazabb levegőbe jutnak, a villamos töltés a láthatatlan vízipáréban, a levegőben megma­rad. így lehetséges azután, hogy a vízipárában levő villamostöltés és a földfelszín között kisülés jöjjön létre. A kisülés természetesen lát­ható és hangot is atjhat. Ez egy­ben bizonyíték arra, hogy a derült égből történő villámcsapás netm „csoda/' Hogy mennyire ritka je­lenség, mutatja az a szólás-mondás is, hogy „úgy hatott rám, mint de­rült égből a villámcsapás,’* Hogyan lehet az, hogy a viz nem ég, hanem elfojtja az égést, pedig alkatrészei: a hidrogén ég, az oxigén pedig táplálja az égést? Á víz vegyü'let, melynek minden molekulája 2 hidrogén- és 1 oxi­gén-atomból áll. A hidrogén és oxigén tulajdonságai megváltoznak, ha vegyületté egyesülnek. Nemcsak a víz esetében, hanem általában, ha valamilyen elem atomjával egyesülnék, egészen új tulajdon­ságú anyagok keletkeznek. Például a fémnátrium könnyen vágható fé­mes fényű szilárd anyag, arra a le­vegőn gyorsam elég. Ha oxigénnel és hidrogénnel vegyülhet, akkor nátriumhidroxid (NaOH), úgyne­vezett miaránátrcn lesz belőle, ami­nek tulajdonságai egészen mások, mint a nátriumé, akár az oxigéné, vagy hidrogéné, pedig ennek a háromnak az egyesüléséből kelet­kezett. A levegőn vizet szív, nem ég, fehérszánű. Mi okozza a hideg éjszakákat? Igen sokan vannak, akik azt hi­szik, hogy a nagyon hideg éjsza­kákat a holdtölte okozza. Ez sú­lyos tévedés. A hideg éjszakáknak a magyarázata a következő: sark­vidéki légtömegek itt tartózkodása esetén, ha derült az idő, az éjsza­kai órákban a hőkisugérzásnak semmi akadálya nincs, és így a levegő nagyon erősen lehűlhet. A lehűlés legerősebb közvetlenül a talaj felszínén. Ha borult, felhős az idő, a hőkisugárzást ez meg­akadályozza. Ezért ilyenkor jóval enyhébbek az éjszakák. Természe­tesen a Hold csak kevés felhő, vagy derült idő esetén látható, így innen ered a tévhit, minthogyha a nagyon erős éjszakai lehűlésnek va­lami köze volna a Holdhoz. U DJ A-E? T 3 -..hogy az eddigi legnagyobb csillagse­bességet — óránként két és félmillió kilomé­tert — a Hattyú-csil­lagkép kettős csillagá­nál észlelték; :;. hogy a Szovjet­unióban jelenleg hat televíziós adóállomás működik. A moszkvai, leningrádi, kievi, rigai, harkovi, omszki állo­másokon kívül adóállo­másokat építenek Tal- linban, Bakuban, Tas- kentben. Minszkben és Szverdlovszkban is. A közelmúltban helyez­ték üzembe Kalinin- ben az első szovjet te­levíziós közvetítő állo­mást, amely a moszk­vai adó műsorát köz­vetíti. s.. hogy Csehszlová­kiában olyan üveget állítottak elő, amely visszaveri az infravö­rös sugarakat. Az új üvegfajta felhasználása nagyjelentőségű az au­tóiparban is, mert csökkenti a gépkocsik­ba beszűrődő napsuga­rak hevét is. A hal­ványkék színű üveg ezenkívül megakadá­lyozza a kocslvezető és az utasok saemének gyors elfáradását is, :.. hogy az üveget időszámításunk előtt 1370 évvel fedezték fel az egyiptomiak, az üvegfúvást pedig 50 évvel időszámításunk előtt a szíriaiak talál­ták fel; :;.hogy a hang a vízben másodpercen­ként 1450 méteres se­bességgel terjed, a fá­ban 3000 méteres, vas­ban 5100 méteres, de az ólomban csak 1200 méteres sebességgel, Miért n A salátáról már egy 1664-ben megjelent kertészeti könyvt a itPosoni Kert" is azt irta, hogy „igen kedves és az gyomornak és ki ital előtt eszi, meg nem részegedül." Gyakran előfordul, hogy ez a vitaminok­ban és egyéb, az emésztést kedvezően befolyásoló anyagok­ban rendkívül gazdag zöldségfélénk idő előtt szárat hajt, felmagzik. Megtörténik az is, hogy valamennyi salátánk, mielőtt fejbe borulna, egymás után szárba in­dul Tudnunk kett, hogy a felmagzás tulajdon­képpen nem beteges tünet, hanem termé­szetszerűen bekövetke­ző jelenség, természe­tű gzik fel a tes szaporodási törek­vés, készség és éppen a fejképződés a termé­szetellenes. A kultúra alakította ál a salátát fejesséi Azt szokták monda­ni, hogy a nagy meleg, vagy a mag az oka a saláta gyors szárbain- dulásának. Ez a meg- okolás csak részben helyénvaló. Sokszor az egyik kertben korán kezdődik a felmagzás, a másikban pedig ugyanolyan magról ne­velt és ugyanolyan for­róságban fejlődött sa­láta jóval később szö­kik szárba. Bebizonyosodott, hogy a felmagzásban nagy szerepet játszik a talaj összetétele és a talaj nedvességének a foka is. Jól trágyázott föld­s a lát a? ben, amelyet nedvesen tartunk, még nagyobb melegben is, hosszabb ideig marad meg feje­sen a saláta, viszont a sovány és nitrogéntar­talmú, sókban szegény, száraz talajban koráb­ban indul magzásnak. Nyilvánvaló tehát, hogy a korai felmagzás ellenszere a jól trágyá­zott talaj, de természe­tesen a jó, kipróbált és hőmérsékleti viszo­nyokhoz alkalmazkodó mag is. A felmagzás következtében beálló salátahiányt úgy szün­tethetjük meg, ha többször vetünk salá­tát, azért, hogy amint az első vetés hozama elfogyott, vagy felmag­zott, a rákövetkező ak­kor hozza az első feje­ketí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom