Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-05 / 131. szám

SMÍJwkmegyd v\ '. .':.' MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA VII. évfolyam, 131. szám Ara »0 fillér 1955. június 5., vasárnap Györgyi Szálló Bertalannál, a szolnoki Költői Amur-úti iskola igazgatóhelyettesét tanítványai kö­szöntik abból az alkalomból, hogy megkapta „Az oktatásügy kiváló dolgozója’* kitüntetést. Rákosi Mátyás és Hegedűs András baráti látogatásra Bukarestbe utazott Rákosi Mátyás, a Magyar Dől- [ 2ének első titkára és Hegedűs András, a Magyar Népköz-társaság gazolt £ ártja Központi Vezetésé- j Minisztertanácsának elnöke baráti látogatásra szombaton Bukarestbe utazott, (MTI,) A belgrádi szovjet—jugoszláv tárgyalásokon részlvctt szovjet kormányküldöttség tagjai Bukarestbe érkeztek Bukarest (Agerpress.) A Szovjetunió kormányküldöttségé­nek tagjai, ■ akik resztvettek a Belgrádijain lezajlott szovjet-jugo- sztev tárgyalásokon, szombaton Bukarestbe érkeztek. Az ország fővárosának dolgozó népe meleg barátsággal fogadja N. Sz. Hrus- csovot, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének -tagját és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titká­rát, N, A. Bulganyint, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökét és A. I. Mi'kojant, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyet- tesét és baráti fogadtatásban része­síti a szocializmus nagy országának képviselőit, (MTI.) Rákosi Mátyás és Hegedűs András baráti látogatásra Bukarestbe érkezeit B u k a r e st (Agerpress.) Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első tit­kára és Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak" e.'voke' szombaton délelőtt ba­ráti látogatásra Bukarestbe érke­zett. A bameasad állomás ünnepi díszt öltött. Kitűzték a Magyar Nép- köztársaság, a Román Népköztár­saság és a Szovjetunió állami lo­bogóját. A per romon dísz-század so­rakozott fed zenekarral és zászlók­kal. A vendégek fogadására megje­lent Gh. Gheorghiu-Dej, dr. Petra Groza, Gh, Apostol, I. Ghisinevschi, Chivu Steica, Mogyorós Sándor, Emil Bcdmaras hadsaregtábernok, Miron Ccnstantínescu, P. Poprila, S. Bughici, a Rámám Munkáspárt Központi Vezetőségének tagjai; a kormány tagjai, V. Crista ebe, a Román Munkáspárt Bukarest-tar­tományi bizottságának első titkára, Stefan Báláin mérnök, a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, M. Haupt altábornagy, a bukaresti helyőrség parancsnoka. Megjelent Pataki László, a Ma­gyar Népköztársaság bukaresti nagykövete és a követség tagjai. A vendégek fogadására megje­lentek a diplomáciai testület más tagjai is. Jelen volt M. B. Matyin, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájá­nak tagja. A különvonat 11 órakor futott be az állomásra, Rákosi Mátyás és Hegedűs András leszállt a vo­natról C. Parvulescuval és Faze­kas Jánossal egj'ütt, akik fogadták őket a Román Népköztársaság te­rületére érkezésükkor, A vendége­ket Gh. GOieorghiu-Dej és dr. Petra Groza melegen köszöntötte. A dísz-század parancsnoka je­lentést tett. A zenekar eljátszotta a Magyar Népköztársaság és a Ro­mán Népköztársaság állami him­nuszát. Rákosi Mátyás és Hegedűs And­rás Gh. Gheorglbiu-Dej és dr. Petra Groza kíséretében ellepett a dísz- század előtt. Úttörők csoportja vi­rágcsokrot nyújtott át a vendégek­nek. A vendégek ezután a párt és a kormány vezetőinek kíséretében a város felé elindultak. (MTI,) Az RM Müvek felhívása az ország valamennyi iparvállalatához az 1955. évi vashulladék-syüjtési terv túlteljesítésére A Rákosi Mátyás Művek dolgozói a következő felhívást intézték az ország üzemeihez, bányáihoz, válla­lataihoz: „A tavaszi vasgyüjtő hónap vé­géhez közeledik. Az RM Müvek dol­gozói ai'ról adhatnak számot, hogy a vasgyüjtő hónapra előirányzott hulladékgyűjtési tervüket már ed­dig ezer tonna vashulladékkal túl­teljesítették. Eredményeinket elsősorban annak köszönhetjük, hogy dolgozóink — DlSZ-fiataljainkkal az élen — át- érezttk: a vasgyüjtés fejlődő nehéz­iparunkat nagy mértékben segíti és a vasgyüjtés sikeres lebonyolítása elengedhetetlen feltétele tervünk teljesítésének, illetve túlteljesítésé­nek. Dolgozóink megértették azt is, hegy kohászatunk zavartalan mű­ködéséhez nem elegendő egy-egy vasgyüjtő hónap sikeres teljesítése, hanem állandóvá és egyenletessé kell teami a hulladékvas visszaáram­lását a kohászati üzemekbe. Ennek elérésére vállalataink dol­gozói a vasgyüjtő hónap során ta­núsított lendülettel folytatják to­vább a gyűjtést. Havonta egyenle­tesen teljesítik további vasgyüjtés tervüket. Vállaljuk, hogy a hátralévő na­pokban a tavaszi vasgyüjtő hónap tervfeladatát húsz százalékkal túl­teljesítjük és már most megtesszük az előkészületeket a harmadik ne­gyedévi gyűjtési feladat maradékta­lan elvégzésére. Vállaljuk, hogy az éves huttadékbeszolgáltatási kötele­zettségünknek december 10-ig eje- get teszünk, hogy ezzel is biztosít­suk az 19&5. évi termelési tervek december 20-ig vállalt teljesítését. Felhívjuk az ország valamennyi iparvállalatának dolgozóit és DlgZ- szervezetét, hogy hasonló vállalá­sokkal csatlakozzanak kezdeménye­zésünkhöz. Szigeti György Korbéll Lajos e DISZ bizottság az R.*l PVB másod- titkára. titkára. Zsofinyecz Mihály miniszterhelyettes, igazgatí. ÜDVÖZÖLJÜK PEDAGÓGUSAINKAT A IV. PEDAGÓGUSAAP ALKALMÁBÓL! fbn azok közül, kik a magyar közülük egy Kossulh-dijat kapott, ifjúságnak a dolgát a tanú- Munkájukat nemcsak pártunk és lásban előmozdítják, a legkisebb vagyok, de szándékomra nézve, amellyel a cél elérésére törekszem, nincs aki rajiam kifogjon". A fa­lusi pedagógusok országos konfe­renciájának Apáczai Csere János­tól idézett szavai ezek s igen ta­lálóan jellemzik az egyszerű, népe boldogulásáért és felemelkedéséért harcoló tanítót. Apáczai Csere Já­nos utódai persze ma már ezt más­képpen fogalmaznák meg. Másképp, mert a pedagógus ma már nem a „legkisebb1’, hanem az egyik leg­nagyobb, legmegbecsültebb tagja társadalmunknak. Az idézetnek a szelleme azonban, ami a pedagó­gus szerénységére, lelkes, áldozat­kész munkájára, nemes törekvésére vonatkozik, ma is és a jövőben is örökbecsű jellemzője a nép neve­lőjének, tanítójának. Ma még job­ban. mint régen! Ezt népi demo­kráciánk fennállása első évtizedé­nek minden napján tapasztalhat­tuk; Pedagógusaink zöme helytáll az iskolai oktató-nevelő munkában. Hallatlan türelemmel és odaadás­sal tanítja betűvetésre, a különbö­ző tudományokra az új nemzedé­ket, nyesegeti a rossz kinövéseket s ápolja a helyeset, a jót. Régi tapasztalt nevelőink mellé, mint pl. Szűcs Béla elvtárs Jászberényben, Erdész József elvtárs Tiszafüreden, Vörös János elvtárs Fülektanyán — sorolhatnánk még tovább —, fel­zárkóznak az új generáció tagjai is, mint pl. Tassy Lidin elvtársnő Tiszakürtön, Kisházi János elvtárs Mezőtúron. Bibók Zsuzsanna elv- társnő Kunhegyesen, Tolmár Er­zsébet elvtársnő Szenttamáson és a többiek. Mind több és több is­kolánk nevelő munkájának szelle­mét hatja át az a törekvés, hogy még jobbat, még többet és szebbet adjanak. Kiváló eredményeket ért el ezen a téren a szolnoki Költői Anna úti, a Jászberény-tőtevényi, a mezőtúri fiúiskola stb. TJ e pedagógusaink nemcsak az iskolában fáradoznak. Ahol segítésre, tudásukra és erejükre van szükség, ott mindenhol meg­találhatók: pártszervezeteinknél éppúgy, mint a Hazafias Népfront­mozgalomban, a tanácsokban és tömegszervezetek nél: az agitációs és ' propaganda -munkában épúgy. mint a kulturális munkában. Az egyik iskolát épít — erre megszer­vezi a falu népet, de maga is tég­lát hord, a másik az iskola beren­dezését javítja s maga festi a pa­dokat, a harmadik előadást tart. a negyedik maga szervezi az előadás közönségét, vagy épen bőröndbe rakja a könyveket, s viszi a házak­hoz, hogy az emberek olvassanak, művelődjenek. Vajon mi adja ezeknek az embereknek az erőt, a lelkesedést, ahhoz., hogy ilyen mun­kát fejtsenek ki? Ök is, mint pedagógusaink zöme a nép „sűrűjéből” jöttek, ismerték annak szenvedéseit, nyomorát a múltban s ismerik azt a nehéz, de eredményekben gazdag küzdelmet, amelyet pártunk és munkáshatal­munk a nép felemeléséért vív. A megváltozott társadalmi viszonyok, pártunk és államunk irántuk való megbecsülése felemelte őket is em­beri mivoltukra, megerősítette hi­vatásérzetükben! Ez a kulcsa annak, hogy ha nem is hibáktól mentesen,, de nagyot, léptünk előre a tíz év alatt az ok­tatás. nevelésügy terén. Tanulóink felkészültsége, tárgyi tudása évről- évre növekszik, s megindultunk azon az utón. hogy jobb. alaposabb pedagógiai munkával céltudatosab­ban formáljuk a gyermek jellemét, kialakítsuk benne a szocialista er­kölcs alapvető vonásait. J--f ogy mennyire megnőtt a szo- cialista pedagógia mélyebb megértése és gyakorlati alkalma­zása iránti vágy. mutatja az a tény is, hogy a legutóbbi országos pá­lyázatra — megelőzve a többi me­gyét — a mi megyénk pedagógusai nyújtották be a legtöbb (és a leg­több jó!) pályamunkát. A jó mun­ka elismeréseképpen eddig 74 pe­dagógus kapott kiváló tanító, kivá­ló tanár, vagy az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést, kilencen ré­szesültek kormánykitüntetésben, kormányunk ismeri el és jutalmaz­za, hanem társadalmunk egésze is. Mutatja ezt az is, hogy minden tanácsban. Hazafias Népfront Bi­zottságban megtaláljuk a pedagó­gust, akit a nép bizalma, szeretető választott meg képviselőjének. Az eddigi eredmények, pedagó­gusaink hivatásérzete azonban kö­telez is. Kötelez állandóan jobb, népünk kulturális felemelése, a szo­cializmus felépítése érdekében vég­zendő munkára. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata teljes súlyá­val vonatkozik a köznevelésre i,3. A jobboldali elhajlás következté­ben az iskolai oktató — nevető munkában is komoly félrecsúszá- sok történtek.. A biztató kezdeti indulás és a számottevő eredmé­nyek mellett, amelyek az utóbbi évek munkájában is megtalálha­tók, kezdett tért hódítani a szo­cialista nevelési célokról való le­mondás, a pártosság hiánya. éhány legfontosabb vonása — vázlatosan — ennek abban jelentkezett, hogy a követelmények állandó emelése mellett tantestü­leteink nem fordítottak elég gon­dot arra, hogy a gyermekek — kü­lönösen a munkás-paraszt gyerme­kek — magukévá is tegyék az anyagot; az erkölcsi nevelésben nem kapott elég hangsúlyt a kö­zösségi nevelés s a hazafias neve­lés célkitűzései a gyakorlatban el­torzultak’, mert nem érvényesült benne kellőképpen a szocialista haza szeretetére, a proletárinter­nacionalizmusra való nevelés: a munkásmozgalom, a jelen harcait, a jövő perspektíváját nem mutál­ták be keltőképpen « gyermeknek! főleg csak a régmúlt — és sokszor kritikátlanul átvett haladó hagyo­mányai voltak a legfőbb nevelési eszközök, nem nevelték a gyerme­ket kellőképpen a párt, a mun kásosztály, a dolgozó nép szerete­tére és az ellenség gyűlöletére inkább csak a tájon, a szülőföl­dön keresztül igyekeztek bemutatni a hazát. Végeredményében peda­gógusaink nagy része szem elől tévesztette azt, hogy iskoláinkban nemcsak tudással, műveltséggel kell felvértezni az ifjú nemzedék tag­jait, hanem a tudás mellett né­pünk és pártunk odaadó harcosai­vá kell őket nevelni, kiket a szo­cializmus magasztos eszméje, a párt politikájának, a munkásosz­tály harcainak igazsága lelkesít. Tantestületeinkben, oktatásügyi apparátusunkban a szocialista pe­dagógiai célkitűzések tekintetében eluralkodott elég nagy mértékű kritikátlanság, tompult az osztály­harcos szellem és bizony nem egy helyen feléledtek a burzsoá peda­gógiai és erkölcsi nézetek marad­ványai is. De jelentkeztek egyéb helytelen felfogások is. rJ évesek pl. azok a nézetek, amelyek — sokszor elvileg megalapozva és materialista színben feltüntetve — azt hirdetik, hogy a pedagógus az iskolában tehetetlen, a nevelés társadalmi probléma és az ebben mutatkozó hibákért a tár­sadalom. a társadalmi rendszer a felelős, amelynek jelenleg még sok hibája, visszássága van s ez nega­tív hatással van a gyermekre. Igaz. hogy vannak még hibák s az is igaz, hogy a gyermekre, aki ezeket látja rossz hatással vannak, de vajon nem alapvetőek-e azok a forradalmi eredmények, amelyeket e rövid 10 év alatt elértünk s az a forradalmi lelkesedés, amely megvalósításukat kísérte? Ha nem ez a példa, ha nem ez a szellem neveli, formálja, a gyermeket, ott r.iár a pedagógus a hibás. Ehhez még azt is hozzá kell fűznünk, hogy a mi társadalmunk most van születőben, alakulóban. Aemcsak az évszázados gazdasági elmaradottságot kell leküzdenünk, hanem az évszázados szellemi el­maradottságot, gondolkodásmódot is, melyet annyira megfertőzött a kapitalizmus, hogy az ember az „ember farkasává’', ellenségévé vált. Nos, itt hosszú-hosszú évek harcát kell megvívni a felnőtt társadalom körében is. Vajon a tanító — különö­sen a falu tanítója — passzívan szemlélheti-e ezt, csak konstatálhat­a-e a visszásságok, hibák rossz ha­tását? Nem. A tanító az egész nép, i szocialista társadalom gyerme­kének, de felnőtt emberének is a :anítója kell, hogy legyen. Kell, '.ogy véleménye legyen a körülöt- e lezajló összes eseményekről s cell, hogy teljes tudásával és szi- /ével segítsen az iskolánkivüli ne- elő munkában is. Másként nem ■álhat a nép igazi tanítójává, a elemeléséért vívott küzdelem, tel­es értékű harcosává. A fentebb :mlített téves nézetben azonban an figyelmeztetés is. és ezt meg cell fogadni; Fz pedig az, hogy társadal­műnk minden .tagjának, min­den szervezetének még több figyel­met kell fordítani a pedagógus munkájára, a nevelésre. Még job­ban meg kell pedagógusainkat be­csülni, még nagyobb segítséget kell nyújtanunk felelősségteljes munká­jukhoz, Egymaga valóban nem tud­ja jól teljesíteni a feladatokat. Igaz, ennek érdekében eddig már sokat tettünk, de még nem eleget. Különösen a Központi Ve­zetőség közoktatásról szóló határo­zata óta van nagy javulás. Kezd már társadalmi üggyé válni az if jú nemzedék nevelése s tettünk egyet- mást pedagógusaink anyagi-erköl­csi megbecsülése terén is. Tudjuk, vannak még fájó pontok, de azon vagyunk, hogy ezek megoldódjanak s ebben bízunk is. Tanácsainknak és pártszervezeteinknek pedig állandóan azon kell fáradozniok, hogy a lehető legnagyobb segítsé­get adják meg ahhoz, hogy peda­gógusaink zavartalanul, lelkesen és jól végezhessék munkáiukat. Ne­velőink már eddig is sok. nehézsé­get megoldottak. Pártunk továbbra is számít a jó munkájukra, lelkese­désükre, s bízunk benne, hogy jel- adataikat jól fogják megoldani. Ehhez kívánunk sok sikert a IVt pedagógusnak alkalmával. DENCSÖ ISTVÁN MPP, MB, köznevelési {,

Next

/
Oldalképek
Tartalom