Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-05 / 131. szám

2 SZOLNOKMLGVLl NÉPLAP 1935 június 5. Minél üli asszony vegyen részt a növényápolás! munkában A megkésett tavasz miatt most rengeteg a tennivaló a mezőgazda­ságban, meit jórészt a jelenlegi munkáktól, a gondos növényápo­lástól függ, milyen termést adnak kapásnövényeink. A növényápolás nemcsak gazdasági kérdés, hanem fontos feltétele a termelőszövetke­zeti mozgalom további fejlődésé­nek is. Nagyon sokat jelent egész esz­tendőben ezekbein a szorgos mun­kákban az asszonyok segítsége. Az az asszony, aki most részt vállal a növényápolásból, hi­tet tesz termelőszövetkezete mellett. Hiszen családjának boldogulása szorosan összefügg a nagyobb család, az egész termelőszövetkezet gyarapodá­sával. A szövetkezeti asszonyoknak meg kétszeresen is érdekük, hogy jól haladjon a közös munka a tsz-ben, mert rájuk hárul a háztartás, a család ellátásának gondja. Ahol a családból többen dolgoznak, s az asszony is segít a növényápolás­ban, jobban megtelik a kamra, a padlás és több jut az egész csa­ládnak, A mostani száraz tavasz megkö­veteli a többszöri kapálást. A köz­mondás szerint egy-agy kapálás felér egy jó esővel. A kukorica burgonya, cukorrépa termésének mennyiségét és minőségét pedig leginkább a növényápolás dönti el, A mezőtúri Szabad Nép Ter­melőszövetkezet asszonyai a magasabb termés elérése érde­kében vállalták, hogy minden kapásnövényt legalább három­szor megkapálnak. A tsz-ben jelenleg 85 nő dolgo­zik. Eddig 60 hold cukorrépát kapáltak és egyeltek, 56 hold napraforgót gyemtalanitottak. A tsz vezetőség véleménye sze­rint az asszonyok segítsége nélkül nem tudták volna a nö­vényápolást így , elvégezni. Hegyi Islvánné, Szilágyi Ist- vánne. — akik csatlakoztak a 300 munkaegységes mozgalom­hoz, — idáig 124 munkaegysé­get teljesítettek. — A karcagi Béke TSZ-ben is vannak pél­damutató asszonyok. Közü'iik is kitűnik Gy. Szűcs Péterné, aki 250 százalékos napi telje­sítménnyel dolgozott a cukor­répa kapálás során, Népgazdasági szempontból nagy jelentősége van a kukorica ter­mesztésének, mert ettől függ a hús- és zsírellátás. Ennek fontos­ságát támasztja alá a miniszterta­nács május 19-i határozata, melyet a termelőszövetkezeti MNDSz szer­vezetekben megvitattak. Számos kezdeményezés született, s a kar­cagi, mezőtúri termelőszövetkezeti asszonyok csatlakoztál? a kukorica- termelési versenyhez. Ünnepi gyűlésen adták át a megye pedagógusainak a kitüntetéseket és a jutalmukat Tegnap délelőtt Szolnokon a me­gyei tanács feldíszített nagytermé- baiji ünnepi gyűlésre jöttek össze Szolnok megye kitüntetett pedagó­gusai és a szolnoki nevelők. A pe­dagógus napi ünnepségen megje­lentek: pártunk megyei bizottsá­gának képviseletében Dencső Ist­ván elvtárs, a városi pártbizottság képviseletében Szigeti László elv­társ. a megyei tanács részéről Fo­dor Mihály elvtárs, elnökhelyettes, a városi tanács részéről Pintér Dezső elvtárs, vb. elnök, Elek La­jos elvtárs. elnökhelyettes, vala­mint az oktatásügyi minisztérium, a szakszervezet, a Néphadsereg és a társadalmi szervek képviselői Az ünnepi beszédet Fodor Mi­hály elvtárs tartotta, ezután az úttörők, a szülői munkaközössé­gek képviselői, az MNDSZ üdvö­zölték a pedagógusokat. Az üdvöz­lések után Fodor Mihály elvtárs kiosztotta az oktatásügyi miniszté­rium kitüntetéseit és jutalmait, valamint Elek Lajos elvtárs a szol­noki pedagógusok pénzjutalmait. Befejezésül Dencső István elvtárs a párt magyebizottsáiga nevében tartott beszédet és köszöntötte a nevelőket. Az ünnepség után a pedagógusok megkoszorúzták a szovjet hősi em­lékművet. Az ünnepségen kiosztott ldtünte- tésslket a következők kapták: (A névsorban nem szerepeinek azok a kitüntetett pedagógusok, akik­nek a fényképeit közöljük.1 CSETE BALÁZS a jászberényi általános iskola fanára Budapesten, a minisztérium­ban veite át a ..Kiváló tanár” kitüntetést. ..Az oktatásügy kiváló dolgozója” ki­tüntetést a következők kapták: DEMETER ISTVÁN a Jászfelsőszent- gvörgy-Haita tanyai iskola igazgató tani* tója. PETHÖ SÁNDOR a mezőtúri kültelki át. iskola igazgatója. TÓTH TERÉZIA a képói ált. iskola tanítónője. SCHWIRIÁN LÁSZLONÉ karcagi ált. iskolai tanár. MA­DARÁSZ KÁROLY tünkével külterületi ált. iskolai igazgató, CZOVEK KÁLMÁN tisza­füredi ált. iskolát nevelő. SZELECZKT JÁ­NOS cibakház! ált. iskolai igazgató, ER­DÉSZ JÓZSEF tiszafüredi áif. iskolai igaz­gató, NAGY JENÖNÉ karcagi vezető óvónő. „Kiváló do'gozó” kitüntetést kaptak PET- HES SÁNDOR, a jászapáti járási tanács oktatási osztályának dolgozója. KÓBOR ANTAL, a Szolnoki Zeneiskola igazgatója. RISÁ1 ERNŐ, a jászberényi tanítóképző hivatalsegédje. Akik „Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést kapták. 1000, - akiik „Kiváló dolgozó" kitüntetést kaptak, 500 forint ju­talomban részesültek a lármiiiavitó műszaki brigád'as a termelékenysig növeléséért és az önköltség csökkentéséért Termelő üzemeinkben legfon­tosabb kérdés a gyártmányok árá­nak csökkentése. így van ez a Szolnoki Járműjavító Üzemi Válla­latnál is. Mikor az évi terv telje­sítésére az üzem vállalását meg­tette, a dolgozók sokat törték a fejüket azon, hogyan tudnának a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásához legjobban hozzájá- tulni. A gondolkodás nem lett ered­ménytelen. Műszaki brigádok ala­kítását halározták el. Felajánlásuk­ban már meg is határozták ezek­nek a brigádoknak a célját. Fela­datukká tették, hogy kutassák az önköltségcsökkentés, az anyagtaka­rékosság módját, valamint a tech­nológiai utasítások olyan irányú módosításának lehetőségeit, ame­ly ek a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését eredménye­zik. Az el»ö közvetlen feladat a verseny vállalások megszervezése volt. Ezt a feladatot eredményesen oldották meg. hiszen példamutató felajánlások születtek. Ilyen példá­ul a mozdonyosztály futó-javítást végző lakatosainak ellenterve is. mert az előirányzott javításokon felül havonta két géppel adnak töb­bet a forgalomnak. Ezután a műszaki brigádok fi­gyelme a termelés problémáira irá­nyult. Május első dekádia óta cél­kitűzéseik valóraváltásában igen szép eredményeket értek el. Ezek közül is kiemelkedik a karbantartó és megmunkáló osztály műszaki brigádjainak munkája. 4 karbantartók több olyan ja­vaslatot dolgoztak ki. amelyek je­lentős anyag-, vagy munkaidő meg­takarítást eredményeztek. A munkaidő jobb kihasználásá­ra tett javaslatot Kaposvári Dezső is, aki az eddigi munka-utalványos rendszer megszüntetését és helyette a karton-rendszer bevezetését ja­vasolja. Eddig ugyanis egy félórás munka elvégzése után nem egy eset­ben 3—4 órát vett igénybe a mun- kautalvány megszerzése, természe­tesen az előírt 5—6 műszaki ve­rető aláírásával. Javaslatának lé­nyege az, hogy a kartonokat a dol­gozó állandóan masánál hordja. A megrendelő művezető beírja rá a munka mea rendelését. a kezdés és végzés idejét, de aláírásával már a munka elvégzését is igazolja. En­nek a rendelési módszernél? a be­vezetésével lehetővé válik esv ad­minisztratív munkaerő termelőmun­kába történő beállítása, jelentős mennyiségű Dapír-megtakarítás és ami a legfontosabb, az. hogy a szakmunkások munkaidejüket fo­kozottabb mértékben állíthatják a produktív termelés szolgálatába. De nem felejtkeztek meg a mű­szaki brigádok az anyagtakarékos­ságról sem. Javasolták, hogy a VIÜ A. osztály tetőzetének javításából eredő T-vasat újra használják fel tető-ablakok készítésére. Ezzel kö­rülbelül 7.000 forint értékű szög­vasat takarítanak meg a népgaz­daság számára. bsen n terű leien jó verseny­társnak bizonyult a Vili. osztály műszaki brigádja. Andrási Béla műhelyvezetővel az élen. Már több javaslatot dolgoztak ki a termelé­kenység növelése és az önköltség csökkentése érdekében. A sok közül csak néhányat emeljünk ki. Jelentős például az a javaslat, hogy a rugókötegelők- nél egy újabb satut állítsanak be. Ezzel egy műszak, valamint je­lentős mennyiségű szén megtakarí­tását teszik lehetővé. A termelé­kenység növelését szolgálja a bri­gádnak az az intézkedése, hogy a meglévő fúvó-ventillátor beszerelé­sét rövid idő alatt elvégeztél?. En­nek eredménye az. hogy rövidebb idő alatt izzik a kohóba betartott vas és értékes perceket takarítanak meg a termelésre a dolgozók. A Till. osztály műszaki brigád­jának körültekintő és figyelmes munkáját bizonyítja az a tény, is, hogy a szegecsek kézi gyártása helyett az eddigi használaton ki- vül álló frikciós prés kijavítását megsürgette. Ennek a gépnek mun- kábaállításával jelentősen csökken­tik a munkások fizikai igénybe­vételét, de megrövidítik a szege­csek készítésére fordított időt is. így az előirányzottnál nagyobb mennyiségű szegecset tudnak a megrendelő üzemeknek rendelke­zésére bocsájtani. A felsorolt eredmények, mint lát­juk, nem jelentenek milliós meg­takarításokat. de sok kicsi sokra megy. A körültekintő műszaki vizs­gálat. ami ezeket a brigádokat jel­lemzi, jótékony hatással van a ter­melésre. S növeli a munkások ter­melési kedvét is. Éppen ezért ide­je. hogy a többi osztályok is pél­dát vegyenek e két brigád mun­kájáról. Élenjár a párfsajló terjesztésében Símen Antal, a szolnoki 763. sz. MÄV pavilon dohányelárusítója élenjár a pártsajtó terjesztésében. 50—55 Szolnokmegyei Néplapot ad cl. Jó eredményt ért el a Szabad Nép, Szabad Föld terjesztésében is. A gyakori kapálás eredménye a nagyobb termés Ilyenformán vélekedtek a tiszagyendai Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai, ami'kor a Tiszaroffi Gépállomással növényápolásra szerződtek. Ha csak a kézi mun­kaerőre számítanak, nem tudták volna mindig a legalkalmasabb időben megka­pálni a kukoricát, cukorrépát és a íöbbi növényt. A gépállomás traktorosai viszont mindaddig kultivátoroznak, amíg azt a növény fejlődése lehetővé teszi, A gép­állomás vezetősége egyik legjobb traktorosát. TÓTH IGNÁCOT küldte a szövetke­zetbe. Tóth elvtárs 1945 óta párttag. Kiváló minőségű munkát végez és 300 száza­lékra teljesítette tavaszi tervét. A Vörös Csillag TSZ-ben ZAMBORI MIHÁLLYAL együtt már harmadszorra kultivátorozza a 30 hold négyzetesen vetett kukoricát. EGRI LAJOS: fo£l ÜUUtgh'ü Egy hétig most a Költőké ai ország' Vigyázva lépj, a szív aligha bír ©I a szépből annyit, mint a könyvlapek A vén cigány találkozik ma Learrel, hozzád beszélnek élő tegnapok. Időnek bontott a lángész vitorlát: ha sírba vájt, jövőről álmodott. Arról beszélt, hogy eldől majd a kerül s nem lesz a földön több kiátkozott. hegy elmúlik, mi iszonyat és vadság torokra szót nem forraszt rémület, cs csillagunkon emberség, szabadság: a boldogság gyújt nagy örömtüzet.., Tiéd e kor, itt piheg a kezedben, te formálod, mivé lesz: rajtad áll . Segít a szó, figyeld az esti csendbe’ a vers sora életről muzsikál, (1955, a könyv’ hetére.! A KÖNYV ÜNNEPÉRE .4* idei könyvhét ünnepélyesebb, jelentősebb, mint az eddigiek. Azzá teszi az a körülmény, hegy egybe­esik hazánk felszabadulásának tíz­éves évfordulójával. A most meg­jelenő írások és megemlékezések nemesei? általában beszélnek a könyvrő'1, az olvasásról, könyvtá­rainkról, az olvasómozgalomról, nemcsak azt emelik ki, hogy az előző könyvhetek termését messze túlhaladóan az idén 130 könyv je­lenik meg az Ünnepi Könyvhétre 1 millió példányszámban, hanem el­sősorban arra használják fel ezt az alkalmat, hogy visszapillantsanak a magyar könyv tízéves útjára, s — anélkül, hegy ünnepremtők lenné­nek, — az eredmények mellett te­ret szentelnek a hibák elemzésének is. A magyar Itön*vkiadás hatalmas fejlődést tett meg az elmúlt évti­zedben. Ma már nem arról van szó, hegy az író nem talál kiadót műve kiadására, hanem sokkal inkább az okoz gondot, hogy meglévő gazda­sági lehetőségeink milyen mértékű kiadói terv végrehajtására adnak módot. A tíz év alatt megjelent 26.204 mű azt jelzi, hogy ezeket a lehetőségeket jól kihasználtuk. Hi­hetetlen mértékben megnövekedett a könyvváisárlók, tehát a nemcsak egyszerűen olvasók tábora. Manap­ság az okoz fejtörést, vajon elegen­dő példány számiban jutnak-e el a könyvek a boltokba. — Sajnos, az igény még mindig nagyobb, mint a termelés: a tíz év alatt produkált 237 millió 500.000 példány nem mindig volt elég a vásárlóik igényei­nek kielégítésére. 4 kultúrforradalomban,^ szocia­lizmus építésének e rendkívül fon­tos frontszakaszán jelentős szere­pet játszanak a könyvek és azokat a dolgozókhoz közvetítő könyvtá­raik. Míg a felszabadulás előtt Szol­nok megyében alig volt egy-két ál­lamilag fenntartott közkönyvtár, a 10 év alatt széleskörű könyvtári háló­zatot építettünk ki. Ennek eredmé­nyeképpen ma a megye minden közigazgatási egységének, sőt ki­sebb településénél? is van könyv­tára. Alig akad olyan állami könyv­tár, mely ne létesített volna terü­letén — az üzemékben, termelőszö­vetkezetekben, gépállcmáscfcon, ol­vasókörökben — fiókkönyvtárakat. Hogy az Alkotmányban lefektetett művelődési jog nemcsak írott ma- laszrt, azt legjobban bizonyítja az a tény, hogy népköztársaságunk több mint 1 millió forintot ferdít a Szol­nok megyei könyvtárakra, és mind­össze 30.000 Ft az az ösiszeg, mely a behatási díjakból a költségvetés bevételi oldalán szerepel. A könyvállomány rohamléptek­kel gyarapodott. Míg 1952-ben csak 53,686" kötet volt a megye állami könyvtáraiban, ez a szám két év alatt háremszorosára nőtt. — Ma 166,207 kötet áll az olvasók rendel­kezésére. De nemcsak számszerűleg javult a helyzet. Ahogy javult a könyvkiadás, úgy gazdagodott, szí­nesedett a könyvállomány. A me­gyei könyvtár egyre inkább tudo­mányos könyvtárrá fejlődik, a ki­sebb könyvtárak pedig egyre job­ban ki tudják elégíteni azokat a jo­gos igényeket is, melyeket eddig el kellett hárítanád!? maguktól. 4» olvasók számának növeke­dése jelzi, hogy az olvasás valóban mozgalommá fejlődött. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt két év alatt — mióta a teljes állami könyvtárhálózat kiépült — kétszer annyira emelkedett a beiratkozott olvasók száma. A rohamos fejlődés bizonyítéka az, hogy az idén 3 hó­nap alatt ugyanannyian iratkoztak be, mint 19534>an egész évben. Bár az állami könyvtárakon kívül ma már számtalan szakszervezeti, üze­mi, vállalati, iskolai könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére, bár az előbb említett számok valóban „mutatósak1', mégsem lehetünk elé­gedettek. Még manapság is vannak rétegek, melyeiket nem tudtunk megnyerni a rendszeres-olvasásnak, 4 könyvtári kölcsönzések adalal igazolják a legszembetűnőbben a könyv diadalútját. Míg az állami könyvtárak 1952-ben 142,432 kötetet adták az olvasók kezébe, 1953-ban 582.783 kötetet olvastak olvasóink, és ez a szám 1954. végére 785.558 kötetre emelkedett. Hogy a fejlődés töretlenül felfelé ívelő, azt viszont az bizonyítja, hogy az idén 3 hónap alatt majdnem annyit kölcsönöztek a megye könyvtárai, mint 1954-ben fái év alalt. Kétségtelen, hogy itt is vannak még hibák. A számok ön­magukban még nem győznek meg bennünket arról, hogy könyvtáraink valóban teljesítették azt a felada­tot, mely a kultúrforradaiomöan népünk nevelése terén rájuk hárul. Még mindig vannak olyan fontos művek, melyek nem jutnak el elég olvasóhoz; még mindig találkozha­tunk olyan jelenséggel, hogy könyv- tárcsáink az egyszerűbb megoldást választva meg sem kísérlik kevésbé olvasott, de jelentős írók és művek propagálását, de az letagadhatatlan eredmény, hogy egyre többen és egyre többet olvasnak. Ez ugyan még csak a fejlődés első felka, de nem lebecsülendő mértéke. Az irodalom munkásai— Érők, kiadók, könyvtárosok — a márciusi párthatározat után világosabban lát­ják feladataikat. Látják az elköve­tett hibákat, de látják a kijavítás útját is. Nagy eredmény, hogy a ma ■születő írások nagyrészt mai éle­tünkkel foglalkoznak, de hiba volt, hegy a társadalmi átalakulás veze- tőerejét, a munkásosztályt nem áb­rázolták elég sokoldalúan, örven­detes, hogy könyvkiadóink meghall­gatták a dolgozók jogos kíván :a- gait, de még ma sem mondhatjuk, hegy kifogástalanul látják el felada­tukat. Jó hallani, hogy gyarapodik a könyvtárak olvasótábora, de tud­juk, hegy a könyv még nem jutott el mindenhová. Dicsérendő munka eredménye, hogy klasszikusainkat nagy tömegek olvassák szívesen, de nyilván hiányosság, hogy nem for­dítottunk elég gondot a mai magyar irodalom, a szocializmus építését elősegítő irodalom propagálására. Ha ezeket őszintén végiggondol­juk, akkor válik aa Ünnepi Könyv­hét, a könyv ünnepe eredményeink felmérése mellett további munkánk helyes kiindulópontjává, további eredményeink biztos alapjává. Kisfaludi Sándor a megyei könyvtár vezetője. ELŐADÁS: „Az iparosifás i fő eszköze44 A Szolnok megyei Párt-végrehaj­tóbizottság ágit. prop. osztálya köz­li, hogy a Központ] Vezetőség ápri­lis elsejei határozata alapján elő­adás sorozatot indít a párt, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők, pártaktivisták részére. Az előadá­sok célja: tisztázni a szocializmus építésének legfontosabb elvi és gya­korlati kérdéseit, harcra mozgósí­tani gazdasági és társadalmi éle­i szociaWzmns építésének tünk minden területén a jobboldali, ellenséges nézetek ellen és a ter­melési feladatok megoldására. Szolnokon az első előadást „Az iparosítás a szocializmus építésé­nek fő eszköze" címmel június 7- én, d. u. fél hatkor tartjuk a városi pártbizottság nagytermében. Elő­adó Bedő Gyula, a Marx Károly közgazdasági tudományegyetem ta­nára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom