Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-04 / 130. szám

Sioliwkjmgyd ÉP LÁP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, 139. szám Ara fillér 1955. június 4., szombat MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: kommunisták a dekád tervek teljesítéséért. (2. o.) A Szigligeti Színház előadásáról. (2. o.) Lelkes és jó játékával győzelmet érdemelt volna a Szolnoki Dózsa. (3. o.) Rádióműsor. (4. o.) 320 tonna vállalásukból eddig 98 tonna tervenfelüli papírt gyártottak a Szolnoki Papírgyár munkásai A Szolnoki Papírgyár DISZ bi­zottsága a felszabadulási verseny­ben elért kimagasló termelési ered­ményeikért elnyerte a városi DISZ bizottság ez alkalomra alapított zászlaját. Nem sokkal a zászló át­adása után az üzem fiatalabb s idősebb munkásai egységesen csatlakoztak a húsz budapesti üzem versenyfelhívásához. El­határozták, hogy évi tervüket december 20-ra befejezik s ter­ven felül 320 tonna papírt gyár­tanak. A felajánlás valöravál tásaer t nagy versengés indult meg minden üzemrészben. A papírgyártó üzem­ben az egyes és a hármas gépeik kollektíváját megelőzve a kettes gépnél dolgozó Tamasi József DISZ- tag brigádja végzi a legjobb mun­kát, A finom csomagoló-papírból műszakonként átlagosan 120kg-mai többet készítenek. Aa ötéves tervben épített Szal- maeeliulóze-gyárban is nagy ver­sengés folyik. Különösen a gömib- főző üstöket szalmával ellátó szecs­kázó üzemrész „öreg“’ és „ifi“ bri­gádjai között alakult ki nagy küz­delem. Május második dekádjábau az „öregek”, Boros Gáspár brigád­ja tört élre 139 százalékos átlagteljesítménnyel, a harmat dik harmadban azonban az „ifik", Molnár Gáspár csoportja lett újra az első. A gyér dolgozói így a lelkes ver­seny segítségével az egész évre fel­ajánlott 320 tonnából május végéig már 98 tonna papírt gyártottak ter­ven felül, fi terv teljesítése érdekében iavftsák meg építkezéseinken a termelési feltételeket Megyénk termelőszövetkezetei megkapálták 2800 hold heterózis kukoricájukat Szívesem szerződtek megyénk ter­melőszövetkezetei az idén. heterózis kukorica termelésére, mert a múlt évben meggyőződtek arról, hogy jelentősen több jövedelmet hozott számúikra, mint a szokvány ikulko- rioa. A termelőszövetkezetek 2800 hold területen vetettek heterózis kukoricát. Tavasszal gyomtalamítot- ták a heterózis kukorica magágyat, amelyet ősszel felszántott területen készítettek elő. Június 2-ig a megye termelőszövetkezeteiben a heterózis kukorica első kapálását befejezték. A felszabadulási versenyben győz­tes kengyeli Sallai TSZ 85 holdon termel heterózis kukoricát, 12 hold­dal nagyobb területen, mint a múlt évben. Még áprilisban kultivátoro- pott, gyomtalanított magágyba ve­tették a kukoricát, s június 2-ig már kétszer megkapálták. A ter­melőszövetkezetnek 1954-ben csak­nem százezer forinttal jövedelme­zett többet a heterózis kukorica, mintha ugyanarra a területre a szokványos kukoricát vetették vol­na. A magasabb jövedelemre számí­tott többek között a kunszentmár­toni Zalka Máté TSZ, a karcagi Ságvári TSZ akkor, amikor kétszáz, illetve száz hóidat vetett be az idén heterózis kukoricával a tava­lyi 100, illetve 45 holddal szemben. —< örömmel termelünk az Idén kilencven holdon heterózis kukori­cát — mondotta Annus János, a szolnoki Szabadság TSZ elnöke. — A múlt évben a holdankénti három- százforintos állami támogatás és az ötvon százalékkal több kukorica, amit a heterózis anyakukorioáért kaptunk, valamint a holdankénti 2 mázsával magasabb termés 170 ezer forinttal jelentett a számunkra nagyobb jövedelmet, mintha ugyan­ezen a területen közönséges kuko­ricát termeltünk volna. Tagadhatatlan, építkezéseink szervezettsége sokat javult az utóbbi időben. Bizonyítja ezt egyes munkahelyek kiemelkedő eredmé­nye is. A szolnoki lakásépítkezé­sen, a 30-as számú munkahelyen pl. 36 sztahanovista, 28 kiváló dolgozó és 11 „a szakma kiváló dol­gozója“ fog murikához napról-napra, hogy mielőbb elkészüljenek a lakó­háztömbök. A verseny hevében egyre növekszik a kitüntetettek száma. Molnár Béla és ács-brigád­jának tagjai 12 hónapja tartják be­csülettel a sztahanovista szintet s e hó közepén ők is megkapják a szakma kiválóinak járó kitüntetést. Ehhez jutalomképpen még két heti fizetésüket. A munkások igyekezete, jó ered­ménye segíti az előrehaladást s idő­ről-időre növekszik az átadható la­kások száma. Ügy, hogy még eb­ben a hónapban belefoghatnak újabb 89 lakás munkálataiba,, a 135 lakáson kívül. Ezen az építkezésen kétségtele­nül a munkafeltételek biztosítása is részese az eredményeknek. A verseny spontánul is kibontako­zott. A Szilágyi Ferenc és Halasi István kőművesbrigádok régi ver­senytársak s teljesítményük 200 százalék körül jár. Rajtuk kívül Molnárék és más brigádok meg­tették éves felajánlásukat is. Hiba azonban, hogy a verseny még nem eléggé átfogó s ez az eredmények tartósságát veszélyez­teti. Persze ez nemcsak a nevelő munkán múlik. Csibrány István ács, vagy Vincze Jolán gépkezelő a szakszervezet aktívái hiába ke­resik fel a brigádokat, nem akar­nak addig vállalást termi, míg nem látják biztosítottnak a verseny fel­tételeit. Ekörül pedig komoly zök­kenők vannak. Csényi Józsefeié munkahelyi párt- titkár a következőket mondja er­ről: Különösen a vállalat anyagosz­tályának kell megjavítania mun­káját. Néha olyan téglát vesznek át és küldenek ki a munkahelyre, amit csak megfogunk és szétmál­lik. Ezzel nem lehet dolgozni. Vagy itt van az „I“ épület. Be van lécelve, vakolva, csak a cserép nem érkezett meg rá. Ha jön egy eső, nagy károk keletkeznek. A verseny megszervezésének, kibon­takozásának pillanatnyilag legfon­tosabb előfeltétele a műszaki, anyagi feltételek biztosítása. Ez teljesen igaz. Az építésvezetőknek, műveze­tőknek komoly tennivalójuk van még ezen a téren. Egy-két kirívó példa is bizonyítja, hogy építőipa­runk jelenlegi helyzetében milyen sok múlhat a vezetők munkáján. Legutóbb Tömösi építésvezető a mezőtúri építésvezetőség békepusz­tai munkahelyére nyolc embert küldött ki ^dolgozni.’1 A munka feltételei azonban nem voltak biz­tosítva, így egy héten ét munka nélkül várták az emberek, hogy mi lesz. Nem lett semmi. Még csak egy művezetőt sem küldtek ki, hogy megnézze, mit csinálnak. Ez az egyetlen eset 432 munkaóra ki­esést jelentetett s feleslegesen ki­fizetett 1227 Ft bért. Emellett a 8 dolgozó közül 6 kőműves volt, akikre pedig égetően nagy szük­ség lett volna más munkahelye­ken, Haionlnan Járt négy munkás a szolnoki traf óházépítkezésen. Két nap múlva maguk jöttek vissza, mikor ráuntak a várakozásra. Ezek a példák is azt bizonyítják, hogy a szervezetlenség miatt nagy érte­kek mennek kárba. A dolgozók maguk is károsodnak a várakozás­sal, mert a kifizetett időbér még egyihanmadát sem teszi annak, amit megkereshettek volna darabbér­ben. A műszakiak és a vezetőség egy része nem akar szembenézni a problémákkal. Általános jelenség, hogy a termelési értekezleteken a munkásokon kívül csak az a mű­szaki dolgozó van jelein, akinek hivatalból a beszámolót kell tar­tania. így aztán a munkások leg­jobb esetben csak egymásközött tárgyalhatnak, a vezetőség pedig elesik attól a segítségtől, amit a dolgozói: adnak javaslataikkal, munkavállalásaikkal. E körülmények mind közreját­szanak abban, hogy az építőipar többi iparunkhoz képest lemaradt a munkaszervezés terén, holott ép­pen itt kellene a jó m/umkafeiéte- leket biztosítani. Meg kell szün­tetni a hibákat, hogy építőmunká­saink is bekapcsolódhassianak abba az országos mozgalomba, mely a 20 • budapesti üzem felhívása nyo­mán az éves terv határidőelőtti be­fejezésére, a munka termelékeny­ségének emelésére, és az önköltség csökkentésére irányul. Jól halad a növényápolás a Pusztakürti Állami Gazdaságban A jászapáti földművesszővetkezet vezetői előre gondoltak a nagy nyári munkákra A jászapáti körzeti földműves­szövetkezetben pár hónap éta új vezetők vannak. Gór-Nagy Vilmos, aki azelőtt Budapesten a SZÖVOSZ központjában dolgozott, az ügyve­zető elnök, Nyitrai Miklós pedig a jászberényi járás földművesszövet- kezetd központjának osztályvezető­je, az üzemágak vezetését végzi. Amióta a két tapasztalt vezető a jászapáti földművesszövetkezet élé­re került, megjavult a munka, jobb aa áruellátás. Az új vezetők időben felkészültek arra is, hogy a nagy nyári munkák, tehát az aratás, be- hordás, cséplés idejére kéllő meny- nyiségű áru álljon a dolgozó pa­rasztság rendelkezésére. Az aratás­kor szükséges iparcikkeket időben megrendelték a szükséges mennyi­ség 40 százaléka már raktáron van. Az aratás és a cséplés idejére mozgó boltokat állítanak be. Ezek­kel biztosítják, hogy a dolgozók el legyenek látva hűsítő italokkal, éledmiszerféleségeklkel. Ezenkívül akkor, amikor a termelőszövetkeze- teben előlegosztás van, teherautó­val visznek ki árut, hogy a termelő­szövetkezeti tagok a helyszínen megvásárolhassák szükségleteiket. Külön érdeme a földiművesszövet- kezetnek, hogy a szalonna-, hús- és zsírellátásra is felkészült. Jelenleg 88 sertés hízik a földművesszövet­kezet hizlaldájában. Ezekből a nagy nyári munkák idején — ha nem is teljes egészében — de folyamatosan biztosítani tudják a nehéz fizikai munkán dolgozók ellátását. A föld­művesszövetkezet őszre tovább bő­víti hizlaldáját Most épül egy 300 férőhelyes új sertcshízlaló telep. | A JÖ GAZDA I gondossága, kommunista vezető mindenre ki­terjedő figyelme csendül Id Fo­dor Sándornak, a Pusztakürti Ál­lami Gazdaság főagroncmusámak szavaiból, — Nagyon fontos, 'hogy a terme­lés szakirányítód, az agronómusók és brígádvezetők pontosan ismerjék tennivalóikat. Ezért minden este közösen megbeszélést tartunk, ahol értékeljük aznapi eredményeinket, elmondjuk az észlelt hibákat és meghatározzuk másnapi teendőin­ket. Ez a módszer helyesnek bi­zonyult. Nincs kapkodás, vagy tét­len várakozás, folyamatosan ha­lad a munka, — Legfontosabb feladatunknak tekintjük a terméshozamok növe­lését. A márciusi párthatározat ta nulmányozása után. felülvizsgáltuk termelési tervünket és változtat­tunk rajta. E tervmódosítások ered­ményeként 170.000 forintos önkölt- ségcsökikentést is elérünk. [ — A TERMÉSHOZAM | növelé­séért: ezekben a napokban sokat tehetünk. A munkaidő teljes ki­használása, a jó minőségű munka hozzájárul a hozam növeléséhez. Kapásinövémyeink második, illetve harmadik kapálása most folyik. Három Zetor kapcsolt kapákkal végzi a gyomtalanítást. '— A másik fontos tennivalónk a ssálastakarmány jó minőségben történő betakarítása. Gazdaságunk­ban 301 holdon lucernát terme­lünk. Zetoros fűkaszáikkal vágtuk le az első termést, s a szárításnál a Kund-féle rendsodrót alkalmaz­tuk. Kézierőt csak a behordásnál, kazalozásnál vettünk igénybe. Az első kaszálás után a lucernát péti­sóval fej trágyáztuk és megboronál- tuk. Ezzel segítettünk, hogy minél előbb megkezdődjön a sarjadzás. 340 köbméter zöldsilót készítettünk ezideig. Összes silógödreinket kita­karítottuk, hogy szellőzzenek, ki­száradjanak. Ügy tervezzük, hogy ezéivben 3800 köbméter silótakar­mányt biztosítunk jószágainknak.-— Minden munkánál ügyelünk a fegyelemre és dolgozóinkat is arra neveljük, hegy ellenőrizzék egy­mást. E téren vannak már ered­ményeink. Nagy Rozália növény­FODOR SÁNDOR termelő többszöri figyelmeztetés ellenére sem végzett rendes mun­kát. Munkatársai kiközösítették maguk közül, s így más területre kellett beosztani. Ifj. Mihálycsi Jánost pedig el kellett bocsátani, mert hanyagsága miatt egy mun­kacsapat sem fogadta 'be soraiba. I — TERMCszetesen'I nem máról-holnapra tudtuk elérni a munkafegyelem megszilárdítását. Sokat foglalkoztunk és foglalko­zunk ma is dolgozóinkkal. Beszél­getés közben megérdeklődjük: nincs-e panaszuk a kosztra, szál­lásra. S ahol hiba van, igyekszünk segíteni. Tiszta, rendes szobák áll­nak munkásaink rendelkezésére. A női szállás körül parkírozott rész van, szép virágágyakkal, melyeket a lányok maguk gondoznak. A traktorosok és fogatosofc szállását is igyekszünk tisztán tartani, de itt több hiba adódik. Nem min­den ÍTérfi becsüli meg -a tiszta szállást, a fehér lepedőiket. — Munkásaink nevelésében so­kat segít a pártszervezet. Minden munkakörben vannak párttagol:, tagjelöltek, akik személyes példa­mutatásukkal jó munkára serken­tik dolgozóinkat, Káldi László kcmbájnszeneló, Gulyás János trak­toros párttaghoz méltóan élenjár a munkában. Cs. Szabó Szlávik László a íogatosok között tűnik ki szorgalmával, Zana Gel­lert fe.iőgulyás a gondjaira bízott 12 tehén gondos, szakszerű ápolá­sával érte el a 10.7 litere-s istálló­átlagot. I— NAGY RfiSZE VAN I a párt­szervezetinek atban is, hogy a bri­gádok és munkacsapatok között nemes vetélkedés folyik. A növény- ápolásban Kormos Jolán, Turbacs Miklósné és Fodor Erzsi munka­csapata fej-fej mellett halad a ver­senyben. A közelmúltban megtar­tott értekezletein dolgozóinkkal egyetérsébem elhatároztuk, hogy csatlakozunk a 20* budapesti üzem felhívásához. Mezőtúri traktorosok A Mezőhéki Gépállo­más 4214 hold növény- ápolásra szerződött a tsz-ekkel. Augusztusig kell ezt a munkát fo­lyamatosan végezniök úgy, ahogy azt a nö­vény megkívánja. Pén­tek estig 1100 holdat kultivátorozták, 200 holddal többet, mint tavaly egész esztendő­ben. Farkas András trak­toros, a gépállomás pártszervezetének veze­tőségi tagja érte el idáig a legkiválóbb eredményt. A Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozik, ahol az idén először, valamennyi kukoricát négyzetesen vetettek. Farkas elv­társ Zetor-vontatású kuliivátorával péntek estig 220 hold kukorica növényápolását végezte el. Az ő példáját köve­tik a gépállomás töb­bi növényápolást vég­ző traktorosai. D. Pat­kós Lajos a Béke TSZ- ben 286 hold kukoricát kultit átorozott. A gépállomásiak szorgalmát dicséri az a körülmény is, hogy a város termelőszövetke­zeteiben a széna beta­karítást idejében elvé­gezték. Május 10-én kezdték a széna kaszá­lást a traktorosok és három hét alatt annyit levágtak, mint tavaly egész esztendőben. A határban már vala­mennyi szénát felgyüj- tötték, ötletes ész­szerüsítéssel segítette a gépállomás kollektívá­ja a széna gyors és mi­nőségi betakarítását. Mig Herbály István a Béke TSZ-ben egyma­ga 350 hold lucernát és herefüvet kaszált, addig a többi közös gazdaságban is teljes erővel folyt ez a fon­tos munka. Kevés volt a fűkasza, de segítet­tek magukon a trak­torosok. Két lófogatos fűkaszát összekapcsol­tak és ily módon trak­torvontatásra tették alkalmassá. Ezzel az észszerű eljárással Sza­bó Sándor a Szabad Nép TSZ-ben 80 hol­dat, Patkós Károly pe­dig a Petőfi TSZ-ben 67 holdat kaszált le. A turkevei Vörös Csillag TSZ készül az Őszi Mezőgazdasági Kiállításra Pár héttel ezelőtt je- entős esemény történt i turkevei Vörös Csii- ag TSZ életében. Sán- lor Kálmán elvtárs zemélyében új elnököt választottak, aki ko- •ábban az országos­ára Surjáni Állami lazdaság igazgatója olt. Gazdag nagyüzem •zervezési tapasztala- okkal rendelkezik s zekét most mind-mind Vörös Csillag TSZ ovábbi felvirágoztatá- ára fordítja. Az új Inökőt örömmel fo- 'adták a tagok. Gon­dos, irányító munkája már is érezteti hatá­sát. Az állattenyésztők már most készülnek az őszi Mezőgazdasági Kiállításra. A szarvas­marha-állományból két kiváló 4000 literes, ma­gyar-tarka anyától származó, sajátnevelé­sű bikát mutatnak majd be. Érdekes lát­ványosság lesz a mes­terséges megterméke­nyítésből származó üszőcsoport is, amelyet szintén bemutatnak. A turkeveiek büsz­kék nagykunsági táj- fajta magyar-félvér lo­vaikra, Efajtájú törzs- kancákból áll majd az a négyesfogat, amelyet a tsz. tagok a kiállí­tásra küldenek. A több mint 7 ezer holdas szö­vetkezet növényterme­lő brigádjai sem akar­nak kimaradni ebből az országos jelentőségű rendezvényből. Ok he­terózis kukorica-ter­mésük eredményét, va­lamint „Bánkúti 1201- es" búzájukat mutatják be a kiállításon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom