Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-04 / 130. szám

% PŐOLNOK1MEGVET NÉPTAT 1955 június 4 Kommunisták a dekád-tervek teljesítéséért Elmondta: Erdőst Gyula elvtárs, a járműjavító párt-végrehajtóbixotteágának tagja ■4 dekád-tervek teljesítésének fontosságával sokat foglalkozik pártbizottságunk. Nekeni, mint az üzem kommunista fődiszpécseré- nek, különösen nagy a felelőssé­gem ebben a kérdésben. Ahhoz, hogy sikeresein harcolhassunk a dekád-tervek teljesítéséért, minde­nekelőtt annak megértése és meg- érttetése szükséges, hogy csak ezen keresztül lehet biztosítaná a ter­melés eg> emiletes növelését. Ezzel pedig szorosan összefügg a munka minőségének megjavítása, az ön­költség csökkentése. Nézzünk egy pár példát: Nem kétséges, hogy a dekád-tervek tel­jesítése nem egyedül a munkások lendületétől, szorgalmától függ, ha­nem jelentős mértékben attól is. milyen a dolgozók anyagellátása, hogyan biztosítják a műszaka ve­zetők a najpi ütemtervek betartá­sának lehetőségét. Április első de- kádjában nem teljesítettük a ter­vet. A fő oka einnek az volt, hogy nem gondoskodtunk márciusban előre megfelelő mennyiségű készáruról. Tehát az egyik szervezetlenség szülte a másikat. Ds az áprilisi első de- kádterv neimteijesítésének oka még sokkal hátrább is visszanyúlik. A téli hónapok elmaradása is hozzá­járult ehhez. Télen volt egy-két olyan objektív tényező, amivel ma­gyarázni lehetett ezt, például: hogy egyes műhelyek fedetlenek voltak s hidegben kellett dolgozniuk a munkásoknak. A pártbizottság most külön foglalkozott ezzel a problé­mával és már épülnek is a szüksé­ges tetőfödémek. Érdemes azt is megvizsgálni, mennyi kárt okoz ennek az egy dekád-tervnek a nem teljesítése. Ez alatt az idő alatt két mozdonyt kellett volna kiadnunk s nem ad­tunk ki egyet sem. Ez kárt okoz a népgazdaságnak és a dolgozóik­nak is. A teherszállítás és a sze­mélyszállítás is megsínyli, hiszen az ígért kocsimennyiséghez készül­nek a közlekedési terveit is. Ezen kívül az elmaradás a hó végén hajrát idéz elő. ami túlórázással jár. nem beszélve arról, hogy a túlórákért százalékot kell fizetni, *— holott a termelés akkor sem több. mint máskor. — Közvetlen kára van a dolgozónak is, hiszen %-a a munkaóra növekedésének arányában csökken. Az pedig ért­hető, hogy fáradtabb ember nem tud olyan intenzitással dolgozni. Megfigyeltük ugyanakkor azt is, hogy a hóvégi hajrá idején sokkal magasabb a baleseti százalék, mint a rendes ütemű munkánál. A folyamatos munka biztosítása nem egyszerűen a vezetők gondja. A dolgozóknak is kötelességük harcolni ezért. Nagyon sokat se gilletnek azáltal, ha felhívják az illetékeseket az esetleges anyag­hiányra, megbírálják őket, ha szükséges. Nekem Szentesi Imre pártcsoportbizalmi például arra hívta fel a figyelmemet, hogy alkat­részhiány van. Megmondta azt is, AJ éhány nappal ezelőtt, május * ’ 25-én töltötte be 50. életévét Alekszandr Kornyejcsuk szovjet drámaíró. Harmincéves írói pályá­jának gazdag termése nemcsak a Szovjetunióban népszerű, hanem Magyarországon is jól ismert. A Szigligeti Színház „A nagy műtét“ c. Sztálin-díjjal kitüntetett drámá­ját választotta előadásra, és ez a választás mindenkép dicsérendő. Kornyejcsuk az első szovjet író, aki drámai alkotásaiban az értel­miség problémáival foglalkozott, illetőleg az első abban, hogy da­rabja főhősévé a munkásosztály­ból felnőtt értelmiségi alakját tel­te. A történet 1934-ben egy ukrán kisvárosban játszódik. Platon Kre­ált sebész elszánt küzdelmét mu­tatja be, melyet a maradiság és bürokratizmus, a korai öregedés és a halál ellen, a jövendő nemzedé­kek napsugaras életéért folytat. Közben érlelődő szerelme Lida iránt — ez a „magánügy” — szo­rosan kapcsolódik a karrierista Ar- kagyij ellen vívott harchoz, — eh­hez a „lcöz ügyhöz". A rendezésnek csak részben si­került megvalósítani a feladatot. S pr ok György főiskolai hall­gató vizsgamunkaként kapta az előadás rendezését, és nyilván jó- néhány körülmény akadályozta ab­ban, hogy kitűzött célját elérje. Az előadás legfőbb hibája bizonyos szenvedélytelenség, és ebből faka­dó szürkeség, mely elsősorban a főszereplő alakjának megformálá­sában jelentkezett, és végső soron hogy emiatt egész brigádjának túl­óráznia kellett s ő ezzel nem ért egyet Teljesen igaza van. Miikor tüzetesebben megnéztük a kérdést, kiderült, hogy a lakatosoknál van az elmaradás. Miattuk kellett tehát túlórázniiok a szerelőknek. Meg kell mondani, hogy ezideig általában hajlamosak voltunk könnyen venni az első dékádterv teljesítését azzal, hogy „van elég időnk." A dolgo­zók js valamiféle nyugalmi idő­szaknak tekintették ezt. Mint ki­derült, ez volt a helyzet akkor a lakatosoknál is. A dekád-tervek el­hanyagolása tehát kétséget kizá­róan hozzájárul a munkafegyelem meglazulásához. A munka minőségének is fel­tétele az egyenletes termelés. Csak ez biztosíthatja a technológiai uta­sítások betartását. Ezt is példával tudom igazolni. Mielőtt egy moz­donyt kiengedünk, gőznyomással ellenőrizzük. hogy megfelelően megjavították-e. Általános tapasz­talatunk, hogy roham-munkák ide­jén derül ki a próbáknál leggyak­rabban: hiba van a szegecselésnél, vagy másutt. Még az olyan nagy­szerű brigádvezető csoportjában is előfordult ez, mint a kaaánková- csoknál Nagy elvtárs. Olyan nagy volt a kapkodás, hogy Nagy elv- társ nem tudta megfelelően ellen­őrizni a brigád tagjait s így csú­szott be a hiba. 'Igaz, azóta nem történt újabb, hiszen Nagy elvtárs kiváló szakember. De egy ilyen hiba azt jelenti, hogy az újbóli ja­vítás után ismét ellenőrizni ke1! a mozdonyt, tehát újabb több mázsa fűtőanyagra és többórás munkára van szükség. Komoly kár a nép­gazdaságnak, növeli a javítási ön­költséget, kárt ókoz ugyanakkor közvetlenül a dolgozóknak is, hi­szen a saját maguk okozta hibák kijavítását természetesen nekik kell elvégezniük, s ezért nem kapnak mégegyszer fizetést. A tervszerű, fegyelmezett anyag- ellátás mellett tehát a dolgozók fegyelmezett-, öntudatos munkája az. amivel elérhetjük a dekád-ter- vak teljesítését. Hozzátartozik eh­hez, hogy ne legyen igazolatJhan mulasztás, munkaidő alatti lógás stb. Akadnak dolgozók, akik úgy gondolják: egy munkás — egy csepp a tengerben, meg sem lát­szik, ha nem használja ki a mun­kaidőt, vagy éppenséggel be sem jön. Fedig a kérdés nem így áll. Ha például csak egyetlen javító brigád 30 százalékkal elmarad, ez­zel az egész műhelyt annyira visz- szarántja, hogy — egy hónapot véve alapul — egy egész mozdony­nyal kevesebb készül el. Egy bri­gád 30 százalékos elmaradása pá­dig nem olyan lehetetlen. Nem kell más, minthogy egy dolgozójuk hiá­nyozzon. Hiszen egy négytagú bri­gád egy dolgozójának a munkája már 25 százalékot jelent. Űxemiinknek több olyan kom­munista munkása van, alki szívvel- lélekfcel küzd az egyenletes terme­lésért, a dakédterv teljesítéséért. Nem egyedülálló Pálma Imre elv- társ, mozdony-lakatos magatartása, aki — egyébként alapszervezeti párttitkár — külön, anélkül, hogy valami „felsőtfo utasításra“ várt volna, összehívta a kommunistá­kat, hogy megbeszélje velük az ezzel kapcsolatos feladatokat. Tóth Ernő János rugókovács pedig még az éjszakai műszak dolgozóit is felkeresi, hogy megnézze, meg­felelően megy-e a munka, ö is alapszervezeti párttiffcár. Denemcsak a párttitkárok harcolnák. Bacsó Vilmos elvtárs pártcsoportbizalmi is rendszeresen megtárgyalja cso­portja tagjaival a termelés külön­böző kérdéseit, a kommunisták fel­adatait. Nem véletlen, hogy Bacsó elvtárs brigádjának minden tagija — vele együtt — elnyerte ,.A szak­ma kiváló dolgozója" kitüntető címet. Ezeknek, s a hozzájuk hasonló elvtársaiknak lelkes segítsége járult hozzá, hogy májusban már dekád- ról-dekádra teljesítettük a tervet. Különösen dicséretet érdemel a teherkocsi részleg, amely ebben az évben még minden dekádban be­tartotta az előírásokat. Aláírták a Szovjetunió én Jugoszlávia kormányának közös nyilatkozatát B e 1 g r á d (TASZSZ). Június 2-án belgrádi idő szerint 19.25 órakor a Gárda Házában aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormá­nyának nyilatkozatát. A nyilatkozat szövegét orosz és szerb-horvát nyelven a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségé­nek kormánya nevében N. A. Bul- ganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kormánya nevében pedig J. Broz Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke írta alá. A nyilatkozat aláírása után N. A. Bulganyin és J. Broz Tito szívélye­sen kezet szorított egymással. Ez­után N. Sz. Hruscsov a szovjet kor­mányküldöttség vezetője és J. Broz Tito a jugoszláv kormányküldöttség vezetője, majd a szovjet és a jugo­szláv kormányküldöttség valameny- nyi tagja szorított kezet egymással. A nyilatkozat aláírásánál több mint 150 külföldi és jugoszláv tu­dósító volt jelein. (MTI), Londonban ma megkezdődnek a szovjet—japán tárgyalások jelölt japán megbízott látogatását. A látogatás protokoll jellegű volt. Június 3-án a Szovjetunió londoni nagykövetségén megkezdődnek a tárgyalások a Szovjetunió és Japán viszonyának rendezéséről. (MTI). London (TASZSZ). Június 2-án J. A. Maliik a Szovjetunió nagybri- tanniai nagykövete, akit a szovjet kormány a szovjet—japán viszony rendezéséről szóló tárgyalásokkal megbízott, viszonozta Sunicsi Macu- moto, a tárgyalások folytatására ki­Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle most meg­jelent májusi számának. vezércikke a varsói szerződés jelentőségét mél­tatja a békéért folyó harcban. „Harcoljunk pártunk gazdaságpo­litikájáért — az opportunista fer­dítések ellen'’ című szerkesztőségi cikk a jobboldali veszély leküzdé­sével kapcsolatos feladatokat tár­gyalja. Lakatos Béla írása az ipar­ban folyó műnk a verseny eredmé­nyeivel és feladataival foglalkozik. Kovács Sándor a falusi pártmunka megjavításának kérdéseit tárgyalja a kaposvári járásban szerzett ta­pasztalatok alapján. Részletet kö­zöl a folyóirat Lukács György „Adalékok az ifjú Marx filozófiai fejlődéséhez" című tanulmányából. Szerkesztőségi cikk foglalkozik irodalmunk pártosságának kérdé­seivel. Göncöl György írása a ban- dungi értekezlet eredményeit és nemzetközi jelentőségét méltatja. A SZEMLE rovatban Csatár Imre a DISZ munkájával és feladataival foglalkozik, különös tekintettel az ifjúsági szövetség közelgő II. kon­gresszusára. Dávid Katalin a kép­zőművészetünk tízéves fejlődését bemutató kiállítást ismerteti. A FOLYÓIRATSZEMLÉ-ben — Szántó Rezső a MEZSDUNAROD- NÁJA ZSIZNY című, nemzetközi kérdésekkel foglalkozó új szovjet folyóirat eddig megjelent számait ismerteti s Huszár István és Pálos István a Számvitel című folyóirat 1954, évi évfolyamát értékeli. Amerikai mezőgazdasági küldöttség utazik a nyári hónapokban a Szovjetunióba Washington (TASZSZ).— Az Egyesült Államok külügyminiszté­riuma közölte, hogy július 15-e és augusztus 15-e között 12 tagú ame­rikai mezőgazdasági küldöttség lá­togat el a Szovjetunióba. Az amerikai külügyminisztérium és földművelésügyi minisztérium nyilatkozata rámutat arra, hogy „a küldöttség átfogóan fogja képviselni az amerikai mezőgazdaságot, tagjai olyan emberek lesznek, akik közis­mertek a farmerek között és mező­gazdasági tudományos körökben.“ A nyilatkozat szerint már eddig többszáz ember jelentette be, hogy részt óhajt venni az utazásban. A nyilatkozat a továbbiakban ki­jelenti, hogy mivel az amerikai me­zőgazdasági küldöttség utazása a Szovjetunióba „nem hivatalos uta­zás lesz, az útiköltség megtérítéséi az Egyesült Államok kormánya nem irányozza elő.’- (MTI). Felhívás Párizs népéhez a kommün hősei emlékének megünneplésére Párizs (MTI). Számos francia demokratikus szervezet közös ren­dezőbizottsága felhívást adott ki Pá­rizs és a peremvárosok népéhez, hogy vasárnap, június 5-ém délután nagy tömegben vonuljon fel a Pere Lachalse temetőbe a kommün hősei emlékének megünneplésére. r Ez történt a nagyvilágban J Peking (Uj Kína). Csütörtökön délután Pekingiben ünnepi ülésen megalakították a kínai-indonéz ba­ráti társaságot. Az alapító ünnep­égen jelen volt indonéz részről Ali Szasztroamidzsozso miniszterelnök és felesége, továbbá Momonutu, In­donézia pekingi nagykövete. A Kí­nai Népköztársaság részéről megje­lent Csou En-iaj, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának elnöke és Csen Ji, az Államtanács aielnöke, Kuo Mo-zso, az Országos Népigyülés Elnökségének aielnöke, továbbá a politikai, gazdasági és kulturális élet több vezető személyisége. A társa­ság elnöke Burhan, a Kínai Moha­medán Társaság elnöke lett. Bur­han, a Társaság elnöke és Indonézia részéről Mononutu, Indonézia pe­kingi nagykövete mondott beszédet az alapító ünnepségen. * Hanoi (Uj Kína). A Vietnami Néphadsereg főparancsnoksága szer­dán hozzájárult az Észak- és Dél- Vietnam közötti, polgári személyek részére mozgásszabadságot biztosító határidő 1955 július 20-i meghosz- szabbításához. mikor Arkagyij rá akarja bírni a Platon ellen szerkesztett nyilatko­zat aláírására. Bánki ebben a je­lenetben mélységesen emberi, meg­indító, és itt igazolja legjobban, hogy nagyon mértéktartóan for­málta meg szerepét. Lukács Éva és Varga Gyula a két fiatal orvos szerepében jól megállta helyét. Közülük inkább Varga Gyulában volt meg a törek­vés, hogy a darab atmoszférájához illő jelleget adjon alakításának. Bőd Teréz játszotta Bocskarjovát, az egészségügyi osztály bürokratiz­musba süllyedt vezetőjét. Igen ér­dekes figura, s Bőd Teréz ügyesen találta el annak karikirozó, szatiri­kus jellegét. Czigány Judit Bereszt kisleányá­nak, Májának szerepében jelent meg. Voltak nagyon jó pillanatai, de egészében nem tudta elhitetni, hogy egy tízegynéhány éves kis­leányt látunk a színpadon. Benyovszky Béla, Cserényi Béla, Harsányt Margit, Kaszab Anna és Szőllősy Éva játszotta a darab ki- J sebb szerepeit. Közülük Cserényi j Béla emelhető ki mértéktartó, ele- ) ven játékával. L7a a rendezésnek vannak is) ^ hibái, ha nem is lehetünk ) elégedettek minden művész játé- j kával, az előadásban vannak jó | tempójú, drámai feszültségű rész- < letek, szépen megoldott jelenetek, ! úgyhogy feltétlenül őszinte az a j taps, mellyel a közönség az elő- j adást jutalmazta. ) KISFALUDI SÁNDOR t Peking (Uj Kína) Vang Zst* ping, a Kínai Népköztársaság eV sö norvégiai nagykövete szerdán megérkezett Oslóba — jelentik Norvégia fővárosából. * Berlin (MTI). Panitzky voét ná­ci ezredes, a Blaink-hivatol légierő- főoszitályáinak vezetője cikket írt * „Flying Review“ című angol folyó­iratba. Ebben eipan aszódj a, hegy a felállítandó nyugatnémet légierők­nél teljesítendő szolgálatra a szük­séges 105 ezer önkéntes helyett az Adenauer-kormány széleskörű pro­pagandája ellenére eddig csak 12.000 jelentkezett. Ez aggasztó jelenség — írja cikkében Panitzky — mivel a II. Világháború pilótái 32—38 éve­sek, újralel vételük a légierőkhöz ezért tárgytalan. * Peking (TASZSZ). japánból ér­kezett jelentés szerint a szovjet és a kínai japán kapcsolatok helyreál­lításáért küzdő japán országos ta­nács Tokióban gyűlést tartott. A felszólalók követelték, hogy mielőbb rendezzék Japán viszonyát a Szovjetunióval, A gyűlésein határozatot fogadtak el, amely azt követeli, hogy Japán küldjön parlamenti küldöttséget a Szovjetunióba és tegye lehetővé szovjet parlamenti küldöttség japán i látogatását. (MTI). :Több mint 2.800 népi együttese van Szlovákiának A szlovák nép igen gazdag népi hagyományokkal rendelkezik. A fel­szabadulás óla az állam minden se­gítséget megad ahhoz, hogy életre keltse és ki virágoz ta;sa a legszebb nóphagyemányokat. Ebből a szem­pontból különös jelentőségük van a népi együttesek járási és országos versenyének, amelyet minden évben megrendeznek. Ebben az évben több mint 2800 népi együttes versenyzett az ország legjobb népi együttese cím elnyeréséért. Ezeknek a fele énék-, zene- és táncegyüttes, egyhar- mada színjátszó-együttes. Bábelő­adással 124 együttes foglalkozik. a görögországi földrengés* sújtott vitték lakosságának A Bolgár Vöröskereszt az athéni bolgár követség útján 20.400 lévát iuttatott a görögországi Völasz város KORNYEJCSUK: „ A NAGY MUTET A Szigligeti Szinház előadása azt eredményezte, hogy a néző nem érezte, nem hitte el, hogy a szín­padon szenvedélyes harc folyik az újért a régi ellen. Az előadás rit­musa is alátámasztotta ezt az ér­zést: igen nehezen indul, és talán csak a II. felvonás közepétől fo­lyik olyan tempóban, mely alkal­mas a drámai feszültség kiváltá­sára. A színpadképek általában ügyesek, jók, néhány jelenet (pl. Bublik aláírási jelenete) szépen megoldott. (TI. yörffy György vitte színre Platon Krecsit alakját. Az egész előadásra rányomta bélyegét játékának már előbb is említett szenvedélytelensége. Valahogy hiányzik a szív ebből az alakításból a Győrffy-alakította Krecsit in­kább fáradt, mint harcos, szenve­délyes ember benyomását keltet­te. Sehogysem tűnik ki, hogy ő a darab főszereplője. Győri Ilona sem találta meg — véleményünk szerint — helyét eb­ben a darabban. Alakítása megle­hetősen egyenetlen: jó jelenetek mellett vannak elhibázottak is, el­sősorban a túlságosan szenvedélye­sen játszott és éppen ezért kissé édeskésnek ható szerelmi jelenetek. Somogyvári Páltól láthatta a kö­zönség az egyik legjobb alakítást. Igen egyszerű, de művészi eszkö­zökkel — kifejező arcjátékkal és mozdulatokkal — keltette életre a karrierizmustól fűtött, de ugyan­akkor hidegen számító Arltagyijt. Csak úgy sugárzott belőle a rossz- indulat, a gyűlölet az orvosi és sze­relmi vetélytárs iránt. Nem hasz­nált rikító színeket, de legközvet­lenebb csevegésén is átütött a jól érzékeltetett ellenszenv. Őszinte, elhitető játéka csak ott bicsaklott meg, ahol Arkagyij önkritikája hangzott el. Az író szándéka — véleményünk szerint — csupán el­tévedt embernek rajzolta Arka- gyijt, Somogyvári azonban ebben a jelenetben ellenségnek állította be azzal, hogy senki sem hihette el a megtörés őszinteségét. illár István nyújtotta az elő­adás másik kiemelkedő jó alakítását. Beresztnek, a végrehaj­tóbizottság elnölcének szerepében végtelenül emberi, mélységes hu­manizmustól áthatott, jókedélyű, tapasztalt és éppen ezért bölcs fi­gurát formált meg. Egyszerű játé­ka csak még jobban kidomborítot­ta ennek az alaknak minden ide­alizálástól mentes nagyságát. Bánki Róbert játszotta Bublik belgyógyászt, a régi értelmiségnek olyan tagját, aki becsületes gon­dolkodású, és éppen ezért tud egé­szen közel jutni a kommunista életfelfogáshoz. Őszinte, szívből jö­vő játéka ott éri el csúcspontját,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom