Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

4 S20LNOKMEGTEI NÉPLAP 1955 június 28. KÉT DIVATOS NYÁRI RUHA A fcer/í gumitömlők gondozása Napfény-ártalmaK elleni védekezés aratás-cséplés Idején gozzanak fürdődresszben, hanem Az utóbbi években lábrakapott az a szokás, hogy az aratásban, csép- lésben résztvevő dolgozók fürdőru­hában — a férfiak egyetlen úszó- nadrában — végzik ezt a munkát, „így könnyebb” ■— mondják. He­ly es-e ez? A mai mezőgazdasági dolgozók szülei, nagyszülei, nem fürdőruhá­ban, hanem — hogy tréfás szót használjunk — „lenge magyarban” arattak. Ez nyitott, vagy nyitvaha- gyott bő ingből, illetve ingvállból és egy szintén vászonból, — ha nem is tizenhárom szélből — készült, de elég bő gatyából, vagy szoknyából állt. Fejükön kalap, illetve fejken­dőt hordtak. Ha megnézzük a forró égövi ara­bok ruházatát, ott is hasonlót ta­pasztalunk. A fehér, szellői bur- nusz és a férfiaknál is a fehér, len­gő fejvédő, nemcsak alkalmassá, de széppé is teszi a viseletét. Ne gon­doljuk, hogy akár a mi szüléink, akár az arabok kínozni akarták, vagy a kárnak magukat. Ellenkező­leg! Az évtizedes tapasztalatot me 7- erósítik a mai tudományos kutatás eredményei, valamint a fürdő­dresszben aratás szomorú következ­ményei. A napfény ugyanis olyan mint az orvosság, szükséges, hasznos, gyó­gyító, de csak módjával kell és sza­bad vele élni. Jól adagolva kelle­mes és gyógyhatású, de a sok be­lőle árt, megbetegít, sőt olykar öl is. Éppen ezért felhívjuk mezőgaz­dasági dolgozóink figyelmét ezekre az ártalmakra és veszedelmekre. Megelőzni kívánjuk a „napszúrást" a Jelégést” és azt ajánljuk, ne dol­inkább „lenge magyarban”, mert a bő ruházat mozgás közben szelet hajt, legyez, hűsít, s a világos, kü­lönösen a fehér szín visszaveri az ártalmas sugarakat. S javasoljuk, hogy ezt az öltözetet egészítsék ki nagyszélű, olcsó, könnyű szalma­kalappal. dr. E. U Lúd-kopasztás A jól táplált fiatal libák 10—12 hetes korukban már megtéphetők, ha tollazatuk teljesen érett és szá­raz. A farok, evező és szárny alatti tollakat ne tépjük ki. A káposztás után fontos a jó táplálás. Ilyenkor még akad egy kis új őszi árpa. Egy- egy libáról 5—8 dkg tollat kapha­tunk először i A DISZ II. Kongresszusa utáni teendők Megfejtésül betűiden Mű vízszintes 1, m 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 j T t u ■■■■ m (!■■■ i::: 12 — 13 m 14 15 ■■■a ié 16 17 18 :::: ■■■■ ■Cl» ■■a* ■■■■ 19 20 :::: 21 22 «■ su 23 (24) * süss: ■ ■UH 25 26 «MB :::: Kii :::: 27 üli Hí!28 29 30 ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ IQBI 31 32 33 34 ■ ■23 ■ ■■2 :::: ■zaa sasa kutsa ■■■a 35 ■■■a ■■■■ ■ ■■B ■■■■ 36 37 38 39 é ■ ■■■ a»« ■■■a 40 41 SS ■■ s: 42 ■a m* aaiBoi 88 ■ UH 43 44 :::: ■■■■ «ni 45 46 47 :::: 1I9Z ■ BBB 48 49 50 51 52 ■ess ■■■■ B*»»S 3BSS 53 m 54 u m Vízszintes: 1. A DISZ harci programja a falum Gosztonyl János DISZ K. V. titkár be­számolójának befejező része) folytatása a függőleges 11. és 4). 11. Keresztülcipel. 12. Pörkölj! !3. Lángja. 14. Ilyen kert ís van. 16. Szekér — és a besenyszögi autóbusz — teszi. 17. Beszélő. 19. Annyi mint — rövidítve. 21. Olasz skálahang. 22. Fordított mutatószó. 25. Napszak. 27. Vissza: legszélesebb folyónk. 28. Női becenév. 31. Kiközösítés — közhasználatú görög szóval. 33. Magszórő. 35. Nemrég elhűnyt nagy operett­zeneszerzőnk névjele. 36. Elfut. 37. Nem utótag kihozni. 40. Női becenév. 41. Betű - kiejtve. 42. Figyelmesen őriz. 43. L. N. U. 45. Régi római pénz. 46. Lángolj! 48. Vezetett. 51. Szeg — keverve. 53. ösmagyar női név. 54. Kettős nádnyelvű fúvósbangszer* Függőleges: 1. Dózsa „trónja” ilyen volt névelővel. 2. Közép — görög összetételekben. 3. A függ. 11. folytatása ­4. Mint a vízszintes 22. 5. „ölel” félmúlí alakja. 6. Levegő — közismert idegen szóval. 7. Erdélyi sósfürdő, római sóbánya. 8. Ezüst vegyjele. 9. Üdítő Ital. 10. Földforgatás. 15. Csattanó — közismert idegen szóval. 18. Erős, édes óbor. 20. Betonútról való. 23. Oktatási forma. 26. Házrész. 29. „Tőr” félműit alakja. 30. Győzelmét — más szóval. 31. Hal — keverve. 32. Nehézipari dolgozó. 34. Mérték határozószó. 38. Az ilyen hal békaporonty. 39. Szultáni rendelkezés. 44. Igekötő. 47. Hívószó. 49. Csak — németül. 50. öbégatás kezdete (!) 52. Z. T. HETI ETRENÜ HÉTFŰ Meggyleves, paprikás krumpli, saláta. KEDD Borsőleves, mákos tészta, gyümölcs. SZERDA Rántottleves, rakott burgo­nya, saláta CSÜTÖRT. Kalaráblevee, tojáspörkölt, gyümölcs. PÉKTEK Karfiolleves, sült hal sült krumplival, saláta. SZOMBAT Lebbencsleves, piszke szósz tükörtojással. vasáRH. Tejfölös zöldbableves, ki­rántott csirke, petrezsely­mes burgonya, meggyes lepény. ‘ Multheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése zsőné, Székely Tibomé, Bíró Erzsébet. Magi Imre, Váradi Alajos. Menyhárt Jó- zsefné, Bodor Mária, Ondók Ferenc, Bódi Sándorné, Nagy Marianna Szolnok: Har- tinger !#stván Túrkeve, Rajeczky Margit, Heffner Éva Törökszentmiklós; Kátai Do­rottya, Gressai Jánosné Tiszasüly, Szabó István Zagyvarékas. Könyvjutalmat kaptak: Pünkößti Erzsé­bet Tiszafüred: SzécsI László Kisújszállás, Szeberényi MIháJyné, Menyhárt Józsefnd Szolnok; Gressai Jánosné Tiszasülj*. Beküldési határidő: minden péntek es­tig. Cím: Szolnokmegyei Néplap szerkesz­tősége Szolnok, Irodaház. Ä termelési eredmények növelése. Tej­hozam fokozása. Takarmány terméshozam emelése. Kötelező kenyérgabona termelés. Helyesen fejtették meg: Molnár József Besenyszög; Báródy Mihály Cibakháza; Pünkösti Erzsébet Tiszafüred; Hidvégi Gyula, Hidvégi Ilona Kenderes; Tamás Istvánná Kunhegyes; ifj. Dósa Béla Kun­madaras; Fási János Kengyel; Simon La- josné, Szécsi László, Kovács Endre Kis­újszállás; Fazekas Lajosné Karcag; Hor- vánth Béla, Somogyi Angyal Jászberény, Lökös Lajos örményes; Szeberényi Mi- hályné, Molnár Lajosné, Hír Istvánná Szabó Imre. Sághy Mária, Korcz Sándor, Parti Józseí, Fekete Sándor, Patai De­Csecsemőnevelés, fürdetés, nápoxtatás A kisbabát másfél-két esztendős koráig lehetőleg minden nap fürösz- szük és ezt a gyakorlatot csak or­vosi rendeletre hagyjuk abba. Téves az a hit, hogy a fürdetés a csecse­mőt gyengíti. Ha ugyanis a fürdetés legfontosabb szabályait betartjuk, még hurutos és náthás csecsemőt is bátran fürdethetünk. Sőt előfordul, hogy súlyos beteg csecsemőnek az orvos külön is rendel meleg fürdőt. A fürdő 24—25 fokos, léghuzatnél- külí szobában, mindig üres gyo­morral, kezdetben 34—35 fokos me­leg vízben négy-öt percig tartson. csak a határba. Ügyeljünk arra, hogy szállítás és raktározás közben a víz fel ne melegedjék. Az üveg, a korsó számára ássunk göd­röt és takarjuk le gondo­san, hogy a nap ne érje. A la.itra is dobjunk vizes pokrocót, ponyvát vagy frissen vágott falombot. Soha se igyunk más em­ber szája után. Soha se le­het tudni, hogy kinek mi baja van. Vagy legyen mindenkinek saját tisztán- tartott ivóedénye, vagy ál­lami gazdaságoknál, tszcs- nél szervezzük meg úgy a vízellátást, hogy a vízhor­dók ivóedényeket is vigye­nek magúkkal; Nagy gond a vízellátás a nyári betakarítási munkák idejéül. Nagy gcnd, mert a szennyezett, fertőzött víz betegséget okozhat; Gondoskodjunk megbíz­ható, jó friss ivóvízről, — ami a szomjúság enyhülé­sét, a test felüdülését, biz­tonságot és egészséget je­lent; A fürdetés idejét bármelyik étke* zés elé tehetjük. Ideges, nehezen alvó babáknál a gyermeltorvos sok­szor egyenesen elrendeli az osti, utolsó táplálás előtti fürdetést. Hi­deg vízzel a csecsemőt edzeni nem lehet és nem is szabad. Fürösztés után testét mindenütt gondosan jó szárazra töröljük, vigyázva a baba érzékeny bőrére. Ne dörzsöljük, in­kább csak itassuk a fürdőlepedővel, majd beburkolva hagyjuk feküdni öt-hat percig, míg az izzadás elmú-* lik. Ha ezeket az elemi szabályo­kat betartjuk, a csecsemő fürdés után felfrissül. A csecsemő edzését mindig leve­gőzéssel kell kezdeni. Első időben a kisbabát pelenkaváltások alkalmá­val megfelelően meleg szobában légfürdöztetjük pár percig. Enyhe időben három-négyhetes (télen 8-10 hetes) korában vigyük sétálni. A napozást — természetesen ne a leg­nagyobb déli kánikulában — há­rom perccel kezdjük, majd napon­ta két-három perccel emeljük en­nek időtartamát egészen fél, há­romnegyed óráig. A fej és a sze* mek feltétlenül árnyékban legye­nek, de közben hol hasra, hol háti­ra fordított törzset, valamint a vég* tagokat minél jobban érje a nap. A három legforróbb nyári hónap- ban, — június, július, augusztus — csak reggel és este vigyük napra a csecsemőt. Kirándulóvonat indul Hajdúszoboszlóra Július 3-án, vasárnap 66 százalékos kedvezménnyel Ceglédről kiréncjulóvonat indul Hajdúszoboszlóra. A vonat Szóin©-* kon és Törökszentmiklóson is megáll, hogy a vidéki dolgozók is rés^tvehesse- nek a kiránduláson. Résztvételi dij mind Szolnok-ól, mind Törökszentmiklósról 18.80 forint. A köl­tött létszám miatt junius 29-ig jelentkez­ni lehet az IBUSZ irodájában* (Szolnok, Kossuth út 20 szám.) I A kertek locsolá­sára használatos gu­mitömlőket, — illetve csöveiket nyáron hasz­nálat közben és után óvatosan kell kezelni. Nyáron különösen arra kell ügyelni, hogy a csöveket úgy szállítsuk és vezessük, hogy az meg ne törjön, mert a törésnél lyukad ki leg­hamarabb. Öntözésnél ne hiúz- zuk-vonjuk éles köve­ken és göröngyökön keresztül, mert ezek falsértik a tömlőt. Ha nem használjuk a töm­lőt. akkor mindig ke­rek tekercsben helyez­zük el hűvös helyen, de előbb csorgasuk ki belőle a vizet. Tűző naipon sohase tartsuk, mert könnyen poró­zussá válik. A tapasz­talat szerint a gumi­tömlők túlnyomó rész­ben nem is a haszná­latban romlanak el, hanem raktározásuk idején, ha nem része­sülne fcmegfelelő gon­dozásban. Sokan gli­cerinnel kenik be az éltevés alkalmával, — Vagy pedig beolajoz­zák. Mindkettő helyte­len. A glicerin elveszi a gumi rugalmasságát, az olaj pedig kitágítja a kaliberét és eler­nyeszti a csövet, Leghelyesebb az el- tevésre szánt gumitöm­lőből jól kicsurgatni a vizet, azután az egész gumitömlőt síkporral (federweiss) jól bedör­zsölni és tekercsben száraz helyen tartani, így kezelve a gumi­tömlő sokáig használ­ható marad. Minél erősebben tűz a nap, minél jobban szorít a munka, minél' jobban izzad a tarlók és szérűk Szorgalmas betakarítást végző népe, anná1 na­gyobb megbecsüléssel te­kint a víz felé. A falvaktól, tanyaköz­pontoktól távoleső mező­gazdasági munkahelye­ken érték a víz és a megbízható jó friss ivó­víz valóságos kincs. No de miért beszé­lünk külön értékről, 'kincsről, illetve vízről és ivóvízről? Azért, mert nagy különbség van köz­tük. Nem minden kút jó, nem minden víz alkalmas ivásra és az ivóvíz merí­tése, szállítása, fogyasztá­sa különleges figyelmet igényel. Hogyan fertőződhet, — szennyeződhet a víz? Né­melykor már a kutban, ha a talaj rétegein vagy a kút aknán át beleszivárog a trágyalé, az árnyékszék le­ve, a piszkos, szennyes esővíz, vagi' ha belehull a AZ 1 VÓVÍZ írta: dr. Buga László érdemes orvos ra’juk olyan tiszta edény­ben, amibe étel még nem főtt, majd ugyanabban az edényben ételtől távol le­hűtjük. Azért kell ennyire óvni, mert a víz magába veszi az étel szagát és fo­gyasztásra alkalmatlanná válik. Ha lehűtés után li­terenként néhány csepp ecetet teszünk bele, üdítő italt kapunk. Jó és kellemes kezelési mód az is, ha a gyanús víz­ből teát főzünk és citrom­savval ízesítjük. Végül úgy is lehet kezel­ni a nem megbízható vi­zet, ha az orvos által elő­írt másfél százalékos po- kolkőoldatból literenként egy cseppet cseppentünk bele és két óváig állni hagyjuk; A megbízható jő ivóvi­zet vagy a kezelt italt kel­lően kiíorrázott, kiöblített, szellőztetett és tisztántar- tott vízhordóba töltve vagy lajtba engedve vihetjük szemét, belevágja a szél a port és beleszór valamit a gyerek. Ezért kell a kuta­kat tisztítatni, lefedni, a környéküket feltölteni. Fertőzheti a vizet a pisz­kos veder, a vizhuzó szeny- nyes keze, vagy a piszkos korsó, üveg, vagy kanna is. Az ártézi, a fúrt és a zártrendszerű kutak vize a legjobb. Megfelelő a tisz- tántartott, zárt ásott kutak vize is, de az elhanyagolt, tisztítatlan és fedetlen ku­tak vizének ivásn már — könnyen veszedelmessé is válhat; — A szennyezett, fertőzött víz hasfájást, bél- hu-utot, hasmenést, szeren­csétlen esetben vérhast, tí­fuszt is okozhat. A felme­legedett, buggyadt víz nem oltja a szomjat, nyugtalan­ná, levertté teszi az em­bert. Az ilyen vizet csak előzetes kezelés után sza­bad felhasználni; A kezelés legnagyszerűbb módja az* ha a vizet felfor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom