Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-26 / 149. szám
1955 június 26 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 Vállalati egyezlelo bizottságaink legyenek a törvényesség védelmezői Élményeim a DISZ 11. Kongresszusán I fjúmunkásaink bizalmából engem ért az a megtiszteltetést * hogy küldöttként résztvehettem a DISZ II. Kongresszusánj Nem tudom leírni azt a pillanatot, amikor dobogó szívvel átlép* tem az Országház kapuját. Visszaemlékeztem a múltra és elgondol- koztam, vajon a munkások, paraszttok gyermekei betekették-e ide a lábukat? Tanácskozhattak-e országípítő ügyekben, hallgattak-e az ifjú* súg szavára, megkérdezték-e mik a vágyaik? Bizony nem! A Szov- jetunió és a mi pártunk tette lehetővé, hogy elfoglalhassuk helyeinket a DISZ II. Kongresszusán az Országház falai között. Gyorsan telt el a négy nap, gyönyörű élményekben volt ré* szünk. Soha nem felejtem el azokat a perceket, amikor Rákosi elv* társ szavait hallgattuk lélegzetvisszafojtva. Szeméből sugárzott az ifjú- ság iránti szeretett és bölcs szavai, tanítása bőséges útravalóul szol* gáltak további munkánkra, magatartásunkra, egész életünkre. És ami* kor elhangzottak utolsó szavai: „Hűséggel a néphez, hűséggel a párt* hoz, előre uj sikerek, uj győzelmek felé!” — viharos erővel tört fel a szűni nem akaró taps. Könnyes szemmel, elszánt akarattal énekeltük a győzelmes munkásosztály harci dalát: az Internacionálét, Üde színfoltja volt a kongresszusnak, amikor a legkisebbek: a pajtások, az úttörők köszöntötték maguk készítette ajándékokkal, virágerdővel a kongresszus résztvevőit. Mikor néphadseregünk küldöttei köszöntötték a kongresszust, jólesően pihent meg szemünk az erős karokon. Tudjuk, a mi testvéreink ők, munkások, parasztok gyermekei, akik kemény, izmos kezében biztos helyen van drága hazánk védelme. Szakait elvtárs zárószavai után azzal az elhatározással léptünk ki az Országház kapuján, hogy eddigi munkájukat túlszárnyalva váltjuk valóra a II. kongresszus határozatait. Olyan hivatás még soha sem állt előttünk, mint most. „A párt harcba hívott minket, olyan harcba, amelynek nyomán még szebb élet köszönt majd népünkre, ifjúságunkra" mondotta Szakait elvtárs i Ezért kérlek benneteket ifjúmunkás társaim: az eddiginél sokkal jobban dolgozzatok, erősítsétek fegyelmezettségetekkel, ijfú lelkesedésetekkel a DISZ sorait, küzdjetek a párt határozatainak végrehajtásáért, a magyar ifjúság boldog szép jövőjéért > Bognár Júlia a Tisza Cipőgyár DISZ Bizottságának tagja A felvásárló miért helyezi előnybe a huláhot? A Munka Törvénykönyvének módosítása lényegesen kiszélesítette az egyeztető bizottságok hatáskörét. Azt lehet mondoni, hogy az üzemben „kis bíróságokká“ váltak, s mint fontos fórum döntenek a munkaviszonnyal kapcsolatos vitás kérdésekben, igyekeznek problémás esetekben összeegyeztetni a dolgozók egyéni,és a vállalat, a közösség érdekeit. Nemcsak hatáskörük és tekintélyük növekedett így. hanem feladatuk is. Ebből az következik, hogy munkájukat meg kell javítani s alaposabban, nagyobb körültekintéssel kell meghozni határozataikat. amelyek kihatnak nemcsak a dolgozó, hanem esetleg a vállalat életére is. Ahhoz, hogy hivatásukat jól el tudják látni, feltétlenül fontos betortaniok a megállapított határidőket. A dolgozók nem azért fordulnak hozzájuk, hogy fiókba tegyék beadványukat, hanem mihamarabb döntést várnak. Sajnos még mindig gyakran előfordul olyan eset. mint a szolnoki járási tanácsnál, ahol Barhács Erzsébetnek, a tiszavár- konyi bölcsőde vezetőiének felmondásával kapcsolatos munkaügyi vitáiét négy hónap alatt sem tárgyalták le. Ez megengedhetetlen nemtörődömség. Feladataink közé tartozik az is. hogy a törvényességért minden tekintetben harciasán kiállianak. Népi demokráciánk törvényeinek betartása államrendünk alapját képezi s e téren minden liberalizmus tűrhetetlen, a közösség érdekeit ■' veszélyezteti. Éppen ezért, a helyes határozatok meghozatala érdekében a bizottságok tagjainak már a tárgyalások előtt alaposan tanulmányozniuk kell az ügyet, hogy tiszta lelkiismerettel tudjanak dönteni. Nem mindenhol történik ez így — a jellemző inkább az. hogy a tárgyalásokon veszik elő az ügyet, melléülnek és döntést hoznak, minden előkészület nélkül. Ez sokszor meglátszik a határozatokon is: a törvényellenes intézkedéseken. Egy néhány példa erre. Varga Kálmán a szolnoki Mozaik és Ce- mentárúgyár kotróhajóián dolgozott. Mikor a munka itt megszűnt, betegállományba került, majd ismét munkára jelentkezett, azzal a kikötéssel, hogy csak éjjeli-őri beosztást vállal. Az üzem vezetősége fizikai munkát tudott biztosítani. Tekintve, hogy ezt nem fogadta el. a vállalat igazgatója ki akarta adni munkakönyvét. Átvételét megtagadta. s munkára sem jelentkezett. A vállalat végül postán küldte el címére a munkakönyvét. Varga Kálmán ezekután azt kérte a szolnoki közös egyeztető bizottságtól, ítélje meg számára egy hónapra járó munkabérét, mert munkakönyvét visszatartották. Az EB kötelezte is erre az igazgatót. Intézkedése nyilván törvényellenes volt. mert le nem dolgozott időre követelt bért s azért is. mert a dolgozó nem fogadta el munkakönyvét, tehát visz- szatartásról szó sem volt. Ugyanennél a vállalatnál Gálfí Lídia ügyében olyan munkabér folyósítására kötelezték az igazgatót, amit már egyszer kifizettek részére. Az ilyen és ehhez hasonló határozatok olyan kiadásokat jelentenek népgazdaságunknak, melyek következménye, hogy egyeseket jogtalan keresethez juttatnak, ami mögött nem is áll termelés. Ez a két példa is mutatja, hogy a szolnoki közös egyeztető bizottságnak sokat kell még javítani munkáján. Nagyüzemeink közül a Tisza Cipőgyár egyeztető bizottsága igyekszik szem előtt tartani a törvényességet. Hiba azonban, hogy a vitás kérdések eldöntésénél igen sok még a szavaztegyenlőség a bizotság tagjai között. Ez arra vall. hogy a dolgozók jogtalan követelését nem teljesítik ugyan, azonban nem is foglalnak állást ellene határozottan, hanem arra kényelmes álláspontra helyezkednek, hogy majd a területi egyeztetőbizottság dönt. mint ahogv az szavazategyenlőség esetén lenni szokott. Ez annál is inkább helytelen. mert ebben a bizottságban jólképzett dolgozók vannak. Ismerik a Munka Törvénykönyv rendelkezéseit. Egyes esetek különösen gondos eibirá.ást kívánnak. Mezőlaki Mihály sokáig a szolnoki Járműjavítóban dolgozott. Nyugdíjazás után a szolnoki Tatarozó Vállalathoz került, majd az Építőipari Javító Vállalatnál helyezkedett el. Itt töltötte be azt a kort. amikor megillette volna a 40 éves jubileumi díj. A vállalat igazgatója megtagadta ezen a címen egyhavi keresetének kifizetését. Az EB viszont kötelezte erre. Jogtalanul, mert jubileumi díj csak folyamatosan eltöltött munka után jár. A munkaruha kérdése is sok vitára adott okot. A szolnoki Vasipari Vállalatnál az EB tagjai úgy határoztak, hogy a művezetők részére is adjanak ki munkaruhát. Holott az idevonatkozó rendelet úgy intézkedett, hogy ebben az esetben nem jár munkaruha nekik. Hasonló esetek máshol is fordultak elő. Egyeztető Bizottságaink általában hasznos munkát végeztek, bár esetenként mégsem tudtak megfelelő álláspontot elfoglalni. Törekedniük kell arra. hogy a dolgozók jogainak biztosítása mellett ne akadályozzák, hanem elősegítsék a munkafegyelem megszilárdulását, a bér- és a pénzügyi fegyelem betartását. A becsületes, munkaszerető dolgozók előtt még nagyobb lesz tekintélyük, ha száműzik az engedékenységet. liberalizmust munkájukból. KISS BÉLA a Területi Egyeztető Bizottság elnöke HÍREK A III. BÉKEKÖLCSÖN június huszonkilencedikén Siófokon lezajló negyedik sorsolásán 187.850 egész kötvényt húznak ki 59.613.400 forint nyereménnyel, A százezer forintos főnyereményen kívül 34 ötvenezer forintos. 68 huszonötezer forintos. 170 tízezer forintos és 510 ötezer forintos nagynyereménvt sorsolnak ki. Ezeken kívül 8500 egész kötvényt ezer forintos. 25.500 kötvényt ötszáz forintos. 153.067 kötvényt pedig kétszáz forintos nyereménynyel húznak ki. * AZ ÉLELMISZERIPARBAN a második félévben több új módszert alkalmaznak. Ezek közül is legjelentősebb Zsigmond András a cukoripari igazgatóság főmérnökének újítása: az előgyuitó szekrények alkalmazása a kazánoknál. A berendezést már kipróbálták s az eredmény igen jó volt. a leggyengébb minőségű szenet is felhasználhatják és a kazán mintegy harminc százalékkal több gőzt termel. Az élelmi- szeripari minisztérium ezért elhatározta, hogy a második félévben harminc cukor, szesz és konzervipari üzem kazánjaira szerelik fel az előgyuitó szekrényt s ezzel előzetes számítások szerint a második félévben hatszáz tonna szenet takarítanak meg. Községünkben nagyban folyik a cseresznyeszedés, ami igen jó jövedelmet jelent Nagykörű dolgozó parasztságának. A felvásárló helyen egymást érik a kocsik, taligák, megrakva cseresznyével. Az átvétel azonban mégsem halad rendesen, mert Szabó László felvásárló nem veszi szívügyének a feladatát. De különösen mellőzi a Petőfi Termelőszövetkezetet. Már kétszer fordult elő. hogy nem vette ót az export cseresznyénket, csak másnap reggel. Június 23-án történt, hogy jövök hazafelé a cserasznveszedésből. velem szembe jött kocsiján a kulák Kis Ferenc megrakva üres exportos rekeszekkel. A kocsi mellett ballagott Szabó László élénken beszélgetve a kulákkal. akinek aznap átvette a cseresznyéjét. Én elszólítottam a kocsi mellől Szabó Lászlót és megkérdeztem tőle. hogy miért nem vette át a mi cseresznyénket is. Azért — válaszolta — mert ösz- szeszaporodtak az egyénieké és ő nem akar kivételezni a termelőszövetkezettel. Szabó Lászlónak kötelessége, hogy a termelőszövetkezet nagy- mennyiségű export-cseresznyéjét előbb átvegye, mint a kulákét. Mi Szabó László magatartásából azt következtetjük, hogy nagyobb barátja a kuláknak. mint a termelő- szövetkezetnek, s éppen ezért kérjük, ügyének kivizsgálását. özv. Pető Béláné Nagykörű. Petőfi TSZ A Termény forgalmi Vállalat felkészült az új gabona fogadására Mit kell tudni a sertésbeadási társulási rendelésről ? A Begyűjtési Miniszter rendelete értelmében minden sertésbeadásra kötelezett termelőnek ez év június 30-ig le kell társulnia. A társulás nemcsak állami érdek, hanem a parasztság részére is megkönnyíti a beadási kötelezettség teljesítését. Azoknak a beadásra kötelezett termelőknek, akiket a tervfelbontás alkalmával nem köteleztek önállóan egy sertés beadására, már most a kötelezettség esedénessége előtt tudniok kell kivel fognak közösen teljesíteni, milyen időpontban, mert ennek alapján tudják elkészíteni a gazdaságuk számvetését. Társulni azonban egész éven keresztül nem lehet — arra egy félév rendelkezésre állt — éppen ezért szükséges, hogy a hátralévő rövid idő alatt minden termelő társuljon, mert ellenkező esetben önállóan egy darab 126 kilogrammos hízottsertés beadásával kell kötelezettségét kiegyenlítenie. A főbeadók névsora minden községi, városi begyűjtési hivatalnál megtekinthető. A társulás megtörténtét a községi, városi begyűjtési hivatalnál június 30-ig kell jelenteni. Ellenkező esetben a begyűjtési hivatalok a nem társulókra egy darab 126 kilogrammos sertés beadását írják elő. Megyénkben egyes helyeken már hozzáfogtak az árpa aratásához, vagy napokon belül elkezdik. A legnagyobb munka, a búza aratása is közeleg. Mindez felveti az új gabona tárolását. Éppen ezért kérdéssel fordultunk Tárnoki Lajoshoz, a Terményforgalmi Vállalat áruforgalmi felelős vezetőjéhez, mondia el. hogy hogyan áll a vállalat a felkészüléssel. milyen állapotban vannak a raktárak és megfelelő befogadóképességű tároló hely áll-e rendelkezésre. Tárnoki Lajos kérdésünkre a következőket mondotta: — Az új termények befogadására a vállalat felkészült. Felmértük meglévő raktárainkat és községenként a várható raktár-szükségleteket s ennek megfelelően intézkedtünk. Általában azt kell mondani, hogy pár hely kivételével előreláthatólag a raktárak elégségesek lesznek az igénybevett szükség-raktárakkal együtt. A járási, a helyi tanácsok mindenütt támogatták a munkánkat. — Hol mutatkoznak nehézségek a raktározással? — Elsősorban a szolnoki körzetben, Kőtelken, Nagykörűn, Besenv- szögön, de szűk a raktár Jószágon, Jászboldogházán is. A múlt évben Jászapátin nehézségek mutatkoztak a raktározásban, de ez az idén már megszűnik, mert július 5-én üzembe helyezzük az új 200 vagonos magtárt. Azokon a helyeken pedig, ahol jelenleg szűk a hely és nem tudnak szükségraktárakat biztosítani, majd a gyors szállítással könnyítünk a helyzeten. Ezen a héten és a jövő héten még mindenesetre újabb felderítést végzünk és ahol mód és lehetőség van rá. újabb szükségmagtárakat állítunk be MEGYEI BEGYŰJTÉSI HIVATAL — Hogyan állnak a magtárak ta=- karításával, fertőtlenítésével? — A magtárak 90 százalékát rendbehozták, kitakarították és fertőtlenítették. A hátralévő 10 százalék is pár napon belül meglesz. Itt azért van lemaradás, mert a renoválási munkák nem fejeződtek be időben. — Hogyan biztosították az elvtársak a zsák-ellátást? — Eddig 123.000 zsák kikölcsönzését vettük tervbe. Ez a mennyiség július 1-ére mind kint lesz a magtárainknál. Ha ez kevés lenne, akkor további mennyiséget is tudunk biztosítani. — A mérlegek hitelesítve vannak? — Kilencven százalékban. Még Karcag, Tiszafüred környékén lévő kisebb községekben mutatkozik lemaradás a mérlegek hitelesítésénél; Július 5-ére azonban minden mérlegünk hitelesítve lesz. zással lehajtva fejét, szemöldökét felhúzza, homlokát ráncolja s érdeklődéssel szemléli kalapja belsejét. Majd felnéz és fontoskodó igyekezettel cirkalmazza. — Tudod, ott dolgozom a Kossuth II. típusú csoport földjén. Egy kis cukorrépát, meg 3 hold tengerit vállaltam kapálásra. — Dézsmára — szúrja közbe alig érezhető gúnnyal Mészáros elvtárs. Annak csak a pillantása válik aggodalmasabbá, de látszólag zavartalanul folytatja. — Abba..; Egy napi munka volna még hátra, most nem tudom, mit tegyek. Mert mióta az a dolog folyamatban van.... Te is tudod, hogy magamfajta ember a földből él... Most, hogy a rendelet így eszközli, nekem csak napszám járna. Hát ez mm jól van így, én nem pénzért vállaltam, nekem tengeri kellene, a pénzbe nem megyek bele. \M észáros elvtárs mozdulatlan arccal hallgatja. Csak nagysokára fakad szóra. Közben le nem veszi a szemét látogatójáról. — Tudod-e Lukács, hogy te a múltat akarod visszahozni? Hányszor beszéltél pedig a DÉFOSZ-ban a kulákok, a kizsákmányolás ellen? Most meg .. — Nem vagyok én most se kedvencük pattog a kis ember, de önérzetessége valahogy hamisan cseng. — Nem tetszem én most se nekik. Látom én, hogy most is azt sújtja a baj, aki dolgozik. Az tartja a zsákot, aki nem dolgozik ... — Miféle baj sújt téged? — Hát a rendelet... én munkálom a földet, mert én nem másnak gürcölök, hanem a többtermelésért ... és nekem csak pénz jár ..; — A gazdád meg... — ki is a gazdád? — kérdi csendesen Mészáros, — mire amaz legalább háromszor próbálkozik, míg sikerül hallhatóan kimondania. Érződik, hogy nem nagyon akarózott elárulni. — Idős Kalmár .. — Ismerem, túlnét a vasúton, az a kevi ember. Földi Lukács bólintott az. — De hiszen van ott egy telibélű menyecske is, miért mással csináltatja .,. Ládd-e ? Te azt mondod, téged sújt a rendelet. Ki kénysze- ritett, hogy másnak kapálj? Nem azt akarjuk, hogy mindenki a saját munkájából éljen meg?.., Te magad segítesz nekik, hogy ne a munkájuk után ...Te dolgozol, de három holdból csak egy hold termése a tiéd, kettőé nála marad, aki semmit nem csinált benne ... Hordod a tengerit a padlására, a csutkát az udvarára. -. Miért nem léptél még be csoportba? — Nekem ám a családomért is kell felelni. Gyerekeim vannak, beteg feleségem .; •. Az elnökhelyettes hangja élesebbé válik. — Talán az az 1600 szövetkezeti családfő nem szereti a gyermekeit, feles 'gét. Kisújszálláson? — Bikki Istvánt ismered. Kilenc gyermeke van. — A szegények szegénye volt. Né>~y évi tsz* tagság után házat, tehenet vettek, hízójuk van ...Te meg dé zs mázó l. Húzol visszafele bennünket, ellenünk dolgozol. Földi Lukács nem tud mit szólni, csak a kalapján fordít egyet. A másik kettő a kimutatást böngészi újra. Kádár elvtárs városi statisztikus az Ady tsz brigádvezetője volt, onnan került a tanácshoz. Igen meglepő érzések feszegethetik, mert még a szemüvegét is leveszi, úgy beszél lassú permetezéssel. Magának is, meg mindenkinek, aki a szobában van, II ol vagyunk már az 1951-es ” ~~ aratástól. Akkor két kombájnunk volt mindössze, 12 gyenge aratógépünk, 22 használható csépiónk, 40 erőgépünk ..; Akkor jómagam is 23 nap‘g arattam kézi kaszával. Összesen 33 napig tartott az aratás, a csévlés méa októberben is javába folyt, kizöldült az osztagok teteje. Februárban még volt töretlen tengeri a földön. Földi Lukács felveti lesütött fejét, figyel, egy szót sem akar veszíteni. Még a homloka fa beleráncolódik a fejtörésbe azok felett, amiket hall. — Legalább 906 aratópár kellett — idézi a múltat Kádár elvtárs — most pedig 9.374 hold kalászosból 7810 kh-at gépek aratnak. 11 kombájn, 41 aratógép, 80 erőgépünk segít. Most elhallgatnak. Gondolatokat érlelő csend támad. Földi Lukács megmozdul: — Hát akkor én megyek, Mészáros elvtárs, — és várakozással tekint az elnökhelyettesre, aki felemeli jobb kezét. Körme- hegyét megpöccinti s úgv mondja: — Nem lehet. Egy tapodtat se támogatjuk a múltat. Én nem utasítalak, mit csinálj, inkább neked kellene elmondani másoknak. Mikor Földi kimegy, Mészáros elvtárs elgondolkozva jegyzi meg: — Nem lehet egy tapodtat se hátrafelé menni... Nézzük csak még egyszer, mi fa van a Dózsa tsz másik kombájnjával. TÓTH ISTVÁN — Egész biztosan, hogy a múlt esztendőben felmerültek olyan hibák, amelyeket az elvtársak az idén ki akarnak kerülni. — Igen. A múlt évben hibák történtek a minőségi elbírálásnál, különösen az árpánál. Előfordult, hogy a termelő nem kapta meg a minőségi felárat, vagy pedig, ha gz árpa nem felelt meg az előírtnak, nem vonták le a minőségi különbséget. Erre ebben az évben fokozott gondot fordítunk, éppen úgy mint a minőségi gabona külön kezelésére. Az a célunk, hogy a kiváló minőségű gabonát ne keverjük össze az átlagossal, ezzel minél több minőségi vetőmagot biztosíthassunk; — Volna-e valami, amit a vállalat még szeretne elmondani? — Igen. Arra kérjük a cséplőgépek munkásait, hogy vigyázzanak az esetleg előforduló üszkös gabonára. Ha azt tapasztalják, hogy a gabona üszkös, akkor a kalászvágót kapcsolják ki a cséplőgépnél, nehogy az üszők elkenődjön és nagy gabonamennyiségeket fertőzzön meg. Ezzel pedig megfertőzzük a raktárainkat is. A Szolnok megyei Terményforgalmi Vállalatra nagy feladatok várnak a gabona betakarításának nagy munkájában. Az elmondottak alapján, reméljük, hogy a vállalat komolyan felkészült a nagy feladatira; I * t