Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-21 / 118. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1955 május 21; A Pravda berlini tudósítója az Ausztriával szemben folytatott zsaroló bonni politikáról Erős t$%-p (íriszért esetek — erős, gazdag termelőszövetkezetek Megyénk az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági központja. Jelentőségét fokozza, hogy a szocialista nagyüzemi termelés az országos arányokhoz képest, itt gyorsabb ütemben, széles méretekben hódított tért. De a legutóbbi hónapokban — a jobboldali elhajlás következményeként — szövetkezeteink erősödésében, megszilárdulásában bizonyos stagnálás állt be. Különösen vonatkozik ez nagyobb termelőszövetkezeteinkre. A párt Politikai Bizottsága nemrégiben jelhívta erre Szolnok megye kommunistáinak jigyel- mét. A megyei pártbizottság május 19-én értekezletre hívta ösz- sze a nagy szövetkezetek párttitkárait. Megtárgyalták a Politikai Bizottság útmutatásait, az ebből eredő legfontosabb feladatokat. A párt-végrehajtóbizottság beszámolóját Kálmán István elvtárs ismertette. Az értekezleten felszólalt Házi Árpád elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, az ÁÉK elnöke és Dávid Ferenc elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A beszámoló leszögezte, hogy komoly eredményeket értünk el eddig. De a beszámoló és az egész tanácskozás súllyal elsősorban a hiányosságokkal és a feladatokkal foglalkozott. Megállapítottak az elvtársak, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztése, a magasabb terméseredmények elérése, a tagság gazdagodása, csak a szövetkezetek megszilárdításán keresztül érhető el. A megszilárdítás feltétele viszont: jól működő, ütőképes, erős pártszervezetek. Erős tsz pártszervezetek, erős, gazdag termelőszövetkezetek. így áll a kérdés. Kálmán elvtárs hangsúlyozta, hogy a Politikai Bizottság jogosan bírálta a megye kommunistáit, amiért nem volt szívügyük a megszilárdítás. Nem egy esetben bizonyos szájtá- tiság lépett fel a kommunisták között. „Ha észre is vettük a hibákat, nem jutottunk tovább a hibák megállapításánál, az általános kinyilatkoztatásoknál. Hagytuk a bajokat, a nehézségeket feltorlódni. Elnéztük, hogy egyes párt- és állami vezetők megszegjék a párt idevonatkozó határozatait.“ Példa erre a turkevei Vörös Csillag TSZ, amely jól indult, kapott is sok dicséretet, de hibáit nem fedtük fel idejében. Hangsúlyozta a beszámoló — és erről beszéltek a hozzászólók is, — hogy nem támaszkodtunk az utóbbi időkben arra a hatalmas erőre, amely szövetkezeteink motorja kell, hogy legyen: a kommunistákra. Pedig tsz-tagságunk egynegyed része pártunk tagja, vagy tagjelöltje. A hozzászólások bebizonyították, hogy ahol a pártszervezet csatasorba állította a kommunistákat a magasabb terméseredményekért, a munkafegyelem megszilárdításáért, a tagság gazdagodásáért, — ott gyors, kimagasló eredményeket értek el. A mezőtúri Béke TSZ párttitkára Tu- zson Menyhért elvtárs elmondotta, hogy a pártszervezet a politikai munkát állította most előtérbe. Megérttette a kommunistákkal: n jó politikai munka alap- feltétele a termésátlagok növelésének. Á pártszervezet ebből kiindulva erós, szilárd, harcos kommunistákat állított a legnehezebb posztokra. így érték el többek között, hogy ma már szabadpiacra visznek tejet, míg tavaly még a beadást sem tudták teljesíteni. Szilágyi Lajos, a kisújszállási Ady TSZ párttitkára azt mondta el, hogy mióta rendezettebb pártélet folyik a tsz-ben, — megtartják kéthetenként a pártcsoportértekezle- teket, megbeszélik a párttagokkal a tennivalókat, harcba hívják őket a legfontosabb időszerű feladatok elvégzésére — az addig hátulkullogók közül, most a városban az első, második helyet foglalják el. A kommunisták segítségével érték el, hogy a tagság elfogadta a vegyszeres gyomirtást. 650 holdon végezték el, s ma már öröm nézni a szép, tiszta búzát. Többen elmondották, hogy a kommunisták jelenléte, aktív cselekvő ereje olyan tényező, amely a megszilárdításnak, a tsz egész fejlődésének alapja. De a pártszervezetnek élni kell tudnia ezzel az erővel. A turkevei Vörös Csillag TSZ párttitkára, Gönczi elvtárs beszámolt arról, hogy alig pár napja ismertették a Politikai Bizottság útmutatásait, s máris számtalan hasznos javaslatot tettek a kommunisták. A szövetkezetiben 130 pár lófogat helyett például javasolták ökörfogatok beállítását, ami sokkal olcsóbb. Sok szó esett a szövetkezeti alapszabály betartásáról, arról, hogy a pártszervezetnek kell ezen a téren is megalkuvás nélkül, szilárdan őrt állnia. Az alapszabály megsértése, a túlzott háztáji föld, a megengedettnél több állattartás — ami az utóbbi időkben igen sok helyen tapasztalható — a szövetkezeteket gyengíti. Lényegében az egyéni gazdálkodás maradványa ez az emberek gondolkozásában, ami komoly visszahúzó erő. A kommunistáknak, akik tudják, hogy a parasztság igazi felemelkedésének egyetlen lehetősége a nagyüzemi mezőgazdaság, élesen fel kell lépniök ez ellen. Kardos Balázs elvtárs, a kunszentmártoni Zálka Máté TSZ párttitkára elmondotta, hogy míg a tsz tulajdonában mindössze 140 tehén van, addig a tagok háztáji gazdaságában 200. Persze a tsz-től kapják ezek számára is a takarmányt. A nagy háztáji gazdaság leköti a munkaerőt, akadályozza a szövetkezeti munka jó, időbeni elvégzését, akadályozza a terméshozam emelését. Lényegében az egész tagság kárára van. Az értekezleten felszólalt Házi Árpád elvtárs, a Központi Vezetőség tagja. Rámutatott, hogy a tsz megszilárdítás és a termésátlag növelés egy és ugyanazon feladat. A kettőt egyszerre kell végrehajtani. Beszélt arról is, hogy a szövetkezeteik termésátlagának jóval felül kell múlnia a megyei átlagot, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás mellett erre mód van. De egyelőre ezt a szövetkezetek még nem valósították meg. Elmondotta azt is: nem megfelelő a szövetkezetek tervezése. Kukoricából például majdnem két mázsával terveztek kevesebben, mint az 1953-as átlagtermés volt. Pedig az is alacsonyabb volt az elérhetőnél. így a terv nem tölti be feladatát, nem mozgósít, hanem a megnyugvás szellemét szüli. Nem kielégítő megyénkben a szövetkezetek abraktakarmány tervezése sem. Jóval alatta marad az egyénileg gazdálkodókénak. Márpedig takarmány nélkül nincsen fejlett állattenyésztés. Ax állattenyésztés pedig a szövetkezetek gaxdasági megerősítésének egyik legfontosabb forrása Az értekezleten Dávid Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartotta az összefoglalót. A Politikai Bizottság útmutatásai a termelőszövetkezetek megszilárdítását illetően, fordulatot kell, hogy jelentsenek Szolnok megyében. — mondotta többek között. — Nem formális nyilatkozatokra, nem formális egyetértésre van most már szükség, hanem arra, hogy a párt- szervezetek vezetői, minden kommunista, ki-ki a maga területén, alkotó módon lásson hozzá a feladatok végrehajtásához. Hangsúlyozni kell ezt, mert az utóbbi időkben rossz tulajdonságok terjedtek el egyes funkcionáriusoknál: a határozatokkal egyetértünk, meg is vitatjuk, de a szükséges tennivalók, a konstruktív gyakorlati munka nem egy esetben elmarad. A mezőgazdaság átszervezése nehéz feladat. Kommunista módszerek, kommunista magatartás, kommunista szív és lelkesedés kell ehhez. Mi az utóbbi időkiben a falu szocialista építését kissé kiengedtük a kezünkből. Az úgynevezett Nagy Imxe-féle politika komoly károkat okozott itt is. Nem egy helyen száj- tátiság, demagógia lett úrrá. Számtalan problémára nem figyeltünk fel. Itt az ideje, hogy feketén, fehéren megmondjuk: mi is a hiba, mit is kell tennünk. Szolnok megye kommunistái éveken keresztül hűségesen követték a pártot, élenjáró eredményeket értek el a fejlesztésben. Nem elfogadható éppen ezért, nem tűrhető, hogy a legfontosabb kérdésben, a tsz megszilárdításban egyhelyben topogás legyen. Ezután arról beszélt, hogy a Politikai Bizottság útmutatásénak jelentősége éppen abban van, hogy a legfontosabb kérdésre irányítja valamennyiünk figyelmét, harciasságát. Meg kell szüntetnünk a szájtátisá- got, A feladat végrehajtásához kettő belli meggyőződés és hozzáértés. Nem érhet el eredményt, akj nem érzi, milyen nagyszerű hivatás az új élet építésében résztvenni. De még ez is kevés! Hozzáértő, mindennapi, szívós, fáradhatatlan politikai szervező munkára van szükség. A párttitkárcknak jutott a legnehezebb, de egyben a legszebb feladat: nekik kell a pártszervezetek, a kommunistáik élén, velük együtt megteremteni a szövetkezetek felvirágoztatását, Dávid elvtárs felsorolta azokat az objektív tényezőket, amelyek biztosítják, hogy a feladatot sikerrel végrehajtsuk. Ezek a következők: Elsősorban a munkásosztály, melynek létszáma megsokszorozódott Szolnok megyében. A mezőgazdaság átszervezése a munkásosztály által megszabott politika. A munkásosztály politikai és anyagi segítsége egyik legfontosabb erőforrásunk. A tudás és tapasztalat, amely évek során a pártfunkcionáriusokban, a munkásokban és a parasztokban felhalmozódott. Szakembereink. —* Mindezt az erőt a pártszervezeteknek kell moz- gósítaniok, hogy a nagyüzemi formát mielőbb mindenütt nagyüzemi tartalommal töltsük meg. A legfontosabb mindennek érdekében, hogy pártszervezeteink megértsék a politikai munka és a gazdasági feladatok közötti összefüggést. Vigyázzanak arra, hogy ne aprózzák el magukat kis gazdasági feladatokkal. Mert az alapot politikai munka nélkül nincsen gazdasági eredmény. Taggyűléseink például ne váljanak termelési értekezletekké. De fordítva is áll ez. A pártszervezetnek ismernie kell a gazdasági feladatokat, javasolnia kell az új módszereket, harcolnia kell bevezetésükért. A mi politikai munkánk nem öncélú. A szocializmus építésének győzelme a magasabb termelésen múlik. A jólét alapja a mezőgazdaságban a magasabb terméshozam. A szocializmus építésének törvényét sérti meg, aki ezt szem elől téveszti. Befejezésül felhívta Dávid elvtárs aa értekezlet résztvevőinek figyelmét, hogy a tsz megszilárdítása és továbbfejlesztése nem különálló feladat. Mind a kettőt együtt visszük. Mindkettővel törődnünk kell, csak most arányaiban lépett előbbre a megszilárdítás feladata. Az értekezletein sok hasznos javaslat, útmutatás hangzott el. A pártbizottság vezetői elvi és gyakorlati tanácsokat adtak a szövetkezetek párttitkárainak. Ha az elvtársak a hallottakat felhasználják a gyakorlati munkában, nem kétséges, hogy megyénk nagy termelőszövetkezeteinek megszilárdulása gyors ütemű lesz. Az erőt mindenesetre a legfontosabb feladatok felé kell irányítani: jelenleg pártszervezeteinknek is a gyors, jóminőségű növény- ápolással, szénabetakarítással kell törődniük. Ha ezt sikeresen elvégezzük, megtettük az első, nem kis lépést a megszilárdítás útján. Remete Ibolya. Moszkva (TASZSZ.) F. Naumov a Pravda berlini tudósítója az Ausztriával szemben emelt bonni követelésekről többek között ezeket írjaAmint megtörtént az osztrák államszerződés aláírása, Bonn uralkodó körei zsarolási kampányt indítottak Ausztria ellen. E kampány ürügyéül az osztrák államszerződés huszonkettedik cikkelyét választották. E cikkely értelmében ugyanis Ausztria kötelezettséget vállal arra, hogy nem ad át német jogi személyek tulajdonába olyan javakat, jogot vagy érdekeltségeket, amelyeket mint volt német javakat vagy azokkal kapcsolatban kapott meg. Naumov megemlíti, hogy a bonni kormány kötelezettséget vállalt minden olyan szerződés elismerésére. amely a négy nagyhatalom és Ausztria között az ausztriai volt német javakra vonatkozóan létrejön, majd felveti a kérdést: Mi rejtik tehát ebben az esetben az Ausztriával szemben emelt bonni követelések mögött? Erre a kérPekdng (Uj Kína.) Osou En- laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke csütörtök este fogadáson látta vendégül Krisna Menont, áz Indiai Köztársaság ENSZ-küldöttét. A fogadáson megjelent India pekingi nagykövete, valamint a pekingi diplomáciai testület többi tagja. .Jelen voltak a Kínai Népköztársaság Államtanácsának, a Kínai Országos Népi Gyűlés Elnökségének, továbbá a különféle demokratikus pártoknak és más népi szervezeteknek képviselői, valamint kiváló kínai tudósok, írók és művészek. Peking (Uj Kína.) Csou En-laj a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke csütörtökön délután fogadta Rolf Sohlman-t, Svédország moszkvai nagykövetét, aki Pekingbe látogatott. A találkozásnál jelen volt Huang Hűha, a kínai külügyminisztérium nyugateurópai és afrikai ügyek osztályának! vezetője, továbbá Hugo Wistrand, Svédország pekingi nagykövet«. désre könnyű válaszolni. A nyu-» gatnémgt revamsiszta körök — miután kudarcba fulladtak a közvetlen anschlusshoz fűzött számításaik — elhatározták, hogy kerülő úton próbálják céljukat megvalósítani. Minden áron el akarják ismertetni az osztrák kormánnyal a nyugatnémet monopóliumok jogát volt ausztriai javaikhoz. A nyugatnémet uralkodó körök más célokat is követnek. Mint a Neues Deutschland című lap közli, „bonni kormánykörökből szerzett értesülések szerint ezek a diplomáciai lépések arra is irányulnak, hogy a nyugatnémet közvéleményt az osztrák államszerződés ellen hangolják. A nyugatnémet uralkodó körök Ausztria-elienes durva kirohanásai — állapítja meg befejezésül a tudósító, — csupán újabb figyelmeztetést jelentenek az európai népek számára, amelyek joggal látják a német milátarizmus feltámasztásában az európai béke veszélyeztetését. (MTI.) költségvetésében szereplő katonai célú kiadások, New-York (TASZSZ.) Mint az UP jelenti, McCarthy levelet intézett Eisenhower elnökhöz. A levélben követeli, hogy „szükség esetén küldjenek csapatokat“ Kínéba a kémkedésért elítélt amerikaiak kiszabadítására. McCarthy kijelenti, hogy ő maga is mint tartalékos tengerész, gyalogos-alezredes hajlandó erre a célra szolgálatait felajánlani, Phenjan (TASZSZ.) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság belügyminisztériuma május 18-án nyilatkozatot adott ki arról, hogy délkoreai hadihajók rendszeresén behatolnak a köztársaság felségvizeire és hogy a Ld Szin-man- klikk ügynököket küld a köztársaság területére, A nyilaitkozat a többi között elmondja, hogy május 10-én több délkoreai hadihajó hatolt be a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság felségvizeire és a hadihajók csak akkor távoztak, amikor a Koreai Néphadsereg alakulatai tűz alá vették őket, Prága (CTKJ Áwtmin Zápotocky, a .Csehszlovák Köztársaság elnöke üdvözlő táviratot küldött Ho Si-minh-nek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének hatvanötödik születésnapja alkalmából. (MTI.) Párizs (TASZSZ.) Az Huma- nité jelentése szerint a francia kormány véglegesen meghatározta az 1955. évi hadikiadások összegét. Eszerint Franciaország 1955-ben ezennilliárd frankot költ' katonai célokra, harminc milliárdda! többet, mint tavaly. Az említett összegben nincsenek benne a polgári minisztériumok Tanuljunk meg egyszerűen, szépen beszélni Irta: P. Laptyev Hallgassuk csak meg, hogyan beszélnek a propagandisták a magánéletben színesen, érdekesen, minden szavuknak íze, zarnata van. Ám, ha fellépnek az előadói dobogóra, a szó szoros értelmében átalakulnak. Vége az egyszerű beszédnek. A propagandista azt hiszi, hogy az előadói asztalnál nem illik úgy beszélni, ahogy rendesen szokott, igyekszik valamilyen különleges nyelvet 'használni. Ahelyett pl. hogy „bika“, feltétlenül „szarvas- marha tenyészállatot“’ mond. Előadóink nyelvét különösen az előadások előre összeállított szövegei, az úgynevezett „sillabuszok“ rontják. Köztudomású, hogy a folyó 'beszéd sokban különbözik a leírt beszédtől. A folyó beszédben sokkal rövidefcbek a mondatok, a folyó beszéd közvetlenebb, sokkal nagyobb hatással van a hallgatók érzelmeire. Az az előadó, aki könyvből vett mondatokból beszél, lemond a folyó beszéd minden előnyéről. Nem beszélget a hallgatósággal, hanem tulajdonképpen könyvszöveget olvas fel. Az már nem is fontos, hogy ezzel kapcsolatban időnkint eltér a leírt szövegtől, vagy azt kívülről mondja el. A tapasztalat azt mutatja, hogy a száraz, hivatalos nyelven elmondott előadásoktól idegenkednek a hallgatók. Egyesek azt gondolják, hogy most, amikor következetesen érvényesül a pártokta- tásban való önkéntes részvétel elve, azokat, akik nem járnak előadásokra, nem érdeklik az elméleti kérdések. Ez helytelen felfogás. Az érdeklődés hiányának oka magukban a propagandistákban keresendő, Az előadások ugyanis gyakran olyannyira szárazok, hogy nem tudnak érdeklődést kelteni. Nem vitás, hogy a legbonyolultabb tételeket is ki tudjuk fejteni saját szavainkkal, népszerű formában anélkül, hogy a vulgatlzállás hibájába esnénk. De ennek érdekébál meg kell változtatnunk az előadásokra való felkészülés módszerét. Csak az a propagandista tudja érthetően, népszerűén, saját szavaival megmagyarázni hallgatóinak a téma tartalmát, dki maga is alaposan elmélyed az anyag tanulmányozásába. A propagandistának az előadásra kerülő anyagot teljesen magáévá kell tennie. Ha ez sikerül, akkor a saját szavaival is ki tudja magát fejezni. Az „elsajátítani“’ szó nyilván a „saját“ szóból ered és eredetileg annyit jelentett: „sajáttá tenni“. Ha a propagandista a szónak ilyen érteimében sajátítja el a marxi—lenini tanítások lényegét, a legbonyolultabb kérdéseket is olyan érthetően tudja kifejteni, mintha saját útiélményeiről beszélne Egyes propagandistáik az élő- adásra való felkészülés során inkább az emlékezetüket, semmint gondolkozásukat veszik igénybe. Van, aki sokat tud és sok mindenre emlékszik, mégsem tud jó előadást tartani. Én megszoktam, hogy amikor előadásra készülök, képzeletben állandóan vitatkozom valakivel és ellenfelemet igyekszem meggyőzni. Rájöttem, hogy előadásaim ezért érthetőek és világosak. Az ilyen felkészülés persze sokkal nagyobb szorgalmat igényel, mint a különböző forrásokból kiollózott részletek összeállítása, viszont az ilyen előadásnak sokkal több a haszna. Ismertem olyan propagandistát is, aki az előadásra való felkészülést leegyszerűsítette: egész mondatokat, sőt bekezdéseket rpásolt át füzetébe. A jobb kezével írt, a balkeze mutatóujjával pedig a könyv sorain haladt végig. Mindkét keze dolgozott, a feje ózonban semleges maradt. Csehov „Szomorú történet“’ című novellájában az öreg per« feisszor így beszél: „Ahhoz, hogy jó előadást tartsunk, hogy ne legyünk unalmasak, s előadásunkból a hallgatók is tanuljanak, a tehetségen kívül gyakorlatra és tapasztalatra is szükség van, tökéletesen ismernünk kell saját erőinket, ismernünk kell azokat, akiknek előadást tartunk és tudnunk kell azt, hogy miről beszélünk.“ Ha mindezek a feltételek együtt vannak, semmi akadálya, hogy az előadó a saját szavaival beszéljen. Minden embernek megvan a maga egyénisége, megvan a maga egyéni beszéde. Ha a hallgatóság nem érzi az előadóban az egyéniséget, unatkozik. Egyes előadók, hogy beszédjüket élénkítsék, mesterséges fogásokhoz folyamodnak. Azt hiszik, hogy nem baj, ha az egész előadás elvont, csak időnkint példákkal kell élénkíteni, vagy a hallgatókat valamilyen tréfával, szójátékkal felnézni. A tréfákat és a szójátékokat a hallgatók bizonyára megjegyzik maguknak, de a legfontosabb — a tartalom — elsikkad. Vannak olyan előadók, akik visszaélnek a tréfákkal. Áz alapvető gondolat rovására az érdekes példák igen hosszú sorát idézik. Az ilyen előadásokat szívesen hallgatják, de semmit sem tanulnak belőle. Az olyan példák, amelyek semmit sem bizonyítanak, semmit sem érnek, s csak rontják a hallgatók ízlését. Semmi szükség arra, hogy mesterséges eszközökkel élénkítsük a beszédet. Ha az előadó valóban arra törekszik, hogy a hallgatóit valamiről meggyőzze, hogy valamilyen igazságot bebizonyítson, saját szótárában is mindig megtalálja a szükséges szavakat. C Ez történt a nagyvilágban ^
