Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-18 / 115. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 május 18* Jászárokszálláson hasznosítják az 1954-55. évi pártoktatás tapasztalatait Az új oliialá.i évben tovább emelkedik Jászárokszálláson is a pártoktatásban résztvevők szánna. Ez szükségessé teszi új propagan­disták bevonását. A községi párt- bizottság mér felmérte, hogy kik jöhetnek számításba s ennek alap­ján elsősorban a vezetőket, a nép­hadseregtől leszerelt propaganda- munkára alkalmas elvtársakat bíz­zék meg. / A községi pártbizottság komoly lépéseket tett a pártoktatás szerve­zeti és tartalmi irányítása terén is. Miután gyakorlat győzte meg az elvtársakat arról, hogy mit jelent a jó propagandista, elsősorban a propagandisták segítésére helyez­ték a súlyt. A pártbizottság okta­tási felelősének vezetésével minden foglalkozás előtt szemináriumi elő­készítőt tartottak, melyen megvi­tatták a szeminárium vázlatát és az elméleti kérdéseket. Minden té­mához helyi anyagot gyűjtöttek, s azt a szemináriumi előkészítőkön ismertették a propagandistákkal. Szemináriumi előkészítőket az új oktatási évben is tartanak majd, de az előkészítés módszerén változtatnak. A múlt oktatási év­ben az a módszer alakult ki, hogy Garadnai elvtárs, a pártbizottság oktatási felelőse készítette el min­den előkészítőre a vázlatot, amit a propagandisták megvitattak, majd ennek alapján elkészítették a saját vitavázlataikat. Ez a módszer bizo­nyos fokig elvette a propagandisták önállóságát, s arra késztette őket, hogy vitavázlatot előre ne készítse­nek. Éppen ezért ebben az évben min­den propagandista a szemináriumi előkészítőn már kész vázlattal vesz részt s minden előkészítőn más-más propagandista vázlatát vitatják meg. Jelentős szerepet töltöttek be a pártoktatás irányításában az alapszervezetek oktatási felelősei. Többévi tapasztalat késztette a pártbizottságot az oktatás-felelősi hálózat kiépítésére. Amíg az alap­szervezetekben egyedül a párttit­kár elvtársak foglalkoztak az okta­tással, gyakran előfordult, hogy a sok munkára hivatkozva, az okta­tás háttérbe szorult s ténylegesen senki sem foglalkozott vele. Ezen a helyzeten eddig is sokat változta­tott az oktatási felelősök megbíza­tása, akik elsősorban a pártoktatás kérdéseivel, a szemináriumok szer­vezeti és tartalmi problémáival fog­lalkoznak. A községi pártbizottság szoros kapcsolatot tart az alapszer- i'ezetek oktatási felelőseivel, segíti munkájukat. A szemináriumi elő­készítőkre őket is meghívták, hogy ezáltal is figyelemmel kísérjék pro- gandistáik felkészülését, ismerjék a feldolgozásra kerülő tananyagot. Az oktatási év előkészítésében is komoly feladat vár az oktatási fele­lősökre. A pártbizottság aktívaülé­sen készíti fel őket. A j á száró l<szállá sI pártbi­zottság többször megvitatta a párt­oktatás kérdéseit végrehajtóbizott­sági és pártbizottsági ülésen. Az 1954—55. évi pártoktatás tapaszta­latait is végrehajtóbizottsági ülésen tárgyalták meg az új oktatási év előkészítésének feladataival együtt. A hozott határozatok megvalósítá­sával az új oktatási év eredményes­ségének alapját kovácsolják. BUSI LAJOSNÉ Hz Egyesült Államok által támogatott Csang Kaj-sek banditák elaknásították a tajvani tengerszorost A z 19 5 4-55. évi pártoktatás Jászárdkszáiláson , szép eredmény­nyel zárult. A kongresszusi tanfo­lyamok 144 hallgatójából 122 rend­szeresen résztvett a foglalkozáso­kon. Többségük lelkiismeretesem tanult, s a mindennapi munkában is hasznosította a tanultakat. ■— Morvái József elvtárs például a pártmunka kérdésedről szóló szemi­náriumi vita alapján felszólalt a taggyűlésen és értékes javaslatokat tett a tagjelölt-felvételi munka megjavítására. Az eredményeket szívós munká­val vívták ki a pártszervezeteit kommunistád. A küzdelem nem volt könnyű! Igaz, hogy november­ben Jászárokszálláson is megkez­dődött a Dártoktatás. a rossz elő­készítés miatt azonban ez isen formális volt. Már az első foglal­kozáson hiányzott a hallgatóknak több mint a fele s a következő he­tekben még tovább fogyott a részt­vevők száma. Ez nem véletlen je­lenség, — így szokott lenni. Ha az első foglalkozáson a hiányos elő­készítés miatt baj van a hallgatók megjelenésével, vagy a propagan­dista felkészültségével, az rendsze­rint több hónapra veti vissza a pártoktatás munkáját. Ez követke­zett be Jászárokszálláson is. Mint­egy kéthónapi munkát követelt meg az oktatás előkészítése során elkövetett hibák felszámolása. Csak január végére tudták el­érni, hogy tényleges pártoktatás le­gyen a községben. E két hónapban ismét beszélgettek a hallgatókkal, személyesen győzték meg őket a tanulás fontosságáról. Ugyanakkor felülvizsgálták a propagandisták munkáját s ahol szükségesnek bi­zonyult, alaposabb felkészültségű elvtárs-at bíztak meg propaganda- munkával. A propagandisták gon­dos kiválasztásával sikerült elérni, hogy a község legfejlettebb vezetői — párt, állami, gazdasági funkcio­náriusok, értelmiségiek — végez­tek propaganda munkát. Ezek olyan elvtársak, akikre az új ok­tatási évben is számíthat és szá­mit is a párt. A múlt évi előkészítés hiányos­ságai alapos leckét adtak a jász- árokszállási pártszervezetek veze­tőinek. El is határozták, hogy az új oktatási év előkészítése során sokkal körültekintőbb munkát vé­geznek. A hallgatók kiválasztására a legképzettebb elvtársak bevoná­sával bizottságokat hoznak létre, s ezgket külön megbeszélésen készí­tik fel a munkára. Emellett rend­szeresen ellenőrzik, hogy a bizott­ságok hogyan végzik munkájukat, ténylegesen beszélgetnek-e a párt­tagokkal és a legjobb pártonlkivüii dolgozókkal a tanulásról, s ezzel egyidejűleg az időszerű problémák­ról. Peking (Uj Kína). A Csang Kaj-sek banditák újabb kísérletet tettek arra, hogy lehetetlenné te­gyék a nemzetközi hajózást a taj­vani tengerszorosban. Különböző országok kormányaihoz juttatott értesítésekben a Csang Kaj-sek- klikk közölte, hogy a tajvani ten­gerszorosban belépő és a partmen­ti szigetekhez közeledő hajók ak­nára futhatnak. Pekingi megfigyelők szerint a tengerszoros elaknásítása nem fog­ja megakadályozni Tajvan és a partmenti szigetek felszabadítását a kínai népi felszabadító hadsereg által, de minden bizonnyal zavart okoz a hajóforgalomban, (MTI), A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Irodájának ülésszaka Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában véget ért a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Irodá­jának ülésszaka. A záró ülésen Iiouis Saillant „A szakszervezetek szerepe a békéért, az atomhábo- rus tervek meghiúsításáért és a dolgozók követeléseiért vívott harcban“ című beszámolója alap­ján elfogadtak egy határozati ja­vallatot, Ugyancsak jóváhagyták a Végrehajtó Irodának az ezév áprilisában megtartott lipcsei ér­tekezlet szervező bizottságához In­tézett levelét és Luigi Grassi be­számolója alapján elfogadták a dolgozó nők nemzetközi értekezle­tének megszervezéséről szóló hatá­rozati javaslatot. Ezzel a Szakszervezeti Világszö­vetség Végrehajtó Irodájának ülésszaka befejezte munkáját. s— A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa jóváhagyta a varsói szerződést Berlin (MTI). A Német Demo­kratikus Köztársaság Miniszterta­nácsának legutóbbi ülésén Grote- wohl miniszterelnök, a varsói érte­kezleten résztvett német kor­mányküldöttség vezetője beszámolt a lengyel fővárosban tartott meg­beszélésekről és méltatta a tanács­kozások eredményeként létrejött barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés je- jentőségét. Grotewohl kijelentette: „Most arra van szükség, hogy az egész né­met nép felismerje a varsói szerző­désben rejlő erőt és még jobban ki­bontakoztassa a német újraegyesí­tés előfeltételeinek megteremtésé­ért vívott nemzeti küzdelmet. A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös se-* gélynyujtási szerződést nem lehet a népellenes, imperialista, titkos pak­tumokkal összehasonlítani. A var­sói szerződés egész népünk számára irányt mutat azon az úton, amely a békéhez és hazánk egyesítéséhez vezet." A Minisztertanács egyhangúlag jóváhagyta a miniszterelnök be­számolóját és helyesléssel vette tu­domásul, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánykül­döttsége eléírta a varsói szerző­dést. A Minisztertanács elhatározta, hogy a varsói szerződést annak ra­tifikálását ajánlva, a Német De­mokratikus Köztársaság népi ka­marája elé terjeszti. (MTI). A koreai nép üdvözli a varsói értekezlet döntéseit P h e n j a n (TASZSZ). A koreai nép nagy megelégedéssel fogadta az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása ér­dekében összehívott varsói érte­kezlet eredményeit. Május tizenhatodikán a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság központi lapjai vezércikkeket szen­teltek ennek az eseménynek. A Nodon Szinmun című lap vezér­cikkében — jellemezve a varsói értekezleten elfogadott határozatok jelentőségét — többek között a kö­vetkezőket írja: „A szerződés egyik legnagyobb sajátossága, hogy nem irányul semmiféle állam ellen sem és ki­tárja a kapuit minden olyan ország előtt, amely erőfeszítéseit egyesí­teni akarja a szerződés résztvevő­inek erőfeszítéseivel a béke meg­őrzésében. A barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés biztosíték Európában az agresszió ellen és nem csupán az európai népek, hanem minden ázsiai nép, ezen belül a koreai nép érdekeit is kifejezi. Az európai béke és az ázsiai béke elválaszthatatlan. A koreai nép minden békeszerető néppel együtt melegen üdvözli és támogatja a szerződést és a közös parancsnokság létrehozásáról szó­ló határozatot“. (MTI). Ellentétek a japán nvnlszterelnök és a japán kiilügyminisz er között Peking (Uj Kína.) Jcsiro Hato- jama japán miniszterelnök május 14-én a japán alsófház külügyi bi­zottságának ülésén kijelentette, fontolóra vehető konzulok kicseré­lése a Kínai Népköztársaság és Japán között. Közvetlenül azután, hagy a mi­niszterelnök nyilatkozata elhang­zott, Sigemicu japán külügyminisz­ter annak a véleményének adott kifejezést, hogy a konzulátusok fel­állítása egyelőre .Jiehetetlien'’, mert az „egyenértékű lenne a Kínai Népköztársaság tényleges elismeré­sével“ — köalik a tokiói sajtó- jelentések. A két egymással szem­benálló állásfoglalás méltán kelteti meglepetést tokiói körökben. —* (MTI,) KÜLFÖLDI HÍREK Párizs (MTI.) A francia—tu­niszi tárgyalások hétfőn újra kez­dődnek Párizsban. Habib Burgiba az új Deszitur Párt elnöke bejelen­tette, május 26-ig marad Párizs­ban s reméli, hogy a tárgyalások addig befejeződnek. Szatah Ben Jusszef az új Desztur Párt főtit­kára Kairóból felhívást intézett Tunisz népéhez. A felhívásban til­takozik a francia—tuniszi megálla­podások ellen. Ezek a megállapo­dások — hangoztatja az új Desztur Párt főtitkára — csak a gyarmati rendszer további fenntartását céloz­nák, Kairó (TASZSZ.) Az egyiptomi lapok közölve az osztrák állam- szerződés aláírását, nagy figyelmet szentelnek annak a nyilatkozatnak, amelyet V. M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere tett Bécs- bsn a nemzetközi feszültség enyhí­tését célzó legmagasabb színvo­nalú nagyhatalmi értekezlet össze­hívásának kérdésében. — Az A1 Gumhurija című lap a következő­ket írja: „Oroszország véget akar vetni a hidegháborúnak és kölcsö­nös megértést kíván a Nyugattal.*’ (MTI.) A Néplap vasárnapi számába örömmel írtam meg a ripor­tot egy régóta húzódó újítás-ügy­ben. Kellemesen érintett a csaló­dás, hogy a traktorok élettartamát meghosszabbító dugattyúgyűrű-mó- dosítás végre győzedelmeskedett a bürokrácián s eljutott abba a stá­diumba. hogy a gyakorlatban is ki­próbálják. A lelkesedésre megvolt minden oka Csabai János újítónak is, hi­szen a kék munkaruha zsebében ott volt a megyei gépállomási igaz­gatóság levele: „A Gépállomások Főigazgatósága Műszaki Igazgatójá­nak írott levelére értesítem, hogy újítása ügyében keresse meg a szol­noki gépállomás igazgatóját. Értesítem, hogy ä gépállomás a nagyméretű gyűrűket le fogja gyár­tani — az elvtárs útmutatása sze­rint. A gyűrűk beszerelését is a gépállomáson fogják végezni az elvtárs felügyelete, illetve útmuta­tása szerint. Nem áll módomban azt a kéré­sét teljesíteni, hogy 4—5 nap távol­létet biztosítsak üzeméből. Ezt az elvtársnak kell megkérnie. Ugyan­csak nem áll módomban a gépállo­máson eltöltött idejét javadalma­zásban részesíteni. Természetes, hogy újításának ki­próbálása. illetve alkalmazása ese­tén az FM 147/1954. sz. utasítása alapján az újítási dij kifizethető. Szolnok, 1955 május 9. Bozsik Tibor sk. Gépáll, lg. vezetője” ÍZ” oral v o 11 az öröm. Most is bebizonyosodott az a nagy Igazság, hogy az előbbrejutás leg­ádázabb ellensége az emberekben meglévő maradiság vagy az erre való hajlam. Sokan azért gyűlölik az újat, mert valamit egy kicsit máskép kellene csinálniok, mint ahogy megszokták, Mert egy kis Elhamarkodott vélemény volt... gondolkoznivalót ad a változás, je­len esetben egy okos újítás gyakor­lati bemutatása. Csabai János, a szolnoki Jármű­javító VII. B) osztályának munkása a cikk megjelenését követő napon ismét feljött munkaidő után a szer­kesztőségbe. Ezzel köszöntött be. — Harmincöt évet eltöltöttem a szakmában, de ilyen megszégyení­tésben nem volt részem. Rosszabbul esett, minth arculütöttek volna ..; Ezért áldoztam az időmet sok mű­szak után? Ezt érdemeltem, amiért segíteni akarok a mezőgazdaság­nak? — Mit mondtak az újításra? — Mit mondtak? .:: A végén csaknem a szemembe röhögtek — legyintett ingerülten Csabai. — Bo­zsik elvtárs levelével pénteken munka végeztével kisiettem a gép­állomásra. Az igazgatót kerestem. A szerelőcsarnokba küldtek. Lát­tam, több emberrel, köztük Filó elvtárssal is tárgyal. Addig nem zavartam, odaköszöntem Fiiénak, aki arra nézett, de nem is viszo­nozta köszönésemet..: Nem tu­dom, mit árthattam neki, életem­ben ekkor készültem harmadszor beszélni vele. ltylig várokoztam, nézeget- tem a javítás alatt álló trak­torokat, találgattam magamban, melyiknek mi baja. Láttam egy egészen szétszedettet. Ez jó lenne a kísérletre — gondoltam magam­ban. Öcska gép volt már „Mi já­ratban van nálunk, Csabai bá­tyám?“ — tette vállamra a kezét egy szerelő, akiben egy volt jármű- javítós munkást ismertem fel. — Egy dugattyúgyűrű-újításom van .:: — kezdtem neki magya­rázni röviden. „Éppen jól jön. Tő­lünk minden héten megkérdezik, nincs-e valami ötletünk a gépekre nézve!” — válaszolta a barátom. Rámutattam a' roncs-traktorra: — ennek a szétszedett négyhengeres gépnek megvannak az alkatrészei? — „Igen, megvannak, csakhát régi tragacs már, kidobjuk az ócskavas­ba" — felelte. — Ekkorra végzett az igazgató. Nem is kérte Bozsik elvtárs írását, hanem a vele jövő Filó műhelyve­zetőre, az idősebb főmérnökre, s Németh elvtársra mutatott: — „Tessék, Csabai elvtárs, ők a szak­emberek, üljenek le, beszéljék meg.” — Filó Ferenc így vezette be: „Nem vonhatok ki gépet a munká­ból és amit maga akar végezni, nem felel meg semminek, nem való ide — mondta idegesen. — Nem bírja vele a traktoros teljesíteni a normát." — Bár láttam, hogy fogadja az újítást, elmondtam, hogyan próbál­tam ki sajátmagam 1947-ber. Egy 55-ös Hoffherrel szántott valame­lyik gépésztársam. Annyira kihasz­nálódott már — hiszen akkor kevés traktor volt még —, hogy 5 lóerő sem volt a gépben. Hivatott a föld­művesszövetkezeti ügyvezető: _ „Tu dna-e valamit csinálni a gép­nek, elvtárs. Ha nem sikerül, a földművesszövetkezet marad szé­gyenben a parasztok előtt. Anya­gunk nincs hozzá.” Szétszedtem a motort, belenéz­tem. A hengerfal és a dugattyú kö­zött 8 milliméter rés volt összesen. A zagyvarékasi cséplésnél bevált módon alakítottam a dugattyúgyű­rűn. Beszereltem, ment a traktor. 4 ekevassal 31.5 centi mélyen lehetett vele szántani. Majd mikor egy 40 esztendeje szántatlan föld megmun­kálásához láttunk, olyan vonóereje mutatkozott a gépn*, hogy a ka­paszkodók leszakadtak a kerékről a kemény talajban ,. s Miért ne tudná hát a traktoros teljesíteni a normát? — Miért kell egy újítást ilyen í-avaszkcdással népszerűtlenné tenni? / ■» Akk or elkezdtek töpren- géni, hol volna egy kísér­leti motor. Végre akadt egy daráló­motor, de kiderült róla, hogy vidé­ken van. Kértem, adják ide azt a szétszedett traktort, én majd össze­rakom, jó lesz a kísérletre. „Nem lehet, nincsenek meg az alkatrészei." — türelmetlenkedett megint Filó. „Esetleg egy motorkerékpáron vé­gezze el a kísérleti szakaszt” — ajánlotta gúnyosan s hogy szinte figyelemre se méltatja újításom lé­nyegét — tudniillik elég kihasz­nált, kikopott hengerek alkalmassá tételéről van szó — odavetette: — „Van 2 négyhengeres traktorunk a mezőgazdasági gépjavítóban, azok már fel vannak csiszolva, rakja bele a gyűrűket..." — A főmérnök is megsokalta, odaszólt Fiiénak: „Csabai elvtárs újításának az a célja, hogy kisza­ladt motoron segítsenek vele, ami­kor nincs mód a hengerfúrásra.” — „Amelyiknek oválissá vált a hengere, ki kell fúrni, nincs mese" — állt fel helyéről Filó s átment egy másik helyiségbe. A többiek is elszéledtek mellőlem. Magamra maradtam s jutalmul megkaptam, amit a szomszéd szobában Filó ne­kem intézve mondott a bentlevck­nek: „Nem tudom, mit kell vala­mivel erőszakoskodni. Nem lehet megérteni, hogy nem kellH” Még nevettek is hozzá. „ TT z j á r az igyekezetemért, ^ Még azt sem teszik leht- tővé, hogy bemutassam a munká­mat. Jön az aratás, azt hittem, a rendkívüli gépi munka idején már használhatok az újítással. Nem kell majd a kifulladt gépeket kivonni a munkából, szállítgatni hetekig, ha­nem helyben üzemképessé tehetik* — Megfogadtam, elvtárs, Akár­milyen írást kapok, a szolnoki gépállomásra be nem teszem a lábam. Nekem nem nevet senki a képembe. Ha egy emberséges szak­ember kijön velem valamelyik gépállomásra, saját felelősségemre megcsinálom az általam szerkesz­tett dugatyúgyűrű beszerelését. Szabad ilyen sorsra jutnia egy újításnak a mezőgazdasági gépesí­tés élenjáró megyéjében. Szabad így bánni egy áldozatkész üzemi munkással, akit a legnemesebb érzés, a segítés célja vezet? Bán­házi Gyula műszaki igazgató elv­társ ezt írta Csabai Jánosnak a földművelésügyi minisztériumból: március 17-én: „Személyes megbe­szélésünkre hivatkozva ezúton is közlöm, hogy a szolnoki gépállo­máson kijelöltem újítása kísérle­tének végrehajtása céljából 1 da­rab generálj avításra szoruló négy­ütemű traktor-motort. A kísérlet levezetése alatt engedélyezem a gépállomáson való tartózkodását”* A gyakorlatban Bánházi elvtárs is megkapta a választ levelére. Az biztos hogy a szolnoki gépállomás­ra mi sem mennénk Csabai elv­társ helyében — újítást kipróbál­ni* Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom