Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-22 / 94. szám

ELŐRE A LENINI ?

A

volgamenti Szimbirszk (ma Uljanovszk) városban született 1870 április 22-én, 85 esztendővel ezelőtt Vlagyimir Iljics tenin,_ a dolgozó emberiség lánglelkű vezére, a világ első szocialista államának megalapítója. Egész életében fáradhatatlanul harcolt a népek jobb életéért s halála után művei élnek és éltetik a jelenkor küzdelmeit. Tanításaiból nemcsak útmutatást, hanem bátorítást, bizakodást is merítünk, hiszen nála jobbban senki nem bízott a végső győzelemben. „Jobban harcolunk — hirdette —, mint apáink. Gyermekeink még jobban fognak harcolni és győzni fognak. A munkásosztály nem -pusztul el, hanem no, erősödik, megszilárdul, tömörül, felvilágosodik és megedződik a harcban"

Velünk van mindig, nemcsak ezekben a napokban, amikor róla emlékezünk. Velünk van műveiben, tanításaiban, őt követjük ha építünk, ha tanítunk, ha alkotunk. A világ kommunista pártjai az ő útmutatásai alapján vezetik győzelemről-győzelemre a munkásosztály, a dolgozók szabadságának ügyét. Lenin és Sztálin tanításával építette fel a szovjet nép a világ első szocialista államát s építi ma a kommunizmust

T

anulmányozni műveit, annak alapján dolgozni, egyet jelent: hűnek lenni a marxizmushoz, a szocializmus építésének tudományához. Tanításainak halhatatlanságát igazságuk biztosítja. Saját életünk, szabadságunk 10 esztendejének építése is őt igazolja, Minél bívebbek vagyunk hozzá, annál hívebbek vagyunk népünkhöz.

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI' TANÁCS LAPJA

VII. évfolyam, 94. szám Ara 50 fillér

________ 1955, április 22. péntek

A% országgy

Az országgyűlés csütörtökön folytatta az 1955. évi költségvetés és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg,

Házi Árpád, az ÁEK elnöke:

csütörtöki ülése

Elsőnek Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Kcz- pont elnöke beszélt az 1954, évi költségvetés végre- hajtásáról.

Kemény és következetes harcot a társadalmi tulajdon fosztogatói ellen

Házi Árpád többek között arról beszélt, hogy a termelési folyamatban megmutatkozó hibáik megszüntetésében döntő feladat hárul a műszaki dolgozóikra és szintén nagy feladat hárul a főkönyvelőkre. —- A pénzügyminisztériumnak és a bankszerveze- tefcneik nagy aktivitást kell tanu- sítandok a forint útján való ellenőrzésben. Nemcsak a pénzügyminisztériumot, hanem népgazdaságunk egész ellenőrzési szervezetét — beleértve az Állami Ellenőrző Központot is —■ felelősség terheli azért, mert nem éltek megfelelően azokkal az eszközökkel, amelyekkel eredményesen harcolhattak volna a pazarló gazdálkodás, a gazdasági eredményekkel szembeni Éközömibösség ellen.

— Az Állami Ellenőrző Központnak keményen és eredményesen kell fellépnie az állami fegyelem megszilárdításáért, a termelés és a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a pazarlás megszüntetéséért, a társadalmi tulajdon megvédéséért, az állami és a gazdasági apparátus egyszerűsítéséért és olcsóbbá tételéért.

— Az elmúlt évben rendkívüli mértékben elharapódzott a társadalmi tulajdon fosztogatása is. Ennek egyik alapvető cka, hogy a

gazdasági és egyéb szerveinkbe mind nagyobb számban hatoltak be és az éberség hiánya, az ellenőrzés elmulasztása, a pazarlással szembeni liberalizmus láttán mind jobban felbátorodtak a társadalmi rendszerünkkel szemben ellenséges, deklasszált, reakciós elemek — mondotta, s példákkal érzékeltette a reakciós elemek okozta kártevést. Ezután így folytatta:

— A társadalmi tulajdon fosztogatói ellen kemény és következetes harcot kell folytatnia a vezetésnek. Meg kell szilárdítani az ellenőrzést és el kell szigetelnie s> burzsoá maradványokat. Meg kell akadályozni, hogy beférkőzhessenek olyan helyekre, ahol módjuk nyílik a népvagyon fosztogatására. Ebben a harcban a vezetőknek a dolgozók alulról jövő ellenőrzésére kell támaszkodniok. A dolgozók többsége ma már éberen, a jó gazda szemével őrködik a társadalmi tulajdon felett és felhívja a vezetők figyelmét a népvagyon fosztogatóira. De nemcsak a társadalmi tulajdon védelmében, hanem az egész állami munka megjavításában nagy segítséget nyújtanak a dolgozók a vezetők számára. Ezt a segítséget sokan nem becsülik meg eléggé. 1

— Az 1955. év a Magyar Nép- köztársaság második ötéves terve

előkészítésének éve. Ennek szem- előtt tartásával kell végrehajtani az évi költségvetésünket is.

— A párt és a kormány az elmúlt évbein fontos határozatokat hozott az állami és a gazdasági munka egyszerűsítéséről, olcsóbbá, jobbá tételéről. E határozatok teljesítéséiben történtek kezdeti lépések, de távolról sem annyi, ameny- nyi szükséges és lehetséges volt. Mindenki egyetért abban, hogy az apparátust és munkáját egyszerűsíteni kell, de meg kell mondani, hogy amikor a végrehajtásra kerül a sox-, ezt a legtöbb vezető mástól és más területen várja.

— A végrehajtott intézkedések nyomán a népgazdaság sok területén javult ugyan az utolsó félévben a termelők és a nemtermelők számaránya, de voltak népgazdaságunknak olyan területei is, ahol a nemtermelők számaránya növekedett.

Ha az állami és gazdasági vezetés él a kedvező feltételekkel, okul a múlt hibáiból és javítja munkáját, akkor az 1955. évi termelési tervünket és ennek alapján költségvetésünket maradéktalanul teljesíteni tudjuk, sőt új tartalékom kát, jelentős erőforrásokat tárhatunk fél szocialista építésünk számára.

Az ő tanításait követve valósította meg pártunk megbonthatatlan, szilárd egységét a néppel. „Csak az győz és tartja meg a hatalmat, aki hisz a népben, aki megfürdik a nép eleven alkotásainak forrásában.” Soha egyetlen párt, egyetlen vezető sem törődött annyit a nép gondjaival, gondolataival, alkotó erejével, mint a kommunista párt, mint Lenin. S a nép Leninnek is nagy-nagy szeretettel felelt a szeretetre, nagy-nagy bizalommal a bizalomra. A Putyilov-gyárban tett látogatása után írja róla az egyik munkás: „Valahogy váratlanul, a népből, a negyvenezres tömegből emelkedett a szószékre.., nem tudom, lehet-e szavakat találni, melyek visszaadnák azt a nagy hatást, azt a különös erőt, mellyel mindenkit lenyűgözött, aki hallgatta ... Amit Iljics mondott, az magával ragadott és gyújtott. Megszűnt a félelem, elment a fáradtság. És úgy tűnt fel, mintha nem egyedül Iljics beszélne, hanem mind a negyvenezer munkás, ki ülve, ki állva, ki ágaskodva mondaná el legbensőbb gondolatait. Úgy tűnt fel, mintha minden, ami a munkásokban volt, megszólalna Iljics hangján.”

L

enin dolgozta ki a pártról, a proletariátus vezető szervezetéről szóló tanítást. Meggyőző erővel bizonyította, hogy a párt ereje, egysége, a győzelem feltétele, enélkül nincsen forradalom, nincs szocializmus! „Csak azért — mondotta az intervenció leverése után —, mert a párt résen volt, mert a párt szigorúan fegyelmezett volt és mert a párt tekintélye minden igazgatási ágat és intézményt egyesített és mert a Központi Bizottság kiadta jelszóra tízek, százak, ezrek és végeredményben milliók mint egy ember vonultak fel és csakis azért, mert hihetetlen áldozatokat hoztak: csakis azért történhetett meg ez a csoda, amely megtörtént.”

A mi munkánk sikere is ebben van. Csakis azért tudta pártunk népünket a szabadság útjára vinni, mert éberen őrködött partunk tisztaságán, mert nem tévesztette el szem elől Lenin szavait: „Az elvi politika pedig az egyetlen helyes politika". Ez az elvhűség vezérli partunkat, amikor a nehézipart tartja fejlődésünk, további eredményeink alapkövének,

N

agy figyelmet szenteli a népgazdasági terveknek. „Nem lehet dolgozni, ha nincsen tervünk, mely hosszabb időszakra szól és komoly sikerre számít” — írta s óva intette a munkásosztályt attól is, hogy azt higgye, a sültgalamb egyszerűen a szájába repülhet. Harc, komoly harc kell az eredményhez. Le kell sújtani mindenre és mindenkire, aki gátolja, akadályozza a munkát, aki a más bőrén akar élősköcLni. „Pontosan és lelkiismeretesen kezeld a pénzt — írta — takarékosan gazdálkodj, ne lustálkodj, na lopj, a munkában a legszigorúbb fegyelmet tartsd: — ezek a jelszavak, melyeket joggal nevettek ki a forradalmi proletárok akkor, amikor a burzsoázia, mint a kizsákmányoló osztály ilyen jelszavakkal leplezte uralmát, most a burzsoázia megdöntése után, a pillanat aktuális és főjelszavai lettek."

Az egyik papírgyári munkás mondta a mi pártunk márciusi határozatával kapcsolatban: „Mintha odahívtak volna: ülj le, együtt csináljuk a határozatot. Ez gondoltam, mikor olvastam, Pedig hát nem voltam ott.”

E

gész pártunkat így veszi körül a magyar dolgozó nép. Érthető is ez. A márciusi határozat világosan leszögezi, mit kell tennünk a nép érdekeiért. Megmutatja a felemelkedés útját, ezért érezzük úgy mindnyájan, hogy ott voltunk, amikor kimondták: harcba kell indulni a magasabb termelékenységért, az önköltség csökkentéséért, a fegyelemért. S ott is voltunk. A párt minden lépése a népet szolgálja, tehát a nép legbensőbb, ki sem mondott kívánságait valósítja meg. S ez a lenini út!

S lenini út az is, amikor pártunk ismételten figyelmeztet bennünket a munkás-paraszt szövetség Jelentőségére, arra, hogy a paraszti felemelkedés egyetlen biztos útja a nagyüzemi mezőgazdaság, Lenin többízben elmondotta azt is, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének is a szilárd, fejlődő nehézipar az alapja, csak így lehet: ,,., .átülni a paraszti, girhes pórgebéről, a tönkrement paraszti országra szabott takarékoskodás gebéjéről arra a paripára, melyet a proletariátus akar, melyet lehetetlen nem akarnia.“ A szövetkezeti elv meghonosítását tartotta annak a végső lépésnek, amely a szocializmus felépítéséhez szükséges,

A

mi ütünk — a lenini út, S hogy nem térünk le róla, arra biztosíték szilárd, egységes pártunk, s annak, a marxizmust, a leninizmust hűségesen megvalósító vezetői!

Mafolcsi János, a Központi Vezetőség titkára:

X mezőgazdaság fejlesztése — a nehézipar fejlesztése mellett — hazánk szocialista építésének egyik fő kérdése

Mafolcsi János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára emelkedett szólásra. A földművelésügyi tárca költségvetéséhez szólt.

A beterjesztett 1955. évi állami költségvetésből kitűnik — mondotta, — hogy pártunk politikájának megfelelően kormányunk a szocialista ipar fejlesztése mellett az idén la jelentős összegek felhasználásával akarja előmozdítani a mezőgazdasági termelés fejlesztését.

Dolgozó népünk azt várja, hogy 1955-ben tovább haladjunk a mező- gazdaság fejlesztésének útján, s a határozatban lévő célkitűzéseknek megfelelően több kenyeret, húst, tejet, tojást termeljünk, mert népünk életszínvonala további emelésének, szocialista iparunk fejlesztésének ez elengedhetetlen előfeltétele. Éppen ezért a mezőgazdaság fejlesztése változatlanul pártunk politikájának középpontjában áll, s az a nehézipar fejlesztése mellett hazánk szocialista építésének ma is egyik fő kérdése.

Most, a jobboldali elhajlás által emelt akadályok elhárítása után erőinket a falun újra az 1953. decemberi határozat végrehajtására összpontosíthatjuk, amely — mondhatjuk — a termelőszövetkezeti mozgalom .fejlesztésére vonatkozó határozatokkal együtt továbbra is pártunk, kormányunk falusi pro- grammját képezi.

Ezután Matolcsi János rámutatott arra, hogy a gépek mennyiségének növelése mellett a kohó- és gépipari minisztériumnak, valamint az ipar mérnökeinek és munkásainak állandóan törekedniük kell a gépek tökéletesítésére, a teljesítőképesség fokozására, illetve a minőség javítására, amely ma még gyakran kifogásolható. Mezőgazdaságunknak a következő években a termelőszövetkezetek további növekedésével még több gépre lesz szüksége. Ez ismételten kidomborítja nehéziparunk fejlesztésének fontosságát. Azok, akik a nehézipart akarták háttérbe szorítani, lényegében a mezőgazdaságot is meg akarták fosztani a ve- rejtéfces paraszti munkát könnyebbé tevő, több és olcsóbb termelést elősegítő fejlett technikától.

Népi demokratikus államunk segítsége és iparunk szerepe azonban

nem korlátozódik csak a gépesítésre, hanem kiterjed a mezőgazdasági teimelés fejlesztéséhez szükséges összes anyagi, technikai feltételek megteremtésére- Külön ki kell emelni azt a sokszázmilldó beruházást, amelyet állami gazdaságaink, gépállomásaink, termelőszövetkezeteink megfelelő gazdasági épületék, istállók, magtárak, gépszínek és javító- műhelyek létesítéséhez kaptak és kapnak.

Ä nagy állami támogatás és a jobb munka kedvezően érezteti hatását a mezőgazdaságban, de a termelési színvonal egészében tavaly még nem emelkedett a kívánt mértékben Az elmúlt évben a talajerő pótlása folytán sok növény, átlagtermése ugyan jóval meghaladta az előző évben elért átlagokat, de a fejlett mezőgazdasági országokhoz, különösen a Szovjetunióhoz képest még most is igen alacsony színvonalon és drágán termelünk.

Most tavasszal különösen nagy gondot kell fordítani főleg a kukorica négyzetes — fészkes vetésére, a műtrágya fokozottabb használatára, valamint a jó növényápolásra, mert e területen, a burgonya-, kukorica-termelésben igen nagy lehetőségek vannak a hozamok növelésére.

Pártunk III. kongresszusa és a Központi Vezetőség márciusi határozata is rámutatott, hogy mezőgazdaságunk nagy elmaradottsága véglegesen akkor szüntethető meg és dolgozó parasztságunk felemelkedését is úgy tudjuk biztosítani, ha a mezőgazdaságban is a gépesített nagyüzemi termelésre térünk át, ha a kis- és középparaszti gazdaságok tömegei önkéntesen, saját meggyőződésük alapján termeilőszövetke- zeti gazdaságokba egyesülnek.

— Ezért támogatta pártunk és kormányunk eddig is nagyobb mértékben a termelőszövetkezeti gazdaságokat és ezért fog a jövőben is — amint ezt a költségvetés bizonyítja — még nagyobb politikai és gazdasági segítséget adni, hogy fiatal termelőszövetkezeteink gyorsan megszilárduljanak, virágzóvá, jövedelmezővé váljanak.

— Mindez nem azt jelenti, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott munka közepette

megfeledkezhetnénk a mezőgazdaság nagyrészét kitevő, több mint egymillió kis- és középparaszti gazdaságról. Ellenkezőleg, mint azt pártunk márciusi határozata kimondja, kormányunknak, s a mező- gazdaságot irányító szerveknek to- vábra is minden támogatást meg kell adni egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztságunknak termelése növeléséhez, s a kis gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásához. Fontos feltétele ez a mezőgazdaság fejlesztésére hozott 1953. évi decemberi határozat végrehajtásának.

A kulákok korlátozásából, a kis- parasztság fokozottabb védelméből és az egész dolgozó parasztság termeléséhez adott nagy állami támogatásból egyénileg gazdálkodó parasztságunk láthatja, hogy pártunk, munkásosztályunk a szocializmus építésében szilárdan támaszkodik a termelőszövetkezetek mellett a falu k i s paras zts á gár a, szegén ypar asztsá - gára és a középparasztsággal még jobban erősíti a szövetség szoros szálait. Ehhez hozzátartozik az is, hogy dolgozó parasztságunk lelkiismeretesen teljesítse állampolgári kötelezettségét a beszolgáltatásban és az adófizetésben egyaránt. A Földművelésügyi Minisztériumnak és a tanácsoknak elő kell segíteniök, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó harcban .összeková- csolódjék az egyénileg gazdálkodó parasztok és a termelőszövetkezeti parasztok tábora és kapcsolatuk napról-napra erősödjék.

Végül a Földművelésügyi Minisztérium feladatairól szólt, hangsúlyozva, hogy a minisztérium munkájának központjába kell állítani a térni elősző vetkezetek megerősítését s áUáSni vonalon kell Vezetnie a falu szocialista átalakítására irányuló szervező munkát.

— A termelőszövetkezeteik szervezeti, ^gazdasági megerősítéséhez, s a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez ez a költségvetés a szükséges anyagi eszközöket biztosítja — fejezte be szavait — se feladat megvalósítása állami és gazdasági szerveink valamint pártszervezeteink jó munkájától függ. így az országgyűlés elé terjesztett 1955. évi állami költségvetést helyeslem és elfogadom, (Taps.)