Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

4 - A Szolnokmegyei Néplap Levelezöujsá-ja.

levél nyomán

£gy

KÖZEL egy éve, 1954 júniusában Mikola Gergely karcagi dolgozó levelében javaslatot tett a téglagyárakhoz tartozó kubikgödtök kihasználására. — „Sok-sok gödröt lehetne hasznosítani úgy — írta —, hogy nemes fűzzel beültetjük, aminek igen nagy hasznát vehetnénk.’’

Mivel, szerintünk erre szakszerű választ a megyei tanács adhatott, a levelet átkiildtük a községgazdálkodási osztályra. Eltelt néhány hónap, a válasz azonban nem érkezett meg. Ezért megsürgettük. Elmúlt az év, levélírónknak azonban nem tudtunk feleletet adni. Ezév tavaszán a lapban is megírtuk, hogy az osztály hanyagsága miatt késünk a válasszal. Ekkor

B levelezők javaslatára

okát gazdagodott tartalmában, külső megjelenésében a lap a levelezők közreműködésével. A hosszú éveken keresztül egyre meghittebbé, elvtár- siasabbá váló kapcsolat során számos ötletet kapott a szerkesztőség arra vonatkozólag. hogyan lehelne még színesebb, érdekesebb a lap.

így született például legrégibb rovatunk, a .,Levelezőink írják". Rendszerint kivonatok ezek hosszabb levélből, melyet nem teljes egészében szánt közlésre az írója.

Hosszabb, kézzelfoghatóbb, a fontos közölnivalót magábafoglaló bíráló levelekből született a „Nem zörög a haraszt..c. rovatunk .Egyik legnépszerűbb rovata az újságnak, mert a leghatékonyabb is. Ha valamelyik szervet vagy mulasztást elkövető egyént pellengérre állít a levelező, biztos az erdmény, hogy a hibát orvosolják.

rről egyébként másik rovatunk ad hírt esetenként. Ezt „A Néplap elintézte" címen ismerték meg az olvasók.

Sok-sok helyről érkezett köszönet például „A falu kérdez — a Néplap válaszol" c. rovatunk hasznos írásaira.

írhatnánk még oldalszámra a számtalan javaslatról, kezdeményezésről, amely a levelezőktől indult el. Az említett néhány példa legyen buzdítás arra, hogy hűséges külső munkatársaink, a levelezők tartsák mindig szemüket a lapon és segítsék azt ezután is

derült ki, hogy a bejelentést tartalmazó levelet sem égen, sem földön (vagyis sem szekrényben, sem lomtárban) nem találják. Ezért írtak Mikola Gergelynek, hogy ismételje meg mondanivalóját. Az új levél beérkezése után úgy döntöttek, hogy az nem is a községgazdálkodáshoz, hanem az ipari osztályhoz tartozik. Ha nyolc hónapot várhatott az ügy, miért ne várhatna még néhányat — gondolták.

AZ IPARI osztálynál Szabó György vette kezébe az aránylag még sovány aktát, ö tovább küldte az E. M.- be, de ott bizonyára rangon alulinak tartották a válaszadást és azzal küldték visz- sza, hogy nem tudják, mely téglagyári gödrökről lenne szó (!). Végre a Mezőtúri

Nem árulok zsákbamacskát, de tüntetni sem akarok. Nem titok, hogy már nagyon sok levelemet és szatirikus versemet közölte a Szolnokmegyei Néplap, s a Jász-kun Kakas. A várt hatás egyetlen írásom után sem maradt el. Minden esetben intézkedés történt a hiányosságok kijavítására.

Sokat lehetne ezekről írni, de helyszűke miatt csak egy példát említek meg: 1953 nyárutolján egy hirtelen jött zivatar kidön- tött a tanácsháza előtt egy fát, mely összetörte a deszkakerítést, A roncsok 1954

Téglagyári ES adott választ a levélben foglaltakra. S minden hivatali dolgozó helyett Bíró elvtárs, a levél mezőtúri intézője megadta a kegyelemdöfést: „Mivel a szaktárs a Karcagi Téglagyár dolgozója, feltétlen elvárjuk, hogy a jövőben előforduló hasonló esetekben az üzem vezetőjének számoljon be elgondolásairól írta Mikola Gergelynek« Ml PEDIG feltétlen elvárjuk a megyei tanács dolgozóitól, a téglagyári ES« től, a minisztérium egyes beosztottjaitól és minden más hivataltól, hogy tiszteletben tartsák a Miniszter- tanács határozatát, amely a levelek gyors intézése mellett azt is kimondja: a dolgozóknak joguk van leveleikkel bárhová fordulni-,

év tavaszáig érintetlenül hevertek. Az 1954 március 7-i Jászkun Kakasban megbíráltam az illetékeseket.

Másnap beutaztam Szolnokra, s a tanácselnök elvtárs is velem utazott. —« Hová, milyen ügyben? —» kérdeztem. — A TÜZÉP- hez megyek faanyagot vásárolni — válaszolta mosolyogva.

Két nap elteltével az utolsó szeg beveréséig készen állott a kerítés. Én boldog voltam, hogy a hibát kijavították.

EGYED JÁNOS Kőtelek

LEVELEZOMOZGILMUNK HÍREI

?

Ebben az évben 2996 le« vél érkezett szerkesztősé« günkbe. Legkevesebbet a tiszafüredi, legtöbbet a szolnoki és jászberényi já-i rásból küldtek dolgozóinki

ÁPRILIS 16-án, szómba« ton délelőtt 9 órakor a ti« szafüredi járás Néplap le« veiezői részére a járási ta« nács nagytermében érte« kezletet tartunk. Kérjük levelezőinket, jöjjenek el* s mondják el észrevételei« két a lappal kapcsolatban« Beszéljenek községük, mun« kahelyük eredményeiről, s az esetleges problémákról.

AZ ELMÚLT héten Ken« deresen a Népkörben olva« sóankétot tartottunk; A je« lenlevők bírálták a fegy- verneki gépállomás azon dolgozóit, akik nem tettek eleget a szerződésben vál« lalt kötelezettségeiknek.

»Itt a legújabb Néplap« címmel brosúrát adtunk ki. Ebben ismertetjük, ho« gyan készül az újság. Kik« ről és kiknek írjuk a la« pót. Néhány levelezőnk ké« pe is látható a kis lapban« melyet a népnevelők juttatnak el olvasóinkhoz.

CS. PAPP MIHÁLYNÉ jászkiséri lakos levelére február 15-e óta nem válaszolt a megyei begyűjtési hivatal, özv. Mező Imréné tiszasasi levélírónknak a kunszentmártoni tanács pénzügyi osztálya március 12-e óta nem adott választ. Kollár János cibakházi olvasónk is hiába várja a MÉSZÖV illetékesének válaszlevelét. Február 28-a óta nem került rá a sor. Nem tudjuk miért?

Jó levelezői munkájukért könyvjutalmat kapnak

Ifj. Orosz Pál Szolnok Cukorgyár, Fürj Julianna Kisújszállás DISZ., Kovács Valéria Martfű Állami Gaz« daság, Ádám István Mező« túr, Zima József Beseny« szög. Egyed János Kőtelek« Petőfi tsz., Szombati József Szolnok Fütőház, Borzák Lajos Jászapáti Gimná« zium, Nagy Elemér Ujszász« Szabari László Jászapáti« Szendrő Balázsné Kungya« lu, Táborosi Ferenc Csépa« Tanács, Györkesz István. Homok Bátorszöllő, R. Tótb Ferenc Törökszentmiklós« Varga Julianna Tószeg, Fű« tő Joáchim Tiszaroff, özv« Pető Béláné Nagykörű Pe« tőfi tsz. Csömör János Szolnok Járműjavító, —* Tőrös István Kisújszállás Uj Elet tsz. Csótó Géza Turkeve Vörös Csillag tsz« Kislaki Gyuláné Cserke« szöllő, Császtvai István Jászberény Tanítóképző,

'hé&dny. dió. a, fadi-lfcun '^Cakód’iói

A szerkesztőségnek az a tapasztalata, hogy az olvasók szívesen veszik kezükbe a Jász-Kun Kakast, a lap szatirikus mellékletét. Nemcsak azért, mert ötletes karikatúrákkal, s humoros írásokkal pel« lengórre állítja a hibákat, mindennapi életünk fonók« ságait, hainsm azért is, mert Segíti a dolgozók ügyei« nek, javaslatainak intézését. Erre nem egy példát lehetne felsorolni. ,

Minden héten sok levél érkezik a Jász-Kun Kakashoz is. Az olvasók az általuk tapasztalt hibákra hívják fel a figyelmet s gyakran karikatúra ötleteket is mellékelnek írásukhoz. Nem is olyan régein a szol« noki autobuszközlekedésről jelent meg olyan karikatúra-sorozat, melynek igen jó ötletét a Papírgyár dolgozói küldték be.

Erre a tevékeny segítségre szüksége van a Jász- Kun Kakasnak. A „több szem többet lát" elve szerint az olvasók leveleivel, javaslataival, ötleteivel érdekesebb lesz, tartalmában gazdagodik s így jobban szolgálja a dolgozók érdekeit. Küldjenek hát levelezőink, olvasóink ötleteket a Jász-Kun Kakasnak.

S küldjenek a Kakas másik oldalának, a „Móka, játék, szórakozásinak is. írják meg, mit szeretnének leginkább olvasni a divatról szóló rovatban, érdekes-e a keresztrejtvény, a képrejtvények? A gyermekek számára mit tartanának szükségesnek ezen az oldalon?

Hűséges munkatársunk írja

c71 lnők me qge i Olípiap

LEVELEZŐUJSÁGJA

NT

Levelezömozgalmunk 10 esztendeje

int mindenütt, a sajtó terén is döntő változásit hozott az 1945-ös esztendő. Amíg a múlt újságjai a tőkésiek érdekét szolgálták a dolgozók kizsákmányoláséra, — a demokratikus sajtó a munkások, dolgozó parasztok és kisemberek támasza, segítője, nevelője. Politikai felvilágosítást nyújt s bevonja a dolgozókat is a lap szerkesztésébe a leveleken ke- resatül.

Többszer levél érkezik egy óv alatt a szerkesztőségekhez. A Szolnokmegyei Néplap az elmúlt évben 11.2Ö0 levelet kapott. Ezekben a megye minden területéről, üzemi és termelőszövetkezeti dolgozók, egyéni 5 parasztok és értelmiségiek, tanárok és diákok egyaránt

• • beszámolnak életük eseményeiről, az eredményekről

■; és hiányosságokról. i

A vezKtők csak úgy végezhetnek jó munkát, ha ismerik a dolgozók kívánságát, meghallgatják javaslataikat, s ha probléma adódik, segítséget adnak a megoldásához. Szerkesztőségünkhöz sokan fordulnak levélben, vagy személyesen tanácsokért, felvilágosításért. Számosán mondják el azokat a hibákat is, amelyek akadályozzák az előrehaladást, a tervek teljesítését. i

Z^somor János, a szolnoki Járműjavító Vállalat dolgozója is egyike azoknak a szorgalmas levelezőknek, — akik fáradságot nem ismerve, mindenkor az időszerű kérdésekről tájékoztatnak bennünket.

Kolhári Zoltán a Tisza Bútorgyárból küld értékes tudósításokat. Számos panasz elintézésére kérte meg szerkesztőségünket. Bátran megírja a munka végzé- :: sét akadályozó hiányosságokat.

Mező Imre a Törökszentmiklósi Mezőgépgyárból,

5 Papp Bála a Mezőtúri Pamutszövőből, Nagy Jó• • zsef a MÁV szolnoki pályaudvar dolgozóinak munkájáról ír részletesen. ]

T

ermelőszövetkezeteink is hatalmas fejlődést értek el. Munkásosztályunk áldozatvállalása, hősi • munkája nyomán évenként mindig több traktort, kombájnt és mezőgazdasági kisgépet tud kormányzatunk « a mezőgazdaságnak juttatni. Termelősziövetkezieti tag- :: jaink túlnyomó része a feladatok jó elvégzésével kö- :: szőni meg a róluk való gondoskodást. Féldál mutatnák 1 a munkában, ahogy erről levelezőink is beszámolnak. Adám Károly, a mezőtúri Szabad Nép tsz agTomómusa megdicsérte levő1 ében azokat a tagokat, akik a rizsgát építéséből kivették részüket, özv. Pető Béláné a nagykörűi Petőfi tsz asszonyainak helytállásáról írt, ifj. Pusztai Lászlómé a jászteleki Alkotmány tsz eredimé- ■ nyélről tájékoztatja szerkesztőségünket.

Azt kérjük levelezőinktől, — munkásoktól, ter- ^ meiőszövetkezeti és egyéni parasztoktól, értelmiségiektől és diákoktól egyaránt, — hogy munkájukban legye- :: 5 nek mindannyian példamutatók és jó munkára ser- 4 kentének másokat is. Népszerűsítsék az élenjárókat.

igyel jenek fel még éberebben a hibákra. Bírálják meg bátran és következetesen a fegyelme- | zetieneket, a társadalmi vagyon tékozlóit. s azokat is, akik nem törődnék az emberekkel, munkakörülmé- •: nyeikkeJ.

Levelezőink akkor dolgoznak jól a KV. márciusi határozata megvalósulásáért, ha írásaikkal mindig a soronlevő föladatok elvégzésére buzdítják az olvasókat, ugyanakkor megmutatják, hogy maguk is helytállnak munkaihelviükön.

Május elsejét is munkasiherekkel akarjuk ünnepelni

napi

ményben volt részük a Járműjavító dolgozóinak április 2-án. Munka után mindenki az ünnepi pártnapra sietett, ahol méltattuk április 4. jelentőségét; Büszkén és boldogan tekintettünk vissza 10 év eredményeire. — Üzemünk dolgozói munkahőstettekkel, a terv pontos teljesítésével köszöntötték ezt a napot. Tudjuk, hogy a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével, s minőségi munkával teremthetünk még boldogabb jövőt magunknak.

Kocsiosztályunk negyedéves tervét 34 teherkocsi fővizsgával szárnyalta túl. Erre annál is inkább büszke vagyok, mert ezen az osztályon a csere javító in- tézőcsoportvezetőjeként dolgozom. Nekem külön öröm és boldogság brigádjaink jó eredménye. Az alvázasok közül a Dobó-brigád 161, a Lendvai-brigád 152 százalékra teljesítette negyedévi előirányzatát. Olyan brigád pedig egy sincs, amely megszabott munkáját el ne végezte volna.

Szántú Ferenc elvtárs munkáját is meg kell

említenem, aki kb. 4 hónap óta brigádvezető. Munkatársai addig rendszerint adósak maradtak tervük teljesítésével. Most a fel- szabadulási műszakban 146 százalékos teljesítménnyel tűntek ki. Méltó módon készült nagy ünnepünkre Huszár Jánosné kenőpárnavarró is, aki 140 százalékot teljesít és munkamódszerét többeknek átadja. S hcsz- szan sorolhatnánk még azoknak a nevét, akik minden erejükkel dolgoztak a felszabadulási műszak sikeréért. Adott szavunkat teljesítettük, ezért a legszorgalmasabbak az ünnepi pártnapon jutalmat ksp- tak.

Hős pártunk iránti ragaszkodásunkat azzal is kinyilvánítottuk, hogy szinte mindannyian zászlókat lengetve, ünnepi díszbe öltözve vettünk részt a 4-i felvonuláson.

Most már ünnep után vagyunk, de karunk nem lankad. Ismét azért fáradozunk, hogy a következő negyedév végén, sőt előbb, május 1-én is ilyen sikerekről adhassunk számot népünknek, a szerkesztőségnek.

CSÖMÖR JANOS üzemi levelező Szolnok, Járműjavító

Nem mindenesefl sajtó a mezőgazdasági tudományt is fejleszti

Y öbb szaklapja van a

1 magyar mezőgazdaságnak. Ezek azonban csak havonta, vagy félhavonként jelennek meg és országos témákat ölelnek fel.

Szükséges azonban a folyó munkákkal, a szakmai kérdésekkel időszerűségük szerint sűrűbben és helyi vonatkozásban is foglalkozni. Nagy segítséget nyújt ebben a mezőgazdaságnak a Szolnokmegyei Néplap, mert időszerűségük szerint a szakmai cikkeknek is helyet ad. így kerültem én is a Néplap levelezői, cikkírói sorába.

Nagy Béla munkatársammal 1947 őszén 3 kát. holdon indítottuk meg a Karcagi Növénynemesítő Telep működését. 1949 tavaszán már 490 holdra bővült a Karcagi Kísérleti Gazdaság és benne a növértynemesitő részleg, Ma már 2287 kát,

hold gazdaságunk területe. A napokban újból erősödtünk. Uj nevünk: Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet lett.

Többéves munkánk főbb eredményei közé tartozik a „karcagi" szegletes lednek fajta előállítása, valamint a volt alcsúti 21. számú, elismerést nem kapott rég' fajtajelölt továbbnemesilés': és a „karcagi 21” őszi búzafajta név alatti elismerése.

Kis létszámunk melleti is igyekeztünk a növénytermelésben minőségi vetőmaggal, az állattenyésztésben kiváló tenyészállaU lokál, valamint új módszerek elterjesztésével, tapasztoiat- cserékkel, szakmai előadásokkal is segítségére lenni Szolnok megye és az ország mezőgazdaságává k.

VEZERÉNYI ERNŐ vezető kutató Karcag