Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

193S április 6. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 A szocialista tábor országainak népei mélységesen bíznak saját erejükben,kimeríthetetlen erőforrásaikban K. J. Vorosilov elvtárs beszéde az operaházi díszünnepségen Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa és kor­mánya, és az egész szovjet nép ne­vében forró üdvözletemet és jókí­vánságaimat adom át önöknek és az önök személyén keresztül az egész magyar népnek, nemzeti ün­nepük, Magyarországnak a hitleri megszállás alól való felszabadulása és a népi hatalomnak országukban való megalakulása tízéves évfor­dulója alkalmából. Tíz évvel ezelőtt a hős szovjet hadsereg a fasiszta hordák üldözé­se során a szolgaságba döntött Ma­gyarország területére lépett és 1945. április 4-én befejezte a hitleri had­seregek szétzúzását, és Magyaror­szágnak a német fasiszta megszál­lók uralma alól való felszabadítá­sát. Ez az esemény fordulópont volt a magyar nép életében. Sok évszázad folyamán a szabad- ságszerető magyar nép rendkívüli hősiességgel és bátorsággal harcolt nemzeti függetlenségéért és sza­badságáért a török, osztrák—német és más idegen hódítók ellen. Mégis, a magyar nagybirtokosok és tőké­sek bűnös politikája következté­ben — akik nem egyszer elárulták nz ország nemzeti érdekeit — a nép törekvései nem valósulhattak meg. Még az első világháború után is. amikor Magyarország formailag önálló állammá vált, a valóságban megmaradt hűbéri függőségben a nagy imperialista hatalmaktól. A magyar nép egész történelme során először csak akkor kapott tényleges lehetőséget valóban füg­getlen, önálló államának megalakí­tására, amikor a szovjet hadsereg kiűzte Magyarországról a fasiszta megszállókat; A szovjet hadsereg, amely mint felszabadító hadsereg lépett Magyarország területére, a ma­gyar népnek teljes szabadsá­got nyújtott, hogy úgy rendez­ze be életét, ahogy akarja, olyan társadalmi és politikai rendszert létesítsen, amelyet legmegfelelőbbnek tart a ma­ga számára. A magyar nép mindörökre le­számolt a tőkések és nagybirtoko­sok politikai és gazdasági uralmá­val, saját kezébe vette az államha­talmat, és népi demokratikus rend­szert hozott létre. A népi demokratikus magyar állam megteremtése ily módon nemcsak a magyar nép nemzeti függetlenségéért vívott évszázados harcának győzelmes befejezése volt. hanem a magyar történelem úí korszakának, a népi demokrácia és a szocializmus alapjai építése korszakának kezdetét is jelentette. építése fokozott fontosságot nyer. Folytatnunk kell mindazokat a tend szabály okát, melyeikkel az egyénileg dolgozó parasztok terme­lését és jövedelmét emelni tud­juk, de egyidejűleg az önkéntes­ség elvéinek szigorú betartásával újra erősítenünk kall a termelő- szövetkezeteket. Á szovjet emberek, mint a világ valamennyi szabadságszerető népe, őszinte örömmel és mély megelé­gedéssel üdvözölték a dicső magyar nép ezen történelmi jelentőségű győzelmét. (Nagy taps.) Elvtársak! Több mint tíz évvel ezelőtt, 1944. december 21-én, Ma­gyarország Ideiglenes Nemzetgyű­lése az éppen akkor felszabadított Debrecenben tartott első ülésén a magyar néphez szóló szózatában ki­mondotta: »•Tudva tudjuk: lesz magyar fel­emelkedés! A bizton eljövendő eres. boldog Magyarország alapjait akarjuk lerakni; Független Ma­gyarországot akarunk!-» A magyar népnek ebben a fel­hívásban kifejezett kívánságai megvalósultak! Az azóta eltelt ti/ esztendő az ország valódi felemel­kedésének és újjászületésének, mély gazdasági, politikai és kulturális átalakulásoknak, Magyarország igazi felvirágzásának tíz éve volt Magyarország életében e tör­ténelmi évtized legfontosabb eredménye, hogy a politikai ha­talmat a munkásosztály által vezetett nép vívta ki, megszilárdult az ország igazi füg­getlensége és szuverénitása, meg­erősödött a népi demokratikus rendszer, nagy sikerek születtek a szocializmus alapjainak építésében. A magyar nép felszabadulása első napjaitól kezdve a munkásosztály vezetésével, élén a munkásosztály pártjával, harcot indított a nép­gazdaság helyreállításáért és az or­szág demokratizálásáért. Az új népi hatalom igen fontos cse­lekedete volt a földreform, amely valóra váltotta a földnélküli és kis- parasztok százezreinek évszázados álmát. A földreform, amelynek megvalósítása során felszámolták a feudalizmus maradványait és a nagybirtokos osztályt, óriási törté­nelmi jelentőségű esemény volt. A földreformért vívott küzdelemben megerősödött a munkásosztály és a dolgozó parasztság harci szövetsé­ge, amely a népi demokratikus rendszer szilárdságának és megin- gatnatatlanságának alapja. Nehéz túlértékelni a magyar dol­gozók önfeláldozó munkáját ame- Ivet népgazdaságunk helyreállítása érdekében végeztek. A hitleri hor­dák kifosztották az országot, szá­mos várost és falut romhalmazzá változtattak. Csak a szovjet hadse­reg gyors előnyomulása akadályoz­ta meg a hitleristákat abban, hogy Magyarországot pusztasággá változtassák, hogy megfosszák a magyar embereket hailékuktól és kenyerüktől, hogy teljesen romba- rlöntsék az önök gyönyörű főváro­sát, Budapestet; Az idei népgazdasági tervnek különös jelentőséget kölcsönöz az, hogy kiindulópontja az új, a má­sodik ötéves tervnek. A munkások, mérnökök, technikusok, alkalma­zottak, egyéni és szövetkezeti pa­rasztok ez évi odaadó, jó mun­kája jelentékeny részben elősegíti népjólétünk további fokozását, bé­kénk jövendő védelmét Magyarország népgazdaságának helyreállítása és további fejlődése d népellenes erők ádáz ellenállása közben ment végbe. Az ellenség azt jósolta, hogy a magyar népgaz­daság helyreállításához sok évti­zedre lesz szükség és csak abban az esetben valósítható meg, ha Ma­gyarország segítséget kap az ame­rikai milliomosoktól. Ezek a jósla­tok azonban nem igazolódtak be. A magyar dolgozók sikeresen le­győzték az összes nehézségeket és nemcsak újjáépítették népgazdasá­gukat. hanem szocialista alapon at is szervezték iparukat és közleke­désüket; A rési Magyarország, mint isme­retes. elmaradt agrárország volt gyengén fejlett iparral, melynek jelentős részét a külföldi tőke tar­totta kezében; A magyar nép rövid idő alatt felszámolta az ország ipari elma­radottságát. Elég csupán arra em­lékeztetni, hogy a második világháborút meg­előző húsz év alatt a régi Ma­gyarország egész gyáripari ter­melése csak 20 százalékkal nö­vekedett, a népi demokratikus rendszer első évtizede alatt vi­szont az ipari termelés a há­ború előtti színvonal három­szorosára emelkedett, vagyis az átlagos évi növekedés nem 1 százalék volt, mint a régi Ma­gyarországon, hanem teljes 30 százalék. Magyarország iparilag elmaradt agrárországból fejlett szocialista iparral rendelkező országgá vált; Sikeresen fejlődik a szocialista népgazdaság alapja, a nehézipar és annak szíve, a gépipar. A szén-, olaj- és villamosenergia-termelés öt év alatt kétszeresére emelkedett. Több mint kétszeresére nőtt- a gé­pek, az acél és hengerelt vas, az alumínium és más igen fontos anyagok termelése. Egész sor új iparág jött létre, amelyek a hábo­rú előtt egyáltalán nem léteztek. Elsajátították az ország népgazda­sága szempontjából igen fontos új gépek és bonyolult gépi berendezé­sek gyártását. A magyar nép hősi munkája nyomán új ipari közpon­tok keletkeztek, tucatjával épültek új Ipari üzemek. _Az ország iparának sikeres fej­lődése megteremtette a mezőgas- daság új, haladó, szocialista alapon való gyors felemelkedésének összes előfeltételeit; Kétségtelen, hogy a Magyar Nép- köztársaság a népi hatalom évei­ben bizonyos sikereket ért el a mezőgazdaság terén is. Ugyanak­kor a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa helyesen mutatott rá a mezőgazdaság további felémel- kedésének szükségességére, és azt se, népjólétünk emelése annál si­keresebb lesz, minél egységesebben tömörül az egész dolgozó nép pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré! Tegyük megbonthatatlanná pártunk, kormányunk és népünk egységét! (Hosszantartó taps.) További sikereink és győzelmeink alapja a jövőben csakúgy, mint a felszabadulás óta eltelt tíz eszten­dő alatt, hogy még jobban elmé­lyítsük, tovább szilárdítsuk és még bensőségésebbé tegyük kapcsola­tainkat, hazánk felszabadítójával a küemcszázmilliós, szocializmust építő tábor vezetőjével, a világbé- ke-harc zászlóvivőjével, a kommu­nizmust építő Szovjetunióval. (Taps.), valamint a népi demokra­tikus országokkal, s mindazokkal akik világszerte küzdenek az im­perialista háborús gyujtogatók el­len _ függetlenségükért, szabadsá­gukért, jobb jövőjükért, a békéért Éljen és erősödjék dolgozó nő­ttünk harcedzett, kipróbált vezető­je: a Magyar Dolgozók Pártja (Nagy, ütemes taps.) Éljen és viruljon dolgozó népünk szilárd állama, a Magyar Népköz­társaság! (Nagy taps.) Éljen, virágozzék és erősödjél' felszabadítónk és támogatónk: a hatalmas Szovjetunió! (Hosszantar­tó, nagy taps.) Éljen az örök, megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! (Hosz- szantartó, viharos taps. Az opera­házi ünnepség részvevői perceken át ünnepük felszabadulásunk nap­ját. a felszabadító, dicső Szovjet­uniót, a győzelemröl-győzelemre vezető nagy pártunkat..) Ezután a hazánk felszabadulá­sának tizedik évfordulójára Buda­pestre érkezett kormányküldöttsé­gek vezetői mondottak üdvözlő be­szédet, elsőnek K. J; Vorosilov elv­társ. a feladatot tűzte ki, hogy a legkö­zelebbi években jelentős mérték­ben emelni kell a gabona, hús, zsír és más, az ország növekvő szük­ségletei kielégítéséhez szükséges termékek termelését. Ennek az igen fontos népgazdasági feladatnak a sikeres megoldása Magyarország egész lakosságának elsőrendű érde­ke. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági termelés növelése az egyéni pa­rasztgazdaság lehetőségei igen kor­látozottak. A nagyüzemi szocialista mező­gazdasági termelésnek, amely lehetővé teszi a modern gépi technika és a mezőgazdasági tudomány vívmányainak teljes mértékű kihasználását, vitat­hatatlan előnyei vannak az egyéni parasztgazdasággal szemben. Ezt igazolták nem­csak a szocialista építés tör­ténelmi tapasztalatai a Szov­jetunióban, hanem maguknak a magyarországi élenjáró me­zőgazdasági termelőszövetkeze­teknek tapasztalatai is. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormá­nya helyesen azt tartja, hogy a mezőgazdasági termelés igazi fel­lendülése és felvirágzása csak a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése alapján érhető el. Élenjáró magyar parasztok már nem sokkal a földreform után megalakították az első mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket, mert úgy látták, hogy az egyetlen út — nem csupán a jómódú élet, hanem növekvő szellemi szükségleteik ki­elégítése felé is — a közös mun­kán keresztül vezet. A közös gaz­dálkodás eszméje azóta mély gyö­kereket eresztett a magyar falun. A közös gazdálkodás előnyeinek láttán ma már a magyar parasz­tok százezrei egyesültek termelő- szövetkezetekben, amelyek az álla­mi gazdaságokkal együtt az ország egész szántóterületének egyharma- dát foglalják el. Saját tapasztala­tuk alapján győződtek meg arról, hogy a társas gazdálkodás az egyé­ni gazdákodással szemben a mező- gazdaságban a növénytermesztés terén lényegesen magasabb termés- eredmények, az állattenyésztés té­réin magasabb hozamok elérését biz­tosítja. Amikor a Magyar Dolgozók Párt­ja és a népi kormány elsőrendű je­lentőséget tulajdonít a termelőszö­vetkezetek fejlesztésének és min­den szükséges intézkedést megtesz azek gyarapítására, ugyanakkor segíti a szövetkezetbe valamely okból még be nem lépett, egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokat abban, hogy emeljék mezőgazdasági termelésük szín­vonalát az egész nép érdekében. A mezőgazdaság felemelkedése 39 szocialista átszervezése felada- : a inak megoldásában egyre nagyobb szerepet játszanak a gépállomások, amelyeknek száma évről évre nö­vekszik. Az ország mezőgazdasága ;okezer traktorral, kombájnnal és más korszerű mezőgazdasági géppel rendelkezik. A szovjet nép forrón kívánja a nagyar dolgozóknak, hogy sikere­den oldják meg a mezőgazdaság sokoldalú és gyors fellendítésének aem könnyű, de nemes feladatát. Taps.) Blvtársak! Az elmúlt évtizedet a nagyar dolgozók anyagi és kulturá­lis színvonalának jelentős emelke- iése jellemzi. A Magyar Dolgozók Pártja és a magyar kormány fárad­hatatlanul gondoskodik a nép jólé- ének emeléséről, és ennek eredmé- ryeképpen az országban megszűnt i munkanélküliség, a régi Magyar- ország igazi átka, eltörölték a há­borús évek örökségét, a jegyrend- ■zert, rendszeresen csökkentik az élelmiszerek és közszükségleti cik­kek árait, nő a munkások és alkal­mazottak reálbére, valamint a dol­gozó parasztok jövedelme. Egyre szélesebb méreteket ölt a lakás­ép ítkezás, A város és a falu dolgozói jó­létének emelése, növekvő anya­gi és kulturális szükségleteik kielégítése, a népi hatalom igen fontos feladata. Teljes határo­zottsággal ki kell azonban hang­súlyozni, hogy ez a feladat csak a bővített szocialista újrater­melés és a munkatermelékeny­ség minden módon való emelése alapján, a további szocialista iparosítás alapján oldható meg sikeresen. A dolgozók életszínvonalának emelése, a mezőgazdaság fellendí­tése és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak további fejlesztése elképzelhetetlen a nehézipar szün­telen fejlesztése nélkül. A nagy Lenin, mint ismeretes, arra tanított, hogy „a szocializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar íehet, mely a mezőgazdaság átszervezésére is képes1’. Minden eltérés a nehézipar elsődleges fejlesztésének lenini— sztálini elvétől elkerülhetetlenül az egész népgazdaság aláásásához ve­zet. Meggyengíti az ország gazda­sági erejét és védelmi képességét A magyar munkásosztály legko­molyabb feladatát a munka terme­lékenységének minden módon való emelésében látja. „A munka, terme­lékenysége — mint nagy tanítónk, Lenin mondotta —•, ez végered­ményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából.“ A munka termelé­kenységének fokozatos emelkedése nélkül a szocializmus végső győzel­me elképzelhetetlen. A Magyar Népköztársaság nagy sikereket ért el az új, tartalmában szocialista, formájában nemzeti kul­túra fejlesztése terén. Magyaror­szág történelmében először vált a kultúra és művészet a széles nép­tömegek kincsévé. A Horthy-tend- szer és a monarchia uralmának ide­jén a főiskolák kapui lényegében zárva voltak a dolgozók előtt. Ma az egyetemeken és az ország többi főiskoláin a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség gyermekei tanulnak. A magyar főiskolai hall­gatók száma 1938-hoz képest meg­négyszereződött. Növekszik az új. a népbőljött és vele elválaszthatatla­nul összeforrott értelmiség. A szo­cializmus építésének közös mun­kájában elfoglalták méltó helyüket a régi értelmiség képviselői is, akik minden erejüket népük szolgálatá­ba állítják. örvendetesek a magyar tudósok, írók, színészek, festők, szobrászok, zeneszerzőik sikerei. A magyar kultúra kimagasló képviselőinek művei széles kör­ben ismeretesek országunkban és méltán örvendenek a szovjet nép körében tiszteletnek és sze­retetnek. Elvtársak! A népi hatalom dicső évtizedének eredményeit összegez­ve, megelégedéssel kell megállapí­tani, hogy a szocializmus győzel­méért vívott harcban egyre erősö­dik a párt és a nép egysége. A Ma­gyar Dolgozók Pártja, a magyar nép kipróbált és harcokban edzett vezetője, a nép osztatlan bizal­mát és forró szeretetét élvezi. (Taps.) A magyar nép erkölcsi és politikai egységének és összefor- rottságának megszilárdítása, a munkásosztálynak pártja köré való tömörülése záloga a népi demokra­tikus rend megingathatatlanságá- nak és a szocializmus győzelméért folytatott harc további sikereinek. Ismeretes, hogy a szocialista épí­tés számo6 nehézséggel és akadál­lyal járt és jár. Ezeknek a nehézsé­geknek a leküzdésével, a hibák és hiányosságok bátor feltárásával, ha­tározottan elejét véve a marxizmus —leninizmustól való bármilyein el­hajlásinak, a Magyar Dolgozók Párt­ja biztosan vezeti az országot to­vábbi győzelmek felé. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének nemrég megtartott ülése, mint ismere­tes, megvitatta a politikai hely­zetet és a párt feladatait. Az ülés határozatai mélyrehatóan elemezték az ország gazdasági helyzetét, nemcsak megjelöltek az eredményeket, hanem fel­tárták a szocialista építésben mutatkozó hibákat és hiányos­ságokat, és helyesen határoz­ták meg a hibák kijavításához szükséges intézkedéseket és a népi demokratikus rendszer további erősítésének és fej­lesztésének feladatait. Az ülés határozatai nemcsak a párt, hanem az egész nép egy­hangú támogatásával találkoztak, ami arról tanúskodik, hogy ezek a határozatok megfelelnek az egész ország alapvető érdekeinek. A Szovjetunió Kommunista Pártja a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésének határozataira úgy te­kint, mint a testvérpárt harci programmjára a jelenlegi sza­kaszban. (Nagy taps.) Nem lehet kételkedni abban, hogy a magyar nép. pártjának, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának és a párt (Folytatás a 6-ik oldalon) A szocialista építés sikeres folytatásának döntő feltétele pártunk sorainak megbonthatatlan egysége és szilárdsága Ezek a feladatok megkövetelik az éberség fokozását, a kárte­vők, a rendbontók, a szabotá­lok leleplezését és ártalmat­lanná tételét. Az elmúlt tíz év tapasztalatai mu­tatják, hogy valahányszor dolgozó népünk új, nagy feladatok meg­oldásához fog, az ellenség is ösz- sz eszedi megmaradt erejét, és igyekszik gátolni, hátráltatni cél­kitűzéseink megvalósítását. Ebben teljes erővel, a legkülönbözőbb formában támogatják a nyugati imperialisták, a háborús gyujtoga­tók. Az elmúlt másfél esztendő alatt megnőtt az ellenséges, a jobb- o’dali elemek bátorsága és aktivi­tása. Ez is parancsolóan megköve­teli tőlünk a fokozottabb ébersé­get, a bátor kommunista kiállást, és minden ellenséges megnyilvá­nulás azonnali határozott elutasí­tását és visszaverését. A megerő­södött jobboldali elhajlás elleni harc fokozását pártunk Központi Vezetőségének plénuma éppen ezekben a hetekben tűzte napi­rendre. Egész dolgozó népünk lei­kies helyesléssel fogadta, hogy ezen a téren is határozottan, keményen lépünk M. (Nagy taps.) A szocialista építés sikeres foly­tatásának, békénk megvédésének dolgozó népünk anyagi és kulturá­lis életszínvonalának döntő felté­tele és záloga pártunk sorainak megbonthatatlan egysége és szi­lárdsága. Példamutatással, áldozat- készséggel. vasfegyelemmel és a dolgozó nép ügyének odaadó szol­gálatával pártunk köré az eddigi­nél szorosabban kell felsorakoztat­ni hazánk vezető erejét, szocialista államunk derékha­dát, a harcedzett, kipróbált, fe­gyelmezett munkásosztályt, és még szilárdabbra, szorosabbra kell fűznünk népi demokratikus államunk alapját: a megbont­hatatlan munkás-paraszt szö­vetséget. Fejlesztenünk és erősítenünk kell a Hazafias Népfrontot mint az ösz- szes békeszerető, demokratikus, ha­ladó erők legszélesebb összefogá­sát. A párt és a nép összeforrottsá- ga a párt erejének és legyőzhetet­lenségének alapja! A béke megvé­dése, a szocializmus további építé­(Rákosi elvtárs beszédének folytatása a 4-ik oldalról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom