Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

1953 március 3.

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

3

VISSZA A FALURA

A furkevei Vörös Csillag tsz-ben hasznosítja tapasztalatait

Néhány napja uj titkára van a túrfcevei Vörös Csillag tsz. párt- szervezetének. Gönczi Lajos elvtárs, a szolnoki járási pártbizottság volt mezőgazdasági osztályvezetője. Éveken át a tűnkével Harcos tsz-ben irányította az egyik növénytermelési brigádot. 1952-ben pártiskolát végzett, ezután került a járási pártbizottságra. Két és fél éven át becsülettel ellátta a rábízott feladatot, nagy gyakorlatra tett szert a termelőszövetkezetek fej lesz tésében, megerős í tésében.

A párt hívó szavára falusi munkára felentkezett

A pártiskolán és a politikai munkában gyűjtött ismereteit hasznosítja most a Vörös Csillag tsz-ben. A több mint 8.000 holdas gazdaságban nagy szükség van az erős- kezű, határozott vezetésre, a párt ellenőrzésre, a párt és gazdasági vezetés megfelelő együttműködésére.

A szövetkezet kommunistái bizalommal és szeretettel fogadták, s a pár nappal ezelőtt tartott taggyűlésen egyhangúlag meg is választották Gönczi elvtársat. Szinte valamennyien ismerték még abból az időből, amikor a Harcos tsz. bri- gádvezetőjeként a Vörös Csillag tsz- be is gyakran ellátogatott.

Néhány nappal ezelőtt felkerestük Gönczi elvtársat. Mondja el, milyen érzésekkel, elhatározással fogott munkához, a tsz-ben. — „Talán azzal kell kezdenem, — nagy örömmel tölt el, hogy Szolnok megye legnagyobb termelőszövetkezetének,

az országoshtrű Vörös Csillag tsz-nek titkára

lehetek. Mig a járási pártbizottságon dolgoztam és a szolnoki járás párszáz holdas szövetkezeteit látogattam, akor is gyakran összehasonlítottam az ottani arányokat a szövetkezeti város arányaival. Mennyivel szervezettebb és eredményesebb itt a munka, s mennyivel jóban bebizonyosodik a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. Ezzel egyidő- ben természetesen a vezetés, a pártmunka feladatai Is megsokszorozódnak.

Mi most a legfontosabb teendő szövetkezetünkben? Meg kell erősítenünk a pártcsoportokat, hogy ezzel megteremtsük a tavaszi munkák jó elvégzésének alapját. Szövetkezetünk 331 párttagja és tag- jeiöltje ugyanis 27 pártcsoportot alkot. Ősszel a mezőgazdasági munkák befejeztével a lakóhelyükhöz tartozó Vörös Csillag tsz. pártcsoporthoz kerülnek. A mezőgazdasági munkák kezdetén pedig ismét a munkaszervezetek szerint, brigádonként, illetve munkacsapatonként kell kialakítani a pártcsopor- takat. A pártszervezet tagjainak mindenkor hűséges segítőtársai vol-' tak a szövetkezet legjobb pártonki- vüli dolgozói. Minden brigádban, munkacsapatban vannak olyan pártcnkivüliek, akik személyes példa- mutatásukkal, felvilágosító szóval előmozdítják a brigádok, murnka- :sa.patck politikai tevékenységét, serkentik a termelési feladatok megoldását.

Ilyen nagy szövetkezetben különösen fontos, hogy minden párttag kötelességének érezze

a termelés pártellenörzését

Akkor mindjobban erősödik a körös vagyon megbecsülése, szilárdul a munkafegyelem és meg lesz a becsülete a munkaegységnek. E tekintetben még igen sok teendője van a pártszervezetnek. Korábban igen sokan felelőtlenül Ígérgettek. Gazdaságunkban 2.575 hold búza- vetéa van. Ha ezt a 2.575 hold bú- zavetest most megfelelően ápoljuk, gondozzuk, szerény számítással is 2.5T5 mázsa terméstöbbletet érünk el. Ennyivel növekszik a munkaegységre járó kenyérgabona részesedés. Párt 'zervezetünk legfontosabb teendője most az, hogy felkeltse az érdeklődért a tsz. tagakban gazdaságunk fejlesztése, jövedelmezőbbé tétele iránt.

Bírósági hírek

Kutass Sándor, id. Budai István és ifj. Budai Sándor ellen eljárást indított a kunszentmártoni iárási ügyészség. Kutass Sándor többször volt büntetve, legutóbb lopás miatt, amiért 2 évi börtönre ítélték. Nemrégen 2 sertést és 1 birkát lopott s ezeket engedély nélkül levágta. Társaival együtt elítélték. Kutass Sándor 4 évi börtönt, id. Budai István 2 évi és 6 havi börtönt, Budai Sándor pedig 1 évi börtönt kapott. Az ítélet nem jogerős.

Az utóbbi időben a jászberényi járásban elharapózott a feketevágás. Jászberény városában hat büntetőeljárás indult a közelmúltban feketevágók és üzérek ellen.

Két hónap alatt négyszáz új taggal erő»ödíek megyénkben a mezőgazdasági szakcsoportok

A tá rsasga zd á Ik od ás legalsóbb- fokú formái a különböző mezőgazdasági szakcsoportok. Az egyénileg dolgozó parasztok itt ismerkednek meg legelőbb a közösségi munka erejével, s azokkal a lehetőségekkel, amelyek a több ember erejében, az állam és a párt segítségadásaiban megmutatkoznak.

A földművesszövetkezetek nemcsak a falu áruellátásáról gondoskodnak, nemcsak kisgépekkel és mezőgazdasági szerárukkal látják el a dolgozó parasztokat, hanem mint tömegszervezetek működtetik az előbb említett szakcsoportokat.

A fejlettebb, sok eredményt felmutató termelőszövetkezetek láttán megyénkben egyre nagyobb az érdeklődés a társasgazdálkodás iránt. Ennek kifejezője az a körülmény is, hogy az elmúlt két hónapban négyszáz egyénileg dolgozó paraszt lett valamilyen mezőgazda- sági szakcsoport tagja.

Jelenleg 12 szőlő, 2 zöldség, 2 dohány, 8 rizs és 1 gyümölcstermelő társulás működik.

A jászberényi szőlő és gyümölcs- termelő gazdálkodók decarriberben alakítottak szakcsoportot. A tagok télen szakmai tudásuk gyarapításával töltötték idejüket, s elhatározták, hogy ezután havonként rendszeresen megbeszélik és kicserélik termelési tapasztalataikat. — Most, hogy megkezdődött a nagy tavaszi munka, a szakcsoportokban is eleven élet folyik.

A tiszasasi földművesszövetkezet szőlő szakcsoport jának tagjai a községi tanács termelési bizottságának segítségével kijavították a szőlőbe és gyümölcsösbe vezető utakat. A védettebb helyeken pedig megkezdték a nyitást.

Jelenleg a közös mészkőn Jé főzés előkészületein dolgoznak. Tervbe vették, hogy még ezévben borkimérést létesítenek, ahol a rendelkezések értelmében szabadon értékesítik majd felesleges borkészletüket.

A közös munkáiból fakadó eredményeket már felismerték. Ezért elhatározták, hogy gyarapítják a szakcsoport közös vagyonát. Elsősorban magasnyomású permetezőgépet vásárolnak. Ezt egy embernek nehéz lenne beszereznie, de a csoport egészének nem kerül különösebb megerőltetésébe.

A jászfényszarui zöldségtermelők szakcsoportjának tagjai a

melegágyak előkészítését közösen végzik. Tervbe vették, hogy még az idén 112 holdon öntözéses zöldségtermelést létesítenek.

Kovács István, Csonka Lajos a paprika- és a paradicsom palánta melegágyait már el is készítette.

Most folyik a szükséges szerszámok és eszközök beszerzése. A jászberényi szőlőtermelők szakcsoportja gondoskodott a szőlőkapákról, a gyümölcsfák tavaszi ápolásához szükséges szerszámokról. Metszőolló, kéregkaparó és permetezőgépről.

Az öcsödi földművesszövetkezet rizstermelő szakcsoportja a múlt év aktéberében alakult. Munkájukat segíti a mssterszállási gépállomás. Ennek eredményeképpen a szántási munkálatokat idejében elvégezték.

Helyes lenne, ha adottságaikat még jcfclban gyümölcsöztetnék. A megyei szövetkezetek szövetsége tegye lehetővé, hogy a szakcsoportokból közös látogatást szervezzenek egy-egy mezőgazdasági termelőszövetkezetbe. Ilymódon az egyénileg dolgozó parasztok még jobban megismerkednek és közelebb kerülnek a nagyüzemi gazdálkodáshoz.

iiiiiiiiiiiiiiiimHtiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiMiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniNuiiiiiiiiimiiiiinniiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiMiMiiiiiiijNiiiiiiiMHiimimim

ELSŐ O SZJÄLY O SOK KÖZÖTT

A megyei tanács végrehajtó-bizottsága jobban szorgalmazza a tavaszi büzavetesterv teljesítését

A megye néhány községében és a termelőszövetkezetek többségében a muH év őszén teljesítették a kenyérgabona vetéstervet. Számos egyéni termelő azonban nem vetett a szántóföld területének megfelelő arányban kenyérgabonát. A minisztertanács ezért nemrég határozatot hozott a tavaszi búza vetésére. Szolnok megye községeiben, városaiban összesen 8000 hold tavaszi búzát kell elvetni és ebből 1300 hold a kunszentmártoni járás adóssága. A Terményforgalmi Válla’at gondoskodott, hogy a szükséges mennyiségű vetőmag idejében ott legyen a községekben. — Öcsödre pl. 400 mázsa búzát szállítottak. A vetőmagcsere azonban nem halad sem Öcsödön, sem a járás községeiben. Ez nem is véletlen, hiszen a járás és a községek vezetői a vetőmagcsere és a vetésterv teljesítésének biztosítása helyett azon vitatkoznak: „Valiban olyan sok őszi vetéssel adósak? Nyilván a statisztikai összeírás hi- bázott.‘‘ Sőt olyanformán nyilatkoznak, hogy a járásban nem is ’gén van lehetőség tavaszi búza vetésre.

Ezt természetesen megcáfolta a többéves gyakorlat és tapasztalat A cibakházi Vörös Csillag tsz-ben már évek óta igen - jó eredménnyé’ termesztik a tavaszi búzát. 1953- ban 16 mázsás átlagtermést takarítottak be és a kedvezőtlen időtárás ellenére a muH esztendőben is nagyobb termést adott az őszi búzának A járásban azonkívül számos, egyénileg dolgozó paraszt vet mái- évek óta tavaszi búzát. A termelő- szövetkezetek és az egyéni gazdák tapasztalatainak felhasználásával, a módszerek széleskörű elterjesztésével nyilvánvalóan eredményes lenne a tavaszi biízavetés agitáció,ia.

A Minisztertanács határozata azonban arról is szól. hogy aki a kenyérgabonavetés tervét nem teljesíti, az elveszti a beadási kedvezményeket és elesik a korpajuttatástól is. E körülményeknek ismertetése szintén előmozdítaná, hogy a búzavetéssel adós termelők mielőbb beszerezzék a szükséges vetőmagot és az elkövetkezendő napokban, amint a talaj alkalmassá válik, el is vessék a tavaszi búzát. Erre ezideig nem igen terjedt ki a kunszentmártoni járás vezetőinek figyelme. Ezért van az, hogy Öcsödön a 400 mázsa tavaszi búzából mindössze 5 mázsát cseréltek ki és a járás többi községében is igen vontatottan halad a vetőmag- csere.

Ez a megalkuvó álláspont azonban nemcsak a kunszentmártoni járás vezetőire jellemző. A törökszentmiklósi járásban példáid még arról sem gondoskodtak, hogy február 15-re a vetéstervet a községek megkapják. A jászapáti járásban szintén többszáz hold búza- vetéssel adósak az egyéni gazdák. A járási vezetők általában arról vitatkoznak, hogy keli-e tavaszi búzát vetni, vagy sem. Elfelejtkeznek arról, hoev a kenyérgabonakérdés megoldásának a tavaszi búzavetésterv teljesítése az egyik legfontosabb láncszeme. Elfelejtkezett erről a megyei tanács végre- haitóbiznttsága is. S°m a február 15-i, sem a legutóbbi végreh&iíó- b’zotfsági ülésen nem hoztak érdemleges intézkedést a vetőmag- csere meggyorsítása érdekében. Nem intézkedtek az iránt, hogy .végre meoazdniím egyes járási vehetők körében az az e’gondolás, begy vé’et’eere bízzák a ta.vaszi búzavetést, A vetéssel elmaradt tárások vezetői vegyenek példát a ♦ormelőszövetkezeti városoktól. Az ősszel teHer’tették a vetéstervet, de megértették a kenyérgabona- kérdés megnldázónak fontosságát — tö^bszáz hold bórát vetnek most tavasszal terven felül.

Vásárhelyi Pálról nevezik el a szolnoki közgazdasági technikumot

Ha!!om-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja?

Látom-e, zöld koszorús rúna, virányaidat?

Eljön-e a délbáb tündér palotáival áimom Képeihez, szebbnek festeni a honi tért? öh siket és vak a fö’d. De ha nemzetein egykor idézné Hit nevemet, lelkem ha’íja s megérti e szót.

(Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére.)

A *xolnoki közgazdasági technikum igazgatójának a Hazafias Népfront városi bizottsága által is támogatott felterjesztésére az oktatásügyi miniszter hozzájárult ahhoz, hogy az iskolát Vásárhelyi Pálról nevezzék el. A miniszteri leirat szerint „az iskola a név viselésére érdemesnek bizonyult, mert politikai, szakoktatási és pedagógiai munkájával a közgazdasági technikumok között az élenjárók közé tartozik.’’

Vásárhelyi Pál a magyar köz- gazdasági életnek egyik legszámottevőbb alakja volt, neve elválaszthatatlan az aldunai hajózás megteremtésétől és a Tisza szabályozásától.

A múlt század 30-as—40-es éveiben gróf Széchenyi István első munkatársaként végezte a világszerte értékelt és elismert folyó-felvételi és szabályozási munkálatait, majd 1845-ben, 110 évvel ezelőtt kidolgozta a Tisza szabályozásának terveit, melyeknek megvalósításával 4 és fél millió hold termőfölddel lett gazdagabb az ország.

A vízi közlekedés, a vízszabályozás és az ezzel kapcsolatos ármentesítés terén végzett jelentős tevékenysége, — az a körülmény, hogy 160 évvel ezelőtt, 1795 március 26-án született és a Tisza szabályozási tervét 110 évvel ezelőtt készítette el, tette időszerűvé, hogy a Tisza partján fekvő Szolnok közgazdasági technikuma az ő nevét vegye fel.

Szeged főterén, a Széchenyi- téren művészi ércszobor hirdeti Vásárhelyi Pál emlékét. Most Szolnok dolgozóit, a szolnoki közgazdasági technikum ifjúságát ihleti majd a munka szeretetének, kötelességtudásának, akaraterejének, izzó hazaszeretetének példájával.

A miniszteri rendelet értelmében a névadó ünnepséget e hó 26-án. Vásárhelyi Pál születésének 160. évfordulóján tartják.

postäs Híradó

— Most labdázzunk! — csendül egy játékos hang, amikor belépek a tanterembe. (Kissé megkéstem, az óra már megkezdődött a kunhegyest Dózsa György- utcai iskola 1. b) osztályában.)

Fiatal — gyakorlóéves — „tanító nénit" látok egy képzelt játék hevében. Az első pad előtt áll. Mélyen a gyermekek közé hajlik. Szemében pajkos játékkedv csillogó fénye bujkál. Mosolyog. Keze előrelendül, szinte mindenki látja, hogy fehérbabos, piros- színű, nagy labda repül kezéből a levegőbe, a kis tanulók buksi feje közé. Közben ezt mondja:

— Én dobtam hatot.

Sok kis kéz lendül a levegőbe. A labda után kapnak? Nem! Jelentkeznek, Egy kis pisze már áll is és mondja a választ:

— Én dobtam ötöt.

Es száll a képzeletbeli, tarka labda ide-oda. Hatszor meg ötször, ötször meg hatszor, hétszer meg négyszer stb. A lényeg az, hogy összesen mindig tizenegy legyen, mert számtanóra van itt most, a tizenegyes felbontását tanulják.

Mindenkire átragad a játék kedve. Nem mondanak téves számot, mert aki téved, elejtette ezt a >,csodalabdát”. Ez pedig nagy ügyetlenség lenne. Nem is „esett még le” egyszer sem.

Nem unják meg a játékot, dehogy is unják, hiszen a „tanító néni“ nemsokára új játékot indítványoz:

— Most takarja be mindenki a szeméti

Kíváncsian kukucskálnak az elibük parancsolt

Icis kezek szétnyitott ujjal között. Ki bírná megállni, hogy ki ne lesse, mint virágzik ki a „tanító néni”

keze alatt a táblára rajzolt almafa, mint termi meg mosolygó, szép, papír almáit és mint bújnak ki a fa alá rajzolt fű közül a pettyeskucsmájú mesegombák.

Alig várják már az engedélyt, hogy kezüket elvéve ragyogó szemeik elől, szabadon élvezhessék a táblára varázsolt bájos képet.

— Lehet! — hangzik és szabaddá válnak az eltakart szemek, és látnunk engedik, hogy gyönyörködnek.

Szívesen számolgatják, mennyi gomba van a fa egyik oldalán és mennyi a másikon. Mennyi alma van az egyik ágon és mennyi másikon. És oly csodálatos, ma majdnem minden tizenegy. Azért majdnem, mert néha a „tanító néni” a nyolc meg kettőt is megkérdi. Persze ő is tudni akarja, gondolkodnak-e a kis koponyák, vagy csak úgy tudják már, hogy mindenre tizenegyet kell mondani.

Mire a játékkedv csökken, már át is térnek a komoly számolásra. Szinte észre sem vették, mikor kezdődött el, de már füzeteik fölé hajolva írják ákom- bákom jeleiket. Egymásután jönnek a táblához és szép, gömbölyű számokkal rajzolják fel tapasztalataikat:

6 + 5 = 11;

Mire a szünet kezdetét jelző csengő csilingelőse visszaébreszti őket — már a házifeladatot is megbeszélték. S amint fegyelmezetten kivonul a gyermeksereg, boldog mosollyal nézzük őket:

Érdemes dolgozni értük.

Sindelár László, tanulmányi felügyelő, Szolnok

A Szolnokmegyei Néplap előfizetésgyüjtő versenyében újabb nevezések érkeztek. Pénteken a JÁSZAPÁTI postahivatal dolgozód közölték az összes kézbesítő csatlakozását, örömmel üdvözöljük; ebből az alkalomból a jászapátiakat.

A TURKEVEI postahivatal hírlapfelelőse, SZOBOSZLAI KAROLY után most a TISZAFÜREDI postahivatal hírlapfelelőse, KŐHALMI ISTVÁN is bekapcsolódott a versenybe. Szeretnénk, ha a többi hírlapfelelős követné példájukat, — tekintettel arra, hogy a versenyben a posta minden egyes dolgozója, akár kézbesítő, akár nernj ' résztvehet.

BODÖ MÁRTON tiszafüredi kézbesítő versenyre hívta JÓ VER KÁLMÁN tiszafüredi és TŰK A ANTAL kisújszállási kollégáit. Tulka elvtárs a megye legjobb kézbesítőd közé tartozik, s kíváncsiak vagyunk, lesz a győztes. Bodó elv társnak az a kérése, hogy Tuka Antal a Néplapon keresztül közölje: elfogadja-e kihívását.

Ugyancsak Tiszafüredről jelentette P. NAGY KÁLMÁN kézbesítő, hogy részt kíván venni a Szolnokmegyei Néplap előfizetésgyűjtő versenyében.

KISÚJSZÁLLÁSRÓL még NEMES ISTVÁN és ZOLTAI KÁROLY kézbesítők jelentették be csatlakozásukat.

Felhívjuk a versenyzők figyelmét, eredményeiket rendszereseais minden héten közöljék, hogy az eddigi sorrendet meg tudjuk állapítani és közölhessük az élenjárók neveit.

A SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP KIADÓHIVATALA.