Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS~A MEGYEI TAN ACS LAPJA­VII, évfolyam, 52. síém Ara dO lillér 195b. március 3. csütörtök MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Es «ae aa ifjúság segítése! (2. o.) A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap eseményei (2. eA A trtrkerei Vörös Csillag tsz-ben hasznosítja tapasztalatait (3. o-1 Szigligeti Ede (1. o.) *sgy műszak a Vegyiművekben (S. o.) Neveljük városunk szeretettre az ifjúságot (5. o.í A főfigyelmet a termelőszövetkezetek megerősítésére és számbeli növekedésére kell fordítani A megyei párt bizottság megtárgyalta a í*alu§i munka feladatait A dolgozó parasztok támogatásával le kell leplezni a kuláhokat zetnek. tatási kötelezettségüket. Több gondot és figyelmet a fiatalok nevelésére mennyi párttagját mozgósítani lehessen a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésére, a sarnn- lévő mezőgazdasági munkák el­végzésére, s biztosítani lehessen a községi tanács, a népfront- bizottság, a tömegszervezetek megfelelő pártirányitását, létre kell hozni as egységes párt­szervezeteket. Az egységes községi pártszervezet vezetősége, illetve pártbizottsága lehetőleg a falusi párt alapszerve­zet titkáraiból, a legfontosabb ál­lami és társadalmi szervek élén álló elvtársakból, a legtapasztaltabb kommunistákból álljon. Egyidöben mindezzel többet kell törődni a falusi pártszervezetek kommunistáinak oktatásával, hogy példamutató, élenjáró szerepüket betöltsék, s hogy fáradhatatlanul népszerűsítsék a párt politikáját a pártonkívüli dolgozók körében. A járási pártbizottságok titkárai sze­mélyesen felelősek a községi párt- szervezetek munkájáért, azért, hogy állandó segítséget kapjanak feladataik megoldásához. A megyei pártbizottság is fontosnak tartja, hogy a munka területén: a közsé­gekben, a tsz-ekben. a gépállomá­sokon tanulmányozza a pártmun­kát, a vezetést, s az ott szerzett ta­pasztalatok alapján adjon útmuta­tást a felmerülő kérdések megoldá­sához. A Politikai Bizottság határozata azt a célt szolgálja, hogy a falusi pártszervezetek fordítsák figyelmü­ket a termelés fellendítésére, nép­szerűsítsék a kenyérgabonaterme­lést és szarvasmarhatenyésztést. Szálljanak szembe eredményesen a társadalmi tulajdon fosztogatói el­len, harcoljanak a munkafegyelem megszilárdításáért. Nem kisebb jelentőségű tenni­való az sem, hegy pártszervezeteink leplezzék le a kulákokat. Azokat is, akik nem esnek gazdasági korláto- zöás alá, s akik magukat dolgozó parasztnak vallják. A dolgozó pa­rasztok helyeslésével, azok támoga­tásával leplezzék le azokat, akik nem teljesítik adó- és beszól gál­Pártunk harmadik kongresszusa világosan és határozottan állást fog­lalt amellett, hogy a fő figyelmet a falu fejlődése szempontjából a termelőszövetkezetek megerősítésé­re kell fordítani. A megyei párt- bizottság február 28-án ülést tar­tott. Megtárgyalta a Politikai Bi­zottság „A falusi pártpolitikai munka megjavításáról” szóló hatá­rozatát. A megyei párt-végrehajtó­bizottság referátumát Kálmán Ist­ván elvtárs ismertette. A beszámoló elöljáróban hangsú­lyozta, hogy a pártbizottsági ülés főfeladata megszabni azokat a ten­nivalókat, melyek végrehajtásával előbbre tudunk menni a mezőgaz­daság szocialista átszervezésében, a mezőgazdasági termelés emelésé­ben, a december 19-i határozat megvalósításában. Milyen kérdésekkel foglalkozott a párt-végrehajtóbizottság beszá­molója? Elemezte a falusi pártszer­vezetek munkáját, fejlődését és megállapította, hogy 1953 júniusa sára és fejlesztésére kell fordítani. S elő kell segíteni azt, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok is minél többet termeljenek. A mezőgazdaság sokirányú pro­blémáját ismerő kommunisták nél­kül a párt határozatai papíron ma­radnak, megvalósításukat veszély fenyegeti. Éppen azért elsősorban a falusi pártszervezetek élére kell képzett, tapasztalt elvtársakat állí­tani. A járási pártbizottságok, a falusi pártszervezetekkel karöltve indít­sanak mozgalmat megyénk vala­mennyi községében annak érdeké­ben, hogy a faluból elkerült jó elv­társak egyrésze visszatérjen. Olyan emberekre van szükség, akik vilá­gosan látják a tennivalókat, s ké­pesek azok végrehajtáséra. „Vissza a falura” — ez legyen most a jel­szó, hiszen alig akad olyan község a megyében, ahonnét ne került volna el vezető káder, olyan helyi ember, aki alkalmas lenne párt­titkári, vagy más fontos vezető­állás betöltésére. Ezekben az elv- társakban fel kell idézni a szfi’őfö'rt sze­retet ét, a falusi munka ezer szépségét, a ráiwk várd ínunka fontosságát. Haza kell őket hívni, A cárt határozata értel­mében az áúami hivatalok és törne,^szervezetek — ritka kivé­teltől eltekintve — kötelesek el- engedni mindazokat akiket ha­A községi tanácselnökhelyettesek közül kevés azoknak a száma, akik tsz-tagok voltak, s elég magas azoké, akik lényegében egyénileg dolgozó parasztok ma is. A községi tanácsoknál dolgozó mezőgazdasági előadók egyrésze szintén nem is­meri saját tapasztalatából a ter­melőszövetkezetet, vegyesfoglalko- zásúak, nem végeztek " földművelő munkát. Hogyan tudnak tehát eredményesen harcolni a szocialista szektor érdekében? Mi a tennivaló velük kapcsolatban? Gondos, alapos felvilágosító munkára ven szükség, elsősor­ban az egyénileg dolgozó pa­raszt pártvezetők és párttagok körében. Meggvő:ző munka an­nak érdekében, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetbe. Segítsék saját példájukkal is a falu legjobbjainak mozgalmát, álljanak ki a nagyüzemi gazdálkodás mel­leit. Abból kell kiindulni, hogy ami­lyen a vezetés, amilyen a vezetők politikai felkészültsége, rátermett­sége, olyan a pártmunka is a ter­melőszövetkezetben. Nagy gondot igényel a tsz-titkárok, vezetőségi tagok képzése, nevelése. A párt- bizottságoknak komoly mulasztást kell pótolni ezen a téren. Termé­szetes, hogy nem minden esetben a pártiskolai végzettség dönti el. ki hogyan végzi munkáját. De a ta­pasztalatok azt igazolják, hogy ahol a tsz párttitkára politikailag jól óta van javulás a falusi pártszer­vezetek munkájában. A pártszerve­zetek derekasan megállták a helyü­ket, a tsz-ek tagságának többsége állástfoglalt a közös gazdálkodási mód mellett. Megnőtt az érdeklő­dés a termelőszövetkezetek iránt, emelkedett a tsz-ben dolgozó pa­rasztok jövedelme. Az eredménye­ket elősegítette a járási pártbizott­ságok megerősítése, jobb a ve­zetés színvonala, s a falusi párt­A falusi pártpolitikai munkához szorosan hozzátartozik — ahogyan ezt a Politikai Bizottság határozata is aláhúzza — a fiatalokkal való foglalkozás, az ifjúság politikai ne­velésének kérdése is. A fiatalok nevelésének gondja egész pártéletünk egyik köz­ponti kérdése. Az elért eredmé­nyek. a DISZ négy esztendős munkája bizonyítja, hogy a mi fiatalságunk nagy tettekre ké­pes, tud küzdeni és dolgozni iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Milyen hibá/k vannak a fiatalok közötti politikai munka terén? Nem elég erős a DISZ befolyása me­gyénk dolgozó ifjúságára. A DISZ az ifjúságnak kisebb — bár kétség­telenül öntudatosabb — részét tö­möríti. A DISZ még nem tud úgy foglalkozni a fiatalokkal, ahogyan az szükséges lenne: Néhány DISZ alapszervezetünk­ben szervezeti ziláltság lett úrrá. Ennek elkerülhetetlen következmé­nye. hegy a szervezett fiatalok egy­része elmarad, másrészt a kívül­állók érdeklődése- is csökkent. Sok fiatal eltávolodott a DISZ-től, új befolyás, káros hatás alá került. Az elmúlt időkben szenvedélyes vita zajlott le az országos sajtó hasábjain a fiatalok nevelését, hely­zetét, jövőjét és a DISZ munkáját illetően. A vitázók többsége jóin­dulatú elgondolásokat ismertetett, nem mindig kellő elvi megalapo­zottsággal. Nyilvánvaló, hegy azok­kal a nézetekkel nem lehet egyet­érteni, melyek a DISZ-t a népfront- bizottságokhoz vagyT a gazdakörök­höz utasítja. Nem lehet azzal egyet­érteni, hogy a DISZ ne a párthoz tartozó egységes marxista-leninista alapon álljon, hanem valamiféle „sajátos“ ifjúsági szervezet legyen f A DTSZ a magyar fiatalok élen­járó politikai tömegszervezete, s lm kel'ö módon foglalkozunk vele, egyre jobb harcosabb, ke­ményebb segítőtársa, biztos tartaléka, lesz pártunknak. A tümagpoiitikai munka, különö­sen a fiatalodnál — rendkívül bo­nyolult, sokrétű. Nemcsak azért, mert különböző társadalmi réteg­hez tartozó fiatalt ölel fel, hanem, mert minden kornak más az igé­nye, felfogása, mert érdeklődési körük sem azonos. A DISZ köteles­sége e sokrétű érdeklődést kifejlesz­teni, a helye« irányba vezetni, a fiatalok aktivitását, tehetségét a szocializmus építése érdekében gyümöícsözteíni. Hiba az, hogy nem tanítottuk eléggé arra a fiatalokat, hogy eredményt, csak áldozatos mun­ka nyomán lehet elérni, s hogry nehéz harcok állnak előttünk. Az életnek éppen ez a legszebb ol­dala. mely nélkül nincs előrehala­dás, nincsen fejlődés. Nem taní­tottuk meg arra sem a fiatalokat, — mondotta a megyei párt-végre­hajtó bizottság beszámolója —, hogy minden vívmányunkra büsz­kén tekintsenek, s hogy minden eredményünkben ott az ő munká­juk is, s minden ami szép hazánk­ban épül, az ő jövőjük érdekében történik. Az iskolai nevelést semmivel sem lehet pótolni, de az iskolai ne­vetés nem adhatja meg azt, amit az élét, a munka jelent. Nem leszünk képesek fordulatét elérni a falusi pár lmunkéban, ha elhanyagoljuk az ifjúság nevetését. Van változás, van előrehaladás a velük való foglalkozás terén. A pártbizottság! ülésükén napirendre tűzték a kérdést, s megtárgyalták. Azonban a falvakban, ahol az élet zajlik, ahol a mezőgazdaság alap­vető kérdéseit kell tisztázni és megoldani, komoly változás ezidá'g nem történt. Talán a mi elvtár­saink nem szeretik a fiatalokat? Nem. ezt nem lehet mondani. A felelet az, hogy nem ismerik eléggé problémáikat, belső életüket. Ezen változtatna kell .mindenképpen. A Folitikai Bizottság határozata világosan leszegezi, hogy a falusi pártszervezeteknek kell a dolgozó ifjúság falusi szervezeteinek segít­ségére lenni. Valamennyi ott dolgozó nárt­tag. vezető párttitkár. tanács­elnök, gépállomás! igazgató. agronómus legfőbb köteles­sége, hogy a saját liatáskö­réban támogassa a DISZ-t. Az a lényeg, hogy a dolgozó pa­rasztfiatalok minél közelebb kerül­jenek a termelőszövetkezeti moz­galomhoz és pártunkhoz. A megyei párt-végrehajtó bizott­ság beszámolója befejező részében a pártszervezetek és a népfront- bizottságok kapcsolatáról beszélt Kálmán elvtárs. Mint hangsúlyozta, a Politikai Bizottság határozatában igen jelentős helyet foglal el a falusi pártszervezetek tennivalója a népfront-bizottságok irányában. Megjavítaná a viszonyt a nép­front-bizottságokkal, ebben lehetne összegezni a feladatot. A népfront- bizottságokban biztosítani kell a párt vezetését, a kommunisták ak­tivizálását. Ismerjék fel falusi pártszeavezeteánk azt, hogy a nép­front-mozgalom kibontakozása uj erőt jelent a szocializmus ügyének. Segítsenek abban falusi pártszer­vezeteink, hogy a népfront-bizott­ságok munkájában a fő kérdések kapjanak helyet: a béke védelme, a hazaszeretet elmélyítése, s nem utolsósorban a mezőgazdaság so- ronkövetkező nagy feladata, a ta­vaszi munka jó elvégzése, a tsz-ek megszilárdítása, összegezve: Csak úgy lehet előremenni a falusi nártneijtikai munka mer- javításában, a szocializmus épí­tésének útján falun, ha min­den becsületes. jószá«dékú dolgozó parasztot a pár* paiit'- kála mellé állítunk. A referátum után a megyei pérl-< bizottsági ülés megvitatta az el­hangzottakat. A vitára, a felszóiar lások ismertetésére lapunk holnapi számában visszatérünk. A falusi politikai munka to­vábbi fejlődését gátolja, hogy a különböző alapszervezetekhez tartozó kommunisták egységes Irányítása nincs biztosítva. En­nek következtében a mezőgazda­ság fejlesztésének politikai veze­tése, a tömegszervezetek, a taná­csok munkájának ellenőrzése és se­gítése nem folyik kielégítően. A fa­lun élő kommunisták ereje, figyel­me nem volt eléggé ráirányítva a legfőbb tennivalókra: a termelő­szövetkezeti mozgalom szélesíté­sére. Nem folyt elég szívós agitá- ciós szervezőmunka a fejlesztés ér­dekében. Sokhelyütt ezt a vélet­lenre bízták. A referátum hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése nem távoli, hanem mindennapi feladat, A szövet- keretek megszilárdításával egy- idejű’eg számbeli növekedésben is erőteljesebben kell előre­menni. A párt júniusi határozata világosan leszögezi, hogy a termelőszövetke­zeti mozgalom a szocializmus épí­tésének egyedül helyes és járható útja falun. A mezőgazdaság fellen­dítése csakis a termelőszövetkeze­tek útján lehetséges. Mindezt azon­ban nem látják eléggé világosan mindenütt a tsz-vezetők. Gyakori még az olyan hang, hogy „elegen vagyunk”, „nincs szükségünk új tagokra”. Nem vitás, hogy ez a ma­gatartás szektás, elzárkózó, nem egyezik a párt politikájával. A fő figyelmet a tsz-ek megszilárdítá­zahíy a falu a «árt. Elsősorban a falu vezetői lépjenek be a termelőszövetkezetekbe Megyénk valamennyi községében ma már egy vagy két — vagy en­nél is több termelőszövetkezet mű­ködik. Helyes és indokolt volna, ha a községek, a pártszervezetek élén olyan vezetők állnának, akik teljes erejükkel harcolnak a termelőszö­vetkezetek megszilárdításáért, fej­lesztéséért. Felmerül a kérdés, ott, ahol egyénileg dolgozó páraszt a porttitkár, hogyan folyik a felvilá­gosító munka, a tények alapján végzett meggyőzés a nagyüzemi gazdálkodás érdekében? Ott, ahol a párttitkár, a pártvezetőség tagjai nem tsz-tagok, nyilvánvalóan döcög a közös gazdálkodás, nem kap méltó helyet a termelőszövetkezeti agitáció, kevés az eredmény, az előrehaladás. Ilyen helyeken a köz­ségi pártszervezet szemlélője, s nem alakítója a falu életének. Kálmán elvtárs aláhúzta, hogy nincs itten szó az egyénileg dolgozó paraszt párttagok lebecsüléséről, vagy félreállitásáról. Továbbra is komoly feladat az. hogy a becsüle­tes. kötelezettségeit példásan telje­sítő egyénileg dolgozó parasztokkal növeljük a párt létszámát. Azon­ban az a helyes, ha a pártszerve­zetekben, a községi tanácsokban azok vannak vezető beosztásban, akiknek szívügyük a nagyüzemi mezőgazdaság, akik tudnak és akarnak harcolni termelőszövetke­zetük fejlesztéséért. A falusi pártpolitikai munka megjavítása mellett gondot kell fordítani a községi és járási taná­csokra is. Mi a tennivaló, mi a helyzet a kö?ségi tanácsok vona­lán? munkában is van javulás. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nem távoli, hanem mindennapi feladat felkészült, talpraesett ember, ott a pártszervezet, a pártcsoportok mun­kája eredményes, mindez lemér­hető a magas terméshozam, az ál­lattenyésztés fejlődése, a tsz jöve­delmezőségén. A beszámoló utalt arra. hogy a megyei, a járási és városi párt- bizottságok foglalkozzanak többet ezekkel az elvtársakkal. Hívjanak össze csoportos beszélgetéseket, ta­nácskozásokat. Sok értékes tapasz­talat kerül fejszínre majd. sok mód és alkalom arra, hogy gyakorlati útmutatást adjanak a pártvezetés színvonala emeléséhez. A továbbiakban Kálmán elvtárs a Politikai Bizottság határozata alapján arról szólott, hogy annak érdekében, hoev egyesít­hető 1 egyen irrva-n kommu­nista ereje, hogy a falu vala­A Politikai Bizottság határozata — szegezte le a beszámoló — na­gyon komoly mértékben vonatkozik a városokra is, különösképpen a termelőszövetkezeti városokra, s ott is mindenekelőtt a tsz-ekre és a gépállomásokra. Szervezeti és poli­tikai vonatkozásban lényegében ugyanazok a tennivalók. Mindé« fa'nsi munka alá van vetve a sz«e:.a’,sta átszervezés­nek, a termésátlagok növelésé­nek. a decemb-r 19-1 párt- és k«rmAr»yhat"T<v-at megvaló'űfá- sának. Ezt kell megjegyeznie minden vezetőnek, ezért keú dolgoznia minden pártszerve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom