Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 március 3. A háborús hisztéria gyümölcsei Irta i M. Polikanov z nem az ifjúság segítése t Örömömet fejezem ki, mint alapszervi DISZ tit­kár, hogy résztvehettem a megyei mezőgazdasági ak­tíva ülésen. Még nagyobb örömöt jelentett, hogy Dobi e'vtárs szavait meghallgathattam. Csáki elvtárs beszédében hangsúlyozta, hogy a DISZ fiatalokat is be kell vonni a mezőgazdaság fej­lesztésébe. Szervezetünk csaknem valamennyi tagja példamutatóan kivette részét a mezőgazdasági mun­kából. Vannak nálunk egyénileg dolgozó paraszt fia­talok is, akiknek lakóhelyüktől 4—5 km-re van a földjük, s mégis az elsők között voltaik a szántásban Is vetésben. Ilyen példamutató munkát végzett K. Kiss Attila Győző 15 éves fiatal. A tsz fiataljai közül dicséretet érdemel Józsa Ro­zália, aki' a háztáji munkák elvégzése után a kinti munkában is résztvett és nem mondok sokat, legtöbb­ször túlhaladja a mi teljesítményünket. Ha a munka szorított vasárnap is dolgoztunk. Taggyűléseket leg­többször ebédszünetben tartottunk. „Ha a munka úgy kívánja, nincs se ünnep, se vasárnap, nincs pihenés, se éjjel, se nappal" — mondotta Dobi elvtárs is. A Rákóczi tsz 1952-ben igénybevette helyiségünket. Pedig lett volna más alkalmas épülete. Gabonarak- tárnak használták. Nemcsak a mi kulturházunkat, ha­nem még az iskolát is igénybe vették erre a célra. A mi kulturházimkban azonban a falat leverték, a deko­rációs papírokat letépték, a poharakat eltörték, a szé­keket, asztalokat, padokat használhatatlanná tették. 1954. őszén, éppen a dohányt fűztem a Béke tsz- ben, amikor a Rákóczi tsz-ből beállít Merényi elvtárs, hogy a kulturházat adjam át disznóólnak. Akkor nem adtam. Rá két hónap múlva fölkeresett Kiss Rózsi elv­társnő a járási bizottságtól és Bállá Károly a Rákóczi tsz állatfelelőse. Azzal fenyegettek meg, ha valami vész üt ki a tsz sertései közt, nekem kell a kárt meg téríteni. Bementem a bizottsághoz és elmondtam pa­naszom Rozmis Sándor titkárnak. Ö megvigasztalt, azt mondta —• nem fogják elvenni a helyiséget. Örömöm azonban nem .sóikéig tartott. Már ki is rámoltak min­dent anélkül, hogy nekem szóltak volna. Még jobban elkeserített az a tudat, hogy a járási DISZ titkár, Roz­mis elvtársi pakolt ki. A bútorokat egymás hegyére, hátára hajigálták, a poha,rakat eltörték. Szeretném tudni, ki mindezekért a felelős? Most ott áll a kul- turtház üresen. Nem csoda, ha ifjúságunk szétszéled és távolmarad a DISZ-tői. Kérem az illetékeseket, figyeljenek fel erre, s a DISZ megyei bizottsága segítsen megoldást találni. Gácsi Julianna Kunszentmárton, Veker-tanyai DISZ titkár. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap eseményei Mint minden esztendőben, az idén is megrendezik a Magyar- Szovjet Barátság Hónapját, mely március 4-től április 4-ig tart. Min­den eddiginél kiemelkedőbbé teszi a mostanit, hogy ebben az évben hazánk felszabadulásának 10. év­fordulójához kapcsolódik. A Barát­sági Hónap ideje alatt különböző ünnepségek, rendezvények lesznek megyeszerte. Az előkészületek meg­felelő biztosítása érdekében megyei bizottság alakult, elnöke Csótó István. A megye székhelyén, járási szék­helyeken és a városokban ünnepé­lyes megnyitók március 4 és 10-e között. Szolnokon március 7-én, — hétfőn a Szigligeti Színházban. Március 7 és 14 között lesz a szovjet könyv ünnepe. Ez alkalom­mal a nagyobb könyvtárakban a szovjet könyvekből, propaganda anyagokból kiállításokat rendez­nek ankétokkal összekapcsolva. A Társadarlom- és Természettudomá­nyi Ismeretterjesztő Társulat iro­dalmi estet tart klubhelyiségében. Március 10 és 24-e között a szov­jet film ünnepi hete következik. — Egyes mozikban képkiállításck ad­nak ízelítőt a szovjet filmekből. Üzemeink egyrészében megren­dezik a szovjet technika napját, amelyen ismertetik, milyen ered­ményeket ért el a szovjet nép, ho­gyan segíti az üzem dolgozóinak munkáját­Töme-gszervezeteink — jellegük­nek megfelelően — ezekben a na­pokban az eddiginél többet foglal­koznak a Szovjetunióval, a szovjet emberek életével, eredményeikkel. Az MNDSZ-ben például a szovjet nők életéről, a DISZ-ben a szovjet ifjúságról tartanak előadásokat. A TTIT szakosztályai vitákat rendez­nek a szovjet irodalom, művészet, *— tudomány területéről vett té­mákról, a Szovjetunió politikai helyzetéről, szerepéről. Az MSZT a Szovjetunióban járt küldöttek bevonásával élménybe­számolókat szervez, amely — az eddigi tapasztalatok szerint — nagy népszerűségnek örvend megyénk lakosai között. Ezenkívül különböző politikai tárgyú előadásokat hallhatunk tö­megszervezeteinknél a nemzetközi helyzetről, a Szovjetunió nemzetkö­zi szerepéről, jelentőségéről. A Barátsági Hónap ideje alatt zajlanak le a járási, városi kultur- versenyek és az ifjúsági seregszem­le is. Erre az időpontra esik március 8, a Nemzetközi Nőnap is. Ezekben a napokban ünnepeljük a 10-ik szabad március 15-ét. Az ünnepsé­geket a Hazafias Népfront összefo­gáséval, a DISZ, a szakszervezetek, a tanácsok rendezik. Március 14-én este műsorral egybekötött ünnepi estet tartanak, 15-én megkoszorúz­zák a 48-as emlékműveket. A Barátsági Hónap kiemelkedő eseményei április 4-ének, hazánk felszabadulásának ünnepségei lesz­nek. A Kínai Népköztársaság egész területén szilárdak maradtak az árak az új pénz kibocsátásá­nak első napján Peking (Uj Kína). A Kínai Népköztársaság kereskedelmi mi­nisztériumának keddi jelentése szerint az új pénz kibocsátásának első napján a Kínai Népköztársa­ság egész területén szilárdak ma­radtak az árak. Több város állami és szövetke­zeti boltjai felhasználták az alkal­mat egyes fogyasztási cikkek árá­nak leszállítására. Senjangban 375 fajta árucikk árát leszállították 5— 20 százalékkal. (MTI) BELFÖLDI HÍREK AZ IDÉN is nagy sikere van a lipcsei vásáron a magyar vendég­lőnek, amit az egyik legnagyobb étteremben, az Antiffában rendez­tek be. Naponta mintegy ezer va­csorát szolgálnak fel és sdkan ízle­lik meg a híres badacsonyi, egri, tokaji és móri borokat. A vendé­gek a négy nyelvű étlap mintegy hatvan-féle étele között válogat­hatnak. Nagy sikere van Toki Hor­váth Gyula hazánkban is népszerű zenekarának. • AZ ÄLLAMI Faluszínház külön­leges, sokszínű eredményes mű­vészi munkájáról a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár kisfii- met készít. A forgatókönyvet Mándi Éva írta. A film néhány jelenetet is bemutat a színház-műsorán lévő „Ludas Matyi“ és a „Pettyes“ című darabból. A film előreláthatólag március végéig elkészül. * AZ IDEI viszonylag enyhe tél nem okozott jelentős károkat a vadállományban, s ahol a vadász­társaságok kellően gondoskodtak a védelemről, etetőket Is állítottak, ott igen jól telelt a vad. A nyúl, a fogoly és a fácán is jól bírta a telet, s most egészséges törzsállo­mány biztosítja az idei számszerű emelkedést. — A nagyvadak, a szarvas, az őz és a vaddisznó-sza­porulatra még kedvezőbbek a kilá­tások. Remény van arra, hogy a nagyvadállomány a tavalyihoz ké­pért az idén 20—30 százalékkal nő. A két telepített nagyvad, a muflon és a dámvad is jól telelt, s mivel mindkettőre teljes a vadászati ti­lalom, szépen fejlődnek, számuk egyre nő. megtanulta az írás-olvasáshoz szükséges legfonitcsalbb kéiezernyi írásjelet és azóta a levélíró aszta­lán Szu Ma falu dolgozó paraszt­jai hazai gyártmányú töltőtollak között válogatnak. Az egykori ku­ruzsló most töltőtollakat, íróecse­teket, tintát és tust árul. Szu Ma falu kulurális fejlődése is szembeötlő. A termelőszövetke­zetben színvonalas agro- és zoo- technikai előadásokat tartanak. A falunak saját ének- és zenekara van, gyakran látogat el a tarto­mány egyik vándormozija. A legnagyobb változás azonban a nők életében ment végbe. A fel- szabadulás előtt semmi társadalmi joguk sem volt, robotoltak a fér­fiaknak és a férj tetszés szerint ütlegelhette, elzavarhatta felesé­gét. Ma már a kínai nő a férfival teljesen egyenrangú tagja a társa­dalomnak és képességei szerint résztvehet a falu és a közös gazda­ság irányításában. Szu Ma falu termelőszövetkezetének elnöke pél­dául dolgozó parasztasszony és négy mezei brigád vezetője fiatal parasztleány. A, felszabadulás előtt elképzelhetetlen lett volna, h„gv a férj apja abban a munkacsapatban dolgozzon, amelyet menye irányít. Ma már nemcsak Szu Ma faluban hanem egész Kínában természetes­nek találják ezt. A norvég főváros egyik terü­letét január 22-én kora reggel szi- rénabúgás riasztotta fel. Mint a United Press hírügynökség tudósí­tója jelenti, a szirénák egy órán keresztül váltakozva hol jelezték, hol lefújták a légiriadót. Az oslóiak százával tódultak az utcákra és menekültek az óvóhe­lyekre, akárcsak 15 évvel ezelőtt a német légitámadások idején. A pol­gárőrség sok tagja puskát és sisa­kot ragadva kijelölt helyére rohant, mivel a szirénabúgás jeladás a mozgósításra. A megijedt emberek telefonon keresztül ostromolták a rendőrsé­get, a lapok szerkesztőségeit, a tűz­oltó és katonai parancsnokságokat. A város nyugati részében, ahol a külföldi követségek helyezkednek el, valaki elhíresztelte, hogy „orosz repülőgépek” bombázzák az Észak- atlanti Szövetség egyik főhadiszál­lását. Frogner kerületben szájról száj­ra járt a hír, hogy égnek a hadi­anyagraktárak és égő benzin áram­lik az Oslói fjord közelében hor­gonyzó, hadianyaggal megrakott amerikai hajó felé. Egyesek rá­adásul látni véltek két égő utas- szállítógépet a város felett. A szirénák csak egy óra múlva hallgattak el. Mi történt hát tulaj­donképpen? Frogner-kerület telefonállomásán vezetékhiba miatt kiégett a biztosí­ték. így rövidzárlat keletkezett és a szirénák automatikusan működésbe Berlin (MTI). A karlsruhei úgynevezett alkotmánybíróság újra megkezdte a Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását és áttért az Adenauer-kormány által benyújtott „bizonyító anyag” vizs­gálatára. Kroger egyetemi tanár, a Kommunista Párt jogi képviselője ezzel kapcsolatos felszólalásában rámutatott, hogy a bonni kormány azért akarja betiltani a Német Kommunista Pártot, mert a párt útjában áll a párizsi szerződések megvalósításának. A bonni kor­mány — hangsúlyozta Kroger ta­nár — 1951-ben azért tett javasla­tot a Kommunista Párt betiltására, mert akkor az imperialista államok külügyminisztereinek New York­ban tartott értekezlete Nyugat-Né- metország új raf el fegyverzését kö­vetelte. Az Adenauer-kormány 1951 november 23-án nyújtotta be a Kommunista Párt betiltására vo­natkozó indítványát az alkotmány- bírósághoz. Ezt azután tette, hogy a Német Kommunista Párt a bonni parlament 1951 november 15-i ülé­sén javasolta, hogy a szövetségi gyűlés kötelezze Adenauert az úgy­nevezett keretszerződés ismerteté­sére és tiltsa meg a kormánynak e szerződés aláírását. Éppen ilyen jellemző megállapí­tásra jutunk, ha egybevetjük a Kommunista Párt elleni per 1954 novemberében megkezdett tárgya­lásának kísérő tüneteit. A párizsi militarista egyezményeket 1954 ok­tóber 23-án írták alá és egy hónap­pal később megkezdődött a Kom­munista Párt betiltását célzó bíró­sági eljárás. E nyilvánvaló össze­függések feltárása után senki sem vonhatja kétségbe, hogy az Aden­léptek. A hibát csak hosszas kere­sés után fedezték fel a mérnökök; Az amerikai hírügynökség tudó­sítója, aki az esetről beszámolt, nem magyarázta meg olvasóinak, hogy voltaképpen mi váltotta ki a ré­mületet Oslo békés lakosaiból. A magyarázatot az adja meg, hogy az Atlanti Szövetség stratégái az amerikai mintát követve, már régóta makacsul szítják Norvégiá­ban a háborús hangulatot. Ilyen légkörben elegendő volt egy vélet­len üzemzavar ahhoz, hogy pánik törjön ki. A háborús hisztéria szításában maguk a norvég hatóságok is részt- vesznek. Létrehozták „a lélektani védelmi felkészüléssel foglalkozó rendkívüli bizottságotEz a bizott­ság a múlt év decemberében azt iavasolta, hogy alakítsanak további három állami bizottságot „a hábo­rús hangulat megfigyelésére”. Emlékezve Knudsen volt norvég hadügyminiszter egy hónappal ez­előtt tett kijelentésére, amely sze­rint az elmúlt esztendő a norvég történelem legnagyobb háboríts építkezéseinek éve volt, könnyen megérthetjük, milyen céllal szítják az amerikaiak a háborús hangula­tot a norvég lakosság körében. A háborús hisztéria azért fontos az amerikai tábornokok számára, hogy Norvégiában is megteremthessék a haditámaszpontjaik építéséhez és más agresszív mesterkedéseikhez szükséges lélektani feltételeket. auer-kormány ennek a tervnek se­gítségével akarja elhallgattatni a Német Kommunista Pártot, azt a pártot, amely megalkuvás nélkül küzd a német militaristák újrafel- f egy vérzésé, Németország kettéosz- tottságának állandósítása, Aden­auer egész politikája ellen. E megállapítás helyességének a bonni kormány újabb bizonyítékát szolgáltatta azzal, hogy az utóbbi időben egyre élesebben fenyegeti a párizsi szerződések megvalósítása ellen fellépő Szociáldemokrata Pár­tot és a Nyugatnémet Szakszerve­zeti Szövetséget is. Mindez világo­san bebizonyítja, hogy ennek a per­nek semmi köze sincs a törvény­hez és az alkotmányhoz. Politikai per ez, amelynek során a hatalom birtokában lévő bonni kormány el akarja hallgattatni Nyugat-Német- orszájg legkövetkezetesebb ellen­zéki pártját, a Német Kom­munista Pártot. Ez a per ép­pen ezért ellentétben áll a politi­kai szabadságjogokat biztosító al­kotmányos előírásokkal — mon­dotta a Kommunista Párt jogi kép­viselője. II bonni Szövetségi Tanács március 8-án tárgyalja a párizsi szerzSriáseket Berlin (MTI). A nyugatnémet tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanács Adenauer kéré­sére március 18-ára tűzte ki a pá­rizsi szerződések vitáját. Adenauer a Francia Köztársasági Tanács március 22-én kezdődő ratifikációs vitája előtt tető alá akarja hozni a militarista szerződéseket. (MTI) A KÍNAI falu új élete iimiiiiiiiiiiHuiniiiiiiimiimiHiimiiimiiiiiiiiiiimniMimmmiiHHmimuniNmiimiimiimimiimi Honan tartományban, a Mang- mezőgazdaságban. A múltban min- sen hegy lábánál és a Sárga fo- den mezőgazdasági munkát vallási lyótól délre van Szu Ma falu. A szertartások kíséretében, jósköny- raultbam a falu lakói nem ttmer- vek alapján végeztek. A felszaba- ték az igazi békét, mert a földes- dulás után alakult termelőszövet­urak katonasága és a rablók kö- kezeinek sek-sok eredménnyel kpl- zött úgyszólván állandó harc folyt, lett beigazolnia ezeknek a babo- Még rosszabb lett a helyzet, ami- Dáknak a tarthatatlanságát. Az- kor a japán betolakodók átkeltek előtt a házépítést csak megfelelő a Sárga folyón. A falu lakói soha- szertartás és áldozatok bemutatása sem tudták, mit hoz a holnap. — után kezdték meg, ha kutat ástak, Évente legalább hat hónapon ke- kelet felől nem kezdhettek hozzá resztül vad on termő füvekkel és a munkához stb. Amikor például nyomorúságos korpával tengették Szu Ma falu újtípusú vízkeraket életüket. Elharapódzott a koldulás kapott a népi hatalomtól és kutat és a tolvajlás.. Télen-nyáron si- ástak az öntözéshez szükséges víz ralmas rongyokba öltöztek és biztosítására, az öregek megtagad- miként minden kínai falu. Szu Ma ták a részvételt a munkában, mert lakói is tudatlanságban éltek. A a kutat a falu keleti oldalán ter- szütetés. a házasság és a halál veaték. — Riasztó javaslatokkal mind olyan családi esemény volt. akarták távoltartani a fiatalságot amit babonás hókusz-pókuszek és a munkától, de a kút mégis elké- töménteien kiadás kísért. A val- szült és az öntözőrendszer azóta lési szokások nemcsak a család- gazdag terméseredményeket bizto- tagok alkalmi öltözékét írták elő, sít. hanem a különböző szertartásokat. A kínai falu átalakulását jellem­lakomákat és vendégeskedést is. zően mutatja egy öreg házaló pél- A parasztok gyakran éveken át dája. A felszabadulás előtt a hi- rakosgatták félre a pénzt az ilyes- székeny falusiak minden jóval tar- fajta családi események költse- tották, mert ismerte a „szél és víz geire. varázserejét.'“ A felszabadulás óta De ma már mindez a múlté, alaposan megrendült a parasztok- Fáradhatatlan felvilágosító mun- nak ez a tévhite. Az öreg akkor a kára volt szükség, amíg a dolgozó posta mellett felállított egy asztal- parasztok végleg szakítottak a kát és abból élt, hogy pénzért meg- babonákkal és a maradi szokások- frta az írástudatlan parasztok le- kal. vei el t és kérvényeit. 1953-ban en­hülönősen sok munkát igényéi nek az „üzletnek“ is befellegzett, a maradi szokások felszámolása a A faluban csaknem mincenki n PÜRTOKTttTÁS Háza MÁRCIUS kevi frogrumjr Március 9 szerda este fél 6 óra Konzultáció: „A tanácsok kettős jellegéről és kettős alárendeltségéről”. Konzultáns: Kerekes Miklósné elvtársnő, a Megyei Elő­adói Iroda tagja. A kongresszusi tanfolyamokon tanuló elvtársak részére a PH. II. emeleti tanulószobájában. Március 18 péntek este fél 6 óra Ankét: „A bevezető előadás helyes módszerei, eddigi tapasztalatai”. Vezetője : Dr. Száz János elvtárs, a Megyei Elméleti Tanácsadó tagja. A közép- és alsófokú kongresszusi tanfolyamok propa­gandistái részére a PH. földszinti nagytermében. Március 21 hétfő este 6 óra Előadás: „A Magyar Tanácsköztársaság”. Előadó: Csáki István elvtárs, a Megyei Párt-Végrehaj­tó Bizottság titkára. Párt-, állami-, gazdasági-, tömegszervezeti- vezetők. — párttagok, pártonkíviili dolgozók részére, a PH. föld­szinti nagytermében. Március 24 csütörtök este fél 6 óra Előadás: „A magyarországi munkásmozgalom 1848-től 1917. októberéig. Előadó: Gulyás Erzsébet elvtársnő, a Megyei Előadói Iroda tagja. Az I. éves magyar párttörténeti tanfolyamon tanuló elvtársak részére a PH II. emeleti tanulószobájában. Március 29 kedd este ö óra 1 Előadás: „A Pártegység jelentősége”. Előadó: Kálmán István elvtárs, a Megyei Párt-Végre- hajtó Bizottság titkára. A kongresszusi tanfolyamokon tanuló elvtársak részére a PH. földszinti nagytermében. MDP Szolnokmegyei Bizottsága Az Agitációs és Propaganda Osztály. a Német Kommunista Pán jogi megbfzottla leplezte a karlsruhei terrorper igazi hátterét

Next

/
Oldalképek
Tartalom